Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)
1952-06-01 / 127. szám
NAPLÓ 1952 JUfflUS 1 ÉPÜL A KOMMUNIZMUS Az emberi teremtőerő végtelen hatalmának bizonyítéka : A sztálini természetátalakítás Ät ét" tevaseán i dotii sztyeppén ■váratlan vendég jelent meg. Kék eget és- ikergetőzö■ bárányfelhőket tükröző fénylő vízszalag haladt tova a kolhoz- földek között. Azok, akik zászlókká! üdvözölték az új folyam jövetelét, jó gardaként meg is ízlelték vizét és kö- ÉS^ntöftték á d-oni partok füveinek il_ latét. Ez a geográfusok áMal * térképre még fel sem rajzolt új folyó m»r alsó tekintetre is több msgkülőn- böslető , sajátosságig»! rende’kezik. Varrásánál, ahol a folyók rendszerint síág apró csermelyek csalt, ez egyszeribe hatalmas és tükörsima vlzsza- tegüg<6 dagad, Középső folyása táján e^yre «ükül, végül pedig — isméi csak fordítottjaként annak, ami a folyókkal történni szokott — a nap- égette sztyeppe földjébe vész, amely szomjasan szívja magába. Az áj folyó vine megtermékenyíti, fetvirágo2- tatja • kolhozók és szovhozok földjeit, öntözi a szántókat és kerteket, gyümölcsösöket és szőlőket. Kellemes gondolataink támadnak, míköíbon nézzük ezt az annyira új tájat és elhallgatjuk az új folyó ezé. lés’ medrében .hömpölygő víz egyenletes, csobogását. A tavaszi o'vadás vizei- áramlanak. A vízmosások mélyén patakok sustorog*nak. Emelkedik a folyók vízállása, a hömpölygő hullámok egymást kergetik a tenger felé. Az emberek. gyermekkoruktól fogva sze. rétik a természet ébredésének ezt az ü}őszakát. Ifjúságunk idején a folyó hátán messzi utakra küldtük papír- csónakjainkat és hosszú ideig elnéz, tűk a 'efelé úszó jégtáblákat. Utazás, hőstetté^ utáni vágy töltötte el szívünket és az ' élét szeretetének érzése, amely mindig közvetlen tárgyát keresi, 'sokszor találta meg ezt a tárgyat -a ;hol játékos, hol félelmes erőkét élázabaditó folyókban. S most még 'ionban szeretjük a folyók vizét, ama lyesk országunk nagy gazdaságának alkotóivá válnak. A földekkel és er. dokkéi és a föld mélyének kincseivel együtt a víz is az egész nép vagyona és gazdagságainak megsokszor ózó ja lesz. Hogy itt állunk a dlmján.szkájai tenger, az átadás előtt álló Volgia~~ Don csatorna partján, a megújhodotí doni sztyeppe tavaszi csendjében, eszünkbe jut, hogy a szovjet hatalom Vlagyimir lljics Lenin javaslatára már 1918-ban, a polgárháború megpróbáltatásai közepette, amikor mind a négy égtáj femyeglő tüzet lobogtatott MÖsz kva megfélemlítésére, 50 millió rubelt irányzott e ő arra. hogy Közén- Ázsiában megvessék «z öntözéses gazdálkodás, a folyóvizek í^lhaszná. Iásának alap jetii. S azóta egyetlen év sem múlt el anélkül, hogy a párt és a kormány n« foglalkozott volna az öntözés, a vízellátás problémájának megoldásával. Arméniában. Grúziában. Azerbajdzsánban, üzbég, kazah é* kirgiz földön sokezer kilométeres csatornahálózatot teremtett a szovjet nép S a nagy álom, amely Lenin jövőt kutató szeme előtt már akkor, 1918-ban a polgárháború tűsfüggönye mögött alakot öltött, Sztálin tervei nyomán napjainkban valósul csak meg igazán, 1950 augusztusában jelent meg a kujbisevi vizierömű építéséről hozott kormányrendelet. Ezt követte a sztálingrádi vizierőmű építésére, valamint a Káspi-tenger mellékén elterülő kerületek öntözéséről és vízellátásáról, majd a Turkmen Főcsatorna építéséről szóló rendelet, További 9 nap múlva a szovjet kormány elrendelte a k-ahov- kai vizierőmű, a dél-ukrajnai csatorna, az északikrími csatorna és végül a hajózható Volga—Don csatorna megvalósítását. . Nem volt még az emberiség törtéj net ében a mienkhez, hasonlítható hatalmas vállalkozás A tennészetáta laki. lás sztálini célkitűzése a legnagyobb cél, amelyet ezidáig a teremtő ember maga elé tűzött. A létesülő erőművektől iparunk és mezőgazdaságunk sok milliárd kilowattóra villamcsenergriát kap majd. A hat tengert összekötő új vizául alkon gyorshajók közlekedhetnek. Az áj folyók a puszta és sivatagos területek óriási térségeire visznek vizet, a legközelebbi hat-hét év alatt több, mint 28 millió hektárnyi földet tesznek termékennyé. Ez a te. rület nagyobb, ment Anglia, Hollandia, Belgium, Svájc és Dánia együttes területe. A gigászi terv megvalósításához szükséges munka csaknem egy- h armadát eredményezi mindannak amit a sivatagok elleni küzdelem soréin emberiség egész eddigi történelme folyamán alkotott. A doni főcsatornán ált áramlik már a sztyeppéit mag termékenyítő víz, ML szovjet emberek, büszkék és e'égetíet. tek lehetünk: igazi urai, parancsolói vagyunk a természetnek. Megtanultuk az elemek kormányzását, erejüknek saját céljainkra való felhasználását. Mindenütt a világon, ahol csak beszélnek, hogy az ember végkép igájába kényszeríti a természetei, ránk. szovjet- népekre gondolnak. Mi állunk az ember és a természet; között folyó évezredes harc első frontvonalában. hogy valóra váltsuk sok. sok régi nemzedék álmát az emberi teremtőerő végtelen hatalmáról, A szovjet ember a Volga és a Don közötti vízválasztóra emelte már a Don vizét Közei a nap, amikor megnyílik a csatorna, $ a benne sikló halók utasai Sztálin hatalmas szobrának láttán emlékezetükbe idézik majd a francia Író, Henry Barbusse nagy, vezérünkről mondott szavait: .Hatalmas alakja magasan emelkedik Európa á.s Ázsia fölé, a jövendő fölé.“ 1LJA KOTYENKO NjikoLáj Bregvuk, a bércen jaj gép- éw traktoráUomás gépén* * «épít# meggyorsítás« céljából óraütemstervet készített. A* nzt&gokat • e*éovt‘ mindkét oldalán &—fi méter távolságra hegyezték el olymódod, bogy legalább egy napig egy helyen tudjon dolgozni A kévéket egyszerre oldalról adogatták az osztagokról, a dob «etetését“ Is ketten végezi ugyancsak két lány vágta a kéveköteieket Is, Rregynk elvtárs módszerét ma már széles körben aläudmarzäk. mert lehetővé teszt, hogy fennakadás nél- kffl, éjjel-nappal folyjék a munka a cséplőgépek mellett. Képünkön IVyl- koláj Rrcgyukoi, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagját látjuk, amint az Összszövetségt Mezőgazdasági-gépesítési Intézet tudományos tanáesa előtt beszámol az „MK—1100“ típusú cséplőgépen végzett öraftternterr-szennti munkájának tapasztalatairól A SZOVHOZ KÖNYVTÁRÁBAN A Kirov kultúrpalota könyvkölcsönző osztályán A Kira» kultúrpalota hatalmas épületének. egyötöd részét Leningrad egyik faígnagyofeb szakszervezeti könyvtára foglálj* el. A 1-46 ezer kötetes könyvtarat 10 ezer munkás és alkalmazott látogatja. Az állandó könyvkölcsönzők száma mintegy 8 ezer. A könyvkölcsőnzési forgalom lebonyo. Ktására három külön osztályt szerveztek. Az első osztály az ipari tanulók, ifjúmunkások és diákok, a második a raérÁíökök és technikusok, és általában % ' technika kérdései iránt érdeklődő, » harmadik pedig a nem műszaki ér- éteklődésű dolgozók igényeit elégíti ki. A;könyvkölcsönzés ilymódou való megszervezése azt eredményezi, hogy a könyvtár munkatársái többet foglalkozhatnak egy.egy olvasóval és közvetlen' segítséget nyújthatnak a leghasznosabb olvasnivalók kiválasztásában és kikeresésében. Ág olvasókkal való egyéni foglal,ko zás alapját a könyvtár állandó látogatóiról vezetett kartotékrendszer képezi A kartotékokon a könyvtáros nyíl van tartja az olvasó korát, foglalkozását. képzettségi fokát, azt, hogy milyen különböző oktatási formákban, vett részt. Az így feltüntetett adatok bir- tokában a könyvtáros tudatos tervszerűséggel irányíthatja a kölcsönző fejlődését. .4 könyvtáros és olvasó között kialakuló személyes kapcsolat eredményei gyakran mutatkoznak. Többízben megtörtént például, hogy a könyvtáros . felhívta egyik vagy másik myiikásblvasó figyelmét egv-egy új, nemrég megjelent könyvre, amely épp az illető iparágának legeredményesebb munkamódszereit ismertette és az új technológia leírását tartalmazta. A könyv alapos áttanulmányozása elősegítette a dolgozó számára teljesítményé emelését. Erről beszámolt a könyv tárosnak is, akire ezentúl még több bizalommal tekintett és megfogadta tanácsait olvasmányai válogatásánál. Az időszerű '.témákra vonatkozó könyveket állandóan népszerűsítik a Knrov kultúrpalota könyvtárosai. ilyen állaui>dóa-n napirenden tartott témák: „A kommunizmus nagy építkezései“, -„A Szovjetunió a nemzetközi békeharc élén“, „A világegyetem eredete és felépítése“, „Pavlov fiziológiai tanítása“, ,.J. V. Sztálin nyelvtudományi munkái“, stb. A könyvtárosok összeállítják aiz ilyen és hasonló, a közérdeklődés középpontjában álló témakörök tanulmányozásához szükséges irodalom bib. liográfiáját. Hagy figyelmet fordítanak a könyvtárosok a marxista-leninista irodalom terjesztésére. A könyvtáros minden állandó olvasójáról tudja, milyen oktatási formában vesz részt és ennek meg. felelően látja el ideológiai olvasmánynyal. A Kirov kultúrpalota könyvkölcsönzési osztálya 1951-ben tíz hónap alatt 30 ezer olvasóhoz juttatta el Marx, Engels, Lenin, Sztálin műveit. A könyvtár aktivistái közül kitűnően képzett konzultánsok és gyakorlott propagandisták állnak a marxista- leninista elméletet tanulmányozó olvasók rendelkezésére. Rendez a könyvtár kiállításokat is. Állandó érdeklődésre tart számot a „Megvédjük a békét“ című kiállítás, amelyen az olvasók megtekinthetik a szovjet, népi demokratikus és a haladó nyugati írók békeharcos műveit. A nemzetközi békeiródalom megtárgyalására több ankétot ' is rendeztek. Az egyik ankét a szovjet irodalom szerepét a békeharcban választotta tárgyául. A műszaki irodalom népszerűsítésére és ismertetésére a következő címeken rendeztek ankétokat: „Harc a technikai halad ősért“. ..Hogyan teljesitii: n lenirt- grádiak a Sztálin elvlárslioz intézett leveliikben vállalt kötelezettségekét“, ,,A tudomány és a termelés alkotó együttműködése“, stb. A könyvtárosok jegyzéket vezetnek a műszaki folyóiratokban megjelent fontosabb cikkekről és felhívják ezekre olvasóik figyelmét. A könyvtár állandóan segíti a mérnököket, technikusokat és munkásokat műszaki kultúrájuk fejlesztéséiben, beszerzi a szükséges mővftket és konzultációkat szervez a feltalálók és észszerűsítők számára. A leningirádi Kirov kultúrpalota könyvtára, hasonlóan a többi szovjet könyvtárhoz, közvetlenül segíti a szovjet embereket a termelés és a társadalmi munka időszerű feladatainak megoldásában. A poltavai terület pusztorojtovszki cukorrépa termelő arovhozában a háború utón nagy építkezések Indultak meg. Egész lakónegyedek nőttek ki a főidből. Harminc munkás saját házat épített magának. Felépült a nap- köziotthon, étkezde és befejezéshez közeledik az erőmű építése Is, amely lehetővé teszi majd a nehéz fizikai munkák gépesítését. A szohvos kulturális színvonala is állandóan emelkedik. A szovhoznak állandó mozija *»» és többezer kötetes könyvtár szolgálja a szovhez tagok tanulását és szórakozását, A képen Je. Pozirajlot, a szovhoa könyvtárosát látjuk, amint R. Grusenko munkacsapatvezetőnő, a Szocialista Munka Hőse részére könyveket válogat. Baloldalon P. Peszkovoj lovag* ül. N. MIZIN 1950-ben, ft nagy októberi ünnep előtt történt, hogy. Sztálingrád központjában elhordták a régóta ott emelkedő védőpalánkokat és másnap reggel lenyűgöző kép fogadta az embereket: gyönyörű új városrész tárult a szemük elé! Itt folytak a legkeményebb, legelkesere- dettebb harcok a háború idején, s ez a sebektől tépett, romokká roncsolt városrész m.ost újjászületett; Az utat, amely Sztálingrád szívén ha!ad keresztül, Béke-utcának nevezték el. Az utca a Honvédelem térről indul ki és átszeli a Hősök terét, ahol sudár obeliszk hirdeti az egykori Cáricin, majd Sztálingrád védeimébem elesett hősök emlékét. Nevezetes ez a tér: <*. polgárháború forró napjaiban innen indultak a frontra vörös Cáricin íorradalmár-ezre. elei és a Nagy Honvédő Háborúban Paulus elfogásával itt fejezték be a hitleri csapatok megsemmisítéséi. Itt hangzott el a fogadalom, hogy elhozzák a békét a világiak, s amióla ez a fogadalom valóravált, itt tartják a dolgozók ünnepségeit - Egész Sztálingrád: történetem! lit, van a Honvédelem téren Pavlov őrmester háza, amelyre büszkeséggel tekint minden sztálingrádi. Ez az épület maroknyi védőseregével 58 napon keresztül diadalmasan állta a fasiszták dühödi rohamait,.., „Békét, a világnak!“ — hirdetik a Sztálingrád leg. szebb utcáján keresztben elhelyezett transzparensek. Ez a jelszó, a szovjet ember jelszava. Ezért harcoltak. vé- rezlek, áldozták életüket és ezért győztek! A világtörténelemben példátlanul álló harcokban, amelyek felőrölték a követ és megolvasztották a vasat, ez a cél lebegett előttük: kiharcolni a békét, az emberiség boldog jövőjét: a kommunizmust A csaták tüzéheri a holnap boldog Irépe villant meg szemük előtt. így harcolt Vaszilij és Pjotr, a két Szicsugov fiú is. Géppisztoly helyet,l szívesebben markolták volna a vakolókanalat, s a. kemény harcok után elérkezett ez az idő is... Megadatott számúikra az az öröm, hogy sok baj társukkal együtt annak az utcánál: új házait építhet ték, amelyben életük kockáztatásával elszántan harccá lak... A vérrel festett, tűzvész-kormolta romhalmazókból munkájuk nyomán új házak formájában kivirágzó ti crz új élet. ., A sztálingrádi Béke-utca az 1950-es ünnepélyes megnyitása óta is egyre épül és szépül- Uj házak emelked- nek, üzletek nyílnak. Sok tehergépkocsit látni, amely bútorokat és háztartási berendezéseket szállít: sztálingrádi dolgozók költözködnek a napfényes, kényelmes berendezésű, szép lakásokba. Ez folyamatosan történik és ez a jelenség nem csupán a szovjet emberek anyagi jólétének, emelkedő életszínvonalának tükröződése, ha nem bizonysága a jövőbe vetett bizakodásnak is. Az erős emberek magabiztossága ez, akikben a párt kifejlesztette az értékes tulajdonságot: a célhoz vezető úton legyűrni minden nehézséget! A sztálmgrádiak, akik két háborúban olyan önfel- áldozóan harcoltak a békéért, ma. ugyanolyan övfeláldo. zással harcoknak a kommunizmus építésének győzelme, ért, a kivívott béke megvédésért. £s ezt. az akaratukat, ezt a céljukat fejezi ki a legszebb sztálingrádi útvongl neve: Béke-utca ... A történelmi város körül, mintha magához akarná ölelni, úgy emelkedik ki két óriási! kar... A várostól északra a Sztálingrádi vizierőmű építkezései folynak. délre a Volga Don, csatorna építkezése közc’edik a befejezéshez. A kommunizmus, a béke két nagy sztálini építkezése! És Sztálingrád gyáraiban, üzemeiben ezekért a nagy építkezésekért is folyik a munka, ontják a gépeket, traktorolcat, mezőgazdasági felszereléseket, faárut, téglát. Sztálingrád, amelynek minden talpalatnyi földjén vér hullott és elszánt harc folyt, ma a békéért do!, gozik, a béke városa. Ez is akar maradni. Ezt az eres akaratot így fejezi ki a sztálingrádi költő: Nem. azért építettük a Békemtcát. Hogy újra lövészárkok szántsák!
