Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-01-27 / 22. szám

tar B P1Ő 1952 JANTtAR $7 TANULJUNK A -SZOVJET EMBEREKTŐL 4 szovjet példa nyomán harcoljanak bányászaink, üzemeink dolgozói Rákosi és Gerő elvtársaktól megjelölt feladatok megvalósításáért fgv. harcolnak a. donyeci bányászok a tartalékok feltárásáért „Az első kérdés: a rendelkezés­re álliS termelőeszközök, ipari f«L izerel-és, gépek, berendezések, épületek, nyersanyag jobb kihasz­nálása és persze ezzel együtt a munkaerő helyesebb, rendszere­sebb, tervszerűbb1 felhasználósa, |Geru elvtársinak az országos , alAívaérto'kezleíen ruonclo beszé­déből! Az Árui yenszkft jó -szén bánva tkwg». *oj h bánya klubjában gyűlitek össze, hoyv megtárgyalják át? 1952 eS év ifeiadatadl Az új feladatok nagyok. A terv szerint a-z 1951-«1» évhez visz©-- nyítva. J2- százalékkal kell einem! a ' Vuénterrnolésü Négy új fejtésfremtot kel üzembe á-Iilítani. A fejiiésfFontokat ffáKronila 33 méterrel kell e.őrehajta- ni, arm 6.2 méterrel több, mint az élműit évi előirányzat volt. Havi ezer tonnával kell tokosai a szénfcombájn termeiékenységát Mindezek mc Uetit lé. ti y égésén csökkeivteni kell az önkölt* cégét és javítani a szén minőségé!:. A feiadatokat Morozov bánya-vezető ismertette, Mind ének előtt a meglévő gazdag műszaki felszerelés jobb ki­használására hívta fel a dolgozók fi­lmeméi. Az elmúlt évi munkát bírák va. megállapította: míg a negyedik részleg 125 százalékra teljesítette tor. vé az első részleg mindössze 31 svára'ékben. tett eleget kötetest teljé­nek. Ennek oka.: a munka mogszerve- ■rése a. .negyedik részlegben sokkai jobb vök. min'; az elsőben. — V mérnökökiiek és (echnikusokusk mgvóeuii meg keil termőik a munka­igényes folyamatok további gépesíté­sére — mondta. — A bányában már csak egyetlen művelet van, amelyet még nem gépesítettünk: a jövee-atéses ■ rakodás. Ez -a művelet eddig 54 szá­vaiakban voltt gépesítve. Idén ennek a művelőinek & gépesítése 80 százalé­kot kéül, hogy elérjen. — - Fon tos feladatunk, hogy áttér­jünk a bányamunkáliat-ok új rendsze­riére — folytatta. — Eddig az akná­tól á szómnezők határai irányában fcjvötóük le a telep rétegeket. Ezután megfordítjuk az irányt. A számmezők határától az afcoa felé fejtünk, ami a szén termelési önköltségét teteme­sén csökkenti majd. Az olőfejtő ak­nává járóknak a föladat sikeres meg­oldására vágatokat kéül kihajtaniuk. -Az Q kötelességük, hogy az elsőren­dű műszaki felszereléssel két-háxom- szóró.:,ára fokozzák a vágat ki-hajtás [p/orscságát. Ezután a szén minőségének javításáról beszélt az előadó, & kitermeli, szén hamurail,almának csak 0.5 százalékos . osökkéntésie is azt jelenti, hogv ha­vonta legalább három vonatszerel­vénnyel kevesebb meddő kőzetet szál­lítunk. a szénnel, együtt. Morozov elvtárs végül a szocialista műnk averseny je éntőségérőj beszélt majd új tartalékok feltárására szólá- folig. fid a bányásiaotot. V V beszámolót h ozzás/óiások h öve t íék. Pjolr GaLooska, a szénikombájn leg­jobb gépésze szólalt, fel elsőnek. — Kombájnunk 200 méter hosszú fej'üésfronton dolgozik. Egy ciklus cti.áöt 450 tonna szenet lehet, kibá­nyászni. mi azonban csak 300—350 tonnát fejtünk ki, ami ászt mutatja, hogy a ciklus 70—80 százalékát dol­gozzuk le. Pedig a kombájn munkájá- . nak javítására már több újítást ve­, »ét-tünk be s így lényegesen eme kük leijesífőképességét. Még első sebes­ségre beállítva is egész ciklust vé­gezhetnénk egiy műszak alatt. .— Kiszámítottuk: ha a kombájn pajzsát .1.5 méterről 2 méterre meg­hosszabbítjuk, a fejtésfxon.'t egy cik- .'us, aiajit nem 450, hanem 600 tonna szenet .ad. Mindezt már megbeszéltük kombájn vezető társaimmal s vállal­juk hogy naponta egy ciklust vég­zünk s a 'kombájn havi termelékeny­ségét 12 14.000 ionnára emeljük. Ja­vaslom : vezessük be a napi egycik- usos munkarendet ebben az évben a bánya összes fejtési frontjain. A bányászaik lelkesen támogatták P. Ga.ocska javaslatát a napi egycik- •' Jusos munkarend bevezetésével kop- ' csői atban. Az új mun-karendtízerrel velc- .ményi-in szerint sikerült 30—35 szá­zalékkal emelnünk a terme’éet mondta a sztehánoviste Rasztovarov. Popova elvtánsnő, villanymozdóny- gépész kije! öntette: — Egyéni tervet álÜítottem össze a viiilaniymozdonyok termelékenységé rgek íokxxrására. Nagy terhelésű szerelj sok végen határozatban fogüdlták osz­tóé a. bánya dolgozóinak szocialista 'kőié le,z eIts ég,váll látása it. A b atá rözaib. szerint az Annyenszkija bánya 1952 - ben tízezer tonna tervenfelüli szenét termel az összes fejtési frontokon, be. vezetik a napi egy ciklusos nvúnka- remdszert, a szénk om báj no k termelé­kenységét havi tiß-tizenegyezer -ton­nára fokozzák az. elmúlt évi nyolc­ezerrel szemben, a munkaterme Lé - kény ségi tervet 105. százalékra telje­sítik, a szabvánnyal szemben 0 5 százalékkal csökkentik a. szén hamu­tartalmát,. 105 százalékra teljesítik-a* előkészítő, munkáljatok tervét és. végül 1952-ben legalább 500 ezer rubel tér verni hűli megtakarítást érnek el. A MŰVEZETŐ A GYÁRTÁS SZERVEZŐJE Irta: IVAN TURTANOV, a I,Sarló 6s Kalapáes“-gyár hengerműk cl vének főművezetője „A vezetés színvonalának emelé­se termászeieéen ugyan akkor na­gyobb hozzáértést, tö-bb szakisme­retet, magasabb műszaki és általá­ban szaktudást és kultúrát követel. Megköveteli, hogy új és régi gaz­dasági és műszaki vezető káde­reink, felső-, közép- és aisökáde- rernk egyaránt, tovább gyarapítsák {adásukat, szorgalmasán kanul iá­nak, lépési tartsanak a technika és tudomány fejlődésével s ezt munkájukban alkalmazzák.“ (Gerő elvtársinak az országos ak­tíváért ekerdlien mondott .beszédé­ből.! Több, mint 25 esztemdeje dolgozom n hengerműhe'yben. A párt 'belőlem,' az. egyszerű munkádból nemcsak fő- uiűveze őt. hanem államférfit is ne­velt. Háromszor választottak meg a moszkvai területi szovjet küldöttjévé és tagja vagyok a Szovjetunió Leg­felső Bíróságának. Hazánkban a munka emberét nagy megbecsülés övezi. Soha nem felejtem ef. a Kremlben ren deret! fogadást, amelyre engem is meghívtak. A fogadáson Sztá'in elv- társ olyan szívélyesen és barátságosan üdvözölt bennünket, hogy zavarunk és elfogódottságunk hamarosan eltűnt. Meglepett, hogy bölcs tani ónk min­den részletedre kiterjedően ismeri a vezetők munkáját. LéCekzetvisszafojt* va haCgattuk szavait. Ettől >a nap ól kezdve új módon fogtam fel munká­mat és igyekeztem olyanná válni, mint amilyennek a nagy Sztálin raj­zolta elénk a jó művezetőt. ■V művezetők, a termelés parancs­nokai, irányító szerepet töltenek be a termelésben. Nélkülük nem hozunk, és nem hajta­nak végre a részlegeiknél semmilyen intézkedést. A művezetők töbsége mű­szál:.! főiskolát vagy középisko'át vég. zet‘, amellett állandóan tovább tanul­nak és tökéletesítik szaktudásukat.’ Én magam elvégeztem a műveze­tők tanfolyamát, rendszeresen járok technikai előadásokra és szaklkönyve­ket olvasok. A művezetők fontos kö­vessége, hogy tudásukat továbbad­ják a dolgozóknak, mint ahogyan Sze-mjon Csesznokpv Sztá'in-díjas mű­vezető, Iván Romanov, Vaszilij Luhov- cev. Nyikilta Drounykikov, a legmaga­sabb . állami érdemrendekké! k Hun te­let!. művezetők teszik. A művezetőnek elsősorban jó .szakembernek kell lennie, aki fo­gékony az új iránt. A technika ugyanis szüntelenül fej­lődik és nekünk nemcsak, hogy nem szabad e‘maradni ettől a fejlődéstől, hanem ellenkezőleg: fokoznunk kell iramát! ,,A holnapi napnak feltétlenül jobbnak kell lennie a mainál'1, — szokták mondani nádink a műhely­ben. A koPeléíva nevelése szempontjából első-sonban minden területen példái kell mutatnunk. „A művezető részlegénél . egysze­mélyiben technikus, agitátor és pro pagandiista“ -— mondotta Ivan Roma­nov művezető a legutóbbi taggyűlésen, Teljes en egyetért e-k v el e. A sok esztendős tapasztalat lehetővé teszi, hogy a hengermű bármely mun­kahelyén előforduló hibái, vagy pon­tatlanságot azonnal észrevegyem. Igaz, hogy szigorú vagyok, de senki nem neheztel rám- Munkatársaim látják, hogy magammal szemben is igényes vagyok. Tudom, hogy az a művezető iáíja, el jól feladatát, akiinek részle­ge kollektív sztahanovista munkát végez és csakis kiváló minőségű gyárt mánvokat állít elő. Az újoncoknak magam mutatom meg az élenjáró munkamódszere­ket és ahol nehézségek mutatkoz­nak, ott azonnal (segítséget nyúj­tok. Felelős egyszemélyi vezetőként irányí­tom a hengermű munkáját, de nem dolgozom egyedül. Minden kérdésről jelentést teszek a pártszervezetnek, meghallgatom a kollektíva vélemé­nyét vagy javaslatai! és csak azután döntök. Kétségte enül a jó kollektív munká­nak tulajdonítható, hogy az általam vezetett hengermű teljest őképessége a háború előttihez viszonyítva — kétszeresére nőtt és áCíandóatn egyen­letesen továbbfejlődik. kv igazgató és a pártszervezet viszonya a szovjet vállalatnál „ .. .a gazdasági vezetésnek jő együttműködése » pártszervezet­tel, vagy ennek az együttműködés, nek a. hiánya t»íiíúsaji visszatük­röződik a termelés jó, vagy rossz eredményeiben,“ (Rákosi Má.yás elvtársnak a gazdasági vezetők országos érte­kezletén elhangzott {elszóúalásá- ból.) A Szovjetunióba®, a fold, a gyáraik, öz üzemek, a vasútvonalaik, a bankok a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom óla a dolgozó nép tulajdonát ké­pezik. A gyárakat és az üzemeket a nép soraiból kikerült igazgatók irá­nyítják, akik őszinte odaadást érez­nek a kommunizmus ép í Msének nagy- ügye iránt. A. szovjet altiam hozzásegí­tette ezeket a vezetőket, hogy kép- zetitséget szerezzenek -ée odaátlítotiía őket a termelés irányításának Icor- mányrúdja mólé. Nézzük meg például a ■ moszkvai Sarló és Kalapács gyár igazgatóját, Grigodj Iljlrjt. A múlt­ba’! egyszerű kohómunfeás vo’it, ké­sőbb iavítómesier lett a Martin-ke­mencéknél, Közben fáradbaiaitlasniul tanult emelte szakképzeifcíségét. így leüt á gyár igazgatója. Ebben a mun­kakörében sem. hagyta abba, sőt fo­kozta a tanulást mind műszaki, mind politikai vonalán. Az igazgató iránxítja á,, üzem egész gazdasági tevékenysé­gét, ő felel az áliliam ellőtt a termelési terv teljesítéséért. Az igazgató felelős üzemében mindenért. Miniden ren­delkezése és parancsa kötelező az üzem valamennyi dolgozójára. Tevé­kenységében a pártszerv-ezet mindén eszközzel támogatja, növeld tekinté­lyéit, mivel szilárd, felelős egyszemű, lyi vezetés nélkül nincs rend és fe­gyelem a v általa tná]. Amikor például a már emídtett gyár igazgatója parancsot adott az egyik hengersor munkájának megja­vítására a hengermüheiy pártszerve­zete e’Ji&nőrizte az igazoló rendelke- zéséraek vógrehajtását és a szakszer­vezettel, valamin t: n Icomszomolsaser- vezebtel együtt harcra mozgósította a hengersor munkásai’.' a termelés’ terv teljesítésére. A jó igazgató természetesen a legmesszebbmenő fi­gyelmet szenteli a bírálatoknak és tá- maszkodiik a dolgozók, a vátlilialat leg- kiválóbbjaürak véleményére. Fig'\’’e­j lembe veszi az újítási java&Jia/bdka't, ta­nulmányozza az értekezletek anyagát, I mert tudja, hogy ezzel saját munká- i já't könnyíti meg.. \ különböző bírá­latok, javaslatok és értekezleteken elhangzott megjegyzések sok olyan jelenségre vezetik rá a yá'llalatvezie tőség figyelmét amelyet azelőtt nem vett észre. Az igazgató . ezután is. to­vább kiséri a javaslatok és az újítá­sok megvalósításának útját Külön rendeletben kötelezi az osztály- és műhelyvezetőket a jó javaslatok ha­la dékta la,, bevezetésére, alkalmazá­A Boise vide Párt szervezeti szabály, zaita köteliezi a párts,zeivezeteket., hogy tevékenyen rész tv egyenek a vál- lalat termelési életében. A Sarló és Kalapács kohóművek pártbizo'utsága gyakran meghallgatja ülésein a gaz­| daróci vezetők beszámolóit, olyan in­tézkedéseket javasol, amelyek meg­javítják a fenne i om unkát. A pártszer. vezet vezetősége gyakran, racgkriti- zálija a gyár vezetőségét. A pártszervezet a legtöbbször úgy fog hozzá a terme­lési kérdések megoldásához, hogy fog­lalkozik az egyes dolgozókkal, emeli a munkások és tisztviselők öntudatát, öntevékenységét cs javítja a politikai nevelés színvonalét. A pártbizottság a mülielyelc párí'S'zervezetei s álta­lában minden kommunista állandóan nagyarányú politikai tömegmunkát vé_ géz a pártonkívüliek Icözött. \ párt- szervezet legfőbb fe’adatának tekinti, hogy a dolgozókat a szocialista haza iránti önzetlen odaadás szellemében nevelje. Ahol az időt másodpercekben számolják ,.Egyes területeken, egyes ipar­ágakban nem elégedhetünk meg már xncst sem a dekád tervek szerinti egyenletesen emelkedő tér mc1 őssel, hanem az egyes ipar­ágakban nekünk naponta megkell határoznunk a termelést és na­ponta, sőt vannak területek, ahol óránként is tudnunk kell ezt kö­vetni.“ (Gerő elv társnak az országos ajktívaér'ekczleten mondott be­szédéből.) Négy esztendővel ezelőtt a mosz­kvai villany Lámpagyárban Valentyma Hriszanova müvezelőnő brigádjának tagjai felvetették az óraütemterv be­vezetésénél: fontosságát. Ezt. a javas­latot a párt, a Komszomo! és a szak- szervezet mindemben támogatta. Az óraütemterv bevezetését igen nagy munka előzte meg. Meg ket’ett teremteni a termelés valamennyi lánc. I szemének pontos együttműködését, az' operatív számvitelt, és sokhelyütt fe-1 lül kellett vizsgálni a rendelkezésre• álló technikai berendezést. A munkát» minden vonalon úgy szervezték meg. hogy biztosítsák a brigádok tömeges ] áttérését a., óraidéiul érv szerinti, tér melésre. Bevezették a szigorú terve­zésttovábbá a diszpécser-rendszert, az önálló elszámolást ugyanakkor megjavították a kisegítő és előkészítő műhelyek, munkáját is. Létrehozták az összeszerelt munkadarabok, központi raktárát és megállapították a műszak előtt szükséges alkatrészek és anya- gok kiadásának szigorú rendjét. A gyár egész kollektívája teljes energiájával látott hozzá e feladatok megoldásához. Az eredmények hama­rosan meg is mutatkoztak, a műhely torme-liése egy hónapi óraiütemterv see­I rimfci munka után 10—12 százalékkal növekedett. Hriszanova brigádja ek­kor már műszakonként 200 rádiócső- vel termelt többet. Egy év. után pe­dig a brigád munkájának termeié kenysége 25 százalékkal eme kedett s ugyanakkor az önköltség 15 száza­lékkal csökkent. A brigiádoí az óra- ütemterv bevezetésének első évfor­dulója alkalmával nagy kitüntetés ér­te: örökös megőrzésre megkapta a Lenini Komazomol moszkvai városi bi­zottságának vörös vándorzászLaját. Hriszanova kezdeményezése óta négy esztendő telit el. Ezeknek az éveknek a tapasztalatai bebizonyítot­ták a munka új, tökéletesebb szerve­zésének minden előnyét. A termelés hónap ró i-hónap ra, d eká aró-dek ádr a egyenletesen emelkedik. A muM hó­nap első tíz napjába,, Hriszanova bri­gádja havi feladatút 3S.2 százalék­ra, a második tíz napban 40.1 száza­lékra, a harmadik tíz napban pedig 40.2 százalékra teljesítette. A'/ egy műszakra eső átlagos teljesítménye lé­nyegesen, emelkedett: az óraütemterv bevezetése előtt 915 rádiócsövet ké­szítettek, most azonban már 1680 da­rabot gyártanak. A brigád a régi létszám medert há_ bonitáni ötéves tervét egyedül a muri- kai-ermeléleenység egyenietes fokozá­sával 3 év, 11 hónap és 12 nap alatt teljesítette Hriszanova brigádja ma már a-/ 1953-ik évi tervén dolgozik, de élre került az egész műhely és el­nyerte a Sztahánovista műhely .ki­tüntető címet. Az óraütem tor vet egyre nagyobb si­kerrel alkalmazzák nemcsak az ipar­ban és a közlekedésben, hanem a mezőgazdaságban is. HÍREK A NÉPI DEMOKRÁCIÁKBÓL Len gyei ország Varsó sokat kapott az 1951,-es év­iéi. A. sok ezer. új Lakáson, ipari épü­leten, középületen kívül november 7- re, a Nagy. Októberi Szocialista For­radalom évfordulójára, elkészült az ország egyik büszkesége:, a varsót szeméi ygépkocságyár. Az elmúlt esz­tendőben fejezték be . a« Egyesült Lengyel Munkáspárt Központi Háza építését. Ugyancsak tavaly épült fel a Központi Állami Áruház üvegpa­lotája is,, Uj csarnokkal bővült a Swierczewskii tábornokról elnevezett Lesngtyei Szó Háza. Az 1951, évi sikerek biztosítják az alapot az 1952-es év eredményes mun. kajához. Varsó, amely 1945-ben még (t pusztulás képét mutatta, újjáépült és megerősödve sokszorosán megszé- niilve, várakozásié!jeson köszöntötte az új esztendőt. Csehszlovákia Kassa, a hajdainá vidéki gócpont ipa­ri nagyvárossá fejlődik és lakosainak szárna megnégyszereződik. Hasonló­képpen átalakul az egész vidék. Min. den falut villamosítanak. Uj utak, új v-asut.ak épülnek. Trolueybusz köti Össze a dolgozók lakóteIonéit a muu- kali© yekikel. Az ipar fejlettsége és közelsége fellendíti az elhanyagolt mezőgazdaságot is: A környező vidék cojqyon termékeny, de a. kouibmát do.gozóinak ellátására ’meg kell há- romíRzoroznta hozamíit. A HUKO ter­vezői erre is gondoltaik. Uj termelő- szövetkezetek és állami gazdaságok létesültek itt. Traktorok százai dol­goznak majd a földeken. Biztosították a munkások -üdülését és pihenését is. Az új szocialista vá­rosok és lakónegyedek mellett kór­házak épülnek, a legfestőibb hegyvi­dékeken pedig új üdülök, sporttele­pek és kultárházak létesülnek. Mocssa. rakat csapolnak le és patak oknak új irányt új medret adnak. A dolgozók hangulata, munkalendülete emlékez­tei Azsajev ismert nagy regém^éore. A HUKO építőit is ugyanaz az alkotó munka!dz fűti, mint a „Távol Mosz­kvától“ hőseit. Albánia Albániában az iskolák száménnatk növelésével párhuzajmo,san a párt és e. népi hatalom nagy gondot fordított az írás tudatlanság felszámolására. Az Aliban Népköztársaság valiamehnyi 12—40 éves polgárát törvény kötelezi ä betűvetés megtanulására. 1951-ben jeleintősien kibővítették óh iskolák esti tagozatait. 1950-hez Vi- szonyítva az esti elemi iskolák száma 113.7 százalékkal, aiz esti hétosztáilyos iskolák száma 165 százalékkal, az esti középiskolák száma pedig 133 száza- Ókkal emelkedett. Uj iskolák építésére a meglévők felszerelésének korszerűsítésére 1951 ben a közoktatási minisztérium költ- S'égvetése 34 millió Leket irányzott élő. Az albán közoktatásnak hatalmas lendületet adott 1946-ban a 'közoktatás újjászervezése, amely gyökeres vél. tozásbka-t eredményezett az oktatás módszerében, a tananyag megválasz­tásában, valamint a tanulók nevelésé­ben egyaránt. A közoktatás új iá szer­vezésénél a legszélesebb mértékben felhasználták a. szovjet pedagógia ér, ‘ékes tapasztalatait. A közoktatás átszervezésével az iskolát teljesen a dö’gozó nép szolgá­latába, az új és boldog élet építésé­nek, a szocializmus építésének szol­gálatába állították. Kína A kínai kormány a sztálini nemze­tiségi po.lri.ka elveit követve, minden támogatást megad a Kínában élő nemzeti sége k n e k, A felszabadulás óta 9300 iskolát lé­tesítettek a nemzetiségek számára, amelyekben jelenleg egymillió diák tanul. A kínai kormány 1951-ben 15 milliárd juan támogatást nyújtott a nemzetiségi iskolák létesítésére. A nemzetiségi dolgozók nagy szam­bán vettek részt a politikai oktatás­ban is. Sokezer nemzeti égi káder ke­rüli ki a mi a ok, ujgurok, mandzsuk. ti be' i ek és a többi — közel száz — ' 1 nemzetiség soraiból. A ji-neiuzetiségü gyeirmckek Szin- kiangban és OCuncsungban saját anya nyelvükön tanulhatnak. Sok konvv jelenik meg a nemzetiségek nyelvén. A nemzetiségek támogatására igen jellemző a koreai kisebbség példája Északkelet-Kínában. Itt 200.000 koreai nenvzc'iségű gyermek tanul K>00 is­koláiban. Ez az iskolaköteles gyerme­kek 92 százaléka vényeket vontatok majd fokozott.gyor­sas ággal, illeg számos javaslat hangzott eh amelyek mind a munka megjavítását célozük. A lelkeshangú hozzászóld- j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents