Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-04-19 / 91. szám

TOLNAI V/LÁC PRGL ETÁ&JA t ECVESUÍSStEKf r A MA! SZAMBÁN: A Német DertiOkrallku.s Kiir. társaság kormányának nyi­latkozata (2. 0.1 — I. A. Malik In-To az LlNiSZ titkárrá gáhnr. Beloiannisz é* társai meggyilkolása liíyé.hrn (2- o — Magyar válnsz a jugoszláv kormány képmutató Jstav tatára (2. o.> — lüldműveSszUvotkozrifelnk versfcnyVíiHá lá.ssal készülnek május l.rc f.3. b.) - TCÜszüújük a s/ov Jot film iiiincpi hónapjának it. o.) ü • /r 'Ajm *- M i t ) P TOL N AMEGYElí PARTÉIZÖTT5, ACANA K L : IX. LVFOLVAM, 91. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1652 ÁPRILIS 10 I Központi Statisztikai Hivatal jelentése as ötéves terv harmadik évének első negyedévi végrehajtásáról \ népgazdaság fejlődésül, valamint ..dolgozók anyagi és kulturális élőt '.uvónalünak emelkedéséi 1952 I. gyedében a kővetkező adatok jél itzi-k: 5 |MII* A. gyáripar 1952. I. negyedévi ter- t sikerrel teljesítette. Az ere elmén y. 7. hozzáiárli’t a rhárcihs 9.Ö. Rákosi rUVrs 60. sriitelékhapjw és április \ hazánk felszabadításának 7. év rdulója tiszte le tété indítót! szocia- ía muHikaversehy. egész gyár it teljés térmél.ési tervét 101.7 szá- lókra, ezen be'ü a nehézipar 102.1 izaéékra a könnyűipar 102.2 száza. r>ra, az élelmiszeripar 99.6 száza ,cra teljesítette. A gyáripar 1952 negyedében 30.5 százalékkal ter­elt többel, mint 1951 azonos idősza iban, özén beül a nehézipar terme­30.1. százalékkal, a könnyűiparé 4 százalékkal, az élelmiszeriparé .6 százalékkal emelkedett. Az ipar. oportok közül a bányászat terme, se 15 százalékkal, a kohászaié 219 ázalékikal. a gépgyártásé 43.1 száza irka], az építőanyagiparé 26.5 száza­kkal. a textiliparé 19 2 százalékkal ruházatj iuare 28.6 százalékkal telkedet] 1951 I. negyedéhez ké rst A negyedévben az egyes ipar- oportok tervteljesítése a következő. ippen alakúi: 1952. 1. ne- iparcsoport gyedért terv­teljesítés ®/»-a ínvászat 101.3, ihászat 103.0, ijigyárUís 100,2, ősáramú berendezések gyár tású 102,2, ,eitgeáramii berendezések gyár., tása 93.3, homincehanika 102.1), ünfegcikkipar 103.1, ívttóniíihelyek 110.7, illamosenergtaipar 103.0, pitílanyagipát' 105.1, szolt ipar 102.2, Cikk megnevezésé 1952, 1, ne negyedévi terme lés az 1951. I. negyedévi ter­melés százaié kában: Nehézipar összesén: 102,1. aipar 101,3, apiripar löl»-“1-, yomclatpar 107.—, wtilipdr 102.3, őr- és szőrmeipar 104.2, uházati ipar 101.7, Könnyűipar összesen: 102.2. ileimlszeripar 99.6. Gyáripar összesen: 101.7. Az egyes minisztériumokhoz taé- tozö iparvállalatok 1952. I. ne­gyedév» termelési tervüket a kö­vetkezőképpen teljesítették: 1952. I. Pe­tiin isz fér lom gyedévi terv­fetjesítési °/o-a bánya és energiaügyi minis/. térium Í01.7, kohó- és gépipari minisztérium 100.8, vözépgépipari «ninisztérium 105.—, könnyűipari minisztérium 102.2, élelmiszeripari minisztérium 99.0, építőanyagipari minisztérium 107.3, építésügyi minisztérium ipar­vállalatai 100.—, közlekodésUgyi minisztérium iparvállalatai 112.S, belyiipari minisztérium 91.2. V helyi iparhoz tartozó állami vál- Salatök termelése 1952. I. Hegyedében 127.9 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év megfelelő időszakában. A kisipari termelőszövetkezetek termelé­se- egy év alatti több, mint két és fél szeresére emelkedett. A fontosabb iparcikkek termelése 1952. I. negyedévben 1951. I. negyedévéihez képest A következőképpen alakúit: 1952. I. ne gyedévi terme­Cikk meguevezéSc az negyedévi ter­melés százalé­kában: SaéM 115.2. vas- és acél 117.3, öntvény 116 9, hengerelt rúdáeéí 199.2, hengereli idomacél esztergagépek oki zdniiv vasúti le.Iicékdcsi tehergépkocsi oiotoikerékpár kerékpár liteseLniotor távbeszélők és z ii lék e k vevőkészülékek izzólámpa varrógép villamosén orgia gép- és motorolaj gépkocsiabroríesköpenv tégla mész cement tűzállöanyag táblaüveg pamdlsiövet gyapjúszövet sélyémszövet lén és kenderszövet selyembarlsnya pamutharisnya férfiöltöny bőrei pö liszt cigaretta édesipari készítményéi szappan gyufa nyershús Szalámifélék zsír. zsírszalonna vaj 124 — 123.2, 126.7, 141.2, Í32.4, 123.2, 120.3, 200.9, 189.4, 125.7, 87.2, 115.6, 119.7, 128.8, 122.9, 148.9, 112.9, 108.5, 105.6, 124.7, 111.8, 112.1, 123.7, 110.2, 133.4, 121.3, 109.4, 119.3, 104.4, 123.1, ■ 139.5, 183.9, 113.7, 118.3, 163 8, 107.1, 109.4. Torven felül a z I. negyedév bem je­lentős mennyiségű szenet, villamos energiát, kerékpárt, teherautót, ce­mentet, tábláüveget, ammóniát, nü- rogiénanű trágyát, foszfort, műtrágyát, 5ze m é I y g é pko esi t ömlő t, pelróveümöt, gázolajat, gtepolajal, selyemszövetet, kötöttárut, munkaruhát, zsíros felső­bőrt, vörösárut sxaönnaféiéket, saj­tot, étolajat, sört termeltek. A tervvel szemben lemaradás van az acé'lnyersvas, hengerelt áru, vas. öntvény, gőzmozdony, osúcseszterga, kerekes traktor; inész, öntöttüveg, tég-.ia, kénsav, sósav, személy, és te- héígépkocsiköpeny, benzin, motor­olaj, penicillin, fianhlkéseárü, len fo­nal pamutharisnyd, bőrcipő, férfiöl­töny s rotációspapír termelésében. Ä termelés egyenletes, illetve egyen­letesen emelkedő ütemét több ipar­ágban még nem sikerült biztosítani. Különösen egyenlőtlen volit a terme, lés a gépiparban, a járműiparban és a textiliparban. Építőipar Az építőipar 1932. I. negyedévi ter­hié ősi tervért 1Ó4.4 seáaaiéikra, ezen beTü-1 a toágasépítőipar 106 5 száza­lékba, a mélyépítő ipar 100.8 száza­lékra teljesítette. Az építőipar terme, lési értéke 1952. I. negyedévében a múlt év azonos időszakához képest 29.1 százalékkal magasabb. Az emel­kedés a magasépítöiparban 24.1 szá. zal.ék. Az egyes minisztériumokhoz tarto­zó építőipari vállalatok I. negyed­évi termelési tervüket a kővetkező, képpen teljesítették: építésügyi minisztérium 166.9 */o, közlekedésügyi minisztérium 160.— *7», bánya- és energiaügyi minisztérium 103.2 *!«, helyi építőipari várfalai 91.4 */». Mcző^azdaságf 1952. I. negyedévbe,, tovább eiő södött a mezőgazdaság szocialista szektora. Az előző év azonos idősza. kához képest a termelőerő vetkezetek területe kereken 5Ó százalékkal, a ter- ntelősá»vétközstekhe tömörült taook és családtagok száma 60 százalékkal em-eiicédett. Az állami gazdaságik lerüléte több, mint 40 százalékkal nőtt. Áltlalállomán^nk a jó tok ármány- termés, valamint a «szocialista szek­tor növekedésé következtében ked­vezően fejlődik. A sertésállomány a műit év azonos időszakához képest közel tíz százalékkal, a juhállomány pediig csaknem 30 -százalékkal nőtt, kisebb mérték bén emelkedett a azva rvasm-a rhaul"omány. Kü önösen erő teljes az állatáalomány fejlődése az állami gazdaságokban és termelőszö­vetkezetekben. A termelő szövetkeze­tekben a közös sertés, és szarvosmar­h.aáílománv kereken 70 száza'ékkal, a lóállomány több, mint 80 százalékkal, a juhállomány közel 50 százalékkal emelkedett. Az egy katasztrális hold­ra eső számosá'üat azonban a terme, töszövetkézetekben meg mindig az országos átLag alatt van. Az állami gazdaságok állatállománya számosál­latban. kifejezve 5í százalékkal eméá- kedett a múlt év hasonló idősaáfcáhöz képest, A hízóba állított sertések szá­ma mintegy 50 százalékkal, a tehe­nenként! tejhozam közel tíz százalék­kal nagyobb az állami gazdaságok­ban, mint egy évvel ezelőtt A te­nyésztési kedv jelentős megélénkülé­sére mutat, hogiy az anyakocáik szá­ma országosan 26 százalékkal maga­sabb az ecry évvel ézeöőtöl áfomáiny - nái és a 'szarvaamarhgá'llománynál is Jeten íő&en gyarapodott a tenyésztés­be fogott fiaiba! anyaállatok száma. A tervidőszakban tovább fokozó­dott a mezőgazdaság gépesítése. A gépállomások traktorainak száma a mu.lt év azonos időszakához képest 17.1 százalékkal, a vontatók szama 39 9 százalékkal nőtt. Az állási! gaz­daságokban 731 traktorral és 188 vontatóval növekedett az állomány egy év alatt. A szocialista szék tor fölényét bi­zonyítja, hogy a tavaszi munkálatok üteme, kü önősen a kalászosoknál, mind n termelőszövetkezelekiben, mind az áli-iui gazdáeágoikban nagyobb, mint az egyéni gazdaságoké. Az álla» mi gazdaságok a negyedév végéig csaknem, teljesen befejezték a tava­szi kalászosok vetési munkálatait. Közlekedés A vasút árusz-áliiítási tervét 109.5 százalékra, szómé lyszál lit ás i tervét 103.9 százalékra teljesítette. 1952. I. negyedében a múlt év hasonló idő. szakához képest a teberáinforgialom emellkedése 28.5 százalék, a személy forgalomé 7.6 százalék. A fontosabb árucikkek napi átlagos rakodása: a szénméi 19.4 százalékkal, az olajnál 81.8 Száza ékkai; a téglánál és cs-ff- répnél 3.5 százalékkal, ä kőkavicshál 5.8 százalékkal, a burgonyánál 38.5 százalékkal volt magasabb, mint a műit év első negyedében. A vizáközlekedés teherszállítási ter­vét 117.2 százalékra teljesítette. A tehergépkocsik áruszállítása 63.8 százalékkal múlta felül a műit év- hasonló időszakának teljes!talányét. A városi közúti vasutak személy, szállítási tervüket az I. negyedben 103 százalékra teljesítették, Az emel­kedés 1951. I. negyedáhecz képest 8.7 százallék. A várom autóbusz közieké, dés személyforgalma 1952. I. ne­gyedében 23.9 százalékkal, a távolsá­gi autobuszközlékedésé pedig 42.5 százalékká emelkedett 1951. I. ne­gyedéhez képest. Ár sjf o rsfal om A párt és kormány 1951 december 1-i határozatának sikere leheiővé tét­té ä jégyrehdszer ulobé marádványai- nak a kitűzött határidő előtti meg­szüntetését és jelentősén iúegjavítot- ta a lakosság ellátását, Az I. negyedévben a kiskereskedelmi hálózaton keresztül rizsből 23.5 szá­zalékkal, cukorka és csokoládékészit- ményékböl 37.1 százalékkal, cigaretlá- böi 23.2 százalékkal, kartonból 47.9 százalékkal, flánellből 28.— százalék­kal, cipőből 53 százalékkal, rádióból 87it százalékkal, bútorból (13 száza­lékkal, motorkerékpárból 25.5 száza­lékkal többet vásároltak, mint az elő­ző év azonos időszakában. Lényegesén emelkedett a bús ús zsir forgalma. A fokozódó ámféíhozatál és árubö- ség következtében a fontosabb élel­miszerek szabadpiaci árai jelentősen csökkenitek. Így pl. Hinta pest oil a ne gyedév végén a zsir és zsírszalonna ára 38 Százalékkal, a füstöMihús ára 35 százalékkal, a vaj ára 31 százalék­kal, a tejfel ára 25 százalékkal, a vö­röshagyma ára 50 százalékkal volt alacsonyabb, min! novemberben. A párt és a kormány december t-i határozata a begyűjtésre is öszHöneő liatás^al volt. A fontosaid) cikkekből az 1952. 1. negyedévi begyűjtési tervet bú Ítélj ékít ölték. A túlteljesítés tejből 7.7 százalék, tojásból 13.9 százalék, baromfiból 21.2 százalék, Vágómarhá­ból 14.4 százalék, vágóborjúból 9.7 százalék. Vágósertésből, bár többet gyűjtöttek, mint a múlt év I. negye­dében. a teljesítés elmarad! á terv mögött. ^IsinkásoU ős tisztviselők számának emelkedése* a munkatermelékenység: alakulása Az év első négyedében tovább nőtt a munkások és a tisztviselők száma a népgazdaság valamennyi ágában. A gyáriparban és az építőiparban foglal.. koztatották száma egv év alatt mint­egy 90.000 fővel emelkedett. A gyár­iparba« és az építőiparban foglalkoz­tatott nők számának emelkedése a muH év azonos időszakához képest 59.000. Az 1952. L negyedévi munkabéralap a gyáriparban a mull év haisonlló idő­szakához képest, leszámítva az 19.51. december 1-i béremelés?!, —22.7 szá. zaíéktal nőtt. Tovább emelkedett a gyáriparbac. és épíböiparban a munka termeiéken^séige. Az egy főre eső ter­melés a gyáriparban 17.7 százalékkal volt magasabb, mint az előző év meg­felelő időszakában. Az emelkedés a bányászatban 8.5 százalék, a kohászat­ban 14.9 százalék, a. gépgyártásban 21.5 százalék, a ietiliparban 10.7 szá zalék, a ruházati iparban Í1.6 száza- léfk. A termelékenység emelkedése á múlt év negyedik negyedéhez képest renn kielégítő: az emelkedés a nehéz­iparban 1.9 százalék, a könnyűipar­ban. 2.8 százalék. Az építőiparban a tefmeiékenj’ség egy ér alatt 16.9 százalékkal emelke- deth A negyedév folyamán a gyáriparban a munkafegyelem általában javult. Az igazolatlanul mulasztók ée az önké­nyesen kilépők száma csökkent. Ugyan akkör az ellenőrzés lazaságára mutat, hogy a különféle naás okokból mulasz­tók, illetve kilépők száma emelkedett. Magas az igazolatlanul miüiaszíók és az önkényesen távozók száma az épí­tőiparban, llcriiliáíások 1952. 1. negyedében a beruházásokra folyósított összeg 27.4 százalékkal volt több, mint 1951 azonos időszakában. Az emelkedés a gyáriparban 31.2 százalék, A gyáripar beruházásaiból a nehéziparra 91.5 százalék, a könnyű­iparra és élelmiszeriparra 8ő száza­lék jutott, A negyedév folyamán több új üzem- részleg kezdte meg működését. Átad­ták rendeltetésének az oroszlányi szénbányák új szénosztályozó beren­dezését, a komlói szénbányák javító­műhelyét, a Rákosi Mátyás Művek új csőgyára második pilgerhengersorát, ai esztergomi szerszámgépgyár új há­romhajós csarnokát. Újabb szállító szalagok, fúró- és fejtőkalapáé'sok, ré- selő és rakodógépek üzenibehe!ye7ésé- vél tovább fokozódott bányászatunk gépesítése. A negyedévben több új jelentős b*. ruházást kezdték meg: így Makón új gépgyár, Soroksáron korszerű öntöd« építkezése indult meg. A mezőgazdaság jelentős számú érd­es munkagépet, kapott, köztük ölé traktort, 38 arató-cséplőgépet, 120 kévekötő-aratógépeti, ezenkívül t5bb- ezef kisebb gépét. Átadtak a mezögás- daságnak több új állattenyésztést szol­gáló épületet és raktárépületek Szá­mos falut, állami gazdaságot, termelő­szövetkezetét és gépálllomást villamo­sítottak­Sztá.'ihvárasban, Pécsei^ VárpaJlotán Salgótarjánbairp Debrecenben, Petöfi- tónyán, Szigetezentmiklóson közei 500 újonnan épült lakást bocsétotfafe a. dolgozók rendelkezésére. V£ult uráli§ és szociális eredmények 1952. í. negyedében a mozgókép. színházaknak: 21.2 millió 'Atogatója volrti. Ez a múlt év I. negyedéhéa ké­pest 30 3 százalékos ©melikediést jo- lénk A színházakat a .negyedév to, lyamáíh 1.800.000 dolgozó látogatta^, masfé szer annyi, mint a múlt év ha­sonló időszakéban, a ládióelőfiZetők száma egy év alatt 121 ezerrel emel kedett. A vidéki, elsősorban a falusi la­kosság kulturális fejlődését jeUemzi, hogy 1952. I. hegyedévteben 112 új népkönyvtár lé testet, 74.400 kötettel, A falusi mozgóképszínházak száma egy év alatt 528-cal, a 'látogatók szá ma 32.2 százalékkal emelkedett- A negyedév folyamán a vidéki szinhá. zak tájelőadásaínak. 257.700 látogató­ja volt, kétszer annyi, mint a múlt óv hasonló időszakéban. 1952. március 15.én 86 tudóst, mér­nököt, írót, művészt, éenjáró ipari és mezőgazdasági dolgozót tüntetett ki a Népköztársaság Mínisz tor tanácsa Kossuthudijjal a tudomány, az iroda lom, a művészet és a tenne lés te­rén végzett kiváló murrkújükért. Ez óv I. negyedébeu a kórháza ágylétszémá közel kétezer ággy volt nagyobb, mint a mült év ha- sonió időszalcáhain, Tovább bó/üit a rendelőintézeti hálózat, így /töb­bek között Orosz-.ánybap új rendelő, intéztet kezdte meg működését A szaksáéivezeh lársada:oinbiz!o6i­tási eidátás év alatt 16 A negyedév leg üzemi be. ködését, xi \ egyedül Budap cat. ' <’nn /egy

Next

/
Thumbnails
Contents