Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-04-13 / 87. szám

Í952 ÁPRILIS 13 ÜBPIO iz újítások bevezetésével 101.6 százalékra teljesítette negyedévi tervét a Tatarozó Vállalat • V -Tolnamegyei Tatarozó és Épí- jjupari Vállalat dolgozói ■ hosszúle­iraté versényszcrződcst kötöttek: y. 1932-es tervév beindulásakor, •.'.zóta bebizonyították munkájuké teal, hogy a terv teljesítését szív- jgyüknek tekintették. A terv 'tel­jesítéséhez új munkabősök szület­ik, új jnunkagyőzotmeket értek el dolgozók. Negyedéves tervét n Tatarozó Vállalat 0*3.6 százalékra telje­sítette. \. terv teljesítésénél nagy szere­iét játszottak az újítások beveze­sse, illetve ruás építkezésektől át- . ett újítások alkalmazása. Az újí- vóbizottság hat értékesebb újítást •’Ogudott el. Szak József isztuJos a bonyhádi építésvezetőség lolgozója 45 fokos szögvonalzót és mrhuzamjelző derékszöggel egybe­építve. Az újítással konkrét megta­karítást nem mutathatott ki. d ryakorlatilag a munkát megkóny- nyíti. Értékes öiletééri SO forint újí- ast díjat kapott. Az újítás beveze­tését valamennyi asztalosiizembe ' bevezették. Dombos Géza bonyhádi asztalos újítása: ablak­ráma slicdarabokhoz használható szupport. Az újítás segítségével a sliedarabok berajzolása teljesen el­hagyható, beállított lengő fűrész- s/el a sliccet egyszerre vágja ki a szakmunkás. Az új módszerrel bajs/álpontos és gyors munka vé­gezhető. Előre kalkulált évé meg­takarítás mintegy 5000 forint. Tantos Antal tolnai lakatos újítása: vonóvas új­szerű készítése. Az újító az eddigi­től eltérően a vonóvasat nem egy, hanem három darabból készítette, így megtakarítja azt az időt, amit a munkahelyen arra fordítottak, hogy kettőbe hajlott vonóvasat ki­egyenesítsék. Az újítással jelentős anyagmegtakarítás érhető eJ. Hutfless János ifolnai asztalos kosárív rajzoló újí­tási elgondolása. Az újító elgon­dolása szerint szerkesztett készü­lékkel elipszist pillanatok alatt le­het rajzolni éppúgy, mint körzővel a kört. így az clipszis szerkesztése, ami roppant hosszadalmas, teljesen kiküszöbölhető. Az újított szerke­zettel rajzolt elipszis ugyanolyan pontos, mint a szerkesztett. A szer­kezettel különböző méreteket lehet rajzolni. Dottier Ferenc tolnai dolgozó nádpadló felszorító készülékének alkalmazásával feles- 1 égéssé válik egy munkaerő, mert nem kell külön segédmunkás, aki a nádpadlót a mennyezetre tartja, amíg a szakmunkás azt szegcli. Igv a nádpadló mennyezetre való fel­erősítése akkor is lehetséges, ha a munkahelyen egy szakmunkás van. Wa (dics Gyula sxtahánovista hóaiíírés újítása betonoszlopok elhelvezéré­nél és emelésénél használható. A munkát megkönnyíti; segítségével az eddigi módszertől eltérőén a dolgozók megkímélhetek a felesle­ges ru 11 aszaggatás tó 1 és a nehéz oszlopok em el go tésé tói. Március 25-én a Fa tarozó Válla­lat ötletnapot tarlotr a Tolnai Tex­til kultúr ház építkezésénél. Ezen az öflctnapon a legjelentősebb és leg­kiemelkedőbb ötletet Ilipp József tolnai építésvezető adta, oki a tex-j tiI kiiltúrkáz építkezés ■ homokkal j való ellátását. valanpm a belsői ÍÖldfeltöltésre szükséges föld oda- j szállítását, amit a. fuvarhiány miatt nem tudtak megoldani, igen ötle­tesen megoldott: keskeny nyomtá­vú iparvágány és csillék alkalma­zásával. Értékes ötletét a bizottság 2pOO forint ötletdíjjal jutalmazta. A vállalat ezenkívül a paksi tég­lagyárnál, a bölcskei, hegyespusz- tai. hidjai és apátipusztai építke­zéseknél tartott ötletnapokat, ahol több értékes ötletet vetettek fel a dolgozók. Ezek közül a legkiemel­kedőbb volt llóth János vasbeton- szerelő ötlete, amely újításnak is megfelel, ötletét 70 forinttal jutal­mazták. Ilyen és még sok hasonló újítással könnyítik meg a Tata­rozó Vállalat dolgozói a FI. negyed­évi terv teljesítését. L. I. Kit terhel a felelősség, hogy vízhiány miatt nem dolgozik a leveli Téglagyár Hazánk felszabadulásának 7. év­fordulójára megyénk üzemeiben csaknem minden dolgozó szocia­lista kötelezettséget vállalt, mél­tóan akartak ünnepelni. Ott, ahol a műszaki vezetőség, a felsőbb szer­vek biztosították a vállalások tel­jesítéséhez szükséges előfeltétele­ket, olt a teljesítésben nem volt hiba. De ezt nem tapasztalhatjuk a tereli téglagyárnál, ahol az üzem dolgozói felajánlásaikat a vízhiány miatt nem tudták teljesíteni. Cziráki György és József vállalták, hogy mindegyikük feleségével 5— 5000 téglát készítenek. Felajánlásu­kat nem tudták teljesíteni, így tervüket sem tudták teljesíteni, akármennyire is értik a Cziráki- í es tvérek a tégla vetést, ha nincs számukra víz biztosítva. A Téglagyári Egyesülés nem biztosította időben a vízszivattyút és a motorokat. Pedig érdeke az egyesit lés központjának is, hogy biztosítsa a szükséges műszaki fel­tételeket az üzem zavartalan mene­téhez. Az volna a feladnia, hogy a terv teljesítését elősegítse. Meg­engedhetetlen az. hogy egy nagy­teljesítményű téglaprés v ízszivaty- tyu hiányában hetekig álljon an­nak ellenére, hogy az idő kedvező ahhoz, hogy meglehessen kezdeni a. téglaverést. A legsürgősebben oldja meg ezt n problémát az Egyesülés műszaki vezetősége, biz­tosítsa a terv teljesítéséhez .szük­séges előfeltételeket a tevcli tég­lagyárnak. Kövessenek el mindent, hogy ne forduljon elő olyan nehéz­ség, mely akadályoznál a dolgozó­kat abban, hogy vállalásukat, fel­ajánlásukat teljesíteni tudják. Á női traktorosok jól megállják helyüket a termelésben Varga Vera dalmandi traktoros I 7 nap alatt 1350 forintot keresett Fácánkert község egykori föld- birtokosának kastélyában 23 hall­gatóval új nőt traktorosképző is­kola indult. Az ünnepélyes megnyi­tón Vadai Mihály, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának helyet­tes vezetője elmondta, hogy az előző iskolán résztvevő női trakio- risták jól megállják helyüket. Varga Vera, aki a dalmandi gépállomásra került mondot­ta többek között Vadai Mihály — j óm in őség u munkájával 17 nap alatt 1350 forintot keresett. A megye legjobb férfi trnkto- ristájaval eredményesen veszi fel a versenyt. A tanfolyam új hallgatói részé­re két traktort Sörös Júlia és Trimpa Anna hozták el a mözsi gépállomásról, akik másfél hónap­pal ezelőtt ugyancsak a fácánkerti iskolán tanulták meg a traktor he­lyes kezelését. Az iskola új hallga­tóinak kérésére elmondták, hogy a mözsi gépállomás íraktqristái kö­zül a legjobb minőségi munkát végzik, de a mennyiségben is az elsők között vannak, sőt Sörös Jú­lia már F00 forint jutalmat is ka­pott jó munkájáért. Mindketten a gépállomás DISZ-szervezetében ve­zetőségi tagok. Az ünnepélyes megnyitóról az. iskola hallgatói táviratot küldtek Rákosi elvtárs­im kV KEDVES RÁKOSI ELVTÁRS! Mi, a fácánkerti női traktoros- képző iskola hallgatói köszön eíün- ket és hálánkat Fejezzük ki azért, hogy résztvehetiink ezen az isko­lán, fogadjuk, hogy a legnagyobb odaadással tanulunk, hogy kiérde­meljük Rákosi elvtárs további bi­zalmát. JtcHÍaiml étet Töofna metjjffhen IJ .A ti «überiség történetét vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy' a haladásért, a békéért foly­tatott küzdelemben mindig állandó erőforrás, komoly segítő volt a* iro­dalom. Mindenki előtt ismeretes, hogy a. történelem során kialakult osztály- társadalmak irodalmának milyen nagy szerepe, nagy' fontossága volt. az uralkodó osztályok hat almának fenntartásában. Az imperialisták burzsoá társadalmának irodalmára a. társadalom termelési módja, a tár­sadalom égbekiáltó ellentmondásai nyomják rá bélyegüket. Ezekben az országokban a .megjelenő irodalmi munkák a kizsákmányolás ideológiai alátámasztását szolgálják. Itt a kü­lönböző irodalmi tennék eszköz a® uraikodóosztály kezében a hatalom rnegorősitósére, a nyomorgó tömé gek kizsákmányolására Ilyen irodalmi munkák kerti Írek a Horthy-korszak alatt a mi dolgozó népünk kezébe is azért., hogy az el­nyomás alatt szenvedők no lássák meg az igazságot, ne ln er jenek gon­dolni sorsúk megváltoztatásának le­hetőségére, no ismerjék meg népünk igazi múltját, ne ismerjék meg nagy haladó hagyományainkat: Felszaba­dulásunknak köszönhetjük, hogy ezen a, téren is ma már gyökeresen más a- helyzet-. Népi demokráciánk­ban az irodalom* a könyv, a sajtó •mindnyájunk közkinose és a dol­gozók — nem mint, régen az ural­kodó feleőezázak — érdekeit képvi­seli, híven tükrözve szocialista épí­tésünk ragyogó útját. Nem véletlen az, hogy a mi né­pünknek is csak a felszabadulás után nyílott alkalma az irodalom nagyjainak megismerésére. A múlta rendez er ugyanis minden eszközzel igyekezett meghamisítani irodalmunk nagy hagyományait, hogy a bennük feszülő hatalmas lendítőerőt az el­lenforradalom ,a klerikális .reakció, a munkásárulás szekere elő foghassa. Az egyes írók arcát eltorzító ha­mis, rosszindulatú értékelések. a. reakciós szempontú könyvsorozatok s nem utolsó sorban a, régi „hiva­talos“ tankönyvek mind-mind. azt a célt szolgálták, hogy irodalmi, ha­gyományainkat. kiforgassák haladó forradalmi valóságukból. Az iroda­lom bemutatásának, ismertetésének célját a múltban a klebersbergi reak­ciós kultúrpolitika. határozta meg. Ez a kultúrpolitika, egyet jelentett irodalmi hagyományaink forradalmi vonalának, teljes elsikkasztásával. Bi­zonyítja ezt a 20. század, tehát a legújabb kor irodalmi termékeinek elhanyagolása, eltuesoiáea, teljes kiszorítása csak azért, mert ezek legjobb alkotásai a nép tömegek har­cát fejezték ki és segítették a, moz­galmat az imperializmus, a tőkés, a földesúri kizsákmányolás elten. felszabadulásunk, tette lehetővé. ' hogy lerántsuk a leplet, a re­akciós úgvneveze'' „kultúrmunka“ igazi arcáról megmutassuk dolgo­zó népünknek, haladó, előremutató hagyományainkat az irodalom terü­letén . is. Másrészt pedig az új, for­Hogyan küzdenek Zombán az iskolai mulasztások A zombai általános iskola felső ta­gozatában — amely a modern, új is­kolaépületben. nyert elhelyezést, — a látogatónak szemébe tűnik a tan­termekre kifüggesztett tábla: „Eb­ben az osztályban nincsen hiányzó“. A táblák napokon, sőt heteken ke­resztül sem kerülnek le az ajtóról, s az egyes osztályok abban versenyez­nek, melyikük éri el a legtöbb .hi­ányzó nélküli napot!“ Érdeklődtünk, minképpen érte cl az iskola nevelőtestülete ezt az ered­ményt A válasz egyszerű és kézen­fekvő volt: a következetes, kitartó küzdelem meghozta gyümölcsét. A nevelőtestület lankadatlan nevelő- munkával,. a szülők felvilágosításá­val megelőzte a hibát, megakadályoz­na- az igazolatlan hiányzásokat. Már a tanév elején a legnagyobb szigorúsággal kezelte (te ellenőrizte az iskolalátogatást.. Ha valamelyik tanuló előzetes bejelentés és igazolás nélkül nem jelent meg az osztályban, az első óra után egy vagy két út­törő nyomban felkereste az illetőt a lakásán (ha történetesen nem la­kott messze az iskolától), hogy meg­tudakolja a hiányzás okát. Ha ez az ok nem betegség volt, már hozta is saagávtil a tanulót, akinek az osztály­közösség előtt be kellett számolnia elmaradása körülményeiről, s kellő önkritikával meg kellet bánnia és jó­vátenni o könnyelműségét. Ez a jó­vátétel azután a rendes, pontos is­kolába járásban nyilvánult meg. így a tanulók hozzászoktak ahhoz, hogy a szokásos és el nem fogadható ki­csinyes okok miatt ne mulasszanak, mert az iskola tudatosította bennük, hogy elmaradásuk esetén társaik ezá- monkérik tőlük és nyilvántartják az iskolai rend és fes'velem megbontását. A szülői ért-kézieteken (te a Szü­lők Iskolájában a nevelőtestület minden alkalommal fölvetette a mu­lasztások kérdését, hangoztatva, mi­lyen kárt okoz önmagának, de a tanulók összes égének is, az igazolat­lanul távolmaradó gyermek. A szü­lő/,: meg értettél;, hogy elsősorban ők a felelősek gyermekeik pontos iskola­látogatásáért. s leginkább ezzel tud­ják megakadályozni a lemorzsoló­dást. Az osztály-értekezleteken a ne­vetők rendszeresen vezetőit és szem­léletesen ábrázolt- mulasztási kimu­tatásokat, grafikonokat bemutatták a szülőknek, hogy lássák gyermekeik munkafegyelmének tükrét. Ezt a tük­röt a rendesen járó gyermekek szü­lői büszkén, a sokszor hiányzó ta­nulók szülői viszont restelkedve néz­ték. A zombai nevelőtestület a mulasz­tások elleni harcban is a legszorosabb kapcsolatot tartja lenn a helyi párt- szervezettel, tömegszervezetekke 1. el­sősorban a.z MXDŰZ-el. és nem utol­sósorban a Szülő Munkaközösséggel. A községi tanács hathatós «cgitegé* is igénybe veszi. Ha több osztályban adódik mulasztás. a SZMK tagjai is fölkeresik az érdekelt családokat, és felvilágosítással győzik, meg a szü­lőket magatartá uk helytelenségéről. Do a nevelőtestület tagjai is sűrűn látogatják otthonai kban osztály uk tanulóit, s az ilyen beszélgetések so­rán mindig fczóbakerül a hiánytalan iskoiábajárás fontosságának a kér­dése is. Ha beteg a gyermek, a ne­velő meglátogatja, de meglátogatja akkor is. ha neuri betegség miatt ma­radt otthon. Mert az vj-azolatkmul mulasztó gyermek eseteken a család, <i szülök ,,betegségéről“ can sző: lazaságról és felel oi lens égről önma­guk .és gyermekük szocialista mun­kafegyelmének kialakulását illet óén. A zombai nevelőtestületből né­gyen tagjai a községi tanácsnak, sőt egy nevelő a VB-nek is tagja, így a község legillet ékesebb főm med előtt is gyakran kerülhet, sző­nyegre az iskolába járás kérdése, ami a rendszeres iskolábajárást biztosija: az iskolázás anyagi feltétedéinek a ■problémája is. A legutóbbi szekszárdi pedagógus konferencián hallottuk a Szovjet­unióban járt > pedagógusküldöttség egyik résztvevőjének előadásából, hogy a Szovjetunióban milyen magas fokon áll az iskolai oldal ásnak a társadalom részéről’ történő 'megbe­csülése. A Szovjetunió városainak é<s községeinek legszebb épülete az isko­la. amelyről így beszélnek: „A mi drága iskolánk" ... A tanácsol: pe­dig egymással versenyeznek abban, melyik község tudja, az iskoláját szebbé, díszesebbé termi. A zombai nevelőiestül et a párttal, tanáccsal és tömegszervezetekkei karöltve é> együttműködve, az is­kola maradéktalan benépesítése, va­lamint. a tanulmányi színvonal eme­lése és a munkafegyelem biztosítása révén, a szocializmus építésének út­ján a Szovjetunió példáját követi, s arra törekszik, hogy az oktatás (te nevelés műhelyéről őszintén, szívből mondhassa gyermek és szülő egya­ránt: „ . . a mi drága iskolánk." májában nemzeti, tartalmában .sző­ni aí is ui magyar irodalmat, I* «sah úgy tudjuk építeni, fejleszteni, ha ismerjük, kritikával elsajátítjuk né piink múltjának kulturális örökségé:. Lenin elvűire arra tanít, hogy' a „protetárkuitúrát csak akkor lehet építeni, ha pontosan ismerjük ju emberiség egész fejlődés« során te\- rehozott kultúrát.“ Ezeknek a célok­nak megvalósít fisára, kuiiúrtorratlrd- muTkk további győzelme biztosi fására- alakúit meg, <tz eifm'dt év Őszén me­gyénkből is az Irodalomt-örténeb Társaság tokuunegyei szervezete, melynek előadó szakosztálya az el­múlt néhány hónap alatt célirányos munkájával arra törekedett, hogy' a proletariates forradalmi ideológia fának s. marxizmus-lenmizmus segít­ségével mutassa be történelmünk nagy íróit, irodalmunk történetének legjelentősebb alkotásait. A szak­osztály több, mint 00 előadója Zrí­nyi, a költő, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Jókai, Mikszáth, Móricz Zsig­mondi. József Attila, Moher, Viktor Hugó, Gogo Ív, Gorkij, öolohov fe- mertetése során bebizonyították <t megye területén októbertől megtar­tott mintegy 200 előadásban több, mint 15.000 dolgozó élőit azt, hogy a. haladó mozgalmak talajóm. a nem­zeti függetlenségért vívott harcnak, a népfelszabadító küzdelemnek, a jóid) jövő építésének talaján szület­tek ír odaírnunk igazi értelmi. Ezek az előadások népünk múltjának és jelenének legszebb történetével iro­dalmunk gazdag eredményeivel is­mertették meg megyénk dolgozóit. Nehéz volt az indul ás és menetköz­ben is több dombot kellett megmúmr mm'k. főleg a szervezés vonalán, de a szakosztály' előadói olyan szakem­berek, mint Miszlai István, dr. Antal László, dr. Péczeli László, Gömöri József. Heinrich Rudolf, dr. Tóth Károly, Csausz Vilmos, Pérk Ferenc, Át« József, Mihály Sándor, Dance Pál, Kies Ferenc, Földéé László, Mo­són yi Erzsébet, Pence Katalin, Pei- liojn Ervin, Kendereesy Tibornó ta­nárok s még lehetne tovább sorolni a neveket,, nem ijedtek meg » kez­deti nehézségektől.' Az előadásokra való alapos felkészülésükkel, kísérő kultúrműsor beiktatásával elérték, hogy 1 regszemcsén 2Ü1), Mucsiban 100, Majson 150. Sárpilisen 140, Zombán 109, Dunaszentgyörgyön 90, •Varsádon IbÖ. Alsónyéken ISO, Ten- golicen ISO, Nagyszékelyben 120, Sárszentlőrincen 1*50, Kajdacson 100. Nagj'szokolvban 120, Lengyelben 150, Harcon 100, Györkösben 120. Kis­tormáson 120, Felsőnyéken 120, Bonyhádon 1.50. Várdombi állami gazdaságban 100, Mözsőn 100, Pári- ban >2Ó. a kiesi Pogányváron 90, zömmel dolgozó paraszt é« munkás hallgatta végig egy-egy alkalommal iradolmi előadásainkat, s látja tiez- tábban említett íróink igazi értékét, nagy alkotásait. itt járt megyénkben Pávái P<& * író is, gitt Biitaszéken és Szeh- szárdon elmondott Petőfi előadásával méginkább felejthetetlenné tette leg­nagyobb költőnJ; ismert bakját. Az értékes haladó hagyományok feltárása is Regi tője építő munkánk­nak. Ezért « szakosztály el határ ozdrt, hogy a nyár folrpunán iaamlmányt készít Petőfi tolnamegyei útjáról. Eh­hez a munkához szükséges kutatási, is lelkesen vállalták, a, szakosztály előadói (te dr. Bíró János tanár, a szakosztály kiváló előadója vállalt» a brossura összeállítását, aumelyei 1952 őszén ezer, meg ezer ‘ toiuame- gyei, de különösen borjádí. uzdi* ozorai dolgozó olvas, vagy hallgat meg előadás formájában .... felele­ve nítve a- nagy költő nálunk ellökött napjait. 4 már elmondott és », jövőbe» ■ ® sorra kerülő irodalmi előadá­sokból is megérthetik dolgozóiak, hogy a magyar nép bekcí»eu akar élni és építeni, győzelemre aegítv» * kultúrforradaiom dicső zászlájár, pártunk vezetésével erősítve azt a harcot, mely világszerte egyre na­gyobb méreteket ölt, melynek eélj* az építő béke biztosítása, a szoem- iizínus diadalmas győzne lm o. Irodalomtörténeti Tővsaság Megyei Szakosztálya.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents