Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-02-29 / 50. szám

2

N » P T. O

1052 FEBRUÁR »

Át Adeoauer kormány évi több, mint 13 milliárd márkával járul hozzá az amerikaiak háborús előkészületeihez

Berlin (MTI) : . A bonni kormány az asrerikaj háborús tervek érdekében elviselhét-étieá terhet hárít Nyugat-Né metoisaág gazdasági életére..

A kormány. Adenauer és McCloy, amerikai főbiztos többórás megbesz-é- fése után kedden este kijelentette, hogy évi több, mint 13 milliárd márkával hajlandó hozzájárulni az amerikai imperialisták háborús előkészületeinek költségűihez.

A bonni kormány ezt az újabb pák- tmoot is az Adenauer lemondását követelő német nép akarata és tiltakozása ellenére kötötte.

j\y ugal-lVciiieíomág lakossága

sorozatos gyűléseken és összejöveteleken foglal állást a Német Demokra- Ökns ’Köztársaság kormányának felhívására érkezett szovjet válasz ügyében* A Ruhr-vidék dolgozói határozatinkban köszönettel üdvözlik a Szovjetunió igenlő válaszai. A gelsen- kircheni bányászok követelik hogy «a Adenauer-korin ány a Német Demokratikus Köztársaság kormányával vállvetve küzdjön a német békeszer-, eődós kivívásáért.

Míg a nyugatnémet kormány halai, más összegeket fordít a háborús készülődésekre, addig a Német Demokratikus Köztársaságban a gyors gazdasági felemelkedés megmutatta a nyugatnémetoiszági munkásságnak és 4 lakosság- többi rétegének azt az istát, amelyen a német nép eladósodás és a. külföldi tőkésektől való függés fléllkül, önerejével építheti boldogabb jövőjét.. Erről beszélt

Heinrich Hau.

w Német Demokratikus" Köztársaság jfáihiszt er elnökhelyettese. Kij derítette,

hogy az. 1951. évi népgazdasági terv -teljesítéséről szóló jelentés- végleg megcáfolta az amerikai imperialisták szol. q álatában álló 'nyugatnémet 'sajtó gyakran hangoztatott szólamait, amelyek' szerint , a Német Demokratikus. Köztársaság ötéves terve ..megvalósít.

hatatlan ábránd1’. 4 Német Dómokra, tiküs Köztársaság dolgozói minden erejüket , latba, vetik, hogy 1952-ben és az ezután következő években meg. hatalmasabb termelési eredményt érjenek el.

Lipcsei dolgozók levele Xruinaitlioz, Churchill fliese

és Faurclioz

A koreai fegyverszüneti tárgyalások

A demokratikus Németország Nemzeti Frontjának lipcsei, szervezete kedden nagyszabású békegyüíést tartott. A gyű’és részvevő} levelet intéztek Trumanhoz. Chufelülihez és Faure. hoz.

A lipcseiek level,ükben követelik: a nyugati hatalmak kormányai a Szovjetunió példáját követve -tegyék .’lehetővé a békeszerződés mielőbbi meg. kötésiét. Németországgal.

A. Német Demokratikus.Köztársaság dolgozói országszerte ázzg,! fejezik ki hálájukat a Szovjetuniónak, hogy termelési kötelezettségeket vállalnak á. népgazdasági terv határidő előtti teljesítésére.

Mcjgei’ősHcHck « Lilly Wächter ellen hozott ítéletet

Frankfurt am Main (ADN): Német, ország amerikai megszállási övezetének legfelső fellebbezési . bírósága szerdán megerősítette a Lilly Wächter eben kimondott terrorítéletet, /y béke. harcosnőt a?, amerikai megszállók parancsára nyolc hónapra börtönbe vetik. Lilly Wächter a 'fellebbezési' tárgyalás során kijelentette: — „akármilyen ítéletet hozzanak is, nem másítom meg nyilatkozataimat amelyek teljesen és tökéletesen megfelelnek a valóságnak.1’

Fette meg akarja akadályozni, hogy a Nyugatnémet Szakszervezeti Szövetség országos vezetőségi értekezletén megvitassák a „védelmi hozzájárulás44

kérdését

Düsseldorf (ADN): A Nyugatnémet Szakszervezeti Szövetség országos vezetőségi értekezletének előestéjén, ismeretessé vált, hogy Fette, a szak- szervezetí tagok millióinak követelése ellenére meg akarja akadályozni, Jiogy vitát rendezzenek a német „védelmi hozzájárulásról.'" A kétnapos értekezlet napirendjének négy pontja közül egyik- sem vonatkozik közvetlenül a

véderőtörvényre.

Az értekezlet. több részvevője szerdán sajtóinterjú során kijelentette, hogy a szá-kszelvezeti tagok követelésének megfelelően kérdi, hogy a „védelmi hozzá járatást’1 a napirend első pontjaként tárgyalják meg. Nem egyeznek -bele abba, hogy semmibevegyék hatmillió szakszervezeti tag akaratát.

Növekednek a belső ellentétek

a* agresszív lÉsseak-Atlanti Szövetségen beiül

.Moszkva: Jurij Zsuikov, a Pravda ©árisi tudósítója ,.az agresszorok lisz- szabonj találkozója“ című cikkében többi között ezeket írja:

Liss^abocban február 25-én befejeződött a7. Északatlanti Szövetség úgynevezett tanácsának /ülésszaka. Az ül északot egész sor’ értekezlet, megbeszélés és találkozó előzte meg, amelyek arról tanúskodnak, hogy az imperialista ellentétek elsimítására «gyre újabb és újabb tárgyalásokra v an, szükség.

A lapok szerint Lisszabonban elhatározták. hogy 1952-ben 50 hadosztályt helyeznek Eisenhower parancs, noksága alá és 200 légitámaszpontból siló támaszpon t h ál óz al 01 létesítenek.

Az Északatlanti Szövetség tanácsa jóváhagyta az „európai hadsereg1’ tervét és i!yen módon hivatalosan szentesítette a német fasiszta fegyveres erő megalakítását, amelynek — &z amerikai sajtó beismerése szerint — az „európai hadsereg" alapját kell képeznie.

Az Észa-katlant} Szövetség tanácsa több határozatot hozott, amely fokoz za az amerikaiak politikai, gazdasági és kat-on-at el ion őrzését a csatlósok feletti

A" népek ágy értékelik a fenti ha- fározatokát, mint az Északatlanti Szövetség agresszív jellegének újabb szembetűnő megnyilvánulását, mint h ' szövetség részvevőinek újabb lépését, az új világháború kirobbantásá hoz vezető úton.

Helytelen lenoe azonban — foly- i'Atta Zsukov ha a. lisszaboni tárgyalások értékelésénél nem vennénk 'figyelembe azt a nyilvánvaló tényt, hogy. a 'tárgya'ások során újból , felszínre kerültek az’ agresszív Észak- atlanti Szövetség tagjai közt} ellen tótok.

Ezt mutatja, hogy a diplomaták és 3 katonai szakértők jóformán még el sém hagyták Lisszabont, amikor az angol és francia lapok már nyíltan arró] ír tik hogy a lisszaboni határozatokat lényegében nem lehet megvalósítani.

„Csők, naiv emberek képzelhetik — írta a Times február 26-j száma —, hogy Eisenhowemek az év végéig valóban 50 kész hadosztály áll rendel-, kezesére.’' .A. Le Monde megállapítja, hogy a Lisszabonban kitűzött programot meg keli nyirbálni, mert Anglia gazdasági helyzete . és különösen

N yugat-Nénié tország’ i t'.f (is ágának

küldöttei március' 2-?ín országos értekezletet tartanak Darmstadtbais a rcmilüarizálás eWcn

Franciaország pénzügyi . helyzete eb- bői a szempontból a legnagyobb kétségeket támasztja.

Ezek a sajtóba «gok azt mutatják, hogy az amerikaiak vazallusai egyáltalán nem égnek a vágytól, hogy minél hamarabb fejest ugorjának abba a kalandba, melynek előkészítésében amerikai gazdáik fáradoznak.- a Combat cimü francia burzsoá lap február 26 án „egy brit szakértő1' alábbi nyilatkozatát közölte:

„A lisszaboni értekezel jóváhagy, fa Németország remiit tarizál ását.11

A United States News World Report című amerikai folyóirat nemre giben határtalan cinizmussal ezt írta:

„Az amerikai stratégák a német hadsereget, nein pedig a francia csapatokat tekintik az egyetlen olyan erőnek, amelyre számítani lehet és amely végső- fokon helyettesíti az amerikai fegyveres erőket Európában.“

Ma már nemcsak a haladó közvélemény, hanem1 a francia burzsoázia egyre szélesebb körei is kezdik felismerni, hogy az amerikai imperialisták hova sodorják Nyugat-Európát. A Lisszabonban hozott határozatok nemcsak hogy nem szilárdítják meg az Északatlanti Szövetség belső összeforró ttságái, hanem ellenkezőleg:, elő. segítik a belső ellentétek további kibontakozását. ’

Keszon: Az Dj' Kína 'hírügynökség, tudósítója jelenti: - .

A vezérkar}, tisztek szerdai .ülésén Csatig Cson-Saii ezredes- a' koreai-kínai fél képviselője, erélyesen megbé lyegeztó. áz amerikaiakat, méri. álján, dóan elhúzzák a tárgyalásokat a csal patok leváltása, a belépő Vllomások és .a semleges úemzdek jelölése kérdé-. sében és vonakodnak ’elfogadni ezeknek a kérdéseknek észszerű rendező c“*. biztosító koreai-kiijai javaslatokat.

csang Csun-Sán ezredes nyjlaikoza- tában megállapította:

Méltányos javaslatot tettünk a. csapatok leváltásának mértékére és u különleges rendeltetésű belépőül lő- mások számára vonatkozóan. A semleges nemzetekre lett javaslatunk is teljesen észszerű, önöknek nincsen okuk, hogy továbbra, is hátráltassák a fegyverszünetí ■' tárgyalásokat. és meg- akadályozzák a megállapodást a 3. napirendi pont. kérdésében.’'

Minthogy e kérdésekben közeledünk a megoldáshoz — mondotta -az ezredes —, a megegyezés egyel lén útja, hogy mindkét fél engedményeket tegyen. Előrehaladás nein, érhető el egyedül a mi, engedményeink alapján, ezt egy pillanatig sem fogadhatjuk cA Ha. önök nem a megbeszélések akadályozására törekednek, akkor nem utasíthatják el ezt a tervet.

A továbbiakban Csang Csun-San ezredes rámutatott: három hónap telt el, amióta 1951 november 27-én megkezdtük a 3. napirendi pont megvitatását. Ez a napirendi pont még mindig rendezetlen a7 önök részéről tanúsított esztelen -akadékoskodás miatt. 4 3. napirendi pont .megoldása— folytatta “ és a fegyverszüneti megállapodás elérése érdekében újból felkérem önöket hogy vegyék komolya.,.

fontolóra’ és fogadják e'l a semleges / nemzetek jelölése kérdésében tett ész II szerű javasl’aümkét.“ ■

A napirend 4. pontjával foglalkozó § vezérkari-tisztek szerdai ülésén a ko. reai-kinai fél vezérkari tisztje hang . súlyozta, hogy egyedül aT igazságos |. elv szerint az ellenségeskedések merj- Jj szüntetése után mindkét fél, őrizetében lévő valamennyi hadifoglyot s2*1- r. hadon kell bocsátani és haza kell te- I, lepi terű,. Semmiféle amerikai hazug, sag vagy rágalom nem szolgálhat ala. a pul ennek az igazságos és észszerű V elvnek elutasításához'.’

Minthogy az amerikai fél pemakart) ; félhagyni a vezérkari tisztek ülései^ - tanúsított észszerűden magatártásá- • val — mondotta, — ’éj nem hajlandó J e távolítani :>z akadályt, amelyet ma. 1 ga emelt a 4. napirendi pont kérdésé ... ben _ a koreai-kínai tél hozzájárt; .1 ahhoz, hogy a kérdést terjesszék az 1 albizottság elé;

A koreai-kínai fél a kocsedoi vé- ■; rengzéssetkapcsolatban feltette a kér.'!' dúst : mikor adnak felelős választ a I koreai-kínai, tiltakozásra. -Az ameii- • kaiak arcátlanul kijelentették, hogy a ;/ vérengzésnek áldozatául esett kor.q^i- kínai hadifoglyok úgynevezett „visz- ; sza.tartott polgári. egyéneid’ voltak és i azért ,.az egész, kérdés az ENSZ p«- ] rancsnokságánalv belügye“, amihez a | koreai-kínai félnék semmi köze.

A koreai-kínai fél vezérkari tisztje | rámutatott hogy az amerikaiaknak a hadifoglyokkal kapcsolatban alkalma- ^ zott jog.ta’an. /.átminősítéseit“ a ko- reai-kína} fér sohasem fogadta el és semmiféle részükről emelt kifogás nem : montesílheti őket a barbár, vérengzésért reájuk háruló felelősség alól.

Tito 'fasiszta p tírt fának politikai és érkötési zülléséről

Prága. A jugoszláv politikai emigránsok Prágában megjelenő Nova Borba című lápjában A. Todorovics Tito fasiszta pártjának széthullásáról a többi köziöit a következőket írja:

Tito pártja az úgynevezett központi bizottságtól a legkisebb alapszervezetig közvelCenül UDIDnek van alávetve..A tiloista párt a rendőrség eszköze és függvénye. A párlfunkcio- nárusok maguk is az UDB szolgábr Iában állnak. A vezetők az UDB-töi kapják az utasításokat és annak tar. toznak beszámolni munkájukrói. A fasiszta párt függése Tito Gestapojá- lól azt eredményezi, hogy a párt ősz* sze jövetelein rész tvehet. és utasításokat adhat bármelyik UDB-íi-szt, még akkor is, ha nem ingja a pártnak.

Rendszeresen kizárják, üldözik és bebörtönzik azokat a tagokat, akik

.bármilyen- módon kifejezésre juttat ■ ják rokonszeuviiket a Tito e.Ken harcolókká]. Titoék — megcsappant lét. számú pártszervezetek kiegészítése érdekében — üzéreket,’ csetaxikeket, voCt királyi rendőröket és egyéb söpredékeket vesznek fel a tagok sorába, ment a becsületes dolgozók nem haj landol; belépni Tito fasiszta pár-tjáha-,A titpisfa pártszervezeteket a. fag: ság teljes passzivitása jellemzi. A tagok nem fizetnek tagdíjai, nem j^rh nak összejövetelekre.

A hadsereg pártösszejöveteléin ugyancsak néma csend uralkodik. Gyakran megtörténik, hogy éppen, ezekről az összejövelelekrő' viszi d és börtönzi. be. az UDB azokat, akik tiltakozni merészeltek az UDB terrorja ellen, vagy bírálni merték a. Tito klikk szovjet ellen es politikáját.

IFJÚKOR

in.

1918. október 30-ról 31 -re virradó éjjel• a budapesti munkásság és katonaság kezébe vetle a hatalmat, eb kergette a háborús Habsburg kormányt. A dolgozók örömmámorban úsztak, ünnepelték a háború befejezését és az átkozott Habsburg-uralom bukását. Hamarosan kiderült azonban, hogy az új . forradalmi“ kor mány• és az abban résztvevő szó ciáldemokrata vezetők a forradalom leszerelésén, a kapitalista rend megmentéséi; mesterkednek.

\ munkásosztály, legjobbjai elöli vif.ágossá vált, hogy a szociád demokrata árulás ellensúlyozására, a forradalom továbbvitelére új, valóban forradalmi munkáspártot kell létrehozni. Ilyen körü'.mények közölt ala kuli meg 1918. november 20-án 1

Kommunisták Magyarországi Pártja, melynek Rákosi elvtárs egyik alapító tagja volt, A Kommunista Párt rövid néhány hét alatt hatalmas iömegne- f’olyásra tett szert, mert az orosz forradalom, a nagy Bolsevik Párt la. pász.tal.atai alapján világos válasz! ;tudott adni azokra a kérdésekre, ant Ivek a doCgozökat Ie,gjobl;an érdekei ték. A kommunisták követelték, hogy adják ál a nagybirtokokat a dolgozó •parasztságnak, a gyárakat a munkásoknak. A kommunisták öorendet.ke. zé.si jogot követeltek a nemzetiségnek és azt hirdették, hogy a háborús összeomlásból, a fenyegető éhínségből és nyomorból az egyedüli kivezető út az, ha a dolgozók az orosz proleiá riátus példájára maguk veszik kezükbe- sorsukat. A kommunista párt a jobboldali szociáldemok rat a árulók elleni harcban növekedett, erősödött. Ebben a harcban élenjárt, vezető sze. repel játszott Rákosi Mátyás elvtárs,. aki azonnal kitűnt kiváló szervező- képességével, bátor fellépésével, ián goió beszédeivel, melyekkel gyorsan

meghódította a dolgozó tömegeket. Bejutott a kaszárnyákba, ahol maga mellé állította a honvédeket. Elment azokba a nagyüzemekbe, amelyek szociá 1 den; ok ral a fellegváraknak számítottak és megnyerte a munkásokat a Kommunista Párt számára. Minden munkát szívesen vállalt, ■— az aprót is, a nagy felelősséggel járó, nehéz munkái is. Ahol nehéz, bonyolult fel- <;di;íot kellett elvégezni, oda Rákosi elvtárs at küldték. Es ö energikusan, szívósan, mindig .sikeresen oldotta meg feladatát. Törhetetlen, optimiz. musa magával ragadta munkatársait, előadásainak hallgatóságát. A munkások és a katonák szívesen hallgatták világos, meggyőző okfejtését, lendületes beszédét, így a szociáldemokrata pár! egyik gyűlése a Budapesti Nép házban Rákosi elvtárs felszólalása után 'kommunista népgyűléssé változóit át s azonnal megalakították a KMP helyi szervezetét. Rákosi elvtárs azonban nemcsak Budapesten szervezte a Kommunista Pártot. Mint a párt vidéki titkára, az ország legkülönbözőbb részein; — Szegeden. Mis koicon, Pápán, Kecskeméten, Szolno kon, Vész-prémben és még ki tudná felsorolni, hány helyen, lángoló beszédekben, tudományosan megalapo. zott előadásokban hirdette a Konr ymmisfa Párt igazát és a jobboldali s z o c i á ki cinokráták leleplez és ével ! ömörílette. « dolgozókat a kommuniz mus zászlaja aiá. Szegeden tartott előadásának hatása’ aCatt a szocial* demokrata Szervezet bizalmiainak többsége csaNakozott a Kommunisták •Magyarországi Pártjához.

A Habsbuatg-monarchia összeom. fása után — ugyanúgy, mint Oroszországban a cár bukását követő hónapokban, — bár a forradalom mozgató és éltető ereje a munkásság és dolgozó parasztság volt, az államhatalom Magyarországon is a burlcrata párt vezetői azon dolgoztak, hogy megszilárdítsák a roskadozó ka pitalizmuist, a burzsoázia uralmát. De a Kommunista Párt agitáció ja nyomán a munkások nagy többsége ha marosan hátat fordított a magát for- r a d ál ah inak nevező, a v al ó s ágb a n e 1 - lenforradalmi politikát folytató kormánynak, Megértette, hogy ez a kor. mány most azon dolgozik, hogy Ma gvarország —• mint azelőtt a német <-s osztrák imperializmust — most a győztes antant-haíaCmakát. Angliát *s Franciaországot szolgálja ki. A kor mány földet. ígért a szegényparasztoknak, de csak ígért. Sok mindent Ígért a munkásságnak is, de anyagi támogatást elsősorban a gyáriparosoknak adott. A dolgozókká! szemben az igére-tek kormánya voll, a régi kizsákmányolok felé a tevékeny segítő. És közben minden előkészületet megtett, hogy letörje a forradalmi mozgalmat s annak vezető erejét, a Kommunisták Magyarországi Pártját:

demokrata párt a kommunisták ellen, annál telkesebben özönlött a kommá n isták lobogója alá a dolgozó nép. ügyre hangosabban követelték .a letartóztatott kommunista vezetők sza; badonbocsátásáf.

]Vf egoldhaíatlan probléma elé ál lította n tömeg befolyását vesztette kormányt az antant-hatalmak jegyzéké, a Yyx.jegyzék is, amely az ország újabb területeinek, köztük Makónak és Debrecennek az átadását követelte. .-A. kormány teljes tehetetlenségében lemondott és átad' la a hatalmat a szociáldemokrata pártnak,' hogy az folytassa a burzsoázia érdekeinek megfelelően a . kormányzást és a kommunisták ültő zését. A szociáldemokrata vezérek tisztában voltak azzal, hogy .a dolgozó tömegek ©’fordultak tőlük. A'- jas árulásuk súlyos következményeit újabb aljassággal akarták elhárítani, A szociáldemokrata munkástömegek nyomására tárgyalásokat kezdtek a Gyüjtöfogházban lévő kommunista vezetőkkel és látszólag elfogadták a kommunisták programúi jáh A tervük az volt, hogy beimtől, a proletárdiktatúra híveinek álarcában ássák alá a Tanácsköztársaságot, A két párt 1910 március ?t-én Magyarét: szágí Szocialista Párt néven egyesült, közösen átvették a hatalmat és kikiáltották a Tauácsközíá;nsaságot,

A Magyar Tanácsköztársaság meg. , alakulásával a magyar nép Küzdelmes < történetében először került a határ■ 'ora a dolgozók kezébe. Á proletár diktatúra megteremtésével ,) magyar munkásosztály elsőnek követte orosz testvéreinek példáját, elsőnek lépett arra az útra, melyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom fénye mutat a világ ‘ elnyomott dolgozóinak. A Tanácsköztársaság létrejöttét a dolgozók határtalan lelkesedéssel üdvözöl, tők. Megértették, hogy- elérkezett az elnyomás és kizsákmányolás megszüntetésének, a dolgozók szabadságának. felemelkedésének ideje.

(Folytatása következik)

,4 Kommunista Párt gyorsan vert gyökeret a dolgozók között. Kp pen j szociáldemokrata vezetők semmilyen. eszköztől, a lega.l jasabbíó! sem riadtak vissza, hogy a kommu n isták növekvő tömeg befolyását fé kezzék, megsemmisítsék.

A szociáldemokrata vezetőknek ka. pora jött 19J9. február 21-én a műn- ka,nélkülieknek a Népszava szerkesztősége elleni tüntetése " ahol a rendőrök fegyvert használtak — ahhoz, hogy a Kommunista Párt vezetőit, köztük Rákosi Mátyást •letartóztassák. A Kommunista Párt helyiségeit és nyomdáját a „forradalmi kormány“ ebicnl'orra<la lmi ren dőrs ége

szállta meg.. A szociáldemokrata pá.t utcai tüntetési rendezett a kommunisták és Szovjétoreszország ellen. A s-zociáidemok.rata ve.zetőkue.k azonban nem sikerült a kommunisták tevékenységét megszüntetni. Minél nagyobb agitációt fejtett ki- az antaní- mperiaíizmus felé kacsingató szociéizsoázia kezébe került. A szociáldémo-