Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-02-27 / 48. szám

2 v ■■ W « F X O A ssovjet kormány jegysséhe ax olasz kormányhoz Eovre szsrossbbá válik az eeyüttmO öc’és a.Tiio-llikk és a bonni revsnsiszUík kezeit Mioazkva (TASZSZ"!: Február 8-#n J a* olasz kormány jegyzéket . intézett I a Szovjetunió kormányához Olaszor­szág .ENSZ-be való felvételének kér- ) eléséről. A Szovjetunió kormánya február 24-i válaszjegyzékében, megállapítja: ellentmond a valóságnak az olasz jegyzék ama állítása. mintha a Szov­jetunió akadályozná Olaszország fel­vételét az ENSZ-be és ezzel megsérte­né az olasz békeszerződésben vállnut kötelezettségei t A Szovjetunió, mint ismeretes, több :zben javasolta, bogy Olaszországot vegvék fel az Egyesült Nemzetek Sezrvezetébe más államokkal együtt, amelyeknek erre törvényes joguk van, köztük olyan országokká! együtt, amelyek a háború alatt ugyanolyan helyzetben voltak, mint Olaszország. A szovjet jegyzék ezután emlékez­tet Sir ENSZ nemrég végétért, üléssza­kának a tagfelvételekkel ácapcsofetos eseményeire és megállapítja, hogyha Olaszországot mindeddig isién» vették fel az Egyesült Nemzetek Szerveze­teibe úgy error csak az USA. Nagy- britajmia és Franciaország , k©miánya tehet Ezeknek az országoknak állás­pontja Olaszország felvételének kér­désében szemmeMá'tba tóan éli emtmond «2 államok egyenjogúsága elvének, mert az Egyesült Államok- Nagyba tennia és Franciaország kormánya akadályozza azoknak az államoknak ». felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, amelyeknek erre épp olyan joguk van, mint Ofesaon&zág- sak. A szovjet kormány ezért visszatrie- Síirja az olasz kormány jegyzékének teljesen alaptalan tiltakozását, A olasz 'kormány február 8-i jegy­zékében azt is kijelenti, hogy „az olasz.békeszerződésben a Szovjetunió­val szemben vállalt kötelezettségei­nek teljesítését attól tászi függővé,, hogy a szovjet kormány milyen állás­pontot foglal, el Olaszország ENSZ-be való felvételnek kérdésében.1’ Ezt a Szovjetunió irányában felelőtlen nyilatkozatot csak. úgy lehet értelmez­ni hogy az olasz kormánv nem szán­dékozik teljesíteni a békeszerződést. A,, olasz kormány már évek óta a békeszerződés katonai határozatai megsértésének útján halad, amikor Olaszország területét az amerikaiak európai agressziójának felvonulási területévé változtatja,. Az olasz kormány nemcsak országa területét bocsátotta más agresszív ál­lamok rendelkezésére katonai támasz, ponfháiózat építésére, de belépett az agresszív Eszakatlaniti Tömbbe is, ami nyílt megsértése a békeszerződésnek. Az olasz kormány nemcsak, hogy egyáltalába^ nem teljesítette a béke­szerződésben vállalt kötelezettségeit a Szovjetuniónak járó jóvátétel megfi­zetése terén, de február 8-i jegyzéké ben el akarja hárítani magától a fe­leld ősséget azért, hogy nem teljesí­tette a békeíjzerződést a Szovjetunió­val szemben. A szovjet kormány ezért visszauta­sítja az olasz kormány jegyzékét, mert az megsérti, a nemzetközi kapcso­latok általánosan elfogadott szabá­lyait. A szovjet kormány kijelenti, hogy ,aps olás, kormánynak kell vi­selnie a fele őss éget a békeszerződés, megsértésének következményeiért“ lygpt-léittsrszág népe iira'elfegprzés helyeit békes/erzüÉst köveie! BerÜhs (MTI)* Egyre hfftaúmasabb ■méreteket ölt Nyugat-Németország la­kosságának elten állása az Adenauer- kormány idegen érdekeket szolgáló militaxisia politikájávaíí szemben. Még * burzsoá lapok közleményeiből is ki­tűnik, hogy a bonni állam lakossága * szovjet válasz után reális lehetőség­nek tekinti & békeszerződés közeli megkötését. Sok nyugatnémet polgár és haladószéMemű lap is a békeszer­ződés mielőbbi megkötése mellett fog­lal állást. Münchenben a vasúti javítóműheíy dolgozói vasárnapi gyűlésükön hatá­rozatot fogadtak el ame!yben ke»ve­télik az Adenauer (kormánytól, hogy csatlakozzék a Német Demokratikus Köztársaság kormányának javaslatá­hoz. 1) j raf elf egy vérzés helyett, béke- szerződést akarunk! — mondják a ha­tározatban. Ot*o Grotewohl m ni^terduök » boiiiii Tálasáról egeyií.en támmzSti a megszálló íred­séregek szuronyát — mondotta a mi­niszterelnök. ™ A nyugatnémet nemzetgyűlés és a bonni kormány politikája szöges ellentétben áll a német nép érdekei- vei — hangoztatta a Német Demokra­táim Köztársaság miniszter elnöke. A n^gittnémefországí hékehizottság dnőkségének levele a francia békebizoüséghox A nyugatnémetországi békebizott­ság elnöksége hétfőn levelet intézett a francia békebizottsághoz. A nyu­gatnémet országi békebizottság azt a reményét fejezi ki, hogy a francia nép országos békemozgalma, a német békeszerződéssel összefüggésben, a Szovjetunió magatartásának követésé­re kényszeríti a francia kormányt. Bonn (MTI): Az amerikai imperia­listák belgrádi és bonni ügyhökségei között egyre szorosabbra fűződő együttműködés jeleként a fasiszta Ti. feo-kíi.kk eVsö nagykövete élfoglalta állomáshelyét Bonnban. Az új nagy­kövét, — híven amerikai gazdái pa­rancsához — sietett biztosítani á bon­ni cinkostársakat kormánya - baráti érzelmeiről. és e célból interjút adott a DPA tudósítójának. A DPA jelentése szerint a nagykő- vet hangoztatta, hogy minden téren szükséges a két ország közötti szo­ros együttműködés. Kijelentette, hogy feladatának tartja ennek az együtt-, működésnek minél hathatósabb elő­mozdítását. A nagykövet igyekezett tényekkel is alátámasztani fasiszta gazdáinak a német revamsíszfák iránti rokomzen- vét és eldicsekedett azzal, hogy a Tiio-kormány már szabadon bocsátot­ta az összes német fasiszta háborús bűnösöket és hogy „Jugoszláviában már egYétién hadifogoly sincs* Han­goztatta azt is, hogy ,,azokat a né­met katonákat, akik ellen eljárást akartak indítani, mert háborús bűn­cselekményt követtek el, a szövetsé­gi kormány kérelmére visszaszállítot­ták Németországbat**. Ez^el a háborús bűnösök kérdése „lekerült a napirend­ről1' — jelentette ki büszkén a Tito- •klitok nagykövete. A jugoszláv fasiszták egyik „szak- szervezeti*4 főkolomposa az elmúlt hé­ten Hamburgban bejelentette, hogy Titoék ..szakszervezetei" rövidesen hivatalosa-p is felveszik a kapcsolatot a német jobboldali munkásán!'ókkal, Fett evei. Von Hoff&l és társaikkal. Egyúttal bejelentette azt is, hogv e célból rövidesen Nyugaf-Németorszóg- ba utazik a zsinóron rángatott titoista „szakszervezetek" egy küldöttsége. — Mint a DPa jelenti, Titoék siettek beváltani ígéretüket és hat jugoszláv „szakszervezeti* vezető vasárnap már meg is érkezett Düsseldorfba Fette ék meghívására A kü'dötteég taglói „tá­jékozódás** céljából résztvésznek a bonni páriáméul, így ülésén is. Tito és Adenauer egységfrontja Berlin (MTI): Hensg tanár, n rryu- gátnémet bábállam elnöke fogadta Mladen Ivekovicot, a Tito-kljkk új bonni nagykövetét és átvette tőle megbízólevélét Heuss tanár a megbízólevél átvétele után kijelentette, a bonni államot és Tito Jugoszláviáját elsősorban az hozza közös nevezőre, hogy „Mind­két ország barátai és ellenséget azo­nosak.“ A nyugatnémet elnök így hivatal«, ean is beismerte, hogy Adenauert, az amerikai imperialisták rokonszenve és a békeszerető népek gyűlölet.© állítot­ta a háborús gyújtogatok egység­frontjára. 1982 FEBRUÁR 27 Csu En-laj elvtars nyilatkozata az amerikaiak bakteriológiai hadviseléséről Peking (Üj Kína):, Csu En-Laj. elv- társ, külügyminiszter február 24 éri nyilatkozott az amerikaiak bakterio­lógiai hadviseléséről. Bevezetőül meg­állapította,: ­■ — A koreai néphadsereg és a kí­nai népi önkéntesek főhadiszállásá­nak rendelkezésére álló. hiteles ada­tok. szerint az amerikai ggresszorok 1952 január 28-a óta — az eddigiek­nél nagyobb mértékben —- ismételten használtak bakteriológiai fegyverekét, azzal a céllal, hogy pusztítsák Korea békés lakosságát, ,valamint a koreai néphadsereg és a kínai népi önkénte­sek alakulatainak katonáit. Pák Hen- En, a Korea) Népi Demokratikus Köz­társaság külügyminisztere február 22- én nyilatkozatot tett közzé, amelyben tiltakozik az újabb bűncselekmények ellen és felszólítja a világ népeit: Ves­senek gátat az amerikai imperialisták kegyetlenkedéseinek és nemzetközi úton vonják felelősségre azokat, akik a bakteriológiai fegyverek használa­tát megszervezik. Felhatalmaztak, hogy hivatalosan kijelentsem: c Kínai Népköztársaság központi népi kormánya és a kínai nép teljes erővel támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kor­mányának ezt a jogos állásfoglalását. Csu EnLaj ’ elvtárs ezrután emlé­keztetett arra: nem első ízben, történt, hogy az amerikai imperialisták; koreai intervenciós háborújukban bakterioló­giai fegyvereket használtak. Ezzel kap, cso,latban több konkrét esetet soro’ít fel, majd ígv folytatta: az amerikai agresszorok legújabb bűntette ' — amikor repülőgépekről ismételten nagymennyiségű fertőzőit rovart dob­tak le a koreai néphadsereg és a kí­nai népi önkéntesek állásaira és mö­göttes területeire .— további bizonyí­tékáig szolgáltatja annak, bogy az amerikai kormány teljesen embertelen módon, tervszerű és el6!e megfontolt baktériumháborút lolyiaL A világ né­pei — a tények láttán —. háborús bű. t- nősnek minősítik az amerikai kor- \ hiányt amely agresáziós háborút foly- \ tat és bakteriológiai fegyver haszná- }| latival- megsérti' összes nemzetközi ]< egyezményeket, A továbbiakban hangsúlyozta, hogv p az amerikai imperializmus amely}! nem hajlandó beletörődni saját veresé-1 igébe ....a fegyverszünetj tárgyalások f­fo lyamán egyrészről a legkülönbözőbb !; arcátlan sakkhúzásokhoz folyamodik | a tárgyalások eJőbbrelvaládásának j megakadályozására, -másrészről 'pedig brutális bakteriológiái h advise lést \ .folytat. Ezzel igyekszik meghos-szabbí. j! tani és kiterjeszteni a koreai haborút. Ezzel igyekszik megvalósítani agresz. h sziós. célkitűzéseit: elpusztítani a Ki- nai Népköztársaságot és aláaknázni a Távol-Kelet békéjét és biztonságát. A kínai nép el van szánva -— jelen­tette ki Csu ErrtLaj elvtárs, — hogy összezúzza és kétségtelenül össze is zúzza az am. erikái imperializmus arcát, lan sakkhúzásait és bűncselekményed. Az amerikai imperializmus nemcsak hogy kudarcot vall bűnös célkitűzé­seivel, hanem a világ békeszerető né­peinek jogos haragja következtében egész biztosan meg is bűnhődik bűn­tetteiért. — A Irinái nép nevében a világ né­pei előtt megvádolom az Amerikai Egyesült Äl'amok kormányát azzal, hogy az emberiesség elveivel és a nemzetközi egyezményekkel ellentét ben bakteriológiai fegyvereket hasz nál Koreában békés polgári személyek és ko.tonák pusztítására — mondotta, majd nyilatkozatát így fejezte be: fel­szólítom. a világ béke-szerető népeit, tegyenek lépéseket, hogy gálat ves­senek az Egyesült Államok kormánya eszeveszett gaztetteinek. A kínai nép — a világ népeivel együtt — a vég­sőkig harcol az amerikai kormány őrült, bűncselekményeinek megfékezé­séért. mv A koreai Réphadssreg íőparancsosksáiáno't MjíWsi Pheaijau (TASZSZ) A Koreai Népi lűem.oJíirafikns Köztársusá'- népliadsv- negémék főparancsnoksága február 25- én közölte, hogy az elmúlt nap fo­lyamán az arcvimaliíkon nőm történ.. telt lényerges változások. Február 24.én a keleti arevoualou az ellenség folytatta csapatainak vé­delmi vonalainak rendszertelevi tüzér ségi ágyúzását. Egyes ellenséges gya­logos- és páncélos egységek védd műnk előterében tevékenykedtek. Egységeink összpontosított tüzelés set szétszórták és visszaverték az el­lenséget, miközben megsemmisítettek egy’ eSimséges századot és három harckocsit A columbiai kormányellenes fegyveres erők tevékenysége igazi népi felkelés — Írja e«ry travanai fap New York (TASZSZ): A columbiai hadügyminiszter beismerése szerint Columbiába^ a kormányellenes erők tevékenysége egyre nagyobb mérete­ket ölt A Ha vauéban megjelenő Noticias de Hoy című lap rámutat, hogy a kormányellenes mozgalmat úgy két értékelni, mint „tiltakozást a jelenle­gi uralom ellen, a nagybirtokosok és az amerikai trösztök visszaélései ellen és az ellen a politika ellen, amölv 1948-ban a liberális párt vezetőjének meggyilkolásával kezdődött el. IFJÚKOR Otto Grotewohl miniszterelnök va­sárnap egy berlini nagygyűlésen be­szélt arról a válaszról, amelyet Bonn adott a Német Demokratikus Köz­társaság kormányának a. békeszerző­dést siettető felhívására. Otto Grotewohl átlátszó célzatú po­litikai manővernek minősítette a bon­ni választ. Hangsúlyozta, hogy Ade- uuuerék a német népnek a remilita- rizálással szemben fokozódó ellenál­lása miatt nem merik nyíltan elutasí­tani a békeszerződés gyors megköté­sére irányuló javaslatot,- de a valóság ban mindent elkövetnek a békeszer­ződés elodázására és meghiúsítására. —- A bonni bábkormány a békes^er- zödés helyett háborús célokat szo^gá. lő szerződést, készít elő a nyugati ■megszálló hatalmakkal — mondotta és hozzáfűzte: — az Adenauer-kor mány nem tévesztheti meg igazi cél­jai' felől a közvéleményt. — Adenauer és k'ükje ellenzi az össznémel választások megtartását, mert azok uralmának végét jelente­nék, mert a szerződés aláírása után a megszálló csapatok kivonulnának Né­metországból és Adenauer elveszi te né bűnös, népellénes' rendszerének KCülpolitikai hírek Bonn (ADN): Blank, bonni „főszál. 1 ásmester4’ hivatala a múlt hét végén bejelentette, hogy a hitleri Wehrmacht 40.000 volt hivatásos altisztjét rövidé sen behívják. Feladatuk a nyugatné­met-országi hadsereg kiképzése lesz. * New York (TASZSZ): y\ New York Times jelentése szerint mexikói poé­tikai körök egyöntetűen üdvözli); a kormánynak azi a határozatát, hogy elutasítja az amerikai katonai ..segély egyezmény1’ feltételeit. A lap kényte­len beismerni, hogy Mexikóban rend­kívül eredményes az amerikai katonai wgy«zménw ellep iránvuló mozgalom, Át, alábbiakban íélvtatasban kö­zöljük Illés Béla: „Népünk szabad­ságáért — .Rákosi Mátyás clvíárs életéből“ című könyvét. ■Rákosi elv társ, dolgozó népünk szeretett vezére, 1892. március 9-én — .60 évvel ezelőtt — születet* a Bács megyei Ada községben. Nagy­apja falusi kovács volt, aki résztvet! az 1848 49-es szabadságharcokban: egyenesítette a felkelő parasztok ka. száját. Édesapja, Rákosi József sze­gény ember volt, éjjeCnappal dolgo­zott, küzdött 12 gyermeke eltartásá­ért. és felneveléséért. A tizenkét gye­rek anyja is - hajnaltól késő estig in un kálkodoít és számolgatta: hogyan te­hetne a nagyon, keveset úgy beoszta­ni, hogy jusson a sok éhes szájnak. A Rákosi-család —mini annyi tíz­es százezer dolgozó család az úri Magyarországon ~ nehéz anyagi gon dokkal küzdőit. Az ország az osztrák Habsburg császár és a magyar földes­urak, nagytőkések elnyomása alatt sin.yilődöit. A tizezerholdas nagybir tok, az adó, a bank, a kulákuzsora egyre jobban fojtogatta a földnélkii’i és a kisbirtokos parasztságot. A vég. rehajtó gyakori vendéggé vált a dol­gozók otthonában. A Rákosi-család szegényes lakása sem volt kivétel. A dolgozó parasztság harca a nép ellő nos rendszer, a nagybirtok, a könyörtelen kizsákmányolás ellen az 1890 es és az 1900 as években egv. re nagyobb méreteket öltött. Arató- sztrájkok, sőt fegyveres összeütközé­sek követték egymást, de akkor még —- minden esetben a csendőr, szurony győzött. Kímé’etler.iil üldöz lek mindenkit, aki harcolt a dolgozó nép jogaiért és kiállít a nemzet i'iig getlen'ége, szabadsága mellett. Üldöz­ték Rákosi Józsefet is, akit minden- j né! jobban érdekelt az ország, a bú­za sorsa. Kosswtfoapárfiti volt szívvel- 1 élekkel, Gyűlölte a Habsburgokat és az azokat kiszoCgáló magyar urakat. Lovászynak, á későbbi Károilyi-kor- mány külügyminiszterének volt a kor tese. Ezért a hatóságok üldözték és így egyre gyakrabban maradt kereset nélkül, népes családja kenyér nélkül, A zsíros, gazdag Bácska már be­tevő falatot sem juttatott a tizenkét gyereknek. A Rákosi-család —■ meg­élhetést kérésévé — 1899-ben Sopron­ba költözött. A Fehér Ló szálló udva. rán álló kis házban kaplak lakást. A Fehér Ló szállóban valamikor Rá­kóczi Ferenc lakott, Rákosi Mátyás Árián, ahol élete . első hét esztendejét töltőiig, csak a sregényparasztok életét ismer­te, rajtuk kiviül csak gőgös, gazdag nagy parasztokat és néhanapján — ho­mokin! ón járó vadászkalapos — ura­kat látott. Sopron a fejlődésnek in­duló ipar és kereskedelem, a gyorsan fejlődő magyar munkásmozgalom egyik gócpontja volt. A soproni, műn kasok keményen dolgozlak és bátran harcoltak kenyerükért. A kisdiák csi> - lógó szemmel figyel le a dolgozók ere­jét .sugárzó tüntetéseket és felvonu­lásokat. A Rákosi-családnál ekkori­ban egy fiatal, lelkes szocialista nyomdász rokonuk, szervezett nfun- kás, gyakran beszélt a dolgozók har­cáról. Munkás;lapokat olvasott, Ráko­si Mályás, a soproni reáliskola máso­dik osztályának növendéke, kezdi e megtanulni, hogy a kenyérért, az em­beri - jogokért, a szabadságért harcol ni kell. A Rákosi-család 1988-ban Sopron hói Szabadkára költözött. Mive’ itt nem volt reáliskola. Mátyást a sze­gedi iskolába küldték. Rákosi Má tyás a szegedi reált iskola egyik leg­kiválóbb tanulója, az önképz-őlkör titkára volt és már korán kitűnt az iskolai ünnepségeken beszédeivel, sel- szólaCásaival. Itst került szorosabb kapcsolatba a munkásmozgalommal. A század elején, az 1905-ös orosz for­radalom hatására országszerte, Sze­geden is nagy munkástüntetések zaj láttak le. Ezekem a tüntetéseken már olt taláfjuik Rákosi Mátyást, a fiata diákot, akit az összeütközések során nem egyszer megkardlapoztak a rend­őrök. Rákosi elvtárs ebben az időben Szegeden egy kis szabómesternél la­kott és gazdag diákok tanításából tar­totta fenn magát. A szabómester fia szervezett munkás volt. ö és társai vonták be fiatal diákbarátjukat a munkásmozgalomba, ők adták kézé be az első szocialista könyveket, köz tűik a Kommunista Kiáltványt is. A fiatal szegedi diákot szíve és agya •már ekkor az elnyomott, szabadsá gáért hősiesen harcoló munkásosz­tályhoz, a dolgozó néphez kapcsolta. Az érettségi vizsga után azonnal ^ belépett a szociáldemokrata- pártba. Rákosi elvtárs 19tűiben Budapestre, a Keleti Akadémiára került. Ebben az időben jutott kormányra a császár akaratából a Nemzeti Munkapárt, a nagybirtokosok, és nagytőkések párt­ja. Ez a párt az „erős kéz“ politiká­ját hirdette és alkalmazta. Erős kéz­zel kel! letörni — ‘vallották Tisza Isi ván és hívei — a Magyarországon élő nem magyarok: szlovákok, románok, ukránok, hurrátok, szerbek nemzeti törekvéseit, erős kézzel kell íeltörni a munkások követeléseit, még a legki­sebbeket is, erős kézzel kell. enged-.*1- mességre kényszeríteni a sokmillió magyar cselédet, aki arról álmodik, hogy valamikor neki is jut n bárók, grófok, hercegek és bankárok ezer és tízezer holdjából. A feudális nagybir. tok összefogott a nagytőkével, hogy biztosítsa uralmát és meghosszabbítsa Magyarország félgyarmati helyzetét. A reakció támadott és a nép felei! Vihar előtti feszültség volt egész Ma­gyarországon, az egész soknépű Habs burg monarchiában. Feszült volt a nemzetközi helyzet is. A kapitalista országok vezetői lázas sietséggel fegy­verkeztek, háborút akart az egész ka. pitaüsta világ. Mindegyik imperialista ragadozó abban reménykedett, hogy a háború eredményeképpen újabb konchoz jut. T? ákosi elvfárs a fővárosban azon- nal bekapcsolódott a pórim un kába. Röpiratokat terjesztett, tűnte léseken vett részt és állandóan gya- rupitnlte marxista ismereteit. Ugyan, akkor tevékenyen részt vett a haladó, demokratikus szellemű diákokat tö­mörítő Galilei-kör munká jában is. melynek titkárává választották a 19 éves Rákosi Mátyást. Ezek.bwi az években Rákosi elvtárs kitartó műn kával, vasszopgalommal, tudatosan készült a forradalmi harcos, kemény, áldozatos életére. Mint az Országos Diákszövetség .vezetőségének tagja, mely az ellenzéket támogatta, „zente Cyes kapcsolatban állott a vezető el­lenzéki politikusokkal és a nemzetisé­gi kisebbségek képviselőivel. A tanú lási költségek előteremtése érdekébe« sokat kellett dolgoznia, de a tanulást, a rendszeres önképzést egy pillanat:a sem hanyagolta el. a tanulási*m nem a gyötrő munkát, látom, hanem azt a szellemi tőkét, ami később dú satn fog kamatozni..— írta égy 1911-ben leélt levelében. Ahogy gazrij godtak ismeretei, megértette, hogy a sznciáJdcmoík.r.ata párt vezetősége tompítani akarja a forradalmi fe­szültséget és a harci elszántságot. Nem forradalomra készül, hanem - a j forradalom elkerülésére. 1912. május 23 án, amikor Budapest munkássága barikádokat emelt a Habsburg császár és Tisza István rendőrei és csendőrei ellen, Rákosi Mátyás is ott volt a bar’Mdokon és azok közé tartozott,' akik rendűiébe írül védték a torlaszokat a rendőr. sortűz és csendőrroham ellen. (Folytatása következik)

Next

/
Thumbnails
Contents