Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-05-17 / 114. szám

fllAúPfíOlETAHMl s~ A MAI SZÁMBAN*. Maítk eAvtára beJiéds a- ENSZ leszerelés Miotlsagáflflk május 14-1 Ukaén (2- o.) — Komoly intéikedésekr-t kai* teuni a béke lédelmére (2 a.) — At újraíelfegyverzés el- leni főbizottság IbmegsztrMjkoW «zen-esésére hívta fel Nyu- gít-NÉmetorfitós lakosságál (2. o.t — A jugoszláv do)go tők szabotálják Tik»ék kényszer lobnrzásut (2. o.) A partoktaias megjavításával, politikai ncvrlőmunkával bar- rot a feladatok megvalósításáért a gyű táji párl-ren fwl AZ M D P TO LN AMEöYEl PÄR T BIZ O T T 5 ÄG A'N A K LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM ÁRA 30 HLLÉB SZOMBAT, 1&V2 MAILS 1 A munkaerő tervszerű biztosításáért Hatalmas feladatok megvalósítá­sa vár most mezőgazdaságunkra az elkövetkező hetekben, hónapok­ban. Nagy ütemben folynak or­szágszerte a növényápolási mun­kák, a kukoricakapálás, répaegye- lés, gyapotmunkák és ezután majd az aratás, betakarítás és a cséplés, Termelőszövetkezeteinknek, állami gazdaságainknak élen kell járni ezekben a munkákban, amelyet csak akkor tudnak megvalósítani, ha biztosítják a szükséges munka­erőt, amelynek itt van a végső ide­je. Ha nem gondoskodunk elegen­dő munkaerőről, nem tudjuk elvé­gezni időben a munkákat, növé­nyeinket elnyomja a gaz, termé­sünk gyenge lesz, hatalmas kárt okozunk népgazdaságunknak, egész dolgozó népünknek. Orszá­gunk a nemrég még elmaradott mezőgazdasági országból ipari or­szággá vált. Egyben megszűnt az az átok, amely népünket évszázad óta kísérte: a munkanélküliség. Magyarország nem a hárommillió koldus országa többé. A felszabadulás után az eddig kisemmizett nincstelen parasztság földet kapott, a maga gazdájává vált. A falu fiataljai pedig töme­gével özönlöttek a városba, hogy szakmát tanuljanak, az egyeteme­ken minél több tudást szerezze­nek. Iparunk fejlődésével egyide­jűleg százezrekkel szaporodott az ipari munkások száma. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy kime­rült országunk munkaerőtartaléka. Mezőgazdaságunk gépesítése lehe­tővé teszi, hogy az eddigi föld­munkások jórésze ajz iparba men­jen át. Hazánkban ezenkívül még nagyon sok állami gazdasági dol­gozó és termelőszövetkezeti tag van, akiknek családtagjai nem vesznek részt a munkában. Ha ezek valamennyien részt kérné­nek a munkából, pusztulna a gyom, gyorsabban menne az ara­tás, kevesebb lenne a szemveszte­ség, több élelem jutna népünknek. Minden dolgozónak elsőrendű kö­telessége tehát, hogy munkaidejét a lehető legjobban kihasználja. Állami gazdaságaink az elmúlt évek tapasztalatai után igyekez­tek azon, hogy a szükséges mun­kaerőt biztosítsák. A leperdpusztai állami gazdaság például annyi munkaerővel rendelkezik, hogy szükség esetén más gazdaságot is tud segíteni. A gyapai áll. gazda­ságban tavaly kevés volt a mun­kaerő, nem tudták idejében elvé­gezni a munkákat. Ebben az évben már nagyobb súlyt helyeztek a munkaerő biztosítására, hogy a munkák időben legyenek elvégez­ve. Állami gazdaságaink feladatát Rákosi elvtárs pártunk II. kon­gresszusán így határozta meg: ,,Ök lesznek a szocialista mezőgazda­ság legjobb árutermelő mintabir­tokai .. Ezt csak úgy tudják megvalósítani, ha a munkaerő biz­tosításával megteremtik a na­gyobb termés elérésének alapfel­tételeit. A munkaerő biztosításában ter­melőszövetkezeteinknek is van még tennivalójuk. Az elmúlt év­ben még több helyen előfordult, hogy kevés volt a munkaerő, nem tudták a munkákat idejében elvé. gezni. Ebben az évben már jelen­tős lépések történtek ezen a téren. Egyre inkább bevonják a munká­ba a nőket és a családtagokat is. A minisztertanács nemrégiben ha­tározatot hozott a termelőszövet kezetek gazdasági megszilárdításá­ról. A határozat többek között ki­mondja: ,,A termelőszövetkezetek feladataikat csak akkor tudják el­végezni, ha szilárd munkafegyel­met teremtenek, Ezért el kell ér- niök, hogy minden tag és min­den mezőgazdasággal foglalkozó munkaképes családtag, asszony és fiatal egyaránt kivegye részét a mezőgazdasági munkából... A termelőszövetkezetek törekedjenek arra, hogy napközi otthonok, böl­csődék létesítésével, s más szociá­lis intézkedésekkel megkönnyítsék a kisgyermekes anyák részére a termelőszövetkezet munkájában való részvételt." Megyénk termelőszövetkezetei­ben ezen a téren már történtek kezdeményezések. Elsőnek a ten- gelici Petőfi termelőszövetkezet létesített napköziotthont. Terme­lőszövetkezeteink ma már szinte kivétel nélkül tartanak fenn nap* köziotthonokat, hogy biztosítani tudják a nők részvételét a mun­kákban. A vasárnap lezajlott termelő- .szövetkezetek és gépállomások já rási értekezletén több felszólaló el­mondta, hogyan állnak a nők és családtagok bevonásának kérdésé­vel. Tamásiban Babai, elvtárs, a nagykónyi Alkotmány eredmé­nyeit ismertette a munkaerő biz­tosítása terén. Elmondotta, milyen lelkesedéssel dolgoznak az asszo nyok, amelyet az is mutat, hogy 9 hold gyapot sarabolását másfél nap alatt elvégezték. Az értényi Dózsa elnöke, Ábrahám elvtárs, éppen az ellenkezőjéről számolt be. Ott az asszonyok minden lehe­tőt megtesznek, csakhogy kibújja­nak a munka alól. Eigner elvtárs, a faddi párttit­kár arról számolt be levelében, hogy a faddi termelőcsoportokban hogyan vonják be a nőket a mun­kába. Az Uj Élet termelőszövet­kezetben Tessényiné párttitkár elvtársnő személyes példamutatás­sal mozgósította munkára az asz- szonyokat, akik nagyban elősegí­tették a tavaszi munkák elvég­zését. A Szabadság Földje terme­lőszövetkezetben pedig az asszo­nyok inkább pletykálkodással töl­tik el idejüket, nem hogy a mun­kákban résztvennének. A munkaerő biztosításának kér­désében nem kis feladat vár álla­mi gazdaságaink, termelőszövetke­zeteink pártszervezeteire is. Szé­leskörű felvilágosító munkát kell végezni, meg kell. magyarázni, mi{ jelent nemzetgazdaságunk számá­ra, ha mindenki erejéhez mérten kiveszi részét a termelő munká­ból. A munkában való részvétel mindenkinek érdeke is, mert így nagyobb jövedelemre tesz szert. Hatalmas jelentősége van ezen a téren is a kommunisták példamu­tatásának. A felvilágosító munká­nak csak akkor lesz meg az ered­ménye, ha mindenekelőtt az álla­mi gazdaságok, termelőszövetkeze­tek kommunistáinak családtagjai vesznek részt a munkában. Állami gazdaságainknak, termelőszövet­kezeteinknek le keli gyűrni min­den nehézséget, hogy minden munkához biztosítsák a munka­erőt, s ezzel diadalra vigyék a bő termésért folyó harcot, ^ Kitűnő eredményeket őrt cl •* a tolnas&igcti állami gazdaság scptcstcnyc^saKtő és növénytermelő brigádja Állami gazdaságaink dolgozói a párt és a szakszervezet politikai fel- világosító munkája nyomán mind lisz- tábban látják, hogy életszínvonaluk emeléséhez elsősorban az szükséges, hogy tervüket túlteljesítsék. Ezt mu­tatja az is, hogy a ;|».zdaságok dol­gozói eddi gnein tapasztalt mérték­ben tettek munkafelajánlásokat már­cius 9. április 4 és május 1-re és nagyrészük jóval túl is teljesítette fel, ajánlását. Egyre jobban kibontakozik az állami gazdaságok között a szo­cialista munkaverseny is, amelynek se­gítségével nagyszerű eredményeket ér­nek el a növényápolásban, állatte­nyésztésben egyaránt. A tolnaszigeti állatni gazdaság sertésgondozója, Stelnliach Mihály» a rábízott 560 darab nüvendék- sertésnél a daraértékicsíté-st 26.4 százalékra emelte. A sertéshizlaló brigád az eddigi 22 százalékos daraértékesitést 24.6 százalékra emelte fel. Ezzel elérték azt, hogy a gazdaság sertéshizlalási tervét 124 százalékra tudták teljesíteni. Molnár Károly, sertés apaállatgondozó jó munkáját bizonyítja íz. hogy az országos állattenyésztési kiállításon egy kan nagydíjja! lett jutalmazva, két kisebb kan pedig első díjat nyert. Bíró József növénytermesztési bri­gádjával az újonnan rendezett nö­vénytermesztési normákat naponta át­lagban 130 százalék körül teljesítette, így a betervezett 50 hold helyett 70 holdon végezték el a hagyma kapálá­sát, másfél nappal a határidő előtt. Ebben a munkában derekasan ki­vette részét Molnár Rozália, Ge­ringer Erzsébet, Bilcser Ferenené, Géringer Anna. Molnár Mária, Lach Teréz és Huber Erzsébet. A brigád vállalásán kívül vállalták, hogy na,pi normájukat 150 százalékra fogják teljesíteni, amelyet állandóan 152—154 százalékra teljesítettek. Márton Lajos tehenész és munka­csapata a fejési átlagot 9.5 literről 13 literre emelte fel. Ezek az eredmények segítették a tolnaszigeti állami gazda­ságot. hogy a negyedévi terv teljesí­téséi értékelve első lett a megyében és elnyerte az ,.Éiüzean‘" címet. Jó eredmények születtek meg gya­pai állami gazdaságban is. Nepp Adü«n növénytermelő brl gádjn például május elseje előlit bélen 180 százalékos eredményi ért el a borsóknpálásban. Nyúl Pál. traktoros tavaszi tervét gyapot vetésben, fogasolásban és tárcsá­zásban 178 százalékra teljesítette- Seüt Magdolna munkacsapata a borsókapálásban 180 százalékos teljesítményt ért el. Ezekből a példákból láthatjuk, hogv állami gazdaságaink dolgozói mind­jobban magukévá teszik pártunk út­mutatásait, s mindent elkövetnek» hogy tervük túlteljesítésével, jobb munkavégzései járuljanak hozzá a nagyobb .terméseredmény eléréséhez, amellyel öl éves tervünk sikerét biz­tosítják. SZÖVETKEZETI ÜGYVEZETŐK! Sokkal nagyobb lendülettel a fémgyűjtés sikeréért KEDVES TOLNAI NAPLÓ! Mivel gyorsan fejlődő iparunknak napróT-napra több nyersanyagra van SEüJvsége, főképpen vasra és fémre, ezért a Tolnai Naplón keresztül hí vom fel a szövetkezett] ügyvezető elv­társakat a fémgyűjtés fokozására és a verseny kiszélesítésére. Ha végig­nézzük községeinket, megállapíthat­juk azt, hogy sok olyan hulladék, anyag van nálunk, amiért csak te kell hajolni és félvenni főleg vas- és fém. hulladék, mely majdnem minden ház­nál megtalálható. A népgazdasági tanács éppen ezért határozatban rendelte el május 5.tőí június i-ig az,egész ország területén, a vas- és fémgyűjtés] hónapot, mely igen fontos népgazdaság] feladat és komolv segítője az ötéves tervünk si­kereinek. Minden szövetkezeti ügy. vezetőnek tudnia kell azt. hogy ez a komoly feladat a községekben a föld. művesszövetkezetekre hárul. Kedves ügyvezető elvtársak! Mi, németkéri viszonylatban megértettük a feladat fontosságát, megértettük azt. hogy a begyűjtött hulladékból készül­nek azok az új gépek, mezőgazdasá­gi felszerei lések és egyéb szükségleti cikkeik nagy része, mely szükséges a falunak. Ennek megvalósítása ércle. kében, karöltve a párttag tanáccsal és tömegszervezetekkel megszerveztük a hulladékgyűjtési és házról.házra jár. va kutatjuk lel a hulladékokat és ulá. na fogattal megyünk érte. Ennek az eredménye, hogy a fémgyűjtés harma­dik napján előirányzatunk 50 száza­lékát teljesítettük. Gyuricza Bálint és Ambach Mihály úttörők egy dél­után 628 kiló vasat gyűjtöttek be. Sajna láttái értesültem arról, ho gy sok szövetkezetben nem akarják tu­domásul venni. hogv versenyben va­gyunk és küzdünk a járásunk első­ségéért, nem értették meg e nagy- fontosságú kérdést és nem értették meg, mit jelent népgazdaságunk szem­pontjából a hulladékgyűjtés. Ezek ki­tűntek a jelentésekből is, amelyek be­érkeztek úgy a járás, minit a megyei szövetséghez. Ezért az eddigi hiányos. Ságokat számoljátok fel és hozzátok be lemaradiástokat, ne várjatok az utolsó napokra:. Az eddiginél sokkai komolyabban fogjatok neki a hulla- dékgyüjtésneks hogy járásunk első le. gyen a megyei versenyben. Mi, a né. metkéri földművesszovetke&et vert senyre hívjuk ki az össz&s földmű* vesszövetkezeteket ebben a nemes versenyben. Előre a 120 százalékos teljesítésért, a hulladékgyűjtő hóna-p sikeres Kefe. jezéséérí! Boldis József ügyvezető, Németkér. A tamási MSZT versenykihívása: ■Kisgyüléseken ismertetjük a dolgozókkal hazánk békepolitikáját A Magyar-Szovjet Társaság tamási szervezete, hálából a Szovjet Hada sereg hősi harcáért a7 1945. május 9-én befejeződött fasiszta háború leve résének emlékére és a magyar-szovjet barátság elmélyítésére, versenyre hívja ki Tolna megye összes MSZT-szervezeteit. Vállaljuk. hogy az MSZT tagjainak táborát 1932. augusztus 20*í§, Alkotmányunk ünnepére községünk lakosságának 10 százalékára emeljük. Következő versenypontunk a kultúrcsoportok szervezése, hogy ezen. keresztül minél jobban megismertessük és megszerettessük béketáborunk vezetőjét: a nagy Szovjetuniót.. Harmadik pontunk a kisgyűléselt tartása, ahol célunk a dolgozók szé­les tömegeivel békepolitikánk megismertetése és a fejlett szovjet mező- gazdaság tapasztalatainak terjesztése havonta nyolc, tehát augusztus 20-ig összesen 24 kisgyülésen. Felkéri a tamási szervezet a megye MSZT-szervezeteit, hogy ver senykihívásunkat tegyék magukévá és legyenek meg mindent versenyvál. tatásunk eredményes befejezésére. Kérjük az MSZT-szervezeteket, a ver. senykihivásunk elfogadásáról tevéiben értesítsék a tamási szervezetet. MSZT tamási szervezetének vezetősége nevében: PINTÉR LAJOSNÉ MSZT szervező titkár. Tolna megye dolgozó parasztsága készül a megyei béketaláikozóra Tolna megye dolgozó parasztsága lelkes munkával készül a június Ti béketalálkozóra. A községekben folya­matosan megtartott kisgyüléseken szá mos dolgozó paraszt tesz felajánlást a mezőgazdasági munkák határidő előtti elvégzésére, beadási kötél/•Ü- sége maradéktalan, teljesítésére. Mórágy községben eddig tizenhat kisgyűlést tartottak, amelyeken szá­mos felajánlást tettek a község dol­gozó parasztai. Teisz János egyénileg dolgozó pa­raszt egész évi tojás- és baromfi- beadási kötelezettségének teljesí­tésére tett felajánlást. Vállalását már 120 darab tojással túltelje­sítette. Versenyre hívta ki a szőlő ápolási munkák elvégzésére Decsák Pált. Ljesz kovszki Károly begyűjtési felelős egész évi versenyre hívta ki Aparhant község begyűjtési felelősét. Dunaszentgyörgy községben is szá­mos versenykihívás történt a megyei békctalálkozó tiszteletére. Bölcskén a DISZ-fialalok békedűlőket szerveznek. Mindennap végigjárják 8 határt s » lemaradóknak, ha a szükség úgy ki« vauja, konkrét segítséget is adnak.

Next

/
Thumbnails
Contents