Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)
1952-03-23 / 70. szám
2 H. r «. «9S2 vunnns «1 Az egyházi teakríá — békés építésünk ádáz ellensége | PAK> fiS P4H ■ Ä Mmdszeaíy és a Grcws:-féle per befcizonyítoíía, hogy s hazai kiéri' káli« reakció az imperializmus, különösen az amerikai háborús gyújtogatok szolgálatában áll. A dolgosó uép ökle lesújtott a papi talárba bujt összeesküvőkre. A klerikális reakcióra mért elöntő vereség után, sbben az új helyzetben, — a nép hatalmának teljes megszilárdulása idejében — jött. létre nz állam és .*£ egyház közötti megegyezés. De a megegyezés — ami a io- yábbiakbaa látni fogjuk — koránt- »esii jelenti azt, hogy megszűnt volna a klerikális reakció tevékenysége. Ma már többnyire nem nyil- tenc hanem illegálisan tevékenykedik, vagy pedig a hrtbuzgalmi te- x'ékenység kiszélesítésével próbálja elveszett tömegbefolyását visszaállítani. Mindegeknek egyetlen célja: a szocializmus felépítésének akadályozása — az imperializmus vérgőzös terveinek szolgálata. Nézzük meg röviden ennek a kérdésnek sokoldalú összefüggését. A Vatikán a katolikus egyházak ■stemzetközi központja. Nemcsak a ...lelkek gondozásával“, sőt elsősorban nem is azzal foglalkozik, hanem ® gazdasági és politikai életbe bőségesen befolyik, azért, mert a Vatikán maga is földi „hatalmasság“, óriási földterületek birtokosa, az ipari tőke és a banktőke egész kapitalista világra kiterjedő részvényese. Tehát az egyház is kizsákmányoló, a munkásosztály és a parasztság «vornórának okozója a kapitalista országokban. Magyarországon a felszabadulás előtt 8$"5 ezer kát. hold földbirtokuk, és különböző iparvál- Inlatokban megszámlálhatatlan részvényük volt. Tolna megyében is több, mórit 200 ezer kh. földjük volt. Ebből egyedül Bogyiszlói! 3616 hoki káptalan birtok, Deesen a Teréziániunvi alá- pftványroak 72KÄ hívd volt * hír- tokában. ügy aztán érthető, hogy az egyház * történelem folyamán minden emberi haladás legfőbb ellenségévé •iett. A fejlődés útját a papi mág- ?vok és a inkvizíció féktelen rombolása jelezte. Megyénkben 1514-ben a Dózsáié!? parasztforradalom után Böbrőközön Bakócz Tamás her* reprímás megbízottja, Verboczi István kastélyában írta meg a hírhedt parasztnyúző törvényt, «melynek alapján több mint 100 ezer parasztot gyilkoltak meg. Á Verbőczi-féle törvény értelmében, az általuk ..bűnösnek“ nyilvánított, sorsukkal meg nem elégedett jobbágyokat vérpadra hurcolták, kefékbe törték, karóba húzták, ló farkához kötötték, sőt a törvény értei- »Msében felvagdosták a terhes jobbág y- «aszony hasát, A Kákőezi szabadságharcban részt vrett hősöket és családjaikat is a leg- kegyetlenebbü! üldözték, így üldözték el Faddről Béri-Bn- fogh Ádámot, csaladját és vele együtt csaknem az egész falut. Ezek az üldözöttek a bátai határba menekültek és telepedtek le. Á hátai nép ma is „jaj-tanvának“ •aevezi ezt a. területei, amihez — az ‘Asztrák rablókkal összefonódott egyházi „urak“ okozta — tengernyi szenvedés, sóhaj és halálhörgés kapcsolódik. S ne hi'gyjük azt, hogy ez csak 'au címűit történelem folyamán volt így. Ma is így cselekszik a Vatikán. Múlt év karácsonyán Spelmann amerikai bíboros megáldotta Koreában az intervenciósok öldöklő fegyvereit és csapatait. Ezért Li-Szin-Man, — Dél Korea népének hóhéra — a legmagasabb „világi" kitüntetésben részesítette. Mihez volt szükséges az „áldás“ és miért kapta a „magas“ kitüntetést? Az „áldás“ a gyilkoláshoz kellett. Az a kimondhatatlan szeu- vedés, amit az agreszorok Koreában okoznak a legvadállatiasabb kegyetlenségekről tanúskodik:. Nem riadnak vissza a leggonoszabb cselekedetektől sem. Baktérium bombákat dobnak le békés falvakra, lakónegyedekre. Kolera és pestis baktériumokkal akarnak tömegpusztulást előidézni Koreában, így akarják megtörni egy hősi nép ellenállását. Ezen keresztül akarják agressziójukat kiterjeszteni egész Ázsiára, később az egész világra. De a világ néneinek tiltakozó haragja elsöpri a bűnösöket, Spelmann bíborossal együtt; aki mindehhez áldását adta. A „kitüntetés“ — vérdfj — g nőnek legvil kólájáért segédkezet nyújtás „elismerése“. Országunkban me. « szocializmus építése üdéjén az egyház vezetői nem részesei többé a hatalomnak. A dolgozó nép felszámolta a papi tízezer holdak rendszerét. Biztosan, lendületesen építi jövőjét. De n klerikális reakció — mint a megdöntött uralkodó osztályok egy része —■ a /ín'*»nz«vtc h ?>t a’mának a1áá«ás5ra, a népnyúzó rendszer11 vissza állítására törekszik. Mindszeniy és Grősz etrv új borzalmas háború eredményéből várták uralmuk visszaszerzését. Ezért néni demokráciánk gyengítésével, a dolgozó nép egységének megbontásával. a dolgozók mnnkalenrlü- letének csökkentésével, politikai aktivitásuk fékezésével akarták ma a közvetett lehetőségéi biztosítani uralmuk visszaszerzésének. Mindezekkel a rpakciős kísérletekkel találkoztunk és találkozunk megyénkben is. Vida István volt bátai plébános félrevezette a dolgozókat. A felszabadulás előtt személyi ellentéte volt a furkőpusziai föld- birtokossal. A hátai dolgozó parasztság azonban meggyőződhetett arról, hogy ez porhintés volt a dolgozók szemébe. Kulákok voltak a barátai. Főleg a kulák fiatalokat gyűjtötte maga köré, úgy, mini azt annak idején a KALOT-ban tette. De nem riadt vissza attól sem, hogy a szószéket felhasználva nvilt ellenséges agitáció! folvfasson. Vasárnapról vasárnapra prédikációban a népi demokrácia vívmányait: a földreformot, a gyárak, és üzemek államosítását támadta. Erőszakosan támadta út fejlődő életünk vezető erejét, a pártot. Vida is szembekerült a dolgozó nép tiltakozásával, kemény határozottságával. Kosztolányi Pál z<*mbai plébános eevidőlmn a vallásos szertartásokat olyan időben tartotta, amikor a dolgozóknak sürgős mező- gazdasági munkájuk volt. Nem tartotta be a megjelent idevonatkozó szabályokat, . rendeletet sem. Sőt, amikor felhívták a figyelmét arra, hogy a misét a megszokott, rendes időben tartsa, ravasz megoldáshoz folyamodott, Orv. Márton Főrendién keresztül igyekezett a . tanácselnök feleségét rávemü *r. ra. hogy a misét akkor tartsa, amikor ő akarja. De ez nem sikerüli. Ezután nyíltan azt hiresztelte, hogy „mindennek a tanács az oka.“ Ezzel a dolgozó tömegeket a tanáccsal akarta szembeállítani. Szocialista társadalmunk új embereit neveljük ma iskoláinkban. Pedagógusaink nagy többsége lelkesen végzi feladatát. Minden igyekezetével azon van, hogy az iskolai fegyelmet megszilárdítsa, emelje a tanulmányi színvonalat. A klerikális reakció ezen a területen is mindent megtesz eredményeink lerombolására. Köztudomású, hogy hittanórákon legfegyelmezetlenebbek tanulóink, A lelkészeknek nem is céljuk a fegyelem megtartása. Tudják nagyon jól, hogy a hittanórák fegyelmezetlensége könnyen átterjedhet az iskolai oktatás minden területére. Ma rí ez Elemér szedresi pap az iskolában tartotta a szertartásokat. Ennek következtében csaknem mindennap késéssel kezdődhetett meg a tanítás. Másutt a «ziVők és a vv^r- snekek félrevezetésével próbálkozik a klerikális reakció hatni ifjúságunkra. A diősberényi pap azzal csalogatja lakására az iskolásgyereket, hogy zongoraestet rendez nekik. Az ilyen alkalmakkor önti fiataljainkba a „titokzatosság“ és egyéb ködösítő dogmák mérgét. Tömegeink politikai aktivitásának csökkentésére, sokakat lebeszéléssel akarnak távoltartani a természettudományos előadásoktól, a Szabad Eöld Téli Estékről, tömeggyűlése inkről. De 3 szertartásoknak a természettudományos síb. előadásokkal való ütköző időpontját használják fel ma legáltalánosabban a tömegek elvonására. j A mezőgazdaság, szocialista csiráját a termelőszövetkezeteket sem „kerüli“ el a klerikális reakció. Tudja nagyon jól, hogy a mezőgazdaságunk szocialista alapra való átállításával mi nagy csapást mérünk ellenségein kre országunkon bélül, ík: Arainkon kívül egyaránt. Mindent megtesz, hogy egyénileg dolgozó parasztjainkat távol tartsa a társasgazdálkodástól. Azt hirdetik nagyon sokhelyütt. — hol nyíltan, hol alaítomban — hogy: „őseinknek jó volt az egyéni paraszt gazdaság, nekünk miért nem jó?“ Ez a fejlődés fékezésének egyik formájá. A kurdi pap egvidőben azt hiresztelte, hogy 9 liter borát elloptak. A termelőszövetkezet dolgozóira fogta, azért, hogy lejárassa a tszes-t. Sokkal jobb lenne, ha a maga portáján nézne körűi a kurdi plébános! A kurdi eset az új kibontakozása akadályozásának egy másik formája. De vannak békepapok is, akik a béke mellett — egyre többen — kiállnak. A szocializmus felépítése lendületének ilyen módon történő gátlása — a háború kirobbantásának szolgálata. Ezt teszi ma a klerikális reakció Tusi József, Grősz egykori megkínzott cselédje a per folyamán ezeket mondotta: „Ha ti bűnös mocsarakban összeesküvést vartyogtok, mi a napfényben haladunk előre. és eltaposunk benneteket, csak próbáljatok meg elébünk állni! A nap minden percében harcolunk ellenetek!“ Molnár Ferenc. A tf^rmefés & iegfoníosabb pártmunka Nem olyan régen még «üríin merült fel az üzemekben az a probléma, hogy „a pártmunka elvonja a munkásokat a termelőmunkától“. Bizalmiak, népnevelők, a párt nem függetlenített funkcionáriusai, munkaidő alatt hol ilyen, hol amolyan ürüggyel, de min- ! dig azzal a felkiáltással, hogy „ez pártmunka“ számtalanszor jelentek meg a pártszervezet helyiségében, az üzemi bizottságnál, a vállalatvezetődéi. félórákig tartó „villámértekezle- teken“ dugták ő&sáe fejüket kultúrád lis, szociális és sportvezetője. Közben a gépek álltak, vagy üresen jártak, esetleg a csoport többi tagjai látták él nem túl nagy lelkesedéssel a „pártmunkát végző‘‘ dolgozó részét a termelő munkában. így volt ez szinte valamennyi üzemben, kivétel nélkül. Azóta gyökerében megváltozott a helyzet. Elvtámaink megtanulták, hogy az első és legfontosabb párt- munka, ha a termelésben dolgozó kommunisták példát mu’a*nak a rájuk eső tervrés®líet túlit élj évi télével. így gondolkodnak ma már üz - meink bizaLmiaí, a népnevelők valamennyien, Morvát Jóascfné elvtársnő, a Tolnai Selyem gyár egyik bizalmija a március 9 i versenyszakaszban megmutatta, hogyan lehet kommunista módon dolgozni és válla, lúsa 300 százalékos teljesítésévé! ő érte el « legjobb eredményt. — A bizalmi tisztséggel járó munkát — mondja — nem munkaidő alatt végzem, arra ott van a munka utáni idő amikor már a napi feladatomat elvégeztem és ha akkor foglalkozom a csoport tagjaival, akkor nemcsak a magam, de a társaim idejéből sem veszek el értékes perceket. Morvainé elvtársnő példája csak egy a sok közül. De ugyanígy vélekedik Ambrusits elvtárs a Bonyhádi Cipőgyárban is. — Azelőtt is szívesen foglalkoztam párt-munkával és a termelő munkában sem maradtam le, ezt bizonyítja a munkámért kapott szíahá no vista ki- küptpbé?,. A mi üzemünkben is mindenki túl akarja teljesíteni normáját és nem is hajlandó munkaidő alatt más munkát végezni. \ Erre nincs is szükség. Már az já népnevelő munka, ha a termelésben magas százalékot, példamutató eredményt érnek el. Ma már kevés helyen merülhet fel a panasz, hogy munkaidő alatt bármilyen más elfoglaltság miatt elhagyják & gépeket, hogy a pártmunka elvonná az elvtár- sákat a termelő munkától. Ahol még j megmutatkozna, ott is feltétlenül ki kell küszöbölni. Pártunk minden tagjának meg kell tanulnia a Bolsevik Párt példájából, hogy az ötéves j terv végrehajtásában, amikor pár* 1 tunknak, kormányunknak, az égés* országnak központi kérdése a szocializmus megteremtése, a legfontosabb pártmunka maga a termelés, a tervek túlteljesítése,. De meg kel! gátolni ennek, ellenkezőjét is, aminek csírái fi Tolnai Textil gyár ha nt mutatkoznak, hogy a termelés mellett háttérbe szoruljanak a pártépítéa kérdései, mellékes szerepet kapjon az oki» tás és a pártfunkcionárlnsok ne fordítsanak kellő goadot a párt szervezet, valamint aranytartalé ka, a DISZ-szervezet erősítésére Nem elég az, hogy «saját, helyesen értelmezett egyéni érdekeik serkentik a munkásokat részletterveik túlteljesítésére, azzal, hogy a több teljesítményért több bér is jár, hanem a pártszervezetnek még az eddiginél is nagyobb érővel, a termelésen túl végzett pártmunka még nagyobb lendületével kel] arra törekednie, hogy a szocializmus objektív feltételem a több és jobb gépen, gyáron, árun tűi a szubjektív alapokat is megteremtse: olyan tömegeket, amelyek lelkesen és harcrak észen képesek a szocializmust építeni. Ehhez pedig az kell, hogy ne elégedjünk meg azzal, hegy most már munkaidő alatt csak termelő munka folyik, s nem végeznek külön párt- munkát (amely többnyire nem is pártmunka volt, csak ürügy az időtöltésre), hanem a párt harcos, tagjainak. aktíváinak a termelésen kívül végzett munkáját tegyük valóban lendületes. tömegeket nevelő, oktató és szervező pártmunkává! Tolna megye fiatalfai követelik a baktér umháborű okozóinak megbüntetését Az egész világon fokozódik a népek felháborodott tiltakozása az amerikai intervenciósok baktériumba borúja ellen. Hazánk területén is számos tiltakozó gyűlést tartottak, amelyen követelik a bűnösök felelős- ségrevonását. Megyénk területén is számos tiltakozó gyűlésen emelték fel szavukat munkások, parasztok, fiatalok és öregek. A Bonyhádi Cipőgyár DISZ fiataljai távíróiban tiltakoznak a bakié- shim,háború ellen. — Mi, a cipőgyár fiataljai — írják a táviratban — a legnagyobb felháborodással értesültünk az amerikai imperialisták gaztetteiről. Tiltakozunk a koreai baktériumháború ellen és követeljük annak azonnali beszüntetését. Tiltakozásunkat a termelő munka fökozásá- val, szervezetünk erősítésével és a p olitikai oktatás megszilárdli,ásával erősít fűk. * A dombóvári MÁV forgalmi DISz szervezet is tiltakozását fejezi ki <s? imperialisták embertelen gazte.ie, a baktériumháború ellen. Követelik a beszüntetését és a bűnösök meg büntetését. A területi DISz fiatalok is felemelték tiltakozó szavukat. — Szüntessék be a baktériumháborút ■= írják. « A mucsi DISz fiatalok az ifi napon tiltakoztak az imperialisták gaztette ellen. — Munkafelajánlásokkal, a termelés fokozásával adunk még nagyobb hangot tiltakozó szavunknak, — írják. — De nem csak az ifjúság, megyénk valamennyi dolgozója tiltakozik az amerikaiak bakté- riumhadjárata ellen. A jobb rnunkav d, a terv határidő előtti teljesítésével válaszolnak minden aljas cselekedetükre,. ____• As ipari «8 banktőke osszefonodasát a klerikális reakcióval bizonyítják ezek a részvények is, melyekből íö bliezer darabot találtak a pécsi püspöki rezidenciában. Az amerikai kontinentáiíú békekougresszus határozata Montevideo (TASZSZ): yy Monte videóban március 11 -tő március 16-ig megtartott amerikai békekongiresszus határozatot hozott a háborús politika eilen amely súlyos adóterhet, óriást elviselhetetlen Icatonad költségvetéseket, sértő gazdasági egyezményeket és szerződéseket ró a népekre A békekongresszus többek között felhívta Amerika népeit, hogy küzd* jön a íokozatos. egyidejű és ellenőr, zött leszereléséért, az atomfegyver eltiltásáért, a koreai konfliktus békés rendezéséért, gátolja mag a Koreába való csapatkü/déseket és ítélje el a háborús propaganda minden formáját. Ezenkívül a kongresszus határozatot hozott arról, hogy fokozni kelti a7, a áírási kampányt az öthatalmá béke egvezmény mielőbbi megkötése éa dekében, határozatban ítélte »1 az amerikai kontinentális békekoogresz- SZ.US részvevői ellen fellépő reakciót és békefelhív ást intézett Amerika népeihez.
