Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-01-03 / 1. szám

Í952 JANUAR ? NAPLÓ PÁR1 ÉS PÁR JÉPIJÉS Aíépiieielőink a* 1952-es ten sikeréért Pártánk n. korugieseícusa fordulatot Tjg&enüt-ei1 eqém rvépif nik életében, hosz. pkú időre utat . nMitartott párt- és ál- Ö&roí murikAnk számára, — megszab­ta a politikai felvilágosító. munka fel­adatait t*. Népneve öinik. agitátoraink túlnyomó többségükben, pártszerveze, [ iáink irányítása, vezetése mellett fel i* használták e nagyjelentőségű út - [ mutatósokat. Ml sem bizonyítja ezt jobban, mint pártunk Rákosi eJvtárs. iegutóbbi vi- ’>4gvíazonylatban is óriási jelentősé, f gG bejelentése a jegyrendszer meg- ( szüntetéséről. Szerves részei voltak f ennek az. eredménynek a mi me- j gyárik agitátorai, is. Különösen a nyár [ én ősz folyamán jól működlek Vá- I IVong Lápatö népnevelői. Ha megnéz- [.7rük, bogy miért, akikor azt kell lát- : nunkk, hogy itt nem hagyták maguk - j TA a népnevelőket. Amellett azonban, I hogy áviandóan segítette őket a párt. titkár, a népnevelő felelős, rendsze- ‘ re»en be js számoltatták őket a vég­lett munkáról. Beszélt Rákosi elvtárs a munkafe­gyelem megszilárdításáról is már a ’ kongresszuson. A mucsi termelőcso- \port népnevelői azonnal harcba in­dullak ennek megvalósításáéit. Rend- [ szeresen tartottak értekezleteket, fel­használták a megyei pártbizottság ál­tal kiküldött népnevelő füzetek anya- ciát és az eredmény: az ö csoportjuk nyerte el a dombóvári járási pártbi­zottság kongresszusi zászlaját. üzemi népnevelőink is értek el szép eredményeket. Irt különösen a példa- mutatás szükségessége domborodik ki. A pártszervezet aktív segítsége, az agitátorok lelkes, odaadó politikai fel- vi.ágosíió és személyes termelő mim- kajanaik eredménye, hogy a Dombó­vári Malom elnyerte a büszke Élüzem címet. Olyan népnevelők vannak a többi köpött, mint Hergyó Ferenc, aki 130 százalékos teljesítményt .,éy;í ,,el. Példájuk mozgósította a többi dob gozót is, tehát jó tömegkapcsojatuk, lett. lóerejük. :V;- Vy-y így kellett volna tenniök a Dom­bóvári Vajgyár népnevelőinek is, ék­kő r tervüket maradéktalanul teljesí­tették yolna. Tanulmányozniok kel­lett volna példaképük a hatalmas Szovjetunió bolsevik agitátorainak ta. pasrta.ataát. „Az agitátorok azonnal felfigyelnek n Donyec-meden.ce és a saját bánya­üzemük minden eredményére, Dzer. zbinszkiijngolj-trös'zt bányászainak 1 számú részlege nem teljesítette ter­vét. A pártvezetőség megbízta Pani- brat agitátor elvlársat, a részlegvezető helyettesét tanulmányozza a 3. szá­mú részleg sztahanovista módszereit és már a kővetkező hónapban 112 százalékra, majd 120 százalékra emel­kedett a teljesítmény." Mindenre kiterjedő figyelem, lelkes odaadás, harciasság kell, hogy jelle­mezze agitátoraink ezévi munkáját. Nem lehet azt megtenni, mint a du. zsi népnevelők akik azt hiszik, hogy a nagy munkák elmúltával nem kell agitálni, vagy Gyuláján, ahol tavasz, szál akarják megkezdeni újra az ági- tációt. Úgy keM tenni minden községben, üzemben, gyárban, mint ahogy a dombóvári népnevelők tapacsztalatcse- reértekezlétén a Fűtőház népnevelő- felelőse mondotta. Különösen az új pártvezetőség megválasztása adott nagy lendületet népnevelő munkánk­nak. Minden 3—4 dolgozó mellé osz­tottunk- be egy népnevelőt és minden 4—5 népnevelő mellé egy felelő31. akik így jobban tudják segíteni cso­portjukat. Figyelemreméltó Tóth elvtárs meg. látása is a forgalomtól: nem használ­ják fel a népnevelők ágitáclójukban nagy eredményeinket eléggé, pedig van IXinapp.nte’e, Inota és még egy egész sor hatalmas békémüvünk. Nem eléggé igyekeznek azt eléggé követ- kezel.ese-n helyű viszonylatban is meg­mutatni. A mi területünkön is van ilyen, új mosdót kaptunh és még sok egyebet. Arról nem is beszélve, hogy mennynél jobbra fordult a sorsunk a í &.S zab adui ássál. A dombóvári nép­név elő felelősök lelkesbangú tapaszta­la tcsere-ért ekezl e lén rnegmut a tűrozo t( nz is, hogy agitátoraink sokat fejlőd­tek egyre harcosabban bírálják a ve. z-eiőségek munkáját. FeMetették a dombóvári járási és városi pártbizott­ság felé is, hogy a jövőben nagyobb segítséget nyújtsanak a népnevelőid­nek és különösen az ellenőrzés mun­kájúi javítsák meg. Most még csak az kell, hogy a saját munkaterületü­kön is keményebben, kékesebben vé­gezzék népnevelőink felvilágosító munkájukat. így érhetik el. hogy a körülöttük dolgozó ingadozók is fe lülemelkedve ,á jelen kicsinyes hiá­nyosságain, a gyökeresen megjavult való életet látják. Ezen keresztül meg­ismerik a még szebbet, jobbat. ígérő jövőt, melyért készek lesznek min­dent megtenni. Eredményezni fogja ez őri, hogy ötéves tervünk harma­dik évét még hatalmasabb »redm& nyekkel fejezhetjük be nemcsak or szágó«, hanem megyei visTonYhí than is. Sokezer dolgozó parasztnak hozott villanyt az ötéves terv második éve A felszabadulás előtt a megye főbb. mint 100 községiből mimdössze 48 községben volt villany. A tőkések nem láttak magas jövedelmi forrást a vil­láim ősit áshan é-s éppen, ezért nem is tö­rekedtek arra, hogy minél több köz­ségben legyen villany. Ahova beve­zettették a villanyt, azok kulá.k-köz- ségek voltak. A dolgozók érdekeit te­hát még véletlenül sem farioííák szem előtt. A felszabadulás után megválto­zóid ez a helyzet. A háromtáves. majd az ötéves terv egyre több és több fa­lunak adott és ad villanyt. Ezek kö­zött nem egy van olyan, mit Udvari és Miszla, amelyek távol esnek a for­galomtól és azelőtt szórakozási lehe­tőség sem volt ezeken a helyeken. A villany bevezet őse óta ezekben a kis községekben is egyre főbb család v?sz rádiót, több helyre már a mozit is be­szerelték, vagy folyamatban van a beszerelése és mindez virágzóvá teszi ezeknek az eldugott kis községeknek kulturális életét. Megyénk községeinek villamosítása már az ötéves terv első évének végéig is olyan eredményt tudott felmutatni, amilyen elképzelhetetlen volt a tőkés világiban. Az ötéves terv első évében 37 újabb község kapott villanyt amel- letl, hogy sok községben kibővítették a villanyhálózatot. Az öl éves terv má­sodik éve újabb 9 községnek adott vil­lanyt. Nagymértékben fejlődött a szo_ cialísta szektorok és az üzemek villa­mosítása is. Az ötéves terv második évében 6 gépállomás, 5 állami gazda­ság, 4 malom és 3 fontos ipari üzem f lett villamosítva, amrinek igen nagy je­lentőség« van a termelés további nö­vekedésében. Szocialista szektoraink igen sok murüká( el tudnak most már végezni olyan géppé), melynek hajtó­erejét a villanyáram szolgáltatja. Szá­mos állami gazdaságban például vil­lanymotorra; el tudják végezni az olyan murikat, amihez eddig egy trak­tort kellett igénybe venni. Az ötéves terv második évében vil­lamosított községekben több mint 820 dolgozó parasztcsalád vezettette be lakásába a villanyt. Az elmirH évek. ben villamosított községek dolgozó parasztjai közül újabb 1724 helyre ve­zet fel fék be a villanyt az elmúlt év­ben. Mindez egyben beszédes bizonyí­ték arra is, hogy megyénk dolgozó parasztságának rohamosan nő az élet- szíinvon*!» és mindez az ország épí­tésére kitűzöÍT tervek sikerének kö­szönhető. A villamosítás különösen a szociá­lis la szektorokban és a nagyüzemi gazdálkodás útjára tért dolgozó pa­rasztok koréban nagyjelentőségű. A nagyüzemi gazdálkodás keretében, már nemcsak világításra, rádióhoz, villany- vasalóhoz használják fel a villanyt, hanem meghajtják vele a gépeket, amely meglehetősen olcsó erőforrást jelent. A tamási „Vörös Szákra" ter­med őszövet kez-et bognár és kovács mű- hsdyeibén, például számos villany meg­ír ajtajú gép működik. Az alsó lep érdi állami gazdaságiban már a vezetéket is úgy építették, hogy még mezőgazda­sági munkálatokat is villanymeghaj­tással, villannyal végezhessék. Terviül; maradéktalan le lestlesevel késziíjioit a január 6-i lévaiéin értekezletre — írja Deli G>öi*n> leveU*z<>nk a Simonlormai Btírotárból a Kg néhány nap választ cl ben­s» minket a tolnamegyei munkás- levelczöU értekezletétől, melyet a Sza­biul Nép fennállásának KI. évforduló­ja alkalmából rendez Tolna megyében is a Megyei t'.ir^bizottság t*s a -Szabiid Nép, ahol megyénk összes levelezői, köztük a .Megyei Pártbizottság hiva­talos lapjának levelezői is részive sziink, hogy megvitassuk eddigi ered­ményeinket és feltárjuk hiányossá­gainkat. A ránk váró feladatokat is megvitatjuk ezen az értekezleten, hogy a jövőben eredményeinkkel az eddiginél fokozottabb mértékben jártil- hassmik ötéves tervünk mielőbbi befe­jezéséhez. Nagy várakozással és örömmel te­kintünk a megyei értekezlet ©lé. me­lyen megválasztjuk küldötteinket a február 2-án és 3-án Budapesten tar­tandó i. Országos l.evele/ö Konfe­renciára. A levelező értekezlet öl el­várjuk. hogy utána még jobb ered­mények szülessenek megyénk üzemei­ben, termelőszövetkezeti csoportjaink­ban. állami gazdaságainkban, gcpálio másainkon és községeinkben. Nekünk, munkás és paraszt levelezőknek a ter­melés frontján is élen keli járnunk, példái keli mutálnunk a munkafegye­lem terén, hogy bátran szem hon ér­hess link mindazokkal a dolgozó tár­sainkkal, akiknek hibáit feitárjnk. Bírálnunk és buzdítanunk kell a le­maradókat, az igazolatlan mulasztó kát. Ehhez pedig e*«k úgy van jo gunk, ha mi magunk az üzemünkben * terv teljesítés, a falv akban a begyűj­tés vonalán példamutatóan teljesítjük kötelességünket hazánk é« népünk iráni. ártunk és szereteti vezérünk. Rá­kosi elvtárs a győzelmek és eredmények, útján vezet ben niinket a jobb jövő felé. Kemény harcokban edződünk, nevelődünk, melyet pár- tünk vezetésével vívtunk a kü-lső és belső ellenséggel szemben A dolgozók millióit nevelte pártunk öntudatos. becsületes äflain polgárokka, akik par­tunk és szende!t Rákosi elvtárs gon- doskoflásál egyre jobb és szebb ered­ményekkel hálálják meg Szabadsá­gunk hél esztendeje alatt a dolgozók százai és ezrei nevelődtek, akik nem­csak a gőzpörölyr.él. az esztergapa­doknál, a szán tófűid ekén. a traktornál érnek el kimagasló eredményeket, ha nem otthonosaik az íróasztalnál is. Nemcsak szerszámmal, de tollal is bar colnak pártunk célkitűzéseiért, nép­gazdaságunk fejlődéséért és a béke megvédéséért. A munkás-paraszt leve­lezők azok az öntudatos dolgozók, akik éberen, nyitod szemmel járnak az ételben, ők a párt szemei és fülei, leveleinkkel mindig egy újabb szállal N I* vonjuk szorosabbra a párt és a dől gőzök közötti kapcsolatot. % a i levelezők a sajtónak küldött i"* írásainkban beszámolunk ma gunk és dolgozótársaink eredményei­ről, új problémákat vetünk fel. meg­bíráljuk a hibákat, fogyatékosságokat, az egyéni felelősség hiányát, mindeze­ket azért tesszük, hogy elősegítsük a hibák kijavítását és újabb eredmé­nyek kivívását. Leveleink segítségei nyújtanak pártunknak, állami és gaz­dasági vezetőinknek, a feladatok vég rchajtásában és előrehaladásunk biz losításálioz. Még nincs egy hónapja sem, hogy szereteti vezérünk, Rákosi elv társ újabb harcra mozgósított ben­nünket évi tervünk maradéktalan tel­jesítéséért. At ereztük szavainak jelen­tőségét és tervünket igyekeztünk ma­radéktalanul teljesíteni, hogy a legki­sebb adóssággal se lépjünk az 1 D.V2-IS évbe. A Ver v teljesül és nagy lépés előre ötéves tervünk sikeres befejezése tu** é.s szocializmusunk építéséhez, agy figyelemmel tanulmányoz­tam éli is Rákosi elviárs1 besze­ltél és gondolkoztam azon, hogyan tudnék annak szellemében még töb­bet tenni tervünk sikeréért és, hogy méltóan készülhessek a to Inam cg vei munkás-paraszit levelezők nagy ünne­pére, január (3-ra. Kötelességemnek éreztem egy újabb vállalást tenni a munka frontján. Vállalást tettem, hogy üzemünkben, a Simon tornyai Bőrgyár me.sz.esmülielyébeii, ahol tőke munkás vagyok, átlag 130 százalékra teljesítem munkámat és január ß »£ egyetlen selejtes munkadarabom nem lesz. a rra kérem munká.slevelező tar • sainiat. hogy tegyenek váltak* sokáé: és tervük részletes teljesítésevei készüljenek az első levelező konferen­ciára. Falusi levelező elv társaimhoz is az a javaslatom, hogy ők is Jő munkával, személyes példamutatássá«, elsősorban a begyűjtési előirányzatuk maradéktalan teljesítésével készülje­nek a január 8-i találkozóra. Tartsak .szeinelőtt. hogy ezen a tanácskozáson, számol kell adnunk egymásnak, hogy eleget tettünk-e levelezői megbízatá­sunknak, megtisztelő feladatunknak^ tía becsületesen helytálltunk a rank bízott feladatok elvégzésében a terme­lés frontján, bátran mer jük . feltárni hibáinkat és bátran merünk beszá­molni eredményeinkről. Javítsuk lé­hát munkánkat, fokozzuk eredőié«, nyiinket, nagy ünnepünkre, u levele­zők január 6-án tarlándő Inlnamegyel konferenciájára. DELI GYÖRGY munkáslev elezö Simon lorn vai Hörgvár K (mYVJlSM^ SZTÁLIN VÁR OS A hazánkban diadalra jutott szocia 1 izmus nemcsak a doi-gozó ember mi­voltát és társadalmi jelentőségé! aía kitolta át. hanem újjá formáka, mé­lyebb és színesebb, vonzóbb és őszin­tébb tartalommá; teli-tétté irodalmun­kat is. Valamikor a riport, az újság­A T5L1P!üI5«*KÖLM©£ SEGÉHOZSISfl:i "A tambovi terület kirszanovi kerületében sokágú nagyüzemi gazda­ság működik: a Lenin-kolhoz. Oszthatatlan álapja évről-évre emelkedik, a múlt évben például 1 millió 33 ezer rubellel gyarapodott a közös vagyon. A kolhoz gazdaságának lö ága az állattenyésztés és a növénytermesz­tés. Az élenjáró gépi technika, az agrobiologia és zoolechnikai tudo­mány vívmányainak széleskörű alkalmazása eredményeképpen csupán ez a két ág tavaly 1.812.000 rubelt, jövedelmezett. Az istállókban 680 szarvas­marha telel, az ólakban 595 darab sertés hízik, az akiokban 1250 darab juhot tenyésztenek s ezenkívül még 2500 baromfija és 400 méhcsaládja wan;« kolhoznak. A 3000 hektárnyi szántó n gabonaneműeket, tak ármány- növényeket és zöldségféléket termesztenek. A 85 hektáros gyümölcsös évente átlagban százezer rubel bevételt hoz. A kolhoz azonban nemcsak állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozik. A sztálini szervezeti szabályzat kötelezően írja elő, hoav a fő fenneléri ágak mellett a kolhozoknak fejleszteniük kell a segédüzeme­ket és a háziipari is. A háziipari munka és segédüzemek a gazdaság szá mos termelési szükségletét elégítik ki s ugyanakkor Fokozzák a fő terme­lési ágakbav a munka termelékenységét. A segédüzemekből származó jö­vedelem a múlt, évben 315 ezer rubel volt. A terv erre az évre 2 millió 361 ezer rubelnyi összeg ölödé esik ta segédüzemekre. Első helyen áll a segédüzemek közül a kéfeme’etes malomkombinál ímelyben daráló és olajütő is mükögik. A kombinátban jó munka folyik. d magastermelékenységű és jóminöségíí munkát a kombinát korszerű gé. Ji felszerelése a_ legteljesebb mértékben biztosítja. A malom naponta '10 onna gabonát őröl, az .olajütő 3 és fél tonna napraíorqómaqol do goz, el,a daráló pedig óránként egy tonna darát termel. A malomkombinát gé­meit egy 50 lóerős motor hajtja. A kolhoz másik segédüzeme az A. Pekisev veztése alatt álló gépműhely melynek munkája a múlt, évben több. mint 40.000 rubelnyi üsztajövedelmei elemeit. A gépműhelynek az a lő rendeltetése, hogy elvégezze a mező wrdosögi 0*l>ek javítását, gondoskodjék azoknak 'karbantartásáról s amennyiben szükség van. alkatrészeket készítsen a gépekhez. Komoly jövedelmet: mintegy 30.000 rubelt biztosítóit a kolhoznak az asztalos- es a k er ék g y ártó n ü'thcl y, valamint a fűrészüzem. ^ laie’dolgo- zó segédüzem akárcsak- a gépműhely. elsősorban saját kolhoza szükségle- leit látja el, azoHban munkát vállal más kolhozok számára is Bár eb­ben a két segédüzemben aránylag kevesen dolgoznak, mégis igen eredmé­nyes munkát végez mind a gépműhely, műid pedig a fafeldolgozó segéd­üzem.. Az utóbbi például maga készíti el az új építkezésekhez szükséges ablaktokokat, ajtókat, telőszerkezeteket a múlt évben a kolhoz asztalosai huták el a. 160 férőhelyes napközit otthont búforral. A kerékgyártók új szekereket készítenek, a vasalási munkál pedig a kolhoz, kovácsai végzik. Ezekén kívül még számos olyan segédüzeme van a kolhoznak, amely a kolhozparaszt-Qk kulturális és szociális igényeinek kielégítésére szolgál Ilyen például a viVanylelep. a nyilvános étkezde, c rádióközpont. Tavaly ezek a segédüzemek 70.000 rubel hasznol hajlottak n kolhozoknak. Ugyan­csal,: növelte a kolhoz jövedelmét a vaj- és sajtgyár, a hentesüzem vala­mint a téglagyár. — Jól felszerelt és gépesít,-u téglagyárunk egy idény alatt kétmillió darab jómmőségií téglát termel — mondotta látogatásunk alkalmával Pjotr Szkrabuszkij. — Van egy „Pionvcr“-gyártmányú heyere.des légiósajtó- Iónk. amelyet 28 lóerős motor hajt. két. égelőkemcncénk és megfelelő szá­mú téglaszárító fészer Ha teljes üzemmel dolgozunk tökéletesen fedezni tudjuk kolhozunk tégla-szükségletét, sut más kolhozoknak is szállíthatunk téglát, ami komoly bevételi forrást jelent számunkra. Az olajütőt, u iaiel- dolgozó műhelyt, a sertésólat már a mi téglánkból építettük. Jelenleg 220 tanuló befogadására alkalmas, tízosziályú isko’át ésjújabb napköz? ottho­nokat építünk. A lenin-kolhoz segédüzemeinek állandó fejlesztése hozzáértő vezeté­se és irányítása — mint a példák bizonyítják, — sokszorosan megnöveli ci közös vagyont s ugyan altkor sokoldalúbbá teszi a kolhoz termel est írói beszámoló, szokványos munkának, afféle megunt robotnak számítod t. szocializmus ez1 a műfajt tormába át a legtökéletesebben: ennek közvetlen oka a tartalom megváltozásában kere­sendő. amikor a szocializmus építésé­ről írnak hírlapíróink örvendetes hrí- mondásokat. Pl műfaj egyik avatott művelője Sándor András „Híradás a pusztáról“ című könyve a mezőn 6lei­re Is e! : szocialista társadalom örömhí­ré! közölte velünk. .lóval nagyobb je­lentőségű legújabb könyve, írásban és képben szinte egven.kén: látjuk lerakni azokat a köveké', me­lyekből országunk nagy iparvárosa emelkedik ki. a bolt anyag szitile sze­münk ládára válik életté, a munka otthonává. Nemcsak a lermészet ke­pének ez ;i gyors átalakítása a döntő Sándor András beszámolójában. ha- nem azoknak a nagyszerű munkainó- doknak ismertetése, melyek lehetővé tették, hogy a hónapokkal előbb.- ko­pár földön egy nyiizgö város épüljön fel. Még állnak a falak meiiet' az áll­ványok, de ben.) már dalol gép és egvre-másra készülnek el azok a sápi alkotások, melyek hivalot'ak szuela- Msta 'ársadalmunk termelő munkája’ fokozni. Iliim’-! ürvcndoíesebb hírmon­dást, igazabb beszámoló" még magyar író nem írt le. Mindez pedig köszön- he'fí annak a gazdag tapaszlalatuak, iimelve1 a nálunk járt szovjet dolgo­zók örökségii hagyta*. jeléül a dol­gozó társadalom nemze közi összefo­gásának lg\ épii! és szépül szocialista hazánk a Szovjetunió ’ példámu atáaa nyomán, a nagy Sztálin tanításai alap­ján. Az őszin’.e hála és forró szeretet méltán ruházta e városra Sztálin né­vé': az, ő neve alatt újul a vijár

Next

/
Thumbnails
Contents