Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-03-12 / 60. szám

2 N « PIO 1952 MÁRCIUS 12 A sxovjet kormány Jegyzeke a* Egyesüli Állmtiok,Na^Brhaimia és F ra *i cf a ország kormaisválioz; a német békeszefiződesről Moszkva (TASZSZ): A. A. Gromiko, a Szovjetunió helyettes kiUügy- minisztere, március lO.én Gascoigne úrnak, Nagybritannia nagyköveté, nek, O'Shaughnessy úrnak, az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivőjének és Srionvaf úrnak, Franciaország ideiglenes ügyvivőjének átnyújtotta á szón jét kormány jegyzékét a német békeszerződés előkészítéséről A jegyzék- hey csatolták a német békeszerződés alapjairól szóló szovjet tervezetet. Az Egyesült Államok kormányához intézett jegyzék és az említeti terve tei szövege a következő: „A szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni az Amerikai Egyesült Államok kormányának íi>gye-mél arra, a tényre, hogy noha az európai há­ború befejezése 6ta már csaknem hét esztendő telt el, Németországgal még mindig nem kötötték meg a békeszer aödést. A szovjet kormány az iCye.u nem normális helyzet megszüntetésére támogatva a Német Demokratikus Köztársaság kormányának a négy ha italomhoz intézett felhívását, amelyben kéri, hogy gyorsítsák meg á német békeszerződés megkötését — a maga részéről javaslattal forda, az Egyesüli Államok, va amint Nagybritannia és Franciaország kormányához: haladéktalanul tárgyalják meg a német békeszerződés kérdését avé­gett, hogy a közeljövőben elkészít. sék a békeszerződés egyezményes tervezetét s a tervezet megvizsgá­lása céljából megfelelő nemzetközi értekezlet elé terjesszék, amelyet? minden érdekelt állam résztvesz. ' Magától értetődően, ezt a békeszer­ződést Németország részvételével, az össznémet kormány részvételével ke'l kidolgozni. Ebből az következik, hogy a Szovjetuniónak, az Egyesüli Álla mokiiak Angliának és Franciaország nak, — amely államok ellenőrző funkciókat végeznek Németországban — egyben meg keli vizsgálniok azokat a feltételeket, amelyek elősegítik a né­met nép akaraiát kifejező össznémet kormány mielőbbi megalakulását, A szovjet kormány a békeszerző; dés-tervezet előkészítésének megkenve nyítésére az e jegyzékhez csatolt, a német békeszerződés alapjairól szóló tervezetet megvizsgálásra javaso ja az Egyesült Államok, Nagybritannia és Fráhciaórszág kormányának. Amikor a szovjet kormány ezt a tervezetet megtárgyalásra javasolja, -egyben ki­fejezi arra irányuló készségét, hogy e kérdéssel kapcsolatos más esetleges javaslatokat is megvizsgál. A Szovjetunió kormánya számít ar ra, hogy az Egyesült Á!! amok kormá­nyától az említett javaslatra ' minél hamarabb választ kap.“ A szovjet kormány Nagybritannia és Franciaország 1 rmán-yához azo­nos szövegű jegyzéket intézett. 7. A szovjet kormány német hélk észérvé (lés tervesete következő alánokon A Németország elleni háboní befe­jezése Óta csaknem hét esztendő telt el és Németországnak még mindig nincs békeszerződése, az ország ketté van szakítva, más államokhoz viszo­nyítva továbbra sincs egyenjogú hely értben. Ennek a nem normális álla­potnak véget kell vetni. Ez felel még az összes békeszerető népek törekvé­seinek . A német békeszerződés mielőbbi megkötése nélkül nem tehet bizto­sítani a német nép jogos nemzeti erdekpfnek igazságos figyelembe­vételét A 1 némrt békeszerződés megkötésé nék nagy jelentősége van az európai béke megszilárdítása szempontjából. A német békeszerződés ehetővé teszi, hogy végérvényesen megoldjak a má­sodik világháború következtében elő. ál!!_ kérdéseket. E kérdések megoldása létérdeke azoknak az európai álla­moknak, amelyek szenvedtek s hitleri agressziótól, különösen pedig Német ország, szomszédainak. A német békeszerződés megkötése elősegíti majd az egész nemzet­közi helyzet megjavulását és ezzel hozzájárul a tartós béke megte­remtéséhez, A nemet békeszerződés megkötésé­nek meggyorsítását az a körülmény Teszi szükségessé, hogy a két ízben világháborút kirobbantó néniét milita- rizmus újjáéledésének veszélyét nem hárították ci, minthogy a potsdami értekezlet megfelelő rendelkezéseit még mindig nem teljesítették. A német békeszerződésnek bizto­sítania kell a német miutafizirms és a ué-niet agresszió líjjáéledési lehetőségének elhárítását. A német békeszerződés megkötése megteremti a német nép számára a béke szilárd feltételeit, elősegíti a potsdami határozatok értelmében Né metországnak, mint egységes, függet­len, demokratikus és békeszerető ál­lamnak fejlődését cs biztosítja a né met nép más népekkel való békés együttműködésének lehetőségeit. Ebből kiindulva a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagybri­tannia és Franciaország kormánya el határozta, hogy késedelem nélkül hoz •íálát a német békeszerződés «/dolgo­zásához. A Szovjetunió, az Amerikai Egye­sült Államok, Nagybritannia és Érán ciaország kormánya azt tartja, hogy a békeszerződést az össznémet kormány személyében Németország részvételé- ' cl kell előkészíteni és hogy a német 2. 3. békeszerződést kell felépíteni: ■4 nemet békessevvndes . alapjaii RÉSZTVEVŐS: Nagybritannia, a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Francia ország, Lengyelország, Csehszlováké, Belgium, Hollandia és a Németország elleni háborúban fegyveres erejükkel résztvelt más államok. POLITIKAI RENDELKEZESEK: 1 Németországot egységes állam * * ként á-Al ják helyre. Ezzel vé- getvetnek Németország széttagoltságá­nak és lehetővé teszik az egységes Németországnak független, demokrati­kus, -békeszereíő államként való fej­lődését. A megszálló hatalmak minden fegyveres erejét legkésőbb a békeszerződés éleibe.epésének napjá­tól számítolt egy éven belül ki kei! vonni Németországból. Ezzel egyide­jűleg felszámolnak minden Németor­szág területén lévő külföldi katona: támaszpontot. A német nép számára bizto­sítani kell a demokratikus jo gokat azzal ,hogy minden német jog­hatóság alá tartozó szemé.y,- tekintet nélkül fajára, nemére, nyelvére, vagy vallására, élvezze az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, bele­értve a szólás-, a sajtó- és a vallás- gyakorlás szabadságát, a politikai meggyőződés szabadságát és a gyü.e kezesi szabadságot. A Németországban biztosítani ’* kel! a demokratikus pártok és szervezetek szabad működését. Ugyan­akkor jogot kell adni ezeknek a pár toknak és szervezeteknek ahhoz, hogy szabadon dönthessenek belső ügyeik­ben, kongresszusokat és gyű éseket tarthassanak^ élvezhessék a sajtó és a kiadói szabadságot. CT Németország területén nem sza • bad megengedni a demokrá ciával és a béke megőrzésének ügyé vei szemben ellenséges szervezetek működését. A német hadsereg minden volt katonájának, köztük a tisztek nek. és tábornokoknak, minden volt nácinak — kivéve a büncse ekrnények elkövetéséért büntetésüket letelte rz? mélyeket .... minden más német állam. 6. polgárral egyenlő állampolgári és po­litikai jogokat kell adni; hogy részt- vehessenek a békeszerető, demokrati kus Németország építésében. Németország kötelezettséget vállal, hogy nem csatlakozik egyetlen olyan koalícióhoz vagy kato­nai szövetséghez sem, amely a Né . metorszag ellen vívott háborúban fegyveres erejével részivett bármely állam ellen irányul. TERÜLET: Németország területét -a nagyhatal­mak potsdami értekezletének rendel­kezéseiben meghatározott határokkal állapítják meg. GAZDASÁGI RENDELKEZÉSEK: Németországra semmiféle kor’áto zást nem rónak békés gazdaságának fejlesztésében, amelynek a német nép jóléte növekedését kell szolgálnia. Németországnak más országokkal folytatott kereskedelmét, tengeri ha józását és azt, hogv eljusson a világ­piacokra, sem akadályozzák sermmifé e korlátozással, KATONAI RENDELKEZÉSEK: ^ Németországnak megengedik. * hogy az ország védelméhez szükséges nemzeti fegyveres (száraz földi, légi és haditengerészeti) ereje legyén, Németországnak megengedik, hogy hadianyagot és haditechnikai felszerelést gyártson, de ennek raenv- nvisége vágy típusa dem lépheti túl azokat a határokat, amelyeket a bé keszerzödéssel Németország számára megállapított fegyveres erők szükséglé­téi megkívánnak. NÉMETORSZÁG ÉS AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE: A Németországgal békeszerződést megkötő államok támogatják Német ország felvételi kérelmét az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjai sora ha. Gascoigne, O’Shaughnessy és Bríon va! urak közölték, hogy az említett jegyzéket és a német békeszerződés ^lapj.air«»l szóló tervezet#- átadják kor­mányaiknak, . i'>!y Wacher* fiijrfrnbp vpWíi Stuttgart (ADN"): Lilly Wächter, bátor. német békeharcosnő hétfőn délután nagyszámú stuttgarti nő ki sérefebéin megjelent az ÜSA katonái törvénysz-ékének épületében. Mielőtt megkezdte volna büntetése kitöltését, a következőket mondotta: ..Nem azért kezdem meg büntetésem kitöl­tését, mert bűnösnek érzem magiam, hanem, mert továbbra is védelmezni akarom az igazságot és szabadságot. Tudom hogy nem vagyok egyedül, mert velem van minden békeszerető ember.“ A stuttgarti nö-k, akik LiFy Wach- tért elkísérték a börtön - kapujáig, szavalgkórusba-n követelték a hősei kű békeharcosnő sza badonbo csáfását A baktér um fegyver alkalmazása a nemzetközi egyezmények nyílt megszegését jelenti Joliot-Curie felhívása a világ közvéleményéhez Paris' (TASZSZ): Áz Humanifé D imán ehe közli Frederic Joliot-Curie. 'nek a Béke Világ-tanács erőkének a világ közvéleményéhe-z intézett fieL hívását: A felhívás rámutat arra, hogy a baktériumfegyver alkalmazása a nem zetközi egyezmények nyílt megszegé­sét jelenti. Ezek a bűnös cselekedetek ellent* mondanak a béke hívei világkon­gresszusa varsói határozatainak, me­lyek a népek akaratát. fejezik ki. E'« lenfmondanak azoknak a határozatok, nak. amelyek a baktérium.. a vegyi és egyéb tömegirtásra alkalmas fegy­elő. Az a hatszázmillió férfi és nő, aki támogatta a stockholmi felhívást, vi’ágosan kifejezte akaratát, hogy nem engedi meg az ilyen gyilkossá- gok. megismétlését A népek ma képet alkothatnak maguknak arról a veszélyről, amely őket fenyegeti és azokról a szörnyű eszközökről, 'amelyekkel igyekeznek őket meg fél említeni. A közvé'emén y nek fit fa koz'nia kell d büncselckmi» verek alkalmazásának eltiltását Írja ínyek ellen A Koreai Közpouti Távirati Iroda tudósítása az amerilia ak b«>kiér*nmtamadásairól Phe-man (TA.SZSZ): A Koreai Köz. ponti Távirati Iroda jelenti a nyu­gati arcvonalról. hogy február 25 tői 29-ig öt nap • alatt a nyugati fronton lévő -Imbu térségében, úgyszintén a mögöttes terülteiken lévő Csanpun, Kim csőn és Jón csőn körzetben az amerikai repülőgépek több. mint 40 alkalommal dobtak le baktériumbom­bákat. Amerikai repülőgépek néhány nap. pal ezelőtt több baldériumbombát dobtál; le Észak-Phenian tartomány, Cserszan körzetének Buszé járásában. február 28 á-n amerikai éjszak«'* bombavető gépek Toszan körzet Kg­'s am falujának térségében több alván bombát dobtak le, amelvek 30 méter­rel a föd fö’ott felrobbantak Levő. hanási helyüktől számított 120 méte reg körzetben rengeteg fertőzött ro­varra bukkantak. Mindazokban & térségekbe és helységekben, ahol ilyen bombákat dobtak le, jérványellenes osztagok pusztítják a rovarokat. A lakosságot beoltják a járványok éPlen. A koreai néphadserege topfiraacsöokságának hadijeíen’é'íe Phenjan (TASZSZ) A Koreai Népi Dem okra! ikus Köztársaság néphadse­regének főparancsnoiksága közölte, hogy a koreai néphadsereg alakulatai, szorosan egy ü timűköd ve a kínai népi önkétesek egységeivel, valamennyi arcvwi álon helyt felentőségfi hasreet vívnak. Márcíns 10_én ellenség*? repülőgé­pek támadást Intéztek Vonsseas, IVampho és Szunzsan térsége ellen. A néphadsereg légvédelmi egységei le­lőttek hat ellenséges vadászgépet. Az olasz és francia munkásság harca A mowlecatiuí szlpájk (űllépíe a líérliauc kereteit Róma (MTI): Az egyre nagyobb arányokban kibontakozó olaszországi bérharc kiemelkedő eseménye volt özekben, a napokban a montecatini Vegyiipari monopólium érdekkörébe tartozó üzemek és bányák 45 ezer dolgozójának álteános negyvennyolc órás sztrájkja. Montecatini 45 ezer dolgozója sztrájkjának különös jelentőséget ad a körülmény, hogy az Olasz Kom munista Párt épp g napokban terjesz tett elő törvényjavQslatot az óriási vállalat államosítása érdekében A most lefo yt 4-8’órás sztrájk tehát túllépi a bérharc kereteit és nyoma­tekot ad azoknak a javaslatoknak, amelyeknek céljá szerkezeti változá­sokat előidézni az olas7 gazdasági életben. Montecatini dolgozói “ különösen a bányászok — sztrájkjukká] egyben szolidaritást vá'laltak a már 45 nap óta sztrájkoló szicíliai kénbányászola kai is, akik szintén béremelést és 1400 munkanélküli alkalmazását követelik. Franciaországban is sztrájkkal harcolnak a dolgozóit es. Jobb élctfeliétctekcrt Pán** (MTI): Brest egyik nagy vál­lal at áriak dolgozói már 19 napja sztrájké nak. A b resti villamos válla­lat dolgozói szintén folytatják sztrájk­jukat, mert az igazgatóság szombaton nem elégítette ki bérköveteléseiket. . Nantesban a villamosvasúti dolgo­zók szombaton délelőtt 11 órától es­tig és vasárnap délelőtt figyelmeztető sztrájkot tartottak béremelést köve­telve. Az északi randa-őrs zágá Valencien­nes környékén mintegy 10 ezer vas* és fémmunkás folytat sztrájkot bér» emelési követelése aláiáinasztásár&­Bordeaux 1300 dokkmunkása meg­tagadta, hogy hadianyagot rakjon fel az Atlas nevű hajóra, amely Marok- kába indul tZT LÁTTAM JUGOSZLÁVIÁÉIN K íi»f«! Gaiwaüi, " tlseiszíovál Köztársaság e ni e BerliÉe marói! Ser... -VDN): A Csehszlovák Táv. 'rati Iroda jelentése szerint Klemen* .joítwald, a Csehszlovák Köztársaság elsőke és félesége, Wilhelm Piecknek, % Német Demokratikus Köztársaság elnökének meghívására hétfőn, már- tins 10-én a-/ éjszakai órákban hiva- laos látogatásra a Német Demokra­tikus Köztársaságba utazott. ^ Cseh­szlovák Köztársaság elnökének, kísé. tetőben van: Villám Sirokv miniszter alhökhelyettes, külügyminiszter és a ormány több más tagja, a csehszlo­vák politikai és társadalmi élet több képviselője, a Csehszlovák Köztársa­ság berlini é.s a Német Demokratikus Köztársaság prágai dipomáciai misz. sziójónak vezetője. A Német Demokratikus Köztársa­ság tájékoztató hivatala közli'. Kle- jment Gattwald, a Csehszlovák Köz­társaság elnöke és felesége, valamint a csehszlovák kormányküldöttség fo­gadására a határra utazott Georg | DerVinger külügyminiszter. (Novoje Vremja, 1952, (>. sz.) 1951-ben akaJmam volt ellátogatni Jugoszláviába, Mélyen megrendített mindaz, arait ott láttam. És bár nem vagyok hivatásos újságíró, Angliába való visszatérésem alkalmával felül­kerekedett bennem az az óhaj, hogy leírjam a mai Btiarádban szerzett be nyomásaimat. “A Belgrad délike éti részében fekvő Dedimje .kerület — volt királyi ne gyed. Sűrű lombok között pompá- sabbnál pompásabb villák váltják egymást. ^ tér faszok árnyas gyü­mölcsöskertekbe mennek át, festői lu. gasokkal és, 'ezüstösvizű szökőkutak kai. Me eg napokén vízzel tő"tik még a tága-s medencéket A városi közle ' kedés zaja nem bontja meg a kerü­let életének finom csöndjét: lakói modern ás főkép zajtalan gépkocsi, kon közlekednek. Dodin jón lakik mos: « ütnisfa ve. zetőség. A buja zöldből magasra emelkedik egy fehér épület — Tito szállása, ' Udvartartása Fehér Házinak nevezi ! Deditije lakóinak nyugalmára szu ronyók vigyáznak. Majdnem mindén bokor mögül egy egy' titkosrendőr mered a szembejövőre. A kerületben a titóista hadsereg válogatott, égysó» gifci vannak elszállásolva. Innen igazgatja Tito Ranikovics ktikkje az országot, innen préselik ki az utó *só csepp vért is a népből. Ide- ion Allan, amerikai követ, hogy ..tanácsokat4' hozzon a washingtoni főkolomposoktól. Az a rikító pompa ameivbvn Tito klikk*e él. különösén szembeszökő a munkásnegyedekben és falvakban uralkodó ' nyomorral és éh'Tisóqgel összehasonhTva. \ nép elétszinvoná­amerikai hentesek nyitván úgy gon­dolják, hogy az ágyú tölte éknek nem feltétlenül szükséges jól táplál tnatk lennie. Lucas, volt amerikai szenátor a titóista Jugoszláviának nyújtandó ., segítség“ kérdésének megvitatása­kor kijelentette- „Az Egyesült Alá- mokban egv amerikai, hadosztály ellá­tása és fenntartása 176 millió dollár­ba kerül; 38 millió dollárért 32 jugo­szláv hadosztályt kapunk“ Késő este térnek vissza barackjaik­ba a fiatal építők csapatai, akiket oktatás ürügyével valójában kény­szermunkára fogtak. Siralmas és ki­ábrándító látványt nyújtanak az agyonsanyargatott és meghajszolt fi­úk és Lányok oszlopai. Kü önosen széleskörűen alkalmaz­zák az ifjúság ingyenes kényszermun­káját a katonai építkezéseknél. A kényszermunka egyébként nem­csak az ifjúság, hanem Jugoszlávia egész felnőtt lakosságának is osztály, része lett a titóidák ez,- a munkát képmutatóan önkéntesnek nevezik.. Az „önkéntességet“ azonban itt egy egészen egyszerű módszerrel érik ■ el. A „népfront“ titóista szervezete határozatot hoz, amelynek értelmében minden tagja köteles bizonyos számú órát ingyen dolgozni az államnak.— 1951-ben a normát 180 órában á lapí­tották meg Minthogy Jugoszláviában majdnem minden felnőtt embert be- vettem a „népfrontba“, — függetlenül attól, akart-e vagy sem, — majdnem az egész lakosságot bevonják a kény­szermunkába. Azokat pedig, akik meg merik tagadni a határozat vég. rehajtásét, nyomban a népi demokrá­cia híveinek minősítik és átadják Rankovics Gestapo gépezetének. la állandóan süllyed, 1951 októberé­ben és novemberében újabb áremel­kedések voltak, ami jelentőse,n csök­kentette a munkások és tisztviselők amúgyis nyomorúságos jövedelmét. Az áremelkedés tovább folytatódik Az országban ugyan bevezették a közszükségleti cikkek szabad keres­kedelmét, de az árak olyan magasak, hogv a munkások és tisztviselők nem képesek vásárolni. A gyengébb ruha­szövet métere 7—9000 dinár, egy pár közepes minőségű férficipő — 5000 dinár, a női cipő 7000, a finomabb cipő — 12—13.000 dinár, egy pár pamut fehérnemű 1800 dinár. Ugyan­akkor a közepes szakképzettségű munkás vagy tisztviselő keresete nem haladja meg a havi 3 4000 dinárt. Begrádban csak elvétve talál az ember jólöltözött lakosra. Ezek is ja­varészt a titóista udvar kegyencej és a burzsoázia képviselői. Amt Belgrad iák osságának tömegeit ill cd, kopott cipőkben .viseltes ruhákban, eiszag- gatott sapkákban járnak, A fiatat lá­nyok a iöváros utcáin durva lenvá szonból varrt ruhákban sétá nafc. Az emberek eladogatják azokat a holmi kát, amelyeket éveken át használtak és amelyekbe, hozzászoktak. Kénye­lemre már nem is gondolnak, na. gyobb gondot okoz a kenyér meg­szerzése. A jugoszláv városok utcáin gyak­ran lehet szakaszban, csoportosan, vagy egyenként haladó katonákat látni Kimerült, lesoványodott, embe­rsík, piszkos, gyakran szakadt ruhák ’bau és yukas cipőben. Amint látha- ; tó, a hírhedt ..amerikai segítség“ ne-m elégséges ahhoz, hogy élelemmel és ruházattal ellássák a páratlanul fel. duzzasztott, jugoszláv hadsereget. Az 81

Next

/
Thumbnails
Contents