Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-01-04 / 2. szám

2 W fi Pl C 1962 JANUAR 4 Sztálin élvtárs Ivamotohozwi világvisszhangjá Áz amerikai imperialisták fokozzák a Tito-fasiszták felfegyverzését A Német Demokratikus Köztársaság kormánybizottsága kidolgozta az össznémet választási törvényjavaslatot Beräin (ADN): A Tájékoztató Hivatal! közleménye szerint a Német Demokra­tikus Köztársaság kormánya által össz- xiémet választásokról szóló törvény kidolgozására kiküldött bizottság 1952 január 2-án Walter Ulbricht minisz­terelnökit elyettes elnök'ele alatt ülést tartott, A bizottság egyhangú hatá­rozattal törvényjavaslatot terjesztett a Német Demokratikus Köztársaság kor­mányának miniszterelnöke elé. . A'választási törvényjhvaslat a wer móri- köztársaság 1924 évi birodalmi választási törvényéből indul ki és öt szakaszra oszlik. Az első szakasz azokat a politikai és jogi biztosítékokat tartalmazza, amelyek a szabad, általános, egyenlő, közvetlen és titkos ös szíremet nemzet- gyűlési választások előkészítését és végrehajtását 'lehetővé teszik. A má­sodik szakasz a választói joggal és a választhatósággal foglalkozik. A törvényjavaslat harmadik szakasza a ~nak es' a/' vatSsM^L-erbffThúlÁ^- lapitásónak irányelveiről szót A tör­vényjavaslat ötödik szakaszának zá- róintézkedései megszabják, hogy a remzetgy ül és legkésőbb harminc nap­pal, a választás után Berlinben ül össze. A tájékoztató hivatal közleménye a továbbiakban hangsúlyozza: A kor­mánybizottság felháborodással! érte­sült az ENSZ amerikai parancsra sza. vazó többségének arról a határoza­táról, amely úgynevezett „vizsgáló bi­zottságot' akar kiküldeni. Ilyen bi­zottság semmiféle más célt nem szol­gálna, mint az angol-amerikai beavat­kozást a német nép bélügyeibe. A kormánybizottság, hazafias kötelessé­gének tartja, hogy nyilvánosan ki­pellengérezze a Parisba kiküldött nyu­gatnémet politikusok állásfoglalását, amely a német, nép túlnyomó többsé­gének felfogásával ellentétben. Ade­nauer utasítására, külföldi - ellenőrzést kíván abban a tekintetben, vájjon megtarth-atók-e összenémet. választá­sok a német nemzetgyűlés létrehozásá­hoz. Amennyiben N yu ga t-Ném-etország meg-bízottainak az a véleménye, hogy a választási törvény végleges elfo­gadása előtt célszerű lenne a válasz­tások megtartásának előfeltételeit és körülményeit egész Németországban felülvizsgálni, Kel-et-Németország megbízottai nem eanetoek kifogást az élten, hogy Kelet- és Nyugaf-Német- ország képviselőiből közös bizottsá­got alakítsanak. A kormánybizottság azonban — folytatódik a közlemény, — a leghatá­rozottabban tiltakozik az ellen,, hogy Németország lemondjon arról a jogá­ról, hogy maga rendezze belső ügyeit. A közlemény végül rámutat: Min­den német átlátja, hogy az ENSZ be­kapcsolása nem más, mint Adenauer mesterkedése az össznémet választá­sok és Németország békés egyesíté­sének megakadályozására, hogy ezál­tal a nép törvényes jóváhagyása nél­kül nemet csapatkontingenseket dilit_ hasson lel és azokat besorolja az úgynevezett ,,európai hadseregbe“. fi Lengyel Munkáspárt fennállása 10. évfordulójának luegüitneplésére készülnek a lengyel dolgozok Varsó (PAP): A" Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának a Lengyel ív i Ui nfctrjga-r -t -rerarúo-iaKs-— 'rtf évfordulójának méltó megünneplésé ről. A határozat visszapillantás,t vet pártnak az ország újjáépítéséért vi volt harcára, leszögezi, hogy a Len gyei Egyesült ' tonkáspárt sikeresen vezeti^ a. Lengyel népet a' szocializmus építésének útján és hogy a párt an n-ak köszönheti győzelmeit, hogy küz delméihén a marxizmus-leniniz-mus el veire támaszkodott és bőségesen me rí-tett a Szovjetunió Kommunista (bol­sevik) Pártjának tapasztalataiból, A Életbelépett az űj uyiigtlíjtbrvény Lényegesen egyszerűsítették a nyugdíjtörvény megállapításának eddigi bonyolult módszerét A Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak 195Í évi 30. számú törvényerejű Tsndeöete, amely 1952 január i-én lé­pett, életbe, lényegesen egyszerűbbé, bürokráciámentess é teszi a nyugdíj­igény megállapításának eddigi bonyo- íúlt. módját. A pénzügyminiszter most megjelent H169 3/1951. P. M. számú rendelete fdmondja. hogy a rendel-et szerint já­ró nyugellátást. és baleseti járadékot igény bej el entés alapján kell megálla pítani. Az igényt a Szakszervezet} társadalombiztosítási Központnak az igénylő lakhelye szerint illetékes me gyei központjánál, kirendeltségénél kell előterjeszteni. Az. igény bejelentésével egyidejűleg az igényjogosultságnak és a nyugel­látás (járadék) mértékének megálla­pításához szükséges adatokat és- igazo­lásokat js elő kell terjeszteni. Ezidcig az államigazgatás dolgozói­nak járadékigényét nem az SZTK, hanem, maga a. munkáltató bírálta, el! Annak a megalapítása, bogy valaki biztosításra az SZTK-hoz tartozott-e, vagy az államigazgatáshoz, attól füg' goí.t, hogy bérét az állami költségve­tés melyik alrovatának terhére kap­ta.. A nyugdíjtörvény egyes-apásra vé­get vet ennek a bürokratikus eljárás­nak mert 1952 január 1-től minden nyugdíjat az SZTK állapít meg. ..Más vonalon is lényegesen egysze­rűsíti az eljárást a most életbelépett nyugdíjtörvény. Azelőtt a baleseti kártalanításnál a baleseti járadék mértékét, nehéz volt az előírásnak megfelelően megállapítani. Sokszor évekig tartó peres eljárás folyt ab­ban, a kérdésben, hogy a keresőképes, ségcsökkenés foka mondjuk 15, vagy Ifi százalék, vagy 20, vagy 22 száza- ^k-e, A nyugdíjtörvény most meg­szünteti a terméketlen, bürokratikus és felesleges vitákat, mert. — bár s baleseti járadék megállapításának egyik tényezője továbbra iß a baleset állal okozott munkaképesség csőkké nés foka —- a fokozatokat úgy álla­pították meg, hogy ne legyen szük­ség felesleges vitákra, így például egy_ fokozatba tartozik, akinek kere­sőképessége 16, vagy mondjuk 25 százalékkal csökkent a baleset kö veik ezt ében. A nyugdíjtörvény szerint a nyugdíj igényről és a járadékigényekről az SZTK megyei és budapesti központjai és kirendeltségei mellett működő szakszervezeti társadalombiztosítási bizottságok határoznak. Határozattal kell kimondani a nyugellátás (jára­dék) felemelését, csökkentését, vagy megszüntetését is. Nagyjelentőségű az az intézkedés is, amely előírja, hogy a határozat ellen, annak kgzbesítésé- l°* számított hatvan nap alatt, az igény tárgyában határozatot hozó tár­sadalombiztosítási bizottság székhe­ly0 szennt illetékes megyei tanács végrehajtóbizótts;>gához lehet felleb­bezni. A fellebbezést annál a társada­lombiztosítási bizottságnál kell fel tér. jeszteni, amelyik az e'-sőfokú határo­zatot hozta. határozat megállapítja., hogy január­ban és februárban a párt atapszerve- 'írí-aiéh'éVi tirunapy^rfek'ezjlptekén kell éves működését. A lengyel hazafiak a Lengyel Mun­káspárt fennállásának tizedik évfor­dulóját azzal ünnepli]: meg legmél­tóbban —- hangzik a határozat befe­jező részében, — ha fokozzák harcu­kat a termelési tervek teljesítéséért, meg szorosabbra ’"-dk a Szovjetunió és a népi demokratikus országok iránti baráti kapcsolataikat, még szo­rosabban tömörülnek a lengyel Egye­sült Munkáspárt és annak vezetője, Bol-cslaw Bierut elvtárs körül. A fegyverzet csökkentésére vonat­kozó javaslatokká! kapcsolatban az, ENSZ közgyűlésén lefolyt, vita. során. Kardelj, Titoék külügyminisztere új­ból bebizonyította, hogy-' Tito •fasisz­ta; klikkje engedelmesen követi az amerikai imperializmus agresszív po­litikáját. Titoék képviselője nemcsak a fegyverzet . megszüntetésére, az atomfegyver eltiltására és ezek nem­zetközi. ellenőrzésére irányúié szovjet javaslatok ellen szólalt, fel, hanem felhasználta a közgyűlés szószékét ar­ra. is, hogy rágalmazó koholmányokát; zúdítson a Szovjetunióra' és a népi demokráciákra. . \ közgyűlés folyosóin az egyik A*- küldött megkérdezte Jessup amerikai képviselőt. hogyan értékeli a titoista külügyminiszter nyíltan .provokációs beszédét, Jessup . így. vá­laszolt: „Kardelj felszólalása számom­ra nem volt meglepetés. Kél okból: először is azért> mert mi több ízben felhívtuk a jugoszláv kormány fi­gyelmét. összeegyeztethetetlen, hogy az Egyesült Államok támogatását él­vezi és ugyanakkor belpolitikai meg_ gondolásokból „semlegességretö­rekszik a két rendszer közötti küz­delemben. Másodszor azért, mert az amerikai külügyminisztérium már jó­val a mostani ülésszak előtt értesül­ve volt arról, milyen álláspontot szán­dékozik elfoglalni a jugoszláv kül­döttségé1 E nyílt beismerés aligha lephet meg valakit. Közismert, hogy az ame­rikai imperialisták Tito Jugoszlávia, ját saját háborús támaszpontjuknak tekintik a Szovjetunió ellen tervezett háborújukban. Nem véletlen, hogy Trumen novemberben külön levéllel fordult a kongresszushoz, .hangsúiyoz- va, hogy Jugoszláviának „közvetlen jelentősége van az északatlanti tér ség és az USA biztonsága szempont­jából“, azaz magyarán, az USA ag­ressziója szempontjából. Az amerikai elnök újabb összegeket követelt. £ Tito-hadsereg * felfegyverzésére. Az Egyesült Államok kormánykö. rétből származó hivatalos értesülések szerint, ez az újabb összeg ötszázon! hó dollár. Ezt az összegei azoknak a titoista hadosztályoknak új fegyve. rekikel való oJ.’.áfátám szánják, ame­lyeknek egészen a közelmúlt iciusig főleg, .német és osztrák gyártmányú ffffuverzetük volt. Most amerikai i a it tv o tv, írj uw^xvu „ vwűci-ocgi fegyverek, lökhajtásos repülőgépek érkeznek e hadosztályok számára és a jövőben egyre növekvő mennyiségben fognak érkezni. JpA. azonban kevés a belgrádi fa­sisztáknak. Nekik atombombák kellenek! ,,Boldogok lennénk _ je­le ntette ki Peko Dapcevics, a titoista hadsereg helyettes vezérkari főnöke amerikai gazdái előtt, — ha lenne né­hány atombombánk. A mi földrajzi helyzetünk olyan, hogy hatásosan lel tudnák ezeket használni.“ A_z amerikai háborús gyújtogatok a titoista h. ad osztály ok felfegyverzésé­nek ellenértékéként az ágyú töl tel ékül szánt katonák létszámán alt növelését, követi ték Ti totói. Tito meg is ígérte, hogy hadseregének létszámát- másfél­millióra .emeli. Ennek a hadseregnek a megszervezéséhez amerikai szakem­berek vezetésével nagy sietve képe. zik ki a- tisztikart. Az óccánon-túii agresszorok Jugoszláviában 18 isko­lát nyitottak a tartalékos lisztek, 38 iskolát az állománybeli tisztek és 29 iskolát a kémek és felforgatok kikép­zésére. A Jugoszláviát elárasztó amerikai fegy'verszá'il. í lm ú nyekk al .egyid oben az amerikai imperialisták 'fokozott ütem­ben építik Jugoszláviában az erődít­ményeket és egyéb katonai célú épít­ményeket. Washingtonbán kidolgozott tervek ' alapján Trsztenik városában repülőgépgyárak, Mosztarban tüzérsé­gi fegyvereket elöáf'.itó üzemek, Trav- nik városában repülögépgyári n.ühe- lyek épülnek. Szarajevó közelében földalatti repülő térépílkezés föld­alatti. földmunkái folynak. Belgrad kö­zelében hatalmas repülőtér épül: in­nen kiindulva akarják bombázni az amerikai dögkeselyűk a népi demo­kráciák és a Szovjetunió békés vá­rosait és falvait. J ugoszlávia fasiszta kormánykörei az ország költségvetésének, több, mint hetven, százalékát költik hábo­rús készülődésekre. Ez azonban k«r vésnek bizonyult. A titoisták ezért újabb .merényletet követlek el a jugo. szláv dolgozók amúqyis abmsonv életszínvonala ellen. Nemrég 25 szá­zalékkal emelték a-z adókat, a közle- kedési és postai díjszabást, a víz és a viliany árát, továbbá a lakbéreket. Fokozott erővel fosztják ki a titoista hatóságok a parasztokat is. A Tito-klikik. a fegyverekért a mun­kásosztály könyörtelen kizsákmányo­lásával fizet az amerikai imperialis­táknak. Bosznia—Hercegovina. Szio. vénia és Horvátország bányáiban 450 ezer munkás termeli súlyos körülmé­nyek között a színesfémeket az Egye- sült Államok hadiüzemei számára, a jugoszláv helytartók az országot nagy ív ényszermunka táb o rokk á aka r ják tenni, ahol az emberek az amerikai háborús gyujtogatók számára dolgoz­nak. Jugoszlávia szabadságszerető népei CCZrÚr*fcr«.*i-* nvrra- al-vunWit .»OSWst. j r. <Y? moéria! isták háborús kalandjaiban. Síkra szál Inak a Ti to-klikk és gazdái ellen, igyekeznek meghiúsítani. a há­borús készülődést. A harcoló Jugoszlávia hangját nem tudják elfojtani a fasiszta zsarnokok, bárhogy is erőlködnek képviselőik a Chail'Lol-palotában. Ti­toék nem tudják megfélemlíteni a ju_ go-szláv népet, bármennyi ágyút, re­pülőgépet és tankot kapnak is az új agresszív háborúra szomjazó amerikai imperialistáktól. Egész Jugoszláviában fellángol a felszabadító küzdelem az imperialista rabszolgatartók és .titoista lakájaik el-, len. Nem kétséges, hogy a. nép har­cát teljes győzelem koronázza.' (B. Zsirvov) Az Országos Nyugdíjintézet értesíti nyugdíjasokat és járadékosokat, hogy a december 1-i határozatnak megfelelő emelési összegeket január ésMebruár hónapokra együtt, január 8. 18-ig fogja a posta útján kifizetni. Egyben felhívja, a nyugdíjasok fi­gyelmet, hogy lakáscímükben beállott minden változást saját érdekükben azonnal jelentsenek az Intézetnél (Bp V, Guszev-ufca 10—12). zőgazdasági országgá ala­kítsa át. A bolgár munkásosztály elsősorban az ország villa­mosítására törekedett, amely nélkül elképzelhetet­len a modern ipar megte­remtése, a nehézipar, a szén- és ércbányászat kifej­lesztése. Bulgáriában, ahol a háború előtt csak néhány tucat középnagyságú és kis áramfejlesztő telep volt, a felszabadulás óta; olyan ha­talmas áramfejlesztő állo­másokat létesítettek, mint. a hőenergiával üzemben tar toll „Sztálin“-tcentrálé, a ,.Vlko Cservenkov"-ccntrá- lé és sok más nagyiéijer sítőképességű erőmű. A főbb áramfogyasztó kerüle­teket, vezetékekkel kapcsol­ják egységes rendszerbe. A középnagyságú és kisméretű áramfejlesztő állomások szé les hálózata lehetővé teszi a nikopoli, beleni, szviszlo vi és brisíarü laoályok tér mékeny földjének öntözései. Az ötéves terv végén. Í954- ben az ország villamos- energia-termelésc hétszerle nagyobb lesz. mint 1939 ben volt. f A néphat a tóm építette fel n bilnolokovoi ..Vaszi lij Kolarov“ és a ..Vörösé lov'' nevét viselő gyárakat is, amelyek gyengeáramú készülékeket, villamos gene­rátor okai, villanymotorokat, transzformátorokat, távbe­szélő és árammérő készü­lékeket, rádiót és villamos- berendezési tárgyakat gyár­tanak. Ezeket a cikkeket azelőtt külföldről hozták be Bulgáriába. A szovjet technikával fel­szerelt szilárd energetikai bázis megteremtése lelte le­hetővé a kohászat és a gépgyártás fejlődésének meggyorsítását. Felépült a hatalmas „Sztálin'-gépgyár, amely bányaberendezéseket állít elő, a Mechanikai Gyár, a „Dimitrov'-moz­dony és vagongyár, az épít­kezési gépeket és berende­zéseket gyártó „Vörös Csil­lag' a Mezőgazdasági Gép­gyár, több gépkocsiszerelő, hajóépítő, és kazángyár. A Szovjetunió teljes felszere lést szállított és nagy mű­szaki segítséget nyújtott - ezeknek az üzemeknek a be indításához. A bolgár nép büszke az épülő kohómüvekre, a nagy­olvasztókra. Lendületes fejlődésnek indult a vegyiipar is. A nemrég üzembehelyezett „Sztálin“-nitrogén v egy ipa­ri kombinál például éven­ként 70 millió kilogramm nitrogén-műtrágyát fog elő­állítani, ami elősegíti a me­zőgazdaság ■ terméshozamá­nak jelentős emelését. Bulgáriát új műutak és vasutak sűrű hálózata fon­ja ál. A legfontosabb köz­pontokat autóbuszvonalak kötik össze. Csupán a rodo- pi és pirini vidéken, vala­mint Dobrudzsáiban. 35 autó­buszjáratot indítottak, ame­lyek 2.660 kilométernyi hosszúságban 950 községet kötnek össze. Rövidesen be­fejeződik a Balkán-vasút­vonal építése, amely Szófi­át és az ország nyugati kerületeit a Fekete-tengeri kikötőkkel fogja összekap­csolni. A Szovjetunió segítségé­vel lendítik fel a bolgár mezőgazdaságot is, Trakto­rok tízezreit., kombájnok százait, traktoros ekék, ve­lőgépek és egyéb mezőgaz­dasági szerszámok ezreit, nagy kiterjedésű öniözörend szereket állítottak a kollek­tív mezőgazdaság útjára le­pett bolgár dolgozó paraszt­ság szolgálatába. A mező- gazdaság fokozott gépesíté­se óla az azelőtt nyomorú­ságban sínylődő bolgár nép már el tudja látni magát a szükséges élelmiszerek­kel és a mezőgazdasági nyersanyagokkal. A bolgár nép anyagi jó létével együtt fejlődik kul­túrája is. A. dolgozók min­dennapi életébe a villámé- világítás mellé a könyv, a rádió és a művészet, is be­vonult. A jóléttel arányo­san emelkedik a fogyasztás is. Míg 1939~ben egy lakos­nak általában 5 méter pa­mutszövet jutott .évente, a fogyasztás most a 13 mé­tert is meghaladja. Hasonló arányban emelkedett a cu­kor- és a szappanfogyasztás is. A bolgár nép egyre job­ban erősíti kapcsolatát a nagy Szovjetunióval és a népi demokratikus orszá­gokkal. mert tudja, hogy ez az alapja hazája felvi­rágoztatásának. (B. ZSIRNOV cikke nyománJ Moszkva: A TASZSZ iroda közli Sztálin elvtársnak K. Ivamotohoz, a Kiodo hírügynökség főszerkesztőjéhez intézett távirata külföldi visszhangját. A japán rádió január elsején több­ször közölte azt az üdvözletét, ame­lyet SztáHn elvtárs küldött a japan népnek. Rínád. Szaszáki. rádióhírmagyarázó, ei üzenetet kommentálva, kiemelte hoqv J. V. Sztálin üzenete „a Szovjet­unió Japánnal kapcsolatos új politi­kájáról tanúskodik.“ Erre vonatkozóan a hírmagyarázó több példát sorol fel. Megemlíti. többek között, hogy japan gazdásági tényezők meghívást.kaptak, bogy. Japán képviselőiként vegyenek részi- a?, idén áprilisban Moszkvában tartandó nemzetközi gazdasági érte- UoMefén. Emlékeztetett arra, hogy a „apókban Sztálin miniszterelnök szü­letésnapján. Ik.uo Ója ma béke-harcost Sztálili-békedíjjia'l tüntették ki. A tokiói rádió közlése szerint égy magasrangú japán személyiség kije­lentette,. hogy „Sztálin miniszterelnök üzenete. amelVel teljes egészében ba­ráti szellem hat át, különös figyelmet érdemel.“ A japán lapok január, másodikén közö'ték; Sztálin elvtárs üzenetét., A pekingi rádió január 2-án közöl­te Sztálin "elvtárs táviratának teljes szövegét. Valamennyi lengyel központi lap első oldalán közölte az üzenetet. Ha­talmas érdeklődéssé! fogadta Sztálin elvtársnak a japán néphez intézeti, új­évi üzenetét Csehszlovákia, Bulgária, Románia dolgozó népe. A keletberlini esti lapok első ol­dalon közölték az üzenet teljes -szö­. vegét. . Az Avanti című, olasz lap .megálló,-' pit ja, hogy J. V. Sztálin üzenete rend, kívül nagyjelentőségű akkor, amikor az USA fel akarja fegyverezni Japánt és be akarja kapcsolni távolkéleti agresszív rendszerébe. ■ Valamennyi, francia esti lap jelen­tést közöl a . japán néphez intézett sztálini üdvözletről. Az angol lapok közül a Daily Te­legraph különösen kiemeli az üzenet­nek azt .a részét, amelyben- Sztálin elvtárs kijelenti, hogy a Szovjetunió népei mélységesen együttéreznek a japán néppel. A Daily Worker jelen­tésének címe: „Sztálin üzenete báto­rítja, a japánokat Ugyancsak foglalkozik az üzenet­tel az amerikai, a norvég, a dán;és a pakisztáni, valamint az indiai sajtó. A. Bolgár Népköztársaság iparosításának sikere A bolgár nép, a szovjc nép testvéri segítségére é a, népi demokratikus orszc gokkal való együttműködés re támaszkodva, egymá utáni építi az új városokat rnunkáslak ótele pékét, gyári kát, üzemeket, áramf ejlesz tő telepeket, öntözési rend szereket, hegyi műutakat é vasutakat. Uj érc- és fém bányákat tárnak fel Bulgá fiában és az aszályos vide kékén mezővédő erdősávo kaj; telepítenek. így váltják valóra Georg Dimitrov szavát, aki a ,Bol sár Kommunista Párt 7 kongresszusán ezt mondta „Az ország iparosításává, és villamosításával, vala­mint a földművelés gépesí­tésével 15—20 év alatt ér iiik el azt, amit, más orszá­gok, más viszonyok közt egész évszázad alatt érlek csak el.“ Mielőtt a S zovjet Hadse­reg felszabadította a bolgár népei, Bulgária Európa leg elmaradottabb országai kö­zé tartozott. Lakosságának négyötöde mezőgazdasággal foglalkozott. K ezde l leges eszközökkel megművelt föld területe 1.2 millió paraszt­gazdaságra tagozódóil. Pa­rasztságának óriási többsé­ge mérhetetlen nyomorban és szegénységben tengődött. A Bolgár Népköztársaság mindörökre végetvetctl a fasizmus és az imperializ­mus uralmának s biztos lép­tekkel indult cl a szocia­lista fejlődés útján. A bol­gár nép műiden erejét arra összpontosítja hogy a köz Uirsftiságol fejlett iparú me-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents