Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)
1952-04-20 / 92. szám
vs n 1 6 »*f» kmnm w É P ÜL A KOMMUNIZMUS pshfiorov AZ ÁBRÁND MEGVALÓSUL Új gépek a kommunizmus épVkvz&sein&t, Tél van. Vékony hóréteg fehér takarója borítja a sztyeppét, az utak fa gyosak, és amikor az ember kiszáll az autóból, hogy szertenézzen, a jégkéreg megroppan a lába alatt. Valamikor napoküfi át járhattak ezt a vidékei, nem akadt látnivaló, semmi érdekesség sivár pusztaság és. unalom mutál to magát a szem kiváncsi tükrébe. Most? Akármerre járunk ezen a vidéki; ti, a nagyszerű építkezések e gyei gy részlete tárul elénk. Hiába jelez cf naptár téli hónapot, az itteni hátul- más építkezések szamára megszűnt, az év szakokra] tagoltsága — télen éppé: olyan líjpiplcltel folyik a munka, mint a zservdüW tavaszban, a virágzó nyárban, vagy a hervadó őszben. A nagy építkezések illeme nem ismer megái last, az építkezési technika korszerű fejlődése legyőzte az időjárás minden viszontagságát. Utitársaink között van Alekszandr Petrovics Alekszandrov. a Volga-Don csatorna építkezésének egyik mérnöke. Nemcsak utiiársúnk, hanem vezetőnk is, szakértő ismertetője azoknak a rend kívüli alkotásoknak, amelyek most a> kietlen sztyeppékén születnek. Egyszer elhangzik ez a kérdés. Mondja, csők. Alekszandr Pctrovies, a múltban, senki nem gondolt arra, hogy a Volga és'a -Don. vígét-összekösse? — Dehogynem — feleli a mérnök•— gondollak rá mások is, sőt Nagy Péter idejében meg is kezdték az ásatási munkálatokat. Nem itt, a csatorna mostani vo palán. hanem jóval feljebb, Kamisin 'körül. Ott vari a Kamisenka folyó, amely a Volgába ömlik. Á Karnisén ka cgyhelyiitt igen közel kerül az llouijához, amely viszont a Dón egyik mellékfolyója. Ennek a vízrendszernek egyesítése lebeghetett Nagy Péter előtt, amikor itt akarta megalkotni a két nagy folyó ,a Volga és a Don összeköttetését. A munkát megkezdték, de aztán abbamaradt az egész. Túlságos nehéznek bizonyait, túl hosszúnak ígérkezett a megvalósítása, vagy Péter fi' gyeimét közben más alkotás kötötte le, — a munka abhamaradásának pontos okúi nem tudjuk, csak a lényt, hogy megvolt a kísérlet, s aztán megfenek- lett és ma már csak a földmunkák nyomai emlékeztetnek az egykori próbálkozásra. Izgalmas beszélgetés kerekedik a múlt körül. A kis társaság arról vitatkozik, mi volt az ok, ami a két folyó összekapcsolását már több, mint két és fél évszázad előtt megpendítette. Alékszcuulrov mérnök erre a kérdésre is szakszerűen telel: — A Volga a Kaspi tengerbe ömlik, ahonnan — mint tudjuk — nincs kijárás az óceánra, a Volga tehát kizárólag belső jelentőségű víziútvonal. Összeköttetése a Donnal azt jelentette volna, hogy a Donon keresztül megnyílik az út az Azooi, onnan a Feketetea gerbe, s tovább a Földközi tengeren keresztül a világ bármelyik kikötőjébe. Mindez óriási lehetőségeket biztosított volna a kereskedjem számára. Hát csak a kereskedelemre gondoltak? — Mi másra gondolhattak volna? — A népre... A Volga,%és a Don vizének kivezetésére a földekre, amely a sztyeppék újjászületését és termékenységét jelenti. Alekszandr Pctromcs arcán mosoly jelenik meg: ~ .4 szovjet hatalom előtt gondolt valaki a képre? Csak a szovjet hata lomnak és a mi pártunknak tulajdonsága. hogy ábrándjai egyek a nép áb rándfaival... Es most elérkeztünk a nagyszerű pillanathoz, amikor minden, ami a nép érdekeit szolgálja, valóra válik. Az ábránd is megvalósul. Az új szovjet szénkembójn 1951 ‘ben a szovjet bánya^éptervezCk és szerkesztők alkptó munkaja újabb győzelmet hozott: legelsőnek alkották meg és Vélték használatba azt a szén kombájnt., mely a .meredek dőlésű: vé kom szénrátegek szénkitermelését telje* *né< lékbe« gépesíti. Tervezőit, szerkesztőit, valamint . a gyártásban résztvevő több dolgozót első osztályú Sztálin díjjal jutalmazta a szovjet' kormány. Sztáiirodijat kapott: Aiakszéj Top.cs i-j év bányamérnök, á tervezés vezetője, aki a szénbányászati gépek állami tervező-, szerkesztői- -és kísérleti’ intézetének igazgatója, továbbá Viagyinvr Balikovy Alekszandr, Picéiig út .Nyikoia i Kszcnofontov mérnök, ogyanennéti / az intézetnek a szerkesztői. Szem jön. Osztrovszkí j, az ,.Aríyo* magol’‘-szánk ombinát (Donyec medence) főméámoke,; -Nyikoláj Grehcqv bányamérnök. a' Szovjetunió szónbányá- síati „minisztériumának mérnöke, Al-ekszarídr Csic.sltan ,az egyik donyec medencei szénbánya mechanikusa, valamim áz új kombájn gépészei: .Viktor Szuganyjsko, Jefim Sztarodubcev és Mihail Halíincskin. A kitüntetett doh kozák névsora szemléltetően tükrözi a szovjet társadalom jellegzetes vonását: a. szellemi és testi munkát végző dolgozók, a mérnökök és munkások alkotó együttműködését. Az új szénkombájn eredeti 'konstrukciója teljesen megfelel azoknak a bonyolult, P 'a munkahely szűkös'méreteivel korlátozott munkaviszonyoknak, melyek a meredek dőlésű, szén rétegek kitermeléséi jellemzik. Merőben új az általános elrendezése, s működése újabb baladást jelentő elven alapszik. A gép működése közben nagy szénda- rabokaf hasít le a rétegből s ennek következtében kicsiny az energiaszükséglete, A szénkombájn előnye; kis méretei, csckály súlya, egyszerű kezelése és üzembiztossága. A gépet sűrített levegővel hajtják s így nem okozhat rob- bonásl. Egy egy ilyen kombájn mintegy 20 fejtőváijárt szabadít,meg ä nehéz testi munkát ól. Azok, akik tegnap még fej - tóvá? árok voltak, az ingyenes és az állam költségén lenníartolt különleges tanfolyamok elvégzése után szakképzett gépkezelőkké: szénkombájn-kezelőkké rakodógépek és más gépek kezelőivé válnak. Természetesen újonnan szerzett szakképzettségüknek megfelelő munkát kapnak. A szovjet bányászai, amely ä gépesítés eredményeképpen yohamosffiij fejlődik. évről évre a szakképzett bányászok újabb és újabb csapatait kapja. Az új szénkombájn alkalmazása gyökeresen megváltoztatja a szénkitermelés technológiáját, jelentősen javítja a munkaviszonyokat, csökkenti a fejtésben a szénporképződést, fokozza a munkatermelékenységet és csökkenti a termelési költséget. Kísérleti példányait már ki is próbálták, s ezidőszerint <l Donyec-med®m?« bányáiban dolgoznék velük. Az új kombájn kiváló gépészei: V. Szugonyko, J. Sztarodubcev és M. Haíimoskin minden tudásukat, minden bányásztapasztaiatukaifc latba ve tették, hogy minél előbb elsajátítsák az új gép kezelését. Alkotó munkájukkal nagyban hozzájárultak a kombájn eredményes alkalmazásához. Eddig máris számos értékes javaslatot' tettek a gép szerkezetének javítása céljából, ők javasolták például a kombájn vezetésének javítását. A. Csieskan mechanikus, N. Grebcov mérnök, valamint Sz. Osz- trovszkij mérnök a kombájnnal végzett kísérletek vezetői szintén értékes javaslatokat tettek az új szénkombájn üzembiztossága fokozása érdekében. Az alkotó együttműködés eredményeképpen jelentősen javították a szénkombájn konstrukcióját, & a sorozatgyártásnál már figyelembe vették a kísérletek során szerzett tapasztalatokat, valamint a munkások és mérnökök által tett javaslatokat. VETÉS Nagyon csalóka a tavasz erre Kubányban. Egykét- napig jó idő járja, aztán újból esik, vagy havazik, sőt visszatérnek az enyhe fagyok is. De amikor a kaukázusi hegyormok felől érkező szürke felhők mögül kikandikál a kék ég és felvillannak a nap sárga sugarai, hirtelen megélénkül az egész föld. A szeszélyes időjárás kavargásában ezek a tavaszi napok jelentik „a vetés ablakait“, amikor meg kell ragadni a dolog végét és jó felkészülés után, tétovázás nélkül, gyors ütemben elvégezni a tavaszi vetési munkálatokat, -mert a „vetés ablakai“ rövidesen megint elhomályosulnak. ilyen idő jár most is, amikor a rodnyikovszkajai 5,f\prradu.lpmí A ilágítótornya“ -elnevezésű kolhoz veze- tősegi szobájában ülünk. Künn fehéren kavarog a hovinur, de Szergej Fjodorovics Poljakov, a kolhoz agronomusa nyugodtan ül a jólfűtött szoba barátsá gos melegében és megelégedetten mondja: — Tombolhat a hóvihar, mi már elvetettük a korai kalászosokat.., # . -Ebben, a kolhozban ügyesen és eredményesen kihasználták a . „vetés ablakait“, — azt a két-húroxn napos koratavaszi, napfényes időszakot,. ami a fagyos, esős, havas hetek közé ékelődött A vetési időt mindég izgalmas,. idegfeszítő várakozás . előzi meg a kolhozokban. A brigádvezetők tavasz közeledtére nap-nap után végigjárják a határt és vizsgál gat ják, mennyire engedett fel a föld. A gépállomásokon ilyenkor már készenlétben állanak a traktorosbrigádok. A „vetés ablakai knak feltűnését lesi a kolhozban mindenki. A múlt esztendőben .jó tapasztalatokat szereztek, az élenjáró kubányi brigádoknak három nap alatt sikerült elvégezniük a vetési munkálatokat. Ezek azonban csak egyes brigádok voltak, itt viszont egész kolhozról van szó. mégpedig micsoda kolhozrólI Tizenháromezer. hektár földje van, lő szántóföldi brigád dolgozik rajta... Hogyan lehet ilyen mennyiségű munkát ilyen rövid idő alatt elvégezni? Ez se boszorkányság. Az eredményesség titka: a jó felkészülés, a jó felkészülés pedig a hagyományos tavaszi szemlében áll, amelyet ebben a kolhozban idén már februárban megtartottak. Amint egy kicsit kitisztult az ég és felengedett a föld, tehát amikor „a vetés ablakai“ feltárultak, szinte az egész falu. összegyűlt * nagyréten. Mintha díszszemle lett A HLAKA! volna,^ úgy sorakoztak fel a Jcolhoz igásfogatjaí, a vetőgépek, traktorok és egyéb mezőgazdasági gépek. Megmutatták a felvonuláson, hogyan javították meg és helyezték jókarba a gépeket télen, hogyan készültek fel a tavaszi munkákra. Amikor pedig megtörtént. az ellenőrzés, emberek, gépek, fogatok még indultak a földekre és megkezdődött a vetés. # Harmadik nap alkonyatíájban újból sűrűsödni kezdtek az égen a felhők, a háromnapos tavaszt megint havazás váltotta fel. —• Ekkor már megvoltunk a vetéssel — magyarázza Poljakov aaronómus, — sőt néhány egyéb ,,apró_cseprő“ munkát is elvégeztünk... így például megfogasoltunk 5.650 hektár őszi szántást. — Mennyit? —- hallatszik az ámuló kérdés. — Mások is csodálkoztak — nevet az agronómus. — Pedig nincs min csodálkozni. Gondoljanak csak gépeinkre ... Nem akarom most elsorolni valamennyi gépünket, elég csak annyit említeni, hogy földjeinken 39 traktor dolgozik, a tavaszi szántóföldi munkát már 100 százalékban gépesítettük és idén „Sz—7“_ típusú traktorokkal végeztük a tavaszi trágyázást is. Amikor gépeink künn zakatolnak a földeken, _ jót nevetek, mert mindig eszembe jut, amit az ENSz valamelyik bizottságában makoglak, hogy a Szovjetunió ‘mezőgazdasága még nem eléggé gépesített. Hát nézzek meg bármelyik kolhozunkat, alapos cáfolatot kapuuk mindenütt. .forgószél kavarja a havat, végigszáguld az utcán. A hó egyre buli, mintha nem is a tavaszt mutatná a naptár. Az embert az a gondolat foglalkoztatja., hogy ez a szeszélyes időjárás nem hat.e károsan a vetésre. *■ Poljakov nyugodtan válaszol érdeklődésünkre: Ugyan, mi ártana? A magot melengeti a föld, a jurovizálus meghozza az eredményt. Ez a roduyikovszkajai kolhozparaszt biztos a dolgában, ami nem meglepő. Elvégezte a „Tyimir. jazev Mezőgazdasági Akadémiát, kolhozában elsőnek vezette be a füves vetésforgót, amelynek ered. tnényeképen hektáronkint közel 50 mázsás búzatermést takarított be. Ilyenek a társai is: képzett, kitűnő mezőgazdák. Jól kihasználták a „vetés ablakait“. amelyeken keresztül már most iö és bőséges termésre nyílik kilátásuk. Zooteclmikusok és kolhozparasztok egy csoportja Sztálin díjat kapd# a „Dagesztáni hegyű“ középfinomgyapfas juhfajta kitenyésztéséért Ennek a fajtának kiváló gazdasági tulajdonságai vannak. Az új fajt« kitenyésztésében tevékeny részt vett Oxnar PakÜGv, a dagesztáni „Sztálm“=koIboz vezető pásztora. O mar Pakalov a fajá’lattenyésztő telepen a gazda szereidével és figyelmére! ápolja a gondjaira bízott fiatal állatokat A képen Omar Pa kalov Sztáiixudíjas pásztort hatjuk. Nemzetközi gazdasági értekezlet Moszkvában Április 12-én végétért Moszkvában a nemzetközi gazdasági értekeztek melyen 49 ország 471 küldötte vett részt Az értekez'et részvevői minden oldalról megvizsgálták a világ kerested elm mostani állapotát ég megtárgyalták az országok közti gazdasági kapcsolatok helyreállításának és fej'esztésének lehetőségeit. A moszkvai tanácskozás megmutatta, hogy a gazdasági és szociális rendszerek különbözőség* nem akadályozza a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiszélesítéséi. 'A népi demokratikus országok és a nyugati üzleti körök küldöttei számos fontos javaslatot tettek a gazdasági együttműködés fejlesztésére. A képen a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezleten részvevő magyar kü.döttség tagjait láthatjuk (balról jobbra): Szilágyi Béla, Háy László és DégeD Imre. «• A. gépek és szerszámok szocialista megőrzése a szovjet építőiparbán A Szovjetunióban folyó nagyarányú vizierőmű-építkezések nemcsak szolgálják, hanem ösztönzik !s a technikai haladást Az építkezés ha., ta'mas arányai modern szállítási tehnikát tesznek szükségessé. A jké> peu n jaroszlavli gépkocsigyár nemrégiben üzembe állított éj bil'ené tehergépkocsiját láthatjuk, amely nagyszerűen bevált a kujbiseró vizieromű zárógútjanak építkezésén folyó szállítási munkálatoknak Sztálin-díjas pásztor Nazarova kezdeményezése nyomán a szovjet építőiparban is egyre jobban terjed a gépek és a szerszámok szocialista megőrzésére irányuló mozgalom- Mihail Sisimorov és Alekszandr Zavjulov. a „Mosz. /űlsztroj" (Moszkvai lakásépítő) kőművesei versenyt indítóijuk az építkezési munkák költsccreinek csökkentéséért. A stukaturozó brigád tagjai elhatározták, hogy szerszámaikat átveszik szocialista megőrzésre. Ezzel jelentős megtakarítást érnek el. Egy jellemző példa: a stukatnrozó-láda élettartania azelőtt egy év volt. A brigád a láda használhatóságát két evre emelte. Egy-egy láda ara 135 rubel, a bugádban pedig 18 van belőle. Síkc1 riill: meghosszabbítani a kalapácsok és a vakol okaim! a k hasznai, hatósági idejét is. A brigád esti, pán a szerszámok megőrzésével évente többezer rubelt takarít meg. De nemcsak a szerszámoknál érnek el a szovjet építőmunkások jelentős megtakarítási hanem az anyágíelhaszíiálás terén is. Az építők állandóan arra törekednek, hogy semmit sem pocsékoljanak el. A „Moszzsilsztroj“ építkezéseinél sikerült 10—15 százalék alabástrom gipszet, cementet és szárazgipsz- stukaturát megtakarítani. Kimagasló eredményeket értek el az ácsok is. akik a szögek, a gerendák és más anyagok pazarlását gátolják meg. A „Moszzsilsztroj“ kőműveseinek kezdeményezései már hatalmas méretekben elterjedtek a szovjet ! építőmunkások körében.
