Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-08-14 / 188. szám

** Ä p o 11)51 AUGUSZTUS 14 Kertész János felvilágosító munkája után megalakult Faddon a Kossuth-tszcs ASög egy bete érkeztek meg kül­dötteink a Szovjetunióból, máiig mu­tatkoznak eredmények fel világosító munkájuk nyomán. Küldötteink hosz- szú órákon kieresztül .(elbeszélgetnek dolgozó parasztjainkkal, akik legtöbb esetben lakásukon ' keresik fel őket vagy az utcán állítják meg és érdek­lődnek tőlük a szoVjet kolhozok éle­téről. Küldötteink sem kéretik ma­gukat és olyan helyekre is elmennek elbeszélgetni a dolgozó parasztsággal, ahoi alig oilrvasn-ak újságot és rádiót sem hallgatnak.«Ezt tette Szabó And­rás nagydorogi küldöttünk is, aki a községtől 4—5 kilométerre fekvő Bez- zegpusztát látogatta meg. hogy . el­mondja mindazt, amit a Szovjetunió­ban tapasztalt. Részűk meg*. mi újság Faddon, Kertész János küldöttünk hogyan vi­lágosítja fel a. dolgozó paras zttársait a nagyüzemi gazdálkodás jelentőségé­ről. Kertész elv társait sem lehet a la­kásán megtalálná, sőt-bernit a község­ben is ritkán. mert kónastgy a külte­lekre a volt nagybirtokokra is. Fá­radtságának meg is van öz eredmé­nye. Nem hiába mutál o tt példát és haza jövetele után elsőnek lépett be a termelőszövetkezetbe. A jó pél­dát t.öbben követték. Petróczi István 5 holdjával, Vas Imre 11 holdjával, Horváth János 6 holdjával, Herényi György, a falusi párt titkár 10 holdjá­val!, jószágaikkal és gazdasági fc-L ©zeneLésükkel követték Kertész elvtárs példáját és ve!e együtt beléptek az Uj Élet termelőszövetkezetbe. Her­man József 3 holdas dolgozó paraszt sem akart Lemaradni az élenjáróktól és kijelentette: „dolgoztam már én másoknak eleget., úgy látom hogy a csoportba^ magam gazdája leszek és tudom, hogy magamnak fogok dolgoz­ni. Én már többször is beszéltem gaz- dalársarmmatl, hogy a nagyüzemi gaz­dálkodás az egyedüli, ahol mindenki munkája után. kapja meg a megélhe. tőségót Azért lépek be én is a cso­portba, — nem prédikálhatok vizet, ha magam bort iszok“ — mondotta az aláírta a belépési nyilatkozatot. Kertész elvtárs tapasztalatait sokan meghallgatták és megértették, hogy e. mezőgazdasági gépeket csak a nagyüzemi gazdálko­dásban lehet jól kihasználni. Hogy is tudna aratná a kombájn elaprózott kis parcellákon, amikor több, mint 8 méter széles rendét vág, mondotta Gaszíer Bálint, 15 holdas középparaszt, hisz meg sem tud rajta fordulni. A többi gazdasági gégéket sem lehet ki* parcelláikon kellően kihasználni. Kín­lódtunk már eleget és ezzel nem se­gítjük sem magunkat, sem pedig az államunkat. Láthatjuk, hogy a terme, lőcsoportokban máris megmutatkozik a fölény az egyéni kisparceHóikkal szemben. Mi mem tudjuk 150 száza­lékra teljesíteni beadási kötelezettsé­günket, mint a Haladás tenmelőcso- port. Ezzel pedig nemhogy segítenénk, de gátoljuk fejlődésünkét,: Búzából holdankénti átlagtermésünk alig 8 mázsa, míg a teirmelö csoportoknál meghaladja a 10 mázsát is. Én meg­győződtem a nagyüzemi gazdálkodás Az élenjárók között találjuk Kulcsár ; Jánost, a községi pártszervezet elnö­két, Mihálkovics Ferenc tanácselnö­köt; aki 9 holdjával lépett be a cso­portba. Takáts György 8 holdjával. Vajda Jánosáé 9 holdjával és. még több kis- és középp araszt lépett a helyességéről és elhatároztam, hogy belépek a csoportba — mondotta és aláírta a belépési nyilatkozatot. Gaszler elvtársin kívül még 16 család követte a jó példát és nagyüzemi gazdálkodás útjára, akik magukévá tették mindazt amit Ker­tész elv társ mondott és jó munkájuk­kal példát akarnak mutatni azok fe­lé a dolgozó parasztok felé, akik még idegenkednek a nagyüzemi gazdálko­dás útjára lépni. Több gondot fordítsanak a verseny nyilvánosságára a Tolnai Selyemgydrban 1 óra 25 percet mutat az óra, ami­kor a tolnai Selyemgyárhoz árímlk. A hatalmas gyár nyitott ablakaiból gőz­felhő tódul ki és a gőzben megvillan' a gyönyörű aranysárga selyemszál. A szorgos kezek munkájának nyomán gyorsan telnek a motollák. A dolgo­zóik most még nagyobb lendülettel dolgoznak, hogy adott szavát minden dolgozó valóra váltsa alkotmányunk ünnepére. Ez a lelkes munka megmutatkozik az eredményekben is. Már több dol­gozó vállalását túl is teljesítette, most újiabb eredményekért harcol munkapadjánál. Alkotmányunk ünne­pére a dolgozók 88 százaléka tett vállalást, de ezt már túlnyomó több­sége túl is teljesítette. Anyagiakaré- kosságért a .dolgozóknak 33 százalé­ka áll versenyben. A Nazar ova- stzerződést is egyre több dolgozó köti meg. De az eredményeikkel nem elégszenek meg, hanem állandóan fo­kozzák. A hatalmas fonodában egymás mellé szépen sorakoznak a fonógé­pek. A gépek mellett a kezek nagy gyorsasággal eresztik a fonógépre a s e ly emsz álakat. Üt dolgozit a lél szlshásievlsta fenéiig, Potyondi Józsefné és ifj. Morvái Jó- zsefné párosversenyzők. A mai napi teljesítményük mindkettőjüknek 126 százalék. De Kiffer Mária fornónö. igyekszik megelőzni, a két versenyzőt. Ö a mai napon 138 százalékos ered­ménnyel tört az élre. Pohál Józsefné' 120 százalékai igyekszik felzárkózni mögötte. A Kifferi és Pohál elvtárs­itok kommunista példamutatással ad­ják ét munkamódszereiket. Már ed­dig is szép eredményeket értek el. De az eredmények állandóan szület­nek a versenyben. Gaál Erzsébet 130, Szabó Anna 117, ELauck Nándcrné 115, Eötvös Istvánná 112, Inire Jáno«né 141 százalékot teljesítettek. A mcrtnimgolóban 2 SlSZ-Siaíafck iá erstehet * érnek el a termelésben. Imre a mai napon október 18-í tervén dolgozik. Ma teljesített 124 százalékot. Srobl Mária 116 százalékot téliesített. De az eredmémyefekí állandóan növelik. A tolnai Selyem gyárban is nagy len­dülettel harcolnak a minisztertanács által kitűzött vándor-zászlóért. Ennek érdekében a vállalat vezetősége sízta- hánovista taníolyamot indított be, hogy ezzel ü fokozzák eredményei kel a közelgő alkotmányunk ünnepé­re. A gyár vezetősége igyekszik meg­jutalmazni majd a versenyben jó etrecLfnénryt elérő dolgozókat. Nagy­mennyiségű ajándékot vásároltak, hogy megjuiahnazzák a termelésben kitűnt dolgozókat, A tokvai Seiyemgyérhan szép ered­mények születnek, de emellett sok h tényo® Ságokat tapasztalhatunk. te wÁmm a nmni A dolgozók nagyobb eredményeket is érnének él, ha több gondot fordí­tanának az üzemrészekben a verseny nyilvánosságára. Például a motrin- golóban két hete nem volt a verseny- táblán cserélva az eredmény. A Párt vezetősége és a szakszervezet fordít­son nagyabb göndot a verseny nyil­vánosságéra. Alkotmányunk ünnepe mindjobban közeledik, de sehol az egész üzemiben nincsen egy dekorá­ció, ami ünnepélyesebbé tenné a ver­seny menetet. A pártszervezet és a vállalat veeztőségé kövessen el min­dent, hogy ezeket a hibákat kijavít­sa sürgősen. Kapcsolják be a műsza­kiakat a ver sen ykii értékelésbe. Ennek nyomán még nagyobb versenyszellem Jog kialakulni, ha minden dolgozó ‘tisztán látja, hogy mit teljesített és milyen feladatok vannak előtte az öéves terv megva!ósítá*sáhan. KÉRDÉSEK megalakítanák a Kossuth termelőszövetkezeti csoportot. NEMZETKÖZI Mr. Bevara „szocializmusa44 A labourist« Bevan, Anglia volt munkaügyi minisztere, aki egész éle­tében szemfényvesztéssel foglalkozott, mindenkor szívesen alakította a „bal­oldali“ pártvezér és a munkások „vé­delmezőjének“ szerepét. Annak érde­kében, hogy politikai tőkét kovácsol­jon magának, nemrégiben „Hogyan értelmezzem korunk szocializmusát“ címmel cikket írt a „Reynolds News6’ című lapban. A cikkben kifejtette, hogy a Labourpárt „komoly sikereket aratott a szocializmus tevén.“ Csak azt panaszolja, hogy ezek a sikerek — sajnos — cl vannak rejtve a világ sze­me előtti A cikk írója elhatározta, hogy nyil­vánosságra hozza ezeket a „sikereket“. Kifejtette, hogy Angliában az állami egészségvédelmi rendszere az „igazi, hamisítatlan szocializmus példája,“ Bevannak ez a kijelentése viszont a képmutaitásnak és a tények meghami­sításának „Igazi, hamisítatlan példá­ja«'* Hogy mennyire így van, ahhoz elég a „Daily Telegraph and Morning Post“ című konzervatív újság cikkére utalnunk, mely arról számol be, hogy 1950 december 31-én több, mint fél­millió angol beteg várta kórházbauta- lását, s hogy Angliában és Walesben, ahol több, minit 5 millió gyerek jár Iskolában, a tanulóknak 9 hónapig is ▼árntnk kell, míg fogorvos elé juthat- ' J»k­A. Labour-párfl kormány fegyverke­zési hajszájának következtében már nem egy kórházat és orvosi intéz­ményt zártak be Angliában. Hát igy néz ki Angliában „az állami egészség- védelmi rendszer!“ Bevan a továbbiakban azt is kije­lentette, hogy a labourisíák már csak­nem teljesen felszámolták az angol kapitalizmust (!). A monopóltulajdo- nosok azonban megcáfolták állítását. Szerencsétlen cikkének megjelenése előtt az angol részvénytársaságok Nemcsak a négerek félnek a Ku- Klux-Klan tagjaival való véletlen ta­lálkozásoktól. A gyengeidegzetű fehé­reket is megriasztják ezek a fehér le­pelbe burkolt alakok, akikkel időnként egyegy elhagyott keresztutcában akad­nak össze. Sokan idegrohamot kap­nak, elájulnak, hisztérikus kitörésekbe esnek, ha meglátják őket. German Talmagde, Georgia állam kormányzója, aki úgy véli, hogy gyem- geidegzetíí embereknek nem tanácsos olyan váratlan meglepetésekkel teli országban lakni, mint az USA, nemré­giben szigorúan megtiltotta a Ku- K-lux Klan tagjainak, hogy 1. olyan fehér csuklyát hordjanak, amely arcu­kat is eltakarja, 2. kereszteket éges­egész sora hozta nyilvánosságra, hogy milyen nagy nyereségtöbbletet eredmé­nyezett 1956-ben a fegyverkezési ver­seny. A „London-Asiaüe Rubber Com­pany“ példán! 1940-hez képest tavaly ötszörösére emelte jövedelmét. Ugyan­akkor „Be Bfaveland Aircraft Com­pany6' haszna 26 százalékkal növeke­dett, a „Morris Motors“ jövedelme pe­dig csaknem megháromszorozódott. Hát így nézi ki „a kapitalizmus likvi­dálása“ Angliában és ilyen ellenfele Bevan a kapitalizmusnak. senok, 3» ijesztgessék az embereket. A Ku-Klux-Klan tagjai hamarosan bebizonyították, hogy „törvénytisztelő“ emberek. így azután, amikor egy éj­szaka Dougaswille városában betörlek egy házba, ahonnan két négert, A. Covant és D. Arnoldot a város határá­ba hurcolták, kegyetlenül megkínoz- ták és végül lelőtték — a kormányzó parancsának engedelmeskedve — pol­gári ruhában „dolgoztak“ és arcukat sem fedték el. A KirKlux-KIan fokozza tevékeny­ségét Georgiában, de tagjai már nem vesztegetik idejüket arra, hogy átöl­tözzenek, Mert minek is vennének fel álarcot, ha anélkül is teljes biztonság­ban. dolgozhatnak. A £Cn-Kliax»KIan is tiszteli46 a iftrvéntyt Tolnamegyeiek ! járuljunk hozzá a széncsatához! P ártunk II. Kongresszusa határoza­ta megszabja az iparosítás meg­gyorsítását.. Ezen belül a nehézipar termelésének eredeti 104.3 százalékos emelkedése helyett a 280 százalékos tierme'ésemelkedést. Beruházásra 85 milliárd© t fordítunk, melyből 37 mil- Liárdot ruházunk be a nehéziparba. Az ipar fejlesztésén belül egyik legdöntőbb iparág a szénbányászat. Felemelt ötéves tervünk ezért paran­csodban állítja elénk bányászatunk és ezen belül széntermelésünk igen jelen­tős fokozásának feladatát, mondotta Gerő elvtárs. A módosított 5 éves terv szerint a szénbányászaiban a termelést a,z 1949. évi 11.5 millió ton. náról 1954-ben az eredeiileg tervezett 18.5 millió tonna helyett 27.5 millió tonnára kell növelni. Csak ennek a tervnek végrehajtása útján biztosít­hatjuk egész iparunk tervszerű fej­lődését. Ebben az évben, 1951-ben, 1950-hez képest 20 százalékkal kell a szénter­melést növelni. Ezért a bányák gépe­sítése, a jobb munkaszervezés az irányUás megjavítása mellett egyik legdöntőbb feladat, biztosítani bá­nyáink részére a szükséges munka­erőt. ötéves tervünk második évének, második negyedévi teljesítési adatait, ha megnézzük, azt látjuk., hogy bá. nyászatunk „éra teljesítette tervét, il­letve 94.2 százalékra teljesítette csak. Nem utolsó sóiban ez járult hozzá ahhoz, hogy nehéziparunk a második negyedévi tervet csak 98.8 százalékra teljesítette, A szénbányászat termelése tehát nem elégíti ki gyors ütemben fejlődő népgazdaságunk igényeit. A szénter­melés fejlődésének elmaradása nép­gazdaságunk általános fejlődési üte­me mögött veszélyezteti az ipar és közlekedés zavarta!fejlődését, az életszínvonal emelkedését. T ervgazdaságunk rohamos növe­kedése megköveteli a szénter­melés gyors emelését. Ezek a követe­lések olyan nag^/mértékűek, hogy szénbányászatunk kezd elmaradni mö­göttük, mondotta Rákosi elvtárs. Mindezek aláhúzzák, hogy meg, kelti javítani a szénbányászati terv teljesítését, amihez, mi tolna megyeiek, most azzal kell, hogy hozzájáruljunk, h-ogy párszáz ifjút és fiattaóembert ad­junk a bányákba. Bányászaink ma több szenet adnak a.z Oírszágmak, mint, valaha de a több &zén is kevés ahhoz képest, amit az ország megkövetel. Minden új gyár­hoz, minden új géphez áram kell, tehát több szén is kejl. Újabb és újabb falvak tucatjaiba vezettük be a munkát megkönnyítő és a kultúrát hozó villanyáramot. Nő a háztartások esti áramfogyasztása, az cmerglate'.epek számára is több szén kell, mindez mutatja, iparunk, nép­gazdaságunk szénigénye ma rendkívül megnőtt, sokkal több szénre var» szűk. ségünk. B ányásznak lenni szép és meg­tisztelő, hiszen minden villany-- árammal hajtott zakatoló gépnél , min- d©n robogó mozdonynál, minden vil­lanyfénytől világos, fűtött szobában bányászaink nehéz, fáradságos, lelkes munkájára gondolunk. Szán nélkül nem lehat iparosítás, szén nélkül nem tudnánk országunkat a vas és acél országává tenni. Mező­gazdaságunkat szocialista nagyüzemi mezőgazdasággá fejlesztjük, melyet csak a gépesítés fokozásával hidunk eérni. Akkor tehát. amikor több sze. net adunk az országnak, a/.kor hoz­zájárulunk ahhoz is, hogy dolgozó parasztságunk számára minél több gép álljon rendelkezésre, melyek se­gítik rávezetni a termelőszövetkere­tek útjára. Bányába menni tehát, azt jelteríti, hogy segítjük sikerre vinni 5 éves tervünk célkitűzéseit, hogy segítjük megvalósítani a nehézipart., a közle­kedés, a mezőgazdaság fejlődésének alapja dolgozóink jobb életének. Minde^ újabb eredmény, minden újabb tonna szén erősíii népgazdasá­gunkat erősíti néphadseregünkét. hát erősíti békeharcunkat. Békéért harcoló tett az tehát, ha valaki most eleget tesz- Pártunk fel­hívásának és jelentkezik bányásznak. J övünk, népgazdaságiunk, egész fejlődésünk követeli, hogy több szenet adjunk az országnak, ezért te­hát, aki ebbe-az hyen fontos munká­ba, mint új bányász most belekap­csolódik. újból mutatja azt hogy sze­reti hazáját és a Párt. a haza hívásá­ra kiveszi részét abból a harcból, mely a több szénért folyik. 1950 november 22-én a miniszter*' tanács és Pártunk Központi Vezető­sége, a szénbányászat fejlesztésére hozott határozat mutatja azt a meg­becsülést, mely a szénbányászoknak kijár. ,,Addig, míg a multban leszÁlií- tották a bérüket megvonták a jutta­tásokat, beszüntették a munkájukat, börtönbe, kényszermunkára küldtek őket. sortüzet zúdítottak rájuk, addJg a mi kormányunk és Pártunknak ha­tározata arról is szól és 'intézkedik, hogy meg kell becsülnünk a bányá­szok munkáját, fokozottabb mértéie- ben, mint eddig.“ Azok a dolgozók akik a bányává!'* falathoz leszerződnek segédmunkás­nak, a szerződéskötés és munkakönyv kiállítás után azonnal 400 forint jun­táimat kapnak. KLASSZIKUS IRODALOM M. A. NEXÖ: E MLÉKEIM ünnepi eseményt Jelent könyv­kiadásunkban Martin Andersen Ncxő „Emlékeim“ című életrajzi regényé­nek megjelenít été se. Ünnepi esemény azért, ment a világirodalom egyik élő halhatatlanja szólal meg magyar nyel­ven és ünnep azért is, mert olyan munkát (kap a kezébe az olvasó, mely a viLágirodalomban Gorkij életrajzi regényei mellett a legjelentősebbek egyike ebben a műfajban. A könyv a századforduló Dániájá­nak mindennapi életét tárja a.z olva­só elé. Bemutatja, mint ébred osztály­öntudatra a proletariátus és mint in­dul a tudatos osztályt.arc útján. Lelep­lezi a jobboldali szociáldemokratá­kat, a II. Iaternacionálé vezetőinek árulását. Martin Andersen Nexő módszere Gorkijéval rokon. Számára csak an­nak az irodalomnak van értéke, amely az emberi haladást Szolgálja. Nexő a legnemesebb és legígazabb értelemben vett humanista. A kultú­rának az ő felfogásában az a lényege, hogy minden egyéni, önző érdeket háttérbe szorítva, felvilágosítson, küzdjön az emberiség jobb jövőjéért. Az egyéniség problémája szerinte nem más, mint az emberiséggel szembeni felvetett felelősségérzet kérdése. Honfitársai így is hívják: a skandináv Gorkij. Élebe is sokban hasonlít Gorkijé-{ hoz. Apja, a kőtörő szegényes kun v- hójából indult el. Anyja utcai zöld­ség- és halárus volt. Tízéves korától mint földmunkás, később — kegyetlen gazdájától megszökve — mint cipész­inas keresi kenyerét. Kis kamrájá­ban lapulva, gyertyafény mellett kos- bülgatja a könyvek, a tudás új ízeik A „gazdag" Dánia a fiatal Nexő szá­mára a kizsákmányolás keserves éveit tartogatta — meg a tüdöbajk Emberré eszmélések szinte első pilla­natától kezdve az elnyomottak kö­zött látta a helyét, Ifjú korában csat. lakozott a dán szocialistákhoz, de már 1917. november 18-án, a Nagy Októberi Forradalom győzelmének másnapján táviratot küldött Lenin­nek: ha a forradalomnak szüksége van rá, rendelkezzék vele. A dániai Kommunista Pártba annak megalaku­lásakor lépett be. „Kommunista let­tem, kommunista vagyok, ezt köve­teli becsület- és méltósá-gérzelem" — írja, A Rákosi-per idején fáradhatatla­nul mozgósította a dolgozókat, hogy ragadják ki Rákosi elvtársat Horthy- ék hóhér bíróságának karmaiból. nélkülözhetetlen az agitáció* t munkában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents