Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-04-11 / 85. szám

a NAPLÓ mi ÁPRILIS kli .4 nemzetközi gazdasági értekezlet április Ö-I teljes illése Mosjjfikva. '-TASiSSZj \ nemzetik őzi gazdasági értekezlet szerdán Paul Bastide ('Franci Írország) elnökleiével teljes ülést tartott. A szekciók elnökei az ülésön beszámoltak a szekciók munkájáról. Oskar Lange'tengy el pro­fesszor, a nemzetközi kereskedelem fejlesztésének kérdéseivel foglalkozó szekció elnöke a szekcióban lefolyt vitát összegezve, rámutatott: a nem­zetközi kereskedelem színvonala mily. Ivedt, alig haladja m-eg az 1928-as színvonalat, ^öt az 1 főre átszámított külkereskedelmi forgalom kisebb, Oíbit-. J928-ban volt. Lnnék egyik leg­fontosabb fényezője a nyugati és ke­leti- ' országok közötti kereskedelem csökkentése. Beszéli u latinamerikai, ázsiai és nyugateurópai országokban uralkodó dóllárhiányrrjl, és arról, hogy 9 fizetési mérleg válságának olyan .,megoldása“, hogy a behozatalt k páriái cvzzák. a lakosság életszínvonalú .ti aki süllyedésére, áremelkedésre és .munkanélküliségre vezet, X vita légion tilsabb eredménye az a megállapítás, hogy nagy íehe- táségak vannak a DesTszetközi kércakedelein szélesítésére. Elmondottá Lange professzor, hogy a vita során bebizonyosodott, hogy a népi demokráciák közötti kérCskedé- tea: szüntelenül növekszik, Hasonfó 'az egyenjogúságra és a -kölcsönös előnyre épülő — kereskedelmi egyez­ményeket lehet kötni más országok­kal i.s, Nyagaí-Enrópa, Ázsia, Ameri­ka -és a világ többi része országai­nak képviselői kijelentették, hogy hajlandók fejleszteni kereskede'lxni kapcsolataikat a Szovjetunióval. Kí­nával és a .’liefet európai országokkal. Ezután felsorolta a szekció elé ter­jesztet? legfontosabb . javaslatokat: az értekezlet következtetéseit és indítványait terjessze az Egyesült Nemzetek Szervezete elé és liivja fél az EXSZ-l, hogy tegyen intéz­kedéseket a nemzetközi kereske­dőim i kapcsolatok bővítésére! javasoltók az exportlehetőségekkel és a behozatali szükségletekkel kapcsolatos kölcsönös tájékozta tatst szervek megteremtését, több javaslatot terjesztettek elő tájé kozhrtó központ megszervezésére, tájékoztató bulletin kiadására sfb. Kifejezték azt a kívánságot, hogy tart sánák második nemzetközi gazdasági értekezletet, alakítsanak olyan nem. zetközi bizottságot, amely előkészíte­né ezf az értekezletet. Javaslatot 'ter­jesztették elő egyes: konkrét, keres­kedelmi és gazdasági teiinésze'ü kér­désekkel foglalkozó nemzetközi - gaz­daság]' értekezletek megszervezésére is. Lauge igen c&iszerüinek tartja azt a javaslatot, hogy az értekezlet lor­dul ion felhívással az ENSZ-foez, -ja­vasolja az ENSZ-nek: hívjon össze kormányközi értekezletet a világke­reskedelem elősegítésére, A szociális problémák megoldására irányuló nemzetközi gazdasági együtl- uníködés kérdései vei foglalkozó szók­éin munkájáról Pierre. Lebrun (Fran­ciaországi számolt be. Elmondta, hogy a szekció a legnagyobb figyel­met az élelmiszerhiány és a aiwmka. nélküíiség leküzdése lehetőségeinek, valamint a fegyverkezési verseny és a kereskedelemben megnyilvánuló megkülönböztetés következtében ki­éleződő szociális problémáié megoldá­sának szentelte. Nagy figyelmei kel­tett a. szekció ülésén V. V, Kuznye- covnak, a Szovjetunió Szakszervezeti Tanácsa elnökének e tárgyban el­mond ól.t beszéde. Ezután Lebrun felolvasta a szekció javaslatát: a fennálló politikai és gazdasági feli ételek mellett a gazda­sági köröknek mindent el kell követ, niök, hogy megkönnyítsék az árucse­rét, valamennyi kormánynak minden eszközzel segítenie' kell a kereskedel­mi világ képviselőit és a kereskedel­mi szervezeteket a nemzetközi keres­kedelem fejleszt és é h e n. X kormányoknak az ENSZ-en keresztül' együttes akciókat kell indítaniuk a nemzetközi kereske­delmet bénító akadályok fokoza­tos megszüntetésére. Javasolni kell az ENSZ közgyűlés­nek: a lehelő legrövidebb időn belül hívja össze valamennyi kormány képviselőinek, kereskedelmi köreinek és társadalmi szervezeteinek tanács­kozását á gazdasági élet és. a nemzet­közi kereskedelem kérdéseinek meg- .cidására. A kevésbbé fejlett országok prob­lémáival foglalkozó szekció munká­jának eredményeiről Dzsan. Csand ‘India), a szekció elnöke szántóit be. Rámrtatot!: a véleméiiycsere mégniu. tállá, bőgj' a nép töm egek a kevésbbé fejlett országokban erősen szenvednek a nyomortól és a betegségektől. Az érti!ítélt országok egészséges, gyors gazdasági fejlődésének alapfeltétele gazdaságuk modernizálása és átépíté­se.. intézkedéseket kell tenni. hogy. a kevésbbé fejlett országok fejleszt­hessék iparukat és hogy termé­szeti kincseiket teljes egészében a lakosság érdekében használhas­sák fel. A szekció a megkülönböztetéseik, fél­sz,átn<jCás.a és a fejlettebb . országok gazdasági uralmának megszüntetése mellett foglalt állást. MegengedheteL leai. minden olyan kereskedelmi mód szer. amely a .kevésbbé fejlett orszá­gok gazdasági érdekeit csorbítja. Ezután Kora Tomi asszony, a japán szenátus tagja szólalt fel. Hangoztat­ta, hogy véleményét, mint magánsze­mély mondja ei. Elmondta, hogy az éleiniiss&er árak Japánban a háború előttihez viszonyítva 437 százalékkal emel­kedtek, a munkanélküliek száma állandóan növekszik, A továbbiakban Irijelfenlefte, hogy a japán gazdasági életnek békegazda­ságnak kell lennie. Heinrich Krumm nyugatnémet gyár iparos kijelentene: a tanácskozáson megteremtett kapcsolatokat tovább kell bővítetni. Oskar Lange felszólalásában java­solta, bízzák meg az elnökséget, hogy az értekezlet elé terjeszteti javasla­tok alapján dolgozzon ki indítványt a nemzetközi kereskedelmet elősegítő bizottság megalakításáról, felihíváster- vezetet az ENSZ-hez.. és közvélemény- tervezetet' az értekezlet főbb eredmé­nyeiről. Bernard De Plas francia professzor és Ali Vakili iráni nagykereskedő fel­szólalása után. a javaslatot a* értekezlet egyhan­gúlag elfogadta. Az ülés végén' R. Ctlambéiromvak, az értekezlet főtitkárának javaslatára elhatározták., hogy a záróülést április 12-re halasztják, hogy addig a külföl­di résztvevők falálkoíÁiasfianak a szovjet gazdasági szervek képviselői­vel, továbbá, hogy elkészíthessék a ,javaslatokat. Női nagyaktíva-értekeslet Budapesten a Kínai nemzetközi jogász nyílt levele volt távolkeleti nemzetközi katonai bíróság tíz tagjához • Peking (Uj Kína): Dr. Mej Zsu-Ao kiflii Remg-etkozi jogász —- aki. Kína . képviselő jé voll, a táyoilikél&ti nem- zetlcöjdi. .ka.tpna.1 bíróságává 1 — nyk-i-iycie; írt azoknak 'a • bíráknak, akik: tíz ország képviseletébe-rd tagjai vol- tkk- a. távűlkelqti nemzetközi katoöai bíifóeágpögc és . részíveltek a második világ-háború '• háborús bűn őseinek .pé- v^béhi; Me/ Zsu-Ao az amerikaiak bakUriumháborúiát kivizsgáló Iknai bizottság tagjaként nemrégen Észak. kelet-Kínában járt. . Lev ölében.1 beszámol arról a törté- áéléxöbbn p éldá tlanul ál-ló és', a nem­zetközi jogszabályokat sértő 'borzal­mas bűncselekmény ékről, amelyet az. amerikai agresszorok. Eszakkeist- tvjhában legutóbb. ©Skóvöltek: kato­nai ••’repülőgépeik . ismételten baktériu. mokkái fertőzött rovarokat szórtak le északlteletkinai területekre. ' A bizottság — írja levelében — ,teljes mértékben meggyőző bizony ü tékákat szerzett arra vonatkozóan, Hogy.-az amerijeái repülőgépek — bé­kés kina-i lakosok meggyilkolása, há~ xiailataik és a termés elpusztításéi céljából —, nagy mennyiségben szór. falc el különféle, baktériumokkal fer­tőzőit rovarokat' Északkelet-Kína nagykiterjedésű területeire. Ezután Vrijc'énti ' ha a jövőben bár. mikor nemzetközi bírósági alakul a Eoreában és ÉsZakkoleí-Kínában bak­tériu ínháborút viselő háborús bűnö sök perbefogásúra., tanukéin kíván meg-jeLennj a bíróság előtt, Mej Zsu-Ao így fejezi be levelét: ,,Mi, jogászon: nem ülhetünk ö'be- tett kézzel és nem nézhetjük közöm­bösen azokat - a bűntetteket, amelye- kel a lelkiismeretlen amerikai ag- resszorok a nemzetközi jog alapvető elvéinek megsértésével az emberiség ellen elkövetnek. Azért, hogy meg­mentsük a • civilizációt a pusztulástól, megőrizzük a nemzetközi igazságod és' a jog méltóságát, felszólítom önöket: csatlakozzanak azokhoz a jogászok­hoz és mindazokhoz, akik a, béke. valamint' áz . igazság fennmaradását akarják, akik követelik a szörnyű bűncselekményinek, az amerikaiak baktériumbáborújának megszűnteié­S-Ók. “ ft koreai népkdsereg főparancsnoksasáiiak liatüjefeniése Phenjan (TASZSZ) A Koreai Népi Dem okra tik ns Köztársaság néphadse regének főpacancsiiokságit április 9- éa közölte, hogy a néphadsereg ala kutatni, szorossan egvüthnőkfidvc 4 kínai néni önkántesfek tegység-eivcL folytatták a védelmi harcot az amf. rikaiaagol beavatkozók és a Li Sziu- Map féle esapatok ellen, cröbc-rluwi és hadianyagban veszteségeket okoz­va az ellenségnek, A néphadsereg légvédelmi tüzér­ségének egységei és az ellenséges re­pülőgépekre vadászó lövészek április 9-én (elöltek három ellenséges repü­lőgépet. Szaráén dókáién a budapesti. EFÉ- ÖOSZ, székház nagytermében a? MNDSZ budapesti., szervezetei és . a •szeJvszerv-ezeíek 'üzemi nÖbiizgttségiai közös nagyaiküva értekezletet tartól, lak. Az ünnepségen résaivelt Vasa lstvánné, az MNDSZ főtülkáxa, va- remi-nt a bécsi nemzetközi gyermek- védelmi konferenciára Budapesten át­utazó küldöttségek vezetői és tagjai, köztük Csu Ten a-sszony, a Kínai Nők Demokraiíákus Szövatsége gyer- meikvédelmi osztáiyának; vezetője, a kínai küldöttség vezetője, Li. In Szó, a Koreai NősBövetség- alel-nöke, a ko­reai küldöttség: vezetöje; Pák Csun Vö-i koreai sztiahátnovista mozdony, vezetőnő, valamint a konJerenciára utazó mongoil, vieitnaioii és izraeli küldöttségiek vezetői. Az értekezletet Bodonyi Pálné, s SZOT nötiikára nyitotta még, majd egy szavalat el- hangaáfia után Vajda] Lajosné, az MNDSZ budapesti titkára mondóit beszédet. , Beszédében haaugaúiryozta, hogy a n.emzeiiközi gyermeScvédelmi értekez­let célja: javaslatot team] a gyerme. kék jövőjének bizíoaétására, jelenle­gi helyzetük megjavítására. Ezután arról a kegyetlen elnyomásról be- ■j-z-élt, amelyben a kapitalista orszá­gok ' dolgozói élnek, majd így foly­tatta : — A nemzetközi gyermekvédelmi értekezleten a v-ilag asszonyai fog­nak vádat emelni <lz amerikai impe­rialista gyilkosok ellen, hogy vala­mennyi. édesanyát' harcba szólítsanak a baktériumbanditák ellen. Csu Teh asszony a Kínai Nők De­mokratikus Szövetsége gyermek vé­ti almi osztályénak vezetője, a gyer­mekvédelmi konferenciára Bécsbe utazó kínai küldöttség nevében üd. vözölte a magyar asszonyokat. Lel­kesedéssel beszélt azokról a hatal­mas eredményekről, amelyeket a magyar nép Rákosi Mátyás vezetésé, vei elért, majd a-rról beszélt, hogy Kínában is békés építés folyik, Mao Ce Tung vezetésével a kínai nép tőidet osztoll, helyreállította a terme­lést, rögzítette az árakat é-s állandó­an emelkedik a nép életszínvonala. A kínai társadalombiztosítás is a nép. a nők és a gyermekek érdekeit szolgálja. Tízezer szülőn tikon,' 110 ezer szülésznő, kiterjedt anya- és os-ecsemövédélem gondoskodik a né. pl Kínában a nőkről és gyérmekek­re*. Az üzemekben és a vidéki kör­zetekben létesített csecsemőotthonok száma sokszorosan felülmúlja a há- borúelótitit. Jelenleg 37 millió gyér- , mek jár a Kínai Népköztársaság HÖ ezer elemi, iskolájába. Ezután hangsúlyozta hogy a kínai nép mindezt csak kezdetnek tekinti és a további eredmények élér esőhez szilárd békét akar, A mostani gyer­mekvédelmi konferencián ti Ízeli ér­ni, hogy megvédjük gyermekeink ■ és az egész világ gyermekeinek jövőjét. A továbbiakban a kínai nőknek a baktériumtámadás elhárítására irá. nyúló sikeres 'küzdelméről, beszéd, és hangsúlyozta:. .-Meg fogjuk Sem misíten-i az ellenség aljas tömeggy»! kos terveit!“ . 1 ; Ezután Li In Szó. a Koreai Nőszö­vetség áléin öko szólalt fel. Hővezető-, ben a hős koreai nép szívbőljövő üd­vözletét tolmácsolta a magyar asz. szonyoknak, a koreai nők háláját és szerelemét fejezte ki azért a' segítsé­gért, amelyet az amerikai intervenció sok- támadása óta a magyar nők nyújtottak Korea harcoló népének,. Ti magyar asszonyok — non.. dottu többek között —, azzal .ségí- tótiek legjobban a mi harcoló népűn­ket, ha, növelitek a munka termelé­kenységét és sikerre viszitek öt­éves tervet. Ti a munkával harcoltok miértünk, mi pedig Koreában a ti gyermekeitek boldog jövőjét is véd­jük. Beszélt Szakán -.azokról a fgörnyű szenvedésekről amelyeket az ame­rikai- im-peiiaíisták •. zúdítottak a ko­reai anyákra, de Korea hős népe sem baktériummal,, sem más fegyver­rel nem lehet megfélemlíteni, mer' tud ja, hogy az egész világ - haladó emberisége mellette áll. Beszélt » hős koreai asszonyok harcáról, nzajd ezekkel 0. szavakkal fejezte be be szádét: Ezeknek a hősöknek, egész népem nek nevében ígérem ngktek: ,0. .ko­reai nép a maga arcvonalán győze­lemre viszi a békét, a szabadság ügyét, ’ A beszédek közben és végén, es err tekezlet részvevői többizbeu Iákesea ünnepelték a koreai, kínai és ma gyár nép testvéri barátságát, a Szov­jetuniót, a békeha-rc aásztóvivőjét,; nagy Sztálint, valamint Rákosi Nlá-. lyást., Mao Ce Tungot és Kim. ír Szent, Gyűlöletté) éltéivé követcStoéfc az imperiaMsták koreai háborújának megszüntetését, a» háborús bűnösök, a baktétlumháború alksaiinaíómak megbüntetését, Bodonyi Páfaé záró- szavai után Novikov békcdaMnak A éneklésével ért véget ßT aktíváé?^ kéziét, . Elindult a szovjet küldöttség a bécsi nemzetközi gyermekvédelmi értekezletre Moszkva (TASZSZ) Április 9.én Moszkvából elindult Bécsbe a szovjet küldöttség a nemzetközi gyermekvé­delmi értekezletre. A küldöttséget Nagyezsda Parfjonova. a Szovjet Nők Antifasiszta bizottságának eiarökhe- lyettese vezeti. A küldöttség 14 tag­ból áll. Köztük van Mihail Maszíov ismeri szovjet gyermekorvos. Vanda Vasziljevszkaja írónő, Sz era fim* Ljuhünova. a. moszkvai gyermek-könyv házának igazgatója, Konsztantyin Ffc- gyin író, Vlagyimir Puskar&vics bje« lorusz érdemes laiűló, Nyikoiaj Goib- csarov professzor, az OSzSzSzE Péda_ gógiai Tudományos - Akadémiájának levelező tagja és Zoja Tuaúanovft, t< Pionverszkajft Pravda szérkegztöje Itörid külföldi hírek A Bolgár Hazafias ’Arcv-'iiai orszá-" goa. tanácsa elhatározta, hogy május 16—17-re összehívja, a Hazafias Arc- vánal kongresszusát. A napirenden a Hazafias Arcvonal küszöbönálló fel­adatai, a pénzügyi és nr ■ ellenőrző bizottság beszámolói, az Arcvona' . programmja, a?, alapszabályok iriódo- siíása, 'égül az országos tanává uökségéiiek, pénzügyi és eilenőrz.ö bi- í'/Uságának megválasztása szerepel. Az ' Albán Munkapárt IT. kong tesz- szast1, amely a közelmúlt ‘napokban ért véget, felhívási intézett Albánia dolgozó népéhez, hogy vesse latba mfn’deií erejét uz első ötéves terv teíjesiiéséért. A felhívás hangsúlyoz, zu. hogy az élenjáró szovjet munket- tgódszerel.:. a szovjet, tudomány ás technika eredményei széles körben ■aló alkalmazása rendkívül szükséges árhoz, hogy Albánia elmaradt ugrói országból agrár-ipari országgá v'óL jék. M általános Olasz Szakszervezeti Szövetség fCGt.) nemrég ukcióegység i w hW* "W * rrocláMemokraja. As k«. vesz 1 c- u y d c m 0 k r a t.a szakszervezeteket a dolgozók általános béremelési köve­telésének érvényesítésére. A szociál­demokrata Szákszervezeti Szövetség most elvben felfogadta a felhívást és megkezdte az akciócgységrő! a tár­gyalásokat. *■ William Patterson, az amerikai polgár.’ jogok kqngressm&ának tit­kára közölte a. Sajtóval, hogy már. dúsban az. Egyesüli. Államokban ü négert gyilkoltak meg Egy nyugal­mazott rendőr például agyonlőtt kél négert, niArt azok egy fehérek által látogatott mulatóhelyen szolgáltuk lel. Floridában egy fehér soiíör szán, dékosan felfordított egy gépkocsit, amelynek négy néger utasa- meg­halt, John Vaunt, aki a második vi­lágháborúban katona volt., azért lőt­ték agyon, meri „nem öltözőit- fel elég gyorsan.“ A többi négergyiikos ságok is hasonló körülmények között történtek. A polgári jogok kbngreaz. szusa az ENSZ emberi jogok bizott­ságához fordul és az Egyesült Álla­mok kormányát íajgyilkossággal vé­dő hja , Egyre elviselhetetlenebbé válik a jugoszláv dolgozók élete y háborús készülődés súlyos te­herként nehezedik Jugoszlávia dol-go. zóinok vállára. Évröl-évre növekszik a háborús költségvetés. 1949-ben a hadd,'i adás ok Jugoszlávia költségveié s ének körülbelül egy harmadát, 1950- ben ennek körülbelül á felét, 1951-ben pedig több, mint kétharmadát tették ki. 1952-ben a közvetlen katonai cé­lokra folyósított, összegek 210 milli­árd dinárt tesznek -ki (ez az összeg Jugoszlávia egész állami költségveté­sének körülbelül a hürohmegyedré: sze). Az amerikai és angol imperialisták követelésére a tilolsták helyreállítot­ták az országban a kapitalista Ten­del. 4 belgrádi fasiszták a múlt év nyarán és őszép egész sor rendeletét adtak ki, amelyekkel törvényerőre emelték a kap Hali sitt viszonyokat. Megszüntettek öt guzdasúgügyi ml nisztéríumnt és a terv bizottságot. Gombamódra szaporodik az írj tHóis- ta burzsoázia. Hatezer kapitalista és spekuláns néhány hónap al-att. külön­féle kereskedelmi válalatokat alapi tott Miután Juqoszáv iában meg. szüntették a külkereskedelmi mono­póliumot., ahogyan ezt a forradalmár jugoszláv emigránsok lapja;, közlik, ’ több, mint. száz magánkézben, lévő export import, cég és kilenc kereske­delmi ügynökség létesült a kapitalis­ta országokkal való kereskedelem le­bonyolítására. Az Egyesült. Államok és Anglia monopolistái agy nyerészkednek Ju­goszláviában. mint; valami jellegzcte­}sen gyarmat; országban. 'Az ameri­kai. New York Herald Tribune című napilap azt irta. hogy „Jugoszláviá­ban olyan business kínálkozik, ahol az ember minden befektetett dohárra kellőt kapd' Jugoszláviából potom áron szállítanak ki rezet, ólmot, an- t-imont, iát és mezőgazdasági termé­nyeket. A külíöldi imperialistái,: és a jugo­szláv kapitalisták a célból, hogy mi nél nagyobb hasznot csikarjanak ki, gyarmati módszereket alkalmaznak a dolgozók kizsákmányolására. A vállalatoknál bevezették a szerződéskötések rendszerét: a brigádparancsnok, vagy a mester minden alkalommal szerződést köt az igazgatósággal egy meghatározol! munka teljesítésére. Egv titóisla hi­vatalnak. Lekovícs. beismerte, hogy ennek a rendszernek a bevezetése után ..a munkások eleinte kénytele­nek .voltuk egv órával, majd pedig két. órával, tovább dolgozni, mint azelőtt, végül pedig a .munkanap ti­zenkét órás lett." Jugoszláviába,, most mess/,eme.nöcn törvényesítették a kényszermunkát.. Számos bizottságot létesítettek, ame­ly ele most összeulazzák a városokat és a falvakul, és erőszakkal mozgó­sítják a.z emberek százezreit, bányák­ba, katonai objektumok: építésére. Bosznia, Hercegovina és Szlovénia bányáiba elhajtottak körülbelül fél­millió embert. Vasutak, országutak, kikötök, re. p ülői erek és egyéb katonai objektu­mok építésére sok százezer emberi mozgósítottak erőszakkal. A mozgósí­tott parasztoknak és rn u n hús okn tik nehéz munkáját a. valóságban meg sem fizetik. Jugoszlávia dolgozóinak élete egy* re nehezebb ;csz. /.Az irúern&cíöna* lizmns lobogója alatt" című napilap számhása; szerint Jugoszláviában « fogyasztási cikkek ára a háború előtti árak többszöröse lett. ­4 belgrádi urak szüntelenül eme-' lik a só, a petróleum, a dohány é# a gyufa árát. Nemrégen lényegesen felemelték a közlekedési díjakat, a víz és a villany árát, s' növelték « lakbér/, jS. 1951 októbere óta a több­szörösére emelték a gyógyszerárakat Tito klikkje a?, országban csah szuronyhegyen és terrorral tartja nuu gát. Aszerint a büntetőtörvény sze­rint, amelyet Jugoszlávia moslani urai vezettek be, mindenkil halálra lehet ítélni, aki elhagyja a kényszer* munkái, alti felemeli hangját a bA ke védelme érdekében, aki rokon* szenvet ‘tanúsít a Szovjetunió és m szociahsja tábor más prs%aga; iránt Jugoszlávia börtöneiben sokszázeze* ember sínylődik, akiket embertelen kínzásoknak tesznek ki. Az egész országot átfogja a koncentrációs íd- bárok hálózata. Tito klikkje a mos­tani Jugoszláviát a dolgozók kény- szermunka táborává telte. j jugoszláv forradalmár om4* ‘ 1 gránsok lapjai számos téliét hoznak táj, amelyek, azt mutatják, hogy a fasiszta terror és kínzás nem ké-pcs megtörni a dolgozók növekvő szalrctdságharcát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents