Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-06-24 / 146. szám

TOXiNAI

VfLÁü PROLETÁRJA!

r

f

NAPLÓ

4 MA! S/JLMUA.V.

J. A. .Malik eJvLars Uc*itcdc » Bi&ton»ági I arciea junius 2U«i ülőben 2. o.t — >‘dmel-ors/JÍg Demokratikus IVciuwU Honija OrszágOA tanácsának t'e-lhivá*« 2 ó. — A ewb- szlovák —venezuelai diplomáciai kapcsolatok megsitukiláft» (2. o. — A bátaszv-W; tanács javítsa meg kapcsolatai a pár Üzen czcttel 3. o, — Pedagógiai és tcmicfczoltudoma- V^^nyí kiállítás a »imán tornyai általános iskolában 4. o.

1;

TOLNAMEÚYEI PÄRTBIZO TT5 AC ANA R 1-APJA

IX. l-;\ FOI.YAM, 146. SZÁM

ARA 50 ÜLUR

KEDD, 1952 11.Ml S 2->

Jó kullúragiláeióval n békearatásgyőzelméért

,.Nyilvánvaló, hogy a kullúrfqr- id'Jalom feladatai, nem öncélú fel- ' add tok, hanern edd vannak rendelve gazdasági és politikai fő felit data ink na k és kölcsönhatásban vannak velük" mondotta Révai elvtárs pártunk U. kongresszusán. Révai eívtftrsnak ez az idézete világosan mutatja azt, hogy kultúrmunkásainknak az aratásban is, mint az egyéb gazdasági munkákban milyen leiadataik vannak.

\ kuliúragRációnak és minden kultúrmunkának első sorokban kell harcolni az újért, azért az újért, ami szocialista hazánk építését viszi előre, Ott folyik jó kul- túragitáció, ahol kialakul a lustákat. a • érmelés fékjeit, napilapokat, hanyagokat elítélő közhangu- lat. Olyan közhangulat, amely egyúttal megbecsüli, népszerűsíti az élenjárókat; a becsületesen, s z org a lm a s a n dolgozókat. I sm e r ni kell és fel kell használni az ara- tás-cséplés-begyüjtés agitáció jónak tavalyi tapasztalatait.

Az arató i időszakot tigy elembe- ' éve, leltéi lenül tartsunk Szabad I öld vasárnapokon előadási az aratásról, a cséplésröl. a tárlóhántás. másodvetés agivotechnikájáröl ..A cséplőgéptől a magtárba" címmel, A cím is mutatja, hogy az előadás az állampolgári, köteiezett- segek'őJ szól. Az előadó..-! mindig szakelőadó tartsa, aki az előadás anyagán kívül ismeri az egész problémakört, hogy d dolgozóknak bármilyen problémájukra azonnal ' ú’aszt 'udjon áclhi. így eiéiheí- jük azt, hogy dolgozóink a kapott lel világosi lás nyomán munkájukat akadálytalanul tudják elvégezni.

Kultúrmunkásainknak tisztában keil lenni azzal, hogy az aratási munkák icloszasa alatt milyen halaimat és döntő feladat váj' rájuk. Nem kevés eredményeket tudnak elérni azzal, ha kultúrmunkasaink a-z aratásban jó. agitadós munkát 1 ejtenek ki. Éppen ezért feladataik a kultúrmunkásoknak, hogy köszöntsék az élenjáró dolgozókat.

\ köszöntések a munkahelyeken történjenek, kint a szántófölcíön, az ebédszünetben, cséplőgépnél szintén a munka-szünet idején. Erre mar jó kezdeményezés szüléiéit meg nem egy községben, mint például Medinán, ahol a színjátszó szakkör 18 tagját kullúrbrigá- dokra osztották r s így 4—4 tagú brigádok alakultak. Ezek rövid egy fel vonó sós jelenelet tanulnak be es községük dolgozó parasztjait ezzel fogják köszönteni, De nemcsak színdarabokkal, hanem olvasó aktívák szervezésével is foglalkoznak, akik az aratás ideje alatt dolgozóinkhoz kimennek, illetve ha kint dolgozik, ebédidő alatt sajtót, esetleg rövid elbeszéléseket olvas tel az aratómunkásoknak. Ezenkívül kis úttörők virágcsokorral lógják felköszöntem az élenjáró dolgozókat.

Fontos az, hogy ezek az agitálok ne legyenek sablonosak, hanem változatosan alkalmazzuk

a lalutérképek is. A falutérképek a község házainak vázlatos alap- lajzát. képező rajzok, melyeknél ne gondoljon senki mérnöki pontossággal készüli, rajzokra. Nagyobb községekben több részletben készíthetjük a íalutérképen zászlókkal vagy más módon követhetjük, ki végezte el az aratást, ki nem, ki hagy végezte el a másodvetést, slb. Színes és ötletes térképek legyenek ezek. Az ilyen szemléltető agil adókhoz tartozik az is, hogy a jól dolgozók fényképeit lelhasz- náljuk a faliújságon, dicsösé.gtáb- lán, stb.

Agjtációnkban hivatkozzunk bátran dolgozóink felelősségérzetére. Hozzuk fel példának Szabály község szabadforgalmából való kizárásának hátrányait, mulassunk rá, mennyire súlytották ezzel - a becsületes, kötelezettségeiket teljesítő dolgozókat, akik nyilván joggal sürgették az, egykét lusta, hanyag felelősségrevonását. Ebben az agilációbajr egyben mutassunk rá arra is, hogy a július 1-én érvénybe lépő szabadpiaci forgalom 'megszüntetése, illetve a szabadpiac lehetősége csak akkor nyerhető el, ha dolgozóink aratá- ,-i-cséplési, valamint beadási köte- lezeLtségeikel teljesítik. Ági tód - ónkban egy pillanatig sem szabad meg feledhez n ünk el fenségei nk ről: a kuláksóg és a klerikális reakció támadó és szabotázs munkáiról. Kíméletlenül le kell leplezni azokat, akik dolgozóink becsületes munkáid . ómba ,j■ akarják dörrten,, hogy ezzel is hátráltassák népi demokráciánk fejlődését.

Népszerűsítsük minden községben az élenjárókat, a legjobb al'a ió párokat, traktorosbrigádokat. Tudatosítani kell megyeszerte a minisztertanács vándorzászla jóért folyó versenyt. A megyei tanács a legjobb járást, a legjobb községet és termelőszövetkezetet vándor-zászlóval jutalmazza.

Harcolni kell az agitációs munka lebecsülése ellen, szüntelenül továbbra is. Tárnadó és céltudatos agitáció! kell folytatni, Ez azt is jelenti, hogy a felvilágosító munkánkban érvényesüljön az előrelátóm az új agrotechnika módszereinek ismertetésé.

Az agitációban igen fontos, hogy dolgozóinkat éberségre neveljük. A tavalyi, aratási, cséplési tapasztalatok, tüzesetek. kártevések, visszaélések bizonyítják, hogy ez ma is szükséges, Magyarázzuk meg dolgozóinknak, hogy a kenyérgabona buzi szükséglete megelőzi az állami kötelezettség teljesítését. Jól tel kell használni a szombatokat, vasárnapokat, amikor maximális mozgósítás iegven, emellett ismerve a helyi viszonyokat, az e ti csoportbeszélgetésekre, jusson el a kultúrbrigád, a rigmus, a diavetítés. Ha kultúragitációs munkánkat ilyen tormában fogják vinni kultármunkasaink az, aratás idején, bátran mondhatják, hogy a szocializmus építéséből részüket

V Bonyhádi Cipiígjái' június I9~cu félévi tervéi befejezte

Megyrrtk li/.eniffi L c/Mjl elsőnek « Bonyhádi Cipőgyár dolgozói adbaMak győzelmi jelentést arról, hogy első félévi tervüket befejezték. Június literi a délutáni órákba» globálisan teljesítették 1952. első félévi tervelőirányzatukat. Az. üzemrészek közötti versenyben félévi tervelőirányzatát a tanműhely kivételével minden üzemrész teljesítette.

A len teljesítést me.geió/ú időszakban a gyár egyc.v, ü zeni részei * lan- osztálv kezdeményezésére bök ('műszakot tartottak, mely kimagasló eredményekéi hozott. A tan osztály hékemfi- szak jának napján előirányzatát 160 százalékra teljesítette, majd az alja- üzem 2-es körének június 18-i béke- műszakján 124 százalékos eredmény született. A következő napun az aljaüzem 1~<v> köre Is békémííszakm tartott s ezen túlszárnyalta a 2-es kör elő. zó napi eredményét; 135 százalékos tcr> teljesítést ért el.

Így lehetővé (ált az, hogy eaijförtö* kön jelenthették a Bonyhádi Cipőgyár dolgozói, hogy 1952-es első félévi le»- vüket globálisan teljesítenék.

< bonyhádi gépállomáson Jélkésxiilíek

as aratás-cséplés

őket. Például jól beváltak tavaly j becsületesen kivették

Gépállomásunk n ■ la vas/i munkák befejezésével égy idejű! cg hozzá iát olt a cséplőgépek és az erőgépek kijavításához. A javítási munkáknál brigáddal versenyezve szorgalmasan ' c

géziek a jav ítá >; miinkáka t

Az erÖgépjavíló-brigád közül legjobb munkál végzett a IMS/! brigád, azonban nem igen maradt el tőle az Eíörc-brigád sem. aki a tavaszi tervét I28 százalékban teljesítette.

A es.éplögép• brígúdpk is széprn dolgozlak, Itt kitűnt jó liiuukájáv.:i! K.hu.n János, Kcjviic János és Szüllö János, de nem maradlak T a női munkaerőink sem. A j«j ui unkájává! lutiia.! Benlrze Szabina. DéineíH Margit, de a lobbi nők is iparkodtak •elsa.jáIda:ii gyakor alban. amit azelőtt egy liónap- pal tanultak az iskolán.

Becsli lel cs dolgozóinknak kö-zön- helő az. hogy a miniszter lakács határozata áilal kijelöli határidőre, május üO-ra ki lettek javítva az ara ló-, cséplő és erőgépeink, :u 'A kivételével, melyeknél gyári alkatrészhiány volt. Azt azonban, bog) jó munkál végeztünk.

csak akkor mondhatjuk el ha az ara- tást-csépiest, tarlóbuktatást ha'áridő elölt, műszaki hiba kieses nélkül végezzük el.

Gépállomásunk dolgozói nagy lendülettel készülnek az aratási és csépiás i munkákra, amit bizonyít az, hogy június !6-i üzemi értekezletükön dolgozóink párosversenyre hívták k, egymást, Az ara tógép felelősök közül Hangyák elvtárs versenyre hívta az összes a.r»'tógép felelősöket. hogy ki arait le többel.

Vállalták azt, hogy löt) hold helyett 250 holdat fognak In ágúi az uratógéppel é& az aratógép töréseket kiküszöbölik.

Szabó Mihály cséplőgép felelős » gépállomásunk legjobb dolgozója, versenyre hívta Galambos János eb-társa! cséplési verseny re, aki a versenykihívást elfogadta és versenyre hívta az összes cséplőgcpfelelősöke.t a gépállomás területen De. egyben kihívta a traktorosokat tarlóhánlásra és csal- lakoaoli az KJOü normál holdas mozgalomhoz. Palkó elvtárs, aki villanymotorra] csépel, kihívta versenyre Szabó elvtársat és Galambos elv’ár sah

Ezenkívül sok hasonló versenykihívás történt még a gépállomáson

A gépállomás eredményes munkája moliell azonban még sok hiányosság is von. amit sürgősen ki keli javítani gépállomásunk dolgozóinak. A mittisa- terbauacs határozata kimondja hogy a lukaszálógépekel át kell alakítani marokrakó aratógépekké, ná.unk azon. ban ézideig még nem történt meg.

Lgyancaak lassan haladnak a* elevátorok kijavítása, annak eile« nerc. hogy a pártszervezet több. szőr felhívta a műszakiak figyelmét úgy a fűkaszálók kijavítására, mint ai elevátorok idejébe» taütó elkészítésére.

A műszak' dolgozók c'fe;ejtik hős«' mit jelent ez a fontos munka úgy az aratás, mini a csépiéi sikeres elvégzésének érdekében. De főleg elfeledkezik Arpási Ferenc műszaki'’, vezető, ennek fontosságáról. Ezeket a hibákat y műszaki dolgozók iparkodjanak helyrehozni, hogy sikeresen végezhessük el az aratást, tarlóhántási és csép- f.ést.

Forral Fábián

levelező.

A (oluas/.igeli állami gazdaság: fiííIgszéS magaki*nai< érzik a gazdaságtól

A 'olnas/.iceti állami gazdaságban a pártszorvezei és az üzemi bizottság jó munkája bizonyítja, hogy a gazdaság dolgozói aapról-n-apra a helyesen megszervezett versenyló no kán’ keresztül tel jesitik -túl tervüket. Ez-t bizonyítja az is. hogy az állattenyésztés ‘vonalán egyn- több természetbeni premizálásban részesülnek a dolgozók jó muiíká- j u k u i a n.

Ilorv'alti István 1 Pető kauász gon- do.s áLlatkczelcssel és a pontosan megtartott éjjeli ellenőrzéssel, pontos időben történő etetés-itatás mellett 1.3 százalékkal választott le több malacot, mint amit a norma előirt. A terv túlteljesítéséért a S27.45 forintos havi keresete melleit prémiumként 195.70 forintot és rgy darab 40 kilós sjjl- dö| kapott.

íz állami gazdaságok gépjavításában rlso a sárközi állami gazdaság

Kálonyi József, aki f.25 százalékkal; neveit fel több malacot, mint amit a norma e'öir, 1024*15 tórin.1 hav keresete meáíett Só forintot és égy 40 kilós süldőt, kapott prémiumként. Ezt az eredményt úg\ tudta eiern.:, bogy fáradtságot nem ismerve gondozta a rábízott süldőket, pontos -dobén etette, i la * a és gondoz t y őket.

Kovács István dolgozó 1.27 százalékkal ne\r.lt fel több süldőt az előírtnál, amit úgy tudott elérni, hogy pontosa» gondozta, időben etette, itatta az állatokat. Elzert az 1039.20 forint havi keresetén felül prémiumként kapott 1)4.18 forintot és egy 40 kilós süldőt.

A hizlalásnál Borász István a dara értékesítésben ö.t “zúzalékkal ért e

nagyobb eredményt az előírtnál, ezért 4(59.20 forintot kapott pfé* miuraként a 523.80 forintos havi keresete melktt.

Kupeckó András süldönevelö daraérlé- kesátése 5.5 százalékkal több vo-lt az előírtnál azért az 1095.74 forintos ha-, vj keresete mellett 310 forintot kapott prémiumként. Benke István sül- dőnevelő ^daraértékesítése 6.7 százalékkal volt több, ezért 318 forint 93 fillért kapott prémiumként a 679 forintos havi fizetésén felül.

Ezek azt bizonyítják, hogy az állami gazdaság dolgozói egyre jobbár megértik a munkafegye’en^ fontosságát és értik azt is hegy miauk az ország, magunknak építjük és a munka nálunk dicsőség és bezsiilcf dolga

►Ti k>i Búzákalász példamutatóar végzi - a növényápolást

A 1 olnarriegyei Állami Gazdaságok Trösztje az áüami gazdasági gépcsoportok felvonulásai kiértékelte. A kiértékelés alapján megmutatkozott, hogy a gépcsoportok fáradtságot nem isméne készii lek a gépfciv.onu’-ás sikerének érdekében jó! kijavítani úgy a/, erő. mini a cséplő- és ara tógépeket.

A legjobb felkészültség az áliami gazdaságoknál a sárközi gépcsoportnál ' olt és így a gépcsoport tagjai méltóan remélhetik azt, hogy hozzájuk krriil a vandor- z ász 1<>.

mely ez ideig a fornádi gépcsoportnál volt. A gépjavítási munkáknál második leli az alsópéü állami gazdaság gépcsoportja, ahol fáradtságot nem ismerve készültek az aratás- és csé-p és: munkákra a jó gépjavítás! munkákon kérésziül. A két gépcsoportnái megmutatkozik az. hogy szemléltetően h zonyílják be a nagy üzemi gazdálkodás hatalmas fölényé’ é.s átütő ereje! a jól kijavított gépeken keresztül.

A gépjavításban harmadik helyei foglalja rí az alsóleperdi. uegyedA a nagy lOrmáv. ötödik a gerjéni. halódik a leperdpuszUi, hetedik a to.na

szigeti. n\ olead:fc ai ürge» ári állam: gazdaság gépcsoportja. A jó! kijavított gépek munkája főleg az ara!is. tarló Ini ni ás ■ a cséplési munkáknál mdiaija m-g a/C hogyan juvilóllúk ki a gépeiket és tk.jesíük határidő elült a sorópkövelkezö feladatokul. A sír- közi á. la mi gazdaságban máris meg- mufalkozik a gép Jucii ásnál \ t* tízei i eredmény:-; munka az. ösziárpa uralásánál. Az aratási munkáknál'' b első he’'el foglal ja ei. ami bizonyít ja. hogy a - jó munkának maris meg' an a syü- mőicyJ

Ami dk el-lefiére, hogy Pali- az egyik ienku'acU község u növénvapo-ási munkák elvégzésen am. a paksi leírásban. a paksi Búza-kalász f. típusú er me öcsuport időben és példamutatóan végezte el ezeket a munkákat. Amellett, hogy a saját, rminkún időben el- \ égezt», a német!» éri erdészed, ü/.em egységei is segítene, time))■ munka. £rölúó.nnyal küzdölt. A saját munka juk melle t mintegy 120 hold cs-emö- té: kapa.-tek meg, amelyet annak ideien ís ők ültettek el. Hinnék a terme- lócícportnsk tngiyi érzik hog-.- m3guknak do >lg óznak és tud iák. "hagy jé munkájukká, ötéves icrvürjk sikeréi segítik elő. A paksi Búzakafész tér* melőcs-oportról az I. . típusú termelő- csoportok moltert sok ÍÍT. típusú is. többük k-özött a dunaszr'tgyörgyi Szabadság, ahol még nem osztották fíJ egyéneikre a területeket. így megkéstek a munkák elvégzésével, am«* ivet a vezetőség a munkaerőhiánnycf akar magyaráznáDrávf-r-z Lajfc

ÍJ főelőadó