Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-01-11 / 8. szám

19S2 JANUÁR 11 W A P I. Ö Levelezőnk írja a 73 építőipari HISZ fegyelmi bizottságáról KEDVES TOLNA! NAPLÓ1 Levelemben szeretnék íegid.ko/.n ■ Ifjúsági szervezetünk életével. Mi, a 73/2 Építőipari Válla: ar. DlSZ-szerve- zetének- tagjai az ú j eszt.endőbfn még komolyabban még szilárdabban aka­runk dolgozni. Szervezetünkön belül vezetőségi tagok mind megkapták [•feladatukat, amely szerint tervszerű­en tudják azt csoportjukkal elvégez­ni. Rákosi elvtárs beszédében foglal fakaf mi is megfogadjuk és kuörtö- sen a fegyelem megszilárdítása terén meg is kezdtük munkánkat. Fegyelmi bizottságunk, melynek el­nöke Sárközi Sándor kőmüvestanu-ló. tagjai pedig Ehnian Zsuzsa, Orbán Mária és Badics Sándor, mint, okta­tási felelős és a DISZ-tiikár elvtárs Fegyelmi bizottságunk együtt dolgo­zik: a párttal és a vezetőséggel. Cé­lútok az, hogy .Újainkat ncvc'jük és ezért, ha keli, fegyelmi bizottságunk igen komoly határozatot is tud hozni. Fegyelmi büntetéseket mindig úgy hoznak, hogy annak politikai nevelő hatása legyen. Igen jó volna, ha a többi Vállalatok ifjai is megfogadnák s mi fegyelmi bizottságunk módsze­reit. Ebben is nagy segítségünkre van a párt. Vó’t egy fegyelmi ülésünk, amelyen 3 ifit Állítottunk fegyelmi bizottság elé: Schacz András Kovács Sándor. Auguszé,, Lukács ács tanul ált at, akik nem jelentek meg a munkahelyen és több, mint öl napig hiányoztak. Még súlyosabb volt ez azért, mert dolgozni ugyan nem jöttek, de este azért elmentek, a bálba éjfélig lán­colni. Augusztin Lukács ácstanuló még az egyenruhájára sem vigyázott, sőt elvesztette annak egyik tartozé­kát is. Mivél nálunk az MTH egyen­ruhának becsülete van ezért igen komoly fegyelmi határozatot hoztunk, Augusztin Lukácsot kitiltottuk a bál - helyiségből, elvontuk az egyenruhá­ját és igen komoly dorgálásba,-, ré­szesítettük. Schacz Andrástól és Ko­vács Sándortól szintén megvontuk az egyenruhát és fizetésükből 20 száza­lékot a takarékba betétkönyvre be­fizetünk, mivel ők már többszőr vol­tak fegyelmi bizottság elé állítva. A hiányzó napokat pedig szabadságidő, jükből; vontuk le. Kovács Sándor 73/2 Építőipari Vállalat, To'nai Napló levelezője. Meglátszik, hogy a 73/2 Építőipari Vállalat DISZ-szervezeíében. a párt- szervezet nagyobbfokú segítsége mel­lett a vezetés is új kezekbe került. Nagyon helyeseljük Kovács elvtárs javaslatát, hogy a többi fiatalok' is vegyék ál módszereiket. Egyetértünk vele és ajánljuk a többi DlSZ-szer- yezetek tagjainak is Kovács e vtárs megállapítását: — Elvtársak, ezt az egyenruhát úgy leéli tisztelni, mintha a hadseregünk egyenruhája lenne.— így érhetik el DISZ szervezeteink tag­jai. hogy szervezeti életük megerő­sítéssé és kiváló termelési eredménye­ik nyomán még nagyobb tiszteletnek. Január nyolcadikán ült össze a szekszárdi körzeti könyvtárügyi albi­zottság. hogy megtárgyalják eddigi munkájukat és újabb határozatot hoz. zanak az előttük áltó feladatok meg­valósítására. Szarka elvtárs, a körzeti könyvtár vezetője tartotta meg beszámolóját, amelyben elmondotta, hogy az el­múlt év. folyamán. 166 könyvtár mű­ködött a megyében, amelyek közül 15 a gépállomásokat, 20 az állami gazda­ságokat, 10 a termelőszövetkezeteket látta el könyvvel 121 pedig nép­könyvtár volt. Kiszélesült az olvasó, mozgalom és példaként említette Vár­domb községet, ahol egy hónap alatt 348 könyvet kölcsönzött ki a község dolgozó parasztsága, 410 könyvkiállí- tást rendeztek az elmúlt év során, melyeket 5.500-an látogattak. Ezen­kívül 10 ankétot és 50 könyvismer­tetési es'ét tariottak. Gyarapodott a körzeti könyvtár könyvállománya is és ma már 48 ezer kötet könyvvel rendelkezik a könyv, tár, Ezután Karsai Károly elvtárs, a me­gyei. tanács oktatási osztályának ve­zetője szólalt fel, rámutatva arra. hogy pártunk II. kongresszusának szellemében kell foglalkozni a kulíúr- munkávai, ezzel kapcsolatban a könyvtárak rpunkájával is.' Az Írói munkaközösségek szerepével foglal­kozva rámutatott arra, hogy ezeknek a körzeti könyvtárral együtt kell működniök. Elmondotta, h-ogy a megye terüle­tén megkezdték az irodalmi és törté­nelmi hagyományok; összegyűjtését, ami rendkívül jelentős azért, ínért, ezek a hagyományok minden esetben a múltban elnyomott magyar nép­nek a jövőbe vetett bizalmát fejezi ki. Pó’dául Faddon Béri Balogh Ádám, Bonyhád—Börzsönyb en Vörösmart by, Ozorán a szabadságharc, Nagykúnyi- ban az a^ató sztrájkokról vannak fel­kutatásra váró hagyományok. A fel­adatokról szólva megállapította, hogy a szocialista szektorok könyvtárait kell elsősorban megjavítani és a könyvtárügyi munkákba nagyobb mértékben kell bevonni az asszonyo­kat is. Legközelebbi célként azt je­lölte meg, hogy február 24-re a szek­szárdi városi könyvtár olvasóinak számát egyezerről kettőezerre kell tet­emeim, s nagyobb mértékben kell bevonni az olvasásba a diákokat, ut­örvendhetnek befolyásuk megnő és egyre nagyobb eredményekkel jár­hatnak a dicső emni-sztá'vni Komso­mol nyomdokain, tőröket és a DJS7.-szer\'ezetckel. Elmondotta, hogy egykét, helyen lelkiismeretlen munka folyik a könyv­tárakban. így Sárszenllörincen 8 má­zsa könyvet egy szénapadláson tarta­nak, Tolnanémedibrm pedig PAvel Ta­más könYvtáros 8 hónap óta nem szá­molt el a gondjaim bízott könyvek­kel. Hangsúlyozta, hogy náluk'is el kell érni, hogy a falusi 'könyvtárak­ban annyi legyen az olvasott köny­vek száma, amennyi kötet könyv a könyvtárban van. Végül rámutatott arra, hogy a sikeres munka elérése ér­dekében szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot a tömegszervezetek kel és a megyei tanáccsal. A hozzászólások során Dömötör Ist­ván arról beszélt, hogy mindenkit be kell vonni a hagyományok gyűj­tésébe. Novák József arra mutatott rá, hogy a gazdasági felemelkedés csak ott. lehetséges, ahol a kulturális felemelkedés is megvan. Leposa De; zső javasolta indítsanak cl olyan mozgalmat, hogy minden dolgozó ha­vonta legalább egy könyvet o’vasson el. Bősz József az írói munkaközössé­gek tagjait hívta fel, hogy egv-egy műnek gramatizélásával, vagy eset­leg színdarabok írásával járuljanak hozzá a színjátszó, csoportok műsor­anyagának kibővítéséhez. Cakó Er­zsébet. az MNDSZ küldötte arra kér­te az albizottságot, hogy . az irodal­mi ankétokba a.7 MNDSZ tagságát is •onják bele, hisz dolgozó asszonya­inkban egyre növekszik az, olvasás utáni vágy. A megyei pártbizottság közleménye Pártunk Szervezeti Szabályzata * párttagéi* kötelességévé feszi, hogy „szak a dáliáiul) fejlessze politikai tu­dását és emelje műveltségi színvona­lát, igyekezzen elsajátítani a marxi/, mus-leniaizmus tanítását.*4 Ebben elsősorban a vezetőknek keli jó példát mutálni. Ezen a téren ki­rívó hiányosságok vannak a megyei tanács egyes osztályvezetőinél. Nagy .Jenő elvtárs,, a pénzügyi osztály veze­tője, aki a felsőfokú káderoktatás po­litikai gazdaságtan szakán tanul, ed­dig még egyetlen konferencián sem jeleni meg, ami a pártoktatás lebecsü­lését jelenti. Ezért a Megyei Pártbizottság Nagy .Tenő elvtársat dorgálásban részesíti. Történelmi és irodalmi hagyományait felkutatásával szélesítik ki munkájukat a toluamegyei könyvtárak IVÁNCSIKELVTÁRS I PÁRTISKOLA UTÁN NEM OTT FOLYTATJA, AHOL ABBAHAGYTA . . . A Bonyhádi Cipőgyár üzemi pártszervezetének szó bájában ülésezik a vezető- ség. Három hónap munka járói számolnak be iván­csik Lajos elvtársnak, az üzemi pártszervezet titkára nak, aki most jött vissza a háromhónapos pártisko Iáról Sorra számolnak be a ve­zetőség tagjai és lassún hí bontakozik a kép: az üze­mi párt szervezel vezetősége igyekezett pótolni Iváncsik e.ivtársal. távolléiében és ez az igyekezel, sikerrel is jár' a pártszervezet mm eseti vissza a fejlődésiem Ezután azonban még loo ban kell működnie a pár, szervezetnek. hiszen az 1952-es tervéi) még hatat masabb feladatok elé aliil ja. Ezt határozta el íven esik elvtárs. Nem azért ve gezte cl a pártiskolát, .hogy most olt folytassa, ahol abbahagyta, hanem azért, hogy elméleti tudását gya rapíiva, most a gyakorlat­ba vigye át mindazt, amit a pártiskolán tanult:. Legsürgősebb feladata Iváncsik ' élvtársnak. hogy a pártszervezet aktíváit az eddiginél jobban építse ki. A régi vezetőség komoly hibája vall, hogy mindent maga végzett hiányzott a pártmunkásoknak az a szé­les köre, amely könnyedén megoldja a feladatokat. A vezetőség néhány tag ja egyedül vesződött az ap róbb dolgokkal is Az első feladat, hogy az aktív párt tagokai munkába állítsa és melléjük a munkában kivá­ló dolgozók széles tömegei tömörítse. A másik feladat, ugyanígy erősíteni az üzem; népnevelők hálózatát is. Már meg is van a terv amelyet ismertej a vezető­ség előtt. — Feltérképezzük egy munkatervben az egész párttagságot, külön megje­lölve azokat, akik ezídeig is példamutatóan helytáll lak úgy a termelésben, mint a pártmunkában. A gyengébbekkel, valamint ;i DISZ lagiaival az élenjá rák és a vezetőség külön foglalkozik. — Kidolgozzák a tervet, hogy kiket és mi­kor küldenek pártiskolára. ,1 tagság nevelésére, a pár tonkivüliekkel való kupcso lat megszilárdítására is kü­lön terv szabja meg a leen­dőket. Nagy segítsége! jelente­ne ehhez a munkához, ha a pártszervezet többi vezető­ségi tagja is végzett volna pártiskolát. Sor kerül rövi­desen erre is, mert pártunk célkitűzése az. hogy vaui mennyi pártfunkció n árius pár/.iskolán tanulja meg a kommunista elméletet, mely segít nekik munkájukban. megkönnyíti tájékozódásu­kat a problémák közöli. Szükséges ez azért is, hogy az új vezetőség jobb mun­kát végezzen a réginél és jobb munkát végezzenek annál is, amit ők maguk eddig csináltak. A népnevelők jó munkai végeztek az elmúlt évben ez megmutatkozott a terme­lésben, a község munkáin teában is. Ez azonban kevés az idei év megnövekedőit feladataihoz. Tudja ezt a vezetőség is. éppen ezért bővíti napról-napra a nép nevelő hálózatot, a jól dol­gozó pártonkivüliek bevo­násával is. — Nehéz úgy hirtelen felmérni, hogy mennyit segít a pártiskola — gondolkozik el Iváncsik elvtárs. — De az biztos, hogy nagyon sokat. Tanú kis nőikül hamarosan el­vesztünk volna a minden napos apró problémák ten­gerében és ha visszagondo­lok a párjiskola előtti mun­kámra, utólag megállapít he lom, hogy akkor sokmin- dent nem láttam olyan tisz­tán és világosan, mint ma. — Ez a három hónap nem tűnt el nyomtalanul, sokat, tanultam, nemcsak az elmét étből, hanem a gya­korlatból is. Kimentünk az iskolából gyakorlati munkát is végezni és sok olyan do­loggal ismerkedtem meg, amit azelőtt észre sem vet­tem volna. — A tanulás sem volt nch.éz. Igaz. hogy eleinte kissé szokatlan volt, hogy egésznap olvastunk, irtunk és megvitattuk azt, amit tanultunk, de csak né­hány napig. Utána már síin le élvezettel tanultunk kü­lönösen a vita okozott örö­met, amikor összemértük tudásunkat és tisztáztuk azokat a kérdéseket, amiket valemilyikünk nem érteit, vagy rosszul értelmezett. A tanulást megkönnyítette az előadók, jó és világos előadása, segítsége is. A gyakorlati munka te­rén most alkalma nyíLh majd Iváncsik elvtársnak, hogy összemerje elsajátító:- tudását, de nem tanúid társaival, hanem a felada tokkal. Ez sem fárasztó munka lesz ezután, hanem céltudatosan és örömmel végzett munka, mert vilá­gosan látja már az utal, amit meg kell tenni és az eszközöket, amelyek segíte­nek ezen az úton végigha ladni, egészen a büszke^ ét­üzem címig! A legközelebb áHó feladat most Iváncsik elvtárs számára az üzemi pártszervezet megerősítése munkájának megjavítása. Ennek a feladatnak most már eleget, is tud leírni. S-1 ■■■'"' ' I ■ ' Wl—II ■ III IMIHTllT' O U V 4 F Ö L II VÁ R Áll a híd, karcsú ive. merészen öleli ál a Dunát F "lse r akozott térsat mellé, melyet a párt irányítása mii ett már előbb épített újjá a dolgozó nép. Romjai nem emlékezteinek többé a pusztulásra. nem emlékeztetnek eszeveszett rombolók gyalázatos műnk ójára Áll a híd. Ugyanolyan szép. mintvoit és erősebb, szélesebb, mnt u rég. Büszkén hirdeti a felszabadult, dolgozó nép ilniakarásál, alkotó kedvét éj alkotw tudását. Hirdeti, hogy a felszabadult nép a munkásosztály vezetése­vei olyan alkotásokra képes, melyet a zsarnokság soha sem ívd létrehozni Hirdeti a munka dicsőségét és liirdclio munkás dicsőségét, akinek kéz r ólait meghajolt az acél s híddá görbiteile a vi: felett. Áll a hid. romjai nem emlékeztetnek többé a pusztulásra, de kai esti ive továbbra is figyelmeztetőként kell. hogy álljon elültünk. Figyelmeztető ként, hogy isméi vannak, akik gyi'holin, pusztítani, hidat robbantani akti ' nak. Ismét vannak. ak;h-~t uralmába kerített « rombolás szeHénu•) afrik még kegyetlenebbik, még „eredményesebb ró' (karnak pusztítani. Áll a híd és nemes vonalai legyenek ligyclmezct-tö szavak mindenki felé: egy percre sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy harcolnunk kel! azok ellen, akik ismét el akarják pusztítani s vele e.gyiit meg akarnak sem­misíteni mindent, ami nekünk szép es kedves. Figyelmeztet bennünket, hogy csak úgy tudjuk megvédeni, ha szilárdan felzárkózunk azok mellé, akik *tsó hídjaink építésénél személyesen is segít ettek, s okik nemcsak hídjaink dt egész országunk újjáépítését tehetővé tettek, a szovjet emberek, a szőrié• ha tolom, a nagy Szovjetunió melleit. Áll a hid. és ha mi is és a világ minden dolgozója szilárdon a! .r.k nagy vezetőnk melleti, nem lesz erő, mely hid jóinkat mégegyszer döntse. Minden párttag statisztikába való vételével pontosan készítsük ei a januári statisztikát A nyilvántartás az alapja a párt- statisztikának, mely nélkül tudomá­nyos pártépítés ol sem képzelhető. A mi pártunk hadsereg és nem is akár­milyen. Erejét, képességeit, vezetőinek ismernie kell, éppúgy, mint a hadve­zérnek csapatai számár és felkészült­ségét, mert enélkül harcuk eleve ku­darcra van ítélve. A nyilvántartás és statisztika segít­ségével méri fel a Központi Vezető­ség pártunk erejét, ütőképességét és ennek alapján irányítja a párt sora:, nak növekedését, erősödését. A januári statisztika elkészítésével sokkal pontosabbnak kell lenni a sta­tisztikáknak, mint a7 előzőek .voltakv Pontos adatot kell szolgáltatnunk a Központi Vezetőségnek, hogy ezáltal is helyesen tudja vezetni építő mun­kánkat, fel tudja mérni erőnket a további feladatok sikeres végrehajtá­sához. A statisztika elkészítésével nagy feladat hárul úgy járási pártbizottsá­gainkra, mint alap szervezeteinkre. Já­rási pártbizottságainknak a lehető legtöbb segítséget, ellenőrzést ke ) adni ehhez a munkához, el kell ér­nünk azt, hogy egyetlen párttag ki ne maradjon a statisztikából. A sta­tisztikai felvétel megmutatja majd azt, hogy pártbizottságaink és párt- szervezeteink mennyiben tettek eleget a Központi Vezetőség határozatának, mennyiben erősítették a párttagság sorait üzemi munkásokkal, a jól dol­gozó. a. termelésben és beadásban élenjáró dolgozó parasztokkal, meny. nyiben frissítették a termelésben tanulásban kitűnt fiatalokkal. Járási pártbizottságainknál nyil­vántartott kartonok alapján készítsük ei a statisztikát, de előtte minden egyes alapszerv ezétel; le kell egyez­tetni, hogy az esetleges változásokat kijavíthassuk, ha változott valamely párttagnak a jelenlegi fogtólkozása, át tudjuk javítani. Az egyeztetésnél nagy feladat hárul alapszervezoteinkre, hogy számba ve­gyenek minden egyes párttagot, s egyetlen párttag ki ne maradjon, és pótolják a hiányos adatokat. Az egyeztetés folyamán tűnik ki az, hogy melyek azok a szervezetek, ahol gondot fordítottak a nyilvántartás ve­zetésére, ahol a titkár elvtárs figye­lemmel kíséri a tagság - változásait. Ahol pontosan vezették a változás­jelentést, megtörtént mindig az át­igazolás a jövő és menő tagokkal, ott figyelemmel is kísérik a tagság vál­tozásait, figyelik a számszerű növeke­dést, felfigyelnek arra, ha nem fej­lődik úgy a pártszervezet, mini kel­lene. Az éberség hiánya még több alap szervezetnél megmutatkozik. Nem nézik meg kellően azt a tagot, aki a pártszervezetükhöz átigazolnak, urna nézik meg eléggé, hogy tényleg tai- tozott-e előzőleg valamely pártszer­vezethez, meg történt-e pontoséi- átjelen lés. Több példánk van már arm vonat­kozólag, hogy a nyilvántartás felüle. les munkája nyomán az ellenségnek adunk teret. A palámé állami gazda­ságban egy topott tagsági könyvvé.! íurakodott, be az ellenség kollégiumi igazgatónak. ^ titkár elvtárs éher- telensége mutatkozott itt meg. Fel­hívjuk az . elvtársik figyelmét az éberségre, hogy alaposan nézzenek meg egy-egy tag-ot, mielőtt nyilván­tartásba veszik. Csakis abban a., eset. ben vegyék nyilvántartásba, ha átje- lentőt visz magávai, amivel igazolni tudja, hogy előzőleg egy másik párt­szervezethez tartozott. Az átjelentkezéssel kapcsolatosan a párttagokra, illetve tagjelöltekre is hárul feladat. Tudnia kell minden egyes párttagnak, hogy átjelentkezés esetén átjelentőt kel kérnie a párttitkártól, mellyel jelentkezik az "új pártszervezetnél, ahol csakis az átjelentő ellenében vehetik nyilván­tartásba. Az egyeztetés folyamán megmutat­kozott, hogy több ol.ya.n tagot, illetve tagjelöltet tartottak nyilván pártszer­vezeteink. akik már rég nincsen eV s. szervezetnél. Hibások voltak azok a szervez lek is, akik átjelentő nélkül nyilvántar­tásba vették a tagot és bélyeget ad­tak nekik. Addig bélyeget sem sza­bad adni egy tagnak sem, amíg új szervezeténél be nem jelentkezik, ahol átjelentkezés esetén átjelentőt nem visz magával, addig szervezeteink ne vegyék nyilvántartásba,, nem fizethet bélyeget és nem vehet részt pári- gyűiéseken sem. A Szovjetunióban egy tag átjelentésének 24 órán belül meg kell történnie. Nálunk ez még nincs időhöz kötve, de azon kell len­ni az elvtársainknak, hogy a legrövi­debb időn belül bonyolítsák le az át­jelentkezést és állandóan éberen fi­gyeljék a szervezetbe jövő lag párt- okmányait, ezzel is meg tudjuk aka­dályozni, hogy pártszervezeteinkbe i!~ letéktelen egyének befurakodjanak. NÁDAS IBOLYA MB nyilvántartás vezető. Az 1552-e.« e*jr harcok 400 ovo juhi elírnának emlékére restauráljak az eirri várat Az 1552-es egri harcok 400 éves jubileuma emlékére restaurálják az egri várat. Feltárják a vár földalatti részét is. hogy a keíeszlboltozaíos, gótikus folyosót, a középkor sokszáz maradványával és emléktárgyává] tel­jes egészében megismerhessük. Ezenkívül helyreállítják, illetve át­alakítják a sárospataki Rákóczi vá­rat, a szegedi vármaradványokat a nagytétényi kastélymúzeumot és a visegrádi műemlékeket, Sopronban az Uj-urca 16. számú gótikus házat, Győ­rött a Széchenyi tér 5. számú ház barokkhomlokzatát. Népkönyvtárrá alakítják Kiskunfélegyházán az egy­kor; Hattyú kocsma épületét, amelyet Petőfi Sándor szüle] béreitek. Restau­rálják hazánk legrégibb ipari műem­lékét, az ómassai vashutának, az el­ső magyar vasolvasztónak több, mint 250 -esztendős barokkstí’.ű maradvá­nyát. 8 néfkülözhetefien az ißunköbo-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents