Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-05-08 / 106. szám

2 N APIO 1952. MÁJUS 8 Csu En-Laj elvtárs nyilatkozata az amerikai-japán külön békeszerződés h aláír balép ésével kapcsol a t ha n 1 Peking (Uj Kínai Csu. EnéLaj,1 a Kínai Népköztársaság központi népi •kormányágak rkülügyim iniszlere nyiCat. kosát őrt tátit azzai kapcsolatban, hogy az Amerika’! Egyesült Államok beje­lentetté a törvénytelen amerikai-japán küiönbékeszerződés hatálybalépését. A nyilatkozat többek között ezeket mondja: Az Egyesült Átárnok kormánya önkény-psei! bejelentet1 e a Ja­pánnal’ kötött.törvénytelen küiönbéke- szerzödés hatálybalépését. Mi több: önkényesen feloszlatta a távoikeleti bizottságot és a japán! szövetséges tanácsok. tEz ■ az egyoldalú eljárás teljes mérték. íhcs törvénytelen és minden ala pót nélkülöz. A Kínai Népköztársaság központi tlé­pi kormánya úgy véli. hogy a Szov­jet Szocialista, Köztársaságok Szövet­sége" kormányának ebben a kérdésben elfoglalt álláspontja és magatartása teijes mért ékben helyes és megfelel a világ békeszerető népei óhajtásának. Az .amerikai kormány bármikor kész lábbal tiporni és papirrongyként ke­zelni minden magára vállalt nemzet­közi kötelezettségei. Az amerikai kor­mány jóhiszeműségének teljes hiánya soha nem látott méreteket öltött. Az amerikai kormánynak, ez az eljárása másrészről azt bizonyítja, hogy a leg­teljesebb mértékben semmibe veszi a fávoikeleti bizottságban lielyetfoglaíó összes országok törvényes jogait! Nyilvánvaló: az Egyesült Államok kormánya azért teszi ezt, mert Kína és a Szovjetunió népei ellen irányuló, egész Ázsiái fenyegető új agresz. sziós háborút készít elő, A Kínai Népköztársaság központi né­pi kormányának véleménye szerinti a törvénytelen küiönbékeszerződés rá- erÖszátkolása a japán népre, valamint a távoikeleti bizottság és a japáni szövetséges tanács jogtalan feloszlatá­sa még jobban aláaknázta az egész Távol-Kelet és Ázsia békéjét és biz­tonságát. A kínai nép határozott el­lenintézkedésekkel válaszolt, az Egye­sült 'Államok agrisszós koreai hábo­rújára és Taivan elfoglalására. Most a kínai nép óhajtása az. hogy' szikia- égUárd egységbe forrjanak a Távol- Kelet. és Ázsia népeinek erőfeszítései, amely népek — a Távol-Kelet és az egész világ békéjének és biztonságá­nak megőrzése érdekében gátat akar­nak vetni az Egyesült Államok hábo­rús cselszövéseinek. Ez a küiönbékeszerződés a há- borúhoz és a leigázáshoz ver rető utat egyengeti, teljes mértékben amerikai katonai támaszponttá és az Egyesült Államoktól függő országgá teszi Japánt. A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya már 1951 szeptember fS-éu rámutatott: „A Japánnal kö­tött . küiönbékeszerződés nemcsak hogy nem mindenoldalú, hanem sem­milyen vonatkozásban sem valóságos békeszerződés. Csupán azt a célt szolgaija, hogy újból éleire (bellise • a. japán miiiitarizmust, ez a szerződés, ellenséges Kína és á Szovjetunió irá­nyában. fenyegetést, jelent Ázsiára, és új agressziós háborút készít elő,“ A törvénytelen „békeszerződésnek" ha­tálybalépésével egyidejűleg, április 28-án hatályba lépett az úgynevezett „amerikai-japán biztonsági egyez-- meny" és „közigazgatási egyezmény" is. A küiönbékeszerződés és a két egyezmény a japán nép eláruló >sát jelenti és lehetővé teszi az Egyesült Államok kormánya szá­mára, hogy teljes katonai, gazda sági és politikai hegemóniát gya­koroljon Japán fölött. Ezek révén Japán amerikai katonai hídfőállássá válik a Távol-Keleten. Számtalan japán háborús bűnöst bo­csátottak szabadon vagy rehabilitál­tak, akiknek kezéhez vér tapad, „ön­védelem" címén sok japán ifjút kény­szerítenek az amerikaiak japáni zsol­dos alakulataiba. Japán egész gazda­sági- élete az Egyesült Államok gaz­daságának függvényévé válik és az amerikai háborús előkészületeket kényszerül szolgálni. A munkanélkü­liek és a csak részben foglalkozta-tol­iak száma meghaladja a tízmilliót. Az Egyesült Államok kormánya által táp­lált japán miliíarizmus és fasizmus ismét felütötte fejét és erőre kap. A japán népet megfosztották alapvető szabadságjogaitól, megfosztották a bé­kétől és a demokráciától. Az Egyesült Államok e tömény télén szerződések hatálybalépte­tésével Japánt nyílt ellentétbe kényszerítette Kínával, a Szovjet­unióval és a többi érdekelt ázsiai országgal. Ez Japán elszigetelődéséhez vezet Ázsiában. A küiönbékeszerződés nem függetlenséget, hanem súlyos nemzeti válságot eredményez Japán számára. A japán nép ezért nevezi a „békeszer­ződés" hatálybalépésének napját nem­zet: megaláztatás napjának. A kínai népnek szilárd meggyőződése, hagy. a japán nép. végső gyökeimet arat ha­zájának függetlenségéért, szabadságá­ért, demokráciájáért és békéjéért Ní­vóit nagy harcában. Az Egyesült Államok kormánya uta­sította" a Josida-kormányt, hogy kös­sön „békeszerződés!“ a Taivan szige­tére menekült ívnom intag reakciósok­kal. - Ez az amerikai kormány nyil­vánvaló kísérlete arra. hogy úgyneve­zett békeszerződés révén házasítsa ösz- sze két szolgalelkű lakáját és azt a célt s-zolgálja, hogy katonai fenyege­tést teremt-sen a Kínai Népköztársaság gal szemben, A Josida-kormány most utolsó , gátlásait is levetkőzte és ame­rikai gazdáinak utasítására nyíltan az egész kínai nép által megvetett Gsan.g Kai-Sek banditák cinkosa lett. A Jo- sida-kormány vakmerőén és arcátla­nul kijelentette, hogy a Kuomintang- ga! kötött szerződés ..vonatkozzék mindazokra a területekre, amelyek most a Kínai Népköztársaság ellen­őrzése alatt állanak, vagy a. jövőben esetileg ellenőrzése alá kerülnek". Mi több: E „szerződés“ aláírása Után. Josi-da nyomban • szabadoábocsátoü' 8Ö- háborús bűnöst. akiknek kezéhez kí­nai vér tapad. Japán reakciós urai tovább szö­vögetik esztelen terveiket a''Kúra elleni fegyveres agresszióra, ismét előkészületeket tesznek a kínai száralÖId megtámadására, vala­mint arra, hogy életre keltsék Kína, népei és Ázsia többi része fölött gyakorolt imperialista ural műk at. A kínai nép nem törheti az amerikai és a japán reakciósok aljas terveit. Fo'kozza éberségét cs készen áll, hogy —ha a helyzet megköveteli — súlyos csapásokat mérjen, ezekre a háborús provokátorokra, akik esztelen kísérle­teket tesznek, hogy megsértsék a Kí­nai Népköztársaság területét. A kínai nép leverte a japán agresszorokat és megsemmisítette az amerikaiak áltál f elf egy vérzett Csatig Kai-Sek reakciós fegyveres erőket. Ezi.dőszerinit — a koreai néppel vállvetve meghiúsítja az amerikaiaknak a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság ellen intézett agresszióját. A kínai nép hijtos benne, hogy összezúzza az amerikai reakció­sok és lakájaik minden újabb támadó tervéi. A kínai nép nagyon is jó tudja, lio-gy a Jo'skJa-kormány által vezetett reakciós tömb éppen úgy nem képvi­seli a japán uépet, mint ahogyan a múltban a Gsang Kai-Sek által veze­tett reakciós Kuaminíang-banda sem képviselte a kínai népet. . A kínai nép most is békében, barátságban és egységben akar élni a japán néppel. Azt akarja, hogy kölcsönösen tiszte­letben tartsák egymás nemzeti füg­getlenségét és állami szuveréni.tását és ezzel biztosítsák a Távol-Kelet béké­jét. A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya szükségesnek tartja, hogy leszögezze: — Ragaszkodunk ahhoz, hogy az összes megszálló csapatokat vonják vissza Japánból. —- Semmiesetre sem lehet, elismerni •a törvénytelen különbókeszerződésí, amelynek hatálybalépését, az Ameri­kai Egyesült Államok kormánya be­jei entölte. — Szilárdan szembehelyezkedünk a Josida-kormány és Csüng Kai-Sek ál­tal kötött „békeszerződéssel“, amely leplezetlenül ellenséges cselekedet a kínai néppel szemben. A kínai nép meg van győződve ar­ról, hogy Kína, a Szovjetunió és Ázsia többi békeszerető országa, vala­mint ezen országok népeinek —- bele­értve a japán népét — sz.oro-s egysé­gével kétségtelenül .gátat lehet vetni az Egyesült Államok távolkéleti há­borús terveinek és’-fenn lehet tartani a Távol-Kelet és az egész világ béké­jét és biztonságát. A nagy győzelem napja A Szovjetunió dolgozói országszerte örömmel . jegyzik az 1952. évi népgazdaság fe jlesztési állami kölcsönt Mösekva ÍTASZSZ) A szovjet ország mán-.den résziéiből érkező jelentések be­számolnak arról, hdgy a dolgozóik meg­kezdték a Szovjetunió 1352. évi itóp- gazdaságfej'lcsztési állami k öl eső nőnek jegyzés-ót. A. gyárukban és üzemekben, a kolho­zokban és a h-alás.zielepekeii, a főis- k-oiáikán népes gyűléseket tartottak. A gyűlés-okén a dolgozók kijelentették, hogy sem erejüket, sem anyagi esz- ■ közeidet meam kíuiétllk, ha a hasta ja­váról van szó. Leningrad dolgozói teik.es örömmel üdvözítik az új kölcs.ön kibocsátását., . Prokofij Mlibajíov, a Kirov-gváír ko­vácsa ezt' mondotta: Az új kölcsön a mi hozzájárulásunk a Szovjetuniónak, (t béke bástyájának megerősítéséhez. Mihail Aliökszcj, a »eves lentingrádi Irodalom tudós a következőket áilaní- totíia meg: * Mi,' szovjet emberek, amikor kölcsönt jegyzunk, az új építkezésűinkre, a tu~ domány és a közoktatás további fel­virágzására gondolunk, A tudósok az egész szovjet néppel együtt, örömmel üdják kölcsön megtakarítóit pénzüket 0 hazának. Nagy lelkesedéssel folyik a k ölesön- jegyzés a bjelonm faivaikban is. Nyi- kolaj Kovaül.jevie.s, a Po-bjeda nevű kol­hoz legöregebb ko.lhoz;pnr:).szt ja a kol­hozparasztok gyűlésién a többi között ezeket mcindoíta: A k öl ho zreiulszcv a bolsevikok nagy pártja, a forrón szere­tett Sztálin övömmel és gazdagsággal töltötte be életünké!. Ezért mi, kol­hozparasztok, egy emberként jegyezzük az új kölcsönt, a békének és a kom­munizmus építésének kölcsönél. Az új kölcsön idbocsditásóról szó-ló k ormány,hatá rozafo t nagy helyeslóssei fogadták a köziépázs-iaii köz társasáig ok dolgozói is. UuSiZíni Saripova., alma-atui szítai ián o- vista, esztergályosnő így nyiiiaijko-zoK: Mi, szovjet emberek jól tudjuk, hogy az állami köicsönökbe fektetett pénzünket arra használjál: fel, hagy. a nép életét még szebbé, még boldogab­bá tegyék. Örömmel adom kölcsön megtakarított pénzemet szeretett ha­zánknak. Litvánia., Lettország és Észtország do'-'igozóút a. k ölles önjegyzés megkezdé­sével kapes.olaitba.n tartott gyűléseken elimomlottáik, hogy memnyíre me-g-váil- torolt a-z életük a felszabadulás óta. Sok új iparágadat fejlődött ki, amely­ről a b-urzsoá rettds-zerben szó som le­hetett. A lakóházak ezrei épülteik. A.z új kölcsön jegyzésének sikeré­ről szám ólmaik be a Karéi Eiiinn S.zov jöt Szocialista Köztársaságból, Azer­bajdzsán Szovjet Szoevnilisín Köztórsa- fúigból é.s a Szovjetunió többi köztár­saságából érkezeit jelentések is. fftOvív» Ui;iJŐLOI HÍREK A fémgyüjtő hónap során hangosan beszélővel ellátott autók járják be az országot s az egyes városokban, köz-.l 'légeikben némzerüsíí'.k a fémgyüjtő .hó­nap népgazdasági jelentőségét. Az autók fi:linet is visznek, amelyet es­tenként veöítmeik majd a városek, falvak fő’-árén. A fémgyüjtő hónap alkalmából bemutatásra kerülő- kis- flLiu főszereplője Latabar Kálmán. Fejlődő járműiparunk egyik büsz­kesége, a legújabb típusú magyar autó busz, az „Ikarus ÜO." Első mintapél­dányát május t.-re készítették cl — felajánlásaik teljesítése során az Ikarusz karosszéria és járműgyár dol­gozói, Az újiípusú autóbusz ölvén fé­rőhelyes, A MÁVAUT távolsági, hegyi járatain hözlekcdiik majd üdülőhe­lyeinkre. A hathengeres motorral fel- szeréé! „Ikarus 50“ kedden indult első hosszabb próba útjára. Az autóbusz típus sorozatgyártását az év végén kezdik meg. * Az általános és középiskolák nufst végző tanulóinak jelentős része jelent­kezett továbbtanulásra. Az általános iskolák nyolcadik osztályát végző ta­nulóknak Budapesten már több, mint '80, országos átlagban pedig mintegy 60 százaléka jelentkezett eddig közép­iskolai továbbtanulásira. A. középisko­lák negyedik osztályát végző tanulók közül pedig országos átlagban - ■ mintegy 60 száza:ék jelentette be ed­dig. hogy tovább akar Iami ni egye­temen. illetve I ö:-kői:» n. |l.j ét éve ünnepeljük, e. fasiszta *■ Németország- szétzúzásának,., a Szovjetunió győzelmének napját. Hét éve annak, hogy a térdrekóny szeri tett fasiszta Németország elismerte, .hogy legyőzték és feltété]' nélkül kapitulált. Ez jett a vége az őrült világuralmi terveknek,, a régóta előkészített szov­j.etellen.es agressziónak.. Nemcsak a fasiszta Néímgtország, hanem a Hitlert ural ómra juttató imperialista politika megsemmisítő veresége ' is- volt ez. Truman, az Egyesült Államok je. ienlegj elnöke mindjárt a hitleri rab­lótámadás megindulása után. 1941 jú­nius ’ 24.én sietett- •’ kijelenteni: „Eta meglátjuk, hogy Németország nyer, Oroszországok, kell segíteni, ha pe­dig Oroszország fog nyerni, Német­országot, kell segítenünk, hadd pusz. títsák egymást minél jobbon.“ Ez volt az Egyesült Államok, Anglia é.s Fran­ciaország vezetőköréinek a véi«mé- nye is. A nevető harmadik akartak ok lenni, két legyet akartak ütni egy csapásra: eltörölni a Szovjetuniót a föld színéről és ugyanakkor megsza. baduini. legerősebb imperialista ve- télytársuktól, Németországtól, öröm­mel szemlélték ezért a náci hadak vandál pusztítását, a szovjet városok és falvak felperzselés-ét, lakóinak bar. bár legyilkol ás át. Egész biztosra vet­ték. hogy a Szovjetunió nem bírja ki ezeket a súlyos megpróbáltatásokat és a fas-iszíák győznek, A hitleri „stra­tégia" mindent a villámháború koc. kajára’tett fel, a rajtaütés, a váratlan­ság és a meglepetés múló tényezői­vel akart magának, döntő előnyt sze. rezni, Ezekkel a ,,mell ékes - és mú.ó körülményekkel“ szemben — min ahogy Sztálin elvtárs nevezte őket. — a Szovjetunió oldalán ál-.ottak a háború állandóan ható tényezői: a hátország állandó szilárdsága, a had sereg szelleme, a hadosztályok száma és minőségé, a hadsereg fegyverzete a hadsereg parancsnoki karának szer vezőképessége. És épp ezért hiába mondotta Hitler azt hogv ,.1941 no vember 7 én csapataim díszszemléiéi tartom a Vörös Téren" és hiába áb­rándoztak a nyugati országok im. perialista vezetőköréi. Mert díszszem­le valóban volt, de ez a Szovjet Had­sereg díszszemléje volt és a szovjet katonák Sztálin elvtárs lelkesítő sza­vaival indultak harcba, Moszkváért, Sztálingrádért és a győzelemért. És mit. csináltak addig a ímmanok? Az Egyesült Államok és Anglia 1941 őszén. 1942 ben és 1943 -ban t itokban tárgyalásokat folytatlak a fasiszta Németországgal a különbéke megkötő séről. Ugyanakkor' a végsőkig ha- iasztgatták a második front, megindí fását. így nézett ki. az ő „szerződési“ viszonyuk és „kötél ezetíségváilaiá. suk." Mim imperialista ragadozók, itt sem sokban különböztek a hitszc gő hitleri ragadozóktól: a hitlerfasisz- ták 194Eben a megnemtámadási szer ződést rúgták fel, az angol-amerikai imperialisták a szövetségességet,- a második front megnyitásáról szóió szerződést, A második frontot 1944 jú­niusában nyitották csak ra-eg. holott szerződésükben 1942.re vállalták. De még 1944 júniusában, sem azért térték csapataikat Franciaországban partra, mintha bántotta volna őket a lel-kiismereí. Ilyet őlc nem ismernek, A Szovjet Hadsereg a.z 1943 as har­cokban egyik megsemmisítő csapást q másik után. mérte az ellenségre es a szövetségesek minden komolyabb részvétele nélkül gyökeres fordul a. tot idézett elő a háború menetében. líránk lin Roosevelt már akkor vi­*- iágosan látta és megértette ez;. 1943 őszén kijelentette: ..Ha Orosz­országban a dolgok továbbra is ípv ha'adnak, mint most, lehetséges, hoc;y a jövő tavasszal népi is lesz szükség második frontra.'1 Az Egyesült Álla­mok elhunyt elnöke nagyon közel volt az igazsághoz. 1944 tavaszára- nyarára a Szovjet Hadsereg sztálini csapásai annyira összetörték a bilié rista hadigépezetet, hogy mindenki előtt nyilvánvalóvá váit a Szovjet, unió közeli győzelme. És a „szövetsé­gesek" féltek attól, hogy a Szovjet­unió győzelme eredményeképpen Európában teljesen megsemmisülnek a reakciós evők. Ez pedig nem illett bele számításaikba, ami teljesen ért­hető is, hisz ők már akkor is cgv III, világháborúra gondoltak. A ..szövet ségesek" csakhogy megőrizzék pozí­cióikat Európában és a, második front halogatásával ne- - leplezzék le magú. kát a nép-tömegek előtt, T944 június 6 én megindították a második fron­tot. De' a háború fő terhét ezután is a Szovjetunió viselte. A fasiszta had. seregek zöme ezután is a .keleti fron- ion harcolt. A nyugati hadművelete­ket az arányok korlátoltsága, adás. 3úság, a bizonyta’anság, sőt huza­vona jellemezte. A churchillek remeg­tek a németektől ugyanakkor össze is játszottak vé'lük, Mindnyájunk elölt ismert az a tény, hogy Churchill a németeknek az Ardennesekben indí­tott támadásától halálraréimülve 1945 ' januárjában rendkívüli segítségei kért .Sztálin ehrtárstól. Mindnyájan tudhatjuk azt is, hogy a szovjet fő- hadvezetőség a tervezett támadást február helyéit január 20 ra vitte e.őre, de még őzt is megelőzve ja. nuár 12-én megkezdte. És mi lett a köszönet? Az.- hogy az angol-ameri­kai diplomaták megegyeztek a nemei vezérkar több magasrangú személyé, vek aminek eredményeképpen sok- német helységet harc nélkül foglal­hattak el a „szövetségeseik", míg a keletj fronton kétség-beesetten véde­keztek a német csapatok és utolsó tartalékeróiket is bevetették. A zonban semilyen. árulás és ár, mánykodáa nem tudta megaka­dályozni ’ a Szovjetunió győzelmét, 1945 május első napjaiban már a füstölgő Reichstag felett lengett a győztes vörös lobogó. Az angol és amerikai imperialisták azóta is folytatják új világháborúra törő politikájukat, Hitler politikáját. Sőt a háború óta eltelt hét év alatt már rég túlszárnyalták mesterüket. Ezt bizonyítja az úgynevezett „arom- diplomácía’' és a koreai baktérium, háború is. Elfelejtették a füstölgő Reichstag romjait, nein veszik figye­lembe azt. hogv a történelem kereke azóta már sokat fordult. Pedig Ko­rea példája emlékezetükbe idézhetné mindezt. Korea példája megmutatja, hogy a szabadságáért harcoló népet nem lehet legyőzni, a hitleri irtóhábo. rút túlszárnyaló báktériumháború pe­dig épp ellenkező hatást ér el: fo­kozza a koreai és a kínai nép har. cát a gyűlölt ellenség eitlen, kíszé e sít; és még erősebbé: teszi a béketá- borl. meivnek harcosait a világ min­den sarkán megtalálhatjuk már. Lenin elv társ 19Í8.ban rámutatott, bogy a némát imperializmus eltemette magát, midőn 1918-ban Oroszország és. Ukrajna forradalmi munkásainak •és parasztjainak fojtogató jaként le­pett fel. A fegyelmezett német had. sereg ’ felbomlott. „ . ., annál inkább eltemeti magát az ango! és amerikai imperializmus — jövendölte Lenin midőn olyan kalandot folytat, amely pohtálcái csődbe viszi, midőn egész Európa fojtogatóinak és csendőrei­nek szerepére kárhoztatja katonasá­gát. Ez elzsírosodott vadállat — móri dotta Lenin elv társ az amerikai im­perializmusról — éppúgy a szakadék ha zuhan, mint a német imperial iz­mus vadállata “ J óslatszerűen csengenek mo Le nin 1918 ban mondott szavai, i 800 milliós felszabadult világ mellei NyugaiJTémetországhan a kommunij ták és a békeharcosok kitartó md kája eredményeképpen, a nép vak mennyi rétege felébredt és harcol keretszerződés ellen és kibontakozó, bah van és mindinkább tömegmozga- loinniá válik -a kommunisták, szociál­demokraták és szakszervezeti tagok közötti legyőzhetetlen akcióegység. Franciaországba^ a kommunista párt :iz ország legerősebb pártja. Olasz­országban a Kommunista Part és az Olasz Szocialista Párt blokkja a leg­erősebb, a több. mint 300 milliós In­diában a kommunista párt előretört és az ország második legnagyobb pártja lett. Dél.Amerika forrong. Af­rika népei sorra lázadnak fel, Viet­nam, Indonézia, a Fülöp szigetek és a. gyarmatvilágok népe] győzelmes szabadságharcukat vívják. A két fő „anyaországban“ — Amerikában és Angliában — is egyre nő a la>mmu. nista párt ereje és tekintélye egyre növekszik a békeharcosok száma. Az egész világ harcba indult a. háborús imperializmus e.len. Csak nz őrü.tek képzelhetik, hogy ezt a világot átfo­gó tábort maguk alá gyűrhetik. Áz olasz klérus durva merénylete a választások szabadsága ellen N­ség iüjin kus >■ /.:iv ? Z'll-N I. 11 .Ipoly (MTI) A campaniai püspök- a május 20-ém megtartandó déli* ■.:.ors.yá.gi v:j.i-asailá-xvktk:»1 ka-pccoía-l • „lí’igvt' .mezKúést" iufézett a kotoli • lv vökhöz. Eszeriní valamennyi n/iásra jagosiill l'órfiinaik és ncoek kell. de in’.ixlon-k:. aki a míniislá!>ra. vagy sdó\v:.E-j-zscikre s-zavaz, „halálos hű ml“ k-övo! el. Acto*.- töl, akik a hr.őadó pártokra sziavazmak. meglCfgadják a szmiségeik ikisiooigál- talásál. A p-üsipükség ,. f ig y-einrezl eté-se“ lm- talmas felháh-orod.'.'-t kc’tc-H Ná.po-vy és egész Campanln dolgozói körében

Next

/
Thumbnails
Contents