Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-02-12 / 35. szám

NAPI. 1952 FETTOTTÁK tf A bonni véderővita újra leleplezte, h°gy Adenauer és m Jobboldali szociáldemokraták együttesen folytatják békééi lenes politikájukat Berlin ('MTI):; A boisci papámiefnt feét napig tartó vita után csekély több­séggel’ elfogadta a kormánvkoaiTcio Katiározati javaslatát a . nyugatnémet xsoi dosh acl?5 er eg és az ú. n. „keret­szerződés" ügyében.- Á határozati ja­vaslat mattéit 204, ellene 156 képvi­selő szavazott. Hat képviselő tartóz­kodott a szavazástól. A. határozat a nyugatnémet zsoldos hadsereg folólllítását nég-v feltételhez köti; NyugaLnéiíietqrs.zág „teljes egyenjogúságának“ biztosítása. a nyu­gati hatalmaik részéről az ..európai ve- délmi közösségben“ gddig is, míg az Atlanti Tömb tagjai sorába a bonni ,,konnánYf‘ hivala osan felveszik, a második feltétel pénzügyi kérdéseket érint, a harmadik a Sivar-kérdés .ki­elégítő’* rendezése. A legjellegzetesebb a negyedik fel­tét©!: Mindazoknak a németeknek lia- tadéktaiah■’ szabado-nbo csalása, akiket a szövetségesek katonai. bíróságai há­borús búncselckménvek miatt . elítél­tek, vagv N-izsriáaítd fogságban tarta­tták. A bonni .parlament véderővitája so- lán nemcsak a Német Kommunista Párt, hanem több polgári párt képvi­selője is lei jelen tette, hogy Nyugat- Németország lakossága ellenzi az új- rafelf eh egy vérzés bármely formáját. Rische kommunista képviselő a parlament, petitek esd ülésén — !©- leplezve a nyugatnémet Szóoiáldemo­krata Párt vezetőségnek két-kuíacsos muntkásárnló politikáját - - mégálla- pitotta, hogy a jobboldali Szociálde­mokrata Párt vezetőinek pontos érie- sir fáéi voltak a háborús keretszerző­dés ‘ártalmáról, ■ azonban ezeket nem hozták nyilvánosságra és .-így újra bebizonyqsodQtt. .hogy Adcnaucrrel egi'ütt folytatják népehenes politi- Jiájukat. Ssírájk es tiltakozó mozgalom .% r aga í - Xe no e t or hz ágim n . Bc-,rtn (ADN.i: Az Adenauer kor­main, és az újra felfegyverzés elten egész Nyugat Németországban szó k-skőrü sztrájk cs tiltakozó moz gaLom folyik. Pénteken és szombaton számos íiyu- gatné-metarszágd gyár dolgozói íigyel- cnortelő sztrájkba lépték. Több, mint 350 üzem múndsásái röpgy üléseken tö'tafeoztak. az Adenauer-kormány új- rafelfegyvcrzósi politikája és a boami pariamilegutóbbi, határozatai ellen. A tiltakozó gyűlések egyik szónoka ezt mondotta; „Vesszen Adenauer, hogy a német nép élhessen!“ Sok nyugaifri.émAionszjági városkán a n©met fiatalok 1,Had,kÖteilez-etts'ég Elle­ni Ligát*' aLákitottaik. A heílíbroncni üzemi munkásság 250 bizalmija felszó­lította a nyugatnémet Szaicszeryezeti Szövetség vezetőit hirdessenek álta­lános sztrájkot, a bonni állam egész területén. Xyugatberlini fenn pari munkások iUiukozáso a eéelerötörreny pl lőtt A, nyugatbefemi fémipar üasmi ta­nácsainak nagy része a Német Szak­szervezeti Szövetség vezetőségétől harci rendszabályok aikaítai-aaását kö­vetelte a v éderő törvény és a keret- s-zietződós bevezetése ©Heh, Max Reimam elvtárs, a Német Kommunista Párt elnöke pénteken, 'be­szédet mondott a Bonnba érkezett nyugatoémetországi üzemek és nők küldöttei előtt, akik azért, jöttek, ho.gy e,rélye$en ídiiíak ózzanak a szövetségi gyű és tagjainál a védérőtörvény ei­len.. Max Reiman,-, eívtárs rámutatott, hogy a Schuman,-terv, a védelmi hoz­zájárulás és a keretszerződés útján akarják Nyugat-Néniétországot a há­borúra előkészíteni. . felhívta a munkásküiüőttségek ,• fi­gyelmét a Szocááldemokrata Párt jobb­oldali vezetőségének átook magatartá­sára. „A szociáldemokrata, vezetők magatartása e ítélendő — hangsúlyoz­ta Max Reiman ii. —1 Nagyon jól tud­ják, hogy a szociáldemokrata mun­kásság éppúgy, mini az egész nép, nem hajlandó életét áldozni az ame­rikai imperialisták prolii jóért. A né­met nép a politikai és gazdasági ne­hézségekből kivezető útját csak a békében találhatja meg “ „A nép a németek szabad tanács­kozását követelj __- folytatta, — hogY cl 7ehessen jutni a szabad össznémet választásokhoz. E választásokból olyan alkotmány ózó nemzetgyűlés jön létre, amely megkötheti a békeszerző­dést. Ez a kivezető út! Más út nincs mert minden más út a háborúhoz ve­zet!“ 'prfingpr bt*H%éde Idenauttr háborún politikájúról Berlin (MTI): A demokratikus Né­metország Nemzeti Frontjának Or­szágos Tanácsa péntek esti Bsíimben rendezett nagygyűlésén Dertinger, a Német Demokratikus Köztársaság kül- ügymiinisztorc mondott beszédet. Fék szólította a német népet, hiúsítsa meg a bonni militaristák terveit, folytas­son.-harcot az össznéiíséí tanácskozás, valamint az össznémet vóiasztűsök, a német egység, megteremtése és a béke biztosítása érdekóban. Dcrimger -igen élesen elítélte azt a hitleri időkre, 'emlékeztető, uszítást. amely a véderővita során a Szovjet­unióval és a Saar-kérdéssel összefüg­gésben a francia nép e'len folyt a bomm parlamentben. ,.A bonni kor- máv háborús uszításával ismét bebi­zonyította, jelentette ki Dartin- ger, — hogy nem más, mint az ame­rikai imperialisták nyugatnémetországi ügynöksége.'1 A nagygyűlés Bérűn yaiameim^d övezetéből összegyűlt föbbezer rész­vevője hatóxoizsaitban tiltakozott Nyu­gatnémet ország új rafelfogy vérzésé é3 a Lelir-féle rendőrség terrorja éhen. Düsseldorf (ADN): A Belga Kom­munista Párt a hege nép nevében évesen -tiltakozofbt. a1' Német Kommu­nista. Parinak, a-, bonni Mbkarjnáuy áL .tai. tervezett betiltása eken. A Belga Kommunista Párt, a Né­met Kommunista Párt vezetőségéhez intézett levelében többek között' eaae- két írja; „Nemcsak g, kötnmurríatákncffc, ha- ncm Belgium minden békeszeretö em herének érdeke, hogy elutasítsa bonni kormánynak a Német Kommu. nisla Párt betiltására irányuló javas­latát.“ Eltemették Csoihafszaii marsa Ml Liaa-Bator (TASZSZ): Február 9-én Ulán-Baíorban ■ edtemefi/ték Gsojbalszan marsalH, a mongol nép hű fiát és ver sáspék. akín-ekv ravatala- olő-tt három na. ppü. keresztül haibalmass tömegekben vonultak, el a mongol dolgozók. Szombaton délben a kormány épület nagyterméből' Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Ba- íotiságán-ak főtitkára és a ' Mongol N ópk ö z tár s aság mi raszter elnökhelyet­tese, Bumacende, á nagy népi búnál Auökségén/ek elnöke, Szurunizsab és Daruba, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagjai, M. P. Faraszov. Sz. M. Bugyonnlj marsali, T. I. Leonov. J. K. Prihoidov, a .szov­jet kormányküldöttség tagjai, vala­min!* a kínai kormáoiyküldő-tteég, tag- hsi vittek ki a7. élhúnyt koporsóját a Szube-Butor térre, ahol a több, mint 30. ezer do gozó részvételiével m-og-fár­tott .gyá;3zülésen J. Cedembai nriuiisz- í-eT'elacödtélyetles, a Mcng-ol Népi For­radalmi Párt főtitkára mondott be­szédet. fíaaiysúlyoata, hogy. Csojbíuiisaan minden erejét a Mongol Népköztársa­ság építése és megsziÉiardíitásá ügyé­nek, a párt sorainak egységéért ví­vott -harcnak,, a mongol.. nép elletnsé- geá eíle^ 'folytatott küzdelemnek ál- cßxzba'.' Ismertette a, -nagy moingoT ha­zafi tevékeny s^énék iöszaknszaii, rnajd xgv foCyWia; Szeretett vezérünk, drága barátunk és ■ elv társunk! Pártunk ás népünk hamvaid előtt ünnep.ályesep esküszik hogy még inkább megszilárdítja pár­tunk és népünk egységét Lenin—Szid. >in győzhetetlen lobogója körül, követ- tczelesfín hű és odaadó marad Lenin —Sztálin nagy ügye,, . a szocializmus iránit. Drága és szeretett vezérünk, útmu­tatásaidat és végakaratodat követve sűáyyel-l élekkel esküszünk, hogy minden eszközzel fejlesztjük é.s szilár­dítjuk. a Szovjetu'riió és a Mongol Népköztársaság népeinek nagy és megbonthatatlan barátságát, nép-ünk boldogságának, az ország tejiödésé- nek és megszilárdulásának kiapadha. tatlan forrását szilárdítjuk és fej­lesztjük a népi demokráciáit közti ba­rátságot és együttműködést. Drága vezetőnk, feledheted len bará­tunk és elvtársunk! Nagy és határ­talan pártunk, dolgozó népünk hite, szeretete és odaadása a nagy Bolsevik Párt, a lángeszű Sztálin — drága ba­rátunk és szeretett vezérünk, tanítónk és atyánk iráni. Esküszünk, hogy megőrizzük ezt a nagy és határtalan hitet szereletei és odaadást a Szovjet­unió Kommunista (bolsevik) Pártja és Sztálin elvtárs iránt. ■ Ezután M. P. Taraszov, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa elnökségének elnökbe yettese, a szovjet kormány- küldöttség vezetője emelkedett szó­lásra. CsojbafsZan elvtárs halála — mon­dotta, súlyos veszteség a mongol nép számára. A Szovjetunió népei a mongol néppel együtt gyászolják ezt a súlyos veszteséget és örökre meg­őrzik a Szovjetunió nagy barátjának ragyogó emlékéi Ezután Ne Jung--Csen, a Kínai Nép- köztársaság kormányküldöttségének vezetője beszélt majd Sz. M. Bu- gyoormij marsall,, a szovjet kormány­küldöttség tagja emelkedett szólásra. — Csojbalsian marsallnak, a mon­gol nép vezérének, a kiváló állami és katonai vezetőnek ragyogó emléke mindig élni fog a Szovjetunió do-gozóí- nak, q Szovjet Hadsereg és haditen­gerészet harcosainak szívében —inon. do'tta. Több felszólalás után a gyúsziüiuie- péiy befejeződött. A marsa,Ili koporsó­ját ezótám a kormány székháza. mel- et-t emelt kriptához vitték. A temetés és ünnepélyes koszorú­zás után a Mongo'! Népi Forradalmi Párt és a kormánv vezetői, a szovjet és kínai kormányküldöttség tagjai előtt elvonultak az UEm batori heíy- őxstég egységei. Véres összetűzések Iránba## Teherán (TASZSZ) Hivatalos értesü. lések szerint' az iráni Zabol városö- bao véres összetűzések történtek, ítme’yeknek wrón megölték a helyi Kormányzót, a kormány választási felügyelőjét, és a helyi választási el enör^ö bizottság két tagját. A zaboli ■ • 'iőríőnökxH ók több,más súlyosan megsebesítettek. Az iráni kormány Zabolban és a szomszédos Zahedan városban kibirdetie az ostromállapotot. Lap jelentés szerint a zabolj véres eseményeket különböző medzsliszi képviselőjelölteket támogató két cso­port nézeteltérései idézték ölő. kÜHteiés Béeshen Bécs (TASZSZ) Becsben sokezer dol­gozó tüntetésen és gyűlésen emléke zeit meg azokról á muiiíkásokró!, fci- Iteí a fasiszták 1Ű34 februárjában megöltek. A felvonuló, dolgozók végighalad, tak Becs munkásnegyedein. Annak a hatalmas háznak udvarán, ahol a bé esi munkások 1934-íben három napon át keményen harcoltak a Heimwelír ellen, gyűlést tartottak, Josef Kohl, a mödlingi Schutzbund egykori ütká ra, a gyűlésen ezt mondotta: A hó­hérokat, akik 1931 februárjában a népre lőttek, nem büntették meg, sőt ezek a hóhérok ma magas állami tiszteségeket töltenek be és előkészi. tik a talajt a fasizmus számára. Az Osztrák Néppárt vezetői nyíltan tá­mogatják Starhembe-rget, a Heim­wehr egykori vezérét, az áiCame-llenes bűnöst. Fasiszta rendet akarnak te remteni Ausztriában. Ebből azonban semmi sem lesz! A munkásosztály kijelenti: Ki Starhemherg híveivel a kormányból! Felszólalt a gyü'-ésea Ernst Fischer, az Osztrák Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának tagja is. A gyűlés résztvevői egyhangúan határozatot hoztak, melyben hangsúlyozták, hogy sziCárdíta-ni kell a munkásosztály egy. ségét a háborús veszély és ». fasizmus ellen vívott harcban. KÜLFÖLDI HÍREK Moszkva (TASZSZ): Ffebru-ár 9-én fin,n ipart mjumfcá-sfciildöfctség crkerzelt Moszkvába.-> Betrat: Abdallsah El-Jafi, idbaatooni minierzteréliiök szomba-tesa benyújtotta, kormámyának lemondásét a köztársa­sága ökröknek. PSEMEIS VEK KÉPEKBEN H « »I li02EMCSS o « * Ö r í 19 Hl A. Szovjetunió 19őii. évi : állami tervének teljesítésénél újabb hatal­mas eredményeket ért el a kultúra és közegészségügy fejlesztése terén is. lSöl-ben 8S7 főiskolán 1.35G.000 tmíL galió tanult, 108.0C>0-rc: több, mint 1950-ben. 1951-ben a Szovjetunióban 35Ő.OOO különféle könyvtár működött, ezeknek könyvállománya több, mint hétszáz,millió példány, í9i>1 nyarán több, mint ötmillió gyermek és ser­dülő fiatal üdült , táborokban, gyer- mekszanatódumokban. Az elmúlt évben tovább l>ővítették a kórházak, gondozóintézetek, üdülő- j otthonok hálózatát is. A szanatóriu­mokban és üdülöotthonokban 1,8.000- re! emelkedett a férőhelyek száma. A gyógyszerek, orvosi célokra hasz: riállt gépek és berendezések. tebineí'és« 1950 hez viszonyítva 36 százalékkal növekedett, ami -ehetővé teszi az egészségügyi intézmények le^ií-jai* fel. szereléssel és orvosi célokat KzÖigélc gépekkel váló ellátását. A Kirov területi „Vörös, Október“ kolhoz erdei szanatóriumában béléi? a ko hozparasztok, nyáron » gyerme­kek üdülnek. A tágas, kényelmes szobákban mindig friss újságok,’ folyó íratok várják az üdülőket.’ A rádió a moszkvai adásokon kívül a „Vörös Október“ kolhoz saját rádióállomása adásait Ls közvetíti. A kezelésre szoruló' kolhozparasg. tok számára minden gyógyessköz re», delkezésre áll, hogy egészségüket be.y reállíthassák. A „Vörös Október“ kolhoz szanatóríu mában az üdülő koIhoKparasrfdi; :m rádió adását hallgatják, >31 5 Auasztaszije Zihina kolhozparasztasszony gyógykezelésben részesül-a ,A^ rös Október4* kolhoz szanatóriumának íizSotber-ípiás readdőjébea. A napokban „taintották járni“ gépgyártásunk újszülöttjét, a nagy teljesül ményfi, hernyótalpas .,SL 50"“’55“-5>s traktort. A traktor a Aöros CdÜas Traktorgyár udvarán tett próbautat. Az új traktortípus, amely gyorsabb, és eredményesebb munka mellett csökkenti az egy hold megm unkái ásó hoz szükséges üzemanyag fogyasztási is, már az idén, a terv harmadik-, évében eljut a gépállomások ra és az állami gazdaságokba. Képünk a prob* utat ábrázolja. A Baskimi cikke a jugoszláv nép THo-ellemes hurráról Tirana (ATA) A Baskimi cúnü albán, lap beszámol a jugoszláv népnek a Tito-bandibák ellen vívott harcáról. Á jugoszláv muukávsok szétrom­bolták a „Szmedercvo“ acéiüzein különböző gépi heredezéseit, amelyek értékes ásványi anyagok ki­termelésére szolgáltak. Szkopljeban a katonai építkezések­nél dolgozó munkások nagy számban hagyták el munkahelyüket, a Tetovo- Gósztivar-i stratégiai űtvona épftősé­nél pedig a munkások megtagadták á munkát Sok más váCIalatnál, mint például a kumanovoi „Vardar“ és „Mitko - gyárban tűzök keletkeztek, amelyek nagy károkat okoztak a titoistáknak. A kicsevoi „Köpacika“ faexport vál­lalatnál a munkások annyira megron­gálták a gépeket, hogy a vá lalal kény leien volt két hónapra megszakítani a munkát. A Közelmúltban u belgrádi 'top- mider pályaudvaron rgy had* anyaggal megrakott vonatot i» robífásították, míg Belgrad kié nyékén húsz katonai raktárt ro> gáltak meg. A nisi „Jasztrebac“, a zenxjauim „Radiata“ vállalatná* az ifjúmunká sok 39 százaléka nem hajlandó dol­gozni. Szkopljeban a hadianyagraklá rakat, Kocsániban a be-nzinraktáraku' gyújtották fel. Vinkövei Körzőiébe*. 3500 ifjú lápét ki a „Narodna ' - ladina** titoista sZiTvczef-bö!., § I Belga K&mmuinsta Part tiHakosása a Mémei Kommunista Pari l etiltásának térré ellen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents