Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-06-28 / 150. szám

HAPLO 1952 JUNTOS 2S a Sarszentlőrinc dolgozó parasztsága nem akar Imiién lenni Petőfi szelleméhez Csendesen húzódik meg a Sió part-' jtán Sárszieaitlőránc község. Az odave. tődö idegen 'legfeljebb annyit láthat, hogy a község dofgozó parasztsága jól végzi a munlkákat, bccs-ülétta®. se­gíti elő ötéves tervünk megváltó sí iá- <sát. Ennek rriogikeresheitjük az okát is. SárszentiŐ-rmc dolgozó parasztsága bi­zonyára még nem felejtette e'. a köz­ség történelmi múltját, azt, hogy itt töltötte iskolaéveinek ' egy részé.t Pe­tőfi Sártidor a magyar szabadságharc Idogilefiikű költője, akinek álmai most, száz év után valósultak meg. Akkor a szabadságharc az orosz cári csapa­tok beavatkozása miatt bukott el, míg most a Szovjetunió hozta el számunk­ra a szabadságot. A költő is elesett a harcban. Szelleme azonban elevenen éli a népben. Él a s-áesaentlőrinci doíl- gozó párásotokban is, ahogyan ez munkájukban megmutatkozik. A félévi beadási kötelezettség tel­je sütésében Sárszentlőrinc a megye élenjáró községei közé tartozik. A tanácsháznál tábla hirdeti, hogy a község első a járásban áLamunikkal szembeni kötelezettségének teljesítés seben, A község dolgozó parasztságát valóban dicséret íiúeti. Serlésbeadási kötelezettségeknek 103 százalékban, baromfibeadásuknak 130 százalékban, tojásbeadásuknak 105 százalélrban teltek eleget A tej begyűjtésben min­den hónapban 125—130 százalékos tel­jesítést ért el a község dolgozó pa rasadsága. Megkérdezzük Fodor Káro ly elv tár­sat, a tanács VB-titk-árát, hogyan tud­ták elérni ezeket az eredményeket. — A község járási viszonylatban első — mondja. — Már sokan kérdezték, ho­gyan értük el ezeket az eredménye­ket. Azért, mert nálunk mindenki te­vékenyen résztvesz a feladatok vég­rehajtásában. Az elért eredmények leginkább adói függnek, hogy a köz­ség do; gozó parasztsága ‘tudatában van, mi a feladata ötéves tervünk megvalósításában, a szocializmus épí­tésében. — A sárszent lőrinci dolgozó párasatok tudják, azá hogy országunk a munkások és dolgozó parasztok áh ama, ezért-be is tartják annak tör­vényeit. „A beadási kötelezettség tel- jestíése törvény, amely mindenkire nézve egyformán kötelező.“ A község dolgozó parasztsága be ás tartóba ezt a törvényt. Ezt mutatja sok olyan dol­gozó paraszt példája, aki már egész évre teljesítette baromfi- és tojásbe­adási kötelezettségiét. Itt is megmutat­kozott az, ha a kommunisták példamu­tatóan teljesítik kötelezettségüket, a többi dolgozó parasztoika-t is maguk után vonják. Egész évi tojás, és baromfibeadást leljesítette Szűcs István tanácselnök, Kovács István. Balogh György, Ba konvi Mihályné párttagok és még so­kan, köztük Miszlai Pál, Miszlai Ist­ván. Nagy György, Siófalvi József, Bénidd István. Pesti Julianna, Ham- balkó Gyula, trváth István és Tóth István. EzekneK a dolgozó parasztodé, nak telljesítménye tette lehetővé, hogy Sárszentiőrinc túlteljesítette félévi be adásii kötelezettségé. Még jobb lenne a község eredménye, ha Körmöcz Sándor, Gazdag Pál, Farkas István és a többi hátralékos is te’jesítené köte­lezettségét államunkkal szemben Ne­kik, úgy Iá ‘szik fontosabb egyéni ér­dekük, minit egész népünk jóléte és fejlődése. A sikeres begyűjtés elsősorban a tanács jó munkájának az eredménye, de nem kis mértékben elősegítették az áiiandóbizottságiok is. Fodor elv- társ e mondja azt is, hogyan tudták bitzoisítani tervük teljesítéséhez, illet ve túlteljesítéséhez a szükséges serté­seket. Amikor a rendelet eket meg­kaptuk, másnap az áilCandóbizottság tagjai nmgmézték, hol van megfelelő sertés. Tudtuk azt, ha késlekedünk. akkor már nehezebb lesz ez a munka, mert így módot adunk az el enség­nek az aknamunkára, a spekulációra, s ha nem fogunk azonnal ennek a feladatnak megvalósításához, ellapo­sodik. nehezebbé válik a végrehajtó sa. Ahol a« áólandóbizottság tagjai megfelelő sertést találtak, köteleztük a gazdákat a. beadásra. A pót-beadást elsősorban a kulákokra vetettük ki. A tervnél valamivel többet vetettünk ki. arra számítva, hogy esetleg hullik éí, vagy más módon nem lesz meg a sertés, tehát, hogy mindenképpen biz­tosítva -legyen a község k-öte ezottsé- gének teljesítése. Akikre kivetettük, szinte kivétel nélkül teljesítették kö­telezettségüket s így tudtuk teil tel je.sá_ enii félévi sertés pótb-ea.dásunlk-ait. — Sárszentlőrinc példáját sok köztség követheti. Ha így láttak volna a ser­tésbeadás teljesítéséhez, nem lenne mo-st kapkodás., nem kellene most -ke­resgetni. hói is van sertés, hogy a beadást maradéktalanul teljesülhessék. A község dolgozó parasztsága most az aratásra készül. Már folyik az árpa aratása, néhány nap múlva a búza aratása is megkez­dődik. A sárszentlőrinci dolgozó pa­rasztoknak most majd a gabonab-e- gyüjtés terén is meg kell muiatniiok, hogy valóban ki akarják venni részü­ket a szocializmus építéséből. Bízunk abban, hogy a7 első félévi begyűjtési eredményeket még tovább fokozzák és még jobb eredményeket mutatnak fel a-z egész évi beadás teljesítésében, to­vább dolgoznak ae egész világ dolgo­zóinak szabadságáért Petőfi szellemé­ben. A uagymányoki 88. sz. ÍSépbolt dolgozói sajtótevjesstési versenyre hívják as ország összes kiskereskedelmi vállalatainak dolgozóit Szocialista kiskereskedelmünk dol­gozói között az elmúlt fél év alatt a munikaverseny olyan méreteket öl­tött, amelyhez hasonló kiskereskedel­mi dolgozók munkaterületén még nem fordult elő. Az egyes árudák dolgo­zói szocialista kötelezettséget vállal­tak az egyes versenyszakaszokra. Vál­lalásaikat ezidáig mindig teljesítették. Értékes kezdeményezéssel fordultak a nagvmányoki 88. számú Népből l dolgozói a Tolnainegyei Népbolt Vállalat összes dolgozója felé. Felhívásuk a következőképpen szól: Mi. a nagvmányoki 88. számú nép- bolt dolgozói felhívással fordulunk vállalatunk valamennyi boltjának dol­gozóihoz, hogy csatlakozza nak kez­deményezésünkhöz, ünnepeljük meg szocialista kötelezettségvállalásunk tel­jesítésével alkotmányunk évfordulóját. Felhívásunkkal nemcsak a me­gyei kiskereskedelmi dolgozókhoz fordulunk, hanem az egész ország kiskereskedelmi vállalatainak nyílt árusítási boltjait kihívjuk hosszú­lejáratú versenyre az alábbi szempontok figyelembevéte­lével: A verseny a pártsajtó terjeszté­sére terjed ki. Ez a szociaíista munka- verseny július 1-vel kezdődik és az első kiértékelés a szeptember 3-1-iki zárásinak megfelelően október első he­tében lesz. A kiértékelést a Népbolt pártszervezete, a szakszervezet. a Me­gyei Hírlap Hivatal és az érdekelt vállalatok 'képviselői végzik el az aláb­bi pontok alapján. 1. Az eddigi havonta eladott példá­nyok számát, ami a központunkban nyilván van tartva, 10 százalékkal nö­veljük. 2. Versenymozigalmunkal úgy fog­juk kiszélesíteni, hogy megyénk terü­letén ne legyen hely, ahol ne adnánk a dolgozó parasztság és munkásság kezébe pártunk sajtótermékeit. 3. Az árusításban a következő saj­tótermékek szerepelhetnek: Szabad Nép, minden megyének pártlapja, Szabad Föld, Tartós békéért, népi demokráciáért és a megyei hírlap iro­dák lerjesztésésében megjelenő heti és havi folyóiratok. Kiskereskedelmi vállalatok dolgozói! Felhívásunkat beszéljétek, meg és csat­lakozástoka 1 jelentsétek a Tolname­gyei Népbolt Vállalat központjának. Előre ezen szocialista kötelezettségvál­lalásunk teljesítésével az Alkotmány évfordulójának méltó megünneplésé­ért. A nagvmányoki 88. szánni népből! dolgozói nevében: Hübner Mátyás, Müller Erzsébet. Walter Au tain é, Markó József né „Építsük, szépítsük iskoláinkal“-mozgalom eredményei a bátaszéki általános leányiskolában ,,Építsük, szépítsük iskolánkat1', mozgalomba a bátaszéki általános le­ányiskola szülői munkaközössége ne­velőtestülete és tanulói is bekapcso lódtak, tanév elején aiz igazgató fel hívta a nevelőtestület figyelmét ar­ra. hogy az iskolát székely és sár­közi népművészettel díszítsék, hi­szen tanulóink már alig ismerik azt a népművészetet amit s-züleik, nagy- szüléik készítettek. A tanulók és a ne_ YcIöioStü'et közösen végezték a gyüj. test. A munka nehéz volt, mert már kevés eredeti szép népművészeti tár­gyat találtak. A gyűjtött népművészeti anyaggal az iskola folyosóját díszítették. A dí­szítés nehéz munkáját Szabó Mihá'y hivatalsegéd segítségévei a tanulók végezték. Szabó Mihály sajátjának érzi az iskolát, lelkesen segített a ne­velőtestület munkájában és ma már a szép folyosó, a sárközi vitrin hir­detik ügyes ötleteit és a7 iskoláért végzett önzetlen munkáját. A tanulók örömmel díszítettek, mert otthonuk­nak érzik a-z iskolát. Minden új bo- k-á'Iy vagy .szőttes új öröm a tanulók­nak. Igv neveljük esztétikai érzéküket a tanulóknak. Az egyszerű szép népmű­vészetet akarjuk bemutatni azoknak a tanulóknak, akik eddig otthon sok giccset láttak és el sem tudják kép zelni, ho-gy lehet a-z otthont faragások, kai, népi hímzéssel ízlésessé fenni. Vi­rágokkal is díszítjük az iskolát. A szülői munkaközösség szívesen hoz­zájárult a . virágosításhoz. Nap-nap után hozzák tanulóink szüleik ajándé­kát a7 iskolának, egy-egy cserép vi­rágot. palántát, cserepet, deszkát. Vi­rágos, szép isk-o!ában tanulnak leá­nyaink. Nemcsak esztétikai érzéküket nevelt­jük így tanulóinknak, hanem jelentős mértékben közelebb jutunk az' öntu­datos fegyelem kialakításához. 'A közösen gyűjtött és elrendezeti, nép- művészeti anyagra minden tanuló job­ban vigyáz, mint a sajátjára, meri Tokio -ÍTASZSZ) A japán kormány a ..rendőrtartaIékluultes 1" léiszárná! háromezerre szándékozik emelni. A hadtest rövidesen tüzérségi 1övegekel és száz könnyű repülőgépet kap az Egyesüli Ai i am ok búi. tudják.' hogy ez az egész közösségé így akarja a nevelőtestület az esztéti­kai érzék nevelésével is kialakítania néphez hü, annak művészetét értéke, lő és megbecsülő szocialista embert. A természettudományos képzést szolgálja az iskolában felállítod kis meteorológiai állomás, ahol rendsze­re? megfigyelést végeznek a tanulók. Megfigyeléseiket grafikonokban fog­lalják ö>ssz.e a havi adatok összegezé­seként. Megfigyelő szolgálatukat lelki ismeretesen és pontosan végzik a kis meteorológusok. Ezzé: a rendszere.? képzéssel is hozzá akar járulni az is­kola, a tanulók természettudományos irányú neveléséhez. Ezt szolgálják az élő sarkok, aquárium és a terepasztal is. A ..kii.’do Cusz in" hírügynökség je­len' é •se szerint a ieugerrim-dészet-i hi­vala 1 vezetője k:j elentette, hogy a bi­ratal í nemrégiben töhb amerikai hadi­t kapott. Háromszázezerre akarják emelni a japán „rendőr tartalékhadtesl44 létszámát Egy szemináriumi hallgató naplójából. . , A tudás döntő fegyver a békeharc védelmében! — Ezzel a jelszóval indu lom a tanulásnak az elmúlt ősszel, amilcor az újváros-i alapszcrvc/ct beosztott az alapiokú politikai iskola hallgatójának. Eleinte nehezen ment a tanulás. de amikor több Ízben rósztvetlem « szemináriumon, elsajátítottam az előadó elvtársié! a marxista-leninista el­méiéi alapjait,' s a beindulás után két hónappal már könnyebben tanul­tam. Most. amikor a párt íel-elös munkakört bízott rám, mint téglagyári vezető, érzem, hogy mii jelentett számomra a szorgalmas tanulás. Tudáso mai napró’-napra növelem, hogy még jobban tudjam megoldani a ream eső feladatokat. A vizsgára jó] felkészültem, áttanulmányoztam ismételve mindazokat, amelyet az egész év iolyamán tanultunk. A kérdésekre kidolgoztam a megielelö válaszokat. Nem sajnáltam a fáradságot, s az eredmény meg is mutatkozott Jól vizsgáztam, amelynek jeléül a városi pártbizottság könyvjutalomban részesített. Az 1952—53 as oktatási évben már mint alapfokú politikai iskola­vezető tanulok és tanítok. Ezzel a szép feladatta' bízott meg a pártszer­vezet, melyet igyekszem a legjobb tudásom szerint megoldani. Nap, mint nap tanulmányozom klasszikusaidé, könyveit, hogy minél jobban mégis merjem■ a sztálini tanításokat, mert csak így tudok következetesen hur­colni a több és jobb termelésért, az ötéves tervünkért, a béke megvédé­séért. 1D. KÁROLYI JÖZSEF Felkészültek a teugelici kultűrbriffádok . . . o írt (Túl a Tiszán faragnak m ácsok, nóta dallamára): Hadd mondjuk el mért jöttünk most ide Községünk szerény népe elibe. Derék, lelkes dolgozó van elég Mégis egynek fűzzük dalba nevét. Junkuc János méltó dicséretre. Heg rászolgált íréi jó dolgos keze. Községünkben 6 a jó példakép Túlteljesítette félévi tervét. Ilyen és ehhez hasonló cs.w,tunkák­kal köszöntik a lengelici kultúrbrigá- dok a legjobban dolgozó és teljesítő gazdákat. De nemcsak a jól teljesítő gazdákat hozzák ki, de kihozzák a lemaradókat is. Most-, az aratás­éi-,éplés idejére a kultúrcsoportokat rigmus brigádokra osztják •szél és az aratásban élenjárókat ezek fogják fel- köszönleni. Az aratás ideje alatt a brigádok tervszerint házaknál fogják köszön­tem a dolgozó parasztokat, Tekintet­te! arra, hogy maguk a kultúrmunka. sok is mind kint dolgoznak a határ­ban. így a munkahelyi agilációt olyan úttörőkre bízzák, akik nem mennek az állami gazdaságba dolgozni. A cséplőgép agitáeiót: úgy tervezik, hogy azoknak a kultúrmunkásoknak. akik a gépnél dolgoznak, időben meg adják a műsoranyagot, hogy llel tud­janak készülni rá és mikor a többiek kimennek, együttesen köszöntik és -szórakoztatják a dolgozókat. Lovas Imre, a községi népművelési ügyvezető és egyben kultúr felelős nemcsak ezt a kérdést oldotta meg helyesen, hanem gondoskodott arról is, hogy a vasárnapi szórakozás is Ezért most mi szépen köszörűjük Megérdemli, nevét dalba szedjük .Mindnyájunkért, kenyerünkért harcot Községünkben ő a példaadó. Junkuc János termeljen továbbra Jövőre is várjuk a tanácsba Jó szokásait tartsa meg jövőre Úgy ragyog szép hazánk jövője. biztosítva legyen a falu dolgozóinuk és ifjúságának. Most hozták rendbe a kultúrotthon udvarán lévő. de hasz­nálhatatlan tekepályát, ahol már az első napon is szép számmal szórakoz­tak Tengelic község dolgozó paraszt­jai. Rendelkezésre áll a falu dolgo­zóinak a kultúrházban sakk. asztali­tenisz. biliárd és az igen szép és gaz, dag könyvtár. De nem feledkeznek meg az otthon külső szépségéről sem. Ebben a munkában leginkább Zsánr boki Fábiánt illeti a dicséret a, sok szép munkájáért. Az erkélyen levő virágcsatornába kukacvirágot ültetett, a tekepálya előtt lévő lugast ki tép'- lázta és oldalára virágokat ültetett, hogy még szebbé és kényelmesebbé tegye a kultúrotthont. De ami az ifjú­ság között a legnagyobb tetszést, arat­ta. az udvarban lévő tánctér kicemen- tezése volt. Ilyen lelkes társadalmi munkásai vannak a tengelici kultúrotthonn-aik és éppen ezek a példák mutatják azt. hogy a dolgozók szeretik és maguké­nak érzik a kultúrotthont. mindent megtesznek annak érdekében, hogy kultúrotthonukat még szebbé kelle­mesebbé és otthonosabbá tegyék. Kombájnokkal takarítják be a ricinust a Szovjetunióban A kurganyind kerületben minden év­ben. nagy területen termesztenek rici. mist, Ezt -az értékes gyógynövényt hosszú időn át kézi erővel takarítottak be s rengeteg időt fordítottak erre a munkára. . Nyikoláj Csernyi-ckij, a novoal-ek- sziejevkai gépállomás kombájnvezetö- je még tavaly elhatározta, hogy gé pét átszereld a ricinus betakarítására. Ivan Babajevvel, a gépállomás me­chanikusával együtt átalakította a vá_ gákésizüléket a szállítószalagot, a do­bot és a magtisztító berendezést. — Csernyickij kombájnjává] tavaly máu .mintegy 100 hektárról takarított be cinust és ezzel tehetővé tette, hogy sok kolhozparasztot más munkára Ol z- szanak be. A fiatal észszierűsátő példáját, iáén mér többen is követik. A roanyTíC7- kajai gépállomáson dolgozó V a szili j Szumsfflkoj, a Sztálin nevét viselő 2. számú szov-hozban dolgozó Aiakszandr Szusikov. a novoalekszejevkai gépállo_ máson dolgozó Nyikoláj Pancsehin kom. bájnv-ezeiő, a komerzomoi tagja, már szintén átalakította kombájnja: a ri­cinus betakarítására KÖNYVI S M E RT E T ÉS A testvériség magvetői A kiváló litván. író tizenhárom el­beszélése jelenik meg ebben a kötet­ben. Litvánia felszabad'Ulás.a előtti, a polgárháború alatti és mostani élete tükröződik vissza ezekben az -elbeszé­lésekben. Egy-egy kis Írásból megis­merjük a litván, egyszerű emberek mindennap; életét, a cárok, a pállok és a fasiszták alatti elnyomatásuk szomorú korszakát. Es megismerke­dünk a boldog, építő jelennel is. ami­kor Litvánia dolgozó népe felszaba­dultan él a szocializmust építő társa­dalomban. A novellák egy része a falusi osz­tályban-, a cselé'1, a szegényparaszt sorsáról, küszködéséről szól. Ez k a történetek megragadó rajzok abból a környezetből, amelyben az író született és nevelkedett. A ..Szuperfoszfál“ az elesett, szegén) ember reménytelen sorsát, de egyben az új jövő biztató képét, rajzolja. ..A eukorbáránykák“ bájos történet a litván szegény gyere­kek életéből, ..A holló halála“ nagy­szerű áilaímese. amely mögött a ki­semmizett szegény ember vigasztalan sorsa áll. ,.A Gyevulis“ egy litván II árija nos életének mulatságos epi­zódja. ..A tölgyfa" egy öreg paraszt elbeszélése az 1920-as évek urainak könyörtelen gazságáról. Ezek az elbe­szélések mind egy-egy jellegzetes fa­lusi figurát mutatnak be. akik részben kemény, kapzsi, részben gyámoltalan, szánalmas vagy mulatságos alakok, akiket az író mindig elevenen, sok érzéssel és humorral fest le. Cvirka elbeszélései egytől egyik ér­dekesek cs művésziek. minMan. .*ora áj élt valóságból fakad.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents