Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)
1952-05-04 / 103. szám
1A&2 MÁJUS 4 NAPLÓ 7 A zom bői Vörös Csíiíag példája is bizonyítja — ahol jó a pártszervezet, emelkedik a termelés A tombai Vörö« Oeidlag' termelö- mövtekezet tavaly is a legjobbak közé tartozott. Jó eredményeit az tiiikrö/.i legese ndéltetöbbem., hogy a múlf. évi beadási kötelezettségét túlteljesítette és eme lett a tagoknak is szép jövedelme volt. A tagság 90 százalékának rádiója van, ami azt mutatja, bogy a tez-tagok eokkal jobban élnek, mint az egyéni dolgozó parasztok. Az idei gazdasági év beindulása azt mutatja ,hogy az eredmények növekednek az 1952-es érben A brigád kerületet, jegyzőkönyvileg adták át és azt a kisegítő-brigád kivételével, felosztották munkacsapatokra és egyénelvre. Így minden talpalatnyi földnek van felelőse é-s a venscnymozgalom is egészséges irányban fejlődhet, Eddig helyesen — naponként értékelték a verseny- állást, az élenjárókat népszerűsitik, ami nagyban elősegíti az átlagos eredmények növekedését. A szovjet termelési módszerek alkalmazása nagyban hozzájárul a termelőszövetkezet megerősödéséhez. A tengerit négyzetesen vetették cs a pótbeporzást alkalmazni fogják. A tehenészetben bevezették a háromszori fejőst, a tögymasszást, aminek az lett az eredménye, hogy S literről 12 literre növekedett a fejest átlag. A tagság húztályi gazdálkodása telén is szép eredmények vannak. A háztályi gazdálkodás. fejlesztése érdekében a tagság szrveélyi tulajdonában van 14 tehén, több, mint 00 bika, ő anyasertés. több, mint 70 növendéksertés. Mindez jó. alap arra. hogy a tagoknak még nagyobb jövedelmük legyen. Ezek az eredmények elsősorban a kommunisták jó munkáját tükrözik. A Szovjetunió tapasztalatainak alkalmazását például először ;t párt- vezetőség tárgyalta meg és utána pártcsoportokon keresztül tudatosították az egész tagsággal. Az, ági- táeiós munkának az lett az eredménye. hogy a tagság nem idegenkedik az, újtól, látja, hogy saját munkáját könnyíti, segíti a szovjet munkamódszerek alkalmazása. A tagság így minden erejével dolgozott a Szovjetuniótól kapott fejőgép ti zeni - behelyezése érdekében. Az üzemi pártszervezet behatóan foglalkozik a tsz termelési kérdéseivel Vezetőségi üléseken beszámoltatják a tsz elnökét munkájáról és javaslatokat adnak neki a feladatok további sikeres megvalósításához. Rendszeres pártoktat ás folyik a tsz- ben ahova több pártonkívüli tagot is bevonnak. Hiba volt, hogy a télen nem tartottak pártnapokat, ez akadályozta a tagságot abban, hogy elméleti tudása növekedjen. Ennek a hibának felszámolásához hozzáfogott a pártvezetőség. Sztálin elvtárs, de Rákosi elvtáre is. több esetben fölhívták figyelmünket az alulról jövő bírálat megsztvle. 1 ésére..4 párttitkár elvtárs ennek ,y. lenére visszaveri és felületesen kezeli a tagság bírálatát. A Tolnai Napló megbírálta Szabó elv társ jmrt- titkárt, növel vem- képezte, magát politikailag. A cikket a tagok kitelték a faliújságra, annak jelképeként, hogy a bírálattal egyetértenek, Szabó elvtárs pedig levette onnét. A pártépitós terén szintén szép eredményeket, ért el a pártszervezet. Az idén például 4 tagot és A tagjelöltet, vettek fel a párt soraiba. Ennek eredménye, a termelésben is megmutatkozik. A párttagok és tagjelöltek igyekeznek példát mutatni a párton kívülieknek. A fiatalsággal jó foglalkozik x pártszervezet. Amióta a titkárt beszámoltatják munkájáról a vezetőségi gyűléseken^ jelentős javulás van a DISZ-szervezet munkájában. A termelés mellett jó kulturális munkát végeznek a fiatalok. A DISZ-szervezet emellett vállalta » tsz környékének a tisztántartását is. A zombai Vörös Csillag példája csak egy a sok közül, amely bizonyítja, ahol jó a pártszervezet: be-* tölti a motor szerepék ott jól megy a termelés és a tagok egyéni jövedelme jóval magasabb. A szaksEer>ezetek és a nemzetközi gazdasági értekezlet A na* agytormási állami gazdaság nyerte el a negyedéves versenyben a tröszt vándorzászlóját Állami gazdaságaink .versenykiértékelése a negyedéves terv teljesítésénél, a koratayasziak vetésénél, ahol figyelembe lett véve mint a. talajelőkészítés, mint a vetésre szóló rendelkezés, a következő kép »lakúit: A verseny során első a nagytormási állami gazdaság, amely március 26-án, második a tornádi. ahol 27-én, harmadik nz alsópéli, ahol 28- nn fejezték be a koratavaszi vetést. Negyedik a gerjeni állami gazdaság, ahol szintén március 28-ra végezték el a tavaszi vetési munkákat. Ötödik a verseny kiértékelése szerint a leperdpusztai állami gazdaság, hatodik a sárközi, hetedik az ürgevári, nyolcadik a tolnaszigeti, ahol április 1-te, kilencedik az al- sóleperdi. ahol április 2-re ' fejezték be a kora tavasz iák vetését. Az. alsóleperdi és a tolnaszigeti állami gazdaságokat az hátráltatta a versenyben, hogy nem a korai vetésű növényeket vetette el először, me evet a rendelet előírt, hanem késiv'bi vetésű növényeket is védett;' A vetési munkák tpoiorizálása kevés mértékben lett a gazdaságokban végrehajtva és csak kis mértékben szolgálhat mentségül a A bölcskei gépállomás mezőgazdászai megszervezték a termelőcsoportok kölesőn ös látogatásé t A bölcskei gépállomás munkaterületéhez tartozó termelőszövetkezetek és csoportok közötti kapcsolatok ki-mélyítése, a, helyes versenyszellem kialakítása és a jó tapasztalatok kicserélése érdekében javasoltuk, hogy kölcsönösen látogassák meg egymást. Javaslatunk mindenütt megértésre talált és már eddig két esetben látogatott el egyik csoport a másikhoz. Az elmúlt vasárnap a dunaköm lödi Szabadság termelőszövetkezet adta vissza a bölcskei Vörös Október látogatását. A vendégek a látogatás során megnézték a Vörös Október ál-faállományát, istállóit, ser- tésfiaztatóját és szántóföldjeit. Megállapították a látogatók. hogy a Vörös Október állatállománya szép. az állatok erőteljesek. Kérdéseikre m állattenyésztési brigádvezető elmondotta, hogy a Szovjetunió gazdag állattenyésztési tapasztalatai alapján nevelik a malacokat. Ehhez kapcsolódtak a mezőgazdászok szakmai tanácsai, amelyet a tagok nagy tetszéssel és megértéssel fogadtak. Felismerték, hogy a látogatás mindnyájuk számára sok tanulságot hozott, a tapasztalatokat hasznosítani is fogják. A tehenészetben a brigád-vezető elmondotta terveiket, az eddig elért eredményeket. Ök már bevezették az egyedi takarmányozást és most céljuk a mesterséges borjúnevelés bevezetése. Az egyedi takarmányozásnak is megmutatkozott- az eredménye, mert azóta a fejési átlag mintegy 3 literrel szaporodott. A szántóföldeken megnézték a vetéseket. ahol- megállapították, hogy a termelőcsoport nem sok gondot fordított a vetésforgóra, melynek következtében a- vetések nem tökéletesen fejlődnek. Megállapították azt is. hogy a szántások nem olyan egyenletesek, mintha dohán-• fölös ekével végezték volna. A gép állomás vezető agronómusa elmagyarázta. mi az előnye az előhántoló ekével 'végzett szántásnak, ismertette a Szovjetunióban végzett munkák sikerét, azokat, a kimagasló terméseredményeket, amelyeket ott a- modern agrotechnika alkalmazásával elérlek, amelyet nekünk- is alkalmaznunk kell. A kinti szemle után a vendégek és a. Vörös Október tagjai értekeitek a tapasztalatokat. A tapasztalat csele után a vendéglátó Vörös Oktober tagjai kedves kultúrműsorral szórakoztatták a vendégeket. A bölcskei gépállomás mezőgazdászai elhatározták, hogy ezeket a látogatásokat kiszélesítik és minden- tor meló csoportot bevonnak ebbe a megmozdulásba, azonban arra is ügyelnek-, hogy ez ne menjen a termelőmunka rovására. Ezt azzal a tudattal végzi!:, hogy mind szorosabb kapcsolatot teremtsenek a termelőcsoportok között és ezeken a tápasz- talatcseréken a gyakorlati példák felhasználásával adhassanak mind több tanácsot a mezőgazdaságban az 'új agrotechnikai eljárásokkal, Szovjetunió gazdag tapasztalatainak, eredményeinek felhasználásával. PETRÓC7A GYULA főagronömus, A MG, Bölcske. rossz, kedvezőtlen időjárás. Legjobb gépkihasználás volt az. alsó- Jeperdi. az ürgevári, a gerjeni '’állami gazdaságokban, ahol leggyengébben voltak ellátva 32 soros ve- tőgépekkel. Ellenben ott, ahol jobban el voltak látva, nem használták ki kellően a gépi vetésnek lehetőségeit, mint a sárközi, nrgevári, vagy az alsópéli állami gazdaságokban. ahol olyan yetőgép is volt, mely egész, idő alatt nem állt munkába. Ha a meglévő vetőgépek csoroszja száma alapján a. 1-6 soros vetőgépre átszámítva párhuzamot. vonunk az, elvégzett vetéssel a legjobb gépi kihasználás a nagytormási állami gazdaságban volt, de emellett legjobb volt a munkaszervezés is. így a verseny során Nagytormás nyerte meg a negyedéves tervtel- jesítésében a Tröszt vándorzászlaját. Egyévi börtönt kapott a szabotáló kulak Nem mindennapi, de mostanában egyre gyakoribba váló módját választotta a sertcsbeadási kötelezettség ci- szabotálásának Gadányi Lajos szak. esi kulák. A kul-úkot a1 községi tanács kötelezte, hpgy a törvény ^ szerinti mértékben sertest adjon ;o. A kuilák sertései közül ki is jelölték a közeliLá'ási szervek, melyiket kel' le. adni A kijelölt sertés a szemle idején körülbelül 125 kilós volt, amelyet április végén keket1 volna leadni. Amikor a határidő leteltekor tel- szólították a beadási kötelezettség, teljesítésére, a kulák azzal válaszéit, hogv a sertés nem haladja meg az előírt 123. kilót. A községi tanács szervei megvizs g ált ék az esetet, cs megállapították, hogy a kulák szándékosan le- fogyasztott*: az állatot, úgy, hogy rz csak 80—90 kilós volt. A kulák a bíróság előtt azzal akart kibújni a felelősség alól. hogy nem volt elég takarmánya a sertés etetésére. 3 éde-kezese s/emeu^z-dr-tt hazugság vnlt. azt akarta elérni; hogy a beadás' elkerülje, emellek célzatosan kárt akart «»kezűi népgazdaságunknak a sertés tönkretételével. A dombóvári járásibíróság Gadányi Lajost egyévi börtönre, 1000 forint pénzbüntetésre, 5 óvj közii^vektől való eltiltásra. - ezenkívül (0 hold földjének elkobzására ítélte. A világ legtöbb országinak szakszervezetei büszkék lehetnek arra. hogy jelentős mértékben hozzájárultak a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet sikereihez. Ezt az,ért tették, mert a rendes nemzetközi kereskedelem kibontakozásának útjában álló mesterséges akadályok komolyan lerontják sok kapitalista ország gazdasági helyzetet. A nemzetközi kereskedelem csökkenése tovább fokozza a munkanélküliséget, növeli a nyomort, amelytől oly sok millió férfi, asz- szony és gyermek szenved. A szakszervezetek fontos feladata. hogy harcoljanak n széles dolgozó tömegek életszínvonalának emeléséért. A munkásosztály sohasem bekül meg egyes kormányok politikájával, amelyek megbontják a rendes kereskedelmi kapcsolatokat a különböző országok között. Ez. a politika súlyosbítja a kapitalista országokban és különösen a gazdaságilag fejletlen, függő és gyarmati országokban a dolgozók óriási többségének amúgvis nehéz helyzetét. A nemzetközi munkásosztály az emberi társadalom élenjáró osztálya minden erejét megfeszíti anuak érdekében, hogy ellenálljon a dolgozók életszínvonala eV'en intézett támadásoknak, annak a kísérletnek. hogy a népek között ellentéteket és gyűlölködést szítsanak, új, véres háborút robbantsanak ki. A dolgozóknak elő kell segíteniük a gazdasági és szociális haladást,-a baráti kapcsolatok megteremtését valamennyi nemzet között és ezzel a ln-ke ügyének védelmét. A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet világosan megmutatta: megvan a reális lehetősége, hogy a világkereskedelem volu- menje sok tíz- és tízmi!!iárd rubellel növekedjék. Ez lehetővé tenné, hogy a különböző kapitalista4 és függő országokban sokmillió munkanélküli munkához jusson. Különösen M. V. Nyeszterov, a Szovjetunió Kereskedelmi Kamarája elnöke tárta fel beszédében ez a lehetőséget. Azok szerint az adatok szerint, amelyeket V. V. Kuznyecov, az üsszszövetségi Szakszervezetek Központi tanácsának elnöke felszólaláséban említett, csupán azoknak a megrendeléseknek a révén, amelyeket a Szovjetunió a kapitalista országoknak kész tenni, másfél-két millió munkanélküli kaphatna legalább három évre munkát. Ide tartozik több, mint ezer olasz, 200 ezer angol. 100 ezer francia, 100 ezer északamerikai és a jelentős számú japán, holland, belga és más munkanélküli. Mindenki, akinek drágák a dolgozók érdekei, aki ismeri a munkanélküliek és csaladjuk borzasztó nyomorát, mindenkinek, aki országa gazdasági, helyzetének megjavítására, népe életszínvonalának emelésére törekszik, egész szivével csatlakoznia kell a nemzetközi gazdasági értekezlet döntéseihez. E döntések célja, hogy az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján eltávolítsák a népek közötti szabad kereskedelem útjábaii álló mesterséges akadályokat. Kinek a számára előnyös a nemzetközi kereskedelem korlátozása, amit egyes országok vezető körei politikai meggondolások alapján hajtanak végre? Ezek a korlátozások az emberiség óriási többségének komoly kart okoznak, s csupán a nagykapitalista monopóliumok kis csoportjának e'őnyösck, amelyek arra törekszenek, hogy abszolút uralmat biztosítsanak maguknak a piacok felett. Ezért törekednek a monopolisták a nemzetközi helyzet feszültségének fokozására és iij világháború kiiob- bantására. A milliárdosok félnek a békétől- Valahányszor a Szovjetunió javaslatot tesz a lefegyverzésre és a népek közti béke megszilárdítására. részvényeik esnek a binzéiu Ezért nem hagynak lel a gyűlölet és a háború propagandájával, hogy ismét emeljék részvényeik árfolyamát és növeljék u> "rétegüket. De lehet-e az, hogy az emberiség túlnyomó többsége * nvnmor és a munkanélküliség csapásaitok a gazdasági viszonyok további rosszabbodásától szenvedjen és háborúba hagyja sodorni magát csak azért, hogy néhány milliárdos haszonra e> hafniumra való szenvedélyes törekvéset kielégítse? Nem. ez lehetetlen. Az emberiség bekében akar élni. \z emberiség előre akar haladni, a jobb jövő fele. Ezért értett teljesem egyet sok ipari es szakszervezeti tényező, kereskedő és részvénytársasági képviselő, aki reszt- vett a nemzetközi gazdasági érte kéziét munkájában, a különböző érdekektől függően, a nemzetközi gazdasági együttműködés szükségességével. Ez azt mutatja, hogy a kereskedelem fejlesztése minden népnek és különösen a dolgozóknak akik szenvednek a nemzetközi kereskedelem korlátozásai miatt fokozódó munkanélküliségtől és nyomortól, közös és létfontosságú érdeke. A rendes nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok fejlődése — az em beriség haladásának egyik legfontosabb feltétele. Ezért az a negatív álláspont, amelyet az úgynevezett „szabad** szakszervezetek szövetségének reformista vezetői a nemzetközi gazdasági értekezlettel szemben elfoglaltak, csupán megvetést válthat ki a dolgozókból. A szakszervezeti szak ad árok álláspontja is unnál szégyenteljesebb, mert száz és száz gyáros és kereskedő akadt a 49 országból, aki megértve a nemzetközi kereskede- delem fejlesztésének életbevágó fontosságát, resztvett a moszkvai értekezleten. Beleegyeztek abba, hogy együttműködnek más országok szakszervezeteivel és szövetkezeteivel annak érdekében, hogy a nemzetközi árucsereforgalom bővítésének és fejlesztésének közös céljait elérjék. Ezzel szemben az úgynevezett „szabad*“ szakszervezetek vezetősége megtartotta e.sztelen álláspontját. Ez a vezetőség továbbra is hozzá van láncolva a nagytőke legreakciósabb részéhez, a gyűlöletet és háborút szító monopóliumokhoz. De maguk az úgynevezett „szabad** szakszervezetekhez tartozó munkások is mind gyakrabban teszik fel a kérdést: vájjon a reformista szakszervezeti vezetőket nem érdekli a békés gazdasági kapcsolatok fejlesztése és a népek barátságának megszilárdítása? Miért utasítják el azt a konkrét és közvetlen lehetőséget, amelyet a j Szovjetunió, Kína és a népi demo- r krácia országai nyújtottak arra, I hogy « kapitalista országok sokmillió munkanélkülije mnnkát kapjon ? Nehéz lenne megmondani. mit- válaszolhntnak a reformista szakszervezetek vezetői a kérdésekje, amelyeket a dolgozók tesznek fel nekik. Szerencsére azonban. az emberiség sorsát nem a nagy monopolisták kis csoportja és szakszervezeti ügynökeik döntik el. Az emberiség jövője a népek kezében van és mindenekelőtt a munkás- osztály konkrét tevékenységétől függ. A szakszervezetek, amelyek védik a munkásosztályt, a béke és a haladás érdekeit, ezért most széleskörű tevékenységbe kezdfrk, a nemzetközi gazdasági értekezleten elért eredmények haladéktalan realizálásáért. Ez azt jelenti, hogy a Szovjetunióval., Kínával és a népi demokrácia országaival folytatott kereskedelem helyreállítása révén felhasználják a munkanélküliség megszüntetésére nyí'ó lehetőségei. A szakszervezetek nemzetközi gazdasági értekezleteket tartanak más érdekelt társadalmi rétegek képviselőivel. Ezek a gyárosok, kereskedők. iparosok, közgazda- ^/ok, részvénytársasági tagok, stb. Ezeken az értekezleteken kőnkről programot kell kidolgozni a7,) mik az óriási lehetőségeknek xalo- ra váltásaira, amelyek a neptome- gek gazdasági he'yzefenek itatásában rendelkezésre allnak es amelyeket a moszkva. nemzetközi gazdasági értekezleten tűrtek fe .
