Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-04-17 / 89. szám

ms Április í? wr ä p t, o d A BOLSEVIK PÄRT TAPASZTALATAIBÓL A pártszervezet az önköltségcsökkentésért folyó harc élén A 8far.at.ovi gépgyár igazgatójának szobájában ott függ a Szovjetunió tér­kép». A térképen nyiCák mutatnak az ország minden része felé, amelyek jelzik, hová küldi a szaratovj gép­gyár készítményeit: a mozgó áram- telepeket. Néiiány évve! ezelőtt a gyár elsőkéjt bocsátotta ki a tó lóerős egyhengeres motorokat, majd á korábbi méret meg tartásával a motor erejét 22 lóerőre «melte. 1900-ben pedig a „Kalinyin“ Mezőgazdasági Gépesítés: Intézet tu­dományos munkatársaival szoros együttműködésben bevezette az egy, majd kélhengerés gázmotorok gyártó­ját. Pártszervezetünk szervező és politi­kai munkájának iartaim.il a nagv- teljesítőképességű motorok kibocsátá­sáért vívott harc határozza meg. A pártvezetőség széles méretekben ki_ bontakoztatta a szocialista munka­versenyt és minden előfeltételt meg­teremt az újítók alkotó kezdeinénye- »éseinek felvirágoztatására. Népszerű­tóti és a termelésben meghonosítja az élenjáró munkamódszereket és ezzel biztosítja a munka termelékenységé­inek álCandó emelkedését és az önkölt- !éS csökkentését, A pártszervezet aktív munkája hoz­zájárult ahhoz, hogy az össztermelés 1951-ben 19ő0-hez viszonyítva 0 szá­zalékkal, a munka termelékenysége pe­dig 7.6 százalékkal emelkedett. A gyár dolgozói a folyó évi januári és .februári tervet is határidő előtt tel­jesítették. Párt szervere Hiúk megadja * gyárigaxgatóságaaU. a szüksége« aegítséget a fontos termelési fel­adatok megoldásához. Széleskörűen ismertetjük és támogatjuk az ön­költségcsökkentésért, a takarékos Ságért és a minőség megjavításá­ért indított mnnhaversenyeket. A műhelyek pártcsoportjainak tag­jai és a népnevelők megmagyarázták a munkásoknak Kovaljov mérnök kez­deményezésének: a sztahanovista műn Scafolyamatok tudományos általánosí­tásának jelentőségét. A gyárban a mérnökökből, technikusokból és szía- hánov istákból brigádok alakultak, amelyek ismertették az ifjúmunkások­kal az újítók munkamódszereit és közreműködtek a műhelyekben a szía- hágovista iskolák szervezésénél, így például a brigádok szoros együttműködésben a népnevelők­kel, tanulmányozták Arszentjev. Szdatov és .Panov élenjáró laka­tosok munkamódszereit és ismer­tették a többi lakatossal, cíó munkát végzett ezen a téren Gin- fbarjov népnevelő. Az eredmény hama­rosan mutatkozott: Konjukov lakatos kéi" és félszeresére, Harlamov lakatos pedig kétszeresére emelte eddigi tel­jesítményét. A kommunisták élenjárnak az új, haladó munkamódszerek alkalmazásá­ban és a gyorsítót fémmegmunkáló •■módszerek bevezetésénél is jó példá­val járnak elől. A kommunista Aganov esztergályos korszerűsítette szerszám, gépét, megváltoztatta a kések szerke­zetét, s így műszakonként az eddigi öt alkatrész helyett kilencet munkáit meg, ugyanakkor megjavította a mun. ka minőségét is. A kommunisták kitűntek a legjobb brigád címéért vívott harcban is. A kommunista Kononyenko brigádja volt az első, amely a gyárban fémjel­zett munkát végzett és amelynek pél­dája aztán a többi brigádokat is moz­gósította. A pártszervezet javaslatára az élen­járó tapasztalatok általánosítása érde­kében több műszaki konferenciát tar. toltak. Lígvija Korabelnyikovának, az aayagtakarékossági mozgalom elindító jának munkamódszerét a műhelyek pártcsoporíjai és népnevelői ismertet­ték. Ezenkívül a faliújságok és a szem /•éltető agitáció segítségével felhívták 3 dolgozókat, hogy takarékoskodja­nak a fémmel, olajjal és egvéb anya­gokkal \r. egy es munkafolyamatok ön költségcsökkentésére vonatkozó in­tézkedéseket pártgyüléseii vitatták meg. •Jk.injesz elvtárs főkönyvelő pedig a népnevelők szemináriumán előadást lártott a moszkvai „Bureveszfnvik“- gyár újítóinak az önköltségcsökken­téssé.; kapcsolatos kezdeményezésé­ről. Az anyagtakafékosságért vívott harc érdekében a műhelyekben megbeszé­léseket, tnunkásgyülésekek termelési értekezleteket tartanak. A pártvezetőség kezdeményezésére kéi (szemináriumon foglalkoztak a takarékosság kérdéseivel: az egyi­ket a munkások, a másikat a mű­helyvezetők, mesterek, a párt­ós szakszervezeti aktíva részére tartották. Az előadásokat a gazdasági intézet tu­dományos dolgozói és a gyár szak­emberei tartották és beszámoltak az önköltségcsökkentés, a gazdasági szám vetés, a forgóeszközök forgási sebes­sége meggyorsításának kérdéseiről. A népnevelőknek a gazdasági tárgy­körökben tartott előadásaihoz' a mun­kások élénken hozzászóltak. A szere­lőműhelyben például Kaplun népneve­lő felszólalása után nyolc szerelő kö­telezettséget vállait,. hogy az egyes munkafolyamatoknál jelentős megta­karítást ér el, A pártszervezet mozgósító erejének köszönhető, hogy a gyár a múlt év uiolsó négy hónapjában mintegy 115.000 rubelt takarított meg. Amikor a dolgozók elhatározták, hogy a gyárat o kollektív sztahano­vista munka üzemévé változtatják, a pártszervezet még jobban fokozta po­litikai feCvilágosító munkáját és még szélesebben fejlesztette ki a szocialis­ta munkaversenyt. A pártszervezet fi­gyelmének központjában a kiváló mi­nőségért, a szigorú takarékosságért és az önköltségcsökkentésért folyó küzdelem áll. A pártszervezet össze­gyűjtve eddigi tapasztalatait, elősegíti, hogy a szaratovi gépgyárban egyre újabb és újabb munkasikerek szület­hessenek. A gyapot vetésének módszertani alkalmazó sóról A gyapot fő vetési módezexe fi ué- pi sorbavetés, simán elegyengetett ta­lajba,. Iraktoros és részben iogutos ve tőgép p>ei végezzük. Szigorúan be keid tartani a 60 centimétere« sortá­volságtól és nagy gondo-t kell fordíta­ni a sorok egyenességének és párhu­zamosságának megtartására, hogiy az alap meg az érintkező sorok egyen, iő nagyok egyéniek, mert csak így tudjuk a sor közét traktoros kultivá- t orral megmüvötm. A iraktorvetőgéppH az első íordu- lót cölöpökkel kitűzőit vonal, '■agy kiíeszített zsinór mentén, a követke­ző íordulókjt pedig pontosan a vető­gép sorhúzója vágta barázda mentén tesszük meg, hogy a sorok egységét és párhuzamosságát biztosíthassuk-. Ha fogató« ve tógép pel vetünk, a so­rokat előzőleg külön erre a célra szol. Á Keszőhidegkuii Téglagyár dolgozói vállalták, hogy évi tervüket öt százalékkal túlteljesítik A keszöhidegkuti téglagyár dolgozói komoly eredményeket értek ei az áp­rilis 4-i versenyszakasz tartama alatt. Vállalásukat szépen teljesítették, nem kell attól félniök, hogy anyaghiány miaft a téglaverést be keld szüntetni. Az üzem dolgozói röpgyűlést tar­tottak, melyen megtették szocialista fo. gadalomtételüket. Ezeken a gyűléseken mutatkozott meg az, hogy a dolgozók mennyire szívügyüknek tekintik a terv teljesítését és mindent elkövetnek azért, hogy » tervet maradék nélkül teljesíteni tudják. Hordüíh István, az üzem legjobb dolgozója a következő­ket mondotta: „Tudom azt. hogy mun kám nagyobb eredményével és válla­lásom teljesítésével szerves része va­gyok annak a dolgozó tömegnek, ame­lyik igyekszik minél előbb felépíteni szocialista hazánkat. Vállalom azt, hogy havi tervelő­irányzatomat 10 százalékkal túl­teljesítem, 40 ezer tégla helyett 45 ezer téglát gyártok, teljesítményemmel is méltóképpen akarok válaszolni az amerikai inter­venciósok gálád cselekedeteire, amit Koreában fodytatnak“. Benes János téglaverő nyolc százalékos terv túltel­jesítést vállalt, Gyuris Pál pedig öt százalékos tervtöbblet teljesítést vál­lalt. Berkovits Ernő telepvezető ver senyre hívta ki a Téglagyári Egye­sülés valamennyi telepvezetőjét. Vállalta, hogy az üzem havi ter­vét 5 százalékkal túlteljesíti. A röpgyűlésen résztvevő dolgozók határtalan lelkesedéssel kihívták a „II, negyedévre tervteljesítési és minőségi hosszúlejáratú párosversenyre az Egye sülős ‘tolnauémcdi ilzeménflík dolgo­zóit Vállalták az üzem dolgozói, hogy 1952-cs évi tervüket 5 százalék­kal túlteljesítik. A nyersgyart:*u*ál a selcjtet a tavalyi 4 százalékról az idén 3.5 százalékra csökkentik. Húszkilós szénmegtakarítást vál­laltak 1000 darab tégla után, ami egy-egy berakásnál több, mint 4 ezer forint megtakarítást jelent a népgazdaság számára. Vállalták to­vábbá, hogy az egy főre eső termelési értéket a tavalyihoz viszonyítva 10 százalékkal emelik és a régi tégla- verési időt, ami ezer téglára volt megállapítva, 10 százalékkal megrövi­dítik, A keszőhidegkuii téglagyár dolgozói a vállalt pontok teljesítésével bizo­nyítják be azt, hogy a tervet akar­ják teljesíteni, mert tudják azt, hogy minden vállalás csak annyit ér, ameny nyit abból megvalósítanak. Is állami gazdaságok közötti versenyben az első a nagytormási és az alsóp állami gazdaság A toinamegyei állami gazdaságok pártunk és kormányzatunk felhívását magukévá tették és nagy lendülettel fogtak hozzá a tavaszi munkák, vala­mint a vetés 'befejezéséhez. Semmi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy április 10..én állami gazdasá­gaink befejezték a tavaszi vetéseket a kukorica és burgonya kivételével. Elvetették a tavaszi búzát, tavaszi ár­pát, zabot, cukorrépát, borsófélesége- keí, lucernát, vörösióherét, 'takarmány- keverékeket, valamint rost és az olaj­lent is. Az állami gazdaságok közül az ♦alsópéli, fornádi, gerjeni, nagy tormási é,s a tolnaszigeti állami gazdaságok határidő «lőtt öt nap­pal előbb fejezték be tervüket Ezek mellett az állami gazdaságok mellett meg kell említeni az alsóle- perdi állami gazdaságot, ahol április 6-án a vetési tervüket csak 55 száza­lékra teljesítették. Jó munkával azon­ban ezt a lemaradást behozták és az utolsó napokban 1067 holdat vetették el és így tervüket batáridő előtt -egy nappal befejezték. Az állami gazda­ságok versenyében így megelőzte a sárközi, leperdpusztai és az ürgevári állami gazdaságokat és a versenyben az ötödik helyre küzdötte fel magát az utolsó helyről. Az állami gazdaságok versenyében továbbra is az alsópéli és a nagytor­mási állami gazdaságok tartják az elsőséget fej-fej mellett haladva, A napraforgó vetésüket is befejezték már és jelenleg a kukorica és a bur­gonyavetésük elvégzésére törekednek, hogy továbbra js megtarthassák első­ségüket. ■ A vetés minőségi elvégzésében a nagytormási állami gazdaság az első ahol a munkák elvégzéséhez nagy se­gítséget nyújt úgy mennyiségileg, mint minőségileg a Zetor traktorok munkája. Ennél a minőségi munkánál nagy jelentősége van a jó szervezés, nek és a dolgozók öntudatos munká­jának is. Ezt bizsonyítja ax is, hogy az ál­lami gazdaság dolgozói májas el­sejének méltó megünneplésére felajánlották, hogy az üsszes ta­vaszi vetésüket április húszadikáig befejezik. Az állami gazdaságok között eíma- dt az ürgevári állami gazdaság, ahol eglátszik, hogy nem kellően szervez- k meg a tavaszi munkát és a ve­tést, ami pedig a vezetés hiányossá­gát mutatja meg. Pedig a dolgozók nagy többségében meg vara a lendület és a munkakedv, amit semmi sem bi­zonyít jobban, mint azok a lelkes vállalások, melyek raár május 1-re születtek meg a dolgozók között-, Azon ban hiányzik a jó vezetés, irányítás a gazdaság vezetősége részéről. Ezt a hiányosságot sürgősen ki kell javí­tani a vezetőségnek, hogy elmaradá­sukat behozzák. Ehhez pedig fontos, hogy az állami gazdaság vezetősége ne az események után kullogjon, ha­nem álljanak hivatásuk magaslatán., hogy jó irányítással, az állami gaz­daságukat jövedelmezővé tudják ten­ni és ezzel példát mutathassanak a tszcséknek és az egyénileg dóig- parasztságnak a nagyüzemi gazdái dás fölényéről. A Komszomof központi bizottságának teljes ülése 1 Moszkva (TASZSZ): A Ko-msvomol központi bizottságánaík a napokban megtartott Vili. rendes teljes ülése a következő kérdéseket tárgyalta meg: „A gépipari üzemek Komszomol szervezeteinek munkájáról“, ,,A Komszomol-szervezeteknek az ifjúság körében végzett testnevelő és sport munka járói“, „A Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség végrefoajtóbizott. sága ülésszakának eredményeiről.“ A teljes ülés megbízta a Komszo- mol központi bizottságának irodáját, a területi és vidéki bizottságokat, va­lamint a Szövetséges Köztársaságok központi bizottságait, hogy folytassák munkájukat a világ demokratikus ifjúsága egységének további megszi­lárdítása. érdekében, segítsék . előre a DÍVSZ végrehajtó bizottságai ülésén hozott határozatok végrehajtását, an­nak érdekében, hogy az ifjúság még fokozottabban vegyen részt az új világháború veszélye eitlen, a beké. ért és a népek közti együttműködé­sért vívott harcban. A teljes ülés részvevői hatalmas lelkesedéssel üdvözlő levelét intéztek J. V. Sztálinhoz. gáté négv-ötfogú fogatos so-rhúzóval kell meghúzni. Az idén. már számos állami gazda­ságban és termelöszöVedeezetiberi a vetést különleges „SZSZK“ márkájú gyapobv etógéppel végzik ed. De erre vigyázni kell, hogy jói áíüLtsufc be és gondos figyelmet igényed a vetek gép valamennyi részének munkájára. Különösen fontos a helyes vetési nor­ma megállapítása, a osoroozjók köd<5 mélységre való beállítása, hogy mag felelő jegyen «£ aiátokarási xué.ység es a taitóairó tennezék beállitasa. A csorostólyáik mélységet és ezzel kap­csolatban a * vetőmag atátákarásí mélységéit a osoroszlyúkra szerek. so ruk áffiítósávnl szabályozzuk. Ha. a sarukat feljebb emeljük, á vetőmag ulá takaras] mélysége nagyobbodik, ha leeresszük, csökken. a takaró le­mezeiket úgy ádirítjiik bo hogy & ba­rázdában fekvő vetőmag megboVgnlá- sa nélkül nedves, aprószerocsés föld­del takarja be a barázdát 'kis halmot szórva föléje. A takaróié? nezek mögött felsaeralt homorú henger a tá'iiaj könnyű tömő. rítésére szoUgól, ami elősegíti, ogy a vetőmag jobb érintkezésbe kerül a tállá jjaí, így a nedvesség jobban hozzájut. Ezeidcívüi a henger az el­vetett vetőmag féle ti dóm honi sima felületű tömörebb dombocskát késeit, melyről esőben a víz könnyebben le­folyik. Ez a kis domborulat megóvja a vetés vonalát az erősebb kéregkép. ződéstöl és elősegíti, hogy a kikelő mag könnyebben felszínre törjön. A henger nyomását rugókkal szabályoz­zuk. Jól átnedvesedett talajon pedig könnyű hengerezést alkalmazunk, ha pedig a talaj kevósibbé nedves, akkor erősebbet. A .legjobb traktoros veté­si módszer a vetélés módszer, ahoá az elkő fordulót a íábila szélén kezd. jük a fogas végén a traMor é'Jes szögben helyben fordul meg és a má­sodik fordulót körvetienül ax első melileT, vesszük és így tcr'tább. inig a táblán a vetést be nem fejezzük. Vigyázni keli! arra, hogr.” » vétó- gép mindem része szabályosan és za. vart alarms működjön, hogy a velős (hLhld, ne szenved jen hiányt a gya­pot kelése. A vetőmag íolyaraatosats jusson a tartaiybó] a barázdába, hogy a csoroszlyák, takarróiíemezjek, henge­rek szabályosan működjenek., A vető. gép kezelő kötelessége, hogy gyor­san megszüntesse a magvezotőcsövek és csoraszlyák vetőmaggal!, illetve földdel való e’Jtömődését és jegyezze meg az esetleges Idhagyásokat, hogv utána uiánv'eüi-ossenék. Az ő köteles­sége az is, hogy időben állítsa a sor. húzókat és a, tartályt megtöltse vetö- roagg-ai, Ha a táblán a vetést befe­jeztük, kétdiárom keresztirányú for­dulóval a fordulók helyét is bevetjük,' í paksi mozivesetőség figyelmébe Ä paksi mozi látogatottsága nagy emelkedést mutat, A szovjet-magyar barátsági hónap alatt a látogatok szá­ma nőtt,- ami a szovjet film ne­velő hatásának tudható be. A paksi lakosság js megszerette, szívébe zár­ta a szovjet filmetkeh D& jlt emléke- zent meg. hogy a mozi vezetősége még mindig nem rzrxiszere&ítStte « hely ék és a jegyek számozását E!ö. fy.t'vöi, hogy néha egymás hahát- go jibját leszakítva versenyeztek & báb f! cbalyér . Szabó Géza levelező, „Paks, Jólsxervesett tanácsülést tartottak községben . Majos községben már messziről hal­lani az iskola rádiójának hangját, amely hangosan hirdette, hogy este 8 órakor tanácsülés lesz. A hirdetés minden 5 percben elhangzott, ami arra késztetett bennünket, hogv meg keressük a tanácsülés e lelkes hírnö­két. Így találkoztunk Doronlcai Jó- zsef igazgató tanítóval, aki fáradt­ságot nem ismerve dolgozott a tanács­ülés sikeréért. Kérésünkre elmondta, hogy q szülőket a gyermekeken ke­resztül is meghívta a tané.csülésre, és gondoskodott arról is, hogy a gyűlés előtt Jlímvelitessel szórakoztassák a tanácsülésen megjelenő dolgozókat. Továbbha'atdva figyelmünket megra­gadta a földmüvesszövetkézet kirakd, ki., afro/ szintén hatalmas tábla kin dette a tanácsülést. A tanácsházán nagy siirgés-iorgást láitunli, ott szor­goskodtak akik felelősek voltak a gyűlés előkészítéséért, és megszerve­zéséért. Itt- megmutatkozott a jó elő­készítés abban is, hogy Szenesük Lajos a község pártszervezetének tit­kára éppen a beszédvázlatot vizsgál­ta és látszott rajta, hogy nem mind­egy neki, hogy a ^ tárgyalják meg a tanácsülésen a dolgozókkal a felada­tokat. Ellátta ci népnevelőket is jó szempontokkal. Hogy a m-ajosi párt­szervezet és a párttifJcár törődik a tanácsüléssel, azt bizonyítja az is, hogy a meghívó kiküldésénél és a dob ölési szöveg elkészítésénél is olt volt a pértüíkár elvtárs és segítői te |a gyűlés megszervezését Jó munkát végeztek a tanácsülés elkészítésénél Boros Ferenc, Heves Sándor, László Mihály tanácstagok, men mindent elkövettek, a tanácsülés sikeréért. Ugyancsak liléim József szövetkezet/ ügyvezető, aki a -szövet­kezeti tagok jelenlétének: biztosításá­val segít ette a tanácsülést. A. mező- gazdasági bizottság elnöke, Sániü Im­re is aktívan vette fii részét a szer- vezési munkából. A jó munka meg­hozta. a gyümölcséi is, ami megmu­tatkozott a háromnegyed 8 órai gyű. lekezésnél is amikor a község mozi- jóban kidiszíieti terem és pattogó in­dulók várták a üol-gozó paiasztsá- got. Mozive ütésen keresztül szerekm:- iatták a doigozóiö&z mindaddig, mig össze nem gyűMnozgit több, mint ÍÜG dolgozó, ,-y jól elkészítő itt beszámoló a nemzetközi helyzettel is Foglalko­zott és közvetlenül az egész község problémáját vetette Jel. Utána leiér- lékelték a község begyűjtési -/terv* teljesítését és a mezőgazdasági 'mun­kák elvégzését. Ez a, jól etőkésldtátt taggyűlés megmutatta hatását, és .o-Zi. hogy a dolgozók magulíévé leíték , a tanácsülésen eJhangzoUaloat, ami leg­jobban megmutatkozott a hozzászólA- sok-cAi. A jó javaslatokká: és az egy­mássá; való versenyen keresztül at egész évi munkákat íeuy'elö versenyt szerveztek és ezek után btztosiiva van az. hogy Majos község üuiácm ia jó munkáján keresztül a legrövi. debb időn beiül felzárk&rik r? sssegye első községei közét.

Next

/
Thumbnails
Contents