Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-05-04 / 103. szám

:LA • «JA/

2

» 8 P I Ó

1902 MÁJUS 4

PÁRT ÉS PÁ R TÉPI TÉS

Á marxizmus-leninizmus a háború és béke kérdéseiről

(Szántó Rezső)

A szocialisták a népek közötti háborút mindig mini barbár, állati dolgot elítélték. Tisztában voltak azonban azzal, bogy szoros összefüggésben van a háborúk és az országon belül folyó osztályharc kősóit és 'azt tartották, hogy a háborúk lehetőségét az osztályok megszüntetése, a szocializmus megvalósításit nélkül lehetetlen véglegesen kiküszöbölni.

A kommunisták, mint következetes békeharcosok, — tudják, hogy a békét nem elég kívánni, hanem j a békét ki kell harcolni. — Ezzel szemben a jóhiszemű pacifisták, akik „általában“ minden háborút yiselő osztályok gazda sági és politikai körülményeitől függetlenül, elvontan szemlélni. Mindig számba kell venni, hogy milyen, osztály, milyen célból viseli a háborút. „Mi marxisták — mondotta Lenin — feltétlenül szükségesnek tartjuk külön-külÖB minden egyes háború történelmi tanulmányozását.“

A marxizmus-leninizmus tárta föl először a politikai és a háború osztályjellegét, a politika és a háború kölcsönös összefüggését és kölcsönhatását és rámutatott arra, hogy mindenféle politika és minden háború alapját a termelési módban, az ország társadalmi és állami rendszerében, társadalmi és politikai viszonyaiban kell keresni. A háború — mondja Lenin — annak a belső politikának visszatükröződése, amelyet az illető ország a háború előtt folytatott.

De nem minden termelési módból éis nem minden társadalmi rendszerből következik szükségképpen a háború. Amikor majd az egész világon megsemmisül a kapitalizmus és győzelmet arat a szocializmus, háború sem lesz többé.

Minden háborúnak határozott, politikai osztálycéíiái vannak, melyek meghatározzák a háború jellegét cs a hadviselés módját is. A Szovjetunió háborúi mindig felszabadító jellegűek. így a második világháborúban a Szovjetuniónak és a hitlerellenes koalícióban egyesült országok népeinek főcéljai a fasizmus felszámolása, egy új német agresszió megakadályozása, a fasiszta országokban a demokratikus rendszer helyreállítása, a világ szilárd és tartós békéjének, a népek közötti békés együttműködésnek az egész világon való megteremtése volt. Ez a háború tehát igazságos és felszabadító háború volt, amelyet az egész emberiség legveszedelmesebb és legagresszívébb ellensége, a Hiíler-fasizmus ellen viseltek.

Az USA és Anglia reakciós köreit azonban a fasizmus elleni háborúban csak az érdekelte, hogy Németország és Japán ereje meggyöngüljön, hogy veszedelmes versenytársaikat eltávolítsák a világpiacról. Ugyanakkor még arra számítottak, hogy a háború következtében a Szovjetunió is meggyengül, megszűnik nagyhatalom lenni, függőségbe kerül az USA- tól és Angliától. Tudjuk, az amerikai-angol imperialista köröknek ez a számítása csúfosan megbukott. A Szovjetunió, amely az antifasiszta háború főterhét viselte,

döntő szerepet játszott a fasiszta támadó fölött aratott győzelemben , és megerősödve került ki a háborúból. Ez élcföen megváltoztatta a háború után az erőviszonyokat a szocialista és kapitalista rendszer között a szocializmus javára.

Sztálin elvtárs /sémáiis művé

ben a „SzKílúP történetében“ a

következőképpen foglalta össze a marxizmus-leninizmus tanításait a háborúról. „A bolsevikok nem elleneztek mindenféle háborút. Csak a hódító, az imperialista háborút ellenezték. A bolsevikok azt tartották, hogy kétféle háború vari: aj vau igazságos, nem hódító, felszabadító háború, amelynek támadás és leágazási kísérletek ellen, vagy a nép felszabadítása a kapitalista rabság alól, vagy- pedig a gyarmatok és függő országok felszabadítása az imperialisták elnyomása alól, és b) j v an igazságtalan, hódító hábo-'

ru. amelynek célja idegen országok, idegen népek meghódítása és leigázása .

A háború előbbi fajtáját a bolsevikok támogatták. Ami a háború második fajtáját illeti, a bolsevikok. azt tartották, hogy az ellen elszánt harcot kell folytatni, egészen a forradalomig és a saját imperialista kormány megdöntéséig.“ A kommunisták tehát elvileg pártolják a forradalmi osztályok cs haladó társadalmi erők erőszakát a reakciós osztályok és azok politikai intézményeik ellen. — követve a nagy Len-in tanítását, — hogy „a fegyverrel és hatalmi szervekkel rendelkező erőszakoskodással szemben alkalmazott erőszak nélkül nem lebet megszabadítani a népet az erőszakoskodók- tót.“ Ezért a marxisták-leninisták elismerik és támogatják az elnyomott osztályoknak elnyomóikkal szemben viselt háborúik jogosságát, haladó jellegét, igazságosságát és szükségességét, de elítélik a kizsákmányoló osztályok és államok háborúit, amelyeket a népek és elnyomott osztályok ellen viselnek,

A gyarmati és függő országok népeinek szabadságharca fontos tényezője a béke és demokrácia egyre erősödő táborának, A koreai nép és a kínai önkéntesek hősiessége mély, felbecsülhetetlen hozzájárulás a béke ügyéhez és az egész világ csodálkozását váltja ki. Hősiességük nagysága abban rejlik, hogy amikor ők szülőföldjüket, saját otthonukat védik, ugyanakkor az egész világ békéjének nagy ügyét is védelmezik azzal, hogy megsemmisítő csapásokat mérnek az amerikai beavatkozókra, s a világ népeit is talpra állítják, hogy visszaverjék a világuralomra törő amerikai imperializmus próbálkozásait.

Lenin és Sztálin azt tanítják, hogy „A haza védelme" az imperialista háborúban nem más, mint a proletárinternacionalizmus elárulása. Lenin a legnagyobb felháborodással állapította meg az első világháboú idején az áruló szociáldemokrata vezérekről, hogy „ugyanúgy, mint a burzsoák, becsapják a népet, amikor azt. hirdetik, hogy a háború a nemzetek szabadságának és létének megvédése érdekében folyik és ezzel át- állanak a burzsoázia. oldalára a proletariátus ellen.“

A jobboldali szociáldemokraták ma is az imperialisták legfőbb támaszai a munkásosztály soraiban a Szovjetunió, a népi demokráciák és a gyarmati népek ellen forralt reakciós, e1- leníorradalmi háborús tervek megvalósításában.

A marxizmus-leninizmus tanításából következik, hogy az igazságos és felszabadító háborúk érdekei megkövetelik a tömegek legaktívabb részvételét az ország védelmében. ,,A honvédelem elismerése azt jelenti, hogy elismerjük a háború jogosságát és igazságosságát ...“ Lenin és Sztálin útmutatása a honvédelem szükségességéről az igazságos háborúban egyenes útmutatás minden következetes békeharcos számára, hogy küzdjön a kozmopolitizmus reakciós ideológiája ellen, amely „elavultnak“ tünteti fel a haza. a nemzet fogalmát és tulajdonképpen megtisztítja az utat az amerikai imperialisták előtt világfeletti uralmuknak megteremtése számára.

A szovjet nép a hősiességnek nagyszerű példáit mutatta szocialista hazája védelmében. Alig fejeződött be az első világháború a nemzetközi imperialista burzsoázia minden fegyveres erejét az őlső szocialista köztársaság ellen vetette és egyesítette erőfeszítéseit az orosz ellenforradalom erőivel abból a célból, hogy megdöntse a szo.vjetlmtalmut. A nemzetközi im- peria 1 izmusnak ez az első kísérlete a fiatal szovjet köztársaság ellen gyalázatos kudarcba fulladt.

A Vörös Hadsereg legyőzhetetlen erőnek , bizonyult. A szovjet nép, amelyet a Bolsevik Párt Lenin .és Sztálin vezetett, megvédte a szovjet haza becsületét..

A nemzetközi imperializmus

í941-bén tett másodszor kLerletet, hogy fegyveres, erővel semmisítse meg a szovjet államot. Erre a célra használta fül a Hitier-féle fasizmust. A Szovjetunió belépése a háborúba fokozta a fasiszta államok ellen folyó második világháború antifasiszta, fölszabadító jellegét. ás főtartalma a szocialista állam fölszabadító harca volt a leg- reakciósabb és legagresszí-vabb imperialista állam. Hitler-NénYetor- szág ellen.

A Szovjetunió igazságos, felszabadító honvédő háborújának célja nemcsak a szovjet területek és a szovjet, népek felszabadítása volt a hitleri iga alól, hanem az is, hogy segítséget nyújtson Európa minden népének a fasiszta elnyomás aló! való felszabadulásában.

A Szovjtunió a Hitler-Német- ország ellen vívott Honvédő Háborújának határozott osztály- jellege volt, amelyet a szocialista állami és társadalmi rend védelme érdekében folytatott azzal a céllal, hogy megsemmisítsék a német és japán imperializmust és segítséget nyújtsanak Európa és Ázsia népeinek a demokrácia és szocializmusért folyó harcában. A Szovjetunió Honvédő Háborújának nemzeti jellege volt, melyet a szovjet nép szocialista hazájának, becsületének, szabadságának és függetlenségének védelmében vívott. Végül a Szovjetunió Honvédő Háborúja az egész haladó emberiség érdekében folyt, azoknak á magasztos céloknak érdekében, amelyek a szovjet állam internacionalista jellegéből folytak.

A Honvédő Háborúnak ez a jellege bS^osította a Szovjetunió döntő szereidét a Hitler-fasizmus szétverésében. A Szovjetunió kudarcba fullasztotta az angol-amerikai reakció tervét, amely arra | irányult, hogy megakadályozza a ; fasizmus teljes vereségét. A. szovjet. nép uagy érdeme, hogy önfeláldozó harcával megmentette Európa civilizációját a pusztulástól. Győzött és bebizonyította fölényét a szovjet társadalmi és állami rendszer az imperializmus fölött.

Lenin és Sztálin arra figyelmeztetik a szovjet népet, hogy amíg fennáll a kapitalizmus, megmarad a háború veszélye is. Iliért a szo\* jet nép szüntelenül folytatja harcát a békéért.

Az amerikai-angol imperialistákat rémületbe ejtik a szocializmus újabb és újabb sikerei a Szovjetunióban. a népi demokráciák sikeres fejlődése a szocializmus útján, a kínai népi forradalom győzelme, a Német Demokratikus Köztársaság megalakulása, a kommunista mozgalom sikerei a kapitalista országokban, stb. ezert j egyesítik a nemzetközi reakcTT erőit, sietve különféle katonai blokkokat titkolnak össze (Atlanti blokk, japán és német különbéke szerződés, a japán és német imperializmus újjáélesztése. stb.V amelyek leplezetlenül a Szovjetunió^ a Kínai Népköztársaság és ti népi demokráciák ellen irányulnak. Az extraprofit utáni mohóság, a demokrácia és szocializmus táborának sikereitől való félelem es a közeledő gazdasági válságtól való félelem: ezek az amerikai-angol blokk háborús politikájának és agresszív világuralnü terveinek mozgató erői.

A népek azonban nem akarnak háborút. Erőteljesen es éberen or/.ik n kivívott beket.

A szocializmus érdekei a Szovjetunióban és a vi1 ág dolgozóinak alapvető- érdekei a tartós békét követelik. A béke erői, amelyek a hatalmas Szovjetunióra támaszkodnak, lcgvőz- heteílenek. '

A 1 )ékc tábor erejének növekedéséhez hatalmas lendületet, biztatást adott Sztálin elvtárs múlt év október 6-i és a legutóbbi nyilatkozata. Sztálin elv társnak, ez. a nyilatkozata ismét megmutatta, hogy a Szovjetunió a béke erős őre. Sztálin ’elvtárs nyilatkozata megmutatja a békeszerető népek számára, hogy csak a béketubor ereje rettentheti vissza az impeTo!na megye b'étceharcosa! készülnek a megyei Békefoiálkozora-.4 Megyei Rékebixottság felhívásban fordul megyénk dolgozói hux

A Megyei Békevédelmi Bizottság tagjai megy el. értekezletre ültek össze', hogy megtárgyalják az Országos Békeíanáes április 25-t hátároiatot á megyei székhelyeken tartandó Béketalálkozó jó előkészítésével kapcsolatban. Báli János né, a Megyei Békebizottság titkára tartotta meg beszámolóját az eddig végzett munkáról és a feladatokról. • Beszámolójában ismertette a béketalólkozó előkészítésével kapcsolatos feladatokat. Somogyi László elvtárs ismertette az Országos Béketanács határozatát, majd hozzászólások következtek.

A • vita .so-ráa Id.lk.es felajánlások, versenykihívások születtek. A gyón ki járás békebizottsági fele- 1 őse válla] ta a Békétalálkozó ti sz- teletérc, hogy minden terinclőcso- portban megalakítja a. békebizott ságot és erre versenyre hívta a tamási járás felelősét. Felszólalásaikban beszámoltak a békebí- zottság tagjai arról, hogy milyen lelkes, békeharcos munkát végeznek a dolgozók megyénk üzemeiben és falvaiban egyaránt.

Az értekezlet végül a következő felhívást adta ki megyénk dolgozóihoz és minden békeharcosához;

A nemzetközi helyzet éleződése, az imperialista ragadozók fokozottabb készülődése a harmadik világháborúra, azt a feladatot állítja minden békeharcos elé, hogy minden erejével erősítse a Szovjetunió vezette béketábort, hogy saját munkaterületén helytálljon kötelezettsége teljesítésében,

Az Országos Béketanács április 25-1 ülésén határozatot hozott, hogy Budapesten és a megyei székhelyeken június 1-én Béketalálkozókat tartsanak a Békebi zottságok. Ezeken a béketalálkozókon beszéljék meg békebizottságaink eddig végzett munkájukat és azokat a feladatokat, amelyeket a magyarországi békefront további erősítése érdekében ei kell végezni.

Tolna megye békehareosai, üzemek és falvak dolgozói készüljetek a mi megyei béketalálkozónkra minden eddigit felülmúló munkateljesítményekkel, a termelés fokozásával, tervünk célkitűzéseinek túlteljesítésével! Üzemi és községi békebizottságok . használjátok fel a Béketalálkozó előkészítését á bekell arcosok sorainak szélesítésére, a nemzetközi béke- agitáció fejlesztésére, a béke tábor vezető erejének, a Szovjetunió és a világ első békehareosáuak, Sztálin elvtárs eredményes harcainak ismertetésére, megszerettetésére!

Üzemek dolgozói készüljetek a béketalálkozóra a félévi tervek túlteljesítésével, az eddigi termelési eredmények túltejjeítésével, az önköltség és a selejt további csökkentésével, a munkafegyelem megszilárdításával! Y égezzétek

munkátokat abban a tudatban, hogy a termelési tervek teljesítése és túlteljesítése ótjabb és újabb csapást jelentenek a háborús uszító amerikai Imperialistákra és cinkosaikra. Minden új termelési siker csapást jelent a Wall Street ágyúgyárosaira, bankáraira, gátolja gyilkos terveik megvalósítását.

Falvak dolgozói! Termelőszövetkezeti tagok és egyéni dolgozó parasztok, a tavaszi vetés sikeres befejezése után a jó tavaszi növény ápolási munkával, a kukorica négyszeri, a cukorrépa háromszori kapálásával készüljetek a Béketalálkozóra! Tegyétek ünnepélyessé Béketalálkozónkat azzal is, hogy idejében felkészültök az aratási és eséplési munkálatokra. Harcoljatok a növények ellenségei a növényi és állati kártevők ellen! Munkátokban lelkesítsen az a tudat, hogy hazánkat, a béketábort erősítitek minden újabb mázsa gabonával. Lelkesítsen benneteket az a tudat, hogy hazánkban szabad, emberi életkörülmények között a nép állama, saját boldog jövőtöket építitek munkátokkal. Erre a boldog életre akarnak rátörni az imperialisták hazánkban is éppúgy, mint Koreában baktériumokkal és modern fegyverekkel, hogy elve gyék szabadságunkat, megöljék az ártatlan embereket. Fokozzátok munkátokat abban a tudatban, hogy minden újabb siker csapást jelent a határainkon leselkedő Titóra és bandájára, az imperialisták aljas láncos k>»- ty árra.

Tolnamegyei asszonyok! A termelésben való fokozottabb helyt állással készüljetek a június H Béketalálkozóra! Vegyetek részt még jobban a termelésben, éljetek alkotmányunk biztosította jogaitokkal. Vegyétek ki részeteket az, üzemi és mezőgazdasági munkából. vállaljatok minél nagyobb területet a gyapot munkálatok el végzéséből, a tavaszi és nyári növényápolási munkálatokból, (Ayer mekeitek még boldogabb jövője érdekében legyetek aktív harcosai a békének: legyetek harcos építői szocialista hazánknak. Az a tudat fűísön benneteket munkátokban, hogy liazánkbau már megvalósult az az elv, hogy „legfőbb érték az ember“. Gyermekeitek nyugodtan járhatnak közép- és főiskolákba, nyitva áll előttük az egyetem, lehetnek tudósok, mérnökök és Néphadseregünk tisztjei. Nem fenyegeti őket az a veszély, hogy az iskolából az utcára kerülnek és nem kell félniük attól, hogy kiuzsorázza a bankár, vagy a gyáros. Erősítsétek saját munkaterületeteken a békeharcot, hogy megakadályozzuk az imperialisták tervét, hazánkat ne tudják a baktériumháború szinterévé tenni.

Értelmiségi dolgozók! Orvosok és pedagógusok, mérnökök és művezetők jó felvilágosító műn kával, tudásotok gyarapításával és maximális felhasználásával harcoljatok a békéért! Legyetek élharcosai az üzemekben és a falvakban a munkafegyelem megszilárdításának, a szovjet tudományos módszerek elterjesztésének.

Tolnamegyei békebizottságok! Végezzetek fáradhatatlan népnevelő munkát a béke erőinek megsokszorozása érdekében! Ismertessétek a béketábor országainak harcát a tartós békéért! Leplezzétek le az imperialista agesszoro- kat, akik a népek békés életére törnek, el akarják puszítani a falvakat és városokat! Ugyanolyan vértengert akarnak hazánkban is, mint Koreában. Vietnám l an és a többi országokban, ahol a népek fegyverrel a kezükben harcolnak szabadságukért, függetlenségükért.

ÉLJEN BÉKÉNK LEGFŐBB ŐRE, A VILÁG BÉKE HARCOSA, A NÉPEK NAGY TANÍTÓJA, SZTÁLIN!

ÉLJEN A BÉKE MAGYAR-- ORSZÁGI FRONTSZAKASZA NAK ELSŐ HARCOSA. DOLGOZÓ NÉPÜNK NAGY VEZÉRE ÉS TANÍTÓJA RÁKOSI MA TA ÁS!

vialisla háborús gyújtóiatokat. Azt' mondja Sztálin elvtárs: „Egy gondolom, hogy az -atombomba szószólói csak abban az esetben hajlandók beleegyezni az atomfegyver eltiltásába, lia látni fogják, hogy nem monopolistái többé." A nyilatkozat újabb hatalmas fegyver a békéért vívod harcban, a világ népei kezében és. súlyos csapás az agresszorok háborús terveire. Szerte a világon mind szélesebb tömegek tanulják meg, a marxis iák-leninisták vezetésével,

hogy a béketábor erejének növekedése.. a békéért folytatott állandóan erősödő aktív harc meggátol-, hatja az üupo ni a listák kalandor terveinek megvalósítását a harmadik világháború kirobfcantúsát.

t olna megye békehareosai többtermeléssel, a tervek túlteljesítesevel készüljetek a június 1-i béketalálkozóra