Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)
1952-03-11 / 59. szám
2 W H p !. ö 1052 MAftCtW 1f G&a Eß-Laf kínai kölügymioiszler tiltakozó nyilatkozata az imperialisták babtéríumháborúja ellen Peking (Uj Kána) Csu En-Laj, a Ki- iaai Népköztársaság központi népi kormányának külügyminisztere már. <eius 8 árr nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy az Amerikai Egyesült ÁJamok kormánya bakteriológiai fegyvereket hasznú- -a kínai nép pusz. Vitására és repülőgépei ismételten behatolnak kínai terület fölé. ~ Az amerikai agressziós erők * mondotta többek között a nyilatkozat — február 39 és március 5 között 68 kötelékben összesen 44S repülőgépet kü'dfek Kína északkeleti területei tőié. Az amerikai repülőgépek nagy mennyiségben dobiak baktériumokkal fertőzött rovarokat Fusun? Sziámin, Anluiig, Kvantien, Uin- kiang térségére és niás északkelet kínai területekre. Ezenkívül bombázták és fedélzeti fegyverekkel- lőtték L.inkiang és Csatig- fie-nhokau térségét. Tekintettel arra. — folytatja Csu Én Laj nyilatkozatát — hogy az Egye sült Államok kormányának repülőgépei ismételten nyí-tan behatolni merészeltek kínai terület fölé, bakié fiúmmal fertőzött rovarokat szórtak és bombákkal, fedélzeti fegyverekkel válogatás nélkül gyilkoltak kínaiakat: továbbá tekintettel arra, hogy az amerikai kormány ugyanakkor 'halo, ga'ja a koreai fegyverszüneti tárgya fásokat és —■ meghosszabbítani. vaCa- mint kiterjeszteni igyekezvén a koreai háborút — akadályozza a koreai kérdés békés rendezését. A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya felhatalmazott, hogy s legerély es éhben tiltakozzam az Amerikai Egyesült ÁHa- TOrtk kormányának ezen példátlanul kegyetlen és brutális affresz- srtös cselekedetei és provokációja ellen. A kínai nép sohasem tűri el az Egyesült Államok kormányának ezen brutáüs bűncselekményeit. A jogos ha raggal eltöltött kínai nép ellen áfása csúfos kudarcra kárhoztatja ezeket a gaztetteket. —, A Kínai Népköztársaság központi népi .kormánya ezennel kijelenti: az amerikai légierőnek azokkal a tagjaival, akik behatolnak Kína légiterébe és baktériolőgiai fegyvereket használnak, fog.sácbacsé- siik esetén, mint háborús bűn Ősökké) bánik, , A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya ugyanakkor kijelenti: az Amerikai Egyesült Államok kormányának visefnie kell a teljes tele lősséget mindazokért a következnie nyékért, amelvek abból erednek, hoev amerikai repülőgépek behatolnak Ki na légi terébe, bakteriológia: • fegyvereket- használnak és vá’ogatás né’küí ledobott bombáikkal Va'amint fedél, zefi fegyvereikkel kínaiakat gv-lkólnak meg — fejeződik be a nyilatkozat. A Z«emnÍMSís5ba« vezércikkben fog5átkozik Csu En-'Laj kül ügy-minis ztter tiltakozó nyilatkozatával. „Ez a hivatalos nyilatkozat — írja többi között -— a kínai nép mc-gmá- sítbuhatlan akaratát fejezik ki és mé-'v felháborodásának ad hangot az a me.. rikai agresszorok ama kísérlete fölött, hogy kiterjesszék a koreai háborút és bakteriológiai hadviselést folytassa nak. Az amerikai agresszorok égész bizonyosan elnyerik súlyos büntelésü ket és meg kell fizetniük gaztetteik ért. . ■ ' A kínai nép semmilyen amerikai provokációtól sem fél, mert nagyon jól tudja, hogy mennél elszigeteltebb és reménytelenebb az ellenség' helyzete, annál őrültebb eszközökhöz folyamodik. Az amerikai agresszió ellen küzdő, Koreát támogató nagy mozgalom még fokozottabb méreteket ölt és a kínai, valamiint a koreai nép hős fiai még súlyosabb csapásokat mérnek a ke gyetlen- amerikai agresszorokra. Mim den búk esz ere tő és beosü'etes nép mellettünk áll abban a harcban, amelyet az amerikai hóhérok szörnyű gaz'-rf temek megfékezi:fért ,gs a bűnös'.k szigorú megbüntetéséért vívunk, A csatlós országok kormányai most döntő válaszút előtt állnak, folytatja a fap, azok, akik osztoznak az ame rikai agresszorok gaztetteiben, támo. gatják, vagy bármi-yen címen leplezni igyekeznek azokat, egyszersmmden kopra megmutatják, hogy az ameri kai agresszorok lakájai és — az ame rikai agresszorokhoz hasonlóan — az emberi igazság és a biztonság halálos ellenségei.“ A keresi népliatersi fspranssiolsápna'í haiije’estése Plienjan JTASZSZl A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főearanesnoksáea jelenti: A néphadsereg egységei szoros együttműködésben a kínai népi önkéntesek osztagaival, védelmi harcokat vívnak az ellenséggel. Március 7-én és. 8-án az ellenség egyes frontszakaszokon helyi jelentőségű támadásokat indított. \ népi csapatok visszaverték az ellenséges támadásokat és ember- és hadianyag, veszteségeket okoznak az ellenségnek Az ellenséges repülőgépeikre vadászé lövészek március 8-án lelőttek 2 ellenséges repülőgépet A Pravda a Szovjetunió 1952. évi állami költségvetéséről Moszkva (TASZ SZÍ A Pravda va- •cárnapi számában G. Rass-zagyln- szem •eíró szembeállítja a Szovjetunió álla mi költségvetését a kapitalista országok költségvetésével. Mennyire mély az elkentét egyrészt .? Szovjetunió és a népi demokratikus országok állami költségvetése, másrészt a kapitalista országok költségvetése között!—- írja. A szovjet állam és a népi demokratikus országok költségvetése a békés építő munkát, a dolgozók anyagi és kulturális színvonala nhk szüntelen emelését szolgálja. Az agresszív északatianíi szövet sééhez tartozó országok költségvetése szembetűnően bizonyítja, hosy az amerikai-angol imperia. listák új világháborút készítenék elő. A Szovjetunió 1952. évi költségvetését jellemző adatok ismét leleplezik •' a háborús gyújt ogat ók at és megírni tátják minden népnek, hogy a Szovjetunió a béke és a békés nemzetközi együttműködés következetes politikává' folytatja. Rámutat, hogy a szovjet kÖ'Sség- vetés nem ismer deficitet. Ezzel szembon a kapitalista országok költségvetése nagy költségvetési hiányt mutat. A szovjet költségvetés a békés épí íömunka költségvetése. A Szovjetunió hák nincs semmiféle agresszív terve és> egyetlen országot, egyetlen népet sem fenyeget. 1952-ben t>z ers:'*1» Rédclinrre az ■ állami költségvetés kiadásainak 23,9 százalékát irányozzák elő. Ezzel szemben az USA katonai előirányzatai az állami költségvetésnek több, mint 80 százalékára rúgnak. Angliában a katonai kiadások az egész költségvetés 50 százalékát, Franciaországban 59 százalékát, Olasz Dessau (ADN): Dessau városa pénteken nagygyűlésen emlékezett meg a város bómbázásánák 7. évforduló, járói. A nagygyűlés ünnepi szónoka, Otto Grotevzohl, a Német Demokrat! kus Köztársaság miniszterelnöke, éle sen szembefordult az Ädenauer-kor mány politikájával. „Adenauer ama frázisai mögött, hogy ,európai , véde- lemre és együttműködésre' van szűk- ség, ama hazug megállapításai mö gött, hogy keletről állítólag támadás fenyeget, nincs egyéb — mondotta, — mint az a szándék, hogy isméi fel állítsák a régi fasiszta haderőt ameországban 50 százalékát emésztik fe A kapitalista országok költségvetése egyáltalán nem veszi, figyelembe a dolgozók; (létérdekei! és’ szükségleteit. A Szovjetunió állami költségvetésének szembeállítása a kapitalista országok költségvetésével — írja befejezésül — világosan mutatja a szovjet állam, az egyetemes béke bástyája hatalmának további fejlődését elősegítő szovjet szocialista gazdaság nagy elő nyelt. , rikai főparancsnokság a’att és üj im perialista háborút készítsenek elő a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság és Európa mindén béke- szerető népe ellen. A német nép tisz Iában vana azzal, hogy számára csu pán egyetlen út van: a potsdami megállapodásban előírt egységes, béke- szerető és demokratikus Németország megteremtése Ez az út a németek békés megértésének útjára, az az, irt, amelv a háborús keretszerződés he lyelt az igazságos békeszerződéshez vezet.'' Groteivnhí miniszterelnök beszéde egy dessouí nagygyűlésen Megnyílt a „Rákosi elvtárs élete“-kiállitás Rákosi Mátyás 60 születésnapja. aL kaiméból a Magyar Munkásmozgalmi Intézet ,.Rákos] évtárs élete“ címmel kiállítást rend ez étit. A kiállítás' meg nyitó ünnepségét vasárnap délelőtt tartották meg az intézet új Bz-ékhá zában, A kiállításit Horváth Márton, a Magyar Dologzó-k' Pártja Politikai Bizottságának tagja nyitotta meg. ~ Rákosi elvtárs harcos életét megmutatni falitáblákon, üvegszek vényekbe rejtve — nehéz váíalkozás — kezdte beszédét. ^ munkásmozga. iombari eltöltött több, mint negyven évéből legialább harminc az illegális forradalmi harc évtizedei voltak. Az ilyen évek nem kedveznek a fényké, Dek és a múzeumba helyezhető em- léktárgyaK gyűjtésének. A uaÁléikor diákforradalmárja, a tanács Köz társaság hős népbiztosa és hadvezére, a Kommunista Intemacionálé titkára, az illegális Magyar Kommunista Pár1 újjáteremtője nem üvegszekrények 1 számára, hanem a magyar nép fel szabaditásához, végső győzelméhez gyűjtötte forradalmi tapasztalatait —- Annál becsesebb, valóságos ereklye számunkra a kevés kép és adat-, amely legalább jelzi, hogv a magyar és nemzetközi munkásmozgalom leg nehezebb frontszakaszain és Moszkvában, a szocializmus fővárosát an, a világ dolgozói nagy vezéreinek, Leninnek és Sztálinnak közvetlen tanítványaként, vagy a másfél évtizedes fasiszta börtönrabság idején, az emigráció népünket mozgósító évei alatt hogyan tett & mi Rákosi ev. társunk a magyar munkásosztály leg nagyobb hadvezére, a szó cm izmus első építőjévé Magyarországon. Rákosi elvtárs nem egy csatát nyert a magyar nép sok évszázados harra1 an, hanem egységes, harcedzett és min- áldozatra kész hadseregének éb'n, nagy pártunk élén, — népünk végső győzelmét vívja ki a földesúri mér. nokság, a kapitalista kizsákmányolás, az imperialista rabszolgaság ellen. — E kiállítás csak mint csepp a tengert, úgy tükröz] a magyar nép nagy vezérének életútját, de így is felbecsülhetetlen tanulságokat rejt magában, — Megianít ez a kiállítás arra, hogy tz igazi hazaszeretet és a proletárnemzetköziség elválaszthatatlan egymástól Rákosi elvtárs tudta és min dig hangoztatta, hogy népünk é-uszá, zados szabadságharcai azért buktak el sorra a múltban, mert magunkra maradtunk, mert népünknek nemiol. tak barátai és szövetségesei. 'mert a magunk ügyét nem. tudtuk szorosan hozzákötni az emberiség nagy haladó mozgalmaihoz, ö tanított meg minket arra, hogy a hazaszeretet és a Szovjetunió szeretete egy és agyo-n- az. Ö tamított meg arra, hogy nemze tünk függetlenségének védelme s * Szovjetunióhoz és a népi demokrá. ■ ciákhoz fűződő testvéri szövetségünk ápolása egy és ugyanaz, —- Es arra is figyelmeztet ez a ki állítás, hogy a hétköznapok odaadó, kihagyás nélküli, egyenletes munká jában, a. tárgyi tudás és u szakmai ts- , m-retek elsajátításában milyen feladatok várnak még ránk. Minden kommunista, akinek Rákosi éívtárs a példaképe, szélesítse műveltségét, szüntelenül gyarapítsa szakmai isme rőtéi, ismerje meg a szocialista kul iára nagy vívmánvait. .Rákosi elvtársnál a tudás, a hihetetlenül soko'datú és széles műveltség az osztályharc éles fegyvere, mely nélkül nem oldhat juk meg a szocializmus felépítésének bonyolult íeladatait. — És tanuljuk meg Rákosi elvtári életének történetéből a vezető és a nép eggyéjorrottságát. Az ajándékok özöne, amely megákaszíhatatlanül, fé. kezhetetilenüi áradt Rákosi elvtárp. 60. születésnapjára, az odaadó szere, tét megható jelei, egész dolgozó né. piink pé'dátláp ragaszkodásáról beszélnek. Egynek érzi magát népünk Rákosi elvtárssai, akinek szenvedésekkel, önfeláldozással teli életútjában saját elmúlt szenvedéseinek, rab. ságánaik, sokszázados szalyadságváf gyának megtestesülését látja. Szereti, ragaszkodik népünk Rákosi ehtárs- hoz, meri győzelmes szabadságharcának legnagyobb hadvezérét tiszteh benne Csak azt szereti így a n&p, aki ügy szereti a népet, mint a mi Rákosi elvtársunk. ~ Ez a kiállítás, amely Rákosi eh?, társ harcos életét mutatja meg, vál jón pártunk, népünk, ifjúságunk nevelő iskolájává. A kiállítást a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében megnyitom. úr A két teremben e:helyezett kiállítás képeivel, tablóival és egyéb do, kumientumaivai bemutatja a magyar nép szeretett tanítójának életét, harcát, amely összefonódik a magyar nép küzdelmével, felszabadult hazánk felvirágzásával. Rákosi Mátyás élettörténetét bemutató kiállítást a 60. születésnapjára érkezett sok ezer ajándékból rendezett, haitalímas kiállítás egészíti ki. am&iy megmutatja népünk végtelen háláját és szeretelét nagy vezérünk és tan!« tónk iránt Meg;e;enl az imperialisták intervenciós politikáiét leleplező német „Fekérkonyv" A Szikra kiadásában magyar nyelven megjeleni a „Fehér-könyv az amerikai-angol intervenciós politiká ról és a német imperializmus újjá élesztőséről Nyugat-Némelországban“ című kiadvány. A Fehérkönyvet 1951 augusztusában a Demokratikus Németország Nenizeíí Frontjának Orszá. gos Tanácsa állította össze. A Fehérkönyv nagy politikai jelentőségű dokumentum, kizárólag hitele? adatokra épült. Antoine P»nay, a fusis'ía korok bizalmi -embere — az új franc a miniszterelnök Antoine Piriay, az űj francia miniszterelnök, a legreakciósahb kalandor politikusok közé tartozik. 1940 júliu- sábhn megszavazta a nemzetgyűlés feloszlatását, Franciaország átalakuló sát fasiszta rendi állammá és hozzá járult a hazaáruCó Petain államfői megbízatásához A Petain féle fasiszta kormányzat azzal háCáíta meg szolgálatad, hogy IMI január 21-é;n kinevezte a vichyi álparlament tagjává. Megkapta Petain tŰl a fasiszta érdemrendet is. Á felszabadulás után ez- a fasiszta múlt némi kelometlenséget okozott. 1045 szeptember 25-én a becsiilet.bí róság rnegválaszthatatlannak nyílva, ártotta és már már úgy Cátszoti, hogy félbeszakad politikai karrierje. De jó összeköttetései voltak és sikerült ezt 8 rendelkezést tíz nap múlva hatályon kívüli helyeztetnie. Később nemcsak politikai, hanem gazdasági síkon is bajai támadtak. A bíróság árdrágításért nagyobb pénz bírságra ítélte. Pma# ® második nlk.oimányozó nemzetgyűlés tagjaként léri vissza " politikai éCetbe. A második aíkotmá nvozó nemzetgyűlésen a Paul Rev- naud-féle „függetlenek“ csoportjában vett részt. -1948 szeptemberében a Queuille kormány gazdaságügvi á lam titkárává lett. P’even 1950 augusziu sáhan közmunka-ügyi miniszternek hívta meg, majd 1951 márciusában közlekedési miniszter "tett és ezt a tárcát • megtartotta a második Queuillle kormányban, a második P> vén-kormányban és végül Faure ka binetjében. PLnay-t a nagytőkésekhez kapcsol ja az is, hogy a bőriparosök szindikátusának nlelnöke. Az onnan élvezett jövedelmet szolgálta meg azzal az in téledésével, hogy 'gazdaságügyi ál lamlitkárként 774 százalékkal emelte a bőr árát, Ugyanakkor a legerélve sebben visszautasította a munkások minden béremelési követeléséi. Ez a rövid portré is mutatja, hogv Pinay személyében a fasiszta körök bizalmi embere került Franciaország miniszterelnöki székébe A moh é$ #f gyermekek Nyomorúságos helysete Tito jugoszláv*ájálmn A „Reszpub’ika" című-belgrádi lap nemrégiben adatokat közölt a jugo sz'-áviaj halandóságokról. 1947-ben Ju goszláviában 12.59, 19'49-ben már 13.53 volt a halálozási arányszám Jugo sz ávia’ egyes -vidékein még ennél is magasabb a halandóság. Miért? Az a ábbi adatok választ adnak erre a kérdésre Jugoszlávia ban egv munkás vagy tisztviselő havi kéréséit: 30hX>, jobb esetben 4000 dinár, Egy négytagú család létminimuma legkevesebb havi 30.000 dénár és ebben üv összegben csak az • étke zésre, a. kukásra és a közszolgáltató sokra fordított költségek,vannak ben ne. Az egyszerű jugoszláv család te. hát jéglényegesebb szükségleteinek is mindössze egytizedét tudja kielégíteni. Ha ehhez hozzávesszük a szörnyű rnuDika feltété; ekét és egészségügyi viv szonvokat, nyomban terméS'Zetesn^k találjuk, ha a járvány k és belegsé gek ilven nagy számban szedik ál do/ataikat. Különösen nehéz Jugoszláviában a nők sorsa. A "nők már kora reggeltől kezdve kénvteJenek sorbaóllni, hőgy, megfizfethetet énül drága áron valami csekélysége: vásárolhassanak családik számira. A titói«ták ugvanis külföldre szállít ;ák av éVmistert, hogy katonai kiadásaijcat fedezzék köz. szükségleti cikkek-t pedig úgyszólván egyáltalán nem termelnek, hi szén az üzemek hadiipari termelésre álltak. A dolgozó nők helyzete sem irigy, lésremóltó. A . titóisták a legnehezebb munkákra fogják á női munkaerő, ket, o!ya,jj munkaterületeken, ahol a gépesítésnek nyoma sincs. Bányák, ban és ércfejtökben, a fakitermelő seknél1, a vasút és műútépítkezések, nél A női munkások naponta 10—12 órát do goznay rendkívül csekély ösz- szogórt és ha elbocsátásra kerül sor, legelőször őket küldik eil. A dolgozó anyák gyermekei ma. gukra vannak hagyva, mert a böl csődékben egy gyerekért 200 dinárt kelti fizetni, ami megfizethetetlen a mnnkásasszonyok számára. Jugosízláviábán 455 ezer nyilván, tartott árva szolgál a városi és falusi gazdagoknál. Egyedül Szerbiában 31.645 olyan gyermek van, akinek az apja éleseit a háborúban, viszont a gyermekotthonok csupán 1600 gy°r mek befogadására alkalmasak. A többieket kisaolgá’tátják a sors vagy a crazdágok önkényének.De nem irígvlésreméltó azoknak a sorsa sem. akiknek sikerült a men helyekre bejutniok. A „Politika“ cí mű ti tóista lep így írja le a gyermekek életét a belgrádi Vasal iervszfes, utcában lévő központi internátusbán: „A.z internátusbán 245 fiú és Lány van, pedig itt legfeljebb 80 embert lehetne elhelyezni. A szűk és vakolatlan szobákba 10—15 keskeny ágy van összezsúfolva.' Az ágyakon kettesével a'sz-anak a gyermekek és egy- egy szobában 20—30um tartózkodnak éjjelenként, bár a levegő alig elég három embernek.“ A zemuni „Nikola Ribarics“ gyor- mekotthon igazgatója, Gojko Bajai' gics árrá a kérdésre, hogy miért, verik a gyermekeket, ígv válaszolt: „A hadseregben az őnnesternek jogában ál] a fegyelem megszegéséért lőfegyvert is használni, magúk pedig az* akarják, hogy ne zabolázhassuk, m-eg ezeket a fenevadakat.“ A jugoszláv dolgozók gyermekeinek' nincs gyerekkoruk. Sokan már 10 éves korukban kénytelenek munkáit; vállalni. Az „Uj Be’grád“ építésénél is több gyerek .brigád dolgozik. A gyermekek a felnőttél együtt napi 10 —12 órát dolgoznak. A jugoszláv dolgozó asszonyok azonban nem nyugszanak be e a ke serves he'yzetbe és a férfiakkal eervütt önfe’áldozóan harcolnak országuk szabadságáért és fikngeMenség-éért. egy boldogabb, szabadabb Jugoszláviáéi*
