Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)
1952-02-24 / 46. szám
2 99 p P t <5 1952 FEBRUÁR 24 ELMÉLEII TANÁCSADÓ Válasz a paraszlkérdésben felmerült néhány fontosabb problémára Király László elvtárs u Megyei Pártbizottság titkára február 14-én « megye propagesndis támak értekezletén |if/rrtoU beszedőből. Az alábbiakban közöljük válaszát a politikai iskolákon most folyó tananyag, a parasztkérdéssel kapcsolatban felmerült, néhány fontosabb problémám.-■ Aa egyik politikai iskolán az a helytelen kérdés merült fel, hogy a műkben, már mint a. felszabadulás élők, a ktllák ie ki volt zsákmányolva, nyilvánvaló, a kérdés föltevése helytelen. A kulik a múltban a Horthy-fasizmus fontos tartóoszlopa volt a falun. A gyárossal, a bankárjai és a földesúri klérussal karöltve a kukák volt a falun a dolgozó parasztok, a szogénypamsztok százezreinek egyik l-eggyülölétesobb ki rabbija, vénszopója. — A. kérdés felmerülése a politikai iskoláin annyiból hasznos, hogy- még előfordul számos esetben, hogy egyes dolgozó parasztok ma szánakoznak a kulákon, hogy még nem sikerült mindenütt a falun gyűlöletessé tenni a kulákot. Hogy ez mennyire így van a gyakorlat i© mutatja, amikor számos* esetben egyes termelőszövetkezetek kulákot vésznek fel soraikba, aki nem kétséges, előblt, vagy utóbb a termelőszövetkezetet aláássa, szétzülleszti. —- Meehánáfcus tanulásra, vall az, hogy egyes politikai iskolán azon folyik a vita, hogy a tszcs-ben egy- kettő, vagy 5 munkaegységet kell levonni a fegyelmet sértőktől, a rendbontóktól. Persze előfordul ós esetenként alkalmazni is kell a javíthatatlanokkal «zeniben munkaegység levonást is, de a termelőszövetkezetben a fegyelem megszilárdításának nem az a legfőbb feltétele, a legfontosabb itt is az, amiről. Rákosi eMáre az elmúlt hónapban minden alkalommal beszélt, hogy olyan közszellemet kell kialakítani a termelőszövetekczrt,okban is, amely a lógást, fegyelemsértést elátéli és lehetetlenné teszi. — Gyakran vitatott kérdés a politikai iskolán m munkás-paraszt szövetség jelentőségének problémája kólákkal már nem mentünk együtt. Pedig ezekben egész sor nem szocialista, . hanem polgári demokratikus rendszabály volt. Végeredményben az főkS-ös novemberi választásoktól kezdve mindinkább kitűnt, ami k későbbiek során fokozódott, hogy a ku- lákság ellene van minden hiáfljadásoak, ami a későbbiek során a fordulat végéig politikai munkánk alapvető jellemzője volt, hogy együtt mentünk szövetségesünkkel a . ezégény- parasztokikal, harcban álltunk a burzsoáziával — a harc a hatalomért folyt, ki kit győz le — de ebben az időszakban még nem folytattunk általános, frontális harcot a kulákság eLlen. Inkább ahogyan Gerő dvtárs jellemezte, időnként a „harcos sem- 1 égésit és*4 politikáját alkalmaztuk velük szemben. Ebben az időszakban még nem vehettünk irányt arra., hogy a középparasztságot szövetségesünk- kő tegyük — habár egy-egy kérdésben igyekeztünk megnyerni a középparasztságot — feléjük a semlegesítés politikáját alkalmaztuk. A kö- »épp araszt okkal való szövetkezésre csak a fordulat éve után kerülhetett sor. A begyűjtést hátráltató tűrhetetlen bürokrácia... KEDVES ELVTÁRSAK! A bürokrácia és a maradás ág elleni következetes karénak a mindennapi élet .mindén területén meg keli nyilvánulnia. Pártunk következetesen mnitat rá mindemkor a még megbúvó tudatos el el neég es aknamunkára, melyek népünk életét akarják megzavarná, Egy szomorú esetet mondok most el, amely élénk fényt vét V- olpbb elmondottakra: 1951 október 25-áu Wusching Pái nagymányoki dolgozó paraszt élöál'ratbéadása keretében leadta szarvasmarháját a bonyhádi vágóhídnak. Jegyzőkönyvet, vettek fel az átadásról óe gyors fizetést Ígértek. De csak ígérlek! Nevezett már számtalanszor sürgette az összeg kiutalását a bonyhádi szerveknek intézés végett. Ekkor érdeklődött Szekszár- don: a válás«, a jegyzőkönyvet még nem kapták meg. Wusching elvtárs elmondta panaszát itt fenn a kerületd pártbizottságon, én személyesen érdeklődtem az .illetékes helyeken a dolgok intézése felöl, de Konyhád Szeksz,árdra, Szekszárd, meg Konyhádra hárítja a felelősséget, az intézés közben pedig teljesen áld. Ugianez a helyset Möser József szátlftógépész elvtárssal lie, aki a már november 3-án Konyháidon leadott sertése után még egy fillért sem kapott. . Tűrhetetlen az az felvezerütlen, következetlenül, vagy talán nagyon is következetesen hanyag ügyintézés, ‘ami ezzel az üggyel kapcsolatos. Ma. amiiikor pártunk politikájának széliemében ellenséges aknamunkára mutatunk rá, itt van előttünk egy 6ZO morú példa: így lehet a becsületes dolgozókat elkeserítem, így lehet a kötelezettségüknek öntudatos állampolgárhoz méltó módon eleget te vő dolgozó parasztokat szembeáLlitani a dolgozó nép államával. Már pedig a becsületes hivataloknak munkáját helyesen értelmező dolgozóknak nem lehet a terve. Ez kimondottan az ellenség keze elvtársak, az ellenségé, aki a paragrafusok és az áporodottszagú iktat ókönyvek halmaza mögé bástyázza el magát, hogy ártson dolgozó népünknek, örvendenék, ha a Megyei Tanát* VB. illetékes szervei foglalkoznának az ilyen kirívó helyzetekkel óe kémén}- kézzel, példamutató módon teremtenének rendet a bürokraták vidáman burjánzó szemétdombján. Kész József a nagymányoki kerületi pártbizottság titkára. P ÁR T ÉS PA RTtVl I ÉS ft Ä ffiözsí gépállomás pártszervezete e versenymozgaíea élén például jeí&níBegi tartalmi hazánkban a szocialista, építés nagy munkája 60- íán, a munkás-paraszt szövetségnek. Ez. a, szövetség ma nem általában munkás-paraszt szövetség, hanem a munkások és dolgozó parasztok szövetsége. A mi szocializmust építő munkásosztályunk nem lép szövetségre; csak a dolgozó parasztokkal (ki®- és középparaszt) és kívül rekeszük c szövetségből a falu dolgozó parasztjainak és egész szocialista építésinknek ádáz ellenségeit, a ku- Mkoüsat. A munkások és dolgozó parasztok szövetsége csak a kukák elleni kíméletlen elszánt oeztályharc- han erősödből meg. Minden békülé- kenyeégi '-törekvést a. k lilákkal, a munkások Is dolgozó parasztok szövetségét lazítja. Ennek a szövetségnek a iártalmá, a célja szocializmus fel- építése hazánkban. Tehát a mezőgazdaságban -;s. Pártunk, munksá osztályunk hatalmas newilő munkája, államunk sokoldalú segítsége révén dolgozó, parasztságunkat rávezetjük a helyes útra, a szocialista gazdálkodás, a termelőszövetkezet útjára. A uii pártunk ezt a/ törekvését nem rejtette és nem rejti véka alá, íizoTibau súlyos hibát követnénk c!, ba y dolgozó parasztok áttéréséi atx új, 11 tc.T.ni elősző vetkőz*li gazdálkodás útjára, meggyőzés helyett kényszerrel, erő szakkal végeznénk. Dolgozó parasztságunkat éppen morf szövetséges, rávezetjük és ebben nagy szerepe van a jól működő, virágzó, önmaga mellett agitáló termmőste vétkezőteknek — a terme- ic®zöyeífcezetá mozgalom útjára. Bebizonyítjuk a gyakorlatban tényekkel, hogy a dolgozó parasztság igazi fölemelkedése csak a bermelőszöveí- kezetokben történhet inog Másszóva! azt bizonyítjuk be, hogy a termelő- szoye-tkezot a dolgozó parasztoknak nem ellensége, hanem barátja, élő- riyösobb mint az egyéni gazdálkodás, jobb életet biztosít. Pártunk a munkásosztály vezetósó- vel, a szoaializnmot építjük hazánkban, erről a, szándékunkról nőm mondunk le. Követjük nagy példaképünket, ■ a.' Bolsevik Pártot. a kommunizmust építő Szovjetuniót. A szocializmust építő munka irá- nyitása a pártra, a munUá>w>sz- tályrs bárul. Ez azt is jelenti, bogy a tn up has. paras-z t szövetsó gea beríil a vehető .swtrep télre ertbeteÜenül a muukásoszjtályt illeti. A munkásosztályban van ni eg egyedül az a képesség, hogy ingadozások nélkül vigye 'sikerre, r.zövot&egese a dolgozó parasztság bevoúásával a. fezocializmust. Aki kétségbe vonja a murákáspsztály' vezető szerepét; az lemond a . szocialista, építésről. vagy ezzel- ogyen-est szembefordul. Újra. hangsúlyozni kívánjuk, hogy ugyanakkor, a munkásosztály vezető szerepét biztosító munkás-paraszt szövetség nem semmizi ki a dolgozó parasztságot. Éppen ez a szövetség teszi lehetővé. hogy a dolgozó parasztság nagy szövotsógie&eink mindennapi támogatásán keresztül elérje a fel- emelkedést. Felmerült a kérdés a munkás-paraszt szövetséggel kapcsolatban, hogy felszabadulásunk időszakában, majd az azt követő években egészen a fordulat évéig, hogy nézett ki a munkás-paraszt szövetség. Itt csupán arra 1 helytelen nézetre kívánunk re.agá ni, hogy egyesek azt, állítják, hogy mi a fordulat évéig szövetségben voltunk a kuláksággal, ezek az elvtártak vagy nem ‘tanulmányozták Rákosi elvtárs és pártunk többi vezetőinek ezzé! kapcsolatos tan „ása-t* vagy pedig azt tudatosan elferdítik, f'élrc- mogyarázzáfc. Ha a gyakorlat oldaláról és vezetőink .tanítása alapján vizsgáljuk meg a felszabadulás utáni helyzetet, az alábbiakat kapjuk. Pártunk az egész parasztsággal együtt ment és itt a kulákot is beleértjük, a földreform végrohajtórának idején. A földreform, mely hivatva volt'a többezerholdas nagybirtokosok felszámolására, polgári demokratikus feladatot jelentett. A nagybirtok megszüntetése, felszámolása nem szocialista programm, viszont ennek a végrehajtása elengedhetetlen a demokratikus és szocialista átalakulás szempontjából. A földesúri nagybirtokok meg- szüntetése a killáknak is érdeke volt, ezen keresztül remélte azt, hogy' megszabadulva a régebbi riválisaitól, a föídbirtobíKSoktóI most n f»hi teljhatalmú ura lesz majd. Amiei-I ellenére, hegy együtt mentünk a földreform végrehajtásánál az egész parasztsággal, hiba lenne azt. állítani, hogy a kulákság ezt valami nagy lelkesedéssel tette. Ami pedig a későbbieket illeti,, úgy hiszem világos, hogy az összes többi, a földreformot követő rendszabályokat, mint az infláció megszüntetése, a jó pénz megteremtése, majd a különböző államosítások végrehajtása során mi a Gépállomásaink legfontosabb feladata: a falura küldött korszerű gépek segítségével biztosítani a mezőgazdaság szocialista átalakításának szilárd technikai alapját. Éppen a gépek tömeges alkalmazása, teszi a termel ős zövetközeteket magasabbrendü- vó, a szövetkezeti parasztságot gazdagabbá. A gépállomásokban is kiíe- jozesre jut a munkásosztály hatalmas segítsége a dolgozó parasztság számúin. Ez az egyik legfontosabb ösz- szdkötő kapocs a munkásosztály és a dolgozó parasztság között. A gépállomásnak tehát igen nagy a jelentősege nemcsak technikai, hanem politikai szempontból is. E hatalmas feladatokat gépállomásaink csak ügy tudják eredményesen végrehajtani, ha erős pártszervezet- lei rendelkeznek, mert csak ez bizto- síihatja a munkalendület, fokozását, a dolgozók kommunista nevelését, a'kotó kezdeményezésének kifejlesztését, a szocialista munkaversemy kitúrnia hozását. A inőzei gépállomáson is a párt- srvTvezet volt az, amely élére állt már a multévi munkálatok befejezésén fcl a téli munkálatok jó megszervezésének. Mire a gépek beérkeztek a pártszervezet irányító munkája nyomán már kész tervek várták a dolgozókat a gépek minél jobb kijavítására. Motor és dif ere neki szerelő brigádot, két cséplőgép javító, egy efcejavító, egy üzemanyag kocsi és vetőgépjavító brigádot, valamint egy táresajavítő brigádot szerveztek, mdyekirék élére a legjobb kommunista dolgozókat állították. Olyanokat, mint Varga István, Tot- tervatek Antal, Kappéter Gyula elv- tártak és Magyar Sándorné olvtársnő. A pártszervezet javaslatára takarító- brigád is alakult, amely nagyban megkönnyítette a dolgozók munkáját, mert a műhelyek és pihenőhelyek takarításával nem kellett bajlódniok, hanem minden erejükkel a gépek minőségi kijavítására törekedhettek. De nem lett volna eredményes e feltételek biztosítása -mellett a gépállomás dolgozóinak munkája, ha a pártszervezet ezzel egyidejűleg BIrinyi elvtárs vezetésével nem gondoskodott volna a dolgozók politikai oktatásáról is. A párttagok mellett bevonták a pártonkivülieket is az oktatásba. Emellett éberen őrködtek a szakmai oktatás menetére is Rákosi elvtárs, majd Gerő elvtárs beszédei még csak nagyobb lendületet adtak az egész gépállomás munkájának. ÍUipgy ülés eket hívtak össze, melyen a népnevelők megígérték, hogy felvilágosító munkájukkal oílyam légkört teremtenek a gép* állom ás területén, amely nem tűri meg a munkai'egyelem megsértését, a lógást. Ennek hatására kapcsolódtak be a mozsi gépállomás dolgozói is a Rákosi elvtárs 60. születésnapjára indult versenymozgalomba, A dolgozók számbavéve minden lehetőséget, vállalták. hogy az összes gép javítási munkálatokat nagy ünnepünk tiszteletére február 28. helyett már február 20-ra teljesítik. A dolgozók tehát a szakmai oktatás mellett, politikailag is állandóan képezve magúkat megértették, hogy a gépek jó kijavítása és főleg határidő előtti rendbehozatala döntő láncszeme felemelt ötéves tervünk harmadik esztendejének sikeres végrehajtásának. A pártszervezet vezetősége elősegítette az egyéni és brigádversenyek kiszélesedését, úgy. hogy ellenőrzésük nyomán a műszaki feltételek mindig biztosítva voltak. Ennek köszönhető, hogy a dolgozók lelkes munkáját siker kísérte, vállalásukat, egy nappal, tehát már február 10-re teljesítették. Ezzel is erősödött a pártszervezet, A verseny azonban felszínre hozott sok olyan jó, jól dolgozó pártonkíviilit is, akiknek bevo náso a párt tagjai sorába csak még tovább erősíti a pártszervezetet, biztosítéka less annak, hogy a tavaszi munkálatokban is ugyanilyen jő munkát tudnak végezni, sőt eredményeiket túl is szárnyallak, A pártszervezet jó felvilágosító munkája a termelőcsopoj-tokra is kihatott, hisz a gépállomás dolgozóinak mintegy 80 százaléka termelőcsoporttag. Tehét ezek az eivtársak és a párfonkívüij dolgozók még jobb munkát fognak végezni, hisz saját földjüket fogjak művelni a gépállomás gépeivel, s természetesen már munkaegységért fognak dolgozni. Mind e jó eredmények mellett azonban meg kell emlékezni a hiányosságokról is, amelyek kiküszöbölésével még kímag'aslóbb eredményeket érhetnek el. A pártszervezet az' eddigieknél erőteljesebben, keményebben fogjon hozzá a gépállomás dolgozói szociális juttatásainak biztosításához Ezek a dolgozók megérdemlik a gondoskodást, A további jó munka biztosítása érdekében tehát sürgősen vessenek véget a pihenőhelyek körüli zavaroknak. Ezzel biztosítják. hogy a gépállomás dolgozói, különösen az ifjak eredményesen bé tudjanak kapcsolódni a kultúrforra- rlalom eredményeinek növelésébe. így tudják biztosítani, bőgj’ az 11)52-0* tervüket messze túlteljesíthetik. lgy alakult ki a jó munka a grábóci Alkotmányban Az első kél évben nehezen lót eb- tünk és csak hiányosságokról számolhatunk be. Vem vettük észre Ma- nyr.■óságainkat, KÖZÖTTÜNK MŰK ALT AZ ELLÜNK ÉG, ennek köszönhetjü!:., hogy 1951 ben 20 kataszfralis hold földünk zab tér. méné elégett. Ehhez hozzájárult, volt elnökünk . hanyagsága is. Szövetkezetünkben az egycnlősdi és a „sógor- koma“ viszony uralkodott. Pártunk útmutatására azonban meg tiszti főttük sora'mlMt <a non oda való elemektől, felismertük hibáinkat ős 1951 októberében új vezetőséget választó'tunk, olyant, aki szívügyének tekinti a nagyüzem i gazdálkodást. Elnöknek Villányi Pált választottuk meg. aki nem sokkal előbb szerek le néphadseregünktől. Villányi Pál tudását a nőig //üzemi gazdálkodás szolgálatába cíüíto ta, megindult csoportunkban a fejlődés. Jó népnevelő munkával fd- vüágosHoituk a pártonkivülieket is, rövid EGY HÓNAP ALATT BEHOZTUK A LEMARADÁST. Mimién munkálatainkat, beleértve a /ítél//szántást is 100 százalékig elvégeztük. A munka non állt. meg a. mezőgazdasági munkálatok cl végzésével, tagságunk hVta, hogy a 'vezetés jő irányban halad, vagy lelkesedéssel fogott a téli építkezéseknek. Felépíti'tűink egy 300 férőhelyes juh-ho- dályt, téli tüzelőnket fakitermeléssel biztosítottuk. Télire káposztát, pci- rezselymet, kélarábét, céklát, retket és egyéb konyhakerti növényeket raktároztunk el. Most. az ,.1052-ben megtartott térmelöszövefkezetek ős gépállomások tanácskozásának határozatai után MEGSZILÁRDÍTOTTUK A MUNKA- FEGYELMET, megalakítottuk a brigádokai, munkacsapatokat\ azoknak szerződésileg átadtuk a földeket, és gazdasági felszereléseket. Tehenészetünkben bevezettük a napi háromszori fejest, iögymasszázást. és szakszerű takarmányozást. A gazdasági munkálatainkban is alkalmazzuk a szovjet, agrotechnikát, pótbeporzást, keresztsoros és négyzetes vetést, műtrágyázást. Érvényre juttatjuk a termelőszövetkezet és gépállomások értekezletén hozott határozatokat. günk területéről a hárem ev óla felgyülemlőt, t trágyát kA fogjuk hordani földjeinkre, ennek több mint kétharmadát teljesítettük. Saját vállalásom egy 165 négyzetméteres süllyesztett melegágyból <a trágyakitermelés és annak friss trágyával való felcserélese. Ebből e hó 13-ig 85 négyzetmé- , fért teljesítettem. Termelőcsoportunk- J nah eddigi eredményeit pártunknak I köszönhetjük, de eredményeinken. [ nem fogunk megpihenni, azon le- , szűnik, hogy tervünket sikeresen végrehajtsuk. Eredményeinkéi és hibáin- ! hat állandóan tudatosítani fogjuk a sajtón keresztül, hogy az egész megye dolgozó jmrasztsága okuljon eb bői RÁKOSI ELVTÁRS SZÜLETÉSNAPJÁRA pedig vállalást tettünk, hogy közséElmondta: JD. LÓRINCZ KAROLY üzemi párttitkárs Grábóc.
