Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-03-19 / 66. szám

.9 A .tzovjei jegyzek Németország egységéhez vezető egyenes út A londoni rádió én a Reuteriroda I lat elfogadása egyenes őt a második jelenti, hogy Eden brit külügyminisa J világháború utáni problémák' békés ,er hétfőn tárgyalt az amerikai és a j rendezéséhez. francia nagykövettel a Németországgal kapcsolatos legutóbbi szovjet jegyzék re adandó válaszról. Edén hangoztatta, hogy « válasz jegyzik ügyében „Szoros összekötic- Résben van a bonni kormánnyal'1 Míg a nyugati kormányok hosszas tárgyalásokkal akarják húzni az időt hogy ezalatt ellenérveket'találjanak ki a világos és észszerű szovjet javaslat ellen, addig Kelet* és Nyugat Német ország dolgozói tovább harcolnak a ja vaslat alapján -megvalósítható német egységért. .Berlin. .ADN) A Németország remi- litarizálása ellen küzdő európai mun kájsb:zottság a Szovjetunió jegyzékével kapcsolatban felhívást intézett a nyu gáti hatalmakhoz. Az európai munkásság nevében kük dóit felhívás követeli az USA Nagy bri.cmua és Franciaország . kormánya' iót, tanulmányozza komolyan a Szov­jetunió jegyzékét és oljjan egyértelmű ás világos választ adjon, amely meg­felel az európai■ munkásságnak a béke fenntartására irányuló követeléseinek. A bajorországi Suizbach RosenbeTg- feen a kohó és bányaüzemek dolgozói együttes nagygyűlést tartottak •A gyűlésen részvevő 1600 olvasztár és bányász határozatot fogadott el, amelyben leszögezik; a szovjet javas­Berlin (MTI) Düsseldorfban vasár­nap nagyszabású béketüntetést rendez- tvfe. A tüntetők. határozatukban fel szólították a nyugati hatalmakat, hogy csatlakozzanak a. Szovjetunió korraá nyának a német békeszerződés meg kötését célzó .javaslataihoz. Münchenben a Német Kommunista Párt nagygyűlésén hatalmas, tömeg vett részt. Az egyhangúlag elfogadott határozat felszólítja a bonni kormányt, tegye magáévá a szovjet kezdeménye­zést és a Német Demokratikus Köz­társaság kormányának javaslatát ossz német tanácskozás egybehivásara. A hamburgi kikötő dolgozói vasár napi nagygyűlésükön szintén a szovjet javaslat elfogadására szólították fel a nyugati hatalmakat. Nürnberg lakossága vasárnap nagy­gyűlésen követelte hogy a nép-ellenes keretszerződés helyett kössenek béke- szerződést egész Németországgal. Achen legmagasabb tornyára vasár­nap virradóra ifjú békeharcosok ki­tűzték a nemzetközi béke-mozgalom lo bogóját A rendőröknek és a tűzoltóknak több sikertelen kísérlet után csak va­sárnap este sifeérült elíávolítamok a toronyról a békemozgalom . veszedel­mes" je'&épét. tíékenagygyűiés Momtevideoban Montevideo (TASZSZ;, A békehar- eosok március Jó-én nagygyűlést tar­tottak Montevideoban. A gyűlésen mintegy tízezren vetlek részt. A- gyűlést az uruguayi béke tan ács szervezte azzal kapcsolatban, hogy az uruguayi hatóságok megtiltották az amerikai .kontinentális békekpngresz- szus uruguayi megtartását, A. gyűlésen vendégként résztvettek a kongresszusra Uruguayija érkezett bra ziiiái, argentínai, chi'-ei, venezuelai, columbiai, bolíviai, paraguayi, gnate maíai és portöricoi küldöttek és az USA. népének békeküldő!lei.-A nagygyűlést Jósé Lius Massen», a 'IJ.éke Világtanács tagja, az uruguayi országos . béketanács főtitkára nyitót-, fo meg. Kijelentette, hogy amikor az uruguayi rendőrség engedélyezte a .gyűlés megtartását, egyúttal megtiltott minden o"yán beszédei, amely más országoki azaz .az USA) ellen irá­nyul/' Majd rámutatott, fcngy az uruguayi nép a »üáa többi népével együtt elszántan tiltakozik a háború ej len és síkra szál] a béke, vala­mint a szabadság mellett, Erről 1 tanúskodik az a háromszáztíz. ezer aláírás, amit a béke uruguayi hívei a Béke Világtanács felhívására gyűjtőitek. liiccardo Anaya boCiviai egyetemi tanár, volt' parlamenti képviselő fel­szólalásában hangsúlyozta, hogy Bő i via .elvesztette szabadságát és súlyos áldozatokra kényszerű] egy olyan or szág „jóvoltából“, amelynek megne­vezéséi megtiltották. A bolíviai nép azonban harcol, mert békéi akar és az öt nagyhatalom közötti, békeegyez­mény megkötését kívánja. Ezután Diego Montana, Colombia» egyetemi tanár, Bogota volt polgár mestere szólalt fel. A columbiai nép —• mondotta harcol a háború ellesi és az ellem, hogy csapatokat küldjenek Koreá­ba, a béke útja Columbia meg­mentésének útja. Az amerikai nép képviselője az USA békehareósainak nevében, Paul Robeson és Dubois nevében beszélt, akik részt akartak venni a kcirgresz- szuson, de az amerikai kormány meg. tagadta tőlük az útlevelet. Hangsúlyozta, hogy az amerikai nép tudja, mily oagj felelősség harm! rá a békeharc ban. Äz amerikai nép ellenzi- • a háborút, élesen elítéli a koreai * háborút cs küzd ellene, Több más felszólalás után az USA békeküldöttségének egyik tagja át adta Masserának, az uruguayi orszá­gos béketanács főtitkárának Paul Ro­beson hanglemezre rögzített üzene­tét. A nagygyűlésen meg nyilvánult az amerikai kontinens népeinek az USA vezetői, a latinamerikai népeke; le. igázó háborús gyújtogatok ellen táp­lált hatalmas gyűlölete, megnyílva nult a béke erőinek a háborít erői fö­lötti győze’mébe vetett hite. a iorcai nrphatlsergg töpdramnfrtsápándk Mijelralése Plmijnai (TASZSZ) A Koreai Népi Dtwtn okra likas Köztársaság néphadse­regének főparancsnoksága március 17- én közölte, hogy a néphadsereg ala­kulatai, a kínai népi önkéntes egy­ségekkel együttműködve, egyes front- szakaszon helyi jelentőségű haredkat vívtak, A néphadsereg légvédelmi egységei és az e!fenséges repülövépékve vadá­szó Rivészosztagok március 17 ón Nampiío és Vonszan körzetében lelőt­ték az ellenség három vadászgépét, rí kittifii hi&o11gátr ves*>1oiének nyilat kosain Pelting (TASZSZ): ti To-Csuan, a Kínai Vöröskereszt elnöke, az amerikai iniperia'isták bah. tériumháborúját kivizsgáló kínai bi­zottság vezetője, a bizottság elutazása előtt kijelentette: azért utazunk a ko­reai arcvonalra és Északkelet-Kíná- ba, hogy a helyszínen gyüjtsünk bi zonyítékoküt arra. hogy az amerikai imperialisták baktériumokat terjesz­tenek. Ugyanakkor meglátogatjuk a hős korai népet és bátor kínai népi önkéntese inkát. Hangoztatta ezután, hogy minden bélceszeretö népnek gyorsan meg ke! tennie a szükséges intézkedése­ket. hogy végétérjenek a koreai arc- vonalon és Északkelet-Kínában bak- fériumháiborút fo’ytató agrestszorok kegyetlen és arcátlan gaztettei Ha nem lépünk fel határozottan az ame­rikai agresszorok bestmlitásai ellen, akkor holnap a világ többi békesze­rető népeire zúdulhat az a csapás, amely most Korea és Eszakkelet-Kína lakosságát sújtja — mondotta. *«**? WtitOPS —■ A nagy építkezések felett FJODOR PANFJORQV Sztálin díján (ró jegyzetkönyvéböl leméi kudarcba fulladtak m iráni-amerikai tárgyalások Szófia (TASZSZ) Sajegan iráni ügy­véd, parlamenti képviselő, az olaj ipar államosításáról szóló törvény é'etbeiléptetésére alakult vegyes bi­zottság tagja március 16 án a tehe- iráni rádióban beszédet mondott az iráni kormány és az amerikai úgy nevezett nemzetközi újjáépítési és fej lesztési bank képviselői közöM foly­tatott tárgyalások eredményeiről. Sa­jegan rádióbeszédéből k' ’érül, hogy az, amerikai bank nyíltan és közveíle öül tudomására adía az iráni kor­mánynak, hogy nem az iráni kor mány képviselőjének szerepét, hanem az iráni olaj tulajdonosának és gaz­dájának szerepét akarja betölteni és igényt tart az egykori an go -iráni olajtársaság jogaira. Sajegan kijelentette, hogy az iráni kormány elutasította az említeti kő vetéléseket. Az amerikai imperialisták azonban a teheráni tárgyalások ko. darca után továbbra is nyomást gya korolnak Iránra és az amerikai nem­zetközi újjáépítési és fejlesztési bank képviselői — kijelentéseikből ítélve —: meg számítanak arra, hogy vissza­térnek Teheránba. SS hóhérok, rablók Adenauer kül'ügy ra i nis/a éri urnának vezetőségében o Münch-gn (ADN): A bajor rádió hétfőn este leóep'aző adatokat fecse­gett ki arról, hogy az Adenauer-kor- mány külügyminlszitériuma a volt hitteri .náci párt gyűjtőhelye. rá­dió ’ kommentátora elismerte, hogy a külügyminisztérium u harmadik biro­dalom volt kiszolgálóinak fellegvára fefct. A külügyminisztérium vezető tiszt- Vise'dinek 85 százaléka — a náci párt tagja volt. Egy kivételével ugyanazok voltak kibben.trop külügyminisztériu­ma szemé yzeti osztályánálc és ugyan, azok jelenleg Adenauer ‘ munkatársai Is. Dittman, követségi tanácsos, sze. mélyzeti fövök azelőtt Ribbentrop kül­ügyminisztériumában látta el uayan­ezt a munkakört. Hasso von Eztdo-rf a tartományi osztály vezetőhelyettese aktív náci SA vezető volt, Nümbergben beval­lotta, hogy rászívott az úgynevezett Künzberg rohamcsapat megszervezé­sében, ami Ribbentrop minis., ériuraá naik különleges sz-rvezete vo.t, rab­lásokat és betöréseket hajtott végre. A politikai osztály mind a tíz ide. tens a 1945 előtt a külügyminisz­tériumban dolgozolí és ugyancsak tagja volt a Nemzeti. Szocialista Párt­nak, beleértve Adenauer egyik leg­közelebbi munkatársát, Herbert Lián- kenhpUil i&, aki jelenleg Hallstein ál­lamtitkárt helyettesíti. Hasonló a hely set a tartományi, jogi, kereskedelem politikai és íj 'kulturális osztályon is. Erősödik a nemzetközi tilsak ozás az amerikai imperialisták bak feriuin háború ja éli en VARSÓ Számos lengyel szervezet hozott tiltakozó határozatot cl, amerikai bak fériilmháború ellen. A lengyel nép követeld a Koreában és Kínában el­követett bűntett végrehajtóinak meg­büntetését. A lengyel sajtó éfoshangú cikkek­ben ítéld el az amerikai imperialistáik aljasságát. ( A lengyel Országos BS&ébizottság Varsóban nagygyűlést tartott, amely­ben a főváros dolgozói kiíejééésTC juttatták felháborodásukat és tiltako­zásukat az amerikai agresszorok tettei miatt. PRÁGA A csehek és szlovákok Nemzeti Arcvonala az egés7 csehszlovák nép nevében tittakonk az amerikai impe- rialisiájt legújabb embertelen gonosz­tette, a. baktériumfegyver használata elien. Az embertelen gonosztevők nem menekülhetnek meg az igazságos bűn letéstől — emeli ki a Nemzeti Arc­vonal tiltakozó határozata. BUKAREST A romon rádióhoz és a lapok szer. keszlősógedliez ezrével érkeznek 'eve. ele, amelyekben a román dolgozók a legerélyesebben titiakozn-ak a bakté­riumfegyver aikaiimazása ellen és kö­vetelik a b-akt^riumhábofű azonnali beszüntetését. TIRANA Az adóén békebizottsághoz az or­szág minden részéből érkező számta­lan távirat tiltakozik az amerikai ag­resszorok újabb alávaló bűnténye el len BOMBAY Az Crossroads című angoikiyeVű bombayi hetilap „Kihívás az emberi ség ellen“ című vezércikkében többek között ezeket írja. Az amerikai agresszorok a béke és az emberiség legveszedelmesebb e1. íen-ségeivé' váltak. Meg keli őket bé­lyegezni. mint háborús bűnösöket. Arai ma Koreában történik, holnap meg történhet Ázsia, vagy a világ más részein is. Most fékezzük meg a kam­uiba Jókat! Minden demokratikus szervezetne'; tiiltakoánia kell ős moz­gósítania ily embereket a .koreai bé­kéért. Japán, tisztek es tábornokok mentek ^ Koreába Paris (TASZSZ) Az Humanüé hír! ad arról, hogy Ridgway tábornok is a japán kormány parancsára tV japán tábornok és magasrúngü tiszt utazott Koreába, A S. amerikai hadsereg íöbadiszá’- 'ására irányított japán tiszteknek ja­vas a tót kel! tenniük az úgynevezett japán „önkéntesek“ nek Koreáivá szál­lításával kapcsolatos előkészületekre, j D epülőgépünk a Turkmén P&csa-! ■ torna nyomvonal& mentén száll Aztán jobbra kanyarodik, átszeli a Káspi-tenger t és kiér a Volgá-vidék térségére. Olyan -földek terülnek el alattunk, amcyeknek. víz kell £s le$2 is víz. A- repülőgép élesen balra lor­dul, átszeli a Volgát és a Volga—Don csatorna nyomvonala fölé ereszkedik,'. Az előbb a Turkmén Főcsatorna vo- ' nalán még csak a munka kezdetét láttuk., itt a földmunkák már befője- ' zés ükhöz köze ednek. A csatorna két ■oldalán hatalmas földhányások Iát j hatók. Mindenütt gépek, exkavátorok, jgigantikus lépkedő exkavátorok, ön j kiürítő teherautók dolgoznak i A repülő ismét balra tart. A című janszlcájai gát fölött vagyunk, amely hamarosan felduzza.sztja a Don vizét, új tengert alkot és akkor a Don vize a több, mmt száz kilométeres csaior nán ói megindul a Volga felé. Ható karavánok úsznak majd a csatornán] és a Volgából nemzetközi viziút lesz, j amely az óceánokká1 köti össze aszó-' razföldet. 4 Don vize pedig nemcsak a csatornába ömlik, hanem a földekre is. Repülőgépünk egyre balra tart, alattunk hatalmas_ többmillió hektár­nyi víz télén föld terül el. Itt ha'ad a csatorna maid a Volgától a Terekig: A csatorna vize öntözi majd a Szár- pvn-Alíötdet, a sztavropoli földeket. Repülőgépünk este Sztálingrádnál szák le és kora reggel már a-z épülő sztálingrádi vizierőmű gáájcd fölött repülünk Délben a kujbisévi építke- zés helyét látjuk. Itt szintén pezseg a munka, hiszen a vizierömünek négy év múlva már villamosenergiát kell szolgáltatni, vizei kéj adnia a földek nek. Estefelé a Kánra, a Volga mel lékfolyója fölött, a molotovi gát épít kezeseinél repülünk és nemsokára már a gorkiji vizierőmű. építkezését látjuk a magasból. C erény munka folyik mindenütt. ^ Emberek százezrei építkeznek itt, emberek, akik az ország kü’önbö ző vidékeiről érkeztek a, építkező sebhez. A gyárat: pedig küldik a gé­peket és az építkezésekhez szükséges anyagokat. Az emberiség történetében példa nélküli építkezések folynak. A szovjet ember a nagy Sztálin kezde­ményezésére átalakítja a természe­tet. Mi te.sy a Szovjetunió e részén öt vagy tíz év múlva? ^ villamosener- gia az ipari és a mezőgazdaságot fog ja táplálni. Újabb gyárak, villamos- kombájnok, villamostraktorok és :vil­lamoscséplőgépek kezdik meg munka. juhot. Pár év múlva tíz és tizmfün hektárnyi területen az öntözés ered menyéként hektáronként átlag rur 14:—16 mázsás esz majd a terménjő hanem kétszerese, háromszorosa. A:> ivóvízzel ellátott területeken újabl| állatfajtákat fognak kitenyészteni ér:. a sztyeppéken a legldválóbb fajú ja hók, a legkiválóbb lovak és szarvas marhák ley élnék majd. Nagyszert gyapotot és rizst termednek, minős- nütt gyümölcsösök és szőlők virágoz nak. Másszával — bőség árasztja el c szo-yet embert, Ú vszázadok óta gondolkoztak azor, Li a Volga vidék, a-, Ural, a Dorr hogy lehetne felhasználni a folyók vizét az aszályos íö'dek, öntözésére hogyan lehetne végetveini a száríiá sze'ek pusztításának. A legkiválóbb, orosz elmék ki is dolgoztak terveket: E terveket azonban nem lehetett meg., valósítani, mert a kapitalista., földes­úri Oroszországban a cári kormány­zat egyenesen szembehelyezkedett w javaslatokkal. A földesurak országú­ban még a szárító szelekből is hasz­not húzlak a nép elnyomói. A nép m- fekete esztendőkben éhezett a legjob­ban, ők meg akkor nyerészkedtek. • -i' • legkönnyebben, ...1909-ben történt. Apám, akii ács volt, anyámmal és három testvé­remmel Bakuba ment dolgozni. Többi hónapon át hiába keresett munkái:; tehát elhatározta, hogy visszatér szü­lő falujába, a szaratovi kormányzóság, hoz tartozó Pav'ovkába.. Éhesen ér­keztünk Cáricinba, a mai Sztálingrádk ba. Apám figyelte az eget és elkese­redve mondotta: — Ítéletidő jön. A ztán valami piszkos szürke tö z meg borította el az eget. EHcx kart a a napot és semerre sem moz­dult. Nem felhő, hanem por voll, melyet a forgószél a. középázsiai si­vatagban kapott fel és idesodorta a. V0'ga-vidékre. Ez a por leülepedetté gabonára, a napraforgóra és a puszta ság forró levegőjében felégeti műi­den. Ilyenkor zátonyok képződtek a folyókban, kiszáradtak a tavak, a víz­tárolók, hullottak az állatok, az erdő­ket hernyók lepték el és néha úgy elszaporodtak, hogy óriáskígyó mód jára csavarodtak rá minden fára Szörnyű volt ez. De ma már mind­ez a múlté. A szovjet áTam hadat üzent az aszálynak, a terméketlen­ségnek. És a szovjet ország embe­rei teljes erővel dolgoznak a termé­szetátalakító sztálini terv megválást fásáért. Dolgoznak az egész szovjet nép óhajának megvalósításáért, az ■ egész világ békéjéért. Hím készült Rákosi Mátyás 60, születésnapjának megünnepléséről A Híradó és Fokumentum Filmgyár Rákosi Mátyás 60. születésnapjának megünnepléséről 600 méteres riport- filmet készített. A film első része is­merteti a „Rákosi Mátyás harcos éle te‘" című kiállítást és a Szovjetunió­tól kapott eredeti felvételek alapján feleleveníti Rákosi Mátyásnak 1940- hen történt Moszkvába érkezését. A film második része a közönség elé vetíti a Rákosi Mátyás születés­napja alkalmából rendezett operaházi ünnepséget. A Magyar Munkásmozgalmi Intézet rendezésében bemutatott „Rákosi Má­tyás harcos élete“ című kiállítást egy hét alatt közel 60.000 ember tekin­tette meg. Amerikai katonák garázdálkodása Salzburgban Becs (TASZSZ): Haladó osztrák la­pok beszámolóiak amerikai katonák sadfchurgl garázdálkodásairól. Nemré­giben amerikai katonák éjszaka be hatolták egy vendéglőbe, kiharcolták ;tz utcára a kiszolgálónőt, másnap reggel esezméletlen álfo-poíban talál, ták a .járdán és kórházba szállá főt­ték. Egy amerikai katona a Sankt Jo­hanna vendéglőben főihaltra verte a hetven éves Egádius K-t, majd elra-- bolt tőle Í900 Schillinge! Az österreichische Vo ksstimme a salzburgi eseményekkel kapcsolatba^ megjegyzi: ez a város amerikai gengszterek erőszakos cselekedetei­nek és túlkapásainak .kedvelt helyé­vé vált. Amerikai ajándékok Jugoszláviának Január 8 cin ünnepélyes események színtere volt Belgrád. E szép napon, 11 óra 30 perckor Amerika megaján­dékozta Jugoszláviát — egy iakala- páccsal. Ez alkalomból pompás cere­móniát rendeztek. Az Egyesült Álla- mok nevében George Allan nyújtotta át az ajándékot, Jugoszlávia nevében Joszif Krncsevics, a Legfelső Bíróság elnöke vette át. Amint a belgrádi amerikai követség tájékoztatója közli, a Washingtonból küldött fakalapács másolata annak a kalapácsnak, melyet az Egyesült Ál­lamok Legfelső Bíróságánál használ­nak., „A Jugoszláv bíróság nagyra, becslésének jeléül’1 küldte bizonyos William Douglas, a Legfelső Bíróság egyik Ingja, aki 1951 júliusában meg­látogatta Beigrádot és megismerkedett a bíróság tevékenységével a fasiszta Jugoszláviában. Douglasnak . természetesen észre kellett vennie, hogy a titóisia bírák halú büntetésre ítéltek, vagy halálra kínozlak a börtönökben soktízczer jugoszláv hazafit, akik nem voltak hajlandók áruba, bocsátani országu­kat, az amerikai imperialistáknak. Ugyanakkor szabadonbocsátottak olyan hétpróbás bűnösöket, akiket a jugoszláv nép ítélt cl. 1951 végén például Rankovics parancsára kisza­badították a börtönből Sztepinác püs­pököt, a hírhedt háborús bűnöst, aki, a második világháború idején meg­szervezte Horvátországban a szerbek tömeges legyilkolását A Vatikán ff lak-ágának parancsára soktizezer ént, bért gy-i koliak meg vadállatí kegyet- lenséggel. A szerb nép hóhéra kiszabadításá­nak híre óriási felháborodást váltott ki. Az amerikai bírákat azonban ar ilyesféle „igazságszolgáltatás“ a leg­nagyobb megelégedéssel tölti el. A. Washingtonból ajándékképpen Bel- yrúdba küldött bírósági kalapács az amerikai és a Utóista jogászok szoli­daritását hivatott je képezni. A dolognak egyébként a szimbólu­mokkal még nincs vége. Amint a demokratikus sajtó már közölte, az Egyesült Államok Tito Jugoszláviájának sokkal becsesebb ajándékot is küldött: amerikai rend­őrségi gumibotokat. Pompás gőzhajó szállította e drága rakományt ar óceánon keresztül az adriai partok­hoz. Rankovics rendc'ctére az ameri­kai gúmibotokat a jugoszláv remi- örök nyomban „igénybevették1"

Next

/
Thumbnails
Contents