Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-03-04 / 53. szám

1952 MÁRCIUS 4 WRPIÖ A járási bizottságok és falusi pártszervezetek 1952. évi pártépítési feladatairól tárgyalt az MIM* iárási titkárainak ország«»«* értekezlete Szombaton dé-intán a pada men then M« gt erdőd öt t az MDF járási tiDyárni- rv«k országos érlekerJete. Az crfe-kez leien Kovaos T.stvúJi eivtárs. a Köz­ponti Vezetőség titkára tartott beszá­molót. Beszéd» »lején isn>rrfe-t!e az Mi)P II. tkongressaniaa határozatainak vég. refiajtáíáfoan . elért • eredmény&kci. tnajjd így fo ytalla: El-rtáT«* k 1 A megnövekedett ]<9ö2, évi mczőg-nrda«ági feladatok végrehajtása parancs ölő k»g »z&kaégessé. teszi. Hogy megerősítsük kúlönösrn a mezőgazda, »ég sipciaTitfta szeVt or álban és annak »egffcségével minden falóiban a párt »esető szerepét, hogy fo-kózzixk faliul v» a pártpolitikai, a párt-építő mun­kái. Ennek érdekében a következő alapvető feladatokat kei' mego Vinni, f. (A megyei és járási pártbizotteá- frok és falusi aíapsxerv&wte'k vezető ségeS s*:játrtsá!k el a gazdaság vereté vének kommunista módszerét. 2. Javítsuk a partépítő munka mi uösé.géf, építsük ki a rewttenwesem működő párták tívát. 3. Erősítsük n párt képes» tart át a pártonkívüti tömegekkel. Építsük ki « párt vezetésével a párton kívüli fa­lus?) aktivált. 4. Biztosítsuk a tömegszenvr-zolek péptves&etését * mindennek érdekében; 5. Stabilizáljuk a pártszemeket, cuteJjiVk « pártvezetés azánviwialát le Papltinik szervezeti szobaIvzala * fertneléabeő Cévő pártszervezeteinket a termelés ellenőrzésével hízza meg. Ezért a .járási prirkbizottságok, a köz. ségi páfiveze(őségék és pá rt’ :*tkárok feladata, a gazdasági vezetés, az álla­mi gazdaságok, gépállomások, tenne löszöveikezetek, a községek termelési vezetésének állandó segítése és ellen­őrzése. Hűnek érdekében a járási pártbizottságnak, a községi párt; vezetőségnek rendszeresen foglalkoz­ótok keli a községek, a szocialista swektor életének min dien részvétévé t es ebhez el kell sajátba,ni a gazda­ság vezetésének tkom-muni«la mödsze rét. A szorializmus épülése. » termelés ellenőrzése falun, nagyobb politikai és szakmai tudást követel meg párt funkcionáriusain 'klói. Megyei, járási funkcionáriusaink- fe-ak, a falusi kommunistáknak job­ban el kelt sajátítani pártunk pa. raüztpol Bikáját, Lenin ...Sztálin énről sz ó-ó tanítását. Meg kei.1 érteni, nép- í-zerüsiteni és íhelyesen keli alkal­mazni ezeket a tanításokat. Emeli ett konkrétan ismerni kell a gazdasági termelő munka legfontosabb kérdé­seit, az állatni termelési és begyűjté­si terveket, a termelőszövetkezetek alapszabályát, a munkaszervezés, a munkaegység számítás kérdéseit. A falusi kommunistáknak el kell sajá­títani és alkalmazni kell a mezőgaz­daság szocialista fejlesztésének új módszereit a szovjet agrotechnika, a fejlett talajművelés legújabb vív. «Bányait. A falusi kommunisták- a falu szo­cialista átalakítása közben neveljék, formálják át a dolgozó parasztokat. 'Á megyei és járási bizottságok és a falusi kommunisták előtt az a tör­ténelmi feladat áll, hogy a. falun is kineveljék a szocializmus hősies épí. lésének szellemében az újlípusú, ön­tudatos, szocialista embereket. Ä gazdasági vezetés kommunista termelési kérdésekkel való foglalko­zás körül pártunkban még sok a -zavar. Funkcionáriusaink, aktivistá­ink közül sokan ném értik még sem •ennek, sem a pártépitésnek a lénye­gét és a termelési feladatok megöl dósát szembeállítják a párt épí téri fel­adatok megoldásával. E téren két véglet, két hiba tapaszt álható. Az egyik, amikor a termelést elhanyagolják és az élettől, a termeléstől elszakadt öncé’ú ..párt- építő“ munkát végeznek. A másik, hogy a megyei já­rási pártbizottságok és a falusi párt- szervezetek a pártpolitikai, a pártépL iő munkát háttérbe szorítják, nem­csak segítik és ellenőrzik a mező­gazda-ági szerveket, az ÁGI. ÁMG. a tsücsk vezetését, és' a tanácsokat, ha­nem gyámkodnak a szakvezetés fe. fett, ismételten megsértik az egysze­mélyi felelős vezetést, átnyúlnak a vezetők feje felett, maguk hajtják végre a szakvezetés feladatait. he­lyettesi ük a gazdasági és állami -/.érveket. Emiatt gyakran elmosód. r*ak a határok az állami, gazdasági és pártmunka között. Ha a párfazér- v.á a tanácsok, a helyi mezőgazda- 4<ir,i • rvek a tszcs vezetőségek be- Uvé' maciik hajtják végre az opera­tó, gavxiarfiigi feladatokat, akkor ott elkerüfeeteUeimi! visszaesik. mÁsod- rendü -feladattá váíifc a pártpolitikai munka. Az egyik végletnél a terme­lés! öl, a másiknál a pártpolitikai munkától- szakadnak rá a pártszerve, '/.etek és ezért mind a kettő helyte­len. .-•A gazdasági sikerek, azok. tartós­sága és maradóndósága - fejesen a púrtszervezeti és pártpolitikai munka sikereitől függnek, ené'kül a feltétel nélktii a gazdasági sikerek homokra építetteknek bizonyulhatnak: - mon­dotta Sztálin elv;ars. Amikor párt. beli elv-társaink belofelejtkeztek a gazdasági sikerekbe, eltávolodtak a pollitikátó' ez szélsőség- volt, arai. ívért drága árat fizettiimk. Ha most egyes elv társa i nk hozzáfogva a pártmunka fokozásához, azt képzelik, hogy eltávolodhatnak a gazdaságtól, ez másik -szélsőség Jest?., amely nem kevesebb áldozatot, fog követelni. Nem szabad csaponganla szélsőségek között. A politikái' nem lőhet elválasztani a gazdaságtól. Nem távolodhatunk, el a gazdaságtól, mint ahogy rém távolodhatunk el á poli­tikától sem ... Az életben, a gyakor­lóiban a po.ifika és a gazdaság elvá­laszthatatlan. Együtt élnek és együtt halnak. És aki gyakorlati munkánk, ban el akarja választani a gazdasá­got a politikától, aki a gazdasági munkát a politikáéi munka csökkenté­se árán. akarja fokozni, vagy for­dítva, a politikai munkát a gazda­ság j munka csökkentése árán - - az feltétlenül zsákutcába kerül . . . Kö­vetkezésképpen el kell sajátítani, a gazdasági szervek bolsevik vezeté­sének módszerét, e-/, pedig abban áll, hogy rendszeresen segítjük ezeket a szerveket, rendszeresen erősítjük őket és nem e szervek megkerülésé, vei, hanem rajtuk keresztül vezetjük a gazdaságot.“ Megyei, járási pártfunkciómé dúsa­ink közül még sokan nem értik Sxtá-1 1 in elv társnak ezt a rendkívül fon. tos tanítását. Ugv állítják be; vagy a. termeléssel, vagy a pártépítéssel foglalkoznak.' mert a kettő együtt nem megy. Ez a nézet helytelen és veszélyes. A pártépítés már nevében foglalja tartalmát. Szakadatlanul építeni, erő. rátérni a pártot s mind jobban alkal­massá termi a. döntő feladati a szo­cializmus építésének megoldására. A pártépítés nem öncél, hanem fontos eszköz, biztosíték a szocializ­mus építésében a párt -előtt álló gaz. dasúgi. politikai és kulturális fel­adatok sikeresebb és gyorsabb vég. rehajíására. Nem szabad kettéválás/, tani a termelési feladatok és a párt- építési feladatok megoldását, mert ez a kettő egységet képez. A gazdasági szervek pártvezetésé­nek színvonalút emelni azt jelenti, hogy. elsősorban megjavítjuk a párt. építő munkát, a pártonbclüli életet. A párliépítő munka erősítésével és javításával erősítjük pártszervezetein­ket, növeljük szerepüket a termelési feladatok végrehajtásáért és fúóteilje. sitéséért folytatott harcban. A párl- építŐ, a pártpolitikai munka szaka­datlan .javítása teszi csak igazán le­hetővé, hogy a párlszervezel. a párt­tagság jobban megállja a helyét a termelésben. A pártépílő munka te­szi igazán lehetővé, hogy a pártszer­vezet, a párt agság minden napja a párt politikájának, a párt és a kor­mány haíá rozsdáinak következet»^ végrehajtásáért folyó harcban teljen el. Ménné-» jo-)>b lesz a falusi, párt- építő munka, ágnál erősebb lesz a mezőgazdaság szocialista szektora, annál jobb lesz az állampolgári fe­gyelem, a munkafegyelem. arm vi több élelem, löbb mezőgazdasági, ipa., ri nyersanyag fesz, annál gyorsabban halad előre a falu szocialista átala­kítása.-Sok párt titkári inkább a tanácsnál lehet megtalálni. Horváth eivtárs, a fülöpszállási függetlenített párttiikár a helytelen munka-módszer következ­tében elveszi a tanács önállóságát, az idejének túlnyomó részét a tanácsnál tölti és a tanács előtt áf;iő föladatok végrehajtására 'AY- esetek többségé­ben ö mozgósít, ő intézkedik, emel­lett elhanyagolja a pártmunkát, nem foglalkozik megfelelően a pártszerv.?, zet vezetőségi tagjainak nevelésével, a I a gs á g a k l ív i zá lásáva!. De tapasztalható ennek a fordított, ja is. Bár egyre ritkábban, de elörár- dul még, hogy a falusi tanács, a fü-gget. lenitetl elnök és tanácstitkár egyesí­teni akarja a kezében nemcsak a ta­nács, hanem n pártszervezet vezetéséi is>. amikor a függetlenített tanácséi, nők és tanácstitkár háttérbe szorítja a nem függet'enite.lt párttilkárt. át­veszi a pártszervezet vezetését és a pártszervezetet .a tan á cs- segéds zervévé, a párttag okai a, t »n ács kisegítőjévé. v égne hajtójává tesz . Rossz páidfunkcionáviii' az. aki j mindent maga akar csinálni és nem j tudja jó; foglalkoztatni a leriilpféhez tartozó funkcionáriusokat. A tanács, a mezőgazdasági szervek munkáját a vezető káderek döntik el. Az MB, a ,IB és a falusi pártvezetés fontos feladata, hogy segítsen kiválo­gatni a mezőgazdasági szerveket és a tszcs-t, az ÁGI t. az A MG t és a taná­csokat vezet.ni, feladataikat jól meg oldani kép«« kádereket. Erősíteni ke 1 az egyszemélyi felelős vezetést. Segí­teni, türelmesen nevelni és ellenőriz, ni keli őket, hagyni belejönni h mun­kába. hogy önállóan felelősön tini jók megöl ön ni a feladatokat. KI. E-zeket a feladatokat csakis a párt. építő munka minőségének javítárá­val oldhatjuk meg. Sokan még a pártkáderek között is nagyon leszfi. kitik a pártépítés fogalmát. Nemrég j megkérdeztem az egyik járási párt- ! titkárt, mit ért pártépítés alatt? ..Az!. :hogy minél) több tagjelöltet és pár­j tagot beszervezzenek“ __ felelt«. : A tag- -és tagjelöltté.!vétel valóban í itten fontos résziét képezd a pártépí. j lő munkának, de csak egy részét. ! Nem kisebb feladat ennél a káderek, ia tagok és tagjelöltek kommunista j nevetése, esrzxueLpotd t lka i szénvo-na- 11 uk t'me.ófi a tagság aktivizálása, a pártmunkába való bevonásn. a törne, j gek közötti -politikán n épn evei ő mim - ka, A pártépítés további fontos fel­adata. a pártcsoportok, a választott; pártszervék munkájának tervszerű javítása, a pártaktíva építése és fog­lalkoztái ása, a vezetés stílusának, módszerének tökéletesítése, a szer, vezeti szabályzat következetes betar­tása,, a pártonbelüh demokrácia be. tartása, a krifika.önkritika elmélyíté­se. a kezdeményezés* kifejlesztése, az élcsapat öntudatos fegyelmének -meg­szilárdítása, egyszóval a belső párt- élet rendszeres javítása, a párttagság és a pártonkívítli iömegek mozgósí­tása, a párt előtt álló feladatok vég­rehajtása. mindez alapjában véve me, rí ti csak ki a pártépítés fogalmát, ezért nem helyes azt csak a tag. é« ’ agj elöl fcf-e fvéte 1 re feszüld tenh A FB e héten foglalkozott pártunk növekedésével é-s ni eg állapította, tiogy sok pártszejvezelben nem elég gon­dosan válogatják ki a jelölteket, fő­leg csak a mennyiségre mennek és elhanyagolják a in illőségeit. Pártunk taglétszáma közeledik a uirKióhoz, ezért a PB a párt további fejlődése szempontjából azt a rendkívül fon­tos határozatot hozta, hogy a párt élcsapat jellegének fejlesztése érdekében a jövőben a iöfigyclmet nem a párttagok túlzott mennyiségi növelésére, ha­nem a párttagok é.s tagjelöltek eszmei színvonalának emelésére, marxista-leninista harcos szelle­mű nevelésére, aktivizálására és a pártmunkába való bevonására kell helyezni, s a párt erejét ez>’n keresztül kell megsokszorozni. Felszínre kell hozni a párttagság­ba n lévő óriási belső tartalékokat, eszmeileg és szervezetileg egységeseb­bé, fejlettebbé kell tenni pártunkat, A PB továbbá úgy határozott, hogy jobb módszerekkel, gondosabb kivá­logatással pártunk fejlődése számára továbbra is biztosítani kell az egész­séges tagjelölt-utánpótlást, de szigo­rúbb. magasabb követelményeket keit szabni' a felvétel elé. Az irányt arra kelt venni, hogy a 14—24 év 'közötti fiatalok, a párt se- gédcsapalában. a DtSZben legyenek Ezért a PB úgv határozott, hogy a jövőben 24 éven alul a pártiba tag­jelöltei lehetőleg ne vegyünk fel. A soraink közé bérből é.s fizetésim! élőket, elsősorban az ipari termelés­ben dolgozó, termelésben es társadal­mi munkában példásan helytújió, ön­tudatos. elsősorban 24 éven felüli fia­tal munkásokat, a szocializmus épí­tésének a tisztikarából a legjobb cr tohmi-ségjekei, műszakiakat, tanítókat, valamint a dolgozó parasztok lég- jobbjaiból, tszcs-tagok és olyan egyé­ni i eg dói gozó parasztok közül keli tagjelöltet felvenni, akik a termelés­ben, beadásban, adófizetésben, cl öl - járnak, helyesük a párt szövetkezeti politikáját, és 11osazabb-rövidebb la­von e kérdésben is készek a pártot követ n i. Magasabbra kell emelnünk a párt­tagság megtisztelő fogalmát. El kell érnünk, hogy a párt sr-r.ii közé most már csak a legjobbak ke­rülhessenek, akik kitüntetésnek ve­szik a tagjelöltté -veiéit. A pártszerve­zet tagjai munkaközben jól megisme­rik, kiválasztják és politikailag neve­lik a legjobb pártonkívüliebet, be­vonják őkek mint párton kívüli akti. >akat a társadalmi munkába fa ke söbb a párt sorai közé Uapszers ezeteinhberi sok helyen az a helyzet, hogy amíg egyes tagok, túl­vannak terhelve pártmunkával, addig a tagság jelentékeny része ma még nem végez semmiféle pártmiHikáT, ezzel elmulaszd ja a szervezeti sza­bályzatban i • «»irt kötelességének ud- jiíSÍ lését. A PB úgy határozott, hogy a párt­tagokkal és a tagjelöltekkel s/.euiben a fegyelem, öntudat, tanulás, párt­munka és a -kommunista helytállás betartása terén fokozatosan maga ssvbli követelményeket keit állítani. Ugv kell tehát a jövőben végezni a tag je' öltfelvétel i hogy az ne le­gyen külön feladat, külön probléma, hogy art a folyó pártmunkátó! ne elvonatkoztatva, hanem a/./a szoro­san összekapcsolva végezzük. A páíibirott’Ságoknak a!ap»«erve­zeli vezetőségeknek arra kel, tehát törekedni, hogy fokozatosan a tag ság túlnyomó nagy' többsége » végül minden párttag teljesítse a párttal szembeni kötelességét és mélt »fen kivegye részét » közösség érdekében k rf e j t e 11 p á r tmu n k ábó 1. A pártépítés egyik legdöntőb)» f?4- ndíatn 3 párttagok és tagjelölted rendszeres eszmei, politiikai képzfa»-. Bőr. az oictatási onmkáaiknak ko. moly eredményei vannak, a falusi káderek, a fahret párttagság politi­kai, eszmei színvona’a még nem ki­éi égi tő. Tagjainknak még egy rész e nem ismeri és nem érti »céggé pártunk politikáját s nem harcol elég köven kezeteken annak végrehajtásáért. A jövőben minden falusi pártszer­vezet vezetősége nagyobb figyelmet szenteljen a tagság politikai képzé­sére és javítsa meg -az esti pártsrfi­rn i-néri u m ok sz ínvo nalát. Igyekezni kell arra. hogv a pánt- tagság mind nagyobb részé! részesít­sük politikai nevelésben. Különös, gonddal törődjünk a leg­tehetségesebb etvíársaft: továbbkép­zésévé. . A párttagokkal való rendszeres to. rödés, a párttagok megismerése, ne­velése ellenőrzése é& aktivizálása te­rén döntő szerepe van a párlcsopor- tok és pártbizalmiak munkájának. Sok helyen még nem is működnék a pártcsoportok, ezen gyorsan vál­toztatni keli és mindenütt meg kell szervezni és meg kell javítani a párt. csoportok munkáját. A most folyó pártbizalmi választásoknál biztosí­tani kel!, hogy a legfejlettebb, kg. aktívabb párttagokat jelöljék és vá­lasszák meg párt-bizalminak. A pártcsoportok munkájának ja­vulásával nőni fog minden pártszer­vezetben. az aktivisták száma. A pártaktívisták állandó politikai ne­velő és szervező munkájában van a pártszervezetek ereje, sikereinek titka. Páriszervezeteinkb&n vannak már szép számban aktivisták, A baj csa,k az, hogy nincsenek egységesen összefogva. Vannak vezetőségi ta­gok. népnevelők, pártbizaimiak, gaz­dasági, tömegszervezeti és kutehak. távúk. Ezeket főleg külön hívják ösz- sze, egyik se*n ismeri és ezért nem is segíti eléggé a másik munkáját. A pártvezetőségek mellett működő pártaktivat minden pártszervezetben — ahol csak lehet, r~ ki kell épbe ni. A különféle területen do'gozó pártaktivistákat egy-két havonként.-" néha sűrűbben — rendszenesen össze kell hívni, ahol a párt-vézétőség be számol a munkáról, a feíadatokról és kikéri az aktivistáik véleményét s az­után, közös erővel, biztosítják a fel­adatok vógroh (i jtávát. BIT. A falusi pártszervezetek ereje a dolgozó parasztokkal való szoros kapcsolatban, azok aktív támogatá­sában rejlik. A falusi pártszerveze­tek, pártaktivisták csak úgy tudják feladatúba megoldani, csak úgy tudják kapcsolatukat, szorosabbra zárni a fa'us'í. dolgozók minden léte. gével. felnőttekkel, fiatalokkal, uörá kel. értelmiségiekkel, csak úgy tud­ják megnyerni támogatásuké, ha a pártszervezet körül k-iépirik e só*c«-. twru pái ionivívüii dolgozó parasztok, bói álló. jótmüködö aktívát. \ kis lét szám ú párlszeivezetek ere lüknek megsokszorozását a pár;oo- kívüü aktívák létesítésévé! érik rá. Ahoi nine- pártszervezetük, ott csak­is u pártonkivvi i aktívákra tánmsz- Uodva o'dhatjuk meg a tokidötuu- ka-t. A púrtonkivüii falusi aktíva ki­építésében 3 párt és a töuieffek kai*, csoiatának szóicsitésebon. valümint a falu elő't álló közvetlen feladatok megoldásában komoly szerepük van a tömegszorvezeteknek. etsösorbaii a DISZ-nek, a Mező- ér Erdőgazdasági Szakszervezetnek, az- MNDSZknek, va amint u földmüvesszöveíkezeteknek Bár már jobban törődnek párt.*zer- vezeteink a párt első számú segéd- csapatával, a DISZ-szeL ez móri min dig nem kielégítő, ,y DISZ-nek :gtm komoly- szerepe van a falun Rákosi rávtárs ismétel en felhívta a figyel­met arra, hogy jobban ée többet to. rődjühk az ifjúsággal a DISZ-szel. A pártbizottságok, falusi párt veze­tőségek sokkal nagyobb szeretettel foglalkozzanak és konkréiebb s-egít- ségel nvujisanak iegköz.vcl-lenebb se. gédcsapatuknak a DISZ-nek. A páribizoltságoknak 24~ 2ü é\f« jó kommunista káderok és tagok át­adásával erősíteni kell a DISZ /elését, és a DISZ-szel együtt minden városban, üzemben és faluban szer­vezetileg meg kell - seilwTditéTl; a DISZ-t és állandóan segíteni kel) feladataik megoldásában. Sokáig ma, nem tartható fenn az az á'tlapot seat hogv űz élcsapatnak, a pártnak na­gyobb ü taglétszáma, mint a. segéd csapatának a DISZ-nek. Ezért ebben az évben a DISZ-nek jelentősen meg keJ-1 növelni a tagi él azé mát rá so-rui közé hozni az ifjúság szí ne ja­vát. meg két javítani a DISZ. belső életét. Meg kelt erősíteni a vezető ségéket, kj kell éjjíteni a széles akti. vát, A mezőgazdaság szocialista, ataísr kiítása a pártépítés feladatainak meg­oldásához meg kel] szilárdítanunk a* alapszer vezeti vezetőségeket, elsősor­ban a járási pártbizottságokat és emelnünk kell a pártvezetés színvo­nalát. A járási PB egyik, legfontosabb szerve pártunknak. Különösen mos1, a mezőgazdaság szocialista át alaki tá. sa idején jelentősen, megnő:t e JB nek, mint a járás politikai vezetőjé­nek. s a járási párttilkároknaV. sze­repe és feladata. Az MB. a JB munkáját olymódon keli megszervezni, hogy a PB mun­katársai idejük legnagyobb részét nem az, iüésezássel, a haiározatgyár- tássál, hanem a határozatok végre, hajtásának a helyszínen történő é.. fenőrzérávei, az alsóbb gá/rlszorvcA nek ,az aiapszervezeti titkároknak és vezetőségi tagoknak megismeté. sével, nevelésével és segítésével tölt. sók. A munka súlyát -uhát a végrehaj­tás ellenőrzésére kell helyezni. A pártbizottságok jobban támasz­kodjanak az aíapszervezefekre mun­kájukban. Nagy feladatok várnak a járási pártbizottságokra, a faJlusj. pártveze­tőségekre ez évbcrL és a Ivövetkezo években. De nincs semmi kétségünk afelől, hogy a megyei és járási pár bizottságok, falusi titkárok és falusi pártvezetőségek megértik feladatai­kat és egyre inkább megerősítik és alkalmassá teszik a falusi pártszer­vezeteket arra, hogy pártunk Köz­ponti Vezetöségo és szeretett veze. rönk Rákosi eivtárs vezetése alatt sikeresen megoldjuk a párt előtt á*!ó döntő stratégiai feladatot, a falu -szo­cialista átalakítását. A/ egyiptomi kormányválság; háttere . Páris (TASZSZ); A’j. Maher pasa, kormánya március 1-én benyújtotta lemondását. Al] Maher pasa kormánya körülbe­lül egy hónappal ezelőtt — az angol- amerikai körök nyiil beavatkozása következtében — került uralomra. Ali Maher már miniszterelnökségé­nek első napjaitól kezdve nyíltan síkraszáiit a7 Angliával folytatott közvetlen tárgya'á’Sok megújká.-a meiieü. Ki jelen lohe hogy kormánya hajlandó csatlakozni az USA és Ang­lia által tervezett agresszív közép- keleti tömbhöz. Ostromállapotot ren­delt el az országba^ és intézkedése, két foganatosított: az egyiptomi nem­zeti fe’szabadíió mozgalora élűén. Faruk király Ali Maiié.' pás* kérelmére — elrendelte az egyiptomi parlament ülésének egyhónapos szü­netelését, hogy „nyugodt légkörben , a parlament közbelépése nélkül fo;v- tathassa. az aiigöhegyiptomi tárgyalá­sok a). A tárgyalások azonbaj-, az íuioo: nagykövet ..betegsége" rmu'í u:Tna. radfak. Kairói feltevések üzenni úcy . látszik akcióba léptek azok :*z erők. amelyek AÜ Malier pasa ura.m-i megdöntötték. Faruk királv u VVaiU pán bő; -a- valv kizárt Ahmed Nagib Hiűaii pasar bízta meg a, új kormány megadkita. sával.

Next

/
Thumbnails
Contents