Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)
1952-01-31 / 25. szám
1952 JANUÁR SI N n P T, 6 n A párínspok íapaszlalaíaI®»ó8 Pártszervezeteink az új vezetőségek taegvá asztása és Rákosi elvtárs be szécie óta lendületes, erővel fogtak hozzá, hogy további fejlődésük érdekében eredményeiket növeljék! Párt- ezervezeteánk túlnyomó többségében Lényegesen megjavult a pártépítés munka j a. Erősí tik pártunkat azza 1 is, hogy a legkiválóbb munkásokat, dől. gozó parasztokat felveszik tagnak, tag je öltnek és erősítik pártunkat azzal ls, hogy az oktatási munka lényegesen jobb eredményekkel indult be az idei évben, mint tavaly, örvendetes javulás állt be á tömegszervezetekkel való Kapcsolat elmélyítésében is. Ennek egyik mutatója az, hogy a legutóbb megtartott pártnapokon nem csak az érdek ődők számának lényeges megnövekedését tapasztalhattuk, hanem láthattuk, hogy ezek a pprt- rmpun te?" lelkes hangulatban folytak le és igen komoly vállalások is történtek. Ezek a pártnapok bizonyították, hogy megyénk dolgozói a többterme léssel is megmutatják harcos béke- akaratukat szilárd kiállásukat a hatalmas Szovjeturnió-vezette bétre á. bor mellett. Legtöbb helyen rész!-'lesen foglalkoztak a hozzászólások a terv teljesítés és tenneés feladatival. Dombóváron beszéltek ezenkívül Rákosi elvtárs 60. születésnapjára tett vállalásokról is. Musics elvtárs, a Lengyár vezetője kihívta versenyre o művezetőket az I. negyedévi terv Túlteljesítésére. A falun is ilyen értelmű hozzászólások voltak. A gYönk• Vörös Csil’ug tsz dolgozói a munkaiegyelem meg szilárdításával foglalkozva vállalást Settek Rákosi evtá*s 60. születésnapfának tiszteletére, hogy egy napot gém hiányoznak a munkából. M’nt például Tamás András, Gulyás István. Simonovics János csoporttagok, de a többiek is. Vállalták még< hogy ha vonta 20 munkaegységet érnek el a tél folyamán is. Ennek nyomán Gyönk község eyvé- *d parasztjai sem akarlak kimaradni -a versenyből. Tizenöt egyénileg dolgozó középparaszt vállalta, hogy oz 1952-es év első felére előírt állctrbe- adási tervüket 100 százalékkal túl- f'e’fesitik PnrUor tférjrík, Győr/ János, Pálinkás Gyula és még sokan mások vállalták, hogy a tavaszi-őszi munkákat határidő előtt. 10 nappal előbb beíejzik. Azt mnodották: — Ezt affért vállaljuk, hogy amit pártunktól Rákosi elvtárstól kap tunic, jó munkával, többtenneléssel adjuk visz- szo. — A varsád! gépállomás dolgozói vállalták Rákosi elvtárs születésnapjának tiszte’ etéro, hogy minden gépjüket kijavítják február 28-ra, megszilárdítják a munkafegyelmet, kiküszöbölik a még fennálló hiányoséágo. kát. Ez a néhány példa is megmutatja pártszervezeteinknek, hogy milyen fontos a tömeg&zervezet ekkel való kapcsolat erőteljesebb kiépítése. De egyúttal a szervezés területén is sok tanú’ságot hozott. Különösen jók voltak a pártnapok a szekszárdi járásban ahol a pártszervezetek vezetői és tagjai jól fogtak hozzá .Harcon például 350 en jelentek meg a pártnapon és utána a DISZ-fiatalok rövid kultúrműsort adtak. A dolgozók véleménye az volt, ha tuáskor is • ilyen lesz, még többen eljönnek. Ugyanígy vo’t Medinán, Faddon, Bogyiszlón és még jó pár helyen. De ugyanígy történt a tamási járásban, ahol mint Koppány szántón is, több, mint 200 an jelentek meg és hozzászólásaikban az új begyűjtési rendelettel kapcsolatos megelégedés volt tapasztalható. Ez hiányzott péidáu. Tehgelicen, ahol mivel, csak dobszó útján hívták meg a dolgozókat, csak mintegy húszán jelentek rn-g. A fen,; példából tanuljanak, hogy legközelebb már onnan is a legjobbakat tapasztalhassuk. a pártnapok egy hiányosságáról is beszénünk kell. Általában a beszámolók foglalkoznak a nemzetközi kérdéssel, de a hozzászólások eléggé ritkán szólnak erről a fontos kérdésről. Itt js párttagjainknak, keli utat mutatni a do gozók széles rétegei előtt. Nem lehet elég számunkra az, hogy csak meghallgassuk a nemzetközi helyzetről szóló beszámolót. Nekünk magunknak is foglalkozni kell vele és beszé ni kell rót i. ho< . ... • - ént j számunkra a Szovjetunió következetes békepo)itikája és ml', jelent számunkra az.imperialisták hábonis uszítása. Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, hogy a Szovjetunió politikája s.zá. murikra a békét, a további felemelkedést szolgálja, mig az. imperialisták háborús uszítása veszélyezteti egyre szépülő felszabadult békés életünket így kapnak a termelés területén adó dó vállalások és eredmények politikai tartalmat, mely egyedül is biztosítéka további fejlődésünknek alapja szocialista építésünknek, lendítőereje, motorja békeharcunknak. Bátaszéken közel 580 dsiaszs veit részt a Lm it-enilé! esten Január 22-én, a bátaszéki MSZT vezetősége Lenin emlékestet rendezett a kultúrházban, melyen mintegy dolgozó veit részt. Ez az est kifejezte azt, hogy dolgozóink mindjobban átérzik a Szovjetunió hatalmas segítségét, nagy megbecsüléssé’ gondolnak a Bolsevik Pánt megalapítóira, Lenin és Sztálin elvtársakra. A Bolsevik Párt tapasztalatai nyomán a mi pártunk is állandóan erősödik és új. ezer és ezer harcost nevel. Ar ünnepi beszédet Pécsy Mihály, a helyi MSZT é'nök mondatta. Az MSZT megszervezésével több színjátszó csoport lépett fel ezen az estén, így például a MÁV énekkara, a helyi DISZ. Két egyfelvonásos színdarabot adtak ©lő Lenin elvtárs életéről az úttörők és a DlSZ-szerveze*. Az MSZT részéről Barna ki ári a szavalt, végül az Iníernacionálé elénekléscvel fejeződött be. a Lenin.emlék est. A szocialista gazdálkodás alapja a tervszerű gazdálkodás. Hazánkba;. önálló egységes tervgazdálkodást folyta tunk az állami gazdaságok és tszcsk vonalán. A vezetők felelnek először is a terv elkészítéséért és annak végrehajtásáért. A tervkészítésért felelős a vezetőkön kívül a könyvelő, agronómus és felelős minden egyes dolgozó. A ter.r törvény és kötelező mindenki számára. Terveink végrehajtásában a? 1951-es esztendőben nagv hiányosságok mutatkoztak, az egyes állami gazdaságok, gépállomá. sok, termelőszövetkezetek és tszcsk vonalán. Sok esetben helytelen volt a tervkészítés, mely igen jelentős károkat okozott. Voltak olyan gazdaságok, termelőszövetkezetek, termelőcsoportok és gépállomások, ahol a szűkkörű vezetőség állította össze a tervet. A tervkészítésbe nem vonták be a dolgozókat, nem vitattálc át- és így nem ismerte a dolgozó a terv fe adatait. Nem végezték el a terv felbontását, vagy ha elvégezték is. nőm jutottak tovább a fél vagy negyed, avagy havi terv felbontásénál. De nem bontották fel brigádokra, csoportokra le egész az egyéni dolgozóÁ gyepei állami gazdaság vezetője vessen véget a bürokratikus intézkedéseknek A gy apa pusztai állami gazdaság a munkaerőszerződtetés terén igen é van maradva a többi gazdaságoktól. A dolgozókkal beszélgetve megállapíthattuk, hogy a munkások szerződtetését a gaz daság vezetőjének bürokratikus in tézkedései akadályózzák. Nem ,egy dolgozótól lehet azt meghallani: én nem megyek oda dolgozni, mert nem rendezik az SZTK könyveket, a be yegeket sem ragaszt ják be rendszeresen. Ugyanakkor a gazdaság vezetője nem enged munkakönyv nélkül dolgozni, de a munkaikönyvek ellátásánál hiányok vannak, annak ellenére, hogy már több esetben összeírták, kinek nincsen munkakönyvé és mégsem kapták meg. Nem egy dolgozó panasz kodik arróil, hogy dolgozott 6 hónapot és nem kapta meg a 6 napos fizetett. szabadságot. Van eset, amikor valaki megbetegszik és az SZTK könyvre van szüksége, u gazdaság vezetője nem hajlandó kiállítani és azt az utasítást aefja telefonon, hogy nem ismeri az Illető dolgozót. Igen szomorú dolog, amikor a gazdaság vezetője nem isimeri dolgozóit. Ez arra a megállapításra következtet, hogy nem jár a dolgozók között és irányítása, ellenőrzése csak papír, vagy szóbeli utasításaiban merii ki. Jellemzi a felvetett dolgokat Németh János dolgozó SZTK könyvének elintézése, amikor betegsége esetén az orvos nem tudta kezelni, ennek ellenére, hogy- három és fél hónap óta dolgozott a gazdaságban és egy hónapra 3 forint bélyeg van beragasztva. Mási’k eset, amikor Cseiő Józsefet. Tanácstagok vasam mpI hesx-á mo iái Megyszerte folynak a tanácstagok beszámoló ülései, ahol a mali évi eredményeket értékelik és ismertetik az új feladatokat. Községi, járási, megyei tanácstagok számolnak be a dolgozó parasztságnak az eddigi munkák eredményéről és ismertetik az új feladatokat. Február 3-án Pataki Henriimé Konyhádon, délelőtt 10 órakor. Vörös Márton Kunion, este 7 órakor. Vörös Balogh Lajos (Izórán, este 7 órakor, Császár István Shnoniomyáo, délelőtt 10 órakor, Sárközi Vilmosáé Pakson, délután 5 órakor, Varga Já nos Zombán, délután 2 órakor, Horváth András Kocsoílán, este 7 órakor, Hostyánszki István Varsádon, este 0 órakor, Varga József Kisszékelyen este 7 órakor. Béliek! Sándor Nagydo- rogon, délelőtt 0 órakor tartja meg beszámolóját. aki már halálos beteg volt, a gazdaságvezető kocsival gyápapusztára akar la vitetni, hagy megismerje, ott dolgozik.eV Fe! lehet sorolni a szociális juttatások elhanyagolását is A legtöbb állami gazdaságban ellátták a dolgozókat köpennyel, gumicsizmával, bundával, a gyű- papusztai állami gazdaság vezető jc nem gondoskodott erről, sőt előfordul», hogy az üzemi bizottság előterjesztését nem írta alá. Vegyék meg. de én nem írom alá hangoztatta több esetben, A gazdaság vezetője és a vezetőség vetkőzze le ezeekt a bürokratikus intézkedéseket, nagyobb gondot fordít sanak a munkások szociális juttatásaira. A pártszervezet pedig az üzemi szakszervezettel együtt kép vise je a munkások érdekeit, hassanak ocia, hogy a kollektív'szerződés által előirt szociális juttatásokat a dolgozók meg is kapják, és ékkor egészen bizonyos, hogy megváltozik a munkához való viszony a gyapai állami gazdaságban. A párttitkár és a vezetőség bírálja a vezetőség munkáját és ne csupán abban merüljön ki a párttitkár tényke. désé, a pártgyű’iésen, hogy — „Helyeslem a gazdaságvezető elvtárs hozzá- í szólását, megfelel a valóságnak“. — Hasson oda, hogy a gazdaság vezetősége javítsa ki a hibákat és akkor a gyapai állatni gazdaság is biztosítani tudja a szükséges munkaerőt. Ambrusíis elvtárs nemcsak a termelésben, de a pártmunkásban is ,,sztahánovjsta“ A januári ég ólomszinü felhőiből ímvaseső szemerkél csendesen. Egy- egy hevés szélroham Bonyhád utcáin végigrohanva az emberek szemébe kellemet énül csapkodja a hideg csep pékét. Mindenki siet, hogy az utcáról mielőbb bekerüljön a jó meleg szó bába vagy éppen a barátságos levegőjű üzembe. Ezt látom a Bonyhádi Cipőgyár felé menve is. Most végez tek a Cipőgyár dolgozói is az ebédeléssel és az üzemi konyháról szinte futva mennek vissza a munkahe'yre. Habár most elállt az eső, mégis csak jobb idebent lenni. Azt mondom, hogy idebent, mert én is hozzájuk csatlakoztam. Már a bejá. ratnál szemembe öllik egy felirat, mely hirdeti, hogy: „ez a gyár versenyben van a budapesti Divat Cipőgyárral.'1, De azt is látom, hogy az itt dolgozók brigádonként- és egyénileg is a verseny kiszé esetésével harcolnak a többtermelésért. 4 kiértékelés is rendben mehet, mert fényképek, nevek és mellettük az eredmények tömege díszeleg a kapu alatt kifüggeszt ve. Találomra kiválasztok egy nevet a sok közül, szeretnék elbeszélgette' vele az üzem és a saját életéről. Ambrusíis Mihály sztahanovistára esik választásom. Zúgás, csattogás fogad, mikor a műhelybe lépek, hogy Ambrush's elv. Társat felkeressem. Közben megtudom, hogy pártunk ig a lelkes jó tagja és az üzem népnevelőinek is együk legjobbja. Nemcsak a termelésben, de r> pártmunkában is egyaránt sztahánovistának lehet nevezni. Üggyé'-bajjal meg is találom Amőwsits elvtársat a sok vidám arcéi igyekvő dolgozó közt. Szabadság! — köszönök neki. Szigorú, ügyelő arca mosolygóssá válik, mikor a cvikkológáptöl felém fordul. Szeretettel köszön vi.ssza: — Szabadság, elvtársi — A nagy zajban bizony egy kissé nehezen bajijuk sgymás szavát, de azért megértem, hogy mit mond. — Huszonhárom éve vagyok ebben a szakmában — mondja Ambrusíis elvtárs egy-egy munkadarab megmunkálása közben. — Bizony a múltban keserves volt a sorsunk. Csak, a felszabadulás hozott számunkra emberi életet. Azóta pedig életünk egyre szebbé, boldogabbá válik. — Népnevelő munkámban soha nem felejtem el ezt elmondani — folytatja ~~ Nemcsak az üzem dolgozóinak, hanem ha kimegyek falura, dolgozó parasztjaink közé azoknak is elmondom. — Buzdításának van is hatása, különösen mikor megtudják, hogy a büszke sztahán.ovista ctm viselője. IU megint megszakad, kissé beszélgetésünk', mert a termelésben nem lehet megállni. — Nem szabad, — mondja Ambmsits elvtárs, — mert egyre szebbé váló életünket meg akarjuk köszönni pártunknak, a mi szeretett Rákosi e’vtársunknak. Én is vállaltam — mondja és közben komoly merész tekintetű szemében meleg fények, vibrálnak. — hogy március 9-c tiszteletére mindennap 10 százalékkal többet termelek. — így a kommunis. iák példamutatása, lendülete átragadt a többiekre is. Megvan a lehetőség, hogv az egész gyár Rákosi elv társ születésnapjára befejezhesse ■negyedévi tervék Itt egy pillanatra megáii a gép. de most már akarattal s megszólalt Ambrusíis elvtársi — többet akarunk termelni, azért is, hogy azok a gaz háborús uszító!,: lássák, milyen drága nekünk a nagy Szovjetunió adta szabadság. — Keze a perc egy' kis töredékéig keménye n ökölbeszorul $ csak akkor enyhül meg, mikor a gépei újra megindítva, új munkadarabot vesz elő. Leírni nem lehet, látni kellett volna .ezt a jelenetet. Hímre kellett volna venni, hadd lássa mindenki: egy csontos, .inas munkáskéz ökölbeszorul mikor a háborús uszítok aljas cselekedeteire gondol. De féltő szeretettel nyúl gépéhez, mert tudja, hogy ezzel is a békéért küzd. Ezt már kifelé menve gondolom el. miután elbúcsúzom Ambntsils elvűit sió’ Annak hatására, hogy végigmenve a műhely dolgozói mellett, arcunkról'egész magatartásukról ezt olvashatom le. Ezt zúgják a. gépek ez vibrál a levegőben is. Ez dalol, zeng bennem is, amint gondolatban, ehhez a kemény harchoz sok sikert kívánok nekik. kig. Igv nem érzett felelősséget .* ‘ 'VÍeladat végrehajtásában sok dolgozó. Ennek eredménye lett, hogy nem tudták jól végezni munkájukat elmaradtak 4 terv végrehajtásában. Amire példa a gyepei és a várdombi állami gazdaság, tsz es tszcs vonalon a Bonyhád-istvámuajori tsz és a íc cánkerti Vörös Hajnal. Nyilvánvaló hogy adagosán elmondó a‘juk az. maradást a terv végrehajtásánál me gyénk legtöbb állami gazdaság, gép állomás és íszcs-nél. Ez a gyermekbe t eg aég jellemző arra hogy több gon dot fordítunk az 1952-es évi tervünk elkészítésére és annak végrehajtására Vezetőink előtt nagy fcédátok állnak tervünk sikeres megvalósításáért folyó harcban. Azonban nyújtsanak segítséget és támogatást a. hivatott szervek, akik az ellenőrzést és irá nvitást gyakorolják. Ne csupán abban merüljön ki ellenőrzésük, hogy a hiányokat felvetik, hunem nyújtsanak legmesszebbmenő támogatást és adja nak szempontokat a vezetőknek a terv elkészítéséhez és véprehcijfásához. Az 1952-es tervkészítések ejjoarad- íaik fő'eg egyes tsz és tszcs ink von«. Ián. Iparkodjon minden vezető a tervet elkészíteni, mert ez az alapja a jövő évi bő termésünknek. A te?v- készítésbe vonják be a dolgozókat, hogy ismerjék meg feladataikat a rájuk cső terv végrehajtásé női. Minden vezető a tervkészítést úgy végezz* hogy' reális legyen és amit terveznek, végre is tudják hajtani. Mérjék fc. erőviszonyaikat úgy gépi, kézi és az igaerő figyelembevételével. Hozzák összhangba jó kihasználás végett, hogy ezá 'al az idén még jobb t red- ményeket érhessünk el. A terveket úgy állítsák össze, hogy minié! több ágazata legyen a gazdaságnak. Legyen meg a főüzemág, amire profilírozva van a gazdaság. De emellett meg kell szervem! a társ és kisegítő üzemágakat is. Ez. lehetőséget nyújt arra, hogy a mellékterméke, két jól tudjuk hasznosítani és értéke- síterv.. Tsz és tszcs-ink törekedjenek arra, hogy üzemükön belüt létesítsenek feldolgozó üzemeket, ahol a gyermekek és idősebb nők is sf tudják végezni a munkálatokat. Fel kell tárni a lehetőségeket és a rejtett tartalékokat; gazdaságaink minden ágában. Alkalmazzak a szocialista bérezést, hog}r mindenki munkája arányában részesedjen a termelt javakból. Biztosit, suk a szociális intézményeket és juttatásokat, így megkövetelhetjük tervünk sikeres végrehajtását dolgozóinktól. a terveket bontsa fel minden gazdaság, gépállomás, taz és • tszcs brigádokra. munkacsapatokra és egyénekre. A munkafegyelmet csak így tudjuk megszilárdítani, mely alap ja tervünk sikeres végrehajtásának. A gazdaságok vezetői felelősek kormányzatunknak, dolgozó népünknek a tervek .sikeres végrehajtásáért Rákosi eivtárs több beszédében foglalkozott azzal, hogy minden vezetőnek lehet őségét keli adni a tanulás r.a. Ezek után pedig nem fogadjuk el gazdaságunk vezetőitől, hogy' nem tudják a tervet elkészíteni, és végrehajtani és ezzel mentegetőzve hibába esnek. Ezért az 1952-es évben nagy gonddá', végezzük minden gazdaság tszcs és gépállomáson a tervei; elkészítését és annak végrehajtását, A helyes tervkészítés és végrehajtás eredményezi a több és jobb termelés!, ami jelképezi egész népgazdaságunkat. Ennek érdekében minden gazda- sá'gfunkckmárius {.egye magáévá Sztálin elvtárs alia: meghatározott terv- gazdaság sajátossága:;; A terv nem prognózis, hanem törvény amely egy a ránt kötelező mi üdénkké. A. szociális gazdá.kodás biztosítja népgazdaságunk épségé'. ,y terv törvény, mely nem egy merev dogma ezekü. ~lka.- inazni kel; a helyi viszonyoknak meg. felelően. ismnnxsHE» rfcéJkülözhefefien az ogifóc ? Javítsák meg a tervkészítési és vécrenajtási munkaiatokat mezőqazd >$á :;unk szocialista szektorát
