Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-01-12 / 9. szám

wm-mrn Vftic PACIf TÁGJAI JETÜK A MA! SZAMBÁN VLsinsiJüj ei'Mflr» feWóúiláatf ar UNSZ politikai ULmvíaí- gának január 9-1 ülésén ’i ü. — A francia kormány. véiság (2 o — Kudarcba fulladi titoék t>ob«j Benjs- L?k* ktliúíMI etrnteala* varüt>ort»I, uV építése (JL o. — A forradalmi elmélet nagy ereje ct. oá M«jf*arloK* küígvüléftet a nagydorogi földmiiiessítiví'tkfifl (4 o ~ A M«ck3&árdi m jii zenekar készül n huMúrverwenyre (4 o ÉTTJÄCANÄ APJA ARA 50 FILLÉR SZÓMBA I WA 1952 JANIM*! r. zilárdífsuk meg pártcsoportjainkct A szocializmust építő hazánk .j&bb, még nagyobb erőpróba előtt LH. Sikeresen befejezett, felemelt itéves tervünk második esztendeje után a. harmadik tervév még na­gyobb követelményeket tűz elénk, politikai, gazdasági és kulturális ' életünk eredményeinek további nö- ! ívelése terén. Eddig is minden meg- Ijnozdulás, minden nagy eredmény lelérése párttagjaink, a kommunis- fták kezdeményezésére történt. [, Ez természetes következménye unnak a megállapításnak, melyet Rákosi elvtárs tett, hogy ebben az országban mi, kommunisták va_ igyunk mindenért felelősek. Tehát »most az új tervéviink elején Ráko- |si elvtárs beszédének iránymutatá- |sai nyomán különösen pártszerve- -éteinknek kell még erélyesebb, még keményebben kiállni pártunk, \ egész dolgozó népünk célkitűzései­nek sikeres végrehajtásáért. [ Hatalmas nagy munka ez és eb ben pártcsopórtjáínknak is még magyobb aktivitással kell részlven- niök. Vannak már jó tapasztalata­ink például a Tolnai Selyemgyár-, han, ahol igen eredményesen segí- mették a pártcsoportok a szervezet munkáját, valamint a termelési eredmények fokozódó növelését. Felvilágosították az üzem rosszul teljesítő dolgozóit, hogy milyen ká_ jrokat okoznak ezzel egész doigo- ~tö népünkön keresztül a mj Kata!- *9nas békeíáborunknak is. f így érték el például, hogy Sár. közi Lőrincné, aki eddig alacsony minőségű árut gyártott, ma már kiváló minőségűeket termel. Az új pártvezetőség nem áll meg az ilyen eredmények mellett, hanem még’ nagyobbakat akar elérni. Kétheten­ként értekezletet tartanak a párt- csoport bizalmiaknak, ahol megad­ják a szempontokat az elkövetke­zendő feladatok jó végrehajtására. De a legnagyobb biztosíték a párt. csoportok munkájának megszilárdí­tására mégis az, hogy olyan bizal­miakat választottak az átszervezett csoportok élére, mint Morvái .16- fasefné, Fojdí Ferencné sztahanovis­tákat, egész dolgozó népünk büsz­keségeit További munkájukban támasz­kodjanak bátran a hatalmas Szov­jetunió kipróbált tapasztalataira, akkor még nagyobb eredményeket érnek el a béke megvédése terén, de saját jólétük növelése terén is. M. Podugoljnyikov elvtárs például ezt mondja; ,,Ismeretes, hoqy a gazdasági sikerek, a pártszervezési és pártpolitikai munka sikerétől függnek” Különösen meg kell javítani és ahol még nincs, meg. kell szervezni a falusi szervezeteinkben,. termelő­szövetkezeteinkben, csoportjaink­ban, Egész biztos, hogy ha a dec*! Alkotmány tszcs-bcn már tavaly meg lettek volna az erős pártcsö.. portok, még hatalmasabb eredmény^, értek volna el. Az olyanok, akik keveset dolgoztak, most elégedet­lenkednek és jó! dolgozó kommu­nistáink nem eléggé erélyesen lép­lek fel ezek ellen. A jövőben saját régi nyomorúságos életük tapasz, patait még a Horthy-rendszerbö! használják fel agitációs munkájuk­ban, akkor az eredményt kint a földeken a termelésben sem marad el. A pártcsoportok létrehozása le­hetővé teszi, hogy mind üzemben, gyárban, mind mezőgazdaságunk szocialista szektoraiban a kommu­nisták eredményesebb aktivizálódá­sa nyomán a pártonkivüliek is fo­kozottabban zárkóznak fel mellé, jük. A szovjet tapasztalatok azt mutatják és ezt nekünk is követ­nünk kell, hogy a pártcsoport bi zalmija fáradhatatlanul fejlessze csoportjának aktivitását, mind a politikai munkában, mind a terme, lés terén, öntevékenységüket, azál_ tál, hogy gondoskodik csoportjának tagjain kívül a pártonkivüliek esz­mei, politikai fejlődéséről is, így érhetik el, hogy egy-egy részleg dolgozói, a kommunistákkal az élen, pártunk és népi demokráci­ánk célkitűzéseiből rájuk eső részt . 'v,.«tat, <jő1 *KTí . . jj'és tik. Pártbizalmijaink e fontos fel­feladatot csak úgy tudják megolda­ni, ha a politikai oktatást, de egész csoport tagjaira eredményesen ki­terjesztik, Nagyban elősegíthetik a pártépítés egyik legdöntőbb kérdé­sét ezáltal a tag- és tagjeíölfelvé- telt. Látják a jó eredményeket el­érő pártonkívüli becsületes dolgo­zókat, és elbeszélgetve velük erő­síthetik, növelhetik mtmkásosztá. íyunk élcsapatának sorait. Most az a feladat, hogy az új pártvezetöségek eddigi lendületü­ket tartsák meg, sőt fokozzák to­vább cs különösen szociaíisto. szek­torainkban a pártcsoporfok munká­ját szilárdítsák meg. feladatuk pártcsoportjaink bi­zalmijainak tehát, a. határo­zatok végrehajtásának jó megszer­vezése, az oktatási munka, valamint a kommunisták élenjáró termelési eredményeinek szervezése, amely­nek nyomán a pártonkívüli becsü­letes dolgozók is harcba indulnak. A pártszervezet eleven aktív politi. kai agitációs bázisává lesznek ígv, amely meghozza gyümölcsét. Az alsóieperdí állami gazdaságban decemberben közel 21 ezer literrel emelkedett a tejtermelés Az elmük év decemberének elején a budapesti állami gazdaság versenyre Invla ki a tnegye állami gazdaságait a tejhozam emelésére, Sztálin elvtárs 72. születésnapjának tiszte le érő Ál­latni gazdaságaink szinte kivétel aél kül csnltakoz'iak ehhez a felhíváshoz, annál is inkább, meri tudatában vol­tak. hogy a lejhozam emelése nagy­mértékben hozzájárul a városi dolgo­zók tejeiül.1ásnunk biztosításához. Az. állami gazdaságok dolgozói a kihívás elfogadása melllett felajánlásokat is teltek, tiogv a termelés fokozásával járulnak hozzá felemelt ötéves ter­vünk sikeres teljesítéséhez. A dolgo­zók meg.halárotőák azt is. hogyan jé rulnak boíza felajánlásuk teljesítésé­hez. A nagyobb eredményeket az eg vé­di takarmányozás bevezetésével, a a. ká?tnányok jobb eCokészlhéséve!, gon­dos ápolással, napi háromszori Fejés bevezetésévé! fogják elérni, határoz luk el. Az állami gazdaságuk megyei köz­pontja kiértékelte n vállalások telje sítését. A kiér.ékelte eredmény, azt mutálja, hogy állami gazdaságaink je­lentős -eredményeké' értek el a lej cí­meié? lerén. .4 legjobb eredményt n® alsóleperdi állami gazdaság er le el, A december folyamán fejt tejmennyi­ség 3 novemberihez viszonyítva több, mint ?í ezer literrel növekedett'. Ez az eredmény a gazdaság öntudatos dolgozóinak jó munkájú’ bizonyítja, akik tevékenyen kiveszik részüket a szocializmus építéséből. Eredményes munkát végzett e té­ren a tamási állami gazdaság is, mert a tejtermelés december hó­napban közel 9 ezer literrel emel­tedéit. Jelentősen emelkedett a tejtermék* a várdomb? állami gaz­daságban ín ,h havi emelkedés »W 7 ezer liter körül v»n ■Az alsópéh állami gazdaság tejterme­lésé közei í ezer literrel eine kedeti. Nem sokkal marad el mögötte a nagy. tormási állami gazdaság sem. ahol szin'.én 4 ezer liter körül van a de­cemberi tejtermelés emelkedése. Az ürgevári állami gazdaságnál SOO lile ren felüli, a ger,jeninél 700. a trperd- pusztaj gazdaságba,!? GOÖ liter körüli emelkedés van a november hónaphoz viszonyítva. Ha a (ebenenkéni? fejési átlagol vesszük figyelembe, a telje sí lés során a köve.kezo soirend alakút ki; első helyen áll az ahtóleperdi *i lanti gazdaság !t litert» fejési at* tnggat. Második a toteaszigvti !». harmadik « laruási 8.4. uegjedik az alsópeli 7 5. ötödik a nacylor mást 7.4. halódik a ger jeni 7.?>, hetedik a leperdpusrhil 89, nyol­cadik a várdOmbi fi.», kiJenéedlk az ürgeváH állam? gazdaság fi H litere« {ejti«? »l.Laggai lobt» gazda-ág ban jelentős eredmény1 értek el a tehe.neijkcnti átlagos lej- hozam emelése lerén. A tamási állami gazdaság 7.1 literről 8.3 literre, « ger-.- jmi (,.] literről 7.8 literre, a lepvnl pusztai G.ő-rti ü.9 literre emelte, a te­jes? átlagot. Ezek az eredmények az mutáljas.. hogy állami gazdaságaink mindjobban betöltik szerepüket a. mezőgazdaság szociálisa átépítésében. Párunk H- kongresszusán Rákosi elvtárs kijeiül- te állatni gazdaságaink feladatai!. „Ok lesznek a szocialista mezőgazdaság cg jobb árutermelő mintabirtókaj amelyek nemesített vető írt aggal fa?- áll??;'okkal is ám ugatják a nv-zögazda ságoí, új kultúrák, új termelési uíö dók kikísérletezésével, meghöhos? :ím va.l és elterjesztésével gyorsítják me­zőgazdaságunk íovábbi fejlődését. Nagyarányú építkezésüket megyénk termelősasövelkesetei as elmúlt érben T e rm el ősz-ö ve: kés: ele, nk iiabamas fejlődésem mentek át az «többi évek­ben, Termése re dinén ye Lk jóval fölül­múlták az egyéni gazdákét, a szor­galmasan dolgozó tagok jövedelme is jóval nagyobb volt. Ezek azt bizo­nyítják, hogy a tórvasgazdálka dá.s job . ban ki tudja használni a lehetősége két az elaprózott egyéni gazdaságok­nál. A nagyüzemi gazdáskoétásnak rendkívüiii előnye az, hogy nagyobb állatállományt tarthat, aránylag keve­sebb befektetéssel, amely jelentősen hozzájárul a nagyobb jövedelem c! éréséhez, Megyénk te mi előszó ve!, kőzetein ek hatalmas fejlődését bizonyítják a nagyszámú épí kezesek is. Az elmúlt évben csaknem kétszerannyi gazdasági épületet építettek, mint lf)öÓ-ben Ezekhez az építkezésekhez nagyban hozzájárultak az állami beruházások is. Termelőszövetkezeteink az épüké zésekhez I millió 400 ezer forint se­gítségei kaplak. Ezek mellett saját erőből is tőrlén/.ek építkezések, így elsősorban istállók, serlesfiaztatúk és egyéb gazdasági épületek épülitek. A termelőszövetkezetek legnagyobb rész­ben kihasznál'ák a helyi adottságo­kat és a saját erejükből történő tég- lacgetéssel gondoskodtak épülcanya gokrók A mucfci Vörös Zászló iermeló- skövetkezet az ősz folyamán mint­egy 43.000 téglát égetett, ebből már egy KM) köbméteres siló épí­téséhez használlak fel téglát, a többit a tavasszal meginduló épít­kezésekhez használják fel. 1051-ben 2889 férőhellyel épTe íék tehénistállót', 1260 férőhelyes sertés- Hnzlaööl és 157Ü férőhellyel sertés hizlaldát építettek a termelőszövet­kezetek és csoportok. Érék mellett 24.950 férőhelyes baromfiólart is épt- tot'lek. A takarmnátiyok tárolására pe. dig 11,370 köbméter befogadó képes-- séggel építettek sitiókat. A nagyarányú építkezéseket a ter­melőszövetkezetek és csoportok műi­den esetben a tanácsok irányi'ásóval végezték. A tanácsok mindenben se­gítségére voltak a csoportoknak, hogy az építkezéseket elősegítsék. A simon- tornyai Alkotmány •«»rnn> 1 ö<zöve!keze elnöke beszámol a megye; tanácsnak, hogy. az isá’lúk rosszak és a férőhely Személyes példamutatással harca unk a szilárd munkafegyelemért' — írja Onódi G鮫 rost ahán ovist a levelezőnk KEDVES TOLNAI NAPLÓ! A munkafegyelem megszülirdüásá ért folytatott harcban minden -Joigo- róuak ki ke.il venni a részét. Mégpe­dig azért, mert ötéves tervünk ö. éve még nagyobb feladatokat tűz az egész dolgozó népünk elé és ezeket, csak szilárd nuinkufegy etemmel tudjuk megvalósítani. Először is nekünk, sztahánovistáknak kell személyes pél­dámul afássnl élenjárni, A jól bevált munkamódszerünket átadjuk a gyen­gébben 'teljesítő dolgozóknak és a mű­vezetők segítségével akarjuk elérni a/;'., hogy üzemünkben 100 százalékon alul teljesítő ne legyen. Ehhez persze a dolgozó sz»?kif»i‘snl;iií\h o munkához való viszonyának meg kell változni. A munkaidő 8 órájának minden per cet ki kell használni termete munká­val. Ezt egyes szak,ácsainktól a múlt évben nem igen tapasztaltuk. A mű Vezetők bá-ra-n éljenek azzal a jo­gukkal, ami-! kormányzataink a meste­rek és művezetők jogúiban biztosit. Kérjük mi, tiiósok, hogy a BéKe- szereiő-bvigád tagjai a bes/áKilóskor az anyag kezelésére nagyobb gondot fordítsanak, meri ha égy-egy vizes ké­ve bekerül, az már a többi 15—20 mázsa kendert nyirkossá teszi és így az egész látó, törő csoportok teljesít­ménye, visszaesik, ami által a íervün kát naponként nem tudjuk teljesíteni. Szükséges még, hogy az üzemlaka o- sok a gépek karbantartására nagyobb gondot fordítsanak. Ha mindezeket be'ártjuk, akkor elérjük, hogy minden dolgozó naponként tudja tervét telje­síteni, ezen keresztel az egész üzem a terv teljesítésében nem az elsők között, hanem az első lesz a ros ki­készítő iparban. Onódi (lér.n a Dombóvár; Kond-ersvár sz'ahánoviy ája. is kevés. A tanács engedélyt adod a termelőszövetkezetnek az épületek le­bontására, majd javasolta, hogy a sző. vdlkezct fejlődésének megfelelően az eddigi zsúfolt, egészségtelen iátáliök helyed újakat építsen a föídterftleteö átft>lyó patak meMetE A megyei ta­nács elkészíte -le a tervékot, amelyek- twk alapján a tavasszal már megkez­dik az új istállók épülésé'.. Újabb bal kölesdi kultűrcsöport jeleotkezett a körzeti beniuíatóra KEDVES TOLNAI NAPLÓ! A körzeti, illetőleg járási kultúrver- seny megrendezése a gyönki járás területén általános, megelégedett, lelkes visszhangra, talált, Mi. sem bi­zonyítja jobba.n a lelkesedést, mint az, hogy a járás területén hatvan cso­port nevezett a kuihírversenybe. Ezt az eredményt úgy tudtuk elérni, hogy versenybe állítottuk a községeket a benevezések és a verseny megrende­zése területén. Ezen a területen a legjobb erdményl, Kölesd és Hőgyész községek érték el. Különösen. Kö­leseiét kell kiemelni, ahol úgy har­coltak a. verseny megrendezéséért, hogy az előzőleg már benevezett cső. portokhoz még hat csoport, csatlako­zott és jelentkezeti, a körzeti bemuta­tóra. Ez az eredmény nagy fejlődést jelent Kölesei kulturális ételében. Meg kell azonban, az élenjárók kö­zött említeni, azokat a községeket is, akik becsülettel kiveszik részüket az 1952-es kultúrverseny sikeréért foly­tatott harcban; Hangos, Diósber^nY, Szobaion, Felsönána, Keszőhídegkut és Varsád. A felsorolt községekben a legkevesebb három, csoport jelentke. zeit a külhírversenybe. Hibái, követnénk eí azonban akkor ha csak eredményeinket tárnánk fel ezen a (éren, kétségtelen hibáink is vannak. Vannak lemaradók, akik nem neveztek be a versenybe, hátul­kullognak, nem hogy előre s égi ten él- ügyünket a versenyen való részvéte­lükkel. hanem inkább még hátrálta- ják. Simontornyáról csak egy csopor' nevezett hosszú harc után a verseny­be, arra hivatkozik, hogy tavaly a kultúrversenyen a legjobbak közölt voltak és most azért nem neveznek be. mert hátha lemaradnak, De Gyonlk sem dicsekedhet jobb eredménnyel hiszen ott is csak két csoport neve zeit a versenybe, pedig a. feltételek a benevezésbe., Gyönkön éppen úgy megvannak, mint Simon tor nyár; A felsoroltakhoz hasonló Kalaznó u, ök sem neveztek a kultútversénybe. pedig pártunk és kormányunk S0 ezer forintot irányzott elő KalaZnónak ku! túroithon építésre, a be nem név ezé s visszaélés az államunkkal szemben Pálfa és Szakadat is lemaradtak, ők sem kívánják kulturális életünk gyón fejlődését. A lemaradók.' figyelmét sze retnénk arra felhívni, hogy a. lemara­dást pótolni lehet, de csak erős. oda­adó munkává^ kísérjék figyelemmé Hangos kulturális életének fejlődésé' és látni fogják, hogy nemcsak Han­gosból lehet hét csoportot neveztetni a ku!túrversenybe. Ezek a feltételek minden községben megvannak rnn ’vek Hangosban, csak ki kei! használ- n.i és be lehet nevezni a versenybe. Földesi János Gyönk. népművelési előadó. A vasúti pályaépítő munkások országos tanácskozásának határozata idei tervük haláridő előtti teljesítéséről A vasuli pá’yaépíío cs pályáfciin- ‘artási dolgozók iegkiválóbbj-ai orszá­gos értekezletet tartottak csütörtökön Budapesten a MÁV LeniU-körúti kul Itirterniében, burányi József, a vasúd főosz áiy pályafenntartási osztály veze ője beszámolója után a pályaépitő du h ozók hagv számban szóltak hozzá i fcive't-l: kérdésekhez, majd határo­zati javaslatot fogadtak el. a me! \ ben megfogadták, hogy első negyedévi ter­vüket négy nappal előbb, egész évi tervüket pedig december 2-1-re, a nagy Sz álán születésnapjára befejezik. Er­ről ielkeshangu táviratban értesítették népünk szeretett vezérét, Hákosi Míi- ‘vást

Next

/
Thumbnails
Contents