Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-06-01 / 127. szám

Am elmélet kérdései:

. a

HAHÓ

\*2 JUNTOS r

\pArt és pár

A proletárdiktatnpáról

(Több politikai iskolán fel. v ctődött a kérdés: „Miért van szükség a Szovjetunióban még ma is, az osztályeZlenség lelszámo'ása után a proletár diktatúrára?” Az alábbiakban erre a kérdésre adunk választ, további cikkeinkben pedig a többi vitás problémákat fogjuk tisztázni.)

Mielőtt a proletárdiktatúra mai szerepét, feladatát vizsgálnánk, még < Tisztáz mink kell az alapvető Fogalmakat: Mi a proletárdiktatúra,

mi a célja, feladata cs miért van szükség a proletárdiktatúra megvalósításának ■

, ii.

Mi a proletárdiktatúra?

„A próletáriátus diktatúrája a .próTétáriátusnak törvény által nem korlátozott.' erőszakra támaszkodó uralma a burzsoázia fölött, amely uralom a dolgozó kizsákmányolt tömegek rokonszenvét és támogatását élvezi." (Sztálin: A leninizmus kérdései. Szikra 1930. 44. oldal.)

A proletárdiktatúra a marxizmus leninizmus legfontosabb tanítása a proletár forradalom alapvető tartalmának kérdése. Először Marx és Engels foglalkoztak vele a Kommunista Kiáltványban. Marx leszögezte a Kommunista Kiáltvány előszavában, hogy „A munkásosztály nem veheti egyszerűen birtokába a kész államgépezetet, hogy azt a saját céljaira mozgásba hozza.“ 1871- ben Kugelmannhoz intézett levelében a következőket írta: „A proletárforradalom feladata nem az, hogy a bürokratizmus katonai gépezetét egyik kézből a másikba ad ja. ahogy eddig történt, hanem, hogy összetörje.”

. Lenin és Sztálin elvtársak tovább fejlesztették Marx, Engels tanítását. Rámutattak, hogy a proletárforradalom célja a burzsoázia hatalmának megdöntése, a hatalom megszerzése és a proletárdiktatúra megíferemtése. Arra is rámutat Sztálin elvtárs, hogy nem elég a hatalom megragadása, az csak a kezdet.

dót. Megkísérelte bejutni hazánkba a Marshall-terveu keresztül, kudarca után az összeesküvéseken és cinkosaikon, a jobboldali szoedem- eken keresztül akart magának ,s kereket kovácsolni, s hogy mindez nem járt eredménnyel utolsó „stra tégiai“ tartalékhoz, a Tito-bandá- hoz folyamodott. Naponta követnek el határsértéseket, aljas módon provokálnak, hogy békés népünket háborúba sodorják.

A proletariátus diktatúrája tehát nálunk a szocializmus építése, az átmenet időszakában azt jelenti, hogy megtörjük és megsemmisítjük a belső ellenség kísérleteit, amely nralma visszaszerzésében kifejt. Ártalmatlanná tettük és a jövőbeu is megfelelő helyre juttatjuk a népünk békés építő munkája ellen törő szabotáló, összeesküvő ellenséges elemeket, az imperialisták belső ügynökeit. Másodszor azt jelenti, hogy

szervezzük az építőmunkáL

úgy, hogy a munkásosztály mellé tömörítjük a dolgozó tömegeket, fokozatosan megszüntetve a kizsák mányolást, felszámolva a kizsákmányoló osztályokat. Ezt jelenti nálunk a Sztálin Vasmű, az iootai „November 7" Erőmű, a Földalatti gyorsvasút, a tolnamegyei új betonút, a szekszárdi gynpotegrónálő, j

a termelőszövetkezetek szaporítása ; és megszilárdítása állami gazdasá- | gatnk jövedelmezővé tétele. A gaz dasági szervező munka mellett ez a eélt szolgálja a kulturális ne velő munka is, vagyis az, hogy or. szágunkhan az új értelmiség ha talmas tömegeit neveljük közép, éf főiskoláinkon.

Harmadszor azt jelenti, hogy erí sitjük néphadseregünket, államvé. delmí szerveinket, hogy minél ere sebb bástya legyünk a béke front ján, hogy az ellenség minden támadó kísérletét, az imperialistái és cinkosaik minden provokációjái erélyesen és határozottan vissza, tudjuk verni, hogy elvegyük a kec vüket az ilyen kísérletektől. Az: jelenti, hogy még jobban megnehe. zítjük az imperialisták háborús tér. veinek megvalósítását és a Szovjet, unió vezette béketáborrai együtt megakadályozzuk a harmadik vi lágháború kirobbantását.

Ezt jelenti nálunk és a népi demokratikus országokba® a proletáf diktatúra. És ezt jelentette az át. menet időszakában a Szovjetunióban is. Azonban — és éppen ez a kérdés — ma már a Szovjetunióban nincsenek ellenséges osztályok, a kolhoz-mozgalom győzelmével végleg felszámolták a legszámottevőbb falusi osztályellenséget, a kuláksáeot is.

Miért van szükség mégis a Szovjetunióban ma a proletárdiktatúra fenntartására ?

A megdöntött burzsoázia még sokáig erős marad, szükség van tehát a proletariátus diktatúra jára, hogy: a) a megdöntött burzsoázia ellenállását megtörje, restaurációs kísérleteit megsemmisítse, b) szervezze az építő- munkát, úgy, hogy az összes do'gozókat a proletariátus köré tömörítse az osztályok felszámolása, a szocializmus megváló sítása érdekében és végül, hogy felfegyverezze a forradalmat a külső ellenség ellen, az imperia,- lizmus elleni harcra.

Sztálin elvtárs megállapításait számos történelmi tény igazolja. Ha a Szivjetunió történetét tanulmányozzuk megtaláljuk a belső ellenség mesterkedését a sachti ügyben, amikor az ellenség „szakem- 'berek“ képében furakodott be és ■’.súlyos szerencsétlenségeket okozott a Donyec-medence sachti kerületében lévő bányákban. Kirov elvtárs meggyilkolása és más összeesküvő,

■ kártevő kísérletek mutatták, hogy a megdöntött belső ellenség nem adta fel a harcot, hogy mindent elkövet az elvesztett „paradicsom” visszaszerzésére.

A külső ellenség a Szovjetunió létrejöttének pillanatától kezdve mindent elkövet, hogy (megsemmisítse a béke, a szocializmus, a dolgozó nép szabad országát. A forradalom győzelme után 1918-ban 14 állam intervencióját szervezték meg uz imperialisták a fiatal Szovjetunió ellen. A szovjet nép békés

■ építő munkáját megszakítva 1941- beu újra megrohanták a hitleri hadak és ma újra háborút akarnak kirobbantani, hogy a népek békés élete ellen törjenek.

A magyar népnek is vannak tapasztalatai a belső és külső ellenség mesterkedéseit illetően. — A • nágyférenci összeesküvés, a Rajk, Miiulszcnty- és Grősz-perek megmutatták, hogy a magyar népet évszázadokon keresztül elnyomó uralkodó osztály újra kezébe szeretné venni a hiúimat,- hogy a chorinok, eszterháziak és a többiek újra a nép nyakába ülhessenek. S a külső ellenség, csak úgy mint 1919-ben a dicsőséges Tanácsköztársaság ellen, Népköztársaságunk ellen is szeretne megindítani az intervenA proletárdiktatúra funkcióinak tisztázásánál lényegében . meg is adtuk a választ erre a kérdésre. Azt mondtuk, hogy a próletáriátus diktatúrájának három funkciója egységes feladat, hogy bármelyik a három közül hiányzik, már nem képes betölteni feladatát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindhárom feladata minden időben egy formán előtérben van. Például a második a világháború időszakában háttérbe szorult (de nem halt el) a belső építés munkája, és előtérbe került a külső ellenség elleni harc. Ma viszont, a kommunizmus építése időszakában előtérben áll. a belső építés funkciója. Arra gondol nak, hogy a Szovjetunióban megszűnt a belső ellenség, tehát nincs szükség a proletár diktatúrára, hiszen egyik feladata már meg is szűnt.

A belső ellenség felszámolása, az ellenséges osztályok megszüntetése nem jelenti azonban azt, hogy ez a funkció elhalt volna. Azt jelenti, hogy háttérbe szorult ez a funkció. Hiszen éppen ennek köszönhető, hogy a második világháború alatt az imperialisták nem voltak képesek megszervezni az ötödik arcvona'at, hogy a beküldött kémeket és diverzánsokaí sorra leleplezték és ártalmat, lanná tették a szovjet államvédelmi szervek. Nyilvánvaló, hogy az imperialisták a háború befejezése után sem tettek le arról a szándékukról, hogy kémeket küldjenek a Szovjet unió területére.

Második funkcióját, a belső építést, a gazdasági szervező és kulturális nevelő munkát szintén betölti, s hogy milyen eredményesen arra számtalan bizonyítékot szolgáltat nap mint nap számunkra. A második világháború befejezése óta ötször hajtottak végre árleszállítást, hatalmas természetátala. kító terveket valósítanak meg a kujbisevi és sztálingrádi vízierőművek, az erdősítés és az öntözőcsatornák segítségével , új hatalmas automata gyárakat hoznak létre, kolbozvámsók épülnek, szétszakítják a korlátokat és a fejlődés soha nein, látott távlatait nyitják meg a szovjet nép előtt. S az új gazdasághoz a Szovjetunió főiskoláiban sokmillió ember tanulja meg az új kultúrát, sajátítja el a világ legfejlettebb kultúráját: a szovjet kultúrát.

Egyik legfontosabb funkciója a Szovjetunió proletár d i k ta í ú r á j á n ak a külső ellenség elleni harc. A koreai események és az európai kísérletek (a Schumann és Fleven- terv, a fasiszta görög, jugoszláv és spanyol kormányok támogatása stb.) azt bizonyítják, hogy az imperialista háborús uszítok, élükön az

Partunk ii. kongresszusának határozata kimondja, tovább kell erősíteni a falusi pártszervezeteinket Ez az alapja annak, hogy termelő- szövetkezeteinket gazdaságilag, szervezetileg és politikailag megerősítsük, olyan jövedelmezővé és vonzóvá tegyük, mélyen keresztül tovább fejlesztjük termelőszövetkezeti mozgalmunkat.

A termelőszövetkezetekben működő pártszervezetek a mezőgazdar ság fellendítéséért vívott harc egyik legfontosabb területén foglalnak helyet. Felelősek a területükhöz tartozó tsz.ek állapotáért, fejlődéséért, a termelésért , a begyűjtésért. Bármihez fogjanak, bármilyen intézkedést is valósítsanak meg, a tsz-ekben dolgozó kommunisták min denben és mindig a párt politikájából kell, hogy kiinduljanak.

A tsz pártszervezet feladata abban áll, hogy a társas szocialista gazdaság minden módon való megerősödésének útján a társadalmi érdekeknek, a tsz tagok egyéni érdekeinek helyes összekapcsolásán keresztül több termelésre, élelmiszerbőségre, az ipar számára a mezőgazdasági nyersanyag biztosítására törekedjenek és elérjék a tsz tagok anyagi jólétének emelését, a tsz.t pedig vonzóvá és jövedelmezővé tegyék. Pártszervezeteink munkáján keresztül a járásunkban lévő termelőszövetkezetek és 111. típusú tszcs.k számottevő lépést tettek előre. A növény ápolási munkákban példát mutatnak az egyéni parasztoknak. Minden tszcs-ben minőségi állat- tenyésztés folyik. A közös szarvas, marha és sertéstenyésztés mellett irányt vettek tsz-eink a baromfi- tenvészet kialakítására is. Závodon az Élőre, a zombai Béke, a szálkai Fejlődés, a grábóci Alkotmány, a nagyvejkei Ej Élet, a kakaséi Gábor Áron és a ki-svejkei Szabadság tszcs-ben a párttagok kezdeményezésére, a tagság hozzájárulásával már létrehozták a közös baromfitenyészetet.

A tsz pártszervezet nyújt segítséget a szövetkezet vezetőségének a kollektív gazdaság helyes vezetésében is. Ennek nyomán a zombai Vörös Csillag tsz megalakulása óta sertésállományát nyolcszorosára emelte, szarvasmarha és ló állományát háromszorosára. A tehenészetben a fejést villanyfejőgéppel végzik és a napi háromszori fejes bevezetésével a tejhozamot 8 literről 12 literre emelték. Pártszerveze leinknek nem szabad elfelejteni, hogy a termelőszövetkezetek és cső portok vezetősége olyan szerv, amelyet a tagság összessége választ meg Helytelen és káros lenne a gazdaság vezetésére, ha a pártszervezet parancsolgatni kezdene a tsz vezetőségének, ha a problémákat a vezetőség helyett maga döntené el és kisajátítaná a vezetőség jogait, kötelességeit.

Ezek komoly hibák, mellyel még elég gvakran találkozunk. Kétyen Nagy Mátyás elvtárs párttiíkár parancsolgat a tsz vezetőségének. — Ezért van az, hogy a tsz elnöke a brigádvezetők helyett naponta maga oszt ja el a tagokat. A tsz. tagok pedig sokszor 9 óráig várnak az iroda előtt, hogy beosztásukat megkapják.

A pártszervezel vezetőségének segítsége és irányítása abban kell, hogy megnyilvánul jón, hogy ráirányítsa a tsz vezetőség, az egész tsz tagság figyelmét a legdöntőbb kérdésekre — most a növény ápolás, aratás, cséplésre való készülődés, a begyűjtés maradéktalan tel jesítése, a női munkaerő bevonására.

Egyszóval idejében jól fel kell készíteni a tsz-t minden munka- szakaszra és biztosítani kell, hogy

amerikai tőkések és bankárok által irányított kormánnyal minden ere jükkel a harmadik világháború kirobbantására, a Szovjetunió cs a népi demokráciák, megsemmisítésére törekednek. Ezt a szándékukat húzza keresztül nap mint nap a szovjet nép, a Szovjetunió kormánya.

A szovjet küldőitek az ENSZ-ben és annak különböző bizottságai előtt sorozatosan leleplezték és leleplezik az imperialisták kísérleteit és bebizonyították az egész világ előtt, hogy a Szovjetunió békét akar és harcol is a tartós béke biztosításáért. Sztálin elvtárs a Bolsevik Párt XIV. kongresszusán elmondott beszédében teljesen világosan meghatározza a szovjet kormány külpolitikáját: „Kormányunk politikájának, külpolitikájának alapja a béke eszméje. Harc a békéért, harc az újabb háborúk el- ' len, leleplezni mindazokat a lépéseket, amelyeket egy újabb háború előkészítése érdekében tesznek. Ez a mi feladatunk.“

Az imperialisták azt állítják és akarják elhitetni a világ népeivel, hogy a Szovjetunió felől fenyegeti háború a világot és ennek megelőzése, a béke* érdekében fegyverkez nek, építik háborús támaszpontokat ők az imperialista „védelmi" hadseregek számára. A szavazógépezet (és ha kell csalás) segítségével is megakadályozzák a Szovjetunió javaslatainak megszavazását az ENSZ-ben. Tetteiket az „emberiesség“, a „béke védelme“ és más különböző olcsó vásári fogásokkal akarták leplezni, a Szovjetunió azonban leleplezte mesterkedéseiket és ma már egyre gyakrabban beismerésre kényszerülnek. Nyíltan hirdetik, hogy a „bolsevizmus veszedelme“ ellen harcolnak Koreában baktériummal, másutt más különböző gyilkoló fegyverekkel.

„A világ népei nem szavak, hanem tettek alapján ítélik meg a kormányok politikáját. A Szovjetunió, sohasem bújt ki vállalt szerződéses kötelezettségeinek pontos teljesítése alól. Éppen ez a szavak és tettek egysége a gyakorlatban. Legalábbis furcsán hangzik, amikor az USA uralkodó körei vádolnak. másokat, ugyanakkor pedig ők maguk durván lábbal tiporták a teheráni, jaltai és potsdami értekezlet történelmi jelentőségű határozatait. A világ népei előtt nem lehet titokban tartani, kik azok, akik másként cselekszenek, mint ahogy beszélnek.“ (L. P. Berija elvtárs beszéde a Moszkvai Szovjet 1931 november ú.i ünnepi ülésén. Tartós Béke 1*951. november lí-i száma.)

A világ népei előtt ma már világosan áll, hogy a Szovjetunió vezette béketábor a nagy Sztálin vezetésével egvre eredményesebben

idejében hozzá tudjanak fogul g munkákhoz.

A závpdi Előre tsz pártszervezet® harcot folytat a női munkaerő bevonásáért, hogy ezen keresztül biztosítsák a növényápolást, az aratás és cséplési munkákat. Létrehoztak egy brigádot, amelyben 42 nő dolgozik. A gyapotot már kétszer meg. kapáliá'k, a kukoricát is egyszer. A pártszervezet feladata, hogy idejében észrevegye a hibákat és ide, jében meghozza a szükséges rendszabályokat a hibák kijavítására, hogy kialakítsa a közvéleményt, amely elítéli a lógósokat, a munka- fegyelem megsértőit. Igen nagy je. lentősége van a kommunisták helyes elosztásának és a kommunista példamutatásnak a tsz fejlődésében. A pártszervezetnek úgy kell dolgozni, hogy behatoljon a szövetkezeti élet minden részébe, hogy ese- lekvően ellenőrizze a tsz gazdasági tevékenységét Ha a kommunisták alaposan tisztában vannak azzal, hogy mi történik a brigádokban, munkacsapatokban, az állattenyésztés területén és nem hallomás után ítélkeznek, hanem a gazda szemével behatolnak a dolgok mélyébe, akkor véleményük és tanácsuk tekintélynek fog örvendeni, s mindig képesek lesznek a hibákat helyrehozni A závodi Előre tsz pártvezető- sége. amikor értékelte a begyűjtés kérdését, azt a javaslatot tette, a tsz vezetősége felé, hogy a tagságra támaszkodva igyekezzen kialakítani és létrehozni a baromfitenyészetet. A sertésállományt pedig úgy fejlessze, hogy biztosítva legyen a begyűjtés minden téren.

A kommunisták voltak a kezdeményezők, de a határozat végrehajtásában a példamutatók is. Karika elvtárs, Nagy, Stefán és Puskás elvtárs példáját követte az egész tagság. Jelenleg a tsz- nek mintegy ezer darabot számláló baromfiállománya van. Sertésbeadásuknak a második negyedévben is teljes egészében eleget tettek, 28 darab sertést már be. adtak.

A tsz pártszervezetek feladata,, hogy a párt- és kormányhatározatok megmagyarázásán keresztül, a szocialista hazafiság szellemében nevelje a tagságot, feladati hű teljesítésére. Olyan agitációs munkái kell végezni, hogy minden tsz tag felismerje szerepét a tervek teljesítésében, a tsz felvirágoztatásában és úgy tekintse egyéni munkáját, mint egész dolgozó népünk munka, jának egy részét, hogy meglássa a kapcsolatot a saját munkája és a népi demokrácia sikerei közt. Ezért kell súlyt helyezni még fokozottabban a szocialista munkaverseny fejlesztésére, szélesítésére. Rákosi elvtárs arra tanít bennünket hogy mnidenért, ami területünkön történik, akár politikai, gazdasági, vagy kulturális téren, a pártszervezet é» a kommunisták felelősek. A tsz pártszervezetek tehát ne tűrjék el, hogy a begyűjtésben hátul kullogjanak. Tegyenek sürgős intézkedést hogy a növényápolási munkákat minőségileg és mennyiségileg i* biztosítsák, s a munkaerők széleskörű bevonásán keresztül készülje, nek fel az aratási, cséplési munkálatokra. A pártszervezetek vonjanak be minden párttagot a munkába és tartsák szem előtt a pártszervezet, a párt állandó erősítését. Induljanak harcba az előttünk álló fela. da tok vég reha jtásáért. Minél erősebb lesz a pártszervezet, annál jobb lesz a pártépítő munka. Erősebbek lesznek a mezőgazdasági szó cialista szektorai, szilárdabb lesz az állampolgári 1 egyelem, gyorsabban halad előre a falu szocialista átalakulása.

Szigeti János Bony kád járási titkár h.

veri vissza az imperialisták háborús kísérleteit. Sztálin elv társ nyilatkozatai minden időben új erőt adnak korunk leghatalmasabb mozgalmának, a békemozgailomnak és a népek ma már a világ minden tá ján szembeSzállnak a háborús törekvésekkel és követelik a békét, lefogják népei lenes kormányuk gyil kos fegyvert szorongató kezét.

*

összegezve tehát az eddigieket megállapíthatjuk, hogy a proletár- diktatúra alkalmazására szükség van a Szovjetunióban függetlenül attól, hogy a belső ellenségét felszámolták és szükség lesz mindaddig. még a kommunizmus megvalósítása után is, amig a szocializmus világméretekben nem győz. amikor megszűnik a kapitalista környezet.

Somogyi László.

A termelőszövetkezetek párt szervezeteinek szerepe a tszes-k eredményeiben