Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)
1952-03-20 / 67. szám
1*52 MÁRCIUS 20 W I» o :í fc/RT ÉS PÁRTÉ PITÉS Nemzet kösri kérdések rnejjvílágílása a népnevelő munkában A ncovjet nép'neve'ők rendszeresen irtanak csoportos beszélgetéseket, «melyeken a dolgozók megtárgyalják m nemzetközi élet legújabb eseményeit. A megbeszélések színvonala «agymértékben attól függ, hogyan ké *rüLt fel a népnevelő, milyen mélyen (tanú mányozta a megvitatásra kerülő problémákat. A nemzetközi kérdések ben való tájékozódás megkönnyítésére L Gvuzsev népnevelő az egyik nagy moszkvai gyár Iemezhengeriő műhelyének hengerésze átadta a gyár töb bi népnevelőjének a nemzetközi kérdések csoportos megtárgyalása terén aaerzeit többéves tapasztalatait. — A felkészülés alapja — kezdte ^számolóját — az újságok, folyóiratok és könyvek rendszeres o vasása. Saját tapasztalatból győződtem meg *rról, mennyire igaz Mihail Ivanovics JKalinvinnak az a kijelentése, hogy •m népnevelőnek sokat kell olvas aia, szüntelenül gazdagítania kell Ismereit, máskép nem végezhet jó mnnká>t, n«m tudja megértetni dolgozótársaival a párt poHtlká- Jáaatk helyességét, a jövő távlatait, Amellett, hogy figyelemmel kíséri a Napilapok cikkanyagát, nagyon fon- los az elméleti folyóiratok olvasása. beszélgetések résztvevői ugyanis gyakran tesznek fel olyan kérdéseket, «me yek nincsenek közvellen kapcsolatban a tárggyal. Hogy az ilyen kér Ülésekre helyesen tudjunk válaszolni, •feltétlenül ismernünk kell a nagyobb országok legfontosabb földrajzi és gazdasági adatait, a jelentősebb pár. 'tak e nevezését, tudnunk kell. melyik Osztály érdekeit képviseli egyk vagy ínásik párt, st'b. Mindezek az ismere fek pedig csak az újságok és folyó- Vatok olvasása útján sajátílha-ók el. Az olvasás azonban egymagában iáég nein elegendő. Rendszeresen és kitartóan gyűjteni ÄeSl a legérdekesebb, legfontosabb , sikkeket, tanulmányokat. £n gyűjtőim és megőrzőm pár'unk és kormányunk vezetőinek beszámolóit, i'^lam.nt a tervek te jesítéséről kiadott statisztikai jelentéseket. Ez az Snyag csaknem minden csoportos be ))*élgetés előkészítésekor nó.küCÖzhe. Vtlen. Gyűjtöm és osztályozom az fcurópai népi demokratikus országok <ra. ú Kínai Népköztársaságra, a Né- ünet Demokratikus Közlársaságra, a legjelentősebb kapitalista országokra, « koreai háborúra és a béketábor nő jrckedésére vonatkozó politikai anya *“ Feltétlenül szükséges, bogy a nemzetközi beszámoló szemléltesse és konkrét tényekkel, számadatokkal, hasonlatokkal támassza alá az általa, áos megállapításokat. Az előadást gazdagító konkrét tények és adatok összegyűjtésére a következő módszert alkalmazom: ha valamilyen érdekes adatot, ■vagy szemléltető hasonlatot találok cgytk, vagy másik lapban, ▼agy folyóiratban, feljegyzem és betűrendes jegyzéket készítek áráról, melyik kiadványban található meg egyik, vagy másik felhasználásra alkalmas cikk vagy tanul, mányrészlet. Hogy konkrétan bemutassam a felkészülés menetét, elmondom, ho gjyan készültem fel a „Német Demokratikus Köztársaság eredményei" című előadásra. E öször is összeállítót lám mondanivalóm tervét, azaz át. gondoltam a témát és rövid váziai for májában rögzítettem, miről is kell beszélnem hallgatóimnak. Ezután lát fám hozzá az anyag kiválasztásához. 'Átnéztem a Német Demokraiikus Köz társaságra és általában a német kér. öésekre vonatkozó újságkivágásokat, jegyzeteimet és összeállítottam, mire van még szükségem. Mindenekelőtt kikerestem a gyűjteményből Sztálin tftlvtársnak a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásakor a német Géphez intézett üdvözletét és a köz társaoíg megalakulásának történetéiül és gazdasági eredményeiről képei adó számadatokat. A Német Demo kratikus Köztársaság vezetőinek po fitikai és gazdasági tárgyú előadásait “felhasználtam előadásom elkészítésé, fcez. Mivel nem volt még elegendő anyagom, a könyvtárba men'em és ki kerestem a hiányzó cikkeket es ada- hokai. Az összegyűlt bő anyagot csoportosítottam. s úgy tömörítettem, hogy főbb idő jusson a hozzászóló sokra, in:nt az én előadásomra. A csoportig beszélgetés le^fonto. sabh része az, amikor a dolgozók elmondjak véleményüket és kér dósokét intéznék az előadóhoz. Az előadásbó és a hallgatók hozzászólása tból kell, hogy egész gazdag ságában kibontakozzék a tárgyalt té n»a. A hallgatók fokozódó érdek'ödé- sél mulatja a nemzelközi kérdések iránt, hogy h Német Demokratikus Köztársaság fejlődését tárgyaló elő adáí a német nép egységéért vívott harc ismertetésévé fejő-lőtt. A műhely do gozói felszólalásaikban h^ng súlyozták, nem lehet tárgyalni a NDK eredményeit a német népnek egysé gééri és a békéért vívott harcra né!, kük így egészítették ki a dolgozók előadásomat, rámuiatva, hogy a szov jet emberek a termelés fokozásával válaszolnak a német fasizmus újraélesztését, a Nyugat Németország felfegyverzését célzó amerikai kisérle. i lekre. A láváéi munkáknál fordiit-imk nagyobb gondot a >• iniílázárra A késői kitavaszodás, vatamint a huzamosabb idő óta tartó száraz, gyakran széles időjárás fokozottabb mértékben megköve.eÜ, hogv a tavaszi taüaj munkák at és a vetéseket m:m den rendelkezésre áj'.ó Időt kihasznáí- va a legnagyobb ao-ndd d végezzük el. A tavaszi talaj munkák közül a nagy és biztos termést nézve döntő jelentőséggel bír az őszi szántás jó és időben történő e'munkálása. Megyénk nagyrészt mezőségá jellegű l:a lajaira e munkának legtöbb eszköze a simító. A külön e célra készített simító mellett szükség esetén szekér- oIdáit is hasznú hatnak, • melyet a A TERV AjiNRÉKA: A Tolnai Textilgyár két üzemrészében megkezdődött a termelés 1051 őszén kezdődőit meg mintegy 250 ezer forint beruházással a Tol nai Textilgyár két üzemrészé leik építése. Az építkezés befejezése után azonnal megkezdték a két üz mrész ben a gépek felszerelését. A SO szövőgép, mintegy 40—45 százalékkai eme. li a lextilgyár termelését. Az építke zések terveit már úgy készítették, hogy a 4, illetve a 6 gépes rendszerű munka könnyen megoldható egyen. Az általános termelés 20 géppel április elsején kezdődik, de már most megkezdték a 6 gép bő- járatását A gépeken részben régi betanítót! munkások, részben pedig a közelmúlt ban felvett dolgozók kezdték meg a termelést. A két új üzemrészen felül a To'nai Textilgyár dolgozói a már épülő kul- túrotthonban kapják vissza sokszoro. san az államnak kölcsönadod forint jaiknt. Több, mini 1 millió forint beruházással épülő emeletes ku túrott honban 400 személyt befogadó nagyterem, fürdő, öltöző és szemináriumi szobák lesznek, de itt kapnak helyet a párt, a DISZ és a tömegszervezetek is. Egyre nagyobb segítséget nyújt a mezőgazdaságnak a tervkölcsönből épült mözsi gépállomás Még alig kezdődött meg a tervkői. csönök befizetése, amikor 1950 májú sóban Mözsön gépállomás, alakult 6 traktorral, a hozzá szükséges ekékke' és tárcsákkal, valamint 1 cséplőgéppel. Mözsön azonban nem vol' alkal más helye a gépeknek s ezért ideiglenesen Tolnán kezdték meg a munkát. 19,50 ben cséplésben már 11 cséplőgép verte a gépállomáshoz tartozó községekben a gabonát. 1950 őszén újabb erőgépeket kapott a tt, .’kölcsönből a gépállomás és megkezdhette az őszi munkákat: szán tettak, vetettek és műtrágyát szórtak, Tavasszal ismét nőit az erőgépek száma a gépállomáshoz tartozó E'add. Bogyiszló, Tolna, Mözs, Szekszárd és Öcsény dolgozó parasztjainak közép, mélyszántást, hengerelést, ku tp-űtoro- zásí, zab- és borsóveiést végezlek. lOől májusában pedig a tavaszi mun kák elvégzésekor teljesen új gépállomásra, Mözsre mentek a traktorok. A kölcsön farmájában az államnak adott forintokat 2 cséplővSzín, 1 traktorszín, 2 garázs, 1 irodahelység és egy raktár formájában ismét sokszorosan visszakapták. Tavaly csak a mözsi gépállomás cséplőgépei 639 vágón gabonát csépeltek el, és 27.240 normáüioidoa végeztek talajnmnkáS, A kölcsönadott forintok jó hasznot hajtottak Tolna megye mezőgazdasá gának is. Az ősszel 250 hold ierülefen végezlek a mözsiek előhánlós ekével Mélyszántást gyapot alá. Tava y még hem simfzlórtak, az idén már ebben is segítenek, tavaly a növényápolás ban nem vettek részt, az idén p-dig egy Zetpr.traklorral a gépállomáshoz tartozó 13 termelőcsoporinál a gyapotkapálást, a munkaerővel legrosszabbul ellátott mözsi Úttörő tsz kukoricáját és napraforgóját is géppel kapálják meg. A gépállomás 3 agronómusa szaktanáccsal látja el a tszcs-ket, míg a 3 körzeti szerelő* a gépekkel segíti őket. Az idén ismét tovább épül a rnö zsi gépállomás, mintegy 900 ezer fo rintos beruházással egy hangár, újabb szerelőműhe y, iroda és munkáslakás épül. s-z Autós irányára rZ-rcijt járatunk. —- Tekintettel ana, hogy a jóminős&gü simítózásra a talgj rohamos kiszára, dósa miatt aránylag csak igen rövid idő áll rendelkezésünkre. 7gén Jontos, hogy erre a nagyjelentőségű mun- Kara minden erőnket összpontosítsunk mezőgazdaságunkban Ez legyen a legfontosabb munka. A sim Rázással megőrizzük a talaj nedvességét, elejét vesszük, hogy a gyakori szelek a ta aj fel-sz ivét nagyobb mélyséoig kiszárítsák. Legtöbb esőiben a srlinító- zás már maga olyan ióminőségű műm kát ad. melv után közvetlenül vethetünk. Az iregszemcsei kísérleti gazdaságban évek. óta folyó kísérletek azt mutatják. hogy az időben simitózott tollai még tartós szárazság esetén i* másfél-két centiméter melységig .'zárad ki. A talaj felszíne süppedő, bo- éledett, melybe közvetlenül vehetünk. Míg az c'mu nkálattanul hagyott, vagv későn munkált talaj 8—10 centiméter mélységig száráé, rögös és csak dupla tárcsázással, íogasoIéásdJ tudjuk val-aboftvairi v^öAnvunkat <*'- J-és zí tervi. A simítózás kérdésére azért szült, séges részletesen kitérni és foglal- komi ennek fontosságával, mert megyénkben igen kevés helver, látjuk, hogy a hattárbam simítóznának. Pedig e fontos műnk Aknák most van a legjobb és egyben a legfőbb ideje Ezért ajánljuk figyelmébe áJilatmi g-az. das ágaink tsz és tszcs inknek, valamint az egyéni do .gozó parasztságnak a simítózéts fokozott, alkalmazását. Dr. Kiunik Ernő vezető kutató. Á hőgyészi békebizottság segíti a tanácsot a beqyüjtésben A lengyel] technikum hallgatói Gogol Revi/or-ját adták elő nagy sikerrel Egész dolgozó népünket a magyar- szovjet barátsági hónap foglalkoztat, ja. Nincs o ya.n falu, puszié, vagy tanya, ahol a dolgozók ne vettek volna tudomást a barátságii hónapról, műsorokon, rendezvényeken, előadásokon, képkiálktásokon keresetül az MSZT szervezetei nyomán. Még szebbé tette a barátsági hónapot az, hogy egybeesett Gogol halálának 100. évfordulójával. Gyönyörű színműveivel szórakoztatták do gozó inkát kuiItúrcsoportjaink. A lengyeii mezőgazdasági technikum ÍV. évto- Iyama Gogol egyik leghíresebb színműdét, a „Revizor“ t vitte színpadra Gogo’ a legnagyobb orosz realista volt. a Revizor, c. színművében a cári Oroszország forradalmi életének lényege táru elénk. Gogol elítéli, kigúnyolja szatírájában korának társadalmát és egészében leleplezi annak rothadtságát. Tanulóink négy községben adták elő, ahol a kultúr otthonok tömve emberekkel várták szereplőinket. — Lengyelen, Mekényesen, Kisvejkénés Mágocson, de mindenhol a do gozók akaratlanul a régi közigazgatásra gondoltak és összehasonlítást tettek a régi és az új közigazgatás, a tanácsok között Megmutatták, hogy a tanács a' dolgozóké, a dolgozókból áü és a dolgozók érdekeit képviseli. A jó szereplésért hálásak vo ,tak a né zők, amit nagy tapssal fejeztek ki Igen kiválóan alakította Szél Béla Hlesztákovot a szélhámos álrevizort. Bpne László is jól alakította a polgármestert aki álandóan reszketett a revizortól, mivel a városban kiskirályként élt. Bartos .Jani» lengyeli technikum. Högyés^ községbeai a begyűjtés menete azt mutatja, hogy a tanács foglalkozik a begyűjtés kérdésével és tudatosítja a’begyűjtés fontossá, gát a dolgozó parasztság között. A begyűjtés eredményéhez azonban hozzájárni a békehizottság aktív mun kaja és pé'damutaifása is. A békebizottság tagjai élenjárnak' úgy a be gyüiiíés teljesítésében, mint az adófi. zetésben és a népnevelő munkában. A békebizottság mellett nagy támoga- tá&t nyújt a. tárnácsnaik a begyűjtéshez a f ö' d m ű vessz ö v e tk eze t, me yn©k tagjai minden alkalommal bizonysá got tesznek odaadó munkájukkal. Hogy ész község baromfi-, tojás- és tejbeadásii tervét I. negyedévre majd nem teljes egészében teljesítette és jó eredményt értek hl a^. élőállat és a zsiitr begyűjtésében is, A. község élenjárói a begyűjtésben Ulrich Ferenc 4 hoL ias dolgozó paraszt, aki egészévi tolás. és baromfibeadásánaik e eget tett, Folkman János 10 holdas és Zavra- csányi József tanácstag, akik egészévi tojás- és baromfibeadásuknak már 75 százalékig eleget tettek, tej beadásukat pedig 150 százalékra teljesítették. Indich György tojás’oeadá sát 100 százalékig, Krausz Márkusné dolgozó parasztasszony tiojásbeadá- sát 100 százaiékigs baromfibeadását pedig egész évre 75 százalékra teljesítette. Vannak azonban olyanok is akik A község begyűjtési tervét hátráltatják é3 a jól teljesítők rovására akarják e halogatni Kötelezettségük teljesítését. Lőrincz Mátyás 12 holdas középparaszt az 1951—52-es gazdasági évről még mindig vissza vari 39.6 kiló baromfival, 528 darab tojással. Balázs Lukács 7 holdas dolgozó paraszt 17 kiló baromfival, -231 darab tojással, Fümlyás József 10 holdas ko. zépparaszt 31 káló baromfival. 429 darab tojással, Kovacsis Lajos 2.5 holdas dolgozó paraszt 7 kiló barom- f’val. 99 darab tojással, Beréti Ambrus 12 holdas, 35 kiló baromfival. 360 darab tojással varrnak elmaradva Ezek nemcsak az elmúlt évről vannak lemaradva, hanem az idén sem adtak be kötelezettségük teljesítésé re semmit Ezek a gazdák hátráltat ják öíéevs tervünk .-ik eres befej eze sét, hátráltatják iparunk és mezőgaz daságunk fejlesztését és nem veszik ki részüket a békeharcból, a feszült nemzetközi helyzetből. Az igazságügyi küldöttség beszámolója a Szovjetunióról A magyar-szovjet barátság hónapja keretében a szekszárdi megyei bíróságon 1952. március 24 én dé után fér 5 óraikor „Az igazságügyi küldöttség beszámolói a Szovjetunióban tett ta nulmányútrál“ címmel -előadást ren dez az ígazságügyminisztérium MSZT szervezete a Magyar Jogász Szövetség szekszéidi helyi csopuiijaval karöltve. Előadó: Bazóki István álfakcu ügyészségii elnök, Áz országban elsőnek kezdték meg az ázfatásf a Dombóvári Kendergyérbem jT'zlcetén gomolyog a füst a Dom* bóvári Kendergyár áztatójának kéményéből, serényen dolgoznak az áz tatás brigád fiatal tagjai. Elhatározták, ezévi idénytervüket túlteljesítik. A hattagú brigád az országban el- sőnek kezdte meg a kendergyárak kö zül az áztatásj szezont Már az eddig kiáztatott kender minőségéből meg lehet állapítani, hogy a brigád tagjai a mennyiségi áztatást a minőséggel együtt viszik. De ilyen lelkesedés tapasztalható bent a kikészítő üzemben, ahol ffl dolgozok a március 9-i válla'ásaik teljesítése után még nagyobb lendülettel foglak hozzá éves tervünk napánkén, ti teljesítéséhez. A negyedéves terv teljesítésében a kóctilósok járnak eo! példamutatóan. Az üzem sztahánovis tál példát mutatnak a terv teljesítésében és a munkafegyelem betartásá ban. Az üzem dolgozói március havi előirányzott tervüket nem tudják telíesíteni. Mi ennek az oka? Először is az, hogy a tervbe veit „ramie“.tnem tudták megkapni, a márciusi nyersanyagot még 15-én sem kapták meg. Így a vállalat telepvezeiősége kóny- teen olyan anyagot előállítani, ami nincs beütemezve. Így adódik elő az a helyzet, hogy annak c vállalatnak a dolgozói sem tudják tervüket teljesíteni. akiknek a készárut szállítják Helyes volna, ha a vállalat központja megnézné, ho1 késik vagy ép pen miért nem küldik el a beütemezett terv teljesítéséhez szükséges „ramie"J. A Dombóvári Kendergyár dolgozói hosszúlejáratú párosversenyben állnak a mosonmagyaróvári és komáromi üzemek dolgozóival. A január havi kiértékelést a Dunántúli Rost- kikészítő Váladat Központja csak március 15-én küldte meg a válluk tok közötti versenykiéi tőke!és ered menyét. Helyes volna, ha a vállalat központja megnézné, mi annak az óim, hogy a kiértékelés má-síélhavi késéssel történt meg. Tudjuk azt, hogy a szocializmus építésénél elengedhetetlen a munkaverseny, de le. hét, hogy ezt egyes vállalatok központi dolgozói nem tudják. Ébredjenek ők is lel, tartsanak együtt a dolgozó tömegekkel, a versenyt pedig havonként a jelentések beérkezése után értékeljék ki és azt küldjék le az- egyes teépeknek, hogy minden dolgozó tudja meg az üzemben azt, hogy hol állnak az üzemek közötti párosversenvben. Mindennek tudható be az, hogy a dombóvári telepen, sem a jegjooo a verseny nyilvános!- fása. A dolgozók elért eredményeit vezetik, de nem írják ki a falitáblára, hogy ki milyen eredményt ért el a vál alns, a terv teljesítésében De ezeken a hiányosságokon kívül akad még az. üzemben több is. Ha megnézzük, hogy az üzemi- bizottság hogyan dolgozik, meg kell állapítani azt, hogy C; reszortosok egyáltalán nem, vagy keveset dolgoznak az üzemben. A reszortosok a feladató kát nem hajtják teljes egészében végre. Ezzel egyesek visszaélneka ny- nyira, hogy nem ‘ehet megállapítani, hogy ki végez ;ó avagy rossz műn. kát. Az üzemi pártszervezetre hárul az a feladat, hogy felmérje a lehetőségeket és számoltassa be az üzemi bizottságot eddig végzett munkájáról. Meg keil szüntetni azt, hogy az üzemben csak az üzemi bizottság titkára vigye a szakszervezeti vonalat. A munkát e téren is meg kelj javítani. Nagy feladat hárul eooen a bizalmiakra, mindegyiknek követni ke l Börze János példáját, aki nemcsak a tagdíjat szedi he, hanem aktív műm kát is végez Ttisztán látja azokat a íei-adatokat melyek a dolgozók előtt állnak és azok végrehajtására mozgósítja őket. Ha mindezeket a híá- nyosságokat kiküszöbölik és a meglévő eredményeket megtartják, akkor a Dombóvári. Kendergyár vezetősége, dolgozó elmondhatják azt, hogy a tervet, s vakolásaikat naponként teljesítik.
