Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-06-12 / 136. szám

o ü AP t. o 1952 JUNIUS 12 Louis SaHlant beszámolója a SZVSZ végrehajtébi&ott&ágúnuh június 9-í ülésén Becs (TASZSZ): A Szakszervezet Világszövetség v égireh a jtóbizotts ágá nak. június 9 i ülésén Louis Saii'iänt, az SZVSZ főtitkára tartott beszámo­lót „A dolgozók harca a szák szerve Jfeti jogok védelméért" címmel. Kiemelte beszámolójában, hogy az amerikai imperialisták és csatlósaik új világháború kirobbantására töre­kednek, folytatják tárna dásailzat a dolgozók érdekei és demokratikus jo. gaj ellen. Ezután a francia dolgozók egyre növekvő nyomoráról beszélt, majd így folytatta: A francia reakció egyre fokozottabb megtorló intézkedéseket alkalmaz a béke hívei elten. Bcrlönbevetették Jacques Duclost, André Sült és több más bátor békeharcost. A burzsoázia fasiszta módszerekhez folyamodik. A. háborús gyújtogatok minden ka­pitalista és gyarmati országban ve­szett támadásokat intéznek a dolgo-’ zók létérdekei ellen. A dolgozók egyre növekvő elszántsággal,, minden erejük latbavetésével síkraiszálCin&k a béke, a nemzeti függetlenség' és ■ a demokratikus szabadságjogok vé-del- mében. A francia munkásosztály, har. caiban a CGT az első sorokban har­col. Az ország munkásainak és 'álkal. mazoUainak hétharmada támogatja a CGT t. Nyugait-Németország dolgozói szántan tiltakoznak ész ország remiid-• tarizálása, a háborús különszerződés ellen. A május 14 japán tüntetések szin­tén azt mutatják, hogy k japán nép nem -akarja asz amerikai imperialisták által Japánra kényszerített szégyen, letes „békeszerződést Louis Saillant ezután részletesen foglalkozott a gyarmati és a függő országok dolgozóinak harcával. A dolgozók világszerte megbélyeg­zik a Koreáiban és Északkelet-Kínában baiktériumíegyvert alkalmazó elmeri kai csapatok gaz eljárását —- folytat^ ta Louis Saililiant. — A munkások és áiDkalim-aizóittak milliói nevében isme. teliéin követeljük, hogy haliadéktala- ,.nuj szüntess,ék meg á baik.bórkunfegy_ ver alkalmazását Koreában és Kim-, ban. Késedelem nélkül kössenek .iga­zi békeszerződést Németországgal és Japánnal, -szünrt&ssék m-eg a fegyver, kezesi versenyt. Követeljük . az álta­lános egyidejű 'leszerelést, az atom­fegyver, a bak-téri umf egy ver és- az emberek tömeges pusztítására alkal­mas minden más eszköz nite.'hutazá­sának öl'tiliását, valamint a.z öt nagy. hatiaHom közötti békeegyezmény meg*, kötését. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetét a béke és a biztonság igazi nemzetközi szervévé kell vá loztatni. Minden erőnket latba kelti vetnünk annak érdekében, hogy még fokozot­tabb harcot vívjunk a békéért, a ke n vérért és á demokratikus szabadság, jogokért — mondotta befejezésül Löuis Saillant. Jacques Daclos védői követelik a letartóztatott tüntetők áthelyezését a politikai foglyok osztályára Páris (MTI): A május 28 áti letartóz­tatott tüntetők, a börtönben még ma is a közönségies bűnözőkkel vannak összezárva. Jacques Ducios, mihelyt áthelyezték a politikai foglyok osztá­lyára, az igazságügyminiszterhez írt Híreiében követelte, hogy a letartóz­tatott tüntetőket is hasonló bánás­módban részesítsék, A levélre válasz nem érkezett. Jacques DuoLos ügyvédei most újabb beadvánnyal fordultak a vizs. gálóbíróhoz, amelyben követelik: 1. A megindított nyomozást még e héten fejezzék be,. 2. Bocsássák szabadon az állítóla­gos „összeesküvés“ vádlottait, 3. Helyezzék át azonnal a politikai foglyok osztályára a letartóztatott tüntetőket és kezeljék őket politikai 1 foglyokként. André Stíl levele Páris (MTI): André Stíl, — akit már 17 napja tartanak fogva anél­kül hogy kihallgatták volna, — le­velet írt a vizsgálóbíróhoz. André Stil levelében hangsúlyozza: mostanáig nem hallgat ták ki s ezért nem volt alkalma leétílezini azokat a rendőri és politikai mesterkedése két, amelyeknek áldozatává válit. — Ha továbbra is elzárkóznak az a vizsgálóbíróhoz elől, hogy kihallgassanak — folytat, ja az Humanité főszerkesztője — en­nek oka csak az lehet, hogy a dosiz- szié, amelynek a.z ellenem emelt vá­dakat kellene tartalmaznia, teljesen üres. Levelem célja, hogv ezeknek az önkényes módszereknek a leieple zésével egyidejű.eg követeljem: a legrövidebb időn beiül adják meg' nekem a szót.. A Koreai Központi I á az amerikai agreeszorc Phenjan (TASZSZ): A 'Koreai Köz. ponti Távirati Iroda leleplezd az ame_ rikai imperialistáknak a hadifoglyok­kal való kegyetlen bánásmódját és számos tényt idéz, amelyek a be­avatkozók gaztetteit bizonyítják. A hadifoglyokat rendkívül nehéz fizikai munka elvégzésére kényszerítik, — ugyanakkor éheztetik őket. Az amerikai imperialisták bűnös kí­sérleteket folytatnak a hadifoglyo­kon. Különböző betegségeket okozó baktériumokkal fertőzik meg őket Az elmúlt év májusában háromezer virati Iroda leleplezései >k kegyetlenkedéseiről hadifoglyon kísérleteztek baktérium- fegyverekkel, ennek eredményeképe^ 1400 hadifogoly súlyosan megbetege­dett. Ezenkívül ismeretes, hogy az atomfegyver kipróbálására az ameri. kaiak koreai, kínai, továbbá a iram cia csapatok . által Vietnamban .fog­lyulejtett vietoajm katonákat hurcol­tak el. Az amerikai gyilkosoknak azonban tudniok kejl, hogy nem menekülhet­nek a világ népeinek ítélőszéke elől. amely felelősségre fogja vonni őket gaztetteikért. Az északkoreai hadifo amerikai katonák Péking (Uj Kína): Wilfred Burchett a párisi Ce Soir koreai tudósítója, az északkoreaii hadifogolyiáborok lakói­val folytatott beszélgetéseiről szóló cikksorozatában befejezésül megem­líti. miért nem kap sok hadifogoly postát, vagy csak olyan leveleket, amelyek csupán személyes jellegű közléseket tartalmaznak. Az. egyik ilyen amerikai hadifogollyal anyja le­vélben közölte, hogy hónapok óta már többször írt neki, de levelei Malmquist hadnagy altat aláírt kövel_ kező sorok kíséretében érkeztek visz 6za-. „Fogalmazza át levele tartalmát, meri az ellenséges csapatok cenzúrá­ján átmenő hasonló jellegű levelek az Egyesült Államok ellen Irányuló propaganda céljaira volnának fel- használhatók" — írja Burchett, majd így folytatja. qolytáborokban őrzött a jó bánásmódról Más foglyok is megerősítették, hogv a hozzátartozóiktól kapott levelek fi­gyelmeztették őket, ne írjanak túiisá_ gosan lelkesen a bánásmódról, ameily ben részesülnek. — Az amerikai külügyminisztérium tokiói tisztviselői jegyzéket vezetnek azokról az amerikai hadiíoglyo-król, akik túlságosan lelkes levelekben em­lékeznek meg a jó bánásmódról. Az elmúlt héten foglyok százaival beszéltem és százszámra oivastani a lapoknak szánt aláírt cikkeket, ame­lyek tanúságot- teszitek a foglyokkal szemben alkalmazott, önzetlen és nagylelkű bánásmódról —- folytatja beszámolóját Burchett. Többen köny- nyes szemmel mondották el, hogy éle. tűket köszönhetik az orvosoknak és ápolónőknek, akik éjt nappallá tesz. nek, ha a foglyok életénél' megmen­téséről van szó. Háborús bűnösök szabadlábon '■ Tito Jugoszláviájában Moszkva: 'A ,’La Szocijd-isztícsku Jugoszláviju ', a jugoszláv forradal­mi emigránsok Moszkvában meg­jelenő lapja írja: A iitóísLák a kü. löníéle háborús bűnösöket szaba- donbocsátják és háborús terveik szolgálatába állítják Titóék nemrégen hazahív Iá k mindazokat a háborús bűnösöket, akik annakidején — a felelősség- revonáslól félve a kapitalista or­szágokba menekültek. Ezenkívül sok olyan háborús bűnösnek is meg­kegyelmeztek, akit a jugoszláv ha lóságok közvetlenül a második vi- I ág háború, befejezése után Vélték cl. Így például nemrégen engedték ki a börtönből Dragutin Krivacsi- csot, alá Horthy Magyarországon az usztasák sajtóattaséja volt. Dra. gutin Krivacsicsot a háború befeje­zése után halálra és vagyonvesztésm re ítélte a jugoszláv népbíróság. A halálos ítéletet Titóék később élet­fogytiglani büntetésre változtatták, majd az életfogytiglani büntetést is leszámították. Krivacsicsot végül is most szabadonbocsálólták. elkob­ozott házát is visszaadták és — az­zal az indokolással, hogy „elsősor ban a háztulajdonosnak van joga ahhoz, hogy saját házában lakjék“ kidobtálc a házban lakó kél gyér m méhes özvegy tanítónőt. Homhináit prrnieteső- és beptfnsoQfcp fi Szovjetunióban A „Nauka 1 Zsizny“ c. szovjet lap a nő vény kártevők elleni véde­kezésre nagyszerűen bevált kom­binált permetező és beporzógépet ismerteti. A gép szóró-készüléke két részből áll: egy kivezető cső­ből. amelybe egy ventillátor nagy erővel levegőt uyom és e cső bel­sejében elhelyezett íolyadékszóró- ból. Egyidejű beporzásnál és per­metezésnél a ventillátor a leve­gővel együtt poralaku mérget is nyom a csőbe. Ha nedves beporzást alkalmaz­nak. akkor a szóróba vizet nyom­nak és így ötven százalékkal ke­vesebb vegyianyagot kell hozzá­adni. A permetezésnél csak leve­gőt nyomnak a csőbe, a szóróba pedig oldott mérgező anyagokat. Az említett gép tervezőit 1951-ben Sztálin-díjjal tüntették ki. fl „Hspek barátsága“ vizierömíí Moszkva. Három testvéri köz­társaság: Bjelorusszia, Lettország és Litvánia határán terülnek el a Molotov, Adam Mickiewjcz és Szverdlov kolhozok földjei. Az itteni kolhozparasztok elhatároz­ták. hogy felépítik a „Népek ba­rátsága“ közös vizierőművet, a Driszvajaty tó partján. A három kolhoz együttműkö­dési tanácsa, megvizsgálta és el­fogadta a vizierőmű műszaki ter­vét. A terv alapján a tóból nagy víztárolót létesítenek. Ennek vize fogja tánlálni a vizierőművet. A kolhozparasztok megfogad­ták. hogy december 5-ig a sztálini alkotmány napjáig befejezik az építkezést. Tizenegy lett, litván, és bjelorussz kolhoz kap majd innen áramot. __________ nö vi® KLL B ÖLIII SIS KEK Páris (MTI): A Sl. Ouen-i La Va­lette gépgyár igazgatósága a dolcpo. zók egységes fellépésére kénytelen volt kedden ismét nagyszámú dol­gozót visszavenni. A gyár igazgató­s-ága eredetileg 500 dolgozót bocsá­tott eb A harc most már a még visz- szia nem vett. hatvan dolgozó újbóli alkalmaz tatásáért folyik. Páris (MTI): A montluconi bíróság felmentett. 33, május 28.án tetairtózta tobt tüntetőt, akit az 1848. évi kivé­teles törvény értelmében és hatósági közeg megsértése miatt állítottak bí­róság elé. Karlsruhe (ADN): Kedden délután több, mint harmincezer munkás és alk-almaziotf tüntetett Karls:ruheba,n Adenauer háborús politikája és az úgynevezett üzemi sza-bá-lyza ft örvény ebien. Az üzemek dolgozói 15 órakor abbahagyták a munkát,. A vi.lamos- to-rgalom szintén megállt. A zárt so­rokban feOvomuló dolgozók táblákat vittek a következő feliratokkal: „Igazságos társadalmi rendet követe, líink!“ ,,A haladásért — a reakció él_ len!“ * i Moszkva (TASZSZ): Június 10 én elutazott a Szovjetunió fővárosából Y. Chartaigmeau, Franciaország mosz­kvai rendkívüli és megbatail maiz ott nagykövete. Y. Chartaiig,neaut a vnukovoi repülő­téren a következők búcsúztatták: A. G. Kulazsenkov, a Szovjetunió leül. ügy minisztériuma prortokcvllosztá'lyá- n-ak vezetője, a francia nagykövetség munkatársai élükön Brionvad,, ideigle­nes ügyvivővel és löbb Moszkvában akkreditált követség és nagykő ve tséu vezetője. Tizenöt éve halt meg Za'ka Máté, a forradalmár író és tábornok 5£:ulka Máté, a legendáshírű Lukács. tábornak egyike volt a. magyar nép szabadságáért vívott harc legkiemelkedőbb hő­seinek. 1896-ban a szatmármegyei Ma tolesőn született. Gyermekko­rát, Mátészalkán töltötte. Már. mint. kisgyerek a falu leg­jobb lovasa volt, -rajöngólt a sportért. Nyolc esztendős korában elszökött hazulról. hogy mint mondotta, rósxtvegyen az orosz- japán háborúban. Rajongott a történelmi hősök­ért, eszményképe Petőfi Sándor volt. Apja ügyvédet akart belőle nevelni, de ő másodszor is meg­szökött hazulról és álnév alatt egy vándorszínész társulathoz, sze gődött. „Annyira imádtam Pető­fit — mesélte tizenöt évvel ké­sőbb — hogy mindenképpen utá­nozni akartam. Zseniális tetteit nem tudtam utána csinálni, hát legalább a. bolondságait majmol­tam.“ Mint vándorszínész színda­rabot is írt. „Kemény László, a vitéz magyar huszár“ címmel. A színdarabot be is mutatták Be­regszászon. Mikor kitört a világháború, Zalka Máté otthagyta a színházat s önként jelentkezett katonának. Még nem volt elég politikai tu­dása, így nem látta meg, hogy ez nem azonos azzal a háború­val, amelyikről ő álmodott. Az olasz frontra került s ottani front élményeiből merítette „A Sörgyá­ros“ című novellájának tárgyát. Mint mesélte — „Frigyes főher­cegnek köszönhetem, hogy orosz hadifogságba kerültem“. Habs­burg Frigyes főherceg tudniillik nemcsak h a d ser eg f őp ar a n cs n o k volt, hanem sörgyáros is. A Do- berdónál, ahol az olasz és osztrák­magyar seregek szemben állottak egymással, nagy sörgyár állott, melyet az olaszok tartottak meg­szállva. Mivel a sörgyár Frigyes főherceg tulajdona volt, megtil­tották az osztrák-magyar csapa­toknak, hogy lőj.jék a gyárat. Az olasz tüzérség viszont szakadat­lanul tüzelt az osztrák-magyar csapatokra s így egész zászlóal­jak véreztek el Frigyes főherceg sörgyára miatt. így történt, hogy Zalka Máté ezrede annyira megfogyatkozott, hogy kiegészítés céljából Buda­pestre, majd innen az orosz front­ra irányították. Ekkor ismerke­dett meg Budapesten Somogyi Bélával, aki látta, hogy Zalka milyen szenvedélyesen mérlegeli a háborús esélyeket. Somogyi Bé­la azt mondotta: „Ugyan, Zalka zászlós, nem ez a háború dönti el a magyar nép sorsát.“ — Ő megjegyezte magának ezt a mon­datot és az első világháborúról készült összes írásainak ez lett az alapgondolata. „Nem ez^a hábo­rú dönti e] a magyar nép sor­sát.“ Az orosz fronton írta meg Zal­ka „A Sörgyáros“ című novellá­ját, melyet névtelenül akart meg­jelentetni a frontújságban, hogy hogy nem, a, novella mégis Zalka aláírással jelent meg. Tvét nap múlva már idézést is kapott a hadosztály bírósághoz. Szerencsé­jére azonban az orosz csapatok előretörése következtében fogság­ba esett. A fogságban megund orott a ^ tiszti fogolytábor lakóinak közömbösségétől, mellyel a legény' ségi állomány beli fogoly társaik­kal szemben viselkedtek. Fogta magát és a legénységi barakkok­ba költözött. A fogságban szüle­tett „Jeruzsálem“ című drámája, melynek hőse Dózsa György, s a Szentföld, melyet cl kell foglalni, Magyarország. A legénységi fo­golytáborban sokat tanult egy fiatal tartalékos tiszttől, aki ál­landóan kijárt a legénység közé előadásokat tartani. Ez a fiatal tiszl — Rákosi Mátyás volt. 1917-ben a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom Zalkát azon­nal a Bolsevik Párt mellé állítot­ta. Azok közé tartozott, aMt tégy ver rét á kézben resztvettek a győ­zelmes forradalom kivívásában. Zalka, magyar munkásokból és parasztokból egész ezredet szer­vezett, melynek parancsnokául •választották. Így lett a hadifo­goly Zalka Mátéból ezredparancs­nok előbb, a Vörös Gárdában, majd a Vörös Hadseregben. Zal­ka ezrede a legjobb szibériai vö­rös ezredek közé tartozott. Egész sor szibériai városban neveztek el utcát Zalka Máté vörös pa­rancsnokról. ^ 918-ban pártiskolára került. Itt . tanulta meg azután, hogy „Melyik az a háború, amely eldönti a magyar nép sorsát.“ A pártiskola elvégzése után Zalka kétszeresen hűséges katonája lett a Vörös Hadseregnek, mint meg- győződóses kommunista és mint magyar hazafi. Mikor a polgárháború végétért, Zalka Törökországba utazott, hogy résztvegyen abban a hábo­rúban, melyet a török nép a feu­dális nagybirtokosok és szövetsé- gestfűk ellen vívott. A török hábo­rú befejezése után Zalka vissza­tért Moszkvába. Itt az Állami Könyvkiadónál dolgozott, mint annak egyik vezetője, később a moszkvai forradalmi színháznak lett az igazgatója. Ebben az idő­ben kezdett komolyan írni. Ekkor- írta meg „Doberdó“ című regé­nyét. 1935-ben Rákosi Mátyásról írt két novellát. Megírta, hogyan szabadítja ki a Szovjetunió a fo­goly Rákosit, majd a második részében megjósolja a, hitleri rablóháborút és azt, hogy a fel­szabadító Vörös Hadsereg nyo­mán a szövetséges magyar, cseh­szlovák és lengyel csapatok mi­ként szabadítják fel Magyaror­szágot, Rákosi Mátyás hazaérke­zik és megkezdődik a földosztás. Zalka Máté írásműveit a mosz­kvai rádióban olvasta fel magyar nyelven. Amikkor Spanyolországban Hit­ler és Mussolini segítségével Franco rátört a spanyol népre. Zalka nem ülhetett többé nyugod­tan. Fegyverrel akart harcolni a fasizmus ellen. Pár nappal a há­ború kitörése után Madridban volt és a köztársasági kormány rábízta az egyik nemzetközi bri­gád parancsnokságát. Zalkát Spanyolországban Lu­kács tábornoknak nevezték. Ezen a néven legendáshírűvé vált az egész világon. Ahol Lukács tábor­nok megjelent, a győzelem a köz- társaságiak oldalán volt Brigád-- jának jelentős része magyarokból ; állott. Brigádjához tartozott a Rákosi Mátyás nevét viselő ma­gyar zászlóalj is. Katonáit nem­csak vezette, hanem tanította is. arra tanította a magyar parasz­tokat. hogy szeretni kell a magyar . földet s hogy a magyar paraszt számára lesz hely Magyarorszá­gon. ha megtanul harcolni az iga­zi ellenség ellen. Zalka Alátó huszonöt évig ké­szült haza Magyarországra, ott­hon akart lenni, amikor feloszt­ják a földet, amikor megvalósul mindaz, amiről álmodott. Az ábrándozó Zalka jól látta p jövőt. Ábrándjaiban, írásművei­ben a szovjet katona felszabadítja Magvar országot a német iga alól s a felszabadult magyar nép ba­rátja. testvére lesz a nagy szov­jet nénnek. És Magyarország a nagy Szovjetunió mellett áll őrt a béke és a népek szabadsága fellett. Zalka Máté álmai megvalósul­tak, de ezt ő már nem érhette meg. 1936 június 12-én Huescanál. Madridtól északra kioltotta életét a. "-vflkos golyó. rf alka Máté — Lukács tábor­^ nők hősi élete, rajongó haza­szeretete mindig példaképe 1 esz a hazáját szerető, szocializmust épí­tő magyar népnek, mely Zalka Mátét a magyar szabadságharc legnagyobb hősei közé emelte. A népi erőkhöz átállt liszinmanistn zászlóalj parancsnok leleplezései a zsoldos csapatok és amerikai gazdáik kegyetlen garázdálkodásairól Phenjan (Uj Kína) Kim Ob. a Uszinmani&ta csapatok egyik zászlóaljparancsnoka — aki em­bereivel együtt nemrégen átallott a népi erőkhöz — sajtóértekezle­tet tartott Phenjanban. Tényeket ismertetett, amelyek világosai^ bi­zonyítják, hogy a liszinmaoista katonák vérszomjas gyilkosok és rablók. A li szi rimán ista 9. hadosztály parancsnoka, és amerikai tanács­adói — mondotta Kim Ob — el­rendelték a 3S. szélességi foktól északra lévő polgári lakosság ki­fosztását és tömeges legyilkoló sát. A liszinnuuiista. 7. hadosztály magasrangú tisztjei gyakran erő­szakoskodtak nőkkel. A Hszinma- nista tisztek és katonák között gyakran került sor fegyveres üsz- szetü zésekre, mert a legénység lázadozott a rossz bánásmód és az élelmezésre fordítandó pénzel- ■ sikkasztása miatt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents