Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-04-04 / 80. szám

MäPLO mi ÁPRILIS 4 e> Bírálta a vesetőséget — elbocsátották állásából Csikesz István levelezőnket Felháborító levelezőül előzés a dunaföld vári 41/2. Építőipari Vállalatnál Csíkeez. Litvin levelezője a I alnai Naplónak, a dimaiöMvári 41 2. Épító- ■; ipari Vállalatnál dolgozik. ■ A Jolnai Napló 1951 november 22 i számában cikket közölt, melyben felelősségre vonta a vállalatvezetőséget, hogy ki a felelős az ott történő hibákért. Csikesz elvtárs kiküldött munkatársunknak n c.fek megírásában segítségére volt. Fel­világosítást adott, mint párlvezetöségi tag egyes problémákról. „Kit terhel a felelősség a dunafÖldvári BEK. vál­lalatnál történő hibákért?'' Ezalalt. a «ím alatt foglalkoztunk a vállalat üze­mi bizottságinak munkájával, a mun- kóavánctorlásöal és azzal, hogy miért oem teLjcssítik a vállalat tervelőirány­zatát. Azóta már eltelt öt hónap, de tm javult a munka a BEK vállalatnál. A vezetőség egyes tagjait az építke- sésrői elhelyezték alig egy hónapja. Ezt megelőzőleg levelezőnket, Csikesz István elviársat is munkájából elbocsá­tották. A cikk megjelenése óta tapasz­talható volt, hogy a vállalat vezeí ősé­gé nyomást gyakorol a megyei párisaj- tó egyik levelezőjére. Olyan munkabe­osztásba helyeztek, mellyel lejáratták és nem. engedték, hogy. munkát tud­jon kifej tér , hogy kellően dolgozzon, hogy kellően érvényesítse pártunk és kormányzatunk határozatainak végre­hajtását. Megvetéssel bőszéinek a vál- 'e:at még ottlévő dolgozói arról, ho- hátit az akkori vezetőség a dol­gozókkal. hegy milyen aljas, módon bántak cl a becsületes dolgozóikkal és a/ok ellen., akik szavukat felemelték, n.kik. bíráltúfc a vezetőséget, igyekeztek az útból eltávolítani. Többek között Resch elvtárs aki akkor a párttit* kár volt, —- ellene h megindították a hajszát, mikor segített leleplezni az 1500 holdas kuláknőt, aki Tamáska fő­mérnök pártfogolja volt. De hasonló egyéniség volt Borán főművezető és Stiller vállalatvezető is, akik igyekez­tek. a kommunistákat olyan munka­helyre tenni, ahol nem tudtak belátni az ő aljas munkájukba. így nem tud­ták kellően bírálni a vállal átvezet ősé­gét, vagy ha bírálták is, nem vették semmibe cs továbbra is a megszokott módon „dolgoztak". Mindezekért kit terhel a felelősség, kérdezik joggal a vállalat dolgozói. Elsősorban is Borán főművezetőt, Ta- másko mérnököt és Stiller vállalatve­zetőt, akik minden erejüket, latbavetet­Fckezzék meg az amerikai agresszorokut! ttfc, hogy a becsületesen dolgozó kom munistákat munkájukban megakadá­lyozzák. Mindezt mutatja Csikasz Ist­ván elvtárs esete is. Nyíltan nem mer­tek szembeszállni, ellenben megpróbál tűk a Tolnai Napló levelezőjét vnnsiíf' leképpen üldözni, munkabeosztásokon keresztül, majd később egy furfangos felmondólevéllel, rnclvbcn közölték Csikesz elvtárssal. hogy ,,eddigi mun­káját köszönik, dé tovább nem ludják alkalmazni." Ez az első eset megyénkben, hegy a megyei pártsajtó levelezőjét nem en­gedték munkájában dolgozni, nem en­gedték, hogy továbbra is bíráló cikké­vel elősegítse azt. bogy a vállalat a terv teljesítésével előbbre jusson. Kö­veteljük, hogy a fenínevezettekec al­jas munkájukért a vállalat felsőbb szerve vonja felelősségre cs számítunk rá, hogy meg fogják tenni a kellő in­tézkedéseket, hogy a következőben ne tudjon ilyen és hasonló eset előfor­dulni a vállalatnál, hogy nem engedik megszólalni a sajtón keresztül a válla­lat akármely ik, dolgozóját, ha az érint­kezésbe akar lépni a megyei pártsajtó- yal és azon keresztül akarja az elért, eredményeket nyilvánosságra hozni, vagy éppen a hiányosságokat feltárni. Tol na megye tanácsa a dolgozok nevében versenyre hívta Fejér meg vét Vasárnap reggel, széf» tavaszi napon indult el csoportunk Szé­kesfehérvárra. Feladatunk az volt, hogy Tolna megye dolgozóinak megbízásúból a Megyei Tanács végrehajtóbizottságának közvetlen útmutatása alapján versenyre hívja ki a szomszéd megyét: Fejért. A versenyt a dolgozók kezdeményezése (t munkában kitüntetett legjobb tanácstagok indították el Azzal bízták meg a vezetőkef, hogy s. Fárt irányítása, vezetése mellett ezreket és ezreket mozgósítson a versenykihívás, a. terv tólteijsité- séért, a mezőgazdaság nagyobb termelékenysége, a békehárc erősí­tése érdekében. Mindannyian erre gondoltunk, míg az, autónk a tolnamegyei ha­tárban haladt Székesfehérvár felé és láttuk a gondosan művelt föl­dek mellében rejtőző ígéretet: ez- évi termésünket. Láttuk azt, hogy a versenykihívásnak helyesen ad­tak hangot Magyar Ferenc és leg­jobbak, mivel hogy ők is erre gondoltak- a gondosan megművelt földekre, egyre növekvő szebb éle­rünkre, amelyet ez a verseny- kihívás is elősegít. Már vártak bennünket a fejér- megyei dolgozók, a tanács veze­tői és rövidesen megkezdődött a gondos és alapos munka, amelynek célja vo.lt. helyesen meghatározni a verseny feltételeit, mozgósítani a tömegeket, megállapodni abban, hogy milyen módon viszi előre ez a verseuy mindkét megyét a szo- c ia 1 izm us építésében. A verseny alapvető feltétele, hogy mozgósítson a nagyobb termelékenységre, mert a na­gyabb termelékenység az egye­düli alapja a dolgozók élet- színvonala emelésének, ez biz­tosítja ötéves tervünk ezévi termelési feladatainak minél si­keresebb megoldását, A nagyobb termelékenység alapja a tavaszi, mezőgazdasági munkák és általában minden feladat határ­idő előtti elvégzése. Ezért kellett a két megye versenvszerződésébe fel­venni azt. hogv Alkotmányunk ünnepére a gabona cséplését befejezzük Október 30-ra már jövő évi kenyerünk is földben lesz és november 39-ra az őszi szán­tást is befejezzük A versenyszerződésnek igen fon­tos része az, amelyben mindkét megye dolgozói vállalják az állam­mal szembeni kötelezettségek ma­radéktalan teljesítését és túltelje­sítéséi Mindkét megye vállalta, hogy 11. negyedévi tejbendási tervét tó »teljesíti és ugyanerre az időre szóló tojás-, baromfi- és hízottsertés beadását is. Nemcsak azt vettük fel a verseny­szerződésbe, hogy Alkotmányunk ünnepének tiszteltére a cséplést befejezzük, hanem azt is, hogy ugyanerre az időre az állammal szembeni gabonabeadási köielezett- iégnek is eleget tesz mindkét megye. Az év nagy ünnepei, mint má­jus t; az Alkotmány ünnepe, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulója, Sztálin elvtárs születésnapja egyben a szomszédos megyével kötőit versenyszerződés értékelése is, amikor időről időre számotvetünk a vállalt feladatok teljesítésével. A versen»'szerződés foglalkozik az adótervek végre­hajtásával és igen fontos pontokat tartalmaz a takarékossági mozga­lom kiszélesítésére, mert ez teszi lehetővé azt, hogy a dolgozók jó­létének emelésére még többet for­dítsunk. Komoly feladatok várnak a ver­senyszerződés alapján a mezőgaz­daság szocialista szektoraira is. Itt olyan kezdeményezésekre támasz­kodunk, mint a tengelici Petőfi és a mucsi Vörös Zászló kezdeménye­zése. Termelőszövetkezeteink jár­janak élen a munkák elvégzésé­ben és mutassanak példát az ál­lammal szembeni kötelezettség tel­jesítésében. Amikor ű j módszerek beveze­téséről van szó: pótbeporzás, négyzetes vetés, másodvetés, a termésátlagok növelése, ők le­gyenek a kezdeményezők. Mű­ködjenek együtt a gépállomá­sokkal. a legjobb dolgozókra támaszkodva kell biztosítani a gépkiesés minimálisra »aló csökkentését. A versen y szerződ és -komoly fel­adatot jelent tanácsainknak, mé­Eirrvéleti színvonalunk emelését <$,r segít? elő az rt ßl 1 járási és községi szerveire egyaránt. Ebben a kérdésben az első tennivaló az, hogy a versenv- szerződést' a vezetők, és beosztottak minden vonalon ismerjék. De is­merje meg a falu dolgozó paraszt­sága is, hogy tudja mi az, amit a győzelem érdekében tennie kell. A versenyszerződést persze nemcsak megismerni kell. hanem széleskörű, egész megyére kiterjedő verseny- mozgalommal kelt alátámasztani, ne legyen egyetlen járásunk, de egyetlen községünk se megyénk­ben, párosversenvtáis nélkül. Olyan, eleven erő legyen a ver­seny, mint Zomba és Kéty közsé­gek között volt, ahol a falu dol­gozóit érdekeltté tették a verseny­be n. A verseny csak akkor lesz eredményes, ha a versenyszerződés egyes pont­jait összekapcsoljuk a békeharc, a nemzetközi helyzet kérdéseivel az a reánk eső feladatokkal. Dolgo­zóink' ekkor látják, hogy az imperializmus elleni harc a baktérium háború c.s a hnlal- gvárosok leleplezése és n tej. vagy tojásbeadás havi terveinek teljesítése, a mezőgazdaság szovjet módszereinek elsajátí­tása között alapvető összefüg­gés van. Nagyobb termelékenység. «rnseLb, gazdagabb népet jelent. Az erős es gazdag nép amilyenné mi is fejlő­dünk u béketábor vezető ereje, a nagy Szovjetunióra támaszkodva, a a balálgyárosok torkára forrasztja a szót. Ilyen alaposan vehetjük fel si­keresen a versenyt Fejér megyével és ezen az alapon jelent a két me­gye versenyszerződése jelentős lé­pést az ötéves terv építése, békénk védelme területén. 1 z amerikai katonai repülők ■*" baktérium-bombákat dobnak íc Koreában és Északhclet-Kíná- ban. A bombákat szegyen érzető kel és lelkiismeretüket elvesztett ame­rikai tudások készítették. A fekete halál, a pestis es más fertőző betegségek baktériumait az amerikai imperialisták hatéba állí­tották Kelet népei ellen. \ hitlerista emberevőket barna pestisnek nevezték De ez képes kifejezés, metuforn volt. A hitle­rista vezérek nem szórtak az em­berekre laboratóriumokban kité­ri \ észtet! pestis-baktériumokat. A japán .szamurájok ugyan szintén előkészítették n baktérinmfegyvert, de nem tudták teljesen megvaló­sítani sötét terveiket. A Szovjet Hadsereg lendületes előretörése megmentette Ázsiát és népeit a bubopestistől. V szovjet katona meghiúsította a gyilkosok terseit és ezek a gazemberek egy időre eltűntek. A hitlerista főkolomposokat meg­büntették az emberiség ellen elkö­vetett bűntettekért. A nürnbergi per során az. amerikai és angol jogászok szégyenbélyeget sütöttek a hitlerista klikkre. Sajnos ez csak látszat volt. Az amerikai imperialisták már ebben az időben lázasan keresték a pin­cékben és h földalatti barlangok­ban a baktériumok terjesztésének titkait. Ugyanakkor, amikor Hit­ler tábornokai hozzáfogtak a Szov­jetunió elleni terv kidolgozásá­hoz, a Transatlantic Lloyd pompás kajíitjeiben átkeltek az Óceánon a fekete halál hitlerista szakértői. A világbatalom új követelői fi­gyelmesen átvizsgálták e tudósok „kutatásait". Egyszer majd kiderül a baktériumhdlxirú előkészítésének titka és a világ'népei igazságos íté­letét mondanak sugalmazol, részt­vevői és bűnrészesei fölött. 1950 júniusában az. amerikai rab­lók megtámadták Koreát. Az ame­rikai katonai vezetőség nyilván abban reménykedett, hogy az or­szág letörése után háborút indít Kína ellen. Az amerikai imperialisták, a há­borús gyújtogatok Korea meg­támadásakor eleinte úgy gondol­ták, hogy beérik „légierődökkel", páncélozott flottával és hivrckocsik- Kal. Mae.Arthur később bevezette a napalm-bombákat, a koncentrációs táborokat és a középkori bestiali- íást. Az amerikai katonák azonban fogságbaestek, a tankokat felgyúj­tották a koreai hazafiak és a hős kínai önkéntesek. A repülők fel­égethették az. erdőket, varosokat, a rizsszalmával fedett paraszfknny- liókat, de nem törhették meg a szabadságszerető nép lelkét. iVI öltük a hónapok, lezárult a háború első éve, de a győ­zelem a Fehér Ház és a roailstTceti tőzsdések jóslatai ellenére sem születtek meg. Korea n gyarmati és függő országok nemzeti-felszaba­dító mozgalmának zászlaja lett. A koreai félszigetről vitték 2 kopor-j sókat Amerikába, Franciaországba, egyre szállították a török zsoldo­sok és az ausztráliai katonák ur­náit. A jegyzékekről sorjában ki- huzogaták a koreai vizeken el­süllyedt hajókat, a lelőtt repülő­gépeket. A halottak, sebesültek és foglyok száma fenyegetően közele­dett az egymillióhoz. Ridgnzay és MacArthur íogságbaesett katonái rádiónyilatkozataikban elátkozták tábornokaikat, gálád és őrült kor­«lányaikat. Az imperialista gyilkosok ekkor elhatározták, hogy új titkos fegy­vert vetnek be, néma katonákai alkalmaznak, okik nem képesek gondolkozni es ítélni, nem kiált­hatják űz étherbe. hogy: ..Félre­vezettetek bennünket! Le a hábo­rúval és kirobban tói vall Le á* erőszakoskodókkal es a sv tikosok kai!” Az imperialista emberevők új hadseregeket alakítottak legyekből, pókokból, bolhákból, telükből és nios/.kitókból, amelyeket előzőleg halálthozó baktériumokkal fertőz­tek meg. Az amerikai barbárokat nem ér­dekli, hogy a mesterségesen tor. jcsztett halálos betegségek Ko­reába kerülnek, amely méltán te­het büszke klinikai és járványellé. nes tudományának eredményeire, ahol a járványok minden lehető­ségét felszámolták. Az sem érdekli őket, hogy ezek n betegségek » „civilizált“ Amerikából jönnek! A gyilkosok rendszerint csak akkor kapnak észbe, amikor már a vád­lottak padján ülnek. E gazemberek a pestise« legyek és bolhák bevetésekor azt gondol­ták, hogy a néma állatok nem árul­ják el a pokoli titkot. Nem! A pes­tise« bolha nz egész világnak tudo­mására hozta, mi is az az ameri­kai „civilizáció" A bolha és » moszkito elárulta a halált gyártó legnagyobb cég titkait. iyj a már mindenki világosán látja, milyen szörnyű bűn­tetteket takar Amerika esi Hugos zászlója, az, ENSZ kék lobogója Most már minden becsületes em­ber megtudta, kik az amerikai agresszorok. Lehullt az álarc! \ lepel szétfoszlott. íme az ..ameri­kai életforma“ és eszményképei! Achesőn amerikai külügyminisz­ter képmutatóan a bak térin ni fegy­ver használatának ..kivizsgálásá­ról" fecseg, de. egyetlen egyszer sent ítélte el ezt a szégyenletes, gyalázatos, embertelen háborút- Valójában nemcsak hogy' nem ítéli el a baktériumok alkalmazását a békés lakosság tömeges pászmá­sára, hanem az amerikai imperia­listák újabb barbárságának a Jog­ra jongóbb ügyvédje. A rothadó és bőm ló amerikai imperializmus meztelenül áll »/. egész világ előtt. Innen Fenyegeti az emberiséget a legkomolyabb veszély. Ezek bért a napokban senki sem hallgathat; Legyen az elvetemedett gyilkosok elieni harc minden ép gondolko­zása ember lelkiismeretbeli ügye és kötelessége, tekintet nélkül nemzetiségére, bőrének színére es meggyőződ é sere. Szólaljon meg az egész világ lelkiismerete és józan balátása nz amerikai imperialisták szörnyű tet­tei ellen. Nemcsak Koreában és Kínáltán kell megakadályoznánk a békés lakosság kegyetlen pusztítá­sát, hanem a becsületes ameri- ' i kainknak is meg kell mondanunk, hogy mentsék meg országukat a szégyentől, a gyalázattól, az átkok szörnyűségétől. 4 baktériumfegyvert a/.nnnal ki kell ütni a bűnös kezek­ből. Ebben n harcban nem lehet­nek semleges emberek, tu;m le­hetnek semleges népek. Össze fogással kell megvédeni a bekét a rettenetes fenyegetéssel szemben. Ezt követeli lelkiismeretünk, értel­münk, az emberiség jövője! 4 Hidas—bonyhádi vasútállomás idejében értesítse hi (t beérkező áruk tulajdonosait A Hidas—Bonybád vasútállomás az eddiginél sokkal nagyobb gon dot fordítson a beérkezett áruk tulajdonosának kiértesítésére az eddiginél. A bonyhádi tanács mező- gazdasági osztályvezető jelentése szerint a Hidas—bonyhádi vusűt- állorilásnál a Petőii és az tstvúa- majori Dózsa Népe tsz-nck- rostlen­mag érkezett, amit közös megálla­podásra egymás mellé akart á tsz vetni, hogy az elkorcsosodást ez­által is kiküszöbölhesse és az egyes ápolási folyamatot könnyebben el­végezhessék. Azonban a vasút hanyagsága miatt nem tudták egyszerre ke­ü resztsoros vetéssel elvetni, mi­vel a vasútállomásra március hó í2-re érkezett be a vető­mag és a vasút hanyagsága miatt 20-ra értesítették ki a tsz-t, hogy szállítsa ef vetőmag­ját és ráadásul fekbért fizettet­tek a tsz-szel. Azonkívül még hátráltatták a ?a vaszi munkálatoknak a folyamatos elvégzését, mely kihatással volt a rostlen további fejlődésére n ki­kelés után A jövőben vasútállomásaink fo­kozottabb gondot fordítsanak a be­érkezeti áruk tulajdonosainak ér té­ma s más sítésérc. mert az ehhez hasonló ha­nyag munka hátráltatja népgazda­sági tervünk végrehajtását, és az egész évi termés növelését. Ennek érdekében nagyobb ellenőrzési kí­vánunk az eddiginél a vasuiáiió- lolgozóitól. főleg a vasűtállo- poliíikai tisztjeitől. Ezen a példán tanuljanak a megyei ősz* szes vasutasaink, valamint áru- kezelőink és a politikai tisztjeink. Nagv gondol fordítsanak főleg a vetőmagvak idejében való kiérte­sítéséről, hogy azokat' idejebfcB ki­vethessék állami gazdaságaink vagy tszcs-iük.

Next

/
Thumbnails
Contents