Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-04-09 / 83. szám

isai* Ainuus ®

NAPLÓ

3

Szakály község pártszervezete mozgósítsa a dolgozó parasztságot — a kommunisták mutassanak példát — hozzák he a lemaradást

" •' AJ4g 'kél hete. liogy Szakály községe! •kormányzatunk kizárta a szabadpiaci ■nrgalomból, mert durván megszegte .it. állami fegyelmet, visszaélt pártunk ■ s kormányzatunk bizalmával, beailá- '•i kötelezettségét nem teljesítette'. Szé •jyen ez Szakály község dolgozóira, ■le szégyen .az egész megyére, A köz. vég doilgozói nem ismerték fel. hogy minden szem. beadott gabonával, minien darab tojással, élőállatul cs . jgyét) terménnyel dolgozó népünk álamat erősítjük és meg szorosabbra -űzzük a munkás-paraszt szövetséget.

bzáiuos község dolgozó parasztsága lívla t'ei a sajtón keresztül a szaka- vi dolgozó parasztokat; hozzák be I lemaradásl. mossák le a szégyent megyénkről, községükről. Azóta eltelt íéhiny nap. A községben folyik az Hét. do nem sok változással.

A község képe a begyűjtés terén nem sokat változott. A hízottser tés beadásnál tizenhat, a pőtser tésnél busz, a vágómarha beadásnál 78 százalék olvasható a ki- motatásokról. A község do/gozói vállalták április 4. tiszteletére, hogy tojás- cs baromt'ibeadásukat srrár százalékig teljesítik. Vállalá suktiak csak részben lettek ele get, a baromfit csak bő százalék ban teljesítették.

Ezek az eredmények nem valami jo munkáról adnak számol. A tanács ugyan lett már intézkedéseket, mozgósította a népnevelőket a lemaradás behozására, de az sem járt kielégítő eredménnyel. Nincs aki irányítsa, ellenőrizze a népnevelőket, a párlon- kív'üli aktívákat, A tanácstagok példát mutattak ugyan, teljesítették kötelezettségükéi. de példájukat nem sokan követték. Végre a tanács is kezdi feCszáinolni a munkájában mutatkozó lazaságokat,

Hatvannégy dolgozó parasztot cs tizenegy kubikot bírságolt meg, akik alig teljesítetlek valamit az állami»al szembeni kötelezetlsé.

giikböl

'Ezek a dolgozó parasztok hallgattak' a kólákra, hallgattak .az ellenség hangjára. A becsületes dolgozóit, élükön Ambrus Dezső tizholdas dolgozó paraszttal, személyesen látogatják meg azokat, akik hallgattak az ellenségre, akik miatt a községet ez a szégyen érte.

it MNDSZ aktívái is harcba álltak, bogy meggyőzzék a dolgozó parasztságét arról, hogy nem várhatnak az ipari munkásságtól iparcikkeket, nem várhatják, hogy a szövetkezeti boltokban áruböség legyen, ha nem teljesíti köleSezettségübet. Götlinger (lyuláné, az MNDSZ legaktívabb tagja röpgyíiléseken, kisgyüléseken világit rá áz ellenség hangjára, leplezi le a kulák minden tevékenységét, rémhíreit. Bevonták a jól teljesítő tanácstagokat is a népnevelő munkába. A becsületes dolgozó parasztok ígérik, hogy rövidesen lemossák a szégyent a községről. Nem így vélekedik Kocsis Istvánné, akinek az ura vasutas, hat bőid földje van, három személyre két sertést vágott, az ólban kei artyadiszjaoja és. pénzben akarta meg váílani beadását

kiépítették nr utcák közötti versenyt,

ahol a tömegszervezeti aktívák irá nyílásával, a fali táblák í'clb.a.s/.nálá- suvad kezd kibontakozni az egészséges versenyszellem.

V község komuiutii-sláil azonban nem találjuk az élenjárók között. Nem mutatnak példát, felvilági* siló szavaikat nem támasztják alá tettek. Látják ezt a dolgozó pa rasztok és gyakran szemébe mond jak Nemes György elvtársnak is. a volt párttitkárnak, hogy ö is hátralékban vau, miért nem lel jcsíli,

A tanács az állandó bizottságok tagjait is harcba állította, csak a béke bizottsági tagok alszanak. Nem ismerik fel, hogy a béke megvédése szorosan együvé tartozik a terv 1 eljesítésé v ei. A pártszervezet sem végez ke' Ö ellenőrző munkál. Nőm fogja össze a pár tonkiviiü aktívákat, nem fogva.’ koztatja a DISZ I. amely pedig ko< mots segítséget jelentene számára.

Simouyí elv társ, a kö/.ség parltit kára. de a pártszervezet vezetőségi tagjai sCiu használják fel mim kajukban a sztálini tanítást, mely arra figyelmeztet, hogy mindenkor a nép szempontjából légiont«» sabb feladatok megoldására mozgósítsa a dolgozókat.

A pártszervezet végezzen jobb ellen őrző és irányító munkát. Mulassák meg a dolgozó parasztoknak, hogyan járulhatnak hozzá beadásuk teljesítésével az építés. eredményességéhez, újabb sikereinkhez. Járuljanak hozzá a község dolgozói is lemaradásuk behozásával a békéért vívott harc gyo- zelméhez, mossák le i szégyent községükről.

Miért nem végeznek jó munkát gépállomásaink üzemi bizottságai?

'tolna megye gépállomásai területén több helyen megmutatkozik az üzemi bizottságok gyenge munkája már ab ban is, hogy az CB elnökök nem voltak hajlandók a háromhónapos tanfolyamon részi venni. Ez azt bizonyítja- hogy a gépállomásainkon maguk a vezetők, de az CB elnökök is lebecsülik az oktatás kérdését és fej. lelícbbcknek érzik magukat annál, hogy ok egy ilyen tanfolyamon rószl- V« gyerek.

Az iregszemcséi 'gépállomás Clrí elnökhelyettese, Pintér János, aki ugyan megjelent a tanfolyamon, de egy napi késéssel cs ittas ál lapuiban érkezett. kijelentette, hogy öt ne kérdezzék, mert úgy sem fog felelni » kérdésekre.

Hivatkozóit arra., hogy mivel későn lőtt, nem tudta végighallgatni az előadást.

Ez je !emzi azt. hogy az CB elnökök memo Ire nein veszik komolyán a munkát és aki a munkáját nem veszi komolyan, nem is tudja képviselni a cto-Kozók érdekeit sem. De nemcsak az CB-elnökök - hanyagsága mutaíkezik itt meg. hajiéra megmutatkozik a gépül'cmás vezetők hanyagsága is és nemtörődömsége, amikor lebeszélik, vagy vem engedik el az l'B- elnököket a tm-folyamokra.

Az ilyen '■i'talőseget a dolgozó nép megrója és tiliukozi-k viselkedése ellen. mert az ilven vezetőség, vagv

üzemi bizottság lebecsüli a szakszervezetek jelentőségét és nem támasz kodik a Szovjetunió szakszervezeteinek fel becséi Lhet étién tapasz la tataira és nem látják, mi a magyar szakszer vezetek feladata és elmaradnak a fej lőd'éffben a tömegek mögött.

A szocializmus építésének időszakában az ilyen vezetők hátráltatják a párt és a minisztériumok által kiadott határozatokat, nincs meg bennük a párt és a Szovjetunió iránti szerétéi. Ezek a vezetők, akik mind- ezeÜSt figyelmen kívül hagyják, a dolgozó nép ellenségei cs hátráltatják ötéves népgazdasági tervünk sikeres megvalósítását.

De hátráltatják olyanok is a fej lődést és ellenségei a dolgozó népnek, mint a dunászéntgyörgyi gépállomás vezetője Ls. IIunyás elvtárs, aki a magyar ncp vágyó nát fecséreli olyan formában, hogy a gépállomás dolgozóit elküldi fát vágni a saját részére és ezt az át lám pénzén fizeti ki, és ő maga az. aki elhordja a szenet a gép i állomás dolgozóitól.*

Gépállomásaink vezetőinek éy az üzemi bizottságok elnökeinek sürgősen ki kell javítani, ezeket ;a hiányos- ságiakat, hogy sikeresen tudják munkájukat végezni és jó műn kávai segíthessék elő a tavaszi taCaje.'őkészílő cs növényápolási munkák elvégzéséi és a soronkövetkező feladatokat is.

„A munka becsület és dicsőség dolga**

.4 szód a itta mimkaverseny haturnas tűéi elekben bontakozol t ki *-*• gyénk területé ti április 4 tiszteletére. Dolgo-zoinik halérlúlan szcrctc-lc «f hálája nyilvánult meg a nagy Szovjetunió cs a béke nagy ■zászlóvivője nek. a magyar nép iguc barátjának, a szcce'ell cs drága Sztálin elv'árs iránt. 4 községek, térnieiüsiövrlkeretek és egyénileg dogozó par-arzto*’ pároitversenvekel indítottuk és harcba indultuk a magasabb terméshozamért a Hi\ a<ii munkák’ határidő előtti teljesítéséért, a negyedév i be adasi terv túlteljesítéséért.

.4 március 9 és áprUis 4 közötti \ er&envs/íika&zban új muukuhösiei. lek születtek r«r a: élenjáró községéi: dolgozói. termelőszövetkezetek, la nticsaink elnökei bebizonyították a Szovjetunióhoz, partunkhoz" és a nép hez való hűségükéi.

A megyei tanács végrehajtöbizoitéága ezúton mond. köszönetét az alább i&sorolt községek dolgozóinak. ?ermelösióvetkexetek lapjainak és a* élenjáró községek tanácselnökeinek abban a b■ Mos tudatban, hogy a :o \ óben is példamutatóan, fáradtságot i'Ctn ismérv • harcolnál; az c:eu. füzünk letvirágozloiásiért, a még boldogabb honlapért.-1 begyűjtésben élenjáró községek. Ujirey, ltttgszetncee, k**kudúi. Váróiig, Zomba. Na!:. Udvari. Várdomb, Hát pilis es Dunaszenlgyöigy.

A tavaszi mezőgazdasági munkákban élenjáió községek: Te\ el, Hó- gyász, Mucsi. \'arong. Gyürkönv. Madocsa. {htnukömöd. Keszöhidegkút, Du2s. Zomba

Élenjáró termelőszövetkezete];: A lengelici Petőfi, tamási Vörös Szikra, ládái Búzakalász, mucsi Vörös Zászló, faclüi Uj 'Élei, piw.ehefyí Rtv kosi. nagy hőnyi Alkotmány, helecskai Szabadság, szakádét i Aranykatéa z termelőszövetkezetek

Munkájukat példásan végző tanácselnökök: Kalmár József Szek&zard, Csíki Adóm Zomba, Magyar János /regszemcse. Csidzos József újheg Gotthárd -István Szakádét. Kálmán Gyula Váróiig. L. Kovács József Na} ■ Hosszú István Udvari Ambrózi Imre Vardomb, Waiter László Sárpilis- Adorján Istvánná DnnaPzentgyörgy, Törjék Perencné Madocsa. Szabó- Elek Keszö hideg kút és Stég! Ádárfí. Hogy esz.

Köszönetéi mond a végrehajtóbizottság "1 otna megye azon dolgozd parasztjainak, akik a kedvezőtlen időjárás ellenére munkájukéi pontosan., becsületesen, határidő, elöli elvégeztékMegyénk dolgozói a tavaszi truirtkák . jó elvégzésével indultok heucbó uz idén a magasabb termésátlagért, a nagyobb kenyérért. A kezdeti .Mű- ríúlctet fokozzuk tovább követve az élenjárókat és május 1. tiszteletére induljunk versenybe az ország első.megy éje címért,

A munkaverseny ek ki szél:>: tétével egymással- versenyt*, kelve, leüld* jiink és dolgozzunk május U, a munkásosztály nagy ünnepének méltó megünneplésére. Ha így végezzük munkánkat, biztosak lehelünk óbbau- hogy megyénk dolgozol is részesei (esznek a jövőben is a békéért, u szocializmusért folytatott harcnak, melyet hazánkban a Magyar Dolgozok Pártja és a magyar nép legnagyobb Ha. Rákosi elvtárs vezet.

A járási kultúrház várja Szekszárd dolgozóit

A járási kul-túrliázban, Szekszárd, Hunyadi utca 5 fvolt DISZ székház ban) minden nap délután 5 órától kezdve fűtött helyiség várja a dolgozókat. Könyvtár nyitva. Otthonos ol.

vasószobák. rádió es jálékszobák á nak a dolgozók rendelkezésére.

Szórakozni, művelődni legjobban járási kultűrottbonba,, tehet.

A burgonya esuesresse* mint ültetési anyag

A háboi ús években Listsetttkó ak-a.- d-émik-us javaslatára széí$s körben a- ka'm-azták a nagyobb étkezési burgo, nyagrumókrót l-emetszatfc cáúcsrés-z ültetését. Ez a csúw-résx- ha helyesen metszették le, s gondosan, tárolták., értékes ültetési anyagot je.-eni és na. gsyobb termést ad. mirrt a 443 50 grammos gumó. & buíjgonya-üitetésaek ezt a jól bevált m-óílsavrét ma is sikerrel ankalmatzizák mindenütt, álról nem áll éfegvendö vetőgumó readel- kez-éspe.

Csúcsrés'Zekel készíteni lehet égész télen át, u• tavaszi ültetésig, lemetsző- síik ideje azonban befolyásolja, a tér. més nagyságát. A kísértelek azt bizonyítottak, hog\ a iebruaií s zés mellett szüléiéit a leg nagy obi' terméseredmény: ■ hektáronként 2óf mázsa. Irjwv fóntos a terrnäs «sztejfc.' pontjából a rórolás. A kísérletek ez«« a téren, safe.. •biaxm.yítoéfcák, hogy « -SV 10 cení-rméteres liomoka-eteggfei gg«n- dosR.n beszól-; 2- -3 fokos höméxsiék- jet meglett táróit, időnkérrt meglő font és eiienőrz-öH csúcsrész hektár-ou ként 231. (1 beíedes cél4tü;l lav'.ott ruiadöss'ZiC 172 mázsa, termést adóit. Fontos szempont -az i-9. hogy meis kora iégyeri a csúcs-iész. Ezen a terén a. caaáiiii'Szévi b urgonyaiíser íc b •te’ep a következő eredményekre jutó K :

Húsvvstagság középen 1—1.5 cm 0.5—1 cm 0,5 cm

Csúcsrész Nagy Köaepes Kis

Egész ve tógumó

A csúcsrésznek annál nagy óbbnak és súlyosabbnak keli minél nagyobb a gumó. A i-ev&goti' csúcsrész legalább 10 gramm súlyú tegve-n. de eiéiiieti a 20—25 grammoi is. Hetven grammnál könnyebb gumóról nem szabad levágnia a csiicsré«2t és nem szabad l-emeíszerw az olyan . guimót

sem. amelyen betegség, ’vagy fagy ás légik is eb b nyoma látszik.

Az ültetésnél a metszési felületlel

Termés .hektároníeéik. 226 mázsa 222 mázsa AÖŰ mázsa 215 mázse

A madocsai tanács és a DISZ fordítson nagyobb gondot a tánccsoportra

A tavaszi azél víg-an fütyül az ut. cakón, amint Madocsa községben já- j u_nk. Apró porfelhők keletkeznek egy egy határba igyekvő kocsi után. Latszik, hogy igyekeznek a tavaszi munka átokkal. Most azonban inkább . a kuitúrmunka iránt érdeklődni jöttünk. Tavaly kimagasló eredményeket értek el, még a fővárosunkba is felvitték őket, s most nem igen haliunk róluk. Pedig' Madocsa községnek ilyen szempontból jelentős múltja, van. Eredeti helyi népi táu- .CcEdcaL mint például a madocsai mártog-atós ■ nagy sikert arattak, s komoly értékei egvre fejlődő, erősödő népi tjándku’fúrániknak.

S mégis ngv látjuk, hogy az utóbbi Időben a. tavalyi lendület eléanyhuit. Megkérdezzük Gondos Gyula népművelési ügyvezetőt, mi az oka ennek? Többek között megtudjuk tőle, hogy az cila ay hutást leginkább a DÍSZ- szervezet laza működésének tudja be. A. teányokkd.1, még nem is volna hiba, csak <lz ifjak beszervezése nem akar menni. Eddig is az idősebb emberek táncoltak, min! Tárcái János Boldog István, Kovács Lajos. Seregi István dolgozó parasztok. Bennük é! még ma is a műit század gyönyörű helyi népitáncai, tele tűzzel és eredeti nagyszerű ritmusaivá .

Pedig segítséget is kaplak pártunktól. népi ■ demokráciánktól, hiszen hárman is, Törjék Julianna. Vancsai Julianna, Tarczal András DISZ-íiata- lók iskolára js kerültek, Megtanulták, hogy népi hagyományaink feltárása és hasznosítása midnyújunk elsőrendű feladata. A régi kizsákmányoló rend készakarva igyekezett ezt elfojtani,. Most hogy lehetőség nyúl: ennek feltárására és ehhez államunk óriási segítségei a<d. sőt feladatul tűzi ki népi hagyományaink felkutatását. mégsem tárják e nagy áldozatok hasznosítását Madocsán. Látjuk azonban, hogy a DlSZszcrvezet- be nem jól megy a politikai oktatás. Nem tanulmányozták például a járási titkárok országos értekezetének anyagát. különösen nem Kovács István elv társ beszámol óját. Törjéki Ju. liánná DISZ titkárnak többek között az volt a véleménye, hogy aki meg- nősiHt mint Bacs• József DlSZ-ffatal.

habár JU éves, nincs helye a D1SZ- ben. Megjegyezzük, hogy ez is egyik táncos. Ilyen akad több is Madocsán.

A tanács sem sokat törődik a kui- Iúrmunka megjavításával. Ezt abból gondoljuk, hogy Törjék Feren'cné e v- társnő, a tanácselnök sem tudott többet mondani, min;, azt, hogy nun megy, nem akar menni, a lánccsoporí munkája. Azt a zonban csak vétel lenül hahottuk, hogy a kuhúHcrem he iyiségben idáig gabonaraktúr volt. Januárban is ígérte a tanács, hogy kiürítik. Most iá én -meg Lesz amikor a dolgozó parasztoknak öszehason- líchatatiánui kevesebb idejük van és lesz, mint a téli hónapokban. Ezért szorult a népkönyvtár is az irodába.

Feladataink egvre nőnek, tehát nem állhatunk meg. Uj embereket keli nevelnünk és a régieket is ál kel- formálnunk, ? ez leheleden a ku húrt orra da lom nélkül. Ebbe a munkába pedig Madocsán is a pártszervezet vezetésével be kézi. hogy kap csoiódjon az eddigieknél erőteljesebben a DISZ és a tanács de a többi tömagszervezetek is. Vegyenek példái a sárpilisiek hői s 'áthatják, hogy

a kuitúrmunka megjavítása, -és. országos viszonylatban is magas foltra emelése a politikai és gazdasági feladatok megoldását is elősegíti. Újjá varázsolja a község arculatát. Ez Legyen a cél itt is és ennek érdekében fogjanak össze, szív vek’ élekkel harcoljanak ? az eredmény nem marad e;.

Esteledik, a szél elállt: alighanem eső -esz. Hazafelé mene-, a rohanó autóban elgondolkodom a látó-fiákról és halottakról árra - a megállapításra jutok, hogy lendületesebb, od.a- adóbb mimikával szép eredmény eket vehetne irt is elérni. Anyag bőven van. hiszen több, mink 400 fiatal van a községben, akiknél; csak a jó jelvilág ősi ló munka hiányzik ahhoz, hogy kultúr forradalmunk élharcosaivá válva ététre keltsék szunyádé, lassan iéledésbe merülő szebbnél-s^ebb lánc cs énekhagyomonyainkat. Sietni kelj Madocsán is, mert ha -az a néhány ember kidől közülük, nem. lesz aki tovább vigye -és régi fényében csillogtassa rrépünk örökszép kuKúrha. gyom-anyait Madocsán.

leijeié, a talaj porhanyótott és nedvé* rétegébe keU ült él ni a gumói őszeiia amelyeket 3—4 centiméterrel sekélyebben kell bedolgoznunk, mint rfz egész gumót. Az ültetés- sűrűsége a sorokban 25 centiméter, a szabályo-: 70 centimére!:,es so-Mvokw-g meifeií. A négyzetes-fészkes ve testnél egy- egy fésaekbe legalább hároan 15 -^casm- mos. vagy két nagyobb oisticÄWWi kell ültehni.

Növelhetjük a vsnooutgoiLyaarapo: azzal is. ha nemesei; ae étkezési bür- gonya, de a vefögumo csúcsészét í* levágják. Eat a jarovizáf&ndó hungé- nva e.rakása élők, Vagy pedig — b- nem jarovizáknak ••• az ültetés napján keit megcsinálni. Ebbon ese hen nemc*a.k a csúcs-, de az a«ó- részt i* fecha s zna. hatjuk az ül be lés íréi a csúcs-részt azcnbdj, külön, nem -n-z a-teóréssaei ke verten kék fn- tetsvi. A vetűgumónái e-isősorbaíi *• csúcsrűgvek h-ajtéanak ki es g-yafei'a-o elnyomják a böbbi rüg.v kifej'iódésót és ki hajtását. Ha a veiögumó csúcs- riszét levágjuk, a gumó aleó réütea fokozottabban csírázik én hajt minden rügy így tehát jobbár., köété1-í^r.v'.ha1- juk az egész gumót.

A burgonya és a vesögsm» «uíoa? része a v-ötóburgioíw’téftp aöveiasót eredmény esen eao&«gati, a velőgumó- lermesztö bábiakon. azonbdn kiz&-é- Lag egész gumóik at veseüüJa,

f V, Anmaulov, SzláWíi--e»y«v, a « biológiai tudományok) tawát-- dátum cikke nvomártfi

*

!