Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-05-28 / 123. szám

TOUKAI VtLAO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! r Á MAI SZÁMBAN: A .Vérnél Demokratikus Rttclár&aség kormányénak ren* delete a demarkációs vonal mentén végrehajtandó rend szabályokról i‘„\ o.) — Hatalmas tümrííakeiók Nytigat- N’émetorsrájban a ..keretszerződés“ elleti i2. o — Ame­rikai uralom Jugoszláviában (2. oá Hogyan énénye sül a párt ve/.ftöseerepc A tömcgszcrve/rtekbc n (3. oá —- AUatlorgulmi Vállalat iminkaversctmyel készül a béke- találkozóra (i. o.'i AZ MDP TOLNAMEGYEI LAPJA ,r>vv \v/ IX. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1tfö2 MÁJl’S kS felbővített pártválaiztniánp ülésen tiíi»gialtnk meg feladataikat a megye kommunista vezetői X megyei tanács erre az alka­tomra feldíszített nagytermében tilt össze a Megyei Pártválaszt, mány kibővített értekezlete, hogy megvitassa a titkárság és a minisz­tertanácsnál«: az aratás, cséplés, be­takarítás és tarlóban tás végrehaj­tásáról szóló határozatát és meg­szabja ezekből a megyei feladato­kat. Az értekezleten Király László elvtárs, pártunk megyei titkára mondott megnyitó beszédet, mely. ben méltatta a feladat jelentőségét. A feladatokat Szügyi Elek elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazda- sági osztályának vezetője ismertet­te. Szügyi Elek eivtárs beszámolója Szügyi eivtárs beszédének beve­zetőjében ismertette a titkárság és a minisztertanács határozatát, majd rátért a feladat végrehajtása során megyénk kommunistáira há­ruló feladatokra. Ismertette, hogy megyénkben a tavaszi munka során jő eredményt értek el ál­lami gazdaságaink és termelő­szövetkezeteink és ezek példa- matatása nyomán egyéni dol­gozó parasztjaink nagy terüle­ten alkalmazták a jól bevált szovjet agrotechnikai módsze­reket. Ennek eredménye, hogy az idén a tavalyinál még jobb termést várhatunk, A továbbiakban megállapította, hogy állami gazdaságaink és gép­állomásaink még nem tettek meg mindent az aratás, cséplés szem. veszteség nélküli elvégzésének elő­készítése érdekében. Különösen a következő fő hiányosságokat emel­te ki: állami gazdaságainkban mintegy 13 aratógép és 16 cséplő­gép nincs kijavítva, ugyanígy gép­állomásainknál is hátra vart még I« aratógep kijavítása. Gépállomá­saink cséplőgépjeinek mintegy 30 százalékát még nem. javították ki. I elhívta a figyelmet arra, hogy ezeknek a gépeknek legkésőbb jú­nius í-ig üzemképes állapotban kell várni a nagy munkaiatok megkez­dését. A másik fő hiányosságot abban állapította meg Szügyi elvtárs, hogy állami gazdaságaink és gép­állomásaink nem biztosították az aratási és cséplési munkálatokhoz a munkaerő-szükségletet. Hiányzik még, mintegy 5000 főnyi munkaerő ehhez a munkához. Ugyanígy a ta­valyi tapasztalatok nyomán fel­hívta a figyelmet arra, hogy már most fogjanak hozzá a szükséges gépalkatrészek és különböző fel­szerelések biztosításához, mert ta­valy ezen a téren igen komoly hiá­nyosságokat tapasztaltunk. A továbbiakban a következőket állapította meg Szügyi elvtárs: — Ez a néhány példa mutatja azt, hogy az aratás, bebordás, cséplés másodvetés és farlóháníási niun- kvík végrehajtása soráu még igen komoly hiányosságok vannak. Tehát még nincs minden rend­jén és ha uii valóban a minisz­tertanács határozatának szelle- raében, a határozatban megje­lölt határidőkön belül gyorsan és jó minőségben a lehető leg. kisebb szemveszteséggel akar­juk elvégezni ezeket a felada­tokat, akkor a leghatározottab­ban szembe kell szállni és fel kell számolni n megyénkben még több helyen megtalálható olyan nézeteket, hogy „messze van még az aratás, addig még mindent rendbehozunk.“ Az aratás megyénkben minden évben június 18—20-a között meg­szokott kezdődni. Élttől alig három hét választ cl bennünket. Ugyan­akkor, mint tudjuk az aratás, be- hordás, tarlóhántás és másodvetési munkára való felkészülés mellett fel kell készülnünk és el kell vé­gezni a npvényápolást és a gabona begyűjtési munkát is, amely mére­teiben és jelentőségében .nem ki­sebb és nem könnyebb feladat. Az előkészületek végrehajtására tehát az idő rövid. Pártszervezeteink tehát . foko­zottabb mellékben ellenőrizzék ! az előkészületi munkákat. Ta­nácsaink, állami gazdaságaink, a gépállomások igazgatói, ter­melőszövetkezeteink vezetői, az eddigi hiányosságok kiküszöbö­lésével igyekezzenek biztosíta­ni a jó és gyors munka elvég­zését. A minisztertanács határozatának maradéktalan végrehajtása érde­kében megyénkben a következőket kell elvégezni: 1. Állami gazdaságaink az ara­táshoz és csépléshez szükséges munkaerőt legkésőbb június t'5-jg szerződésileg biztosítsák. Ugyanezt végre kell hajtani a gépállomáso­kon is. Ehhez járási és községi ta. Dácsáink maximális . segítséget nyújtsanak. 2. A termelőszövetkezeteknek a. brigádszervezet további megerősí­tése és a családtagok fokozott be­vonása útján az aratást, behordást és cséplést saját erejükkel kell el­végezni. A. női munkaerő fokozott bevonása érdekében azokban a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban, ahol állandó jel­legű napköziotthon nincs a lehető­ség szerint idénv bölcsődéket és napköziotthonokat kell felállítani. 3 A munkaszervezetek megszilár­dítása érdekében az aratás és csép­lés a termelőszövetkezetek és ál­lami gazdaságokban a brigádok a brigád vezetők irányításával a munkaidő teljes kihasználásával saját területükön végezzék, hogy a terméseredmény brigádonként megállapítható legyen. Helyi tanácsainknak elő kell se. gíteni, hogy az T., II.-es típusú ter­melőcsoportok közösen végezhes­sék az aratási és cséplési munkát. 4. A szükséges gépek biztosítása érdekében a termelőszövetkezetek, gépállomások és állami gazdasá­gok, valamint az egyéni géptulaj. donosok tegyék üzemképessé az általuk üzemeltető összes arató és cséplőgépeket tartozékaival együtt (mentőberendezés, kazalozó, hite­lesített mérleg, tűzi fecskendő, stb.) Állami gazdaságaink, gépál­lomásaink és termelőszövetkeze­teink minél több fűkaszálógépel tegyenek alkalmassá gabonafélék aratására. Az összes cséplőgépek­kel három órás próbajáratot kell tartani. A kombájnnak, az arató, és csép­lőgépek esetleges üzemzavarainak gyors megszüntetése érdekében a megyei tanács, illetve az állami gazdaságok trösztje biztosítsák l-t mozgógépjavitó műhely felállítá­sát és ahhoz biztosítsák a megfe­lelő szakembereket. Gondoskodni kell arról, hogy az aratásban és cséplésben nem foglalkoztatott traktorok n má­sodvetés talaje'őkészítését és a tarlóhántást végezzék. A csép­lőgépek traktoraival pedig éjjeli műszakban kell másodvetés előtti szántást, illetve tarlóban- fást végezni. 5. Meg kell szervezni minden termelőszövetkezetben, gépállomá­son és állami gazdaságban június 13-ig- az előkészítés ellenőrző szem­léjét, amely során meg kell vizs­gálni a gépek kijavítását, a szüksé­ges munkaerő bi/tosíiását. a: mun­ka megszervezését és a inásodve. iéshez szükséges \e.tóniag biztosí­tását. Fel kell hívni a járási és községi tanácsok figyelmét, hogy ehhez a nagyjelentőségű munkához vonják be az állandó bizottságokat és azok segítségével állandóan ellenőrizzék a feladatok végrehajtását és moz­gósítsák a lemaradókat Szügyi elvtárs befejezésül elő­terjesztette a megyei pártbizottság határozati javaslatát, majd széles­körű vita indult meg, amely során nagyszámú hozzászólás vitatta meg a feladatokat és tett javaslatot a még nagyobb eredmények eléré­sére. Pártszervezeteiiik kaeználják fel a tavalyi tapasztalatokat Somi Benjáminná elvtársnő hoz. zászőlásában arra mutatott rá, hogy pártszervezeteinknek alapo­san fel kell használniok a tavaly szerzett tapasztalatokat, hogy az idén már « tavalyi hibák ne for­dulhassanak elő. A továbbiakban pedig javasolta a munka jobb el­végzése érdekében, hogy pártszer­vezeteink cs tanácsaink ismerjék meg és ismertessék dolgozó pa­rasztságunk előtt a minisztertanács határozatát és jó agitációs mun. kával mozgósítsanak végrehajtá­sára. Péti János elvtárs. » tamási Vö­rös Szikra tsz elnöke hozzászólá­sában felhívta a figyelmet arra, hogy már most hozzá kell fogni a munkaszervezetek megerősítéséhez, nehogy azok az aratás, cséplés ideje alatt meglazuljanak. Ennek érdekében a járási és helyi párt- szervezetek, valamint a tanács nyújtson minél nagyobb támoga­tást a termelőszövetkezetnek. Az aratás és cséplés ideje alatt figye­lemmel kell kísérni a növényápo­lási munkát is és ezért is szüksé­ges a munkacsapatok megszilárdí­tása és helytállása. Azt javasolja Péti elvtárs, hogy a munkacsapatok mindegyike saját területén végezze el a fel­adatokat, hogy a növényápolási munka ne álljon meg az aratás, cséplés ideje a’att sem. Figye­lemmel kell lenni a másodnö­vények vetésére is, döntő kér­dés, hogy közvetlenül az aratás után végezzük el a talajelőké­szítést, mert minden nap ki­esés nagy veszteséget jelent a növények fej ődése szempont­jából. Az aratás után azonnal el kell vé­gezni a tárcsázást is, mert ez egyik alapja a jövő évi termésünk­nek. Cziráki elvtárs a minőségi mag­vak kérdésére hívta fel a figyel­met. Azt javasolja, hogy már most figyelni kell a kiváló minőségű gabonákat és ügyelni kell arra, hogy ezek a csépléskor ne keve­redjenek össze a többivel, mert ebből kell kiválasztani a jövő évi vetőmagot. Hoffman Janos eivtárs a gyönki járási pártbizottság titkára szólalt fel ezután és a többi között a kö­vetkező feladatokat jelölte meg já­rási pártbizottságunk számára Első és legdöntőbb kérdésnek a tervszerű munkát, majd a pártszervezetek előkészítését és a cséplés politikai előkészíté­sét jelölte meg. A másik fontos feladat — mondta Hoffmann elvtárs pártszervezete­ink előtt az. hogy fokozottabban es következetesebben ellenőrizzék az állami szervek és tomegszerve­zetek munkáját. Pártszervezeteink taggyűlésein és falusi kisgvűlése. ken ismertem i kell az a ráta*-csép­ié? munkáját, hogy dolgozó pa. rasztságunk megismerve feladatait minél nagyobb számban csatlakoz­hasson a verseny mozgalomhoz. Solté.-/ Dezső clvtáiv a szek­szárdi járási pártbizottság titkára az állami gazdaságok és gépállo­mások munkájának hiányosságai­val foglalkozott. Megállapította, hogy ugyanakkor, amikor munka­erőhiányra hivatkoznak sok eset . ben a meglévő munkaerőt és a gé­peket sem használják fel kellően, majd az agitációs munkával és a tömegszervezetek bevonásával fog lalkozotL Perger Imre elvtárs, a Simontornyai Bőrgyár igazgatója az állami gazdaságok munkaerő., szüségletének biztosításával foglal­kozott és hiányolta, hogy nem fej­tenek ki a munkaerőbiztosítás ér. dekében kellő agitációs munkát az ipari üzemek dolgozói között. Ez­után a munkafegyelem még meg­lévő hiányosságairól beszólt, majd az üzem dolgozói nevében a mun­kás-paraszt szövetség megszi­lárdítása jegyében vállalta, hogy az üzem karbantartó műhelye az aratás, cséplés ide­je alatt a legnagyobb segítsé­get nyújtja az esetleges gép­hibák kijavítása érdekében. Orbán János elvtárs, a megyei pártbizottság ágit. prop. titkára az agitációs munka jelentőségével fog­lalkozott. Rámutatott arra, hogy a feladatok jó végrehajtásának egyik legfőbb alapja a szívós cél­tudatos előrelátó agitációs munka. Agitációnknák népszerűsíteni kell a jó! dolgozókat és ugyan­akkor le kell leplezni a banya, gokat és az ellenséges eleme­ket. Agitációs munkánkat úgy kell vé­gezni. hogy a helyi érdeket min­dig kössük össze a nemzetközi ese­ményekkel. Használják M rend­szeresen a Szabad Népet és a me­gyei pártbizottság lapját agiiáció- j tikban pártszervezeteink, mert azokból rendszeresen é/veket és adatokat kapnak munkájukhoz. Faragó József eh társ, a megyei rendőrkapitányság vezetője a tűz­rendészet biztosításával és a gé­pek kijavításával foglalkozott hoz­zászólásában. Aláhúzta annak je­lentőséget, hogy állami gazdasá­gaink, termelőszövetkezeteink biz­tosítsák a tűzrendészeti szabályok betartását, előzzék meg a tűzese­tek bekövetkezését. "Vonják be a fiatalságot a tűzíigyelő szolgálatba és biztosítsák, hogy a tűzrendészeti felszerelések használható állapot, ban legyenek. A gépek kijavításá­val kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy már most gondos­kodjanak gépállomásaink a sziik séges gépi pótalkatrészek beszer­zéséről. hogy megelőzzék a feles­leges gépállásokat. Szigeti elvtárs a bonyhádi JB tűk .1 pártszervezeteink feladatai, val foglalkozott Megállapította, hogy tavaly igen nagy hiányosság volt az, hogy nem a pártszerveze­tekre. hanem a tanácsokra támasz­kodtak, azokkal tartották lenn a kapcsolatot. Most döntő fordulatot kell elérni munkájukban e.lsősor. Ivan a pártszervezetre keli támasz kodni, a pártszervezetet kell meg­erősíteni, felkészíteni. Létre, kel! hozni, ahol még nincs a népnevelő csoportokat, mert az. a tapasztalat, hogy ahol jól dolgoznak a népne­velők, ott jól halad a munka. Márton András elvtárs, a tamási JB titkára a felkészülés jelentő­ségéről beszélt. majd a politikai tömegmunkával foglalkozott. Azt javasolta., hogy hozzák létre és szi­lárdítsák meg pártszervezeteink a falvakban az utcánkénti népnevelő hálózatot. Emellett a kommunisták hívják össze a jól dolgozó párton kívüli dolgozó parasztokat és be­szélgessenek velük az. elért ered­ményekről, feladatokról. Ezután a növényápolás jelentőségével fog. lakkozik, végül a tamási járás dolgozó paraszt­jai és a járási páHbizottság nevében a megye minden já rasál versenyre hívja ki a nö­vényápolás, aratás, cséplés idő­ben va'ó elvégzésére és páros- versenyre a gyönki járás párt bizottságát hívja ki. Jubas-z Károly eivtárs, a paksi járási tanács elnöke foglalkozott hozzászólásban a tavalyi tapasztó latokkal. Elmondotta, hogy a já­rási tanács is elfogadta azt a ki­fogást, hogy ..kevés a munkaerő“, sőt maga is elment résztvenni a növényápolási munkában, de ugyanakkor nem figyeltek fel ar­ra. milyen helytelenül használják ki a meglévő munkaerőket. Ennek eredménye volt. az, hogy például Bikácson és még egy néhány he­lyen 6 hétig tartott az aratás. Ebben az évben már most az a fe'adat, hogy meg kell tani. tani a gazdaságvezetőket a meg lévő munkaerők helyes kihasz­náláséra. Ezután beszámolt arról, hogy a járás területén a kisebb termeié, csoportokban mar most megindult egy helyes kezdeményezés: közó sen akarják elvégezni az aratás­csépi esi munkai. Végül bejelenti, hogy a tamási járás versenykihívását elfogadják azzal a módosítással, hogy az ara cást egy nappal, a cséplési 5 nap pat a határidő előtt elvégzik. Tamás elvtársnő, a Gyönk köz­ség pártvezetőségi titkára felszóla. íásában felhívta a gépállomások fi­gyelmét, arra, hogy már rnosi kezdjék meg a gépek kijavításá­nak felülvizsgálását, nehogy a hiányos javítás miatt gépállások következzenek be. Agitációs mun káról szólva arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a pártszervezetek vonják be a DlbZ-fiatalokat, az MNDSZ-uszonyokat és az úttörő ket is. Az agitációs munkában fel kell használni a kultűrmunka le­hetőségeit is. "N íg Dezsőné elv- társnő az M-NDSZ megyei titkárja gátiak tagja a nők feladataival foglalkozott. Ígéretet tett, hogy minden erejükkel harcolunk azért, hogy minél nagyobb számban von­ják be az asszonyokat a termelő­munkába. (A hozzászólások további részét és a pártválasztmány kibővíteti ülésénél, határozatait lapunk knvp.iup.vn >/-/ mában ismertetjük )

Next

/
Thumbnails
Contents