Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)
1952-06-10 / 134. szám
V03.KAX Világ ppgutárjju NAPLÓ Á MAI SZÁMBAN; A vizsjiálébírő kihallgatta Jacques Duclost, (2. o) ..Készek vagyunk megvédelmrzni létünket és újjáépíti silók eredmény«^..'* (2, o.j — A Vasas Szakszervezet XXL országos küldöttközgyűlésének második napja. (2. o.) A titóista (.munkástanács“ a Tito klikk eszköze n műn. kások kizsákmányolására. (2. o.) — A pórtválasnlniánv szerepe a községi pártbizc-r.ság munkájában* ellenőrié seben. (3 oldaL) A m AZ H D P TOtNAMEG YE I ^iClr|BimÖT TJÍÁrí^>IÁlC LÁPJA IX. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM AllA 5W FÍLLÉli KEDD. 1952 Jl Nil S li. — ^•rrmtan A párfoklafási év eredményes befejezéséért Az idei pártoktatási év befejezéséhez közeledik. Ezekben a hetekben a hallgatók arról adnak számot, hogyan haladtak előre a marxizmus-leninizmus elsajátításában — propagandistáink és párt- vezetöségeink pedig arról tesznek tanúságot, hogyan tanítottak és neveltek, milyen eredményesen dolgoztak a párttagság eszmei színvonalának emeléséért. Pártszervezeteink legfontosabb feladatainak egyike, hogy mindent megtegyenek a pártoktatás szervezett, sikeres befejezéséért. Az ismétlések és összefoglalók segítségével lemérhetjük, hogyan emelkedett a tanulás színvonala. A politikai alapismeretek tanulókörein nagyrészt már lezajlottak, a politikai iskolák propagandista szemináriumain pedig most folynak az összefoglalók. A propagandisták és hallgatók egyaránt nagy lelkesedéssel, szorgalmas, lelkiismeretes tanulással készülnek az ismétlések idején, jól megállják helyüket az összefoglalókon, vállvetve harcolnak egyévi közös munkájuk gyümölcseinek „betakarításáért''. De az ismétlések és ösz- szefog!dlók zöme még előttünk van: a politikai isikolák összefoglalói, a káderképző tanfolyamokon tanuló elvtársak négyhetes ismétlésé csak most következik. Az ismétlés akkor lesz eredményes, ha a különböző tanfolyamok részvevői teljesen világosan megértik, hogy mi ennek a munkának a célja, jelentősége, mit és hogyan kell tanulniok, A politikai iskola- vezetők, a káderképzö tanfolyamok konferenciavezetői nyomatékkai hívják fel a hallgatók figyelmét arra, hogy az ismétlések legfőbb célja: a tanév során tanult anyag legfontosabb, elsősorban elvi kérdéseinek, s ezek alkalmazásának alaposabb megértése. Az 1951—52-es oktatási évben a hallgatók — különösen az új tanfolyamok részvevői — egész sor olyan kérdéssel foglalkoztak, amely előttük addig ismeretlen volt. Gyakran a feldolgozásira szánt idő sem tette lehetővé, hogy megfelelően elmélyedjenek az alapvető problémák tanulmányozásában. A tanfolyam konkrét tapasztalatai alapján a propagandistáknak külön meg kell jelölniök azokat a fontosabb kérdéseket, amelyek tisztázása a részvevők többségének — vagy akár személy szerint egyik-másik elvtársnak — nehezebben ment. A hallgatóknak az ismétlések során éppen ezeknek a kérdéseknek tanulmányozására kell a legtöbb figyelmet fordítaniok. Ebből következik, hogy ebben az időszakban is az egyéni tanulás az alapvető. Az év közben tanultak felelevenítése más szempontból is hasznos. Lehetővé teszi, hogy a hallgatók most már ne csak egy-egy kérdéscsoporton belüli, hanem az egyes kérdéscsoportok, a hosszabb történeti szakaszok közötti összefüggéseket is felismerjék, ily módon válik az ismétlés egyben új ismerétek szerzésének forrásává. Az ismétlések céljának ismertetésével el kell oszlatnunk azt a gyakori, helytelen nézetet, amely az ismétlésről azt tartja, hogy az pusztán az összefoglalókon való jó szereplés előkészítő eszköze. A propagandistákra, konferenciave- zetőkre nagy feladat hárul ebben az időszakban. Szemelőtt tartva a tanfolyam és az egyes elvtársak elméleti fejlettségét, s a tanulás módszereiben való jártasságát — részletes tervet kell kidolgozniok arra, hogyan segítse az eddiginél fokozottabban a hallgatókat. A koníernciavezetők, a szemináriumok propagandistái vegyenek részt ebben az időszakban tartott konzultációs jellegű foglalkozásokon és nyújtsanak konkrét támogatást a nehezebb bonyolultabb kérdések tisztázásában. Támogassak az olyan kezdeményezéseket, amelyek tanulópárok megalakítását célozzák. Ez persze nem jelentheti azt, hogy gyengébb felkészültségű hallgató helyéit társa dolgozza ki a válaszokat az ösz- szefoglal'ó kérdéseire. A páros tanulásnak az a célja, hegy közösen vitassák meg a legfontosabb problémákat. Az idei pártoktatási év sikeres befejezése egyben az ősszel kezdődő oktatási évad legjobb előkészítése. Hozzájárul a párttagság eszmei-politikai színvonalának emeléséhez, aktivizálásához és ezzel a párt további megerősítéséhez. A párttagság aktivizálásához és ezzel a párt további megerősítéséhez. A párttagság aktivizálásában, a jól tanuló elvtársak előléptetésében is nagy feladat hárul a propagandistákra. Javasolják az arra alkalmas elv társakat pártbizalminak, kfsgyűlések előadójának, népnevelőnek, vagy tömegszervezetben végzendő pártmunkára. A tanév szervezett befejezése egész pártunk ügye. Sikeres lebonyolítása hozzásegít ahhoz, hogy a marxizmus-leninizmus kérdéseit, .pártunk politiká ját párttagságunk és a pártonkívüliek mind nagyobb tömegének köz- kinosévé tegyük. Pártszervezeteink, pártbizottságaink tehát * az elkövetkezendő hetekben még behatóbban foglalkozzanak a pártoktatással, hogy fokozódjék párttagjainkban az elmélet iránti érdeklődés, hogy sikerrel fejeződjenek be a<z összefooíalók. Kocsola község dolgozói hosszúlej áruló versenyre hívták Szakcs községei hazafias köfdessDjé. Kocsola község termelőszövetkezeti csoportjai és az egyénileg dolgozó parasztjai versengte ■ hívják' ki Szakcs község termeíöcsuportjait és az egyénileg dolgozókat az alábbi szempontok szerint: Mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos teendőket a minisztertanács határozata szerinti határidő előtt elvégezzük, úgy az aratás, cséplés, tarlóhántás és másodnövény vetés, mint az ősziek be takarítását. 1 A fagykár hiány fapótlásában ‘ ♦ kisgy üléseken jő népnév élő munkánkkal megértetjük dolgozóinkkal annak jelentőségét és az időben való elvégzését. A növényápolási munkákat a minisztertanács határozatában megjelölt idő előtt elvégezzük. 2 Az aratással kapcsolatban a ki. • bővített járási választmányi gyűlésen hívta ki Kocsola község Szakcs községet erre a nemes versenyre. De az everseny nemcsak -papír o-n történik meg, mert versenybizottságokat szervezünk, egyetértve a szakcsi pártszervezettel és tanáccsal, melyet közös megbeszélés alapján beszélünk át. 3 A csépléssel kapcsolatban. a • cséplőgépekhez a munkásokéi biztosítottuk, a csépiéül a minisztertanács határozata által előírt Időben tál jesítjük. 4 A tarlóhántást és másododést • a minisztertanács határozata, értelmében a beütemezett kataszteri hold arányának megfelelően 100 százalékig teljesítjük, sőt túlteljesítjük. A kétéves állattenyésztési terv fejlesztésének érdekében jó népnevelő munkát végzünk és kisgyűléseken ismertetjük dolgozó parasztjainkkal az állattenyésztés fejlesztésének fontosságát. 5 A begyűjtéssel kapcsolatban • pártunk és a minisztertanács határozata szerint, úgy a termelőszövetkezeti csoportjaink, mint. az egyéni dolgozó parasztok a cséplőgéptől fogják teljesíteni beadási kötelezettségüket, amit úgy érünk el, hógy a cséplőgépnél elért eredményeket, s a beadott gabonamennyiséget számsze- rint, s a jő teljesítőket pedig név szerint sajtón keresztül fogjuk ismertet, ni, a dolgozó parasztjainkkal, hogy mindenki tisztán láthassa, mi az ö 6 A cséplési tnunkdlalök reijt**- • hajtását, úgy fogjálr teljesíteni hogy községünk területén közös szérűt létesítenünk és az oda behordott gabonát, a tüzörség felállításával meg védjük az esetleges osztály ellenség mesterkedése cllcn. 7 Ezeket a versenyszempontokat • az aratás, cséplés, tarlóhántás, másodnövények vetése és begyűjtés állandó ellenőrzésével, tudatosításával végezzük, — tartani fogjuk a kapcsolatot Szakcs községgel, hogy hogyan teljesítette a két község verseny vállalását. Szakcs és Kocsola község dolgozói, a termelőszövetkezet kommunistái és tagjai tartsák érdeküknek, hogy pédamutatásukkal élenjárjanak a verseny túlteljesítésének érdekében. A kocsolai tszcs.ék és dolgozók n evében TÓTH JÓZSEF MDF’ alapszervezet titkára SARAI FERENC tszcs-elnök. C SAN KO ISTVÁN VIA-elnök. Egy év tiiaíí nagyobb beruházást esskőzőít a posta Tolna megyében, mint azelőtt egy évtized alatt A posta 1960. évi beruMítá&ai 4<6 százalékkal meghaladták az 1940. évit. 1951. évben pedig- közel 200 százalékkal haladtuk meg az 1949. évit. A folyó évben még nagyobb méretűek a beruházások. Ezek a beruházások a posta minden területét és ezen keresztül a pos. ta minden dolgozóját érintették. Az ötéves terv fotitos célkitűzései közé tartozik, hogy a főútvonalakra, helyezzük az eldugott postákat. A műit rendszert sötét örökségeként a postahivatalok nagy része sötét, eldugott. mellékutcákban, egészségtelen épületekben voltak elhelyezve. Ennek fetszámolhsaként, illetőleg az üjtípusú szocialista postaim utalok kialakítana végett a hivatalokat forgalmas főútvonalakra, modern, tágas, világos, korszerűen berendezett helyiségekbe helyezzük át. Tokiam egy ei viszonylatban az ötéves terv legkiemelkedőbb postai beruházása ezideig Bátaszék pőstaki va falának korszerűsítése. Az 1951. évben végzett kiemelkedő ilyen természetű beruházások Dombóvár pályaudvari postahivatalnál zuhanyozó és egészségvédelmi berendezések, Györköny. Pincehely. Paks, Sirnontornya, Szakadat, Tcngelic, Udvari, Zomba, /tosvJi iratai ok átalakítása és korszerűsítés<\ valamint IS pos. t ah ivat álnál végzet; kisebb természetű korszerüsííésü munka. Egy év alatt csupán Tolna megye területén nagyobb beruházás-; eszközölt a pécsi postaigazgatóság, mint azelőtt egy 4 Csepeli Autógyár vallatta a bála széki általános jiuisltolások patronál ásóit fiúiskolába A bátaszéki általános fiúiskola úttörőinek zenei szakköre 1948-ban alakult nteg, majd nem sokkal később létrejött a szakkör furulyaegyiihtese is. A kezdeti 12-os létszámú zenekar rövidesen 18 tagúvá növekedett, majd l> hegedűs is bekapcsolódott a munkába. A bátaszéki úttörők zenei szak. körének eredményeire -a tolnamegyei tanács oktatási osztálya is felfigyelt, s ez év elején 5000 forint értékű "réz- fuvóva'l segítette edö a zenekar fejlődését. A bátaszóki úttörők a bét, folymán Budapestre látogattak el, ahol a rádió hangfelvételi. készített műsorukról, nsá-jd elmentek a Gömb-utcai általános fiúiskolába, s meghallgatták ennek sokat szerepelt fuvószenekarát, s kölcsönösen kicserélték tapasztalataikat. A Gömb-utcai úttörőkkel folytatott megbeszélések során elhatározták, hogy fuvóeegyiittesüköt menetzenekarrá fejlesztik, a vonósukat pedig zongorával bővítik ki. A bálaszéki úttörők csütörtökön a Csepeli Autógyárba látogattak el. megnézték a sztahanovista műhelyeket, majd Bodo Istvánnal, a gyár állandóan 700 százalékra teljesítő él- munkásával beszélgettélc el, akinek szavai nyomán többen elhatározták, hogy műszaki pályára lépnek. Ebédszünetben a. bátnszékj zenekar rövid műsort- adott a dolgozók tiszteletére. A kis rögtönzött koncert- után a gyár dolgozói elhatározták: a jövőben patronálják a bá.taszéki úttörőket. n anyagi és erkölcsi támogatást adnak további munkájúkhoz. A patro- nálás első inegnyUaikozásaként a Csepeli Autógyár a nyár folyamán Dunaharsza ibún 2 het-’S üdülésen látja vendégül a butaszéki úttörőké1. A bátaszéka általános iskola úttörő zenekara csütörtökön éjjel érkezett haza, s a diákok elhatározták, hogy vizsgáikra még jobban készülnék fel. hogy minél jobb tanulmányi eredményekkel viszonozhassák a Csepeli Autógyár dolgozóinak segítő támogatását. • évtized alatt az égés? területén, amely hez 4 vármegye tartozik. A posta dolgozói tudják, hogy a párt szerető gondoskodásának köszön hetik a modern hivatalokat és egészséges lakóházakat, munkájuk megbecsülését látják a gondoskodásban. Amíg az amerikai tőkések az utolsó cseppig kifacsarják a dolgozók munkaerejét, elsorvasztják a gyermekeket, az asszonyokat, a leigazolt népeket nyomorba döntik, amíg a töké.? országokban a munkás étere rabszolga, ság, addig nálunk és a szocialista országokban a természet hatalmas erőit az ember szolgálatába állítják, népei, két egészségessé, erőssé, mű volt lé é* boldoggá teszik. A postás dolgozók látják és a juttatásokon keresztül érzik, bogy a szocializmust építő országokban a dolgozók élete a legfőbb érték. A begyűjtési verseny állósa má jus 2H-IÓ1 jón kis 2-ig Május - 28-tól június 2-ig a begyűjtött hízottsertés, tojás, baromfibe gyűjtésben a járások közötti versenyben első-a tamási járás 10 ponttal, második a gyönki 7. harmadik a szekszárdi 7. negyedik a paksi 7, ötödik a bonyhádi 6, hatodik a dong bóvári járás 6 pontaránnyal. Szefc- szárd város 19 pontaránnyal' tel jesítetté beadását. Hízottsértésbeadásban a június 2-i kiértékelés szerint első a tamási járás 3.3, második a gyönki 2.1, harmadik a bonyhádi 1.7, negyedik a szekszárdi 1.3, ötödik a dombóvári 1.3, hatodik a paksi járás 1 2 százalékos teljesítéssé1!. Tojásbeadásban első a tamási járás 1.7, második a paksi 1.6, hármadik a gyönki 1.4. negyedik a szekszárdi 1.4, 5. a dombé_ Vári 1.4 ö. a bonyhádi 0.9 százalékos teljesítéssel. Ibi ro im f< beadásban első a szekszárdi járás 3, más-ó dili í paksi 2.6, harmadik d dombóvári 2.2, negyedik a tamási 2.1. ötödik-a bonyhádi 1.7, hatodik a gyönki 1.5 -zá- za'ékois teljesítéssel. A június havi begyűjtési terv teljesítésének érdekében a járások javítsák meg a begyűjtés menetét, hogy a begyűjtés terén mutatkozó lénia- rád ásó kát, behozva félévi beadási ter_ vüket maradéktalanul teljesíthessék, hogy ezzel is elősegíthessék ötéves tervünk fejlődését és ezen keresztül a dolgozók életszínvonalának emelkedését. Pályázati felhívás ! A Fejérmegyei Tanács VB Népművelési Osztálya ..Dunántúli Táj“ címmel pályázatot ír ki képzőművésze ti alkotásokra, a dunántúli megyék képzőművészei számára. Az egyes dunántúli megyék sajátos levegőjét, jellegét kifejező műalkotások, végső fokon tükrözzék a Dunántúl jellegét, olymódon, hogy a Dunántúl mai é’ete, fejlődése és kialakuló jövője hangsúly* kapjon. Pályázni lehet bármely műfajban. (Olaj., pasztell, vízfeslmény grafika.) Személyenként 3 mű küldhető be a pályázatra. Az olajképek mérete b0x8D cm-tő maximum kb 120x150 cm íg. J díj 3000 forint. 2 db 77 díj. á 2000 forint. 3 db 111 díj, á 1000 forint. Beküldési határidő: 1952 Szepternbér 20. Beküldés helye: Székesfehérvár, Jstván-múzeum. A pályázatra beérkezeti művekből kiállítást rende- -ünk AhnáfiSy László népművelési osztályvezető.
