Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-03-30 / 76. szám

u H P V ©

tö52 MABCIÜ» M

É P ÜL A K O M M-U N I Z M US

Tavaszi jelentés a kommunizmus nagy építkezéseiről

4 kooimmiázmus nagy építkezései pontosan az eléirányzait szerint ütem ssferöeű folynak. A nagy vzferdmű vek és csatornahálózatok építői 's»' kérésén teljesítik azokat a munka- feladatokat, amelyeket a vokjai, doni és dnyeperi hidrotechnikai létesít, mrényeknél és a Turkmen, főcsatorna munkálatainál jelölitek ki számukra Mi a -helyzet 1952 tavaszan?

A VOLGA-DON CSATORNÁT 6üég ebben az évben átadják a forga- temna.k, s ezzel egységes köztelkedé, sí rendszerben fonódik össze a Szov yetunáó európai részének öt tengere. Február 1-én a Don vize a beömlő castoro&n. keresztül eljutott a karpo- vi ssdva/ttyuáiBomás viziemeliő . rendéi» réhe és a hatalmas gépekkel 13 méter magasra felnyomott víztömeg «egfcesEdte útját a Voilga felé,

A CIMLJANSZKÄJAI VÍZI ERŐMŰ

%iógatj-aiba az új év első heteiben saktsáik be az utolsó köbméter folded JeLenSeg ez a gát már egész hösssűs ágában eléd. a tervezett 41 méteres magasságot, Január löten megkezdték a Don medrében épített gát áteresztő nyílásainak elzárását, s nyolc nappal később a Don a gát «lórit kilépett medréből és megkezdte « eámíSjanszkájai víztároló megtöltését. A Cimljansalcájáii Vizderőmű épít- kezésein jelenleg a vízturbinákat sze. reMk. & gát, a vizierőmű, a zsilipek és a ffzivat'íyúalkunäisoik berendezésében párhuzamosam, folyik az öntöző- hálózat építése.

AJ. ÖNTÖZŐHÁLÓZAT épiMácezése szántén jelentősen liaited. A doni főöntözőcsciifcomából eddig mar több, mint 20 Idliométeres szakasz elkészült. A főcsatornához hét WsoőKtó csatorna csailakozik. A munkaiatok itt is igen eredményesek: az alisó-doni csatornából 54, az. azovi elosztó csatornából ?0 kiteméliert meg- építettek és néhány hónnap múlva, már megkezdhetik az öntözést a rosjeipvi térülteién.

A SZTÁLINGRÁDI VIZIERŐMŰ

ép'itlkiosésénok kolPliektívája az ■ elmúlt évben megkélszereződött, az itt. dot gio-zó főMtotói képzettségű szakemberek száma pedig négyszeresére növekedett. Mind több új gép érkezik az építkezéshez,-, ahol ebben az évben az előző évhez viszonyítva két és féfezereS'éaréi is nagyobb terjedelmű építkezési- és szerelési munkái kel elvégezni. Csupán lakótérből 77 ezer négyzetmétert építenek be. 1951. ben kitűzték a Felső-Ah tuba és Szító, fcimgrád között létesítendő etektromos távvezeték nyomvonalát, azóta mór meg is kezdték a nagyfeszültségű távvezeték félállítását. Az idén elkészül! a fenék- és zárógát is, amely védi a vizderőmű létesítményeit az áradásokká!! szemben.

A KUJBISEVI VIZIERŐMŰ építkezésének 1951. évi tervét határidő e:ott teljesítették: a Volga medrébe körülbelül 2000 tonna vassziak padlót vc-riiek lie és elkészülték az alapár ok föLtímumkálataivail is. Jelenleg az alsózsüáp állap árkán és a zsi- i'ipvédő zárógiáton. végzik „az utolsó eimátásokait“ Április elején az afcó- zsilipen már megíkezdik a. betonozási munkát.

A KAHGVRAl VIZIERŐMŰ

építkezőénél a segédüzemek feláíK- tásának. előkészületein dolgoznak. Vasúid mellékvágányokat és teher-- gépkocsik számára bekötő utakat épí- ton-ek. ^ Krivoj Rog és Kahovka között létesített nagyfeszödteégü • elektromos távvezetéke!! rövidesen, méx

ijziembeheiymzik, So-k egyéb munka között nagy 'lendületiéi folyik Nova. ja Kahovka, az új város építése. Sza- iagrendszerü, lépcsőzetes módszerrek három hónap -alatt 150 házat építettek fel.

A DÉL UKR AJNAI ÉS ÉSZAK.

KRIMI CSATORNA

építkezésednél is .serény, munka folyik. Az egybefonódó (két csatorna hossza 550. kilometer .tesz, a tervek szeridt öt év muftva készül el. és ez a esatooTniar-einidszer 3 2 miliő hektár- föld öntözéséit teszi Ifehetővé. A csatorna építési mu nkáliatai meiteöt a No vaj a Kahorjkáriál Q-lfealmazoti módszerrel építik majd iiit is. a sznyigir- jovkiai, vaazilljévikai dzsankoji, sib. nagy murdcásl&kóietepek'et.

A TURKMEN FŐCSATORNA

építését ia -lázas ütem jellemzi. A még .liakatlan Kara Kum. sivatagot benépesítette &z építők sokezres serege: új városok és laíkótelepek létesülnek, ulakok építenek, segédüzemeket áMtaaaak fed. A csatorna nyomvonalán számos kutatórészleg dolgozik, folytatja ázt.«. hatalmait arányú munkát, amit a Kara Kum sivatagban -3 núilt évben kezdtek- meg a geológusok Az 1100 kilométerre tervezett Tmfcmén Főcsatorna, jövendő központ jártaik: Tahia Tasinak körvonalai már kezdenek kibontakozaii, a legutóbbi . hónapokban 45 lakóházat, szakodát építettek, árumátoliakító- teliepet és gépkocs-itelfepet állítottak fel.

Jéítemeg ez a helyzet: a kommunizmus nagy építkezéseinél. A munka minden területen olyan ledülettel fo. lyik; hogy néhány hónap mufiva már más kép fogadja az embert és új, nagyszerű eredmények . tárulnak a szemünk elé.

ERDŐK A SZTYEPPÉN

Ameíífc * u«m ellát, fiatal tölgyfák hajladoznak a. tavaszi széliben. A doni főcsatorna mentén ez a látvány fogadja az embert mindenfelé. A. jövendő tölgyfák ■ egy rés^e még csak most dugta ki (t fejét a földből, de

makk-ültetés zöld levelei már éle. tet és reményt sugároznak. A cse- meteüitetések szépen fejlettek, a régebben ültetett tölgyek törzse pedig biztatóan izmosodik.

A tölgyesek telepítése most; is ft>. -yik. Fiatal, mosoíygósarcú lény: V&- teatyina Katjarenko erdésznő lelkesen magyarázza:

•—■ Már harmadik éve ültetjük a tölgyeseket a Doni főcsatorna környékén, Mi erdőültetuk, így veszünk részt a nagy természetátafiaicító maru kábám, A csatorna megnyitásáig több. «Kiirtó raégymilMó cserjét és fát kell elültetnünk. Ez volt a tervelőirányzatunk és ennek már — az utolsó szakaszában vagyunk. Eddig 2,270 hektárnyi területen telepítettünk tölgyfái, a következő években ezt a területet 12.500 hektárra emeljük, ami körülbelül húszmillió fa elültetéséi jelenti. Ezzel be is fejeződik majd az óriási öntözőrendszer fásítási munkálata.

Nehéz és Remény munkát végeznék a sztyeppe; erdőültetőle. Erdők a sztyeppén: . valamikor vafdszinüti'en- nek, ki vih emtl ennek tetszett volna ez s gondolat. Ma: megvalósulóban van

Nincs lehetetlen! Az erdőültetők előtt nem voll«, akadály a szatezki sztyeppe mostoha talaja, amelyen rrváron kiégett a fű és a forró Ságtól. megrepedezett földön fehér staík- foitok ütköztek ki. Jöttek a traktorosok és megtörték a föld konoksá- gát. Át- meg átszántolták, azután következtek az erdőültetők, tápanyagot hintettek el a porhoaiyitoft földbe és aszerint, milyennek Látták a talajt, makkról ültettek, vagy csemetét felie- pítetftek.

Munkájukban nem voltak segítség híj fán. Köréjük sereglenek a környék kolhozparaszijai és lelkesen segítek lek mindenben. Ott voltak az ültetésnél, nyáron pedig a tölgyfacsemeték ápolását végezték. Am nemcsak a soLhozparaszi&ág, hanem az ifjúság is Mkesedéssel csatlakozott az erdőül-, tetésf munkálatokhoz. Jevgenyij Kufa komszomolifjú nevéhez fűződik a kezdeményezés, amely, harcot indított, az erdőül'tctvények minél na. gyobb megercdés.i százalákáért.. Amikor kezdeményezését megtette, mind járt előijárt a jó példával: szocialista megőrzésre átvett két hektáron ültetett tölgyfát, vállalta, hogy ápolja, gondozza a fiatol fákat, amíg koronájuk kialakul Azóta minden szabad napjál a tölgyfák mellett tölti. Kapák a sorközükbcl inja a gyomot, et fészkek körül lazítja a talajt és por- hamyítja az esőzéseik: utón keletkezett földkérget Jevgenyij Kufa kezdeményezése követőkre taliá’t, s ma már sokszáz hektárnak van „kis gazdája’4, aki vállalta az ápolást, rendbenta.rtás 1.

Az eredmény nem maradi e>

a fiatal fák jót megeredtak és gyönyörűen fejlődnek. Átlagban, a fák

93 százaléka megteredt, az új ültetéseknél azonban a komszomolisták vállalták, hogy az eredményes ültetésben elérik a 06 százalékot. Ezzel még a 95 százalékos eredményt is túl akarják szárnyalni, amit Zoja Goncsárova ért el munkacsapatával és a sztyeppel erdöültetésben elért sikereiért Sztálin-díjat is kapott.

Minden, nagy alkotás önmagában beszéli, de azért a ''legszebb festményeket is keretbe foglalj ák, a szobormű- vészét remekeit is talpazatra helye, tók. A vízierőművek és csatomáli ha- [' almos építkezéseinél a tölgyek, nyírfái:, jávorfák és erdei fenyők milliói többet jelentenek, mint képkeret, vagy szobor talpazat. Szervesen a nagy építkezéshez kapcsolódnak. A ma még fiáitól fák néhány év múlva zöld acél. falként állják útját a- tikkasztó sztyeppes szélieknek. A gyöngéd kézzel, szerető gondoskodással ültetett fák erdőkké erősödnek, hogy kemény védősávként teljesítsél-: feladatukat, amelyeket a sztálini nagy' épít kezesek terve jeCöüfc ki számukra.

Idejekoráo végezzük el az őszi vetések fej trágyázását

A Szovjetunió kolhozaiban számtalan új módszert alkalmaznak a magasabb terméseredményeké rí, Az őszi gabonaféléket és évelőid veket például tavasszal már főbb tízmillió hektáron fejtrágyázzák «5 többszázezer hektáron repülőgépről végzik ». műtrágyázást. Ezzel az agrotechnikai eljárással "0 százalékkal nü- ve’iík. a gabonafélék termését.

Nagy segítséget nyújtanak a mezőgazdasági pilóták a gyomirtás ierén is. A moszkvai Tyimirjazév Mezőgazdasági Akadémia munkatársai kidolgozták n gyomnövények elleni vegyi harc módszeréi. \ szovjet földművelők az Uraiban, Altájban, Ukrajnában, Észak Kau- i^ázusban, Nyugat-Szibéríában,

VUsszkvn, környékén és -a Volga

mentén alkalmaznak .már olyan vegyianyagokaí, amelyek elpusztítják a gyomnövényeket, de nem tesznek kárt a gabonafélékben. Az új vegyi készítményt szintén repülőgépről szórják a földekre.

A vízben oldott gyomölő vegyszer mintegy kiéhezteti a gyomnövényt. Behatol a sejtekbe és megváltoztatja a káros növény anyagcseréjét; megakadályozza, liogy a talajból és a levegőből táplálékot, vizet szívjon fel. A vegyszer hatására a gyomnövény má!" néhány óra alatt fonnyadni kezd. Gyökerei elhalnak ? a növény teljesen kipusztul.

Idén a repülőgépekkel már hatalmas területeken végzik a gyomirtást az éj vegyszerrel. így siet a technika és a tudomány a Szovjetunióban a mezőgazdaság további- fejlődésének segítségére.

Az őszi. - vetések • : fejtrágyázása ’ .igen hatékony agrotechnikai/ rendszabály. Az elmúlt évben a szovjet kolhozok mintegy 10 millió hektáron végezték el ezt a munkát és ez mintegy 100 millió múzsával éyarapíto'tta a gabonatermést.

A Szovjetunióban általánosan alkalmazzák a fejtrágyázást

Kora tavasszal « fejlődésnek induló vetéseknek könnyen .feldolgozható tápanyagokra van szükségük. Az alacsony hőmérséklet azonban éppen ebben, az időben visszatartja. a talájbaktériümok tevékenységét. amelyek nem tudnak megfelelő mennyiségű tápanyagot felhalmozni a növények számára, pedig ezek a nyári tartalékokat mar az őszi vegetációs időszakban felélték. Éppen ezért a ■ növények tavasszal gyorsan feldolgozzák a talajba juttatott műtrágyát. Ez a tavaszi fej- trágyázás hatékonyságának magyarázata.

A Szovjetunió kellő csapadékkal rendelkező, nem fekete földű kerületeiben az őszi vetések tejtrágyázásával kapcsolatos kísérletek igén értékes eredményeket hoztak. V terméshozam emelkedése hektáronként átlag 5—6 mázsa volt

Miinél 'magasabb a tavasszal fejtrágyázott vetések ápolásának agrotechnikai színvonala, annál hatékonyabb a fejtrágyázás. így egyes kolhozokban a terméshozam emelkedése a hektáronkénti 8—9 mázsát is elérte. Mint e példák mutatják, az őszi vetések tavaszi fej? trágyázásnak jelentősége valóban óriási.

Az idén több, mint 12 millió hektáron fejtrágyázzák az őszi vetéseket

— nagyrészt istállótrágyávab A déli kerületekben sok kolhozban már tömegméretekben megkezdték a munkát. Ukrajnában március 10-ig több, mint 650.000 hektár, Azerbajdzsánban 190.000 hektár, Krasz- tiodár határvidékén 40.000 hektár. Krim területén 45.000 hektár őszi vetést fejtrágyáztak.

Rendkívül fontos, liogy a fej- trágyázást idejekorán végezzük el,

ami viszont jórészt attól függ. hogy v'vn-o megfelelő mennyiségű műtrágya.

A tej trágyázást fagyos, vagy alig: felengedett talajon a reggeli, órák- ,i ban. kell végezni, egyenes földeken , pedig napkeltekor. A munka ilyenkor a legtermékenyebb, a trágya- J hordás és a szétszórás is ekkor a legkönyebb.

Komoly figyelmet érdemel az aszú vetéseik, repülőgépről történő ; fejtrágyázása, mert a gépről egyenletesen lehet elszórni a műtrágyái, ami a fejtrágyázást, hatékonyabbá j teszi.

A déli területeken számos kolhoz bizonyította be a korai

fejIrágyázás jelentőségét

és a fagyos földre, vagy egyenesen a hóra fejtrágyázott elegendő csapadékkal rendelkező nem fekete földű kerületek kolhozaiban végrehajtott kísérletek megmutatták, hogy itt elsősorban nitrogéntartalmú műtrágyákkal kell fej trágyázni. A kiszórási norma ammonium nitrátból Ö.6-—0.8, apimóniinrmsv.u 1 fáiból pedig t—1.7 mázsa. Ebben az övezetben, jó eredményeket értek cl akkor :is, ha hektáronként

1.5—2 mázsa szuperfoszfátot szórtuk el.

Ha ikevés a műtrágya, célszerű a nitrogéntartalmú műtrágyákat és a szuperfoszfátot kiilön-kiilön alkalmazni. A " nitrogéntartalmú és foszforom műtrágyák együttes alkalmazása természetesen

magasabb bektárotikiuli terméshozamot biztosi (

•de kevés műtrágya esetén az egész vetésterületén e két műtrágya fa i-ta külön-külön történő alkalmazásánál is nagyobb lesz. a terméshozam.

A. műtrágyák mellett fe[trágyázásra széles körben használják az istállótrágyázást is. \ léuyeg az, hogy a trágyát egyenletesen szórják el az egész területen. A fejtrágyázott vetéseket feltétlenül boronáim kell, ami nemcsak a trágya talajba jutását, hanem 0 talaj felső rétegének porhanyításál is biztosítja. • ■

Mindezeket összefoglalva a koratavaszi fej trágyázás hathatósan hozzájárul a növények terméshozamának emelkedéséhez.

(J, Babajcv)

Uj. szovjet módszer a fúrók készítésére

Moszkva: Bagdatyev, Sztálin-díj as mérnök a moszkvai ..Frezer“-üzem

dolgozója . nagyjetentős-égű újítást dolgozott ki: a fúrókat fémpálcikákhengerlésével és sodrásával ikészátük, az eddig alkalmazjott marási módszer helyett.

Az új módszernek óriási előnyei közé tartozik, hogy az eddig egy túróhoz elegendő anyagból most kettőt csinálnak. A vajatok a fúrón 12-szex

gyorsabban készülnél:, mint eddig e* mindezek meített a fúró élettartama megnövekszik.

Az új módszer szerint két év. aSatt másfélmillió fúrót készítettek a „Fre. z er “-üzemben és 800 ezer rubelt, valamint 50 tonna értékes, gyors vágáshoz alkalmas acélt takarított meg. Az új spirál-fúrókat máris széles körben alkalmazzék a szovjet ipari üzemekben.

Sz. Ssmirnov;

BEETHOVEN-SZONATA

. . .AZ ELLENSÉG ÉSZREVETTE, mennyire kímélik csapataink a város történelmi emlékműveit és épületeit.. A németek igyekeztek is kihasználni katonáink e nemes törekvését. Gépfegyvereiket egyenesen a szobrok talpazatára helyezték. A város legszebb építészeti műemlékeit, kímélet nélkül, erődítménnyé alakították át. így vált erődítménnyé a Tisza Kálmán-téri Városi Színház. így lett hatalmas haditámaszpont a Parlament, a Litdovika Akadémia.

Ugyanakkor Göbbels hisztérikusan arról ordítozott és hazudozott. hogy az oroszok lerombolják Budapest történelmi emlékeit. A budapesti „katlanba-'" szorult, német tá bontokok pedig kárörvendően a markukba nevettek, ami' kpr a szovjet tüzérség, hogy az építészet ritkaszép műemlékeit megkímélje, a tüzet beszüntette és a gyalogság inkább vállalt nagy és nehéz kerülöutakat. hogy a legkisebb pusztítás árán foglaljon el ilyen épületekéi.

Érdekes jelenőt játszódott le a belvárosi harcokban. Egy ház elölt folyt a harc, amelyet gyalogságunk már minden oldalról körülvett, s amelybe szálast fickók jókora, alaposan lelj egy vérzett csoportja bujt meg. Az ablakokat, ajtókat eltöri oszolták és bár többször megadásra szólítottuk fel őket, folytatták a ii^öldözésl.-í ház szilárd építmény volt., rohammal bevenni nem lett volna könnyű. A csapat parancsnoka, minthogy a hazát megszállva tartók makacskodtah és elutasították felszólításainkat, elhatározta, hogy felrobbantja a házat. Az árkászok előkészítették a rebbantó-nnyagot.

Ekkor öszhaju, öreg magyar bukkant fel lövészeink rajvonalában. Rendkívül fölindultán, ideges kézmozdulatokkal mutogatott az ' ostromlott házra és igyekezett megértetni, magát. Katonáink érdeklődése felébredt, tolmácsol kiváltok.

Kitűnt, hogy az öreg magyar — zenetanár, az épület pedig,-amelybe a szálast emberek befészkelték magukat. Budapest egyik legnagyobb zenctntézele. Az öreg könyargóit, hogy ne robbantsuk fal a házat. Megmagyarázta, hogy ott néhány tucat nagyértékű zongora, van, melyek drágák, szinte pótolhatatlanok. Azt javasolta, hogy küld

jók őt parlamenternek a szálasi-fickókhoz és biztosra veszi, hogy sikerül őket megadásra bírni.

■— Hát jól van! -— mondotta a csapatparancsnok. — Próbálja meg! Valóban kár lenne ilyen kincset felrobbantani.

Botot adtak a magyar^ kezébe, amelyre fehér kendőt kötöttek és az öreg. e zászlócskát magasra tartva, a ház felé indult. A száiasi fickók nem lőttek. Az öreg ez littest közepén megállt és emelt fővel kiáltott valamit magya ml. Válaszul részeg .röhögés hallatszott a második emelet,: ablakából, majd géppisztoly sorozat kattogott. A fe- hérkendős bot a "íöldrc hullott és az öreg zenetanár, kezét vérző nyakára szorítva, vissza!úmolygoit.

A golyó — szerencsés véletlen — csak könnyen hor zsolta az öreg nyakát. Mig az egészségügyi kalória a sé" riilcSét bekötözte, az őszhajú magyar így szólt a parancsnokhoz:

— Robbantsak fel! Hadd vesszenek a zongorák is. de ezeket a gazembereket cl kell pusztítani.

A tiszt azonban mégis sajnálta az értékes hang szereket. •— Elvtársak, rohamra menjünk? — kérdezte a köré csoportosult gyalogosoktól7

— Rohamra! Bevesszük!... — zúgtak a hatónak.

És félóra múlva a zeneintézetet ellenállhatatlan rohammal bevettük A szálasi-ftékákból álló őrség elkeseredett ellenállás után mind egy szálig elpusztult.

Az óreg határtalan és izgató fi örömében magához ölelte a szovjet katonákat. Nagy ünnepélyesen a második emeletre vezette őket, ahol a nagyteremben, tört ablakok előtt álltak a zongorák. Lassú, óvatos mozdulat tál felemelte az egyik zongora fedelét. A teremben meg a roham löporfüstje gomolygott. amikor öreg barátunk a zongora elé iill és ujjal alól Beethoven Pathetiaur szonálája hangzott fel. Értettünk a zenéből, a felszabadít óknak szólt a kö*7‘nnet és a dicsőség himnusza.

MÚLNAK AZ ÉVEK. Sok viz lefolyt már a Dunán. A pusztulás nyomai is eltűntek Budapest utcáiról. De a nagy csata emléke örökké élni fog Magyarország földjén és a Szovjetunió beláthatatlan tértégem.

Mezőgazdasági pilóták