Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-06-13 / 137. szám

2 1953 JUNIUS 13 N Ä P I. o Jacques Duclost péntehen újra kihallgatja a vizsgálóbíró Paris (MTI) A szerda esti sajtó jelenti, hogy Jacques Duclost, a Francia Kommunista Párt titká­rát, legközelebb pénteken fél 9 órakor hallgatja ki. a vizsgáló- bíró az igazságügyi palotában. A francia nemzetgyűlés külügyi bizottsága elfogjon egy kommunista javaslatot A francia nemzetgyűlés kül­ügyi bizottsága, tizenhét szava­zattal tizenegy ellenében elfoga­dott egy kommunista és egv_ ha­ladó képviselő által benyújtott indítványt, amely felszólítja a bi­zottság elnökét, hogy még a nem­zetgyűlés nyári szünete elölt ja­vasoljon vitát Nyugat-Németor- szág felfegyverzéséről. Százcpy felfiigpeszfCíi vasutast visszahelyeztek állásába A hatóságok a dél francia orszá­gi Beziersben 101, a június 1-i sztrájkban résztvctt vasutast fel- függesztették. A lakosság erélyes követelésére most a százegy vas­utast visszahelyezték állásába — jelenti az .UFI'. Ráoalomhsdjárat Franciaországlian a demokratikus erűk elten Moszkva (TASZSZ): A „Trud“ közli Jean Cathala cikkét a fran­cia burzsoá sajtónak és rádiónak a demokratikus erők elleni rága­lomba d j ár a táró 1, A magát franciának nevező kormány óriási hivatalos appa­rátussal rendelkezik hazugságok gyártására és terjesztésére —-/ ál­lapítja meg Cathala és megemlí­ti, hogy ebbe az apparátusba be­letartozik a tájékoztatás ügyi- mi­nisztérium, az A.FP hírügynöksé­ge, a francia rádió, a burzsoá sajtó, s a „Békés Szabadság“ tár­sasága, amely úgynevezett „ma­gánszervezet.“ v Jean Cathala a továbbiakban kijelenti, hogy a francia nép nem hagyja magát becsapni. Ebben nagy segítségére van a demokra­tikus sajtó. Franciaország egyszerű embe­rei — írja befejezésül Cathala — mindjobban meggyőződnek arról, hogy a Szovjetunióval való ba­rátság biztosíthatja csak a békét, s Franciaország nemzeti függet­lenségének visszaállítását. Adenauer és a jobboldali szociáldemokrata vezetők „ fron tv árossá44 akarják változtatni I\y ugat-Bérli ni ' Berlin (MTI): A bonni parlament kedden több órás vitát folytatott a gazdasági csőd szélére jutott Nyugat. Berlin kérdéséről. A szocialista fő­kolomposok követelték, hogy Nyug'at- Berlint az eddiginél is nagyobb mér­tékben vonják be az amerikai és német imperialisták háborús előké­születeibe. Adenauer kijelentette, hogy a súlyos gazdasági válsággal küzdő nyugatberlini ipart -hadiányág- rendelésekkel fogják megsegíteni 'Adenauer közölte még, hogy szemé­lyesen fogja ellenőrizni a „frontváros­ban“ foganatosított rendszabályokat. A vita során 1 Valter Fisch képvi­selő foglalta össze a Német Kommu­nista Párt álláspontját: — A bonni kormány jól tudja, hogy az amerikai érdekeket szolgáló politikáját Nyugat-Németország la­kossága elítéli. A kormány azt is tudja, hogy a lakosság a militarista egyezmények május 2.6-án és 27-én történt aláírását egyöntetűen elutasít­ja és felkészül rá, hogy minden eszközzel megakadályozza e szégyen-, letcs szerződések ratifikálását., A bonni kormány látja, hogy saját koa­líciójának soraiban is nőttöh-nő az | ellenállás Adenauer nemzetgyilkos | politikájával szemben. Ezek az okok teszik szükségessé a bonni kormány ’ propagálni aszervei számára, hogy új hanglemezt vegyenek elő, amely a „veszélyeztetett“ Nyugat-Berlinről szól. — Megállapítom — folytatta Fisch — hogy a szociáldemokrata interpel­láció a legkevésbbé sem alkalmas a négy nagyhatalom közötti megegye­zés előmozdítására. Szociáldemokra­ta vezető urak! Választóik tömege nem fogja sokáig tűrni az Önök két- kulacsos politikáját. Fisch ezután kijelentette, a nyugatnémet sajtó fél­reveri a harangokat, mivel csak sze­mélyazonossági igazolvánnyal, vagy írásbeli engedéllyel lehet a Német Demokratikus Köztársaság területére lépni, azonban nem talál semmi kü­lönöset abban, hogy Nyugat-Német- országban amerikai parancsnokság alatt állandó zsoldoshadsereget szer­veznek a keleti országok ellen. A Német Demokratikus Köztársa­ság kénytelen volt ugyan saját biz­tonsága érdekében néhány ellenőrzé­si. rendszabályhoz folyamodni, ámde az errevonatkozó kormányrendelet kimondja, hogy ezeket a rendszabá­lyokat össznémet választásokkal kap­csolatos megállapodás eseten azonnal vissza kell vonni. Aki tehát a nyü- gáibeíiini viszonyok konszolidálódá­sát es a nyugatberlini katasztrofális mu nkanélktiliség kiküszöbölését óhajtja, annak olyan politikát kell folytatni, amelynek célja a külön­szerződés ratifikálásának megakadá­lyozása, az össznémet választások végrehajtása, uégyhatalini értekezlet megkezdésének, a német békeszerző­dés megkötésének és valamennyi megszálló csapat távozásának kikény­szerítése — hangoztatta Walter Fisch, majd a szociáldemokrata pad­sorok felé fordulva ezeket mondta: — meggyőződésünk, hogy Ny ugat- Németország dolgozó népe végül rá­kényszeríti önöket politikájuk meg­változtatására. Tízmillió márka „előleg;“ Berlin (MTI): Adenauer bonni koalíciójának parlamenti képviselőit a közelmúltban tíz millió márkával vesztegette meg a nyugatnémetorszá- gi hadiipar. Ezzel az összeggel — amelyet csak előlegnek szánták — a különszerződés ratifikálását és a reakciós üzemi szabályzat megszava­zását akarják előmozdítani a rurhvi- déki ágyúkirályok. A nagytőkések egy csoportja most azzal fenyegető­zik. hogy amennyiben egyes koalíciós •képviselők továbbra is a különszerző­déssel szembeni „megfontolásról“ be­szélnek a nyilvánosság előtt, azonnal megvonja tőlük az eddig anyagi „tá­mogatást“. Kiragadott példák a sok közül Az áruló St. Louis-i galambok Rövid idő alatt az egész világ megismerte Picasso békegalamb- ;iát. Felderülnek az arcok, erőseb­bek lesznek a karok, ha'ezt a bé­kegalambot meglátjuk, vagy ha. e békegalambra gondolunk, mert tudjuk, hogy ez a békegalamb Kzáz és ezermillió békeharcos ren­díthetetlen erejét jelképezi és e békegalamb jelképe alatt harcol­nak a népek az egész földkerek­ségen, éppúgy Brazíliában, mint Ausztráliában, vagy a földkerek­ség bármelyik országában. A gyű­lölet torzítja el a háborús uszító imperialisták arcát, ha ezt a bé- kogalarabot meglátják, mert tud­ják, hogy ez a békegalamb a vi­lág eddig ismert, legátfogóbb és leghatalmasabb mozgalmának a szimbóluma; Százszor elátkozták már ők ezt a békegalambot a békemozgalommal együtt, min­dent megtettek a megakadályozá­sára, de hasztalan: a békemozga­lom áradata feltartóztathatatla­nul tör előre az egész világon. A stockholmi békefelhívást 500 mil­lió ember írta alá és akadályozta meg, hogy Koreában atombombát vessenek be és más országokat is Koreává változtassanak, az alig két évre rá megjelenő felhívást pedig már 603 millió ember írta alá, több, mint 100 millió ember­rel növekedett rövid két év a.latt a. békegalamb jelképezte batal- rnas bekev i lágrn ozgal om. Mindezeket átgondolva, azonban rendkívüli módon csodálkozhatna az ember az amerikai St. Louis város rendőrségén. A St. Lonis-i rendőrség ugyanis rendkívül ide­ges lett akkor, amikor kiderült, hogy három fiú ellopott ütvén galambot. Talán bárányokká, vál­tak az imperialista rendőrfarka­sok és egyszerre hirtelen annyira áthatotta volna őket a békeszere­tet. hogv ma már a közönséges galambok sorsáért is annyira ag­gódnak? Dehogyis. Még vadabb háborús uszítok, mint azelőtt. Az igazságot maga a. rendőrségi köz­lemény .áralja el, ami a St. Lőnsi-i újságokban jelent meg, mégpedig a következőképpen: ''igvázat! Elszabadult az Ame­rikai Egyesült Államok kormá­nyának ötven kolerával fertőzött galambja!“ És hogy a nagy ide' gesség okait még jobban megért­sük, meg kell említenünk azt a tényt is,;hogy mindez akkor tör­tént, amikor a,z amerikai állam­férfiak szívükre tett kézzel eskii- döztek, hogy ők nem viselnek bakteriológiai háborút Koreában, amikor Truman és Aehcson ég­nek fordított szemmel bizonygat­ták, hogy semmi közük a Koreá­ban és Észak-Kelet-Kínában ki­tört járványokhoz és azt sem tud­ják mi fán terem a bakterioló­giai hadviselés, amikor az ameri­kai „tudósok“ azt igyekeztek el­hitetni, hogy a koreai megbetege­déseket egy titokzatos üstökös megjelenése okozta... Az _ St. Louis-i eset, után az amerikai rend buzgó őrei vakar- ga-th attak a fejüket kínjukban uraikkal együtt, amikor újra ki­derült, hogy semmilyen hazugság sem képes elrejteni azt, hogy az amerikai imperia 1 isták baktérium háborút folytatnak Koreában é< és z ak-K ele t-K ín áh a n. P e d i g a b é - beszerelő emberiség ezt már hó­napokkal ezelőtt tudta a konkrét bizonyítékok alapján, akár tet­szik ez a Pentagon urainak, akár nem. És hogy ez mennyire így van, arról beszéljenek’ újra. a tények, vagyis az, hogy az ame­ri kai imperialisták baktériumhá- ború.ja újra csak fokozta a né­pek békeharcát az egész világon, újabb ezrek, százezrek és milliók vikígosodtak fel az amerikai im­perialisták céljai felől és újabb milliók csatlakoztak a, béke világ- mozgalmához. És ennek a felvilá­gosodásnak a tudata benne van az olasz választások eredményei­ben, Vagy abban, hogy megyénk­ben a, béketalálkozó előtt újabb ezrekkel növekedett meg az aktív békohareosok száma ___ Ezek pe­di g újra csak azt bizonyítják, bogy a béke világmozgalom, a bé­ke erői napról-napra nőnek és ha ezután is, az eddigihez hűen még nagyobb erővel, még fokozottab­ban harcolunk a. békéért, akkor a mi bckegalambunk győz. Angol burzsoá lapok a kocssdoszigeti íijabfi amerikai vérengzésekről London (MTI): A konzervatív „Yorkshire Post“ vezércikkben fog­lalkozik a kocsedoi eseményekkel. „Az amerikaiak — írja — csak lángszórók. könnygázbombák és harckocsik alkalmazásával lettek a helyzet urai a kocsedoi 76. számú részlegben. „A lap az amerikaiak pél­dátlan gaztettét képmutató finomko­dással sajnálatos eljárásnak“ minő­síti, majd kelletlenül jegyzi meg: „A kommunista propaganda ezekben az eseményekben annak bizonyítékát találja majd, hogy az amerikaiak a Jegbrutálisabban bántalmazzák a védtelen hadifoglyokat.“. Harrison konzervatív képviselő a „Daily lelegTaplr'-ban közölt nyílt levelében a többi között a következő­ket írja; „Vájjon. mennyi ideig hú­zódnak meg a fegyverszüneti tárgyalá­sok a fogolytáborokban lévő fiaink fájdalmára? Vájjon elegendőnek tartják embereink azokat az okokat, amelyek miatt nem írjuk alá a fegy­verszüneti egyezményt . . . ? A délko eai . .íiemzeSgyű'és“ állásfoglalása Li Szm-Man ellen A délkoreai „nemzetgyűlés“ — mint a londoni rádió cs a „Reuter“ jelenti — határozatot fogadott el, melyben követeli Li Szin-Man-tól a statárium megszüntetését cs a letartóz- I a tót t kép v i sei ő k szabadon bocsátását. A határozat ugyanakkor felszólítja a li sziámim ista képviselőket, hogy hagyjanak fel a nemzetgyűlés boj­kottjával és ismét vegyenek részt an­nak munkájában. Magya r szín ház nyílik meg a szlovákiai Komáromban Bratislava: Az „tjj szó“ Szlová­kia Kommunista Pártjának napilap­ja közli, hogy Komáromban állandó magyarnyelvű színház kezdi meg működését. Az új színház művész- együttese a szlovákiai magyar szín­játszó csoportok legtehetségesebb tagjaiból alakul meg. A lap ezzel kapcsolatban hangsú­lyozza. hogy a komáromi magyar­nyelvű színház megnyitása sztáli­ni ncme/tiségi politika újabb ered­ménye. $ RÓZSA FERENC PÉLDÁJA ÉL Tíz esztendeje annak, bogz 1942. június 15-án a magyar urak rendőr- pribékjei halálra kínozták elvtársuu- kat, -hősünket, mártírunkat, Rózsa Ferencet. ' A kommunista párt elleni harc­'■ nuk sajátos matematikája járta akkoriban: Minden párttagra három- négy csendőr, rendőr, nyomozó, pri­bék jutott. A gyárosok cs földes- urak rendszerének, amely a „takaré­kossá g-“, a ,,jövedel mezőség11, „ver­senyképesség“ névében fillérenként és pengőnként nyomta az éhségsz ín - vonal alá a munkások és parasztok keresetét, tellettek a milliók erre a zsandárhadra. Ez a matematika azt követelte meg a kommunistától, hogy ha .rendőrkézre jutott, egyetlen, név, egyetlen adat ne hagyja el az ajkát: Ha Ő elveszett is, éljen a párt, üges­sen maradjon a. hóhérok véres keze. „Ha elfognak, inkább válaszd a ha­lált, mint hogy árulóvá légy. Ha gyötörnek, ha akármilyen kínzásokat alkalmaznak, arra gondolj, hogy a pártnak élnie kell“ —- mondotta és tette Rózsa Ferenc elvíárs. Tizen és megint tizen kínozták. Hetekig a leg-, hirhedtebb detektívek: Yayand dok­tor úr, a Juhász testvérek kipróbál­ták rajta a villanyozást, frissen re­szelt tormával telt zacskót húztak a fejére, módszeresen, szinte ízről-ízre törték a testét. Rózsa elvtárs bele­pusztult a kínzásokba — de egy szót sem vallott. Ő maradt a győztes, az ő akarata diadalmaskodott és század­nyi pandúr- és mögöttük az egész fasiszta rendszer-terve ment füstbe. Amilyen példamutató volt ez a ke­mény kommunista halálával, olyan példamutató volt életével is. Zágrábban, majd Budapesten vé­gezte középiskoláit. Drezdába n a fő­iskolát. Szegény diák volt, nyáron megismerte a fizikai munkát. Látta a Hitler-fasiszmus születését és mint egy szocialista diákcsoport vezetője har­colt ellene. Mikor mint építészmérnök haza­jött, Richárd bátyja (harcos kommu­nista, aki hét esztendőt szenvedett Horthy börtöneiben és aki később a Nagy Honvédő Háborúban mint par­tizán esett el) vezette őt a. párthoz. Attól kezdve Rózsa Ferenc építész- mérnök mindenekelőtt kommunista volt: propagandista, a Területi Bi­zottság összekötője, a Kommunista Ifjúsági Szövetség vezetője, majd a párt titkárságának tagja, a Szabad Nép szerkesztője. — Aki szereti a népét, aki alkotni, építeni akar, an­nak kommunistának kell lennie — hirdeti Rózsa Ferenc elvtárs élete. A munka és a harc egy pillanat­^ ra sem felejtették el Rózsa elv- társsal a tanulást. Megszerezte a ma rxizmus-leni nizmus klasszikusait és a párt egyik' legműveltebb embe­révé képezte magát. Rádióadásból gyorsírással jegyezte a Szovjetunió vezetőinek előadását. Tanult nyelve­ket és rendszeresen olvasott szépiro­dalmat. A kommunistának széleslá­tókörű. művelt embernek kell lennie és mindenekelőtt tanulnia kell a pro- letárforradalom, Lenin és Sztálin ha­zája, a Szovjetunió tapasztalataiból, tanítja nekünk Rózsa Ferenc elv társ élete. Rózsa Ferenc építészmérnököt az építőmunkások maguk közé tartozó­nak ismerték. Gyakran beszélt ve­lük. irányította mozgalmi munkáju­kat anélkül, hogy tudtak volna róla, hogy a párt egyik vezetője. Mikor úgy látta, egyik-másik munkás meg­érett az illegális harcra, utasítást adott a Mémosz pártszervezetének, hogy vegye fel vele az érintkezést. Legfontosabb vezető pártmunkái mellett is vállalta a Mémosz párt- csoportjának vezetését, hogy élenjá­ró munkástársaitól egy hónapra se szakadjon el. — Példája volt Rózsa Ferenc elvtárs annak az értelmiségi­nek. aki egybeforrott a munkásosz­tállyal, forrón szerette azt. ügyének szentelte élete minden percét. A párt úgy ismerte Rózsa Feren- cet, mint a konspiráció meste­rét. Tíz esztendeig nem tudtak nyo­mára bukkanni neki, aki szüntele­nül folytatta a pártmunikát. ,.A konspirációban nincs kilencven kilenc százalék — hirdette. — A rendőrség kopói iránti elővigyázatosságnak százszázalékosnak kell lennie“. Ép­pen azért, mert éppen olyan körül­tekintőnek és megfontoltnak ismerte őt, mint amilyen bátornak és tevé­kenynek, bízta reá a párt az illegális Szabad Nép szerkesztését. — A kom­munistának nem elég hűnek lennie népéhez, osztályához és pártjához, hanem ezen felül még ismernie kell az ellenséget, ismernie kell a bare adott formáit és ezeknek megfele­lően nem kilencvenkilenc, bánéra százszázalékot kell nyújtania a cél eléréséhez — erre is oktat bennünket Rózsa Ferenc élete. „Szabad Nép!“ Milyen sokat mond lékünk ez a két szó, pártunk . köz­ponti. lapjának neve. A „Szabad Nép“ alapítója, első szerkesztője, Rózsa Ferenc elvtárs egyúttal név­adója is volt ennek az újságnak. Az elnevezés, program is volt'„Mi, kommunisták, a munkásosztálv párt­ja, az egész népért harcolunk, az egész országért, nemzeti független­ségünkért, szabadságunkért, égés?, szabad népünk boldog életéért“ — ezt hirdette a lap címe, ez volt Rózsa Ferenc elvtárs hitvallása, erre tanít bennünket egész életével. Az illegális Szabad Nép fejlécén mindjárt a cím alatt az állt: „Rákosi Mátyás lapja“. Rákosi Mátyás pártja, a magyar kommunisták, a mártírok hosszú sorát adták a magyar • sza­badságért. a dolgozó népért. Voltak közöttük kiemelkedő nagy harcosok, mint Sallai Imre, Fürst Sándor, Schönhercz Zoltán, Ságvári Endre, Rózsa Ferenc és voltak százával a pártnak olyran hű katonái, mint Hoffman Ottó, akit mert nem vallott, az ablakon dobták ki a Horthy - kopók. Goluk Rudolf bányász, Si­mon Ferenc bőrmunkás, Kulics Gyu­la ifjúmunkás. A lelkiterror, a kízá- sok elviseléséhez a proletárinternaci­onalizmus eszméje, Sztálin tanítása adta nekik. Az a tudat, hogy mil­liókért és milliók ellen küzdenek né­pünk szabadságáért, a világ szabad­ságáért, Rákosi Mátyás vezetése, a párt tette őket hősökké. ,Ma más idők járnak, szabad népünk Piákosi Má­tyásnak, a Magyar Dolgozók Párt­jának vezetésével erős országot épít magának: a világot átfogó sztálini békefront szilárd magyar bástyáját. Rózsa Ferenc elvtárs nevét a főváros egyik utcája viseli, emléktáblája a Szabad Nép épületének falai, egész dolgozó népünk kegyeletének tárgya. De szavai, amelyeket a Szabad Nép­ben írt meg, nem hogy vesztetlek volna erejükből, hanem egyre hatal­masabban, egvre több szívben és téti­ben élnek, hatnak és valósulnak meg: A mai idők hősöket kívánnak ív * és a Kommunista Párt hő­sökkel fog példát adni népének és osztályúnak a helytállásban és a harcban“. Schumacher rádiónyilatkozata Bonn (ADN): Schumacher, a Né­met Szociáldemokrata Párt elnöke szerda esti rádiónyilatkozatában ál­lást foglalt McClov amerikai főbiz­tos kijelentésével kapcsolatban, amely szerint egy esetleges Schumacber- kormány a különszerződés kérdései­ben nem cselekednék másképen, mint az Adenauer-kormány. Schumacher rádióbeszédének elő­estéjén lakásán hosszabb megbeszé­lésre fogadta Reber amerikai főbiz­tost. Schumacher cáfolta ugyan McClov állítását, kiemelte azonban, hogy elvben nem ellenzi a háborús külön­szerződést és a katonai megállapodá­sokat, csupán a „szerződések javí­tásáért és újabb tárgyalásokért“ har­col. Bizonygatta, hogy a Német Szó­rnál demokrata Párt vezetősége „min­den külpolitikai fejlemény alkalmá­val közös eljárást ajánlott fel“ az Adeuauer-kormánynak. Schumacher kifogásolja Adenauer taktikáját, mert az nem teszi lehető­vé a háborús különszerződés „szilárd alapjának“ megteremtését, amelyet, ő kíván. Kijelentette. Adenauer politi­kája miatt a rt y ugat németországi munkások „úgy érzik, hogy meg­fosztották őket az 1945 óta kifejtett példátlan erőfeszítéseik gyümölcsei­től“. „A jelenlegi, üzemi szabályzattőr- 1 vény azoktól a jogoktól, fosztja meg a dolgozókat, melyekkel 1933 előtt rendelkeztek és amelyeket 1949 után tartományi törvényekkel és üzemi megállapodásokkal, biztosítottak. Ami a dolgozók befolyását illeti a szo­ciális politika, terén, itt ugyancsak visszafejlődtünk a császári bíroda- lom idejére Schumacher feltűnést keltő és ed­dig nem ismert, részleteket közölt a háborús különszerződésből, amelyről Adenauer már egy hónappal ezelőtt hivatalosan tájékoztatta őt. „A szerződésekbe félig katonai büntetőtörvénykönyvei építettek be" — mondotta. ' ■ Megjelent Zalka Máté válogatott elbeszéléseinek gyűjteménye A nagy magyar szabadsághar­cos és író, Zalka Máté hősi halá­lának 15. évfordulója alkalmából a. Szépirodalmi Könyvkiadó inog' jelentette válogatott elbeszélései­nek gyűjteményét-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents