Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-04-13 / 87. szám

■ 1 « «.:/( . •- > • . . . • ' -'f. , . .••/■• • '■ 'AP 4 WBPIQ <»*2 ÁPRILIS 13 É P Ü L A K 0 M M UNIZM V S Á szovjet tudósok megoldják á viíiamosetnergia távvezetésével kapcsolatos kérdéseket írta: V. VElVYfKOV, a technikai tudományok kandidátusa A ••jéleiníeg épii-iö nagyszabású vízierőművek évente több mint 22 milliard ki'ówattóra viiSlamosenergiaf tér. raélmek majd a Szovjetunió népgazdasága számára-. Moszkva kapja annak a viítóattoeenergoáiiak mintegy felét, amely ex az új volgai vízierőművek termelnek, tiz az energiamennyiség 10 milliárd 100 mi-Mó kilo­wattórának felel meg évente. Egy kilowattóra ViUasmos- energiá-val 50 kilogramm fém hengerlése, két pár cipő elkészítése, vayv 10 méter pamutszövet eliőálh’tása vé. gezheto el. Ha ezt & 10 milliárd 100 millió k'iléwattóra villamos energiád köz\ e11 eív;A 1 Moszkvában fé rnicAirők 20—30 közepes tcájesítőképességü hőerőművet kelene építeni és körűiíibeiiil 22 Ámi'iíó tonna fűtőanyagot kellene eltü­zelni. ,-t naovjei energetika arra törekedik, hogy az óriási erőmüvek nocsak egy bízónyos várost lássanak el hanem az egész ország kerületeit. Az a cél, hogy mertél teljesebben használják ki . az. 'ország vizienérgia- taartelőkait -és a helyi fűtőanyagodat. Ezt abban az. eset. ban -ehet megvalósítani, ha mánde.n erőművei; egységes • magast'el'szűl-tségiu vezétéfehá! apátiái kötnek össze. A kujbisevi és a sztálingrádi vizierőmű és a belőlük ki­induló magasfeszültségű távvezeték e nagyszabású ma- paö'fe&ziÖtsógű hálózat fontos •láncszemévé válik. . Az -a körülmény,' hogy a-?, erőművekét egy rend. szerbe foglalják össze a távvezeték lehetővé teszi, hogy égy szerre 'különböző erőművektől lehessen energiát szol gá-Itatni. A Szovjetunióban már most mintegy 50 emer giéreadszer működik; ezeket a jövőben, egységes ma- gasfeszül'taégü hálózati rendszerbe kötik össze. Ilyen egységes magasfeszülixségű hálózat elkészítése egiyedü e Szovjetunióban lehetséges, ahol a termelőeszközök: ki r nincsenek magán túl aj dóriban. , Rendkívül nehéz technikai íeiaclat évente 10 milliard ■ Q0 mill- 6 . kilowattóra vilóamoseaergiát elvezetni Kuj. bkeyből és Sztálingrádból Moszkvába. A "távolság 900, ilfetve 1200 kilométernek felel meg. A modern elektro­technikai gyakorlatban «szidőszserlnt iegíéijebb 300 kilo méternyi távolságig továbbítanak jelentős mennyiségű vili amosenergíát. "A modern efek'ijrotechnika gyakorlatában távveze tésnél rendszerint 200 ezer voltos feszültséget hasznúi nak. Ha azonban nagyteljesítményű viMamosesnergáú-t Kujbisevbol és Sztálingrádból ilyen feszültséggel to vábbítanak, ajkkor túlsók energia menne veszendőbe. 4 szűrje t tudóitok és mérnökök a hatalmas vízi­erőművek elektromos, energiájának továbbítási probí-é. teájává: foglalkozva, azon a., úton haladnak, hogv yovelík a leszúitcégnt és ezzel egyidejűén megnagyob bírják a vezeUakek koresalmetsaetét. miközben úgyneve­zett ..hasított vezetékeket“ használnak; minden egyes ozigeielóre 3P4 sab.cno« ■szerkezetű vezetéket • függeszt e fék. _ nőm pedig 'egy vastag vezetéket. Az elvégzett kísér, a lök 38t mutatták, hogy a Ku jbisev—MoszU va és Sztálingrád—Moszkva vonalon iegoélszörfibb 400 ezer voltos feszültséget alkalmazni, amilyet mostanáig táv­vezetékeknél nem használtak. Ez a feszültség, amely íeheiőyé lesei a nagy energiaveszteségek elkerülését és a használatos szerkezetű vezeték alkalmazását. Az. ilyen lávvereték megépítése számos komoly pnobje-ma élté álltja az elektrotechnikusokat. A többi kozott például különleges kikapcsoló szerkezeteket kell készíteni. Kű.ömeges szerkezetet keM tervezni. /. DALMATOVSZKIJ: ameiyek megvédik 0. vezetéket a viharok elektromos ságiétól. Tekintettel kell lenni arra is, hogy az egyetlen elektromos. rendszerbe összefogóul! számos erőmű pár­huzamos, közös munkájában üe legyenek ingadozások. Képzeljük el,hogy két hinta van egymás mellett. Ha ezeket a hinták egyszerre, lendülnék, akkor a benne ülő emberek egymáshoz viszonyítva „mozdulatlanok“ tosznak. Megfoghatják egymás kézéi; és tovább folytat­hatják a hintázást, segítve egymást. Ha azonban a hinták egyidejű menete megbomlik, akkor az emberek stabilitása js felborul. Már nem tudják egymást kézen­fogva tartani és. segíteni Valamit hasonló zajlik le akkor is. ha az erőművek között az összhang megbomlik. Az erőművek ugyanis csak ..szinkron“-munka esetén tudják segíteni egymást, Készülitek a Völjga-Don csatorna óriási transzformátorai A Szovjetunió g\ ár ».ihn rí lelkes munkával készítik a kommunizmus nagy építkezéseinek gépi Jelszere'éseif. A zaporozsjei transzformá­torgyár dolgozói i.s határidő előtt készítették el u á olga-Don csatorna épífokezesoi számúra gr ártott óriásinéretií villamossági berendezése­ket. V képen V, Ponomarenko (baloldalon) a szerelőműhely főművezetői* és \. Lanéz juj el­lenőrző főművezető megtekintik a szállításra készen« Hó transzformátorokat. A JO VO GÉPKOCSIJA Hely szín: Moszkva. Idő: 19... i-ste van. A lámpák nappali vi­lágosságot árasztanak a széles (Utakon. A deihökárjcólók csillogó tornyai mintha beledöfnének a sö- üéí égboltba. Pompás gépkocsik sorakoznak a parkolóhelyeken. Tetejük üvegből készült, karosszériájuk pedig tompafényű, rugalmas műanvagból. A kereke­ket csaknem teljesen elrejti a ka­rosszéria. Négyerp közeliidnek az egyik gép­kocsi fele: egy férfi, egy nő és <cét ifjú. A legifjabb megnyom egv gombot a karosszérián, az ajtók zajtalanul kinyílnak és az egész csalód beszáll a gépkocsiba. Fel­akasztják kabátjukat cs elhelyez­kednek^ a leszerelhető asztal körül lévő kényelmes karósszékekbe. Az egyik ifjú a kormányhoz ül, meg­mozdít egv fogantyút és a gép­kocsi csendesen megindul, Egy ilven gépkocsi vezetéséhez nem kell több tudomány, mint a kerékpározáshoz. Csak a kor­mányt kel! forgatni jobbra vagy balra .és időnként á sebességváltót kell lenyomni. A gépkocsi ‘ sebes­sége önműködően változik. Leg­nagyobb óránkinti sebessége város­ban 100 kilométer, országúton pe­dig 200 kilométer \ gépkocsi vezetését megkönnyíti az utak különleges felszerelése is. Amikor a gépkocsi elhagyja a vá­ros; és kerekei az aszfalt felüle­tén elhelyezett érintkezési vonalat érintik, sebessége fokozódik és a. knT>csojótábbi mutáló ja magától az „országút“ jelzésre ugrik. íía pe­dig a gépkocsi aszfaltozatlan útra kerül, a megfelelő helyen az út- p*9i érintkezési vonala a mutatót vif)*r.aáih'tja a „lassú menet“ _ jel­ié» re, A gépkocsi minden gépi be- otfíidezéne a vezető beavatkozása Suéíköl működik. A gépkocsi foto-elemekkel ren­delkezik,^ amelyek a fékek és a volán működését szabályozzák. Az ntak mentén korlátok húzódnák. A vezető elveheti kezét a volánról es a fotóelem mindaddig vezeti a gépkocsit a korlátok mentén, amíg csak a vezető ^ szükségesnek néni látja, hogy átvegye a kormány­zást. Ha a gépkocsi túlságosan kö­ze! kerül egy másik gépkocsihoz, a fűtőelem Lassan működésbe hozza a féket. Ügy iűnhet hogy az ilyen gép­kocsi vezetése unalmas lehet. Mégis sokszázezer gépkocsi gyors és biz­tos közlekedését biztosítja. Emel­lett nem zárja ki a sportbarátok kedvteléseit sem. Hogyha a gépkocsi előtt szá­guldó másik autó vezetője kikap­csolja az önműködő berendezést és maga vezet, ezt megmutatja a. gépkocsi tetején elhelvezeti sárga jelzőlámpák kjgyulhdúsa. 1 gépkocsi száguld az országul on, a kanyaroknál kissé meghajlik, megelőzi a hatalmas távolsági autóbuszokat és az áruval meg­rakott tehergépkocsikat. .sebf-sen száguldó gépkocsiból az egész csa­lád csodálja a fényszórók fényé­ben fürdő nagyszerű épületedet, a hidakat és a csatornákat, az erdőt és a holdfénnyel bevilágított vég­telen rónát. A szembejövő gépkocsiknak a szokottnál erősebb fenve nem za­var i a a vezetőt. A fényszórók po­larizált üvegből készültek és a szél védő ii vég nem enged it át a szcmbejövő gépkocsi fényszóró ré- nak megtört fényét: A vezető sugárnvakíbok nélkül nem látja a fényszórókat, mintha nappal lenne. Az úttest közepe szabad, ezt a részt az autóturisták részéjre tart­ják fenn. Az országút két szélén távolsági autóbuszok száguldanak. időn kint helikopterek zúgása hal­latszik. Az olvasó joggal teheti fel a kér­dést; „Mi ez? Ábrándozás? Tudo­mányos képzelődés? Egy terv reá­lis leírása?“ A "'I t I «n n felelet: a. fent leírtak közül csaknem ulin-den már ma megvalósítható, részben már való­ság is. De a már elkés^tŐt szerke­zetek vagy még kísérletezések alatt állanak, vagy kevéssé ter­jedtek még el, vugv pedig a tech­nika más területén alkalmazzák és nem gépkocsikon. Miért? Alert valamennyi szerkezetet a tökéletes­ség legmagasabb fokára kell emel­ni, gyártásukat pedig egyszerűvé és olcsóvá kell tenni. Az „esz­ményi“ gépkocsi megalkotásának útján még más nehészségek is fel­merülnek; meg kel! változtatni -az utak felépítését, meg kell szervezni új anyagok tö meggy ár i á.sát Mírjdehhez természetesen időre, újabb tapasztalatokra és munkára van még szükség. Jól tudjuk azon­ban, hogy a szovjet emberek .min­denféle nehézséget le tudnak győz­ni és le is győznek. Ezért az elkép­zelések nem maradnak meg papí­ron, hanem igenis valósággá válnak. A tervező irodákban, a laborató­rium ókban. a kísérleti állomásokon f'rj terveket, modelleket, műszere­ket. gépkocsikat állítanak elő. A szobrászok eddig még soha. nem látott karosszéria-formákat készíte­nek. a tudósok • rend kívül tartós ni üanyagokka I kíséri elesnek, a szerkesztők tökéletesebb szerke­zeteket' konstruálnak, a kísérlete­zők pedig kipróbálják az új mo­delleket. Biztosak vagyunk afelől, hogy 'nincs messze a nap, amikor a fenti .fantázia“ majd valósággá válik. A „Vorosi-kolhoz A Moszkva környékén lévő Nyepccino fain parsaztjai a „Vor®* silov“-kolhozban egyesülve folytatják sokoldalú, fejlett gazdálkodásu­kat. A „Vörösilov“-kolhoz földjein gabonát, burgonyát, zöldségfélét, takarmánynövényeket termelnek, az állattenyésztő telepeken szarvas- marhát, sertést, juhot, baromfit tenyésztenek. A többi M.oszkva-kör- nyéki kolhozokhoz és szoyhozokhoz hasonlóan a „Vorosi‘lov“-kölhöz is élelmiszerekkel látja el a moszkvai dolgozókat. A kolhozban —- az élenjáró szovjet agronómiái tudomány alap­ján —• minden munkafolyamatot gépesítettek. A kolhozparasztok a gépállomás agroriómusai segítségével kidolgozták és bevezették föld­jeiken a füves vetésforgót; amely fokozza a talaj termelékenységét. A kolhoz fejlődő állattenyésztése bőséges jövedelmet hoz. Az állatte­nyésztő telepekből befolyó jövedelem l^Hhez viszonyítva 1951.-ben hatszorosára növekedett meg. „A „Vorosilov“-kölhöz, a Szovjetunió számtalan kollektív gazda- ságának egyike, megteremtette a mezőgazdasági termékek bőségét n ezen keresztül kultúráit jómódú életet biztosít a kolhozparasztok számára. A ..Arorosilov“-kolhoz újonnan felépített tágas sertésó'jában a ser» tésgondozónők különleges függőpályás iparvasút segítségével szállít­ják a takarmányt az onyasertések számára. A ,, Vor ősi lo v“-kolh oz fejlett állattenyésztő telepén kü’Sn takarmány” konyhát létesítettek, ahol univerzális malom őrli meg a takarmány­gabonát, felszenteli n takarmánygyökereket, összezúzza az olajpo­gácsát. A képen M. Knrlajev kolhozparaszt tápláló takarmányt kó» szít a takarmánykonyhában az állatok szamára. A Volga—Don-csatorria új halai A szovjet tudósok is rendkívül tevékenyen veszik ki részükéi • kommunizmus nagy építkezéseinek munkájából. A Szovjet 'tudomá­nyos Akadémia moszkvai állaiinorfológiai intézetének laboratóriumá­ban nagyarányú kísérletek folynak annak megállapítására, hogy a nagy vizierőm«íveknél hogyan módosítsák a folyami Italtenyésztést. Kidolgozták azokat az eljárásokat, amelyek megóvják az áramterme, lésre szorított folyó halállományát és olyan új halfajtákat tenyész­tettek ki. amelyek a Vo’gu és a Don inegvá’tozott körülményei kö­zött js a leghasznosabbaknak bizonyulnak. A képen V. Vasznyecov Sztálin-díj as tudós a biológiai tudományok doktora és Je. Dinitrijeva, a biológiai tudományok kandidátusa az újonnan tenyésztett halakat tanulmányozzák.

Next

/
Thumbnails
Contents