Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-01-05 / 3. szám

U II Pl 0 Sztálin' elvíárs nzeneteneJk további visszbangja a világsajtóban fTASZSZ): J&pánbe® a demofonati­■fcus közvélemény nagy lelkesedéssel fogadta Sztálin elvtáss japá*i nép. kese intééeftt üzenetét. A japán , lapok vezető helyen, nagy címekkel közöl, ték 0z üaenet teljes szövegét:. A la­pok többségié közli Sztálin elvtárs Mnykepét 'is, A kínai lapok január 3-án első oldalon. közölték a japán néphez in­tézett szrtá'íml üzenetet. ^ Takungbao című lap megállapítja: „Ez az üzenet lelkesíti a japán népet, amely két­ségtelenül c győzelmes befejezésig folytatja hősies harcát hazája szabad­ságáéit és függetlenségéért.“ Január 3-án a Rudé Právo és más esetefriövák lapok kiemelkedő helyen közölték Sztálin eivtárs újévi üzenetét « jepón néphez. A lengyel Trybtsm Ludu az üzenet­tel kapcsölato® veaétrcikkében a töb_ M , között ezeket írja: „Sztálin szavai hatalmas jelentőségűek a japán és a lobbi nép szempontjából. Hatalmßs jelentőségűek, mert a világ ehő b& keharcosa mondotta őket, aki vala­mennyi világrész sokszázmiUió embe­rének gondolatát fejezi ki." A lap a továbbiakban megállapít­ja, hogy Sztálin elvtárs újévi üzene­te megfelel a. japán nép tömegek leg­forróbb törekvéseinek és kívánságai­nak, Ai üsenettel kapcsolatban Lucknii Sztojanov, bolgár akadémikus, a Béke Ví ág tanács tagja a RabcrtnicsesZko Deio-ban többek között epeket írja: „Sztálin nagylelkű és nemes szavai, őrhelyeket a japán néphez intézett, kifejezik a Szovjetunió békeszerető po­litikáját é-s valamennyi nép szabadsá­gának és függetlenségének megbecsü­lését.“ A Viafca. Capitate című román lap Sztálin elvétre táviratát kommentál­va hangsúlyozza: ,,J. V. Sztálin üze­nete az imperialista, elnyomás elleni határozott harcra lelkesíti a japán né­pet.“ Valamennyi bukaresti lap részlete­sen kommentál ja Sztálin el.vtá.rs'nak a japán néphez initézett üzenetét, A 'tiranai rádió Sztäldm elvtárs üze­netéhez fűzött kommentárjában a töb­bi között ént mondotta: „Sztálin &V- társngk' a japán néphez intézett új­évi üzenete a béke üzenete Újabb fényes kifejezése a sztálini, békepoli- 'tikáraik. A békéért, az új háború elhárításáért küzdő népek Sztálin elv­társ üzenetét történelmi jelentőségű okmánynak tekintik.“ A keletberlini Neues Deutschland vezércikkében többek között bangsú. lyozza: ,,Az ámerSkcd imperiáksták több országban befészkelték magulcat. Kegyetlenül kizsákmányolják ezek­nek az országoknak a népét és min­dent megtesznek, hogy bevonják őket kalandor háborús politikájúklya. Kü­lönösen világosan látható ez Japán példájában. ■ ,.Ebben a helyzetben — folytatja .a lap, — fordul J. y. Sztálin a japán néphez üzenetével, biztosítja a japán népet q Szovjetunió népeinek mély együttérzéséről. J. V. Sztálinnak a ja­pán néphez intézett újévi üzenete megerősíti, a békeszerelő emberek meg­győződését, hogy a béke győzni fog.“1 A japán néphez intézett sztálini üzenet természetesen nem tetszett az amerikai megszáll óknak.. Egyetlen amerikai lap sem kommentálta' még az üzenetet. A francia Humanité első gidaion kö­zölte ez üzenetet Sztálin é'vtárs arc. képével együtt. A firm, svéd és az uruguayi lapok jamuáir 2-án ugyancsak foglal koztak az üzenettel. Az ENSZ közgyűlés politikai bizottságának január 3-i déKiíáni ülése Páotfcs fTASZSZT); Az F-NSZ-köagyű- lés politikai bizottságának január 3-j délutáni ülésén az ű. n. .^tőitek tív intézkedések“ bizottságának jól erdősé­vé kapcsolatban kialakult vitában felszólalt Uj-Zé’and képvisel öjé is. Ar_ ra a Mjeientesre vetemedett, hogy azok az államok, amelyek nem. haj­landók résztvemni az amerika i-angol tömb által1 javasolt és az ENSZ alap­okmány elvernek ellentmondó „kol­lektív intézkedések“ végréhajtásaban -- nem tekinthetik magukat az ENSZ teljesjogú tagiának. Ugyanakkor azonban azt is kijelentette, hogy ói- szagának „hozzájárulása koTláiozoCt“ és hogy Uj Z-élandniak nincs száradé, kában a korlátokon. tú menni. .A január 3-i délutáni ülésen a kül. dőltek között szétosztották azt . a ha­tározatiéi-vezetet, amelyet a Szovjet­unió küldöttsége előterjesztett. A ha­tározattervezet így hangzik: „A Közgyűlés, abból kiindulva, hogy az ENSZ főíeladata biztosi tahi és megszilárdítani a nemzetközi békét és biztonságot és figyelembe réve, hogy az alapokmány értelmében a Biztonsági Tanácsra hárul a főfelelős­ség a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért: 1- elhatározza, hogy megszünteti a kollektív intézkedések bizottságát, 2. ajánlja a Biztonsági Tanácsnak., hogy az alapokmány 28, cikkelyének megfelelően haladéktalanul hívjon össze periodikus ülést az olyan in­tézkedések kérdésének megvitat ásó­ra. amelyek biztosít halnák a nemzet­közi kapcsolatokban most kialakult feszültség kiküszöbölését és az or­szágok közötti baráti kapcsolatok megteremtését. A periodikus ülésen meg kell tár­gyalni elsősorban azokat az intézke­déseket, amelyek meghozására a Biz­tonsági Tanács Benne fűét ékes, abból a célból, hogy elősegítse a hadműve. letek megszüntetéséről Koreában folyó tárgyalások sikeres befejezését-“ Ax amerikai demokrácia“ — és a tények iÄ fchngressKtB mini hoz olyan törvényt, amely korlátozza .. V — így kezdődik az USA alkotmányá. fiák az a pontja, amely az emberi, jo­gokra vonatkozik. Az USA kongresz- srussa azonban már elfogadott és ha­tályba is léptetett olyan törvényeket, amelyek lábbal tiporják.... mind a Füg­getlenségi Nyilatkozatot, mind az em­beri jogok alantörvényeit. A SMITH TÖRVÉNY megindította és „törvényes alapra“ .helyezte a haj- tővadásizatot az USA valamennyi ha- fedő eleme, valamennyi békeharcosa elten, akiket „összeesküvőknek“ bé. iyegez és azzal vádol hogy „a kjT- mänyreradszer erőszakos megdöntésé­re“ törnek A MACCARREN TÖRVÉNY 1950- beü lépett érvénybe és hivatalosan ez az elnevezése: „Törvénycikk a rend­kívüli állapot fenntartásárói és körül- ményeiTől.“ Mit jelent ez valójában? Koriátian. hatalommal ruházza fel a rendőrséget, amely tekintet nélkül mindenre, házkufatásokat és letartóz­tatásokat foganatosíthat. A TAFT—HARTLEY TÖRVÉNY az amerikai munkásság másfé’évszázados harccal kivívott szakszervezeti egye­sülési. jogát vonja meg, paragrafusai érteimében minden sztrájkot törvény, tetennék nyilváníthatnak és módot adnak arra, hogy a szakszervezett ve­séteket, de a sztrájkotokat is törvény élé állítsák. RaJbszouga-törvéaiy! • És itt van még ezeknek a fasisz- •te jellegű rendkívüli törvényeknek méltó társa, a® „AmerikaéVenes Te­vékenységet Vizsgáló Bizottság“ for­májában, amely mimt valami módéra inkvizíció dühöng az USA egész te­rületén- Maga elé idéz mindenkit, aki halódó. eszméket vall és jelentései alapján az Egyesült Államok igazság- űcr'.-minászte.re ;i.7 emberek tízezreit és az egyesületek százait helyezi fekete­listára. . Nézzük meg közelebbről a.z USA alkotmányának egyes pontjait és ves­sük össze az alkotmány, a „Bili of ‘Rights“ szavaival az életben mutatko­zó tényeket. kongresszus nem h<»- olyan tör­vény'. r.indy a szól ásszá lnidságnl. korlátozza4'. jam Liszenko, szovjet akadémikus munkásságának tanulmányozására hív­ta fel az olvasóidat. Dr. Lee Lorchot eltávolították kol­légiumi állásából, mert tiltakozott az ellen, hogy egy newyorki bérházból kilakoltatták a néger családokat: Leman Bradleyt, a newyorld egye­tem tanárát elbocsátották, mert a spa_ nyolországi Franco-terror áldozatai ér­dekében felszólalt. James Baríitt professzornak meg kellett válnia a Georgia állam egye­temén betöltött tanszékétől, mert el­fogadta, hogy a haladó párt a válasz­tásokon az állam kormányzójául je­lölje. „A kongresszus nem hoz olyan tör­vényt, »mely a sajtószabadságot korlátozza“. EZZEL SZEMBEN: 1951 július 26-án a kaliforniai „Peo. pie's World“ című újság szerkesztő­ségét titkos rendőrök rohanták meg. Az újság .szerkesztőjét, A] Richm-on- dot a szerkesztőségből, egyenesen a börtönbe vitték. Vele együtt került a rács mögé Philipp ComPy, az' új­ság losiangetesi kiadásának munka­társa is. Az újságírók élten kiadott vádiratban ez a mondát szerepel: ..A kaliforniai lap szerkesztői cikkeikben a Kommunista Párt nézeteit juttatták kifejezésre.“ „A kongresszus nem hoz olyan tör­vényt, amely korlátozza a nép bé­kés gyülekezési jogát“. EZZEL SZEMBEN 1951 június 20-ára virradó éjjel szá­mos amerikai polgárt — férfiakat, nő, kel vegyesen —- rángattak ki ágyuk­ból és vittek börtönbe. Bűnül:' az volt, hogy éltek az USA alkotmányá­ban biztosított gyülekezési jogukkal. A lel artóz tuto ttok ellen kiadott vád­iratban — mint a New York Times 1951 június 21-i száma megírta, — ilyen, indokolások szerepel tele: ..Geor­ge Blake Cherny vádlott megjeleni a gyűlésen'1. Ennyi, semmi több. »ak e?, a kedvenc kifejezése — a ten­gerészek és dokkmunkások között. *— Legutóbb a hajózási trösztök 15 ezer munkát helyeztek feketelistáira, megfosztva őket a munka lehetőségé­től. A „rostálást“ azzal az indoko­lással végzik, hogy' ezek a munkások „a jelenlegi rendkívüli állapotban ve­szélyeztetik az USA biztonságát.“ 5jSenkit sem lehet törvényes bírói eljárás nélkül életétől, szabadságá­tól, vagy vágy «mától megfosztani.“ EZZEL SZEMBEN: 1951 október 30-án a Michigan ál­lamban lévő Highland Park külváro­sában egy rendőr hátulról lelőtte Wai_ ter Washen, 18 éves néger, soffórt, aki sebesülése következtében megholt A rendőr a gyilkosságot azzal indokolta hogy a néger nem engedett sebesség­gel vezetett Winois állam. Cicero városában o Ku-Klux-Klan egyik bandája felgyúj­totta őzt n házat, amelybe egy néger család akart költözködni és össze­rombolta a család minden ingóságát. A bíráséig nem a fehércsuklyás ban­ditákat vonta felelősségre, hanem a városnak azokat'a lakóit, akik a né­ger család pártjára álltak. A város­ban jelenleg tilos négereknek . letele­pedni. Megjelelt J. V. Siíáli lüvei 13. kStete magyar lyeiven A Szikra kiadásában megjelent ma­gyar nyelven Sztálin elvtárs műveinek 13. kötete- Ez a kötet azokat á mű­veket 'tartalmazza, • amelyeket Sz'álin elvtárs 1930 júliusa és 193.4 januárja közötti időszákban írt. ". Sztálin elvtárs ezekben a munkák­ban továbbfejleszti a szocialista építés elméletét. kon.krétizáCija az ország ipa­rosításának, a mezőgazdaság kollek­tivizálásának elméleté'., megszabja a szovjet kereskedelem fejlesztésével.. a kizsákmányoíó osztályok feís'zániolásá- vítil, a szocialista ' állam erősítésével kapcsolat«* feladatokat, kifejti * szo­cialista gazdaság'bolsevik vezetésének elveit. , A 16 kötetben jelentős helyet fog­lalnak el .azok a munkák, amelyekben Sztálin a kapitalizmus általános vál­ságának újabb jelenségeit elemzi. E nyuIlkáiban feltárta a gazda-sági, poli­tikai és kulturális fejlődés kél hom­loké gyé nest ellenkező vonalát, ame­lyek két. rendszer, két világ —. a te’-' felé ívelő szocializmus világának és a hanyatló kap ital izmus világának tör­vényszerűségeit. 1 ükrözik. A keleti országok előkészületei a moszkvai gazdasági vilógértekezíehe Moszkva. Pairisztánbán nagy figye­lemmel kiférik a Moszkvában ez év áprilisában tartandó gazdasági világ- érteke*fe:i előkészítő műnkálaiáit. i\a- ra.csiban, yatlamint az ország más vá­rosaiban, előkészítő bizottságok ala­kullak. E hónap végén az ország egyes farK-nasányamak küidöltértc.kez- fetein megválasztják a moszkvai gaz­dasági világértekezleten résztvevő pa­kisztáni küldöttség tagjait. Kalkuttában és Bombay ban, India két legnagyobb kereskedelmi gócpont­jában a gazdasági élet jelentős ténye­zői elismerik, hogy a. moszkvai ér­tekezlet hatékony módon járulhat hoz­zá a különböző gazdasági ás társa­dalmi rendszerek békés együttműkö­déséhez. Beiruti jelentések szerint sziriai és libanoni gazdasági körök, együttes bi­zottságot alakítottak a moszkvai gaz­dasági világértekezlettel kapcsolatban. Az Al. Nahar című libanoni lap egy vezető gazdasági szakértő nyilatkoza­tát közli, amely szerint mindkét orJí szág csak nyerhet, ha résztvesz a moszkvai értekezleten. Ez az értekez­let ~ írja a lap— tehetővé fogja ten­ni a Szovjetunió élenjáró gazdasági eredményeinek megismeréséi. Az Észak-Koreábaü lévő 3-as számú ha<1 ifogoIytábor álland6 békebízói tságáoa k nvilal kozata Peking (Uj Kim): Uromas Bayes Jr., aaneriteai hadifogoly — azonóssiá- gi száma R. A. 15,067.302, — a 3-as sziámú tábor 1.317 hadifoglyának ne­vében csütörtökön nyilatkozatot tett a pekingi rádióban: Úgy érezzük — mondotta a töb­bi között, — hogy a fegyverszüneti tárgyalások válságos szakaszhoz ér­keztek és ezért hangot akarunk adni ezzel kapcsolatos . őszinte vélemé­nyünknek. — Határozottan az a véleményünk, bogy mihelyt létrejön a megállapo­dás a napirend 3 pontjában és alá­írták a. tűzszüneté, valamint a. fegy­verszüneti egyezményt, az összes ha­difoglyokat ki kell cserélni., tekintet nélkül rendfokozatukra és számukra. Minthogy éppen a haditogo'ykérdés. sel foglalkozunk., megragadjuk- az al­kalmat, hogy visszautasítsunk minden olyan állítást, amely szerint rosszul bánnal: vélünk. Attól' a naptól kezd­ve, hogy ebbe -a táborba érkeztünk. mindenkor jó ellátásban, részesültünk, jó ruházatot kaptunk és nemcsak a szükséges javaklcaJ láttak el bennün­ket. hanem sok kis, fényüzésszámba menő cikkel is. Egyetlen egyszer sem fordult, elő fogságbaesésünk óta, hogy bántalmazlak volna. A pekingi rádióban felolvasott' írás. beli nyilatkozatot Thomas Bayes Jr., a 3-as számú hadifogolytábor állandó bókpbizottságának elnöke, valamint a békebizottság tagjai írták alá. koreai néphadsereg föparascsnskságáitak hadijlentése Phenjan (TASZSZ) A Koreai IScpi Demokratikus Köztársaság főparancs­noksága január 3-án közötte, hogy a koreai néphadsereg alakulatai, a kínai népi önkéntesekké! együttműködve, valamennyi fronton továbbra is vé­delmi harcokat vívnak az amerikai angol intervenciósok és a Li Szín Mau-féle csapatok ellen, emberben é* hadianyagban veszteségtóket okozva nekik. A középső és nyugati fronton nem volt különös változás. A keleti fronton a néphadsereg egy - ségei a front egyes szakaszain to vábbra is tűzharcokat vívtak. Vasárnap tíz megyében és kilenc kerületben tartanak konferenciát a magyar sajté levelezői A Szabad Nép szerkeszt ős égé és a megyei pártbizottságok vasárnapra hívták össze Pest, Szolnok, Békés, Csomgrád, Fejér, Tolna, Somogy, Zala, Szabolcs és Gvőr menyekben, továbbá Budapesten a' VII—IX., XI-'XXIL, X -XV1- XVJT. IV— XV. Rt- te letekben a magyar sajtó levelezőinek megyei, illetve összevont kerületi konferen­ciáit. A konferenciákon megvitatják a ]evelezőmozgalom' kérdéseit, megvá­lasztják a küldötteket a magyar saj­tó levelezőinek első országos kon­ferenciájára. „Az USA polgárainak szavazati jo­gát a választásokon sem megvonni, sem korlátozni nem szabad“. EZZEL SZEMBEN: . 'A Kommunista Párt tizenegy veze­tőjét öt-öt évi börtönre ítélték, mert .,titokban szervező munkája, és a m/jjxizmus-leninizmus tanainak ter­jesztésére szövetkeztek." Ralph Spitzer professzort clbocsá- ' ották Oregon állam egyeteméről, mert egy tudományos folyóirat hasáb­,,Egyik álfám sem hozhat, vagy haj that végre olyan törvényt, amely a polgárok jogait, személyes sért­hetetlenségéi kői iáfozza, vagy bár­mely személyt megfoszt a törvény egyenlő védelmétől.“ EZZEL SZEMBEN: A szövetségi kormány rendel kézé-; sőre óz USA számos kikötőiében „ros-1 tátiás“ fo’vik ay. amerikai sajtó EZZEL SZEMBEN: Három állam — Mississippi, AJaba ma. és Louisiana — mindössze 21.000 négert enged a választási urnákhoz a. szavazásra jogosult másfélmillió né­gerből. Emellett Alabamában és Ar­kansas, Dél-Karolina. Tennessee, Texas és Virginiai államokban olyan választási rendeletet hoztak, amely minden néger föl dbér’őt megfoszt sza­vazati jogaitól. 1951 november 18-án Louisiana ál­lam Opilusas nevű városában Len- clöss sheriff aigydniőtte John Milchet] 33 éves négert. Az „Associated Prejs“ hírugynöksóq jetentéée szerint John Mitchell a szövetségi bírósághoz for­dult szavazati joga megadásáért, ami a sheriffet módfelett felháborította. Miután a négert nőm : sikerült rábír­nia arra, hogy fellebbezésétől elálljon összetűzésre került sor, amelynek vé. gőre a pisztolylövés tett halálos pon­tot. Ezek az esetek, ezek a tények bi­zonyítják. hogyan érvényesülnek az ére’ ’ jogok Trumanék Amerikájá­ban Jenkik garázdálkodnak az adriai kikötőkben Moszkva. A jugoszláv politikai emigránsok „A szocialista Jugoszláviá­ért'1 cítnü, Moszkvában megjelenő lapjában M. Trnovc a többi között a következőket írja: A Tito-banda lakájhoz illő szolgálatkészséggel teljesíti a Wall Street pa roncsait, Jugoszláviát ka­tonai felvonuló tereppé változtatja, és előkészíti az ország amerikai meg­szálláséit. Tiloék már 1949 ben megkötötték az Egyesült Államokkal a légiforgalmi szerződést. Ez a szerződés lehetővé tette az amerikai imperia­listák számára, hogy ka­tonai célokra igénybe ve­gyék az összes jugoszláv lé gij áratokat és repülő lő­réket. az amerikai kato­nai hatóságok a jugoszlá­viai repülőt ereket arra használják fel, — amint a román és magyar kor­mány az Egyesült Álla­mokhoz intézett jegyzé­keiben feltárt tények is bizonyítják — hogy kém­es diverzáns csoportokat dobjanak át a népi de­mokratikus országok terü­letére. Az amerikai imperialis­ták azonban nem eléged­tek meg csapán a repülő­terekkel, hanem arra tö­rekednek, hogy az adriai tengerpart tényleges urai­vá váljanak. A belgrádi fasiszta vezetők minden­ben támogatják az impe­rialistáknak ezt a törek­vését és már 1950-ben megengedték az amerikai és az angol hajóknak, hogy szabadon befuthas­sanak jugoszláv kikötők­be. Ezzel a Tito-banda lényegében törvényesítette az amerikaiaknak azt a szándékát, hogy katonai bázisokat létesítsenek az •idriai i enger par ton. A Trieszt szabad terü­letre vonatkozóan múlt év júliusában megkötőit egyezménnyel Tiloék — angol-amerikai gazdáik kedvében járva — meg­nyitották az úgynevezett ..mellékbe járatot" Jugo­szláviába és lehetővé tették a szabad átjárást Trieszt, szabad terület jugoszláv katonai megszállás alatt álló ,,B‘‘ övezetébe. A Messaggero című olasz lap megírta, hogy a Tito-banda át akarja adni az amerikai katonai ha­tóságnak .a pólai kikötőt. és Pólóból az osztrák ha­tár felé vezető, országuta­kat.. A lények azonban azt bizonyítják, bogy a Tito banda nemcsak a pó­lói kikötőt, hanem egyéb tengeri bázisokat is átad az amerikai agresszorok nak. így például Fiúmé­ban már el is helyezke­dett az amerikai „körzeti' parancsnokság. Az elmúlt hetekben járt « fiumei kikötőben « „Des Moines" nevű amerikai cirkáló. Ezek a hivatalos látoga­tások“ és ,)egyezmények Jugoszlávia amerikai meg szállását jelentik. így van ez Franciaroszágban. Olaszországban, ' Görögor­szágban és Törökország­ban is. A Tito-banda még tv- kolja a nép előtt bűvös terveit és mialatt az ame­rikai flotta megszállja az ország legfontosabb ten­geri bázisait, az úgyneve­zett ,.amerikai segélyről'' zengedez. A jugoszláv dolgozók azonban nagyon jól tudják, milyen „segít­ség" az, amit az amerikai gengszterek nyújtanak Jugoszláviának. Az ame­rikai imperialisták és bel­grádi szolgáik megfeled­keztek arról, hogy Jugo­szlávia népei nem fogják eltűrni az amerikai ural­mat és szétzúzzák rabián eaikal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents