Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-04-16 / 88. szám

22

N Kfr» l. O

1952 ÁPRILIS lé

KIM IE SZÉN EEVTARS 4Ú EVES

SK£Kosi Mátyás elftárs üdf öilő távirata Kim ír Szén elitársboi wegyrenedik slületésnapjíi alkaluiábál

KIM TR SZÉN' elvtársnak, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága elnökének

Pheujnn

A Magyar Dolgozok Partja és az egész magyar nép nevében forró elvtársi üdvözletünket küldjük önnek segyveuedik "születésnapja alkalmából.Biztosak vagyunk benne, hogy az a hpsi bare, melyet az Ön vezetésével a bátor koreai uép az imperialista betolakodók ellen folytat, s amelyet az egész haladó emberiség rokonszeuve kísér és1 helyesel. az amerikai ágresszorok teljes vereségével végződik.

Kívánnak Önnek születésnapjára jó egészséget, kitartást és teljes sikert.

Meleg kommunista üdvözlettel BAKOST MÁTYÁS

a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára.

Dobi Isfrráü üdvözlő távirati*

1 ^ KIM ÍR SZÉN élvidrmaJr,

a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa \ elnökének 1 .. . Phenjmi

Negyvenedik ■ születésnapja alkalmával, fogadja a Magyar Népköztársaság kormánya és a magam szív- hói - jövő' jókívánságait Kívánok, kedves Kim'ír Szén élviárs, erőt, egészséget és új sikereket a korai népnek e Ön vezetésévé* az ■ imperialista ágresszorok ellen vívott hősies szabadságharcában.

* ; DOBI ISTVÁN

A Magyar Népköztársaság Miniszter, tanácsa elnöke,

‘jfvir. Ír Szeri. 1912 ápriáös 1'5-ém ««

(gsizakkareai Mangendaj faluban ssíL Söbett- Apja Kim Hen Dlk saagény- pi&MS2t, nehezen tartotta el feleségét, hsésroift fiát és íegikisebhil-c öccsét, Kim Ben Gut Kim ír Szén apja, Korea y&páft. .megpzáMása után a hős raa- badsághaxcosölc sorába lépett és életei Végiéig’ odaadóan harcolt a korai nép felszabadításáért.

4 .2 ügyet, amiért harcolt, felesége, öccse és légióként fia foiy- Kim Ír Szén, aki ekkor 14 éves ytók .a gárini köc^piskoíában tanuk, igére á:it a. tanuló ifjúság forradalmi , aaoagsumának és azt az il egál is kom. ammista ifjúsági szervezet' köre tömö- sitette, ‘ Szorgalmasan olvasta1 a marxisfa irodáimat és közben agitációs smink át végzett. Rövidesen letartóztattak és börtönbe, vetették. A börtön wem forte még: forradalmi seelöefoe még jobbaig megacéiozódoiit.

?93í-ben lépett be a Kommunista Pártba, ugyanabban az évben, ami sor japán imperialisták megszállták Mandzsúriát. Ezek az esmények Óriási. változásokat .hoztak. Ekkor kezdő. Űöh meg Kimhír Szén legendáshírű fegyveres harca a japán, megszállók eifert,

t9S5-ben Mandzsúriában megalakult ftz - -egységes nemzeti front szervezete

a „Koreai Függetlenségi . Szövet &ég“, amely tíz pontból áltó politikai programjában minid Koreára, mind az órásáig.' határain túlra vonaiökoztatvá meghatározta a koreai nép harci feladatait. Ezaél ejpudiejüieg megbläute az ;Észak- és DéLMaindzsuriábah «űköd-ő partázánialaku latok egyesülő- «épek folyamata, .megszül©tett Korea ©gyeégses . forradalmi iréphadsereeje, mnu-iy Kim. Ír Szénnél az. ©len. a szabadságáért harcoló koreai nép fő erejévé v4tt,

jP* * *:a hadsereg rettegésben tartót . • fia a japán imperialistákat és.

átdsö. hírnévre tett szert Mandzsúria, ban és Korpában egyaránt • 1945 május 9-én Korea népe nagy Srörnbfrro ébredt, A győzelmes Szovjet' Hadsereg térdre kényszerű tette a hitferista. Németországot, Augusztus 9-én a Szovjetunió szövetséges! kötelességét teljesítve megindította a had. müveketeke*' az imperialista Japán ellen és azt már augusztus 15 ón feltétel nélküli fegyver]® tó telire kény- sserííette. A koreai nép félszáz,adós japán elnyomás után. visszanyerte szabadságát. Kim Ír Szén a dicsőséges Szovjet Hadsereg gyors előrenyo. múlása után, 1945 októbérében visz. smtért szülőföMjira. A

A felszabadulás első .percétől kezdve Korea, történekében még Soha - nem látott népi mozgalom indult a demokratikus és független állató megalakítás ám, azonban már 1945 szeptember 6 úti. alig egy hónappal Japán kapitulációja után az egész ország déli részében partra száll- fák az amerikaiak, akik nem mint felszabadítók, hanem mint megszáll .ók jöttek Kél-Koreába. Azonnal feloszlatták a népi bizottságokat, a de. moJcratikus pártokat és szervezeteket,.. visszaállították azt a közigazgatási rendezer-r, amely a japánok alatt is működött és ismét megvalósító:ták rí gyarmati uralmait.

A köztársaság északi részén virágzó' ólet indult meg. 1946 február 8-án -negál ak u ÓL, Ti,- z ak-K o reá I de ig lenes Központi Bizottsága, melynek elnöke Kján Ír Szén tett. Ezzel megkezdődött a döntő átafekuas időszaka, mely. nak célja az ország következetes de. mok,fotózniiása volt. .1948 augusztus 25- én. a7. Észak- és Dél-Kó'reában meg-' east ott általános választások orod. menyéként kik iáit ni, ták a népi demo. kratíkus köztdr.-aságot és megválasztották központi kormányát. Kim ír Szén'a pép akaratából a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Mmisztor- .cwnácsárrak elnöke- lett.

Eazak-Korea a Koreai Munkapárt

A Koreai nép veséére

vezetésével, Kim ír Szexi irányításé vall és .a. Szovjetunió segítségével ha. talmas eredményeket ért ©1 az ország demokratizálása, újjáépítése és építése terén. Az ipari vállaiatokat, bankokat, a postát és a közlekedési eszközöket ai nép tulajdonába vették. Egymillió hektárnyi földet, amely a japán és jkoreai földesurak birtokában. Volt, a föSdnéÜkü’S' és törpebirtokos párásztöknalc ' juttatták. Kifejlődött' a koreai ipar, virágzásnak indult a mezőgazdaság, rohamosan javult a nép jóléte és hatalmas léptekkel fejlődött a kulturális élet,

¥ Tgyárinkkor Dé’-Korea továbbra ^ is, gyarmat maradt, ahol a nép legjobbjait bebörtönözték, ahol meg. akadályozták a.gazdasága éjét fejlődé1 sét. és elnyomták a nemzeti, kultúrál ’ 1950 június 25-én az amerikaiak

gálád módon megtámadták Észaik- Koreát. A koreai nép Kim ír Szén vezetésével egy emberként keit fel az ngreeszorok elten. A dolgozók száz. ezrei, ragadtak fegyvert, ho,gv ha kell, életük árán is megvédjék azt a szabadságot, amelyet a Szovjetuniótól kaptak. A .koreai nép idestova két éve folytatja hősies harcát az ag- resszdroikkaí. Ez a két óv Korea történelmiének legvéresebb, de iegdicső- ségiesebb fejezete. E hősi harcokkal a koreai dolgozók megmutatták, hogy milyen -hősiességre képes a7 a. nép, amely szabadságát és függőt lens égét védi és amelyet olyan férfi 'vezet, mint Kim ír Szén,

500 éve, született Leonardo da Vinci a tudós és művész

Irta: NYEDOSIVIN uiűvésieettörlénés*

Messzemenő intézkedések a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban a baktérium háború ellen

Phenjan (TASZSZ): A .Koreai Népi Demokratikus Köztársaság egész területén hatásos intézkedésekéi tesz. nék az. amerikai agresszorok által alkalmazott bafctériumfegyver következményeinek megűkadályozására.

Az amerikai barbárok március. végéig Tjagan tartomány 25 helységére szórtak fertőzött rovarokat. A helyi hatóságoknak, a lakosság bevonáséval tptt ha-iáaps mióslcodései -eredményeként az attherikái repülőgépekről ledobott fertózöú rovarok túlnyomó

többségét haliadéktalanul megsemmisítették. Március végéig a tartomány egész lakosságát pestis ellleni védő. oltásban részesítettélc, 110.000 em. bért pedig beoltottak kolera ellen. Ugyanakkor megtisztították a kutakat és a csatornákat.

A tartományi járvány&ihár:tó ti zottság minden városi és • körzeti já-rványeiháritó Mzó&iságot megfelelő gyógyszerokke 1 és orvosi eszközökkel látott el.

Leonardo dg Vinci emlékét nem homályositötta el a születése óm el telt 500 év. Leonardo ma is úgy á:l előttünk, mint a realista művészetül törő je, lánglelkií festőművész és szob. vász. mint merész tudós, aki állandóan kutatta a természet tiika.il, igye kezeli a- természet javait az emberei hasznára megszerezni, mint fáradhatatlan feltaláló, akj megelőzte a. kö~ vetkező századok számos technikai elgondolását. Tisztán áll előttünk e nagy humanista és újító alakja.

Mennyire szánalma.snak látszatlak vele szemben a tudománv és művészet különféle reakciósai, akik hiába erőlködtek, hogy az utókor szemében elhomályosítsák, eltorzítsák a lángeszű olasz, tudós tündöklő, ragyogó alakját, Leonardo(■ hol misztikus fan• tansztának, hol rideg, cinikus em. bérnék próbálták beállítani. Középkori skolasztikusnak, vagy betegesen finnyás modernkedőnek álcázták. Azzal rágalmazták, hogy embergyülölő volt. aki a gonoszságban talált gyönyörűségei. A reakció nem .fukarkodott az erőszakos torzításokkal, hogy a népek előtt elrejtsq Leonardo igazi arcát. A haladás ellenes irányzatok még ma sem hagylak fel hamisításaikkal, ugyanis arra gyengének ér. zik magukat, hogy egyszerűen eile- ledtessék a rájuk nézve fenyegető da Vinci nevet.

De a népek, a világ becsületes és haladó emberei tudják, hogy a a agy tudós

kora leghaladóbb eszméinek bátor és odaadó harcosa volt,

égése 'hatalmas értelmével az új. a jövő felé tör előre látta bár olykor nem egészen világosan — a szabadság és igazság fénylő, boldog vi. lágáí,

A szovjet nép ilyennek ismeri és tisztel; Leonardo da Vincit. A Szovjetunióban számos tanulmányt és könyvet adtak ki c nagy olasz művészről, kétszer adták kj a ,.Traktátus a festészetről1', cígúí híres művét, képeinek sok reprodukciója jelent meg A leningrádi állami Ermitageban őrzőit két eredeti Leonardo kép — a „Madonfia Benois‘‘ és a ,,Madonna Litta“1 — előtt mindig nagy tömegek állnak. De ismerik a Szovjetunióban a nagy művész más híres műveit is, amelyekben oly sokoldalúan és teljesen nyilatkozik meg a természet végtelen éleiének lángeszű megértése és amelyekben ott él az életigenlés nagy ereje.

Leonardo tár adható, Ha. n újító volt. Benne testesült meg legjobban a re- naissance-ember, a középkori sötétség ellen merészen küzdő harcos típusa. Olykor nehéz szétválasztani művészeti alkotómunkáját. — amelybe kísérletező és a természet mohán érdeklődő ismerője és tudományos kutató, saü, amelyekben gondolatai bizonyos költői ihlettel szárnyalnak.

Leonardo, a tudós

mindenekelőtt a kísérletezés, a világ gyakorlati tanulmányozásának híve volt. Mindenekelőtt a természet nagy könyvéből akart, tanulni, de ugyanakkor felismerte a gondolkodás értékét is. Az elmélet és gyakorlat vi-. szoknyának értelmezését találóan ígyjellemezte: ,,A tudomány a kapitány,. a gyakorlat a katonák,.“

Mini mcJeriaHsta gondolkodó Bruno és Bacon előfutár ja volt, nézeteit a kísérletekből, az élet tanulmányozásából merítette, állandóan arra iöre. kedeti. hogy a technika segítségével a természetet az ember akarata alá rendelje. Mérnök Volt, aki felfedezte a repülőgép gondolatát, csatornaépítő, matematikus és fizikus, asztrológus és íiziológus.

Leonardo meglepően messzirenéző, bátor gondolat okkal gazdagította <* tudományt. Egész életén át az emberekért dolgozott és a világot a békés alkotómunka napfényes színterévé akarta, változtatni. A néphit Leonardo nevéhez fűzd például a Milano, környékén létesült öntözőrendszer megteremtését.

A. nagy tudós tángelméje már a kapitalista korszak dérkezése .előtt látta a jövendő nyomorúságokat, amelyeket a pénz korlátlan uralma hoz az embereknek. Őszinte és haragos szenvedéllyel zengenek ma is az aranyra szórt átkának'szavai: ..Árulást követ el vég nélkül. Minden embert gyilkosságra, rablásra és hits regősre ösztönöz.... sokaktól elveszi az életet. Az embereket arra készieti, hogy sokféle mesterkedéssel, csald, sokkal és árulásokkal éljenek a. maguk körében. Oh. szörnyű vadállat,.“ Meglepő, hogy már akkor, majdnem félévezreddel ezelőtt felcsendültek ezek a keserű haraggal leli szavak arról, hogy milyen szörnyű bűnökre csábíthat az arany, a pénzeszsák halalma. Ezekben a szavakban koriár. síinknek érezzük Leopárdot, leleplezése eléri azokat, aJcik ma az aranyért tömegesen gyilkolnak rabolnak.

A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének^ jelentése

az USA koreai bűntetteiről

TI,

(Folytatás)

Következtetések:

A jelentés ezután a gondosan, meg vizsgált tényekből az alábbi következtetéseket vonja le:

I Az Egyesült Államok Fegyveres *” erői, — azzal, hogy baktériumokkal mesterségesen megfertőzött le- gyeket és egyéb rovarokat terjesztenek, halált okozva és betegségeket terjesztve a koreai néphadsereg valamint Eszak-Korea polgári lakossága körében — szörnyű bűncselekményeket követnek cl Koreában. Ezzel durván megsértik a szárazföldi hadviselés törvényeire és a hadviselési szokásokra vonatkozó 1907 évi hágai egyezmény rendelkezéseit, valamint a baktérium háborút tiltó 1025. évi genfi jegyzőkönyv általánosan elismert rendelkezéseit.

2 Az északkoreai polgári lakosság <má* megsemmisítésére vegyi bőm. búkat és egyéb vegyi anyagot felhasználó amerikai fegyveres erők bűnösök az 1907. évi hágai egyezmény 23. éik kelve A) és B) pontjában foglalt rcn delkczéseknek, valamint az 1925. évi genfi jegyzőkönyv előírásainak szándékos és előre megfontolt megsértésében. Az Egyesült Államok fegyveres

* .erői és a parancsnokságuk alatt lévő Lj Szín Man-féle katonák a megszállt vidékeken minden bírósági ítélet nélkül tömegesen gyilkolják a polgári személyeket, köztük sok nőt és gyermeket. Ezekkel a bűncselekményekkel sértik az 1907. évi hágai egyezmény 40. cikkelyének világos előírásait, amelyek a megszálló hatóságokat a polgári lakosság életének vc- deniére kötelezik.

zj, Az USA fegyveres erői és a

* parancsnokságuk alatt lévő Ei Szín Man-féle katonák az általuk meg szállt területeken törvényellenesen ellógják. börtönbe vetik, ütlegelik és kínozzák » polgári lakosságot. Ezzel megsértik az 1907 évi hágai egyez.

meny világos rendelkezéseit,

*7 Az amerikai csapatok messze a front mögött lévő védtelen városok és falvak bombázásával és nem katonai objektumok pusztításával megsértik az általánosa» elfogadott hadviselési törvényeket és szokásokat. ezen betiii a hágai egyezmény előírásait.

áZ Az amerikai fegyveres erők ^ * pusztítják a templomokat, műemlékeket, tudományos intézményeket, történelmi emlékműveket, kórházakat. Az amerikai fegyveres erők ezt egyes esetekben védtelen városok és falvak rendszertelen bombázásával, máskor pedig e sérthetetlen épületek ellen intézett, előre megfontolt támadásokkal követik el, jóllehet ezeket a megfelelő ismertető jelekkel ellátott épületeket kizárólag rendeltetésükre használják. Az amerikai fegyveres erők ezzel megsértik az 1907. évi hágai egyezmény rendelkezéseit, de különösen az egyezmény 27. cikkelyének, előírásait.

/"7 Az amerikai fegyveres erők ~~~

* • azzal, hogy szándékosan fel gyújtanak és felrobbantanak polgári vagy nem katonai jellegű középületekéi, olyan esetekben, amikor ezek a pusztítások hadviselési szempontból nem feltétlenül szükségesek — sértik a hágai egyezmény, de különösen az egyezmény 55. és 56. cikkelyének rendelkezéseit.

Az amerikai fegyveres erők — azzal, hogy megfelelő felhatalmazások és kártalanítások vagy nyugták nélkül elkobozzák, vagy szándékosan megsemmisítik a polgári lakosság élelmiszerkészleteit és magántulajdonát — sértik u hágai egyezmény, de különösen az egyezmény 46 és 52. cikkelyének rendelkezéseit.

0 Az amerikai csapatok hadifog ívok l?-gyHkolásáral bűnösök

a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló 1929. éti és 1949. évi egyezmények megszegésében.

1 A történelmi műalkotásokat * és magán javakat elrabló

imcrikai fegyveres erők bűnösök a

8.

hágai egyezmény (47. cikkely) rendelkezéseinek megszegésében,

A bizottság véleménye szerint a felsoroltak háborús bűncselekmények, amint azt a nürnbergi nemzetközi ka. tonai bíróság alapokmányának 6. cikkelye meghatározta.

A bizottság— figyelembevére a felderített bűncselekmények nagyságát és jellegét — azt a következtetést vonta .te, hogy a Koreában lévő amerikai ■ fegyveres erők bűnösök az emberiség ellen elkövetett bűncselekményekben, amint azt a nürnbergi alapokmány meghatározta, mégpedig;

Tjj A polgári lakosság egy részének és különösen menekülteknek tö megcs megsemmisítésében és irtásában anélkül, hogy valamilyen bűncselekménnyel kapcsolatban bíróság elé állítsák őket, terrorista módszerek alkalmazásában a koreai lakosság egész csoportjai ellen, úgyszintén 1952 január 28_a óta baktáriumfegyver széleskörű alkalmazásában a polgári lakosság ellen.

az északkoreai lakosság életfor májának szétrombol ásóban, vagy szétrombolásának megkísérlésé ben: az északkorcai lakosság iskoláinak, egyetemeinek, múzeumainak, történelmi emlékműveinek és kultúr- i n tézrn én vein ek m egsemm i.sítésébcn,

hatósági szerveinek szétrombolásában és tisztségviselő személyek meggyilkolásában.

A bizottság feltételezi, hogy a tömeg gyilkosságok nem egyes személyek túlkapásainak következményei, erre utal az. amerikai fegyveres erőknek az általuk megszállt területeken tanúsított azonos magatartása. A bizottság ezenkívül figyelembe veszi, hogy a baktérium, és a vegyifegyver széleskörű nlkalmazása az ország területén kísérletet jelent az. egeész nép vagy a nép egy részének kiirtására. A bizottság véleménye sz.erint az amerikai fegyveres erők bűnösök a Tájirtásról szóló 1948. évi egyezményben meghatározott bűncselekményben.

E következtetések figyelembevételével a bizottságnak meg kell neveznie

2.

azokat, akiiét nemzetközi bíróság előtt felelősségre kell vonni, hogy feleljenek ezekért a bűncselekményekért. A bizottság tétovázás nélkül kijelenti, hogy e bűncselekmények közül többet nem tudtak volna elkövet. ni. ha azok ró! az USA kormányának vezetői és az amerikai fegyveres erők' felső parancsnoksága nem tudtak volna és anélkül, hogy az amerikai kormány veztői és az amerikai fegyveres erők felső parancsnoksága nem készítették volna elő ezeket a bűncselekményeket.

A bizottság ezért vádat, emel e sze mélyek és a hadrakelt csapatok minden tisztje ellen, akik felelősek ezekért a bűncselekményekért. A bi/.otIság ezenkívül vádat emel minden egyes katona ellen, aki részlvett a nemzetközi jog előírásainak ellentmondó parancsok teljesítésében.

Even következtetések levonásévá} teljesítettük azt. a feladatot amelv- íyel a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége megbízott bennünket

Szükségesnek tartjuk kijeién Jeni, hogy boraaLomraai töltött el bennüa. ke; mindaz, amit Koreában a vizs. gátat lefolytatása során láttunk. Tud juk, hogy akadnák sokan, akik — ép úgy, mint közülünk egyesek Koreába utazásunk előtt —, nehezen adnak hitelt a jelentésben .idézed szörnyű tényeknek. Éppen ezért, mi, taint jogászok és mint egyszerű emberek. ünnepélyesen becsüierszavun- kat adjuk, hagy 'a megállapított főnyik _ helytállóak:. Különböző ors-aó. g-akbói való. különböző valláséi, pett- íilcai nézetű és anyanyelvű emberek vagyunk Feladatunkat igyekeztünk ;©iiki.ismeretesen és jogászi fci©léssé gü-nk teljes tudatában elvégezni.

A jelentés végül hangsúlyozza: Á; bizottság meggyőződése, bogy munkájává'! hozzájárult a béke nagv ügyének védelméhez, A jelent énhez, amelyet a bizottság minden tagpi aláírt, melléiket-ék az okmányokat én amik jegyzékét ^