Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-01-10 / 7. szám

*»w jaWM» te

KRPUi

Felszóklások

a meglel levele*© konferencián

Hít” e3í>*5 száöiTiEfcbaii körsökftfc a •iveit zéró konferencián eltianj;rn+t üd í&zlő beszédet ét. beszámolói . M-o-st tőjröJjSk * borrá szólások at, Rapai "Sfytslst elVtárs beszámcíój» irtán sza- trr»s hozzászólás Hangzott e! <s konfe Twrn**. Bisöttels Korsós Vaüéria elv

ár*rkő szólalt fel, utána Szásr József levelezön-k felszólalásában rámutatott, hogy Rapai elvtárs beszámolójábó. fontos szempontokat kapott, amelyek szükségesek a levelezői munkájához.

' Amikor h loél'at a kezembe ve szem.

mindig a* a eél veid. lio«v i»»ei»»»v»re segilem mel elő sajoeialiarmtisuitls cpiiésél.

HZ igazságot bekötő í szt-niű is*en®öó«k ábrázolták. mérleggel a ke zében. A mi igazságunk, Maipt, Ienin. Sztálin és Rákosi elv'.ársak igazsága. Nemcsak levelezői, hanem al,g ív harcosai VéU, bogy legyünk a dolgozó népn-eíT

.-.Ouódi -Géza sz'.ahánovisla ifcUzola iájában fogZalkozqU üzemük • tervének teljesít és évei, majd Deli Gjfjrgy elv- 'á.i'S, * Stófion,tornyai Bőrgyár sztahá- u-ovir.'ája arról beszélt, milyen nagy megtiszteltetés .számára. h<x|v részbe hét az. első levelezési konferencián. A. szocializmusért folyhatott» harcunknak Cegfontovabb fegyvere a munka. Ötéves tervünkéi csak úgy tudjuk meg v*|<ósítan.i, ha a munkavcwnyl kiszélesítjük. megszilárdítjuk a munkafegyelmei .

INovcnsbcr iW-án elsőnek. fejeztem He évi tervemet. A levelező konferencia tiszteletére i'/clt válla- Is százszázalék hati teljesítet lem.

Nagy gondot keli fordi: amink a sajtó rml való kapcsolat megszilárdításara, ment a sajtó nagyon senk segítséget nyújt a termelésben, a nliunkaverseny- be.ii elért eredmények tudatosításé vak Vegyünk példát a i.szovje' üzemi tudósítókról és használjuk tel tapasz taiataikat — mon.do'óa, — majd rámutató'.', hogy a toki híPásos fegyver * békéért vívott harcban. - Abhoz. bogy jó levelezőkké váljunk, nagyon sokat kell tanulnunk, hogy a dolgozókkal meg ludjuk érhetni a sajtó jelentőségét, meg tudjuk sokszorozni az ÜKémj tudósítók száméit, hogy még eredményesebbe i i tudj újuk harcolni a szocializmus építéséért.- Cserenyec István, a Tolnai Napló bWelezöje is rámutatott hozzászóiá sóban, hogy miiyen nagy megiisztehe- ásnék érzi, hogy résit Vehet a levelezö- koníerencián. Már régebb idő ó’a le- vejeztem a Viharsarok Népével, majd «'..Tolnai; Naplóval közdlem levelezni, Elpbb szórványosan, majd később rendszeresen írtam a, lapnak. A sajtó négy. segítségei: jeleid saját, de a gazdaság munkájában is. A levelezés Adagénak a levelezőnek is komoly fejlőd est jelent.

Naját példámon tapasztaltain. Iia nem láttáin valamit világosan, ha nem fmjttatn helyesen megírni le ▼«lemet, Lenin és Kalinin elvtársiak müvéhez. kellett fordulnom és esc« keresztül nagyon mi kát i»-‘ nullám — mondotta.

Majd rámutatott az ifjúsággal való foglalkozás fontosságára és vállalta, hogy munkáját az eddiginél sokkal jobbár» végzi el. Több gondot fordít a rábízott élvtársak tanítására, hogy szók ne csak tanuljanak, hanem !a- nfihassanak is.

Mecseki Sándor hadnagy, a néphadsereg levelezője felszólalásában rá mutatott a levelező szervezés jelentőségére. Elmondta, hogy másfél hónappal ezelőtt őt bízta meg a néphadsereg a JevetezőR beszervezésével. Ez idő alatt Í8 óév előzőt szervezett be. ezek a levelezők a leszerelés után is levc- zői' maradnak a sajtónak és rendszeresen olvassák a napi sajtót. — Néphadseregünk lapja igen nagy segítségét jelent a kiképzés terén. Keményen, következetesen hmjcpl -az imperials lak ellen a. békéért. Példát kell vennünk a szovjet népnek a saj.óval való- kapcsolatáról. -ígéretet le!.’, hogy az Országos Sajtókonferencia tiszteletére még lő levelezőt fog beszervezni.

Kertész János, aki a paraszt küldő *.- »éggel a Szovjetunióban járt, elmon dótta, hogy azóta levelezője a Tolnai Naplónak, amióta a Szovjetunióból ha zaérkez-elt , és ott Iá’.'la, hogy a dolgozók életében milyen nagy jelentősége ...van a sajtónak..— Minden kol- hozparasz.t házában olt a rádió, a; újság, de kint a mezőn is rádió, uj

Olvasd a

’'H ipMliimU

súg és könyvtár mellel, pihennek a dolgozók műszakváltás után Ezt kelt nálunk is megvalósítani, mer: megadta hozzá a lehetősége! a felszabadító Szovjet Hadsereg, pártunk. Ráko si elvtárs vezetésével.

Mészáros Pál, a bölcskei termelőcsr,- po-rt tagja ,aki nemrég levelezőj-e a Tolnai Naplónak, felszólalásában elmondotta, hogy mi; jeJenf számára a kommunista sajtó 'levelezőjének tenni.

Még csak kezdő levelezője v« gyök a Tolnai Naplónak, de levelezési munkámat tovább fogom .szilárdítani, mert látom azt, hogy a kommunista sajtó a * dolgozók problémáit tárgyalja é.s a lehozott bírálatok nyomán megjavíthatjuk munkánkat.

nem úgy, mint a múltban, vagy a fasiszta országokban, »hol a lapok rab [ásókkal és gyilkosságokkal foglalkozna k.

\ lelkes felszólalások közepette harcos üdvözletét hozták a konferencia résztvevőinek az úttörők, a DISZ és a Magasépítő Váltala! MXDSZ-szervc- zel e.

Mészáros Pál felszólalÁss uitaa ko vács Sándor felolvosin Rákosi elvtársinak kn-dendő fávirat szövegét, mäjd Parczel Józsefn-é elv'ársnö, a Toinai Napló szerkesztöségén-ek vezető helyettese javaslatot tett a konferencia folytatására. Parczel elvlársö felszólalásában rámutatott az eredmények mellett azokra a hiányosságokra, amelyek a szerkesztőség és a levelezők között fennállnak. Hangsúlyozta, ha ezek a hibák kiküszöbölődnek, sokkal jobb eredmények fognak szülein; a levelezés terén. Parczel elvtársim beszéde végén felolvasta Deák Lajosné levelét, aki betegsége folytán nem tudóit résztvenni a konferencián.

Bencze Is'vánné levelezőnk a Hagymán yok i szénbánya és környéke MNDSZ asszonyainak harcos üdvözleté! tolmácsolta felszólalásában. — Nekünk, asszonyoknak a múltban kétféle elnyomásban volt részünk. Mos', felszabadu liinl<, kivesszük részünket a szocializmus építéséből, férjeinké! a löbblermclcsre buzdítjuk. mer! ind juk, liogy iparunk lelke a szén. Tudjuk. hogy csali a nehézipar fejlesz lésével valósíthatjuk meg mezőgazdaságunk szocialista átszervezését, Ilii, a Nő Lapjának is levelezője vagyok és kérem asszonytársaimat, hogy írjanak többször a Nők Lapjának is. Mi, asszonyok mindenütt legyünk éberek, végezzünk felvilágosító munkái -az asz szonyok közölt, leplezzük !e az ellenséget, tekintsük szívügyünknek a levelezést, meri ezzel hazánkat, ötéves tervünket és a béke ügyét szolgáljuk.

PÁK T ÉS P iK

Számos hozzászólás után szóiul! (el Ré>c*z elrlárs, a Jszabad \ép szerkész(óscjKének

ki küldötte

A Szabad Nép szerkesztősége nevében üdvözlöm az értekezlet résztvevői!. A Szabad Nép szerkesztősége, pár.unk központi lapja igen nagyra becsűii a munkás-paraszt levelezőkéi. Ez! bizony il ja nemcsak a Szabad Ménben megjelenő számtalan munkásle vél- de ennek az értekezletnek az összehívása is. A Szabad Ncp munkatársai! a lenini útmutatás vezfc'.i — mondotta Révész elvlárs. További beszédében rámutatott a felszólalások helyességére és azl mondotta: — A Sza- bad Nép azúr!, mer! a párl lapja.

országos jellegű. Az egész ország li- gveli a szavát, irány! mulat az egész ország számára. Világos, hogy igazán országos üggyé teszi a levelezők munkáját, ha a Szabad Népben megjelenik a levele, vagy ha a Szabad Néppel levelez. A Szabad Nép sem kö- zölhe' le minden levelei, de minden levél hasznos, amely beérkezik szerkesztőségüknhöz. akkor is. ha ke- vésbbé fonlos kérdésekre hívja fel a figyelmet. Révész' elv ár s fel szói aKapai Gruía elvtárs meg«dl!a a rátaot a IVI*írólalá«okra

és azl mondotta: — A felszólalások megmutatták, hogy levelezőink látják az összefüggést a sajtó és a termelés közöl!, Iáiják hogy szocializmusunk építése, ötéves tervünk t-cijesítés-e ölsz- szefügg a békeharccal. Az elvtársak nagy megtiszteltetésnek veszik, hogy levelezői a sajtónak, ez a megtiszlc'- !e.!cs arra kötelez, hogy több, jobb bíráló levelet írjanak a s-aj'.ónak. A felszólalások között elmondták az elv társak, hogyan üldözik a levelezőket. A jövőben ha ilyen előfordul, bátran forduljanak a .szerkesztőséghez, a párthoz é.s mi megvéd- jiik az elvtársakat. Feltétlenül szükséges, hogv »eveie-k

bátran foglalkozzanak a termelés terén lévő lazaságokkal és elmélyítsék a bírálatot. Arra vau szükség, hogy ezt a lendülete! tovább vi gyűk. ehhez azonban fontos, hogy az elv társak új levelezőket szervezzenek minden újság pzámára. Több női levelező! kell szervezni, mert a fapasz.aila-! azt mutatja, hogy. női levelezőiek jól megállják helyüket. A mai konferencia nagyon értékes számunkra. Segítséget ad a toválíbi munkánkhoz. Ezt a 'lendülete.1. vigyük tovább és akkor levelező munkánk is megjavul, az eddiginél. sokkal nagyobb segítségei nyu.j szocializmusunk építéséhez és H békéért vívott harcunkhoz.

^ íeíí jobb levelezők köiij vju(«ioinbtui részesültek.

melyet Király László choirs, a Me gyei Pártbizottság titkára adott á a levelezőknek. Könyv jutalomban része sült Korsós Valéria elvtársim, a Sz.i bad Nép levelezője Dunakömiő-t. flor- hok Bá int elvtárs, a Szabad Nép levelezője Konyhád. Jakab György. Kovács László Pá.f'a, Szabó Lajos Bi- kács, özv. Tamás Istvánné Dunafóid- vár. Alkui mány tszcs. Deli Gvöryv

Meg iofab, váliozaicssbu eszlioiökke! kBrijSnk a pártoklalás magasabb színvonaláért

Si-montornyai Bőrgyár, id. Cz. Nagy Sándor Németkér. Kovács Sándor Szckszárd, Magasépiiő Váltalak A néphadsereg levelezői közül Varga Jenő, Balog Ferenc és Bognár Imre elv-társak, Lász.ai József, a bonyhádi Dózsa lermelőcsoport tagja, a Szaluul Föld levelezője, Illés József n-é Kéiy. a Magyar Rádió levelezője. A könyvjutalom ki ősz ára után az lnlcrnacionálé cl éneklésével a konferencia végétéi I.

•Megyénk pártolva tási munkájúi nézve, meg állapit ha tjük, hogy az elmúlt oktatási évhez viszonyítva jelentősen megjavult. A? abban ..is megmutatkozik. hogy lényegesen csökkent' a emorzsolódás. Meg-éri ették pártszervezeteink tagjai, hogy tanulás nélkü] nem lőhet eredményesebb, jobb munkát végezni szocializmusunk építése és a béke fokozott megvédése terén.

Most különöse^ arra kell vennünk az irányt, a-/ oktatási munka további jobb megszervezése mellett hogy an nak színvonalát mine! magasabbra emeljük. Akármilyen jó szervezzük meg az oktatást, propaganda munkánk' hiányos lesz, ha a foglalkozásokat nem tesszük eszmeileg tartalmasabbá, ha. nem biztosítjuk a tanulás eleven kapcsolatát az. élettel.

Ha megnézzük Dombóváron a Sztálin elvtárs életét tanulmányozó kö- zéplgirier szemináriumot, láthatjuk a fejlődést. Lemorzsolódd^ tehát nincs Tcngerdi elvtárs. a szeminárium vezetője általában jól vezeti az' elvtársak vitáját mert kisegítő kérdéseket, is ad fel. Vigyáznia kell azonban hogy ezzel n© aprózza el túl az anya got, semmiesetre sem úgy, hogy csali igennel vagy nemmel lehessen válaszolni.

Nagyon helyes voll és a hellga'.ők aktivitását lényegesen növeli, hogy a szemináriumi anyagot a hallgatók közül eggyel foglaltatja össze. Legutoljára Gyarmatiné elvtársnő foglalta össze az anyagól elég jól. De éppen itt tűnik ki. milyen fontos az elvi éberség. Még Tengereit efvtárs

kapita

I istákat.

de

törni csak a

Nags

a Forradalom

Vp'.t

ág az

e'.vj éberség

i arra

. hogy

még

Igalók

akik

nem

term-'

'szeles,

hogv

ik is.

Így a ti

■ölök

i ■ alté és:*re, hogy Gyurmatiné e!ytársnő a baiuini és tHiisZi. munkások bérharcairól beszélve azt mondta. hogy azolc teljesen megtörték a kapiUi istáka t, akik kény teleitek voltak o. munkások követeléseinek mindenkor eleget tenni.

Az igaz. hogy a munkások bérharcai ktaebb-nagyobb engedményekre kénvszerí tették őket teljesen r Okibb;ri Szocialista képes. A hián terén visszavezető vannak egyes hallgatók készülnek eléggé hiányos a jegyzetük mindig ugyanazok.

Ennek kiküszöbö'ése érdekében példát vehet Tengerdi elvtárs Fenyvesi clvlársról, a szekszárdi szeminárium vezetőjéről. Fenyvesi elvtárs két szeminárium között meglátogatja hallgatóit. elbeszélget velük és átnézi jegy . /.etüket, mindjárt segítséget is ad nekik a vitás kérdésekben. Ez nagyobb lehetőséget ad áz elvi kérdések ereit* ményesebb levezetésére a gvakora- íig. Tudnunk kell hogy az elmélet nem öncél, hanem vezérfonal a cselekvésre.

Amint a dombóvári példából iS kitűnik a jó eredmények mellet; vannak olya^ hiányosságok is. amelyek kiküszöl^ö ősét minden szeminárium, vezető és hallgató egyaránt saját ügyévé ke l. hogy tegyen. Még jobb, változatosabb eszközökkel kü/djünk a pártoktatás magasabb színvonaláért.

Krupp úr elésreclvtt...

Krupp úr. teljes nevén Alfréd Krupp von Buhlen und Hallhacli jókedvűen és derűsei) ébredt. Hol vau már az az idő. emikor a háborús bűnösség hé lyegét sütötték rá? Boksz álom volt csapán. Most újra hatalmasság, megingott ágyúkirályi trónusát restaurálták, essem birodalmában hízelkedő és profitra éhes udvaroncok lebzselő hada veszi körül.

A nap, amelyre most ébredt, különösen szép és' emlékezetes: a francia nemzetgyűlés !!7" szavazattal 235 ellenében elfogadta a Selimnan-tervel A francia nemzetgyűlés reakciós több sége a terv megszavazásával a francia gazdasági élet kulesbázisaij. a szénbányászatot cs a fémkoJiász.alot a nyu gatnémetországi iparmágnások — elsősorban Krupp — kezére játszotta, a terv megszavazásával Krupp melleik a Krupp-gyárak, bányák és üzemek véres profitja mellett szavazott.

Simán ment minden. Pleven miniszterelnökre ráeserdüettek, liogy ne sokat teketóriázzék, hanem vigye keresztül a terv elfogadását. Es ki csér- ditett rá? Adenauer, a nyugatnémet országi bábkancellár, aki a Stras- bourgban december JO-én megtartott úgynevezett európai konzultatív gyű lésen tarlóit beszédében, amelyet íél- reérihetelleiiiil a francia kormány iag- jfcthoz ad r essz ált. ellentmondást nem tűrő hangon szegezte le követelései. Fenyegetőzöl, ha nem mások lesznek a kezdeményezések majd „Nyugat Németország maga cselekszik.“ Olyan hangon beszélt, mint ahogy Hitler és franciaországi hely-tarlói annak idején Pétainnel. Lavallal és a Yloh.» I kormány többi kollaboransával beszéltek.

Pleven nem várta meg, míg Aehe- f son is megismétli Vdenaiier figyelmeztetését, sürgősen engedeline&kcdéil A Bourbon-palotában lezajlott szava zás megfelelt mind Bonn. mind pedjg Washington ízlésének. „Amerika

Hangja" diadalmasan kiirtölte világgá, hogy ;i „Sehuman-lerv elfogadása hónapok óta a legörvendetesebb hír a/. USA számára.“

Figyelemreméltó az a körülmény is. hogy a Schuman-terv ratifikálása hamarabb történt meg Parisban, mini Bonnban. Adenauer - nyilván nem az amerikaiak tudta nclkiil a ratiílknlás előtt elnapolta a bonni „parlament“ üléseit. Az intézkedés mügöll könnyű felismerni a hivalkodást: a ratifikálás itt csak formalitás, a hat állam szén-acél egyesülésébe» IN y ttjai- Németországé a vezető szerep. Erről különben elég világosan beszél az ante rikai főbiztosság nemrégiben kiadott brosúrája, amely a többi közölt a következőket mondja: „Németország nemcsak a közös piac terjesztéséből húz hasznot, hanem különösen — és csaknem azonnal — az egyesülés kötelékébe tartozó többi ország nem jövedelmező vállalatainak felszámolásából is‘‘.

Az új pétainék és lavalok nemzet- árulással kapituláltak Adenauer és amerikai gazdái előtt. Franéiaorszag keleti halárán liáborílliatallamil megalakulhat a rablásra épített Vehr- macht, amelyet ugyanazok a militaristák és hitleristák hoznak létre, akik 194W-bcn francia földön masírozlak. Az élen Krupp feszeng, a hitlerista patkányforradalom fő pénzadója, kél világháború fegyverkovácsa. .Most megint elemében van. Újra szolgálhatja — ezúttal amerikai védnökség niai! —a fasizmust és tovább kováesolhaija a fegyvereket.

Egy vállalatvezető, oí<i kéz a kézben dolgozik a munkásokkal

miSÄJHJMESro

minden számát. Elméleti fejfádésedel fi

■lói esett az a bizalom, amivel az üzem dolgozói bevá cisztolták a párt vezetőségébe Azóta még jobban, még odáaúóbban foglalkozik az üzemmel, a dolgozókkal.

Az újítók is számtalanszor felkeresi!,- 'Pergői Imre vállalatvezetőé, -mondva — ide a maga segítsége leéli vállalatvezető elvtárs, egyedid nem boldogulunk vele. ~ Talán semminek sem látott még olyan kedvvel Präger elvtárs. mini a töblr és jobb munkái elősegítő újítások megvalósításához, bevezetéséhez. Ü maga . is .többszörös újító. Sok munkája melled Le. ■vese-t jutott ugyan hozzá, de napjában sokszor észébe jutott, gondoláiban csiszo'gatta. próbálgatta.

Munkája közben gyakran elgondolkozik'. ilyenkor mindig eszébe jut az élete. Az. hogy ma vállalatvezető az is a nép-., demokrácia eredményé a pártnak köszönheti. Még előtte lebeg az az idő, amikor mint egyszerű gvári munkás dolgozott ebben az üzemben. Azóta is a dolgozókkal közösen harcol az eredményekért, a síkerekéit. Érzi, hogy neki *s egyre több köze va.n ahhoz a harchoz, amit a munkások tízezrei c.z új élet megva- 'ósitásáért vívnak, mindig szebb és szebb eredményekkel.

Sokszor látta ágy egy pár évvel ezelőtt, hogy- nem érdemes. De aztán lerázta magáról ezeket, a gondolatokat és nrlciieküclt a munkának. Akkoriban crte az első kitüntetés, élmunkás lett. Csak most. hogy egy mozgó eleven éleiben, .a nagy közösségben él mint vál alatvezelö érzi csak ’.gázéin. hogv mit jelent a mi írj életünk, amely az <} száméira is biztosítja a jövőt, a gondtalan, vidccm életet

Azóta, valahogy máskép nézi a~ Üzemet. Kap. néni nap, gondolkodik. hoay lehelné jobbá, gyorsabbá a termelést. Ló: akarja bizonyban., hogy a munkásokból {•■■U vezetők rítok.’ "kik becsül elesel', a/.-i/c muin\á- juk után akarnak élni rnegá Iják he vüket.'s peleiéi i ■ mutat nak minden, v. ren. Kém nézik ölhetett' kézzel a harcot, hanem. kezüket erősen, hizlu-.ea és segítőén nyújtják a fizika;., dolgozok tele.

És Perger elvtárs nem egyedid van. Egyre több és több vallatni', ere tő, műszaki káder látja meg azt, amire ö ráébredt. Minden műnk "'káder, minden vezető lásson pé’dát ezekben az elv társukba n olyan példát, amelyet követni kel; és követni érdemes.

/