Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-06-13 / 137. szám

M3Í JTNTCS 18 NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉP1TÉS * A pártonkívüli aktíva szerepe a tamási járásban A szocialista szektorok és fa­lusi pártszervezeteknek alapvető feladata, hogy megteremtse a pártot körülvevő széles párton­kívüli aktívahálózatot, amely a pártot összeköti a körülötte élő dolgozó parasztok ezreivel a fa­lun. A pártonkívüli aktíva a mun­kában élenjáró dolgozókból és dolgozó parasztokból kell, hogy álljon. Sztálin elvtárs azt tanít­ja: „Vagy megteremtünk ilyen aktívát és ezzel, egyenlővé tesz- szük pártunk falusi helyzetét a Táros helyzetével és akkor sem­milyen kérdéstől, semmilyen ne­hézségtől nem riadunk vissza, vagy nem teremtünk ilyen aktí­vát és akkor falusi munkánk mind a két lábára sántítani fog.“ Olyan aktívákról van szó, mint s tamási Vörös Szikrában Süveggyártó Mihály, aki ter­melési tervét 15tt százalékra teljesítette. Vagy Szabó Mi­hály, akinek családjával együtt 614 munkaegysége van. példát mutat többi dolgozótársának. Nagyszokolybán Müller Pál ti­zenháromból das egyéni dolgozó paraszt, aki az állammal szem­beni kötelezettségének száz szá­zalékban eleget tett, a termelő­munkában élenjár. Pártunk poli­tikájával egyetért, követi és har­cos tagja szocializmust építő tár­sadalmunknak. ilyen és ehhez hasonló becsületes dolgozó pa­rasztok százait találhatjuk a fa­lun. Emeljük a pártvezetés színvonalát Az alapszervezetek feladata a pártonkívüli aktívák megterem­tése mellett a vezetőség tagjai­val elsajátíttatni a gazdasági ve­zetés kommunista módszerét, a pártépítési munka minőségi meg­javítása és a rendszeresen mű­ködő pártaktíva kiépítése. Erősí­tenünk kell a kapcsolatot a pár­tonkívüli tömegekkel. Biztosíta­nunk kell a tömegszervezetek pártvezetését. „Stabilizáljuk a pártszervezeteket, emeljük a párt­vezetés színvonalát“ — hívta fel figyelmünket Kovács elvtárs a járási titkárok országos értekez­letén. > Ha bármelyiket is elhanyagol­juk a fontos feladatok közül, ma­gától értetődik, ártunk a dolgo­zó knak, a szocializmus építésének. A koppányszántói, regölyi, pince­helyi alapszervezet vezetősége, párttagságunk zöme nem érti a pártonkívüli aktívák szerepét. Ezekben az alapszervezetekben hiányzik a kommunista példamu­tatás. A pártszervezet vezetősége nem kíséri bíráló szemmel az elv- társak munkáját. Rosszul értel­mezik a gazdasági vezetés kom­munista módszerét, már pedig a kommunisták felelősek ott, ahol élnek, az állami gazdaságon, tszcs-n, munkacsapatokon, utcá­kon belül y termelés növeléséért, a fejlett szovjet agrotechnika al­kalmazásáért és a begyűjtésért, A párt- és kormányhatározatok végrehajtásában saját személyi példamutatásukkal, tanácsadással kellene segíteni a pártonldvülie- kct. A hiba ott van, hogy nem ellenőrzik a termelést, nem tárják fel a hibákat, elha­nyagolják a faluban, utcán belül a tanács állandó bizottságának tagjai, a tömegszervezetek tagjai a pártonkívüli becsületes dolgozó parasztokkal való foglalkozást, nem kérik ki véleményüket arra hivatkozva, hogy ngyis tudja mindenki mitévő legyen a mun­kában, Ennek a maradi gondol­kozásnak az eredménye, hogy ezek a községek hátul kullognak a járásban a begyűjtés terén. Pincehely község sertésbeadá­sát 51 százalékra teljesítette. K oppányszáutó sertésbeadását 50, a baromfit 53, a tojás be­adását ugyancsak 53 százalék­ra teljesítette. Ezzel mérhető le. hogy a párt- szervezet és a pártonkívüliek kö­zött megvan-e a kapcsolat, ho­gyan irányítja a pártvezetőség a tömegszervezetek munkáját. A hiba ott van, hogy a pártvezető­ség nem osztja meg a vezetés munkáját, nincs aki egy-egy tö- megszervezet munkájáért felelős, aki instruálja, segíti a tömegszer- vezet munkáját és biztosítja, hogy a párt- és kormányhatározatok szellemében végezzék munkáju­kat. Csak az a pártszervezet tudja megteremteni a pártonkívüli aktívát, ahol a párttagság zö­me végez pártmunkát, ahol jól dolgoznak a pártcsoportok és tudatában vannak, hogy a kommunisták felelősek min­denért, ami az ő területükön történik és erre a kommunis­ta tulajdonságra nevelik a pártonkívüli dolgozókat is. A kommunisták kezdeményezését, többtermelésre való törekvését, a szocialista verseny kiszélesítésére irányuló munkáját a pártonkívü­liek követik. A fornádi állami gazdaságban a pártcsoportok kez­deményezésére egész sor becsüle­tes pártonkívüli dolgozó tett aug. 20-ra alkotmányunk évfordulójá­nak tiszteletére vállalást, Guth Borbála munkacsapata vállalta, hogy 125 százalékos teljesítést év­nek el és ez mellett minőségi mun kát végeznek. Gulyás Teréz. Sós Katalin, Takács Istvánné, Hor­váth Júlia és Szemes Ferenc „Előre“ brigádja vállalta, hogy 18 hold takarmányrépának há­romszori kapálását június 1-re befejezi. Vállalását teljesítette. A pártcsoport bizalmiak, a párt- csoport tagjai figyelemmel kísé­rik a pártonkívüli dolgozók mun­káját, segítik a problémák meg­oldását. értékelik az elvégzett munkát és rámutatnák a hibákra, segítik azt kiküszöbölni. Járásunkban is érvényesül már Sztálin elvtárs tanítása: „Meg kell változtatni a parasztság irá­nyában viselkedésünket.“ Sztá 1 in elvtárs arra tanít, hogy a kommunista tanuljon meg úgy bánni a pártonkívüliekkel. mint egyenlő bánik az egyenővel. hogy­ne parancsolgasson, hanem éber figyelemmel halgassa a párton­kívüli ele hangját. Ne csak tanít­sa a pártonkívüiieket. hanem tanuljon is tőlük. Lenin elvtárs ezt a viszonyt egyszóval úgy ha­tározza meg: kölcsönös bizalom De bizalom nem lehet a pártonkí­vüli dolgozó paraszt részéről ott. ahol nem úgy bánnak vele, mint egyenlő bánik az egyenlővel, özo- ra község alapszervezetének tag­ságánál az a vélemény alakult ki. hogy amelyik dolgozó paraszt nem párttag, azt úgy kell kezelni, mint ellenséget. Az ilyen nézet igen káros és veszélyes, mert az ellenség, a falusi kulákság, ;t kle­rikális reakció saját javára igyek szik hasznosítani. Nyilvánvaló, hogy a^ munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó parasztság szilárd és tartós szövetségének árt az ilyen helytelen nézet. De árt a proletárdiktatúrának, a bé­ke védelmének, a szocializmus építésének. 4 párt- és pártonkiviiii akti ifik szerepe: A falusi és szocialista szekto­rok pártszervezeteinek ereje a dolgozó parasztokkal való szoros kapcsolatban, azok aktív támoga­tásúban, segítségében rejlik. A párt- és pártonkívüli aktívának kettős feladata van. Először is. hogy a szocialista szektorokban dolgozókat rendszeres politikai munkával, kommunista szellem­ben átneveljék, hogy azok öntu­datosan. fegyelmezetten dolgoz­zanak. harcoljanak a párt- és kormányhatározatok maradékta­lan végrehajtásáért, az előttünk álló 'gazdasági és politikai fel­adatok sikeres megoldásáért. A másik az. hogy a tszcs példamu­tatásával, jó munkáján keresztül növelni tudja befolvását az egyé­ni gazdák között, Hogy ezeket a feladatokat meg tudjuk oldani, szükséges, hogy a pártvezetőség, párttagság ismerje meg a párt- és kor­mányhatározatokat. az aratás, csépi és, behordás. tartóhán­tás, másodvetésről szóló haj­zatot és azt ismertesse a pár­tonkívüli aktívával, a tömeg- szervezet tagjaival. Ismerjük meg a legjobb tanulmányi eredményt elért általános iskolai tanulókat A tanév végéhez közeledve az álla­Gondoskodjon róla a helyi ta­nács, hogy tagjai, az állandó bi­zottsági tagok tisztán lássák a határozat végrehajtásával kap­csolatos teendőket. Helyes az a módszer, mellyel Fjireg. 1 reg­szemcse . és Nagyszokoly község pártszervezete irányítja a párton­kívüli aktívákat. A párttitkár elvtársak össze­fogják a pártcsoportok munkáját, segítik azt. Rendszeresen tarta­nak . pártcsoport-értekezleteket, pártbizalmi értekezletekéi, ahol értékelik az eddig elvégzett mun­kát. megtárgyalják a falu. utca problémáit, segítik a DISZ-t, MNDSZ-t. A tanácstagok az ál­landó bizottság tagjait ellenőrzik, segítik munkájukban. Foglalkoz­nak a pártonkívüli _ aktívával, s időközönként összehívják az élen­járó becsületes dolgozó paraszto­kat. Értékelik az utcán belül köz­vetlen előttük álló feladatokat, a begyűjtést, növényápolást, és azt is, hogyan készüljenek fel az aratás, cséplés, behordás, tarló­hántás, másodvetés eredményes végrehajtására. Ennek az eredménye az, hogy a párt és a tömegek kapcsolata mind szorosabbá válik, ami az el­végzett munka eredményeiben is tükröződik. Az újiregi és Regszemcse i tszcs élenjár a mezőgazdasági munkákban. Sertésbeadási kö­telezettségét is teljesítette. De nem áll sokkal rosszabbul a falu dolgozó parasztsága sem. Regszemcse község 126 százalék­ra teljesítette, sertésbeadási köte­lezettségét. Ujireg 06. Nagyszp- koly 80 százaléknál áll a sertés- beadás terén. Nagyszokoly ez mellett tojásbeadásái 07. baromfi- beadását pedig 08 százalékra tel­jesítette. Érvényesül a kommunista pél­damutatás. Vörös János, Pun- czi János elvtárs úgy a be­gyűjtésben, mint a növény- ápolásban élenjárnak. A pártvezetőség maga is példa­mutató és helytállásra neveli a dolgozó parasztokat. Szemesi Ist­ván 6 holdas dolgozó parasztot jó munkájáért vették fel a párt .soraiba. Derekas munkájával ki­érdemelte, hogy annak a pártnak lehet harcos tagja, amely veze­ti és irányítja az ország politikai, gazdasági felemelkedését és ezen keresztül elősegíti a dolgozók jobb életét. A pártonkívüli aktíva tehát nemcsak összekötőhíd a párt- és pártonkívüliek között, hanem gazdag tartalék is, amelyből pár­tunk új erőt meríthet, Márton András Tamási járási pártbizott­ság' titkára. János iskoláinknak is számot kell ad­ni az egész évben végzett munkájuk­ról, az elért tanulmányi eredményük­ről. Május hó végén az úttörő ének­és zenekarok mutatták be a tanév fo­lyamán végzett munkájukat. A tor­navizsgákon ugyancsak eredményes testnevelési munkáról tettek tanúsá­got a szekszárdi járás általános is­kolái. Május 7-én pedig az úttörő szakkörök kiállítása nyílt meg, ame­lyet június 15-ig tekinthetünk meg a szekszárdi leányiskolában. Az iskoláink életében egyik leg­kiemelkedőbb esemény volt az Orszá­gos Békenap tiszteletére rendezett tanulmányi verseny, amelyen a szék. szárdi járás és Szekszórd város 31 legjobb VIII. osztályos mérte össze a tudását magyar nyelv és irodalom­ból, illetve matematikából. A magyar nyelvi és a matematikai oktatásunk területén még mindig igen nagy hiányosságok mutatkoz­nak. A hiányosságok mellett azonban már igen szép eredményekről tanús­kodott a járási tanulmányi verseny. A verseny mindkét tantárgyról írás­beli és szóbeli feleletből állt, ami a tanulókat nem kis feladat elé állí­totta. A magyar nyelvi versenyen résztvevő 31 tanuló közül több tanu­ló írásbelii dolgozata és értelmes cs logikus felépítésű felelete a közép­iskolai érettségivizsgák nívóját is megütötte. Itt kell kiemelnünk Far­kas Ildikót, a mözsi általános iskola tanulóját, akii a tételén kívül a vizs­gáztatók által feltett kérdésekre ér­telmes és határozott feleletet adott, vagy Ecsecly Ildikót, a szekszárdi ál­talános leányiskola tanulója, akinek a „Haladó vonások Arany János költé­szetében“ c, dolgozata szinte lenyű­gözően hat. A dolgozat írója hűen mu­tatja be Arany költeményeivel ho­gyan harcolt az elnyomás ellen. A jó eredmények melLett meg kell emlékezni a magyar nyelvtanítás hiányosságairól is, amelyeket a ver­seny is tükrözött. A versenyző ta­nulók egy részének feleletei, de kü­lönösen dolgozataik frázisokat tartal­maznak. „A békeharc az én ügyem is“ c. dolgozatban is igen sok a poli­tikai szólam. Arról viszont kevesen írtak, hogy ők hogyan kívánják ki­venni részüket a békeharcból. Az egyik tanuló pedig az Arany János­ról írt dolgozatában Arany költésze­tétől teljesen elkülönítve világnézetei kérdéseket taglal. A magyar nyelvi versenyen a leg­jobbak között az alábbi sorrend alakult ki. I. Farkas Ildikó a mözsi, j. Ecsedi Ildikó a szekszárdi, leány, 5. Rácz Mária a bátaszeki leány. 4. Ncdel kavics Oltó a szekszárdi fiú. 5. Góinkatö Gitta bátaszeki leány álta­lános iskola növendékei. A fentieken kívül még jó ered­ményt ért el: Sz.ücs Mária a tolnai II. sz, Wagner László a faddi, Prica Kornélia a tolnai I. sz. és Varga Zol­tán a szekszárdi fiú általános iskolai növendéke, M a tern a ti ka i verseny eredményei: Első hát yen végzett holtverseny­ben: Eerecsényi József szekszárdi általános fiúiskola és Légrádi Mária a mözsi általános iskola növendéke. Harmadik helyen végzett holtver­senyben: Dalman Mária a tolnai l. sz., Horgász János a bátai és Nádor Ágnes a szekszárdi leány általános iskola tanulója. A fentieken kívül jó eredményt értek még el: Hettmau Sándor a bátaszeki fiú, Yégh Anna a decsi. Vesztergombi Zoltán a szek­szárdi fiú, Mózer Éva a bátaszeki leány, Horváth Sándor a tolnai II. sz. és Meszlénvj Mária a szekszárdi leány általános iskola növendéke. A matematika verseny próbára tette a tanulók gondolkodásbeli kész­ségét — másrészt a számolás terén meglévő felkészültségükre derített fényi. A feleletek alapján számtan­ból a versenyzők felkészültségéről igen jó kép alakult ki. Sajnos a mértani feladatok megoldása nem érié el a várt eredményt. Végeredményben a tanulók a fá­rasztó versenyen igen szép ered­ményt értek el, ami jó fényt vet az általános iskolai nevelők lelkiisme­retes munkájára. A verseny színvo­nalát nagymértékben emelte ;az a tény, hogy a versenyt Bíró János kö­zépiskolai szakfelügyelő és Létay Menyhért gimnáziumi tanár, me­gyénk élenjáró pedagógusai kiváló szakértelemmel vezették. A verseny jó eszköz volt a magyar nyelv és a mennyiségtan oktatás szín­vonalának emelésére, főként pedig arra, hogy az általános iskola és a középiskola között eltűnjék a különb­ség. A kiváló eredményt elért tanuló­kat oklevéllel tünteti ki és köny vju­talomban részesíti az Oktatási Osz­tály, v A népi demokráciák mezőgazdasági életé bői Élők észületek Csehszlovákiában a Soha ilyen lendülettel nem készült még Csehszlovákia népe az aratásra, mint idén. Ennek az, az oka. hogy a párt és a kormány legutóbbi határo­zataiban nyomatékosan felhívta a fi­gyelmet a mezőgazdasági termelés fokozásának szükségességére. A me­zőgazdaság dolgozói most minden ké­pességüket latba vetik,, hogy az, ipar fejlődéséhez viszonyított lemaradásu­kat behozzák és kielégítsék a foko­zott szükségleteket. Az idei év aratása a termelőszövet­kezeti mogzalom további fejlődésének egyik fényes bizonyítéka lesz. A ter­melőszövetkezetek és az állami gaz­daságok dolgozói eredményeiken ke­resztül is be akarják bizonyítani a nagyüzemi gazdálkodás fölényét az egyéni gazdálkodás felett. Ezen a téren maris jellemző eredmények láthatók. Május 21-ig például Szlo­vákiában a cukorrépa vetése, egye- lése és általában a tavaszi munkák állása a következő képet mutatta: az állami gazdaságokban a munkák 58.3 százalékát elvégezték, a termelő szö­vetkezetekben 22.5 százalékát, a ma­gángazdaságokban csak 82) százalé­kát. Békearatás Csehszlovákia mezőgazdasági dol­gozói is jól tudják, hogy az aratás sikere a megfelelő előkészületektől függ. Éppen ezért már jóelőre meg­kezdték az aratási előkészületeket. Csehszlovákiában az idei aratá-t „béke-aratás4‘-nak nevezik el. Ezzel is hangsúlyozni, akarják, hogy Cseh­szlovákia mezőgazdasági dolgozói az aratást a békeharc egyik fontos terü­letének tekintik. A békeasratásban résztvevők elhatározták, hogy idén az aratásnál egyetlen szem gaboná-. nak sem szabad elperegnie, egyetlen munkaóra sem veszhet el és a mun­kákat a lehető legrövidebb idő alatt végzik el. A béke-aratásra a felhí­vás 'a basci állami gazdaság dolgo­zóitól indult el, a felhíváshoz az ál­lami gazdaságok és termelőszövetke­zetek úgyszólván kivétel nélkül csat­lakoztak, de nagyon sokan csatlakoz­tak az egyénileg gazdálkodó parasz­tok közül is. „A. kasza után jöjjön az eke“ Csehszlovákiában általánosán meg­szervezték idén azt a mozgalmat, amelyet a legtömörebben a követke­ző jelmondat fejez ki: „A kasza után jöjjön az eke“. A jelmondatnak meg­felelően az összes állami gazdaságok­ban és termelőszövetkezetekben ágy szervezik meg a munkát, hogy ara­tás után azonal elvégezzék a tarló- hántást. A nagyobb állami gazdaságokban a termelőszövetkezetekben megszer­vezték a kétműszakos munkát és ez­zel is biztosítják a Iraktorok jobb kihasználását, valamint a. munkák gyorsabb elvégzését. Előkészületek történtek a világítás technika meg­szervezésére is. Ebben az évben | „béke-aratásra" Csehszlovákia nagyon sok vidékén éjjel is világosak lesznek a mezők. Minden ember tudja a feladatát Nyilvánvaló, hogy a két műszák­ban történő aratáshoz több embér szükséges. Ezzel felmerül az aratá* előkészítésének egyik legfontosabb feladata: az emberi munkaerő meg­szervezése, A munkához az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek úgy láttak hozzá, hogy részletesen és pontosan megállapították az ütemtervet. Elő­ször is összehívták az állami gazda­ságok és a termelőszövetkezetek dol­gozóit, A megbeszélésen rámutattak az idei aratás fontosságára. Ezután a vezetők megkezdték elő­ször az általános, majd részleté» terv kidolgozását. Minden ember e.őié megkapja feladatát az aratás egész idejére, megtudja, hány munkaegy­séget kell teljesíteni. A munkaegysé­gek megállapításánál az érdekelt dol­gozó személyesen részt vesz. Az előkészületek jó megszervezésé­ben nagy szerepük van a pártszerve­zeteknek. A pártszervezetek gondos­kodtak az előkészítő gyűlések össze­hívásáról és mindenütt a párttitkárok mutattak rá az idei aratás fontossá­gára. A pártszervezetek rendszeresen ellenőrzik az előkészületek menetét és később az aratási tervek betartá­sát.

Next

/
Thumbnails
Contents