Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-06-04 / 129. szám

»ß fff M F b O 1952 JüiNHJS 1 Jacques Ducios szabadonfeocsátásáf követelő megmozdulások Franciaországban Paris (MTI) Az „Union Frán- caise dTníormation“ ismét igen sok tiltakozó megmozdulásról ad hírt Franciaország minden részé­ből. A Paris környéki Vernonban a Kommunista Párt helyi szerveze­te nagygyűlése határozatot foga­dott el arról, hogy a végző győ­zelemig folytatják a harcot Duc- los szabadonböcsátása érdekében. A nyugatfranciaországi Ango- 1 ulemevben és egész Charente me­gyében igen sok tiltakozó nagy­gyűlést tartottak. A bordeauxi dokkmunkások egyórás figyelmeztető sztrájkot tartottak. Az Amiens környéki Escarb- letin-bán gyűlést tartottak, tilta­kozásul Jacques Duclos fogva- tartása ellen. A gyűlés után a község utcáin tiltakozó menet vo­nult fel. Rendőri megerősítések a szerdára hirdetett sztrájk letörésére Páris (MTI) A francia hatósá­gok a szerdára hirdetett sztrájk letörésére rendőri és rohamrend­őri egységeket vonnak össze. A jobboldali „France Soir“ ér­tesülése szerint a hatóságok kü­lön figyelmeztetést készülnek intézni a tisztviselőkhöz és az ál­lami vállalatok munkásaihoz, hogy eltántorítsák őket a sztrájk­ban való részvételtől. A Francia Nők Uniójának kongresszusa egységes akcióra hívja fel a francia nőket Páris (MTI) A Francia Nők Uniójának párisi kongresszusán Claudine Chomat hangsúlyozta, mennyire felháborítja a francia nőket Ridgway Parisba jövetele, amely valóságos kihívás a békés francia néppel szemben. Jacques Dnelosnak, a Kommu­nista Párt titkárának letai'tózta- tásával a hatóságok újabb bizo­nyítékát adták annak, hogy há­borút akarnak — folytatta. — Mozgósítjuk országaink népét a háborús politika ellen. Ez a ha­talmas mozgalom elsöpri a. Pi- nay-ket Pleven-eket, Bidáult-kat és Schuman-okat. Nem kérünk az ő politikájukból. Eugenie Cotton asszony, a Fran cia Nők Uniójának elnöke kije­lentette: a békét nem ölhetett kezekkel kell várni, a békéért harcolni kell. Audré Síii levele a börtönből Paris (MTI): Andre Stil, az „Hu- manité“ letartóztatott főszerkesztője levelet írt a börtönből, amelynek részleteit közli az „Uumanité“. A levél hangsúlyozza: Minden franciának tudomást kell szereznie arról a veszélyről, amely Du dost fe­nyegeti. Nem szabad elfelejteni, hogy azok a vickvi politikusok, akik ma a kormány élén állnak, nem bocsájt- ják meg Dedósnak, hogy a megszál­lás alatt sikerült a Gestapo elől megmenekül nie és megszerveznie a francia nép ellenállását. Ha ehhez hozzátesszük: Ridgway tábornok must érkezett Franciaországba, hogy kezébe vegye a háborús politika irá­nyítását, senki sem kételkedhet alt­ban: a 7 randa Kommunista Párt titkára mindenre elszánt emberek Bukarest (TASZSZ). A Román Nép- köztársaság nagy nemzetgyűlése jú­nius 2-án ülést tartott. Az ülésen ismertették C. 1. Parlion akadémikus nyilatkozatát; Parhon akadémikus kérte, hogy előrehaladott korára és tudományos munkássággal való túlterheltségére tekintettel ment­sék fel a nagy nemzetgyűlés elnöksé­gében betöltött elnöki tisztsége alól. Parkon akadémikus biztosította a nagy nemzetgyűlést, hogy ezután is', utolsó lehélletéig odaadóan szolgálja a béke és a szocializmus ügyét. A képviselők hosszasan éljenezték Parhon t. Ezután C. I. Parkon az ülésen választott bizottság nevében a kép­viselők viharos tapsa közepette ja. nasolta, hogy a nagy nemzetgyűlés elnökségének elnökévé Petra Grozát válasszák. Az ülés Petra Grozát egyhangúlag a nagy nemzetgyűlés elnökségének elnökévé választotta, egyúttal fel­mentette a minisztertanácsban betöl­tött elnöki tisztsége alól. A képvise­lők lelkesen éljenezték a nagy nem- zet.éyíilés elnökségének új elnökét. Petra Groza letette a fogadalmat. Petra Groza ezután a nagy nemzet- 'gyűlés elnökségének megbízásából NYOLCVAN Nyojcvai* évr, 1872 június 4-én halt meg Stanislaw Moniuszko, a lengyel zeneirodalom Chopin mel­lett legnagyobb alakja és a világ zene k ö 1 tés zc 1 é n e k k i emel k <: d ő egyénisége. Küzdelmes, nehéz ifjúsága volt. Varsóban, majd Bécsijén tanult, később elkerült Yilnába. ahol so­káig a zéncleckék adásából szer­zel.! sovány keresete jelentette szűkös megélhetését. Élete akkor kezdelt gondtalanabbá válni, ami­kor visszatért Varsóba, ahol 1858- ban - közel nagyvenéves korá­ban —■ az opera karmestere, ké­sőbb pedig a konzervatórium ta­nára lett. Termékeny és sokoldalú zene­szerző voll. Operákat, baletteket, kantatákát. oratóriumokat, kórus- műveket. zongoradarabokat, szín- fiad i kísérőzenét - a többi között Shakespeare: liamlct-jéhez — és több. mint négyszáz dalt szer­zet 1. Dal la ingazdagsága, amely későbbi müveiben is megnyilat­kozik. dalaiban jelentkezett elő­ször. Ezek a dallamok nem keres­kezei között van. Ilyen körülmények között a legrosszabb tói lehet tartani, ka a tömegek egységes akciója nem mutatkoznék elég erősnek ahhoz, hogy kiharcolja Duclos szabaclonbo- ■csátását. Éppen ezért minden hazafi, min­den békeharcos, minden dolgozó, elsősorban minden kommunista tart­sa múlhatatlan kötelességének, hogy — egy percet sem veszítve — hatal­mas tömegakcióval kiharcolja Duc­los azonnali szabadonbocsátását, hogy megmutassák a háboríts uszí­tó kunk: nem nyúlhatnak büntetlenül a franciák legnagyobb pártja, a munkásosztály, a nemzeti független­ség és a béke pártjának kimagasló vezetőjéhez. javasolta, hogy Ghevrghe Gheorghiu Dejt, a Román Munkáspárt Központi. Bizottságának főtitkárát válasszák meg a Minisztertanács elnökévé. Az ülés résztvevői hatalmas lelkese­déssel Gheorghe Gheorghiu Dej élte­tésével fogadták Petru Groza javas­latát. Gheorghe Gheorgiu Dejt egy­hangúlag a Minisztertanács elnökévé választották. Gheorghe Gheorghiu Dej fogadalomtétele után mondott beszédében kijelentette, hogy — mint a Minisztertanács elnöke — minden erejét latbavetve teljesíti kötelessé­gét a népi demokratikus állam meg­szilárdítása, a román nép gazdasági, politikai és kulturális előrehaladása, a román és a szovjet nép közöl ti örök barátság elmélyítése érdekében. Hangsúlyozta, hogy soha sem tér el Marx, Engels. Lenin és Sztálin ta­nításaitól és elszántan harcol az angol-amerikai imperialisták és kül­földi ügynökeik mesterkedései ellen, az ország védelmi erejének megszilár­dít ásóért. Gheorghe Gheorghiu Dej zárósza- oiDt az ülés résztvevői hosszantartó viharos lelkesedéssel fogadták. A képviselők és az ülés résztvevői fel­állva kiáltották: „Dicsőség a nagy Sztálinnak!“ ve csinált melódiák, hanem népi elemekből táplálkoznak, amelyek forrására Moniuszko akkor buk­kant, amikor fiatal korában gya­logszerrel sok lengyel vidéket be­járt. A nép szólal meg Moniusz­ko dalaiban, amelyek éppen ezért váltak a nép közkincsévé, ezért bizonyultuk maradandó értékű­nknek és hatásukban ma is friss­nek. A dalköltő munkássága, vezette be Moniuszko, az operaköltő mun kásságát. Dalművei új korszakot .jelentettek a népi zenében gyöke­rező lengyel nemzeti operairoda­lomban, de jelentős szerepet ját­szottak az európai operairodalom fejlődésében is. Főműve a. -jHaíJia“, amelyet 1847-ben írl meg. bemutatójára azonban csak bél évvel később kerülhetett sor. Színreliozatálától erősen húzódoztak, mert az opera mind zenéjében, mind szövegé­ben forradalmi hangot ütött meg. Moniuszko ebben a müvében Halka, uz, elcsábított jobbágylány sorsán, egyéni drámáján kérész­Trumen a kongresszus elé terjesztette a keretszerződést London (MTI) Mint a londoni rádió jelenti., Truman jóváhagyás végett a kongresszus elé terjesz­tette a Nyugat-Német országgal kötött háborús keretszerződést. Hétéves a Rémet Demokratikus Köztársaság rendőrsége Berlin (MTI) 1945 június 3-án, hét évvel ezelőtt alakult meg a mai Német Demokratikus Köz­társaság területén a német, demo­krácia karhatalma: a népi. rend­őrség. Az évforduló alkalmából Wilhelm Pieck, a Német Demo­kratikus Köztársaság elnöke és Walter Ulbricht miniszterelnök- helyettes. a Német Szocialista Egységpárt főtitkára üdvözletét intézett a népi rendőrséghez. negyvenezer ember hallgatta meg Rcbesont az Egyesült államok és Kanada halárán Newyork: Az Egyesült Államok és Kanada határán, a Peace Arch-park- ban 40.000 főnyi, főleg kanadai hallgatóközönség gyűlt össze, hogy meghallgassa Paul Robesont, a nagy békeharcost. Az Egyesült Államok kormánya tudvalevőleg megtiltotta Paul Robesonnak, hogy elhagyja az országot. A kanadai területen helyet foglaló hallgatósága ak hangszórók közvetítették Paul Robeson beszédét és dalait. Paul Robeson angol, orosz és kínai dalokat énekelt és a béke megvédésének jelentőségéről beszélt a megjelenteknek. Már most beadható a szálastakarmány A hegyül tés i miniszter a dolgozó parasztok kívánságára megengedte, hogy az 1952/55. évi beadási kötele­zettség teljesítésére a termelők már most beadhatnak új kaszálásé szá- lastakarmánvt. illetve tavalyi első- oszfálvú szálastákarmánvt. A be­gyűjtési miniszter utasítása részlete­sen megállapítja, hogv az egyes szú- lastakarmányfajtákból milyen minő­séget lehet beadni. A beszállított árunak gondosan kiszárítottnak kell lennie, olyannak, amely további kü­lön kezelés nélkül hosszabb tárolás­ra alkalmas. Ezért igen fontos a ka­szálás időben való végrehajtása, va­lamint az új módszerek alkalmazásá­val a minél rövidebb idő alatt tör­ténő gyors megszárítás. A begyűjtési miniszter intézkedése lehetővé teszi, hogy a termelők már mostantól kezdve valóra válthassák a „kaszálóról a begyűjtő-helyre“ jel­szót. A dolgozó parasztok tudják, hogyha szálastakarmánvukat közvet­lenül a kaszálóról viszik a begyűjtő helyre, jelentős fuvarm-egtakarítást érnek el, elkerülik a fölösleges kaz- lazási munkát és az esetleg helytelen kazlazás folytán a minőségi romlás­sal járó veszteségei. A szálastakarmánybeadást szep­tember 50-ig kell teljesíteni. Helyes tehát, ha a termelők úgy ütemezik a szálastakarmánybeadást. hogy már most a kenyérgabonabetakantás megindulása előtt, teljesítik azt. Űz­zél elkerülik a leg-szorosabb időkben a munkatorlódást és tervszerűbben használhatják fel az jgaerőt. tűi a jobbágyság és a feudaliz­mus áthidalhatatlan ellentétéi írta meg és ez nemcsak- az opera meséjéből tűnik ki, de kicseng az opera minden üteméből. Moniuszko zenéjében, amikor Ha lka tragédiáiét festi meg. ott izzik a népet ért sérelem és a dalmű egyik legszebb részletéből, a harmadik felvonás fináléjának sodróerejíi kórusából már a nép öntudatra ébredése, a jobb és bol­dogabb életbe, a szabadságba, ve-' tett hite csendül fel. A kor nagy muzsikusai értékel­ték és barátságukba, fogadták Moniuszkót. Pétervárolt Glinka, Dargomizsszkij és Szeröv segítet­ték fejlődésében, Prágában Sme­tana mutatta be operáit, Liszt pedig saiát zongovaátirataibau 'nénszerűsíi el te Moniuszko leg­szebb művelt. Fatála nyolcvanadik évforduló- ián nemcsak hazájában, de a ha­ladó liánok mindenütt kegyelet­tel emlékeznek Móni nszkora, a nagv zeneszerzőre, a nép muzsi­kusára ..** Ä Komán Népköztársaság nagy nemzetgyűlésének ütése ÉVE HALT MEG MONIUSZKO Kiragadott példák a sok közül A brazil imperialisták szerint mi nem létezünk Brazíliában ötmillió gyermek részére nincs iskola. A brazil dol­gozók gyermekei még a legele­mibb oktatásban sem : vehetnek részt, csupán a kiváltságosok gyermekei tanulhatnak. A. közép­iskolákat tehát már fel sem em­líthetjük ebből a szempontból. De fél kell említenünk egy másik oldalról. A brazil közoktatásügyi és közegészségügyi minisztérium, amely új tan tervet állít össze a középiskolák számára, ugyanis úgy rendelkezett, hogy -egyes or­szág-okát nem szabad feltüntetni a térképen, hanem a helyükön fehér foltot kell hagyni. Ezek az országok — természetesen — a Szovjetunió, Csehszlovákia, Ma­gyarország. Románia, Bulgária, Lengyelország és a Német Demo­kratikus Köztársaság. Az ezekről az országokról szóló fejezeteket kihagyták a földrajztanítás ter­véből is. A brazil hatóságok tehát — mint minden reakciós imperialis­ta — azt akarják, hogy a törté­nelem kereke visszafelé forogjon. Eddig ugyanis — szinte már év­ezredek óta — az emberek arra törekedtek, hogy újabb és újabb földrészek, tavak és folyók fel­fedezésével teljesen eltüntessék a fehér foltot a térképről. A térké­pen lassan nem is maradt fehér folt. És lám a brazil hatóságok most a XX. században „csinálni“ tudtak maguknak. Nyilván azért csinálták és* nyilván úg’y gondol­ják. hogy majd egyszer ők is azok között lesznek, akik „felfe­dezik“ újra ezt a hatalmas terü­letet. Hogy miképpen képzelik el ők ezt a felfedezést, érdemes visz- szanézni egy kicsit példaképükre, a hiti él-fasizmusra, amit egyéb­ként ők már sok tekintetben túl­szárnyaltak. A biti er fasiszták 1930-es évek­ben, a Sztálini Alkotmányra azt mondották, hogy a Szovjetunió­nak nem lehet alkotmánya, mert hisz a Szovjetunió „semmi egyéb, mint pontosan meghatározható földrajzi fogalom.“ Sztálin elv­társ 1936-ban azt mondotta erről a többi között: .... Ezeknek az uraknak a Szov­jetunió már régen szálka a sze­mében. Tizenkilenc éve áll a Szov jetunió. mint világítótorony, az egész világ munkásosztályában a szabadulás szellemét terjesztve s veszett dühre szítva a munkás­osztály ellenségeit. És ime, ez a Szovjetunió nemcsak egyszerűen van, de még nő is és nemcsak nő, de sikerei is vannak, és nem­csak, hogy sikerei vannak, de még * 1 új Alkotmánytervezetet is készít, mégpedig olyan tervezetet, amely fölkavarja az elméket és új re­ménységgel tölti el az elnyomott osztályokat. Hogyne háborodná­nak fél ezek után az urak olt a német felhivatalosnál? Miféle or­szág az, kiáltják, milyen alapon létezik, s ha- 1917 októberében megnyitották, miért nem lehetne, akkor megint becsukni, hogy híre se maradjon? És így szólván el rendelték: a Szovjetunió újra be­csukandó, világgá kiáltandó, hogy a Szovjetunió mint állam nem lé­tezik, hogy a Szovjetunió nein egyéb egyszerű földrajzi foga ­lomnál!“ — mondotta Sztálin elv­társ általános derültség közepet­te. Azóta, mint tudjuk, sokat fej­lődött a világ. A „földrajzi foga­lom“ nemcsak, hogy megsemmisí­tette a támadó német fasizmust, hanem ezenkívül egy sor országot fel is szabadított, minden eddigi munkaeredniényét túlteljesíti stb. Hát a brazil fasiszták? Ők is „továbbfejlődtek“ talán? Tovább bizony, a megkezdett úton a Hit­lert követő fasizmus útján; ők ugyanis — mint tudjuk — még földrajzi fogalomnak sem isme­rik el a Szovjetuniót és minket. És mintegy ráadásul, mindezt a középiskolások földrajzkönvvével teszik meg, vagyis saját cseme­téikkel, mert a középiskolába csak az ő csemetéik járhatnak ... A brazil népet azonban nem zavarják meg az ilyen intézke­dések. Nagyon is jól tudja, bogy mi a Szovjetunió és milyen orszá­gok a népi demokráciák. írójuk. Jorge Amadé így fejezte ki ezt: „Szovjetunió! Sokmillió azok­nak a száma, akik feléd fordul­nak Latin-Amerikából, s egyre a te nevedet, a Békét hangoztat­ják: az utak köveit is készek fel- ragadni. ha a dollár urai arra vetemednének, hogy megtámad­janak téged.“ És mi is. a Szovjetunióval együtt, annak ellenére, hogy a brazil hatóságok nem létezőnek nyivánítottak bennünket, tovább­ra is élni fogunk, de nem úgy, ahogy a brazil és a többi impe­rialisták akarják, hanem úgy, ahogy a szovjet nép és mi akar­juk. És hogy a szovjet nép ho­gyan akar élni. arra álljon tanú­bizonyságul a most elkészült Volga-Don csatorna, a kommu­nizmus nagy építkezései, hogy mi hogy akarunk élni. arra álljon ta­núbizonyságot a diósgyőri nagy- kohó. a szocialista Komló, ötéves tervünk, boldog új életünk. Nyikolaj Csumakov: A Volga találkozott a Donnal 1952. május 51-e esővel köszön­tött be,’ de a rossz idő nem ront­hatta el az emberek ünnepi han­gulatát. Sok tízezer sztálingrádi igyekezett ezen a napon a város déli szegélye felé a Volga—Don ha­józható csatorna zsilipjeihez, hogy szemtanúja legyen a két nagy orosz folyó, a Volga és a Don ta­lálkozásának. A történelmi, jelen­tőségű esemény 1952. május 51-én 1 óra 55 perckor ment végbe. A Volga és a Don vize találkozott, a kommunizmus építésének első szülötte, a Volga—Don-csatorna el­készült. A Don vize négy hónappal ez­előtt., február 1-én kezdte meg út­ját a Volga felé. Az egymásután üzeinhehelyezett hatalmas szivaty- tyúállomások, a karpovkai, be- reszlüi.)i majd a varvarovkai víztá­rolóba emelték a folyamot. A kör­nyező) falvak lakni ekkor hallották először ;< folyóvíz csobogását. a hullámok fölött keringő sirályok vijjogását. El'virágzottak az új helyre költözött kozák falvak kert­jei., jöttek az első viharok és a Don vize egyre csak emelkedett a a vízválasztó magaslata felé. A munkálatok befejezésének idő­szakában nem lehetett már élen­járókról beszélni. A hősiesség álta­lános jelenséggé vált. I Volga— Don-csatorna sokezer főnyi építn- kollektivajának szíve egy ritmusra döbben/. Május 25-én megunilt az út a Don vize előtt n vízválasztó­tól, a két folyót el választó 101 ki­lométeres távolrág legmagasabb pontjától„ a 1 olga felé. Ettől kezd­ve az építkezés dolgozói már nem napokkal és órákkal, hanem a víz közeledésével mérték az. időit.' Reggel ébredéskor jóreggelt helyett azzal a kérdéssel köszöntötték egy­mást az emberek, hogy mennyire jutott az éjjel a Ilon vize és hol van most. ,.A S-as száméi zsilip­nél'', „Most érkezik el a kaim­hoz“, *Elhagyta: ja ó-ot'l > t,Mosí érkezik az 5-höz", így hangzottak a válaszok. — ... május 5l-én 12 óra után a Den vize olt csobogott már a 2-es számú zsilip bejáratánál. A Volga vize az első zsilip cellájáig jutott. A két zsilip között tízezrek nézték a csatornameder utolsó száraz sza­kaszát. A sztálingrádi üzemek és a csatornaépítés dolgozói ellepték a csatornameder lejtőjét és sokan, a csatornamederben várták a folyó vizének megérkezését. És ime az első zsilipnél széles vízcsík csillan. Egyre nő és köze­ledik. „Jön, jön!" — hallatszanak mindenfelől az örvendező kiáliéi- suk. A két folyó, a Volga és a Don most már neki — nekicsapód- oa a csatorna partjainak rohan egymásfelé. Egyre keskenyebb a két folyót elválasztó szárazság. Ezen a részen még sok ember ál! örvendező, ragyogó arccal. A víz mind kisebb helyre szorítja őket. Lármásan, nevetve, tréfásan hátrál­nak és szinte elbűvölten nézik a vizet. A zenekar tust húz. — Hurrá! Harsán fel mindenütt a csatorna körül, amikor a kéi fo­lyó találkozik. Az órámra nézek: 15 óra 55 perc moszkvai, idő sze­rint. Felejthetetlen pillanat. Taps­orkán tör ki, majd újból és ú jból felzúg a hatalmas orosz hurrá. Fel­csendülnek a szovjet Himnusz ün­nepélyes akkordjai. Nézem az új víziutat meydkotó emberek bol­dog, büszke arcát. Mindenütt me­leg. szívből jövő jókívánságokat hallani. Meghatott, elfogóclott han­gok hallatszanak: „Járj szerencsé­vel Volna—Don" — mondogatják. 1 szél szélzavarta a felhőket. Ragyog a tavaszi nap. Sugarai fényűzőiben borítják a természet­űt alaki tó tervek nagy ihlető jenek, ./. V. Sztáliniinak fenséges szobrát. Megvalósult az orosz, nép évszáza­dos álma. J Don vize megtette a nagy ülni, egyesült a Volgával

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents