Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-07-26 / 172. szám

1951 JllUUS SO N Ä P L O Horváth József alsónyéki dolgozó paraszt 592 százalékra teljesítette gabonabeadásái Megyénk dolgozó parasztsága meg érti a terménybeadási kötelezettség tói teljesítésének jelentőségét. Ez megmutatkozott a 22-én tartott be- gyűjtési nap alkalmával, amikor egyes községekben nagy számmal teljesítette túl dolgozó paraszttá gunk az állammal szembeni kötele zettség ét. Dunaföldváron egyetlen nap alatt 6200 darab tojás gyKilt ősz sze. Kajdacs községben pedig 75 mázsa széna. A paksi járás terüle­tén búzából 273 mázsa, tojásból pe­dig 15.604 darab tojást vett át a föld­mű v essző v e tk e z e t. Tamási községben Füves József községi pártáit kár 210 száza,ékra teljesítette kenyérgabona beadási kötelezettségét. Kis János dolgozó paraszt pedig 225 százalékra. Kis István dolgozó paraszt búsbe­adási kötelezettségét teljesítette 300 százalékra. Alsónyéken Horváth Jó­zsef 592 százalékra, Medinán Ado- nyi István 292 százalékra, Simonion nyám Kaszás János 300 százalékra teljesítették terménybeadási kötele­zettségűket. A béketábor erősödésének érdeké­ben teljesítette túl terménybeadását Tischler György miszlaí dolgozó parssz*. is, 350 százalékos telje­sítésével, Zuprin János simon tornyai dolgo7' paraszt is felismerte, hogy csak ak­kor veszi ki igazán részét a szocia­lizmus építéséből, ha terményfelesle géí a földművesszövetkezet magtárá­ba szállítja és a cséplőgép alól 200 százalékra teljesítette beadási köte­lezettségét. Beadási kötelezettségének teljesí­tése mellett nem szabad megfeled kemáe dolgozó parasztságunknak a tarlóbuktatás és másodnövények ve­tésének elvégzéséről sem. A tarló- bukiatásí munkálatokban a .wdisyirdi járás halad az élen, mely mögé a többi járások is szoro­san felsorakoznak, kivéve a dombó­vári járást, aki sereghajtónak zárja be a sort. A másodvetése'kben a ta­mási járás vezet, előirányzatának 44 százalékát vetette el. Másodiknak a pálosi. majd a szekszárdi járás fog- Inljá el a helyet előirányzatának 44 százalékos teljesítésével. Ezen a té­ren is a dombóvári járás kullog há­tai. Községeink közül Mőcsény köz­ség ért e! jó eredményt, ahol a ter­melőszövetkezeti csoport példát mu­tat az egyéni dolgozó parasztok felé. Tarlóbuktatási előirányzatát 100 százalékra teljesítette. A másod- vetések terén 140 százalékos eredményt ért el, A község egyéni dolgozó parasztsá­ga taríóbuktatási előirányzatát 25 százalékra, a másodvetést pedig 17 százalékra teljesítette. Ez a példa világosam megmutatja a nagyüzemi gazdálkodás fölényét az egyéni gaz d álkod ássál .szemben. Vannak azonban községek, ahol nem értik meg a tarlóbuktatás és a másodnövények vetésének jelentősé­gét. Ezzel pedig nemcsak népgazda­ságunk fejlődését, de saját életszín­vonaluk emelését is akadályozzák. Ezek közé tartozik Bonyhádva- rasdj amely a megyében a leggyengbb-1 eredményt érte el. Egyéni dolgozó parasztsága tarlóbuktatási előirány­zatának mindössze 6 százalékát tel­jesítette, másodnövényeknél pedig az előirányzott területnek . 2 százalékát vetették be. A lemaradt községek Kedves Tolnai Napló Szerkesztő­sége! Szükségesnek tartom, hogy értesít­sem az elvtársakat a községünkben lezajlott eseményekről. Községünk dolgozó parasztság«, termelöesoport- jainkkal együtt nagy kitüntetésben részesültünk azzal, hogy jó mun­kánkért a járási tanácstól megkaptuk a versenyzászlót. Hogy megtarthassuk a további munkálatainkat is példa­mutatóan fogjuk végezni. Elhatároz­tuk, hogy a betakarodást, cséplést és begyűjtést határidő e'őtt lógjuk tel­jesíteni. Vállalásunk eredménye meg? mutatkozik már a terménybegyüjtés- nél is, eddig több, mint 300 mázsa gabonát gyűjtött be a földművesszö~ vetkezet. * A földművesszövetkezet terményáive vő raktárán vörös zászlót lenge'.éti az enyhe, nyári szellő, a falakat deko­ráció díszítette;; A magtárhoz nagy tömegben gyűlt össze a község lakos­sága, hogy ők is résztvegyenek az ün­nepélyen, ahol az élenjáró gazdák példamutatása nyomán megindul a terménybegyüjíés, dolgozó parasztsá­gunk hazafias kötelességének teljesí­tése. Az ünneplők között találjuk a DlSZ-fiataloikat, úttörőket és iskolá­sokat, akik énekszámokkal, szavala­tokkal és tánccal köszöntik azokat a dolgozó parasztokat, akik beadási kötelezettségüket elsőnek teljesítik. Hösiid várakozás után feltűnik az út kanyarulatánál az első, majd a 'öbbi kocsi. telerakva súlyos zsá­kokkal. A zsákok tetején mosolygós, derűs-arcú fiatal parasztember ül. Zeneszó fogadja őket és a DISZ-ifjaik 'táncszáma, énekszáma és szavalata köszöntik, hogy kifejezzék megtisz- telésüket az öntudatos dolgozó pa­rasztság felé. Az ünnepélyen jelen van a községi tanács képviselője, Erményi János titkár elv'.árs, a járási tanács kép­viseletében Zsigmond Kálmán és a földművesszövetkezet részéről Váncsa János elvlárs, a szövetkezet ügyvezető igazgatója. Váncsa elvtárs beszédet intéz a megjelentekhez és beszédében rámu­tat arra, hogy minden szem gyorsan beadott gabonával a béketábor erejét szi­lárdítjuk meg és csapást mérünk az imperialistákra. pártszervezetei, valamint a tanácsok és a tömegszervezetek fektessenek nagyobb súlyt a dolgozó parasztság felvilágosításában és személyes pél­damutatással hassanak oda, hogy a lemaradásokat behozva, az élenjá­rókhoz felzárkózva vegyék ki a ré­szüket a szocializmus építéséből. A Dózsa tszcs tagsága is lelkesen fogott a munkához, aratásukat befe­jezve elmentek segíteni a bikácsi Pe­tőfi tszcs-nek 70 főből álló brigád­dal. A munkálatokban nagy szerepe van a tszcs DISZ-liata! jainak! akik példamutatóan veszik ki részüket a munkából és szervezik a verseny­mozgalmat. Az ifi brigád versenyben van a többi brigáddal. Az aratás so­rán az ifi-brigád volt a győztes. A verseny azóta is kiszélesedett az öre­gek is versenyeznek a munkálatok minden vonalán hogy ezen keresz­tül még eredményesebb munkát tud­Kiemeli azt, hogy a dolgozó paraszt­ság megértette az idők szavát és a minisztertanács határozatának elegei léve, igyekszik beadá&át közvetlen a cséplőgéptől teljesíteni. Antal József egyénileg dolgozó pa­raszt 10 hold földön gazdálkodik. Büszkén és öntudatosan jelenti ki: Mi, ebben az országban boldogság­ban és békében akarunk élni, szabad­ságot akarunk és ezt csak úgy tud­juk megvalósítani, ha mi, dolgozó parasztok is' teljesítjük népi demo­kráciánkkal szembeni kötelezettsé­günket. Bőte András 10 holdas dolgozó pa­raszt a második teljesítő. Antal Jó­zsef szavaihoz hozzá teszi, ne legyen az országban egyetlen olyan dolgozó paraszt sem, aki ne teljesítené az ál­lammal szemben kötelezettségét, mert hűségünket é.s Pártunkhoz való ragaszkodásunkat csak úgy tud­juk kifejezni, ha tettekkel is be­bizonyítjuk, hogy teljesítjük ha­zánkkal szembeni kötelességün­ket. Dolgozó parasztjaink valóban tisz­tában vannak azzal, mit jelent telje­síteni szocializmust építő államunk­kal szemberti kötelességünket.' Maga­biztosan, öntudatosan állnak harcb- az ellenséggel szemben és nem hall gátnak a falu ellenségéire, a kulá kok ra. Horváth József Bonyhádi Cipőgyár, G\Örkény község dolgozó paraszísága nyerte a járási tanács versenyzászlaját janak végezni. Farka9 Lajosné Györköny. Ünnepélyesen adta ét első gabonáját Bonyhéd dolgosé parasztsága Gyönyörű verőfényes reggelre éb­redt vasárnap reggel Bpnyhád község dolgozó parasztsága. . Ez a nap nem píTvczpríí m piszok oft va-sármm volt 3 A koreai fegyverszüneti tárgyalá­sok hírére a béke ellenségei min­denütt megrémültek. Annál hatalma­sabban nyilatkozik meg Amerika egyszerű embereinek békevágya. Nem. régen Chicagóban ülésezett a Népi Békevédehni Kongresszus. A kongres­szus ötezer delegátusa az USA egy ■ szerű embereinek millióit képviselte. Hatalmas erővel tört fel ezen a kon­gresszuson a nép tiltakozása az ural­kodó körök kalandorpolitikája ellen, «tininek eredményeképpen amerikai katonák százezrei vesztik el életüket Korea harcmezőin. „Tudjuk, hogy Amerikának leginkább békére van szüksége —. szól a Népi Kongresszus határozata. '— Meg vagyunk győződve arról, hogy aZ amerikai nép nagy­többsége békére vágyik!“ Egészen másképpen vélekednek azonban a béke kérdéséről az USA kapitalista körei. Az Associated Press hírügynöksége pénzügyi tudósí­tja azt írja, hogy az üzleti és pénz­ügyi körök a koreai hadműveletek várható befejezését „lélektani csapós NEMZETKÖZI KÉRDÉSEK A béke el enségeü itic^rémüftítk nak“ tekintik. Ezek a körök mindjárt meg is tették intézkedéseiket, hogy ezí a lélektani csapást ellensúlyoz­zák és növeljék a háborús hisztériát Erről a szándékukról a Kansas City Star árult el igen figyelemreméltó dolgot, amikor nemrégen felszólítot­ta az intézkedő köröket: „Ugv irá­nyítsák a helyzetet* hogy ha netán mégis bekövetkeznék a szörnyűség és Koreában megszűnne a háború, leg­alább a remény maradjon meg, hogy ez a háború a világ valamely más pontján mégis kitör.'4 Harriman, Truman személyes külpo­litikai tanácsadója, is hasonló hege­dűn játszik a háborús gyújtogatok re­csegő zenekarában. A milliomos iparmágnás azt mondotta az ameri­kai képviselők előtt, hogy a nemzet­közi helyzetben ..éles változás“ vár­ható és ezért tovább kei! fokozni a fegyverkezést. Különös buzgalommal növeli g háborús hisztériát Charles Wilson, a nemzetvédelmi mozgósítási hivatal vezetője, aki függetlenül a ko­reai tárgyalásoktól, tovább követi a ha­dikiadások növelését. Öt természete sen a Wall-Street bízta nieg azzal, hogy az amerikai gazdasági életet mi­nél gyorsabban állítsa át a hadigaz­dálkodásra. Wilson legutóbb azt kö­vetelte, hogy az amerikai kisemberek­ből újabb tízmilliárd dollár adót saj toljanak ki a fegyverkezési kiadások fedezésére. Arról persze nem beszélt, hogy melyek azok a részvénytársa­ságok, amelyeknek a hadirendelések­ből a legnagyobb hasznuk van. így többek között hallgatott a General Electric-ről, amelyhez Wüsont közis­merten szoros szálak fűzik . . . Jellemző felszólalás hangzott el a napokban Los Angelesben a banká­rok gyűlésén, ahol Edward Kabin, a „Selected Amerikán Shares lncorpo­fi propagandisták kiválasztásinak tapasztalatai a tamási j rásüan a tamási j.rásáan P ártunk II. Kongresszusa hala.- mas feladatokat tűzött a Párt és a dolgozo népünk eé. E feladatok megvalósításának, a szocializmus si­keres építésének egyik döntő felté­té te a propaganda munkák komoly megjavítása. Az 1950—51-es oktatási év tapasztalatát leszűrve megállapít­hatjuk azt, hogy ezen a téren nem végeztünk elég jó munkát. Lebecsül­tük a tanulási, nem fektettünk kellő gondot arra, hogy olyan propagan­distáink legyenek, akik magukévá teszik Pártunk irányvonalát az okta­tási munka téren. A hallgatókat is csak felületesen válogatták ki alap­szervezeti vezetőségeink, aminek az lett az eredménye, hogy a beindulás­nál ugyan megjelentek egy-két elő­adáson, de utána állandó lemorzso­lódás volt. Ennek eredménye az lett, hogy 24 szemináriumból csak 11 he­lyen lehetett megtartani a zárószemi­náriumokat, a többi 13 teljesen le­morzsolódott. Ezek a zárószemináriti- moic általában jók voltak, de ezek sem hozták meg azt az eredményt, amit Pártunk, megkövetel tőlünk az oktatás terén. Propaganda munkánk eszmei-politikai színvonala emelke­dett, ami megmutatkozott a tavaszi növényápolási és az aratási mun­káknál. Az elvtársak tisztábban lát­ták az előttünk álló-feladatokat, az eddiginél sokkal jobban tudták moz­gósítani a dolgozó parasztságot a munkák időbeni elvégzésére. Az előttünk álló nagy feladatok megkövetelik tőlünk azt, hogy az eddiginél sokkal nagyobb gondot for­dítsunk a tanulásra. Nem lehet az jó vezető, jó agitátor, aki maga sincs tisztában Pártunk irányvonalával, nem tudja a dolgozó parasztságot felvilágosítani arról, hogy mit jelent számunkra a ’felemelt 5 éves terv, a béke megvédése és hogyan kell ne­künk ebből a munkából kivenni ré­szünket. Ha nem képezzük magun­kat, elmerülünk a feladatokban mert találunk kiutat a feladatok megoldá­sához és ebből adódik az, hogy meg- hátrálnak egye-s elvtársak a nehéz ségektől. A 1950—51-es évi oktatási év tapasztalatain tanulva nagyobb súlyt kell helyeznünk az 1951—52. év­ben az oktatási munkák megjavításá­ra. Nagyobb súlyt kell helyeznünk elsősorban a propagandisták kiválo­gatására. Pártunk Politikai Bizottsá­gának 1951 május 17-ik határozata leszögezi, hogy az 1951—52. évi ok­tatásban párttagságunk 40—50 szá­zalékát pártoktatásban kell részesí­teni. Tamási járás területén párttag­ságunk 43 százalékát vontuk be ok­tatásba. Ebben a munkában elsősor­ban az alapszervezetek felelősek a párttagság marxista-leninista nevelé­séért. Az ő feladatuk, hogy már most válogassák ki azokat az elvtársakat és becsületes dolgozó parasztokat, akik az őszi oktatásban résztvesznek. Nekik kell nyilvántartani mindazokat akiket javasolnak hallgatóknak, úgy politikai alapismeretek, mint alapfo­kú, vagy középfokú szemináriumra hallgatóknak. P ropagandista munkánkban dön­tő fontosságú, hogy az esti és bentlakásos iskolára javasolt elv- társakkal állandó kapcsolatot tart­sunk fenn. Mi a tamási járásban ezt a kérdést úgy oldottuk meg, hogy rated“ társaság elnöke riadtan ezt mondotta: „Ha a béke fennmarad, el se tudjuk képzelni* mi fogja a vé delmi programot helyettesíteni a gaz. dasági életben ?•' Nem kisebb a riadalom az ameri­kai monopolisták németországi laká­jai körében. A bonni gyárosok sajtó­orgánuma, a „Deutsche Zeitung und Wirtschaffcszeitung“ azt írja, hogy a szovjet javaslat a koreai béke hely­reállítására • ideges hangulatot terem­tett üzleti körökben. A kapitalista lap azonban nem adja fel a reményt, hogy marad még elég háborús tűzfé­szek a koreai béke helyreállítása után is, tehát a „haszonnyerés lehetőségé­től“ sem kell végleg elbúcsúzni. Ez a néhány idézet eléggé bizonyít­ja, hogyan gondolkodnak a monopo­lista klikkek a békéről, mennyire gyűlöletes előttük még a béke gon­dolata is. A világ békeszérető népei azonban tovább fokozzák a tarlós béke megőrzéséért folytatott harcu­kat és megakadályozzák a dolláreá- pák bűnös terveinek megvalósítását. most) amikor a csép’.és, begyűjtéssel kapcsoiatban mindén községben kint­járunk, beszélgetünk az iskolára ja­vasolt elvtársakkal. Már jó előre, a bentlakásos iskolára 1 hónappá’ előbb közöljük az elvtársakkal, hogy is­kolára kell menniök. Az állandó fog­lalkozás és személyes beszé'g-'és al­kalmával meggyőztük a még nem eléggé képzett elvtársakat arról, hogy mi a jelentősége annak, ha iskolára megy és az ott tanultakat a tél folya­mán még 20—25 elvtársnak átadja. Mivel a leendő propagandista elv­társak már jóelőre tudják, hogy mi­kor kell iskolára menni, munkáju­kat ezek szerint osszák be és mi biztosítva vagyunk, hogy az áliand^ felvilágosító munkánk következmé­nyeképpen teljes létszámban megje­lennek az elvtársak az iskolán. Az alapszervezeti titkár elvtársak erre már megkapták a kellő támo- lást a járási pártbizottságtól. Ismer­tetve lett előttük, hogy milyen for­mában kell végrehajtani. Meg kell azt mondani, hogy bizony az alap- szervezeti vezetőségeink még ezen a téren is keveset tettek. Megmutatko­zik ez abban is, hogy járásunk terü­letén mindössze még csak három aiapszervezeti vezetőség adta be, hogy kik lesznek az alapismereték hallgatói. Ezek az elv társak tudják azt, hogy mit jelent számunkra a tanulás, és nem elég az, hogy gazdaságilag tud­juk, hogy mi a feladatunk, ha elmé­letileg nem vagyunk képzettek. Itt mutatkozik meg az, hogy a ml alapszervezeti vezetőségeink lebecsü­lik a tanulást, ők maguk sem képe­zik magukat és nem is tudják érté­kelni, mit jelent számunkra a ta­nulás. Ha felvetjük az elvtársak e’őit a tanulás jelentőségét, az elvtársak egyszerűen odavágják: elvtárs most sok a munka, nem érünk rá ezzel fog­lalkozni és úgy teszik fel a kérdést, hogy hiszen ezt a járási pártbizott­ság is beláthatja. Ezek az elvtársak elfeledkeznek ar­ról, hogy a múltban a föidesurak, a grófok, gyárosok nem törődtek azzal, hogy a dolgozók tanulhassanak, sőt. azon voltak, hogy csak annyit tud­jon, hogy a nevét le tudja írni, és ezt is arra használták fel, hogy a másik dolgozó társa elien fordítot­ták. M a, amikor Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja Rákosi elv­társ vezetésével, minden lehetőséget megad arra, hogy a dolgozók elmé­leti színvonala emelkedjen, az aiap­szervezeti vezetőségeink ezt nem te­kintik szívügyüknek. Az alapszervezetek vezetőségei ta­nulmányozzák át a Politikai Bizottság határozatát és akkor tisztán látják azt, hogy milyen feladat hárul a párt- vezetőségi eivtársakra, az oktatási munka terén. Javítsák meg munká­jukat a pártszervezet vezetőségei, le­gyen útmutató részükre a felvetett hiányosságok és igyekezzenek azt minél előbb kijavítani. Tisztában kell lenni az alapszervi vezetőségi eivtársaknak azzal, hogy az osztályelienség a kulákság min­dent elkövet, hogy . megakadályozza, a fejlődésünket és az eddigi mun­kánkban elért eredményeinket ho­gyan tudná lerombolni és ha mi nem képezzük magunkat, nem tanulunk, nem tudjuk ezek aknamunkáját ide­jében leleplezni. Minden egyes párttagnak példái kel] venni Rákosi elvtárstól, akinek az ébersége folytán egymás után leplezi le Pártunk és kormányunk a népköztársaságunk és a békénkre törő, összeesküvő aljas bandákat. Ha nem képezzük magunkat, az el­lenség ezt könnyen kihasználja, igyekszik az ő oldalára állítani azo­kat, akik a fejlődésben elmaradtak. Aki elmarad a fejlődésben, az elvész a.z ellenség uszályában, akarva, aka­ratlanul az ő malmára dolgozik Kovács l>C7»ső tamási JB ágit. prop. titkár. Olvasd a minden számát. Elméleti fejlődésiedet segíti elől község Lakosainak számára. Ezen napon kezdte meg tértnénvbeadásí a község dolgozó parasztsága. Ebbe az alkalomból a község iiümepi díszbe ölíözö't. • - .-r ' /?* J A

Next

/
Thumbnails
Contents