Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-03-23 / 70. szám

W H F ^ 1952 MÁRCIUS 25 ÉPÜL A K O MM S A. szovjet ifjúság a kommunizmus nagy építkezésein A kommunizmus hatalmas alkotásai­nak építői között nagy számban van­nak komszomolisták, akik példamutató lelkesedéssel veszik ki részüket a ter­meszét átalakításából. A komszómOiis ták helytállásáról szólnak az alábbi beszámolók. 1. Ahol a Volga-Don csatornát építik S'jterveEetein.'k Q retet évben ^ ezsei (árdezees-, jó muiukávat kitűnt fiúte-t feüldték a Voltra—Don csatorna épít­kezéséhez. Küldötteink nagyszerűen staegáMjái a -helyűiket, jé mun&ájufc- ról, eredményeikről sokait beszélnek » csatorna építői. Itt van például Csásin komszomofeba mozdonyvezető <asete. Táviratilag kérték^ az egyik Hoffitos anyagokkal megrakó tt vonat Bnletőbbi indításáé a cimljanszka j ai vizi-eromű részére. Csásin csak eny- ayit mondott: „Idejében ott teszi Ea éliimduAt. Amikor megérkezett hiába kareste a rakodó Alle mason a elírni*- fainjsdbajai vizierőmű képviselőit. Ki derűit: olyan gyorsan, tette meg az -g&tat, amilyenre senki sem számított. &:«zéihetünk Mihaj ov komszomol brigádjáról is, amely a szívó-kotró, gépeknél ruridsrercs-en. túlteljesíti a láomaát. Itt dolgozik Rudakov, az «gyük lépkedő exkavátor vezetője, tiki egy műszak alatt másfélszer több S&ldet emel ki, mint amennyit a bor­sija e'őír. Az ifjú Marija Gyerega i* iáig"/ belejött, az exkavátor kezelésé­be, hogy Legutóbb már 159 százalék- :ra teljesítette havi tervét. Derekasan áolgtoáftaik a soff őrök is. Barabanov hatszorosai1, túlteljesítette áruszállítá­si tervét és ugyanakkor 200 liter feemanya-got takarított meg. rosz- -jovi terület gyáraiban éberen figyel­nek az ifjúsági. eJknőrző szervek, amelyeknek feladata figyelemmel kí- laérnb hogy pontosam teljesítsék a nag-y épíiűcesósiek megrendeléseit. Még a gyerekek, is részt kérnek a Volgia—Don csatorna építkezésének feladataiból, A Verhnyekundrini is. kofa úttörői 50 einer facsemetét nevel­tek a ciinljanszakajai vizierőmű kör •gyekénok fásításához. így dolgozik a áatafeég az építkezés minden terül-e. #én, odaadással, lelkesedéssé’ n. Űj város: Volgai-Koms^pniolssk A. Volga balpartjáu terül el Kuna- jeyika, az építők városa. Nemrég ?aióg . falu volt, ma hatalmas, lakótelep, nagyobb részt komszomol-tegok a la­kói, a nagy építkezés szorgalmas ée telkes dolgozói. Nemrégiben azzal a kéréssel fordultak, a Legfelső Tanács efaökségékaz, hogy nyilvánítsák Ku- «ejtevkát munkás lakótelepnek és új tseve Volgái -Ko mező metszik legyen. Az új városból feltárul a kujbisevi vizierőmű építkezésének gyönyörű panorámája. Hatalmas területen fo. %ák a hidrotechnikai munka, a vas- űitó és közúti bekötőutak, a nagyié, «zülitségű villamos távvezetékek, a segédüzemek, lakóházak, kulturális és jóléti intézmények építése, A vizierő­jmű alapgödrébei eddig 300.000 köb­méter földét emelteik ki, . működnek ja szocialista ipar nagyszerű új, gé­pei, hiszen az óriási építkezésnél j csaknem valamennyi munkafolyamatot ! gépesítettek A munkából tevékenyen kiveszi részét a komszomol- fiatalság .is. Amikor idekerülitek, nem; volt mindegyiknek építőipari szakképzett- ságié, a műszaki ismereteket itt sajá fcíto'tták el. Kiváló sztahánovisták ok­tatják a fiata-lokajL, s főiskola és.tech. nilcum is biztosítja a továbbtanulás lehetőségét, • | A munka lendülete minden' téren ! megmutatkozik és a fiatalság mindé- I nütt megállja a helyét, akár a kábe'í- • gyárban,. akár fedélitemez-, kátrány, vagy téglagyárban dolgozik. Eredmé- I üyesen végzik munkájukat a Kom- szomol hajósok is, akik a bujbisevi és a sztálingrádi vmerömü ’ építkezés ’ anyagának gyors szál ításával tűn. nek ki. Minden fiatal építőt áthat' a boldog tudat, hogy jó munkája egy- egy erős láncszeme a hídnak, , ama. Ilyen át a kommunizmushoz vezet az 'út. A. PftOKOFJEVe Moszkva a kommunizmus nagy építkezéseiért Hosszú fütty... A mozdonyból sí­polva tör ki a gőz és a szerelvény nekilendül,, Lassan gördülnek a ra­kománnyal telt teherkocsiik. Oldalai­kon felirat; „Rakomány a kommuisiz mu® nagy építkezéseinek.“ Egy órával később másik remlezö- páfya udvarról újabb szerelvény indul el. Azután egy másik. Napnap után sok ilyen szerelvény I indul el Moszkváiból!. Egymásután ro­bognak Kujibisev, KahoVka, Sz áIin- grád irányába. Óriási mennyiségű épít kezési anyagot, gépeket, stb. száríta­nak a világ legnagyobb villamos vi zier&mű-. és. csatorna-építkezéseinek. Kahovfcs környékén és végig a Voi ga-Don csatorna mentén magas kerek tornyok emelkednek az ég felé. Ezek az önműködő cementgyárak Moszkvában, a „Sztrommasina-“ üzem ben készülnek. A Volga-Don csatorna 13 épülő zsilipjén most szerelik a bo. nyohi'lt elektrotechnikai berendezést és az etek!romos vezérlő áilványo kát, amelyeket a Kirov nevét viselő moszkvai '„Dinamós-gyár szállít. A nagy építkezések útjain szioü'Itig megrakott tehergépkocsik robognak. Ezek a moszkvai Sztálin gépkocsi­gyár gyártmányai. A Volga-Don csatorna és a cimiljan. s-zikájai vizierőmű építőinek körében nagy elismerési vívtak ki a moszkvai Ka imyin gyár készítményei. A KaTi- nyin gyár különféle nagyságú és tel­jesítményű fökl'szivattyukat szállít az építkezésekhez, s állandóan határ idő előtt teljesíti a megrendeléseket. • A fővárosi dolgozók alkotó kezde­ményező ereje olyan, mint a tavaszi áradás, Moszkva minden módon se gíti az. építőkét és szoros kapcso'atot tart fenn velük. Amikor a cimljan. szkajai vizierőmű gépkocsivezetői a.r ra kérték a Sztálin autógyár doVp zóit, hogy tökéletesítsék a ZIoZ egyes alkatrészeit, néhány nap múlva megérkezett az építkezésre a gyár ter­vező brigádja. A tervezők a helj'szí nen meghallgatták a kocsivezetők javaslatait, s ezek alapján módosítot­ták az alkatrészeket. Hosszú o Ida a kát kitevő jegyzéken lehetne csak felsorolni mindazt, amit a főváros küld a nagy építkezéseknek. Gépkocsik, földszivattyuik, transzfor­mátorok, önműködő cementgyárak, magasfeszültségű villanymotorok, vil­lanyautóik, stbi. segítik elő a nagy építkezéseik munkáját, Több, műit 200 fővárosi üzem, gyár, tudományos kutatóiinlézef és szervezet segíti a kommunizmus nagy épílke zéseit, Egyc-dü'- a Molotov Energeti­kai Főiskolán több, mint 10 tanszé ken foglalkoznak a villamos vizierő művek és gálák építésének kéroései- veL A Szovjetunió Tudományos Aka démiájának viClnnyhegesztési bizoítsá. ga új hegesztőgépet szerkesztett, mely jelentős mértékben emeli a munkatér melékeuységet és a fémmegtakarítást $ fürfnmánv a? flrrfnsitps S7n!nalatäh3fä A Szovjetnnióban számos faiskolát íétesílettek, hogy az aszályos sztyep­pékon végrehajthassák a sztálini erdő­sítési tervet. A faiskolákban rendíJ- vüli figyelemmel ápolják a fiatal haj­tásokat, bogy a facsemeték minden tekintetben megfelelőek legyenek. A képen Rimma Birjukovát. a Sztálin grádi erdőelcmző átlóm ás tudomá­nyos munkatársát látjuk, amint egy tölgyfa hajtását vizsgálja. VIKTOR PETROV A DOLCOZAT Petya Dübravm szorongva ült az iskola padjában m aggodalmaskodva figyelte Iván Szemjonovicsot, a tanítót, akinek aszta1 án íüzethalmaz tornyosodon. Most egy hete, hogy megírták az első iskola$ dolgozatot, amelyáek a tanító ezt ffi címet adta: nElbeszélés ma­gamtól“. —■ Magatokról, szüléitekről, otthonotokról írjatok *=* magyarázta a tanító — hogyan éltek hogyan vesz. részt az otthoni munkában. Petya nehezen látott a dolgozat írásához. Míg körű CQite sercegtek a sebesen sikló tollak, a füzet első lap. előtte még mindig üresen fehérlett. A többinek köny- róű írrli, de milyen nehéz nekem — gondolta Petya, — '-őszen alig tudok magamról valamit, csak amit a nagy- imama elmondott. Bs eszébe jutott az is, hogy valahány- szór a nagymama beszélni kezdett a múltról, az emlé Izekről, mindjárt könny öntötte el a szemét. Aztán mégis megkezdte a dolgozat írását. Lesz, íltítogy les7. — gondolta, s amikor letette a, tollat, érezte', hogy erre aligha kap kettesnél jobb osztályza­tot. Ezért ült most olyan szorongva, mert tudta, ezen >£s órán kerül sor a dolgozatok ismertetésére A tanító már meg is szó alt meleg, baráti .hangján. Jül, VAN GYEREKEK, elég jő dolgozatot irta- 'irok. Maradhatom tetszett az első munkátok ... Sok jó dolgozat van és a jók között is van egy, amely... de t£ülcmben mit beszéljek róla, — inkább felolvasom! Levette a legfelső füzetet, maga elé tette Az ősz. ■ály e csendesedett és a tanító megkezdte az olvasást: \r,A nagymamával étünk kettesben.“ Petya meghallotta az olső mondatot és a szíve ösz- SizeszoruL., p feje zúgott és a szeme előtt színes szív ár- Vanykarikák táncoltak. Hiszen ez az ö mondata, dol­gozata első pár szava! A TANÍTÓ OLVASTA TOVÁBB: ,,A nagymamát Húrja Romanovnának hívják, engem Pjotr Dubravinnak. De lehet, hogy nem is Dubravin és nem is Pjotr vagyok. Ezt nem tudom, de nem tudja a. nagymama, sem. Bs senki az egész kolhozban, ló42 júliusában — ahogy nagymama e’mondta , amikor a fasiszták Voronyezshez értek és mindenki elhaayta ■ váróí'A, a n-Zfjymaww is elindult kelet felé, Két asz­szony csatlakozott hozza, az egyik bőröndöt cipelt és nagy batyut a hátán, a másik egy kis gyermeket, aki a karjaiban aludt. Ez a gyermek én voltam. Rengeteg nép vándorolt az úton s ahogy a nagymama mondta, a fasiszták repülőgépeikről lőttek ránk és bombákat dobtoJz le... Amikor Novaja Uszmany falu határába értünk, megint bombázott egy repülőgép. 4 nagymama kezén és fején megsebesült, s amikor magához tért. iehér kórházi ágyban feküdt. Én is ott voltam mellette mindkét lábamon megsebesültem Az asszonynak, akinek a karján aludtam, nyoma veszett és nyomtalanul eltűnt társnője is, aki a hnrXndöt és a «batyut cipelte■ Amikor a nagymama felgyógyult, magához vett, e eseti fia után P jóimat: név treu es a Dubravin is a nagy­mama fiának neve. A nagymama, ha kicsit hangos is igen jó asszony. Mindenben segítek neki az otthoni munkában, még padiót is mosok. Jól élünk a nagymamával, mindenki gondoskodik rólunk, a kolhoz is, a falusi szovjet is. Anton Grigorjevics, a párttitkár olyan, mintha rokonunk lenne, gyakran ellátogat hozzánk és a nagymamát ma­rnának nevezi. Most valószínű eg 13 éves vagyok. Iskolába járok, szorgalmasan tanulok, nyáron pedig a kolhoz méhészé- nek segítek a méhek gondozásában. Ha elvégzem az is­kolái beiratkozom az egyetemre, mert szeretnék minél többet tudni. Nagymama azt mondja, ha sokat tanulok talán fel tudom kutatni az apám. Sokszor mondogatja a nagymama azt is, hogy mindennek a háború az oka, ,s a7f-rl kell erőseknek lennünk, azért kel. harcolnunk a békéért, hogy ne legyen többé háború. ANYÁMAT IS A HÁBORÚ ÖLTE MEG, a háború miatt maradtam anyátlanul és apátiánál... Pedig apám talán él, de hogyan találjuk meg egymást? Ha tudnám, mi az igazi, nevem, könnyebben menne, de így — ki ludja, megtalál orn-e valaha? Hiszen én Pjotr Dubravin vagyok és lehet, hogy ő • egy — Ivari, Vasziljevet lce rés .. Az osztályban mély csend volt. Mindenki Pjotrra nézett, akinek szeme könnyesen fénylett.. A tanító las. san letette a füzetet. és halkan ennyit mondott: — Petya, nagyon szép dolgozatot írtál.,,„ KÉT TÉRKÉP irta: BORISZ RjjEVSZKIJ Amerikában újból Friss háborún öíölnek. Térképen a vörös tus Uj frontokat jelöl meg. Piros vonal mutatja. Hol mi a lehetőség; Itt bomba gyártható majd Itt harci repülőgép, Egy erdőt szembeötlő« Húztak körül a képen: «Vágjuk ki! Repülőtér Lesz a helyén középen!" S a térkép előtt Sok generális feje főtt. Nálunk is haditérkép Készül, de másmi fajta, A frontokat remény szín Zöld tip la jelzi rajta, itt is von a! mutatja, Hót, mit fogunk csinálni; itt fűzfát ültetünk el, Itt. tölgyek fognak állni. E térkép liadfferve Harc a természet eläen. Egy nép küzd, bogy a sztyeppe Fát és erdőt neveljen, S a térkép fölött Nem egy tudósunk tűzbe jött. Miről van szó, világos? Két térkép — kél világkép! Uj háborút csinálunk, Ők Is, mi is de máskép! GÁSPÁR ENDRE forditása. INövényierme^zlés mesterséges fénnyel A ieningrádi agroflzikai intézet fény fiziológiai laboratóriumában mester séges fénnyel eredményesen gyorsítják meg a legkülönbözőbb fajtáj« mezőgazdasági növényék fejlődését, A hatalmas villany lámpák és gáztöl­tésű fénycsövek olyan óriási mennyiségű fényenergiát sugároznak, hogy a növények termékenysége hatalmas mértékben megnövekedik. A paradi­csom példán! évente hatszor terem, a búza pedig feleannyi idő alatt érik he. A képen B, Moskov professzor, a biológiai tudományok disktcxra, a laboratórium vezetője M. Gudkova tudományos munkatárssal a mester­séges fénnyel termesztett uborkák fejlődését etlunőrzi. 48 soros vetógép A Szovjetunió mezőgazdaságának gépesítése egyre fokozódó ütemben fői lyik, A múlt évben 137,000 traktort {15 lóerősre átszámítva), 53.ÖÜ0 kom bájnt, 59.G0Ü tehergépkocsit és 2 miüiő különféle talaj megmunkáló esz­közt kaplak a szovhoizcik és kolhozok. Ujtípusu gépek egész sorát áL !? tolták a mezőgazdasági munkák el végzés éli ez szolgálatba. A kirovgrádí „Vörös Csillag“ mezőgazdasági gépgyár újfajta 48 soros vetőgép sorozat«* gyártására tért rá. Képünk az újtipusu 48 soros vétőgépet mutatja be. Új pályaudvarok , .. Megérkezik a vonat, A leszálló utasok kíváncsi szemmel nézik az ál lomásépülelet, az első benyomást nye­rik a. varosról. A Szovjetunió legkülönbözőbb ré szein épülnek új vasútállomások, Har kovbain, Sz im í e r 0 p o ■ jb a n, Brjanszk. bau, Szmoicnszkben, Novgorodban és még sok más városban építenek új állomásépületeket. A nagyszerű, ha talmas épületek még szebbé, még tel­jesebbé teszik a szovjet városok ké­pét. A szovjet polgárok néha több na pon keresztül utaznak, hogy elérjék Liticé jukat. Előfordulhat, hogy hosz- szabb ideig kel- várakozniuk az ál szál.ásnál. Ilyenkor a tökéletes ké­nyelemmel felszereit várótermek kel­lemes pihenési lehetőségeket nyújta­nak. Messzemenően gondoskodnak a gyermekekről és az anyákról A gyét.. inekek a hálótermekben felállított ki«, ágyakban alvással tölthetik el az időt a vonat indulásáig. A szomszédos te. remiben az anyák pihennek. A kis utasokat ezenkívül különféle játékok­kal felszerelt szobák is várják. A fa­lakat népszerű gyermeksnesékböl vett képek díszítik. Külön helyiségeket rendeznek be, ahol az anyák kis für dőkádakiban megfüirözMietik a gyerme­keket. ...Az állomás épülete előtti gyű nyörű parkban pihennek a vonatra várakozó utasok, A szebbnél-szebb vi rágoskertek közepén szökőkutak cső bognak. Hosszú fütty hangzik fel a távolból. Jő® gs, vomftL.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents