Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-04-20 / 92. szám

a >» B P í. O 1952 irim.is. PARI ES PART E * Á pártszervezet megjavífolta munkáját, nőttek az isivanmajorj Dózsa Népe tsz eieáményei Ha valaki tavaly meglátogatta a BouyliácListánmajori Dózsa népe termelőszövetkezetet, legelőször az tűnt szemébe, hogy nem volt a mun­ka megfelelően megszervezve, a bri­gád. munkacsapat és egyéni terü­letek nem voltak meghatározva, a szövetkezeti vagyon megőrzésére nem volt megszervezve a felelősség és egyenlősdi uralkodóiét. így to­vább. is sorolhatnánk azokat a hi­bákat, melyeknek az lett a követ­kezménye, hogy a szántóföldi növé­nyeket nem tudták megfelelően gondozni és sok terményük elpoesá- kolődoít: a nehéz munka által ter­meit gyümölcsöt, tehát nem szed­ték ie a fáról. A pari szervezet működése í? ehhez hasonló volt. A pártszer­vezet működése a tagdíj beszedés­ben és a bélyegek ragasztásában merült ki. Rákosi elvtárs a járási titkárok országos .értekezletén ki­hangsúlyozta, hogy a falu pártszer­veinek munkájút elsősorban a ter­melési és a begyűjtési eredménye­ikkel mérjük le. A Dózsa Népe nem kielégítő eredményen tellát jórészt az üzemi pártszervezet gyenge mun­káján múlott. A szövetkezet eddigi hiányossá­gai, eredményei egyre inkább meg­tanítják a pártszervezetet a jobb munkára. A felsőbb pártszervek építő bírálatai pedig a kommunis­ták kezébe adják, azokat a fegyve­reket. amelyekkel be tudják tölte­ni a motor szerepét. Ha most szemléljük a Dózsa Népe üzemi pártszervezetének munkáját, láthatjuk, hogy egyre inkább be­tölti hivatását. Ez legszemlél tetőbe ben a tavaszi munkálatokban elért eredményekkel mérhető. A miniszter- tanács határozata alapján soron]tövet■ kezű fövények vetésével végeztek, a tenged, gyapot elvetésére elkészítet­ték a talajt, Mindez fényes bizonyí­ték arm, hogy a Dózsa Népe üzemi pártszervezete ma jobban betold hi­vatását, mini a múlt évben. A szövetkezeti tagság aktivizálásában is komoly eredményeket ért el a pártszervezet. A tagokat egyre in­kább foglalkozatja a szövetkezet ügye, ami egyben saját ügyük is: szinte állandóan arról beszélnek, hogyan lehet megelőzni, hogy a ta­valy’előfordult hibákhoz hasonló az idén ne gátolja az eredmények nö­vekedését. Az egyik esoportgyülé­sen a tagok erre javaslatokat tettek. Tavaly a tengeri munkálatait nem végezték el időben a kevés munka­erőre hivatkozva és most voltak ta­gok, akik azt javasolták, hogy űz idén részéből munkáltassák meg tengeri vetésük egyrészét. A párt- szervezet mindjárt észrevette, hogy az ilyen megoldás helytelen lenne, mert tavaly sem a kevés munkaerő okozta a lemaradásokat. (Itt meg­mutatkozott, hogy a szövetkezeti tagság egy része még mindig nem az alapszabály pontról-pontra való betartásában látja a jó eredmény elérésének lehetőségeit.) A szövetkezet kommunistái azt javasolták u tagok, hogy meg kell szervezni a brigádokat, munka­csapatokat és a területet még egyé. .Bekre is fel kei] bontani, mert csak így lehet gazdaságosan kihasználni a. meglévő munkaerőt. Tavaly ezt a döntő kérdést nem oldották meg és ezért volt egyesek szerint „munka­erőhiány“’ A taggyűlés elfogadta( a kommunisták javaslatát és azóta már megszervezték o, brigádokat, munka­csapatokat A pártszervez rx jelentős lépéseket tett annak érdekében is. hogy a „ki mint dolgozik, úgy veszi Uaszpát" elv még jobban érvényesül tön. Javasolta, hogy a kimagasló eredményt elért tagúk munkájuk arányában külön jutalomban része­süljenek. A szövetkezet tagsága el­határozta, bogy Pintér elvtársat, a szorgalmas sertésgondozót megju­talmazzák jó munkájáért. Pintér elvtárs a gondozása alatt lévő 3b mangalica anyasertés egy­szeri fiaztasással 225 kismalacot ho_ zott a világra. A levúlasztási norma 5, Ezen felül, amit felnevel a % anyasertés után, abból minden ötö­diket megkapja jutalomként. A szövetkezet sertésállománya a megalakulás óta tizenötszörösére, .szarvasmarhaállománya közel há­romszorosára növekedett. Jelentős javulás van az állatállomány minő­sége terén. Ennek az eredménynek a tovább fokozására igen jó alap Pintér, elvtárs meg jutalmazása, mert a nagyobb jövedelem serkenti a többi állattenyésztőket is terveik tűi teljesítésére, A pártszervezet működésében beál­ló H javulás nagyban elősegítette azt is, hogy a szervezet tagjai rendszeres oktatásban vesznek részt; így világo­sabban látják feladataikat, növekedik bennük a kommunista harcim kiállás a szövetkezet eredményeinek növe­kedéséért vívóéi küzdelemben. Az oktatásba egyre több pártonkívülit is bevonnak. Az eddigi bírálatok és gyakorlati tapasztalatok után még • világosabbá válik a pártszervezet előtt, hogy ax eredmények még nagyobbak lennének, ha a vezetőség rendszeresebben fog­lalkozna a szövetkezet gazdasági ügyeivel. Eddig vezetőségi ülések leg­feljebb párttag-gyűlés, előtt voltak és ott sem foglalkoztak kellően termelé­si kérdésekkel nem számoltattál;, be­ás elnököt elvégzett munkájáról. A pártvezetőség cthatáro&'a, hogy ezen­túl hetenként, meaiartja a vezetőség gyűléseket, ott megvitatják ermelési eredményeit, hibáit, — o.z erre a óéi­ra kitűzött napirendi pontban — időn­ként beszámoltatják az elnököt, es konkrét javaslata Irat adnak neki. A hibák kiküszöböléséhez hozzáfogott a pártszervezet, aminek meg is van az eredménye. Vannak azonban még mindig olyan hibák, amelyeket sürgősen ki kell küszö­bűim és ezen a téren nagy feladat vár a kommunistákra. A termelő- j szövetkezetben a fegyelmi bizottsá­got eddig nyugodtan fel lehetett volna írni a munkanélküliek listájá­ra. mert nem foglalkozott fegyelmi ügyekkel, holott az igazolatlan hiányzások szinte napirenden vol­tak. A pártszervezet hasson oda, hogy o fegyelmi bizottság szigorúan vonja felelősségre a hanyag dolgo­zókat. Az utóbbi napokban elhatá­rozta a szövetkezet igazgatósága a tagsággal karöltve, hogy munkaegy­séget vonnak le az igazolatlan mu­lasztóktól. A pártszervezet gondos­kodjon róla, hogy az meg is való­suljon, ne csak papíron maradjon, mint eddig volt. A pártaktiva hálózat eddig meg volt ugyan papíron, de a valóságban nem működött. A ve­zetőség gondoskodjon róla; hogy minden munkaterületen dolgozza­nak a kommunisták és ott segítsék a termelést. Szélesítse ki a pártszer­vezet a pártonkívúii aktívahálóza- tot is. Ez igen jő alap lesz a párt­szervezet friss erőkkel vak) feltöl­tésére. Eddig ezen a téren nagy hi­bák. voltak, mert a múlt év októ­bere óta nem vettek fel tagjelöltet és azóta tagot is csak négyet. Ä párt- és pártonkívúii aktívahálőzat kiszélesítésével az eddiginél sokkal nagyobb eredményekéi tudnak elér­ni az agitáció terén. Ezen a téren szintén sok javítanivaló van. Tagok közül sokan nem akarják jegyző­könyvileg átvenni a szerszámokat és a munkaterületet. Es abból fakad, hogy. még mindig nem látják eléggé világosan ennek a jelentőségét. Nin­csenek tisztában azzal, hogy az egyé­ni felelősség kiszélesítése minden tag egyéni ügye is, mert a szőve'kezel eredményeinek növekedéséhez vezet. A pártszervezet ezentúl rendsze­resen mozgósítson a versenymozga­lom kiszélesítésére. A pártszervezet jó munkáját fogja mutatni, ha nem lesz a szövetkezetnék olyan tagja, aki versenyen kívül lenne. Az egyenlősdi ellen vívott harc állan­dó feladata a pártszervezetnek. Ép­pen ezért akadályozzon meg min­den olyan kísérletet, ami a brigá­dok, munkacsapatok felbomlásához vezetne és hasson oda, hogy a te­rületek egyénekre való felosztása minél előbb megtörténjen. Jól sikerülteit, as első Sxabad Föld Vasárnapok Az Isköláih'kíyüld tömegoktatás egyik leghatásosabb módszeré a Szabad Föld Téli Este előadássorozat, volt. A Sza­báid • Föld . Téli Este,- a falusi. oktatás legelterjedtebb formája az idén is jő eredményeket hozott. Megyénkben 127 községben, illetve településen volt. megszervezve a Szabad, Föld Téli Este] A dolgozó parasztok megszerették ezeket az előadásokat, ezt lemérhet­jük abból, ha megnézzük azt, hogy' az átlagos látogatottság 100 személy volt., de van olyan járás is, mint a szekszárdi, vagy a dombóvári járás, ahol az átlag 110 fő volt. Nem ritka az .olyan község, ahol az egész tél időszak alatt 1*50 embernél kevesebb nem jelent meg az előadásokon, ilyen például B át aszók, ahol az átlag 160, Belóo&ka 105, Mucsi, Dunakömlőd, Medina, ahol egy-egy előadáson. 250 —3ÖÓ ember jelent meg. Az egész téli időszak alatt megyénk területén közel Í.400 előadás volt, amit körülbelül 140—150.000 ember nézett végig, il­letve hallgatott meg. Most a tavaszi munkák' beindulásával a Szabad Föld Téli Esték folytatása tavaszi, nyári változataiként a Szabad Föld vasár­napokat fogjuk megszervezni. A Szabad Föld vasárnap rendez­vényi összekötik a közérdekű hírszol­gálattal. melyben a helyi tanács tagja ismerteti a községet érintő országos, megyei, járási rendeleieket és helyi Urnáés határozatait, ismerteti a soron következő feladatokat és értékeli a falu eredményeit és rámutat a hiá­nyosságokra. Ezzel elérjük azt, hogy a tanács a Szabad I.- üld Vasárnap és- a dolgozók közelebb kerülnek egy­máshoz. . Ezután következik az előadás, amit az előadó a Szabad Főid Vasárnap tematikájából választ ki. A huszonöt- harminc perces előadást hozzászólás, vita követi. A Szabad Föld Vasárna­pot kultúrműsor, vágy más szórakoz­tató programúi (sport-rendezvény, diavetítés) fejezi be. A jó előadó a legjobb szervező a Szabad- , Föld 1 ’asárnap különösen a tavaszi, és nyári munka,]'eladó,tok ide- -jén rendkívül sokat segít, akkor, ha. annak politikai előkészítésére kellő gondot fordítunk. Kétyen az egyik előadásában nem csupán a fásítás je­lentőségét ismerték meg a dolgozók, hanem egéez sor dolgozo parsezí, íto yá'íaláat az előadás hatása alatt sí.tásra, melyet teljesített is. Ezért kel-i a Szabad Föld Vasárnap okát a termelési verseny nyilvánossága ér­dekében jól felhasznáLni, megvitatni, ismertetni azt, hogy hogyan áll a község párosversenye. Kik milyen felajánlást tettek különösen most. amikor dolgozóiak munkafelajánlá- sokkal, vállalásokkal készülnek % Munka ünnepére, május 1-re. A Szabad Föld Vasárnapok másik igen fontos feladata az, hogy dol­gozó parasztságunknak szakismere­teket adjon. Itt ismertessék a Szov. dunió tapasztalatai alapján a leg. újabb termelési módszereket. Ter­mészetesen nemcsak általánosság­ban, hanem úgy, hogy az közért­hető legyen. A Szabad Föld Vasár, napok az új módszerek ismertetésé­nél arra adjon feleletet, hogy mi­ért és hogyan kell egyes munkákat végrehajtani. Ezért szükséges, hogy ezekre ez előadásokra a párt irányításával | tanácsaink a legjobb szakkádereket inoszgósítsák. Egy-egy előadás elő. re viszi a község termelési és po­litikai életét azon keresztül, hogy megmutatja a jó termelési eredmé­nyek és a békéimre összefüggéseit. Az ünnepélyes Szabad Föld Vasár­nap megnyitója különösen jól sike­rült Bátaszéken, ahol (100 ember volt jelen és Kétyen, ahol 450 ember voli a megnyitón, A közönségszervezés nagyon sokrétű feladat és sok öiie- tességet kíván. Ne elégedjenek meg ügyvezetőink csak dobolással, mint ahogy Pintér István bátaszéki ügy. vezetőnk sem elégedett meg, hanem beosztotta az úttörőket és tömeg- szervezeteket utcák szerint, akik szervezték a Szabad Föld Vasárna­pok közönségét a párt segítségével. Fel kell használni a községi han­gos híradót és névszerint is meg kell hívni az élenjáró gazdákat. Helyileg készített meghívók, plaká­tok mozgósítsanak a Szabad Föld Vasárnap látogatottságának növeke. désére. Igényel jenek a MOKÉP köE- pontjából rövid okiató filmeket és kössék össze az előadást vetítéssel, úgy mint Dunakömlődön. Döntően használjuk fel & szemé,. lyen agitációt. A most beindult Sza­bad Föld Vasárnapokkal növeljük tovább a múlt évben elért eredmé­nyeket és a soronkövetkező fel­adatok alátámasztásával segítsük a szocializmus győzelmes felépítéséi. Vidóczy Jáno*. a „Dunántúl” című irodalmi folyó­irat és műsorfüzet megjelenését. Ezt a laj>ot közös munkával szerkesztik a Dunántúl különböző megyéiben elő írók, mert a folyóirat nemcsak egy város vagy egy megye, hanem az egséz Dunántúl kulturális és irodalmi életének lapja lesz. E jel­lege elősegíti az egyes megyék köz­li - eddig bizony elég gyér — kul. tu ralis kapcsolatok felélénkítését. A szocialista realizmus útján elő­re haladó irodalmunk kétségtelenül nagy utat telt már meg, de ezidúig a vidéken élő és dolgozó írók nagy­részt még kívülrekedtek a fővárosi folyóiratok hasábjain. Ez jóformán érthető is volt: ahhoz^ hogy a vidé­ki írók is megszólalhassanak és a vidéken felbukkanó új tehetségek is a nyomtatott betű nyilvánosságá­hoz jussanak, ahhoz vidéki folyó­iratokra volt szükség. Ilyen meg­gondolások alapján jelent a meg a szegedi „TLsza-táj“, a debreceni „Építünk:* és jelenik majd meg a „Dunán túl'. A Szovjetunió példája u vidéki irodalom nagyobb megbecsülésére tanít, lágy húsz évvel ezelőtt akad­lak még ott is olyan kritikusok és lektorok, akik azt hitték, hogy vi­déken csak kezdő irók, csekély ér. lékií müvek alkotói élhetnek. Ez a tülekedés mélyen felháborította Gorkijt (■■■ az „irodalomról című cikkében egyértelműen, világosan leszögezte: ..Nem lehet figyelmen kí­vül hagyni a vidéki irodalmat 6s saj­tót." A szovjet írók első kongresszu­sán Gorkij újra síkra szállt a vidéki irodalom melleit: „Félté lenül figyel­met leéli fordítanunk av idő ki iroda­lomra, figyelmünk körébe kell von­nunk s helyett kell adni részére a központi folyóiratok hasábjain s ügy kell számolnunk jelentőségével, mint a kultúra szervezőjével,. épkőjével.“ a szovjet irodalom egyik megkülön­böztető, jellemző vonása az, hogy nemcsak a fővárosban alkotóit mű­vekkel gazdagodik, hanem, a vidék egyes kerületek is résztvesznek a fejlesztésében. Gorkij már 1931-ben ürömmel jelenthette ki: „Most je­lenik meg az igazi irodalom: van­nak szibériai, ufali és más vidéki íróink. Lesz még vidéki irodalom is.“ Gorkij szavai valóra váltak. Egy­másután jelentek meg a vidéki fo­lyóiratok és a vidéki könyvkiadás is nagy lendületet vett, különösen az SZK(b)P Központi Bizottságának a „Leningrad“ és „Zvjezda“ című folyóiratokra vonatkozó határozata után szűz és száz könyvet adtak ki vidéken. Olyan könyvek, mint Azsájev: távol Moszkvától, Szedih: Daurija, Volosin: Kuznyecki föld, Bazsov: Malah.it doboz, és sok más kitűnő mű először vidéki folyóiratokban és évkönyvekben jelent meg. A Szovjetunió példája is bizo­nyítja, hogy a vidéki folyóiratok­nak megvan a létjogosultságuk és sajátos feladatuk. Céljuk nem lehet, más, mint a központi folyóiratoké, de emellett munkájuk annyiban, sa­játos, hogy egy-egy tájegység, vágy- országrész életét, fejlődését, kell vis szatiikröz n. i ök. Ez a feladat vár a ..DunáufúH-ra is. Ebben a munkában a tanács, kulturális és tömegszervezeteknek minden segít­séget meg_ kell adutok a népműve­lési minisztérium támogatásával megjelenő ú j folyóiratnak Májusban Tolna megye minden községe kap népkönyvtárat A tolnamegyei népkönyvtárak egyre nagyobb forgalmat bonyolí­tanak le. Mind több és több dolgo­zó paraszt látogatja a könyvtárakat és ezek mellett a könyvtárak kü­lönböző rendezvényeit, az irodalmi esteket, a könyvismertetéseket és az unkátokat. . A megy-e 108 községe közül eddig 104 hely'en volt népkönyvtár. A szekszárdi körzeti könyvtár most elhatározta, hogy az eddig nép­könyvtárral még nem rendelkező falvakban is állít fel könyvtárat s mindegyiket 2—300 kötettel látja el. Az új könyvtárak május folya­mán kezdik meg működésüket. Határidő előtt végzett munka jelzi To’oa megyében a tszc^-k és a gépállomások jó együttműködését lótna megye számos iermclőcso- p o r t j a a gép álló m ú s ok k a 1 jól együtt, működte, a szerződésben vállalt kö­telezettségüknek könnyen eleget tudnak tenni. \ tuinási Vörös S/ikra termelő- szövetkezet brigádszállást léte­sített külön épületben, aho! 12f traktoros pihenhet a napi mun­ka után. V gyors és jó munka biztosítása érdekében a terme1 ő- szövetkezet a fö (lek v égére vi­szi az üzemanyagot, hogy ne kelljen 5—5 km.t üresjárat­ként megtenni a traktorosoknak. A termelőszövetkezetet a tamási gépállomás agronómusa 1 ietenképt kétszer-búromszor meglátogatja és szakmai segítséget nyújt a szövet­kezeti dolgozóknak. jó példája az együttműködésnek a diósherényi Vörös Csillag, és u Uőgyes/i gépállomás közös munkája is. A íermelőcsóporí vo'.an\i ta­lajú) unkáját és a növényápolást munkáinak egyrészét is a gépállo­más végzi. Itt is az agronómus he­tenként 2—3-Szor meglátogatja a szövetkezeti tagokat és tanácsaival segíti a szövetkezet tagjainak mun­káját. A megye egész területén, ahol a gépállomás és a. tenndőesoport egyeztetett munkaterv alapján dol­gozik, mindenütt határidő előtt el­végezték a' tavasziak vetését, és az egyéb ta 1 ajmúirkát is. i Az együttműködésnek ilyen jó | példáját nem találjuk meg Tolna 'megye valamennyi termelőszövet­kezeténél és gépállomásán. A bonyhádi. gépállomás igazga­tója, Brückner Ferenc vélemé­nye szerint a megyében nem 'e- het elég terű’étét leszerződni Ugyanakkor a bonyhádi Dózsa Népe termelőszövetkezetnek nem ad elég segítséget a tavaszi mun­kákban. De a teveli gépállomás sem kezdte meg a munkát a zoinbai Vörös Csillag tsz„iiek, s így nem is tud­ta határidőre elvégezni a szövetke­zet a tavaszi munkáját, de a szö­vetkezetei is csupán egyszer láto­gatta meg a gépállomás vezetője Ma már Májusra tervezik Kövesse új irodalmi folyóiratunk,a Dunántúl a Szovjetunió vidéki folyóiratainak

Next

/
Thumbnails
Contents