Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-06-01 / 127. szám

Am elmélet kérdései: . a HAHÓ \*2 JUNTOS r \pArt és pár A proletárdiktatnpáról (Több politikai iskolán fel. v ctődött a kérdés: „Miért van szükség a Szovjetunióban még ma is, az osztályeZlenség lelszámo'ása után a proletár diktatúrára?” Az alábbiak­ban erre a kérdésre adunk választ, további cikkeinkben pedig a többi vitás problé­mákat fogjuk tisztázni.) Mielőtt a proletárdiktatúra mai szerepét, feladatát vizsgálnánk, még < Tisztáz mink kell az alapvető Fogal­makat: Mi a proletárdiktatúra, mi a célja, feladata cs miért van szükség a proletárdiktatúra meg­valósításának ■ , ii. Mi a proletárdiktatúra? „A próletáriátus diktatúrája a .próTétáriátusnak törvény által nem korlátozott.' erőszakra támaszkodó uralma a burzsoázia fölött, amely uralom a dolgozó kizsákmányolt tömegek rokonszenvét és támoga­tását élvezi." (Sztálin: A leninizmus kérdései. Szikra 1930. 44. oldal.) A proletárdiktatúra a marxizmus leninizmus legfontosabb tanítása a proletár forradalom alapvető tar­talmának kérdése. Először Marx és Engels foglalkoztak vele a Kom­munista Kiáltványban. Marx leszö­gezte a Kommunista Kiáltvány elő­szavában, hogy „A munkásosztály nem veheti egyszerűen birtokába a kész államgépezetet, hogy azt a sa­ját céljaira mozgásba hozza.“ 1871- ben Kugelmannhoz intézett levelé­ben a következőket írta: „A prole­tárforradalom feladata nem az, hogy a bürokratizmus katonai gé­pezetét egyik kézből a másikba ad ja. ahogy eddig történt, hanem, hogy összetörje.” . Lenin és Sztálin elvtársak tovább fejlesztették Marx, Engels tanítá­sát. Rámutattak, hogy a proletár­forradalom célja a burzsoázia ha­talmának megdöntése, a hatalom megszerzése és a proletárdiktatú­ra megíferemtése. Arra is rámutat Sztálin elvtárs, hogy nem elég a hatalom megragadása, az csak a kezdet. dót. Megkísérelte bejutni hazánk­ba a Marshall-terveu keresztül, ku­darca után az összeesküvéseken és cinkosaikon, a jobboldali szoedem- eken keresztül akart magának ,s kereket kovácsolni, s hogy mindez nem járt eredménnyel utolsó „stra tégiai“ tartalékhoz, a Tito-bandá- hoz folyamodott. Naponta követnek el határsértéseket, aljas módon provokálnak, hogy békés népünket háborúba sodorják. A proletariátus diktatúrája te­hát nálunk a szocializmus épí­tése, az átmenet időszakában azt jelenti, hogy megtörjük és megsemmisítjük a belső ellen­ség kísérleteit, amely nralma visszaszerzésében kifejt. Ártal­matlanná tettük és a jövőbeu is megfelelő helyre juttatjuk a né­pünk békés építő munkája el­len törő szabotáló, összeesküvő ellenséges elemeket, az impe­rialisták belső ügynökeit. Másodszor azt jelenti, hogy szervezzük az építőmunkáL úgy, hogy a munkásosztály mellé tömörítjük a dolgozó tömegeket, fokozatosan megszüntetve a kizsák mányolást, felszámolva a kizsákmá­nyoló osztályokat. Ezt jelenti ná­lunk a Sztálin Vasmű, az iootai „November 7" Erőmű, a Földalatti gyorsvasút, a tolnamegyei új be­tonút, a szekszárdi gynpotegrónálő, j a termelőszövetkezetek szaporítása ; és megszilárdítása állami gazdasá- | gatnk jövedelmezővé tétele. A gaz dasági szervező munka mellett ez a eélt szolgálja a kulturális ne velő munka is, vagyis az, hogy or. szágunkhan az új értelmiség ha talmas tömegeit neveljük közép, éf főiskoláinkon. Harmadszor azt jelenti, hogy erí sitjük néphadseregünket, államvé. delmí szerveinket, hogy minél ere sebb bástya legyünk a béke front ján, hogy az ellenség minden tá­madó kísérletét, az imperialistái és cinkosaik minden provokációjái erélyesen és határozottan vissza, tudjuk verni, hogy elvegyük a kec vüket az ilyen kísérletektől. Az: jelenti, hogy még jobban megnehe. zítjük az imperialisták háborús tér. veinek megvalósítását és a Szovjet, unió vezette béketáborrai együtt megakadályozzuk a harmadik vi lágháború kirobbantását. Ezt jelenti nálunk és a népi de­mokratikus országokba® a proletáf diktatúra. És ezt jelentette az át. menet időszakában a Szovjetunió­ban is. Azonban — és éppen ez a kérdés — ma már a Szovjetunió­ban nincsenek ellenséges osztályok, a kolhoz-mozgalom győzelmével végleg felszámolták a legszámot­tevőbb falusi osztályellenséget, a kuláksáeot is. Miért van szükség mégis a Szovjetunióban ma a proletárdiktatúra fenntartására ? A megdöntött burzsoázia még sokáig erős marad, szükség van tehát a proletariátus diktatúra jára, hogy: a) a megdöntött bur­zsoázia ellenállását megtörje, restaurációs kísérleteit megsem­misítse, b) szervezze az építő- munkát, úgy, hogy az összes do'gozókat a proletariátus köré tömörítse az osztályok felszá­molása, a szocializmus megváló sítása érdekében és végül, hogy felfegyverezze a forradalmat a külső ellenség ellen, az imperia,- lizmus elleni harcra. Sztálin elvtárs megállapításait számos történelmi tény igazolja. Ha a Szivjetunió történetét tanul­mányozzuk megtaláljuk a belső el­lenség mesterkedését a sachti ügy­ben, amikor az ellenség „szakem- 'berek“ képében furakodott be és ■’.súlyos szerencsétlenségeket okozott a Donyec-medence sachti kerületé­ben lévő bányákban. Kirov elvtárs meggyilkolása és más összeesküvő, ■ kártevő kísérletek mutatták, hogy a megdöntött belső ellenség nem adta fel a harcot, hogy mindent el­követ az elvesztett „paradicsom” visszaszerzésére. A külső ellenség a Szovjetunió létrejöttének pillanatától kezdve mindent elkövet, hogy (megsemmi­sítse a béke, a szocializmus, a dol­gozó nép szabad országát. A for­radalom győzelme után 1918-ban 14 állam intervencióját szervezték meg uz imperialisták a fiatal Szov­jetunió ellen. A szovjet nép békés ■ építő munkáját megszakítva 1941- beu újra megrohanták a hitleri hadak és ma újra háborút akarnak kirobbantani, hogy a népek békés élete ellen törjenek. A magyar népnek is vannak ta­pasztalatai a belső és külső ellen­ség mesterkedéseit illetően. — A • nágyférenci összeesküvés, a Rajk, Miiulszcnty- és Grősz-perek megmu­tatták, hogy a magyar népet évszá­zadokon keresztül elnyomó ural­kodó osztály újra kezébe szeretné venni a hiúimat,- hogy a chorinok, eszterháziak és a többiek újra a nép nyakába ülhessenek. S a kül­ső ellenség, csak úgy mint 1919-ben a dicsőséges Tanácsköztársaság el­len, Népköztársaságunk ellen is szeretne megindítani az interven­A proletárdiktatúra funkcióinak tisztázásánál lényegében . meg is adtuk a választ erre a kérdésre. Azt mondtuk, hogy a próletáriátus diktatúrájának három funkciója egységes feladat, hogy bármelyik a három közül hiányzik, már nem képes betölteni feladatát. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy mind­három feladata minden időben egy formán előtérben van. Például a második a világháború időszaká­ban háttérbe szorult (de nem halt el) a belső építés munkája, és elő­térbe került a külső ellenség elleni harc. Ma viszont, a kommunizmus építése időszakában előtérben áll. a belső építés funkciója. Arra gondol nak, hogy a Szovjetunióban meg­szűnt a belső ellenség, tehát nincs szükség a proletár diktatúrára, hi­szen egyik feladata már meg is szűnt. A belső ellenség felszámolása, az ellenséges osztályok meg­szüntetése nem jelenti azonban azt, hogy ez a funkció elhalt volna. Azt jelenti, hogy háttér­be szorult ez a funkció. Hiszen éppen ennek köszönhető, hogy a második világháború alatt az imperialisták nem voltak képesek megszervezni az ötö­dik arcvona'at, hogy a bekül­dött kémeket és diverzánsokaí sorra leleplezték és ártalmat, lanná tették a szovjet állam­védelmi szervek. Nyilvánvaló, hogy az imperialis­ták a háború befejezése után sem tettek le arról a szándékukról, hogy kémeket küldjenek a Szovjet unió területére. Második funkcióját, a belső épí­tést, a gazdasági szervező és kul­turális nevelő munkát szintén be­tölti, s hogy milyen eredményesen arra számtalan bizonyítékot szol­gáltat nap mint nap számunkra. A második világháború befejezése óta ötször hajtottak végre árle­szállítást, hatalmas természetátala. kító terveket valósítanak meg a kujbisevi és sztálingrádi vízierő­művek, az erdősítés és az öntöző­csatornák segítségével , új hatal­mas automata gyárakat hoznak létre, kolbozvámsók épülnek, szét­szakítják a korlátokat és a fejlő­dés soha nein, látott távlatait nyit­ják meg a szovjet nép előtt. S az új gazdasághoz a Szovjetunió fő­iskoláiban sokmillió ember tanulja meg az új kultúrát, sajátítja el a világ legfejlettebb kultúráját: a szovjet kultúrát. Egyik legfontosabb funkciója a Szovjetunió proletár d i k ta í ú r á j á n ak a külső ellenség elleni harc. A ko­reai események és az európai kí­sérletek (a Schumann és Fleven- terv, a fasiszta görög, jugoszláv és spanyol kormányok támogatása stb.) azt bizonyítják, hogy az impe­rialista háborús uszítok, élükön az Partunk ii. kongresszusának ha­tározata kimondja, tovább kell erő­síteni a falusi pártszervezeteinket Ez az alapja annak, hogy termelő- szövetkezeteinket gazdaságilag, szer­vezetileg és politikailag megerősít­sük, olyan jövedelmezővé és von­zóvá tegyük, mélyen keresztül to­vább fejlesztjük termelőszövetke­zeti mozgalmunkat. A termelőszövetkezetekben mű­ködő pártszervezetek a mezőgazdar ság fellendítéséért vívott harc egyik legfontosabb területén foglalnak helyet. Felelősek a területükhöz tartozó tsz.ek állapotáért, fejlődé­séért, a termelésért , a begyűjtés­ért. Bármihez fogjanak, bármilyen intézkedést is valósítsanak meg, a tsz-ekben dolgozó kommunisták min denben és mindig a párt politikájá­ból kell, hogy kiinduljanak. A tsz pártszervezet feladata ab­ban áll, hogy a társas szocia­lista gazdaság minden módon való megerősödésének útján a társadalmi érdekeknek, a tsz ta­gok egyéni érdekeinek helyes összekapcsolásán keresztül több termelésre, élelmiszerbőségre, az ipar számára a mezőgazdasá­gi nyersanyag biztosítására tö­rekedjenek és elérjék a tsz ta­gok anyagi jólétének emelését, a tsz.t pedig vonzóvá és jöve­delmezővé tegyék. Pártszervezeteink munkáján ke­resztül a járásunkban lévő terme­lőszövetkezetek és 111. típusú tszcs.k számottevő lépést tettek előre. A növény ápolási munkákban példát mutatnak az egyéni parasztoknak. Minden tszcs-ben minőségi állat- tenyésztés folyik. A közös szarvas, marha és sertéstenyésztés mellett irányt vettek tsz-eink a baromfi- tenvészet kialakítására is. Závodon az Élőre, a zombai Béke, a szálkai Fejlődés, a grábóci Alkotmány, a nagyvejkei Ej Élet, a kakaséi Gá­bor Áron és a ki-svejkei Szabadság tszcs-ben a párttagok kezdeménye­zésére, a tagság hozzájárulásával már létrehozták a közös baromfi­tenyészetet. A tsz pártszervezet nyújt segítsé­get a szövetkezet vezetőségének a kollektív gazdaság helyes vezetésé­ben is. Ennek nyomán a zombai Vörös Csillag tsz megalakulása óta sertésállományát nyolcszorosára emelte, szarvasmarha és ló állomá­nyát háromszorosára. A tehenészet­ben a fejést villanyfejőgéppel vég­zik és a napi háromszori fejes be­vezetésével a tejhozamot 8 literről 12 literre emelték. Pártszerveze leinknek nem szabad elfelejteni, hogy a termelőszövetkezetek és cső portok vezetősége olyan szerv, ame­lyet a tagság összessége választ meg Helytelen és káros lenne a gazda­ság vezetésére, ha a pártszervezet parancsolgatni kezdene a tsz veze­tőségének, ha a problémákat a veze­tőség helyett maga döntené el és kisajátítaná a vezetőség jogait, kö­telességeit. Ezek komoly hibák, mellyel még elég gvakran találkozunk. Kétyen Nagy Mátyás elvtárs párttiíkár pa­rancsolgat a tsz vezetőségének. — Ezért van az, hogy a tsz elnöke a brigádvezetők helyett naponta ma­ga oszt ja el a tagokat. A tsz. tagok pedig sokszor 9 óráig várnak az iroda előtt, hogy beosztásukat meg­kapják. A pártszervezel vezetőségének segítsége és irányítása abban kell, hogy megnyilvánul jón, hogy ráirányítsa a tsz vezetőség, az egész tsz tagság figyelmét a leg­döntőbb kérdésekre — most a növény ápolás, aratás, cséplésre való készülődés, a begyűjtés ma­radéktalan tel jesítése, a női mun­kaerő bevonására. Egyszóval idejében jól fel kell ké­szíteni a tsz-t minden munka- szakaszra és biztosítani kell, hogy amerikai tőkések és bankárok által irányított kormánnyal minden ere jükkel a harmadik világháború ki­robbantására, a Szovjetunió cs a népi demokráciák, megsemmisítésé­re törekednek. Ezt a szándékukat húzza keresztül nap mint nap a szovjet nép, a Szovjetunió kormá­nya. A szovjet küldőitek az ENSZ-ben és annak különböző bizottságai előtt sorozatosan leleplezték és le­leplezik az imperialisták kísérleteit és bebizonyították az egész világ előtt, hogy a Szovjetunió békét akar és harcol is a tartós béke biz­tosításáért. Sztálin elvtárs a Bolse­vik Párt XIV. kongresszusán el­mondott beszédében teljesen vilá­gosan meghatározza a szovjet kor­mány külpolitikáját: „Kormányunk politikájának, külpolitikájának alapja a béke eszméje. Harc a bé­kéért, harc az újabb háborúk el- ' len, leleplezni mindazokat a lépé­seket, amelyeket egy újabb hábo­rú előkészítése érdekében tesznek. Ez a mi feladatunk.“ Az imperialisták azt állítják és akarják elhitetni a világ népeivel, hogy a Szovjetunió felől fenyegeti háború a világot és ennek megelő­zése, a béke* érdekében fegyverkez nek, építik háborús támaszponto­kat ők az imperialista „védelmi" hadseregek számára. A szavazógé­pezet (és ha kell csalás) segítségé­vel is megakadályozzák a Szovjet­unió javaslatainak megszavazását az ENSZ-ben. Tetteiket az „embe­riesség“, a „béke védelme“ és más különböző olcsó vásári fogásokkal akarták leplezni, a Szovjetunió azonban leleplezte mesterkedései­ket és ma már egyre gyakrabban beismerésre kényszerülnek. Nyíl­tan hirdetik, hogy a „bolsevizmus veszedelme“ ellen harcolnak Ko­reában baktériummal, másutt más különböző gyilkoló fegyverekkel. „A világ népei nem szavak, ha­nem tettek alapján ítélik meg a kormányok politikáját. A Szovjet­unió, sohasem bújt ki vállalt szer­ződéses kötelezettségeinek pontos tel­jesítése alól. Éppen ez a szavak és tettek egysége a gyakorlatban. Legalábbis furcsán hangzik, ami­kor az USA uralkodó körei vádol­nak. másokat, ugyanakkor pedig ők maguk durván lábbal tiporták a teheráni, jaltai és potsdami érte­kezlet történelmi jelentőségű hatá­rozatait. A világ népei előtt nem lehet titokban tartani, kik azok, akik másként cselekszenek, mint ahogy beszélnek.“ (L. P. Berija elv­társ beszéde a Moszkvai Szovjet 1931 november ú.i ünnepi ülésén. Tartós Béke 1*951. november lí-i száma.) A világ népei előtt ma már vilá­gosan áll, hogy a Szovjetunió ve­zette béketábor a nagy Sztálin ve­zetésével egvre eredményesebben idejében hozzá tudjanak fogul g munkákhoz. A závpdi Előre tsz pártszervezet® harcot folytat a női munkaerő be­vonásáért, hogy ezen keresztül biz­tosítsák a növényápolást, az aratás és cséplési munkákat. Létrehoztak egy brigádot, amelyben 42 nő dol­gozik. A gyapotot már kétszer meg. kapáliá'k, a kukoricát is egyszer. A pártszervezet feladata, hogy ide­jében észrevegye a hibákat és ide, jében meghozza a szükséges rend­szabályokat a hibák kijavítására, hogy kialakítsa a közvéleményt, amely elítéli a lógósokat, a munka- fegyelem megsértőit. Igen nagy je. lentősége van a kommunisták he­lyes elosztásának és a kommunista példamutatásnak a tsz fejlődésében. A pártszervezetnek úgy kell dol­gozni, hogy behatoljon a szövetke­zeti élet minden részébe, hogy ese- lekvően ellenőrizze a tsz gazdasági tevékenységét Ha a kommunisták alaposan tisztában vannak azzal, hogy mi történik a brigádokban, munkacsapatokban, az állattenyész­tés területén és nem hallomás után ítélkeznek, hanem a gazda szemével behatolnak a dolgok mélyébe, ak­kor véleményük és tanácsuk tekin­télynek fog örvendeni, s mindig ké­pesek lesznek a hibákat helyrehoz­ni A závodi Előre tsz pártvezető- sége. amikor értékelte a begyűjtés kérdését, azt a javaslatot tette, a tsz vezetősége felé, hogy a tagság­ra támaszkodva igyekezzen kialakí­tani és létrehozni a baromfitenyé­szetet. A sertésállományt pedig úgy fejlessze, hogy biztosítva legyen a begyűjtés minden téren. A kommunisták voltak a kezde­ményezők, de a határozat vég­rehajtásában a példamutatók is. Karika elvtárs, Nagy, Stefán és Puskás elvtárs példáját követte az egész tagság. Jelenleg a tsz- nek mintegy ezer darabot szám­láló baromfiállománya van. Sertésbeadásuknak a második ne­gyedévben is teljes egészében ele­get tettek, 28 darab sertést már be. adtak. A tsz pártszervezetek feladata,, hogy a párt- és kormányhatároza­tok megmagyarázásán keresztül, a szocialista hazafiság szellemében ne­velje a tagságot, feladati hű telje­sítésére. Olyan agitációs munkái kell végezni, hogy minden tsz tag felismerje szerepét a tervek teljesí­tésében, a tsz felvirágoztatásában és úgy tekintse egyéni munkáját, mint egész dolgozó népünk munka, jának egy részét, hogy meglássa a kapcsolatot a saját munkája és a népi demokrácia sikerei közt. Ezért kell súlyt helyezni még fokozot­tabban a szocialista munkaverseny fejlesztésére, szélesítésére. Rákosi elvtárs arra tanít bennünket hogy mnidenért, ami területünkön törté­nik, akár politikai, gazdasági, vagy kulturális téren, a pártszervezet é» a kommunisták felelősek. A tsz pártszervezetek tehát ne tűrjék el, hogy a begyűjtésben hátul kullog­janak. Tegyenek sürgős intézkedést hogy a növényápolási munkákat minőségileg és mennyiségileg i* biztosítsák, s a munkaerők széles­körű bevonásán keresztül készülje, nek fel az aratási, cséplési munká­latokra. A pártszervezetek vonjanak be minden párttagot a munkába és tartsák szem előtt a pártszervezet, a párt állandó erősítését. Indulja­nak harcba az előttünk álló fela. da tok vég reha jtásáért. Minél erő­sebb lesz a pártszervezet, annál jobb lesz a pártépítő munka. Erő­sebbek lesznek a mezőgazdasági szó cialista szektorai, szilárdabb lesz az állampolgári 1 egyelem, gyorsabban halad előre a falu szocialista át­alakulása. Szigeti János Bony kád járási titkár h. veri vissza az imperialisták hábo­rús kísérleteit. Sztálin elv társ nyi­latkozatai minden időben új erőt adnak korunk leghatalmasabb moz­galmának, a békemozgailomnak és a népek ma már a világ minden tá ján szembeSzállnak a háborús tö­rekvésekkel és követelik a békét, lefogják népei lenes kormányuk gyil kos fegyvert szorongató kezét. * összegezve tehát az eddigieket megállapíthatjuk, hogy a proletár- diktatúra alkalmazására szükség van a Szovjetunióban függetlenül attól, hogy a belső ellenségét fel­számolták és szükség lesz mindad­dig. még a kommunizmus megvaló­sítása után is, amig a szocializmus világméretekben nem győz. amikor megszűnik a kapitalista környezet. Somogyi László. A termelőszövetkezetek párt szervezeteinek szerepe a tszes-k eredményeiben

Next

/
Thumbnails
Contents