Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-07-26 / 172. szám
1951 JllUUS SO N Ä P L O Horváth József alsónyéki dolgozó paraszt 592 százalékra teljesítette gabonabeadásái Megyénk dolgozó parasztsága meg érti a terménybeadási kötelezettség tói teljesítésének jelentőségét. Ez megmutatkozott a 22-én tartott be- gyűjtési nap alkalmával, amikor egyes községekben nagy számmal teljesítette túl dolgozó paraszttá gunk az állammal szembeni kötele zettség ét. Dunaföldváron egyetlen nap alatt 6200 darab tojás gyKilt ősz sze. Kajdacs községben pedig 75 mázsa széna. A paksi járás területén búzából 273 mázsa, tojásból pedig 15.604 darab tojást vett át a földmű v essző v e tk e z e t. Tamási községben Füves József községi pártáit kár 210 száza,ékra teljesítette kenyérgabona beadási kötelezettségét. Kis János dolgozó paraszt pedig 225 százalékra. Kis István dolgozó paraszt búsbeadási kötelezettségét teljesítette 300 százalékra. Alsónyéken Horváth József 592 százalékra, Medinán Ado- nyi István 292 százalékra, Simonion nyám Kaszás János 300 százalékra teljesítették terménybeadási kötelezettségűket. A béketábor erősödésének érdekében teljesítette túl terménybeadását Tischler György miszlaí dolgozó parssz*. is, 350 százalékos teljesítésével, Zuprin János simon tornyai dolgo7' paraszt is felismerte, hogy csak akkor veszi ki igazán részét a szocializmus építéséből, ha terményfelesle géí a földművesszövetkezet magtárába szállítja és a cséplőgép alól 200 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. Beadási kötelezettségének teljesítése mellett nem szabad megfeled kemáe dolgozó parasztságunknak a tarlóbuktatás és másodnövények vetésének elvégzéséről sem. A tarló- bukiatásí munkálatokban a .wdisyirdi járás halad az élen, mely mögé a többi járások is szorosan felsorakoznak, kivéve a dombóvári járást, aki sereghajtónak zárja be a sort. A másodvetése'kben a tamási járás vezet, előirányzatának 44 százalékát vetette el. Másodiknak a pálosi. majd a szekszárdi járás fog- Inljá el a helyet előirányzatának 44 százalékos teljesítésével. Ezen a téren is a dombóvári járás kullog hátai. Községeink közül Mőcsény község ért e! jó eredményt, ahol a termelőszövetkezeti csoport példát mutat az egyéni dolgozó parasztok felé. Tarlóbuktatási előirányzatát 100 százalékra teljesítette. A másod- vetések terén 140 százalékos eredményt ért el, A község egyéni dolgozó parasztsága taríóbuktatási előirányzatát 25 százalékra, a másodvetést pedig 17 százalékra teljesítette. Ez a példa világosam megmutatja a nagyüzemi gazdálkodás fölényét az egyéni gaz d álkod ássál .szemben. Vannak azonban községek, ahol nem értik meg a tarlóbuktatás és a másodnövények vetésének jelentőségét. Ezzel pedig nemcsak népgazdaságunk fejlődését, de saját életszínvonaluk emelését is akadályozzák. Ezek közé tartozik Bonyhádva- rasdj amely a megyében a leggyengbb-1 eredményt érte el. Egyéni dolgozó parasztsága tarlóbuktatási előirányzatának mindössze 6 százalékát teljesítette, másodnövényeknél pedig az előirányzott területnek . 2 százalékát vetették be. A lemaradt községek Kedves Tolnai Napló Szerkesztősége! Szükségesnek tartom, hogy értesítsem az elvtársakat a községünkben lezajlott eseményekről. Községünk dolgozó parasztság«, termelöesoport- jainkkal együtt nagy kitüntetésben részesültünk azzal, hogy jó munkánkért a járási tanácstól megkaptuk a versenyzászlót. Hogy megtarthassuk a további munkálatainkat is példamutatóan fogjuk végezni. Elhatároztuk, hogy a betakarodást, cséplést és begyűjtést határidő e'őtt lógjuk teljesíteni. Vállalásunk eredménye meg? mutatkozik már a terménybegyüjtés- nél is, eddig több, mint 300 mázsa gabonát gyűjtött be a földművesszö~ vetkezet. * A földművesszövetkezet terményáive vő raktárán vörös zászlót lenge'.éti az enyhe, nyári szellő, a falakat dekoráció díszítette;; A magtárhoz nagy tömegben gyűlt össze a község lakossága, hogy ők is résztvegyenek az ünnepélyen, ahol az élenjáró gazdák példamutatása nyomán megindul a terménybegyüjíés, dolgozó parasztságunk hazafias kötelességének teljesítése. Az ünneplők között találjuk a DlSZ-fiataloikat, úttörőket és iskolásokat, akik énekszámokkal, szavalatokkal és tánccal köszöntik azokat a dolgozó parasztokat, akik beadási kötelezettségüket elsőnek teljesítik. Hösiid várakozás után feltűnik az út kanyarulatánál az első, majd a 'öbbi kocsi. telerakva súlyos zsákokkal. A zsákok tetején mosolygós, derűs-arcú fiatal parasztember ül. Zeneszó fogadja őket és a DISZ-ifjaik 'táncszáma, énekszáma és szavalata köszöntik, hogy kifejezzék megtisz- telésüket az öntudatos dolgozó parasztság felé. Az ünnepélyen jelen van a községi tanács képviselője, Erményi János titkár elv'.árs, a járási tanács képviseletében Zsigmond Kálmán és a földművesszövetkezet részéről Váncsa János elvlárs, a szövetkezet ügyvezető igazgatója. Váncsa elvtárs beszédet intéz a megjelentekhez és beszédében rámutat arra, hogy minden szem gyorsan beadott gabonával a béketábor erejét szilárdítjuk meg és csapást mérünk az imperialistákra. pártszervezetei, valamint a tanácsok és a tömegszervezetek fektessenek nagyobb súlyt a dolgozó parasztság felvilágosításában és személyes példamutatással hassanak oda, hogy a lemaradásokat behozva, az élenjárókhoz felzárkózva vegyék ki a részüket a szocializmus építéséből. A Dózsa tszcs tagsága is lelkesen fogott a munkához, aratásukat befejezve elmentek segíteni a bikácsi Petőfi tszcs-nek 70 főből álló brigáddal. A munkálatokban nagy szerepe van a tszcs DISZ-liata! jainak! akik példamutatóan veszik ki részüket a munkából és szervezik a versenymozgalmat. Az ifi brigád versenyben van a többi brigáddal. Az aratás során az ifi-brigád volt a győztes. A verseny azóta is kiszélesedett az öregek is versenyeznek a munkálatok minden vonalán hogy ezen keresztül még eredményesebb munkát tudKiemeli azt, hogy a dolgozó parasztság megértette az idők szavát és a minisztertanács határozatának elegei léve, igyekszik beadá&át közvetlen a cséplőgéptől teljesíteni. Antal József egyénileg dolgozó paraszt 10 hold földön gazdálkodik. Büszkén és öntudatosan jelenti ki: Mi, ebben az országban boldogságban és békében akarunk élni, szabadságot akarunk és ezt csak úgy tudjuk megvalósítani, ha mi, dolgozó parasztok is' teljesítjük népi demokráciánkkal szembeni kötelezettségünket. Bőte András 10 holdas dolgozó paraszt a második teljesítő. Antal József szavaihoz hozzá teszi, ne legyen az országban egyetlen olyan dolgozó paraszt sem, aki ne teljesítené az állammal szemben kötelezettségét, mert hűségünket é.s Pártunkhoz való ragaszkodásunkat csak úgy tudjuk kifejezni, ha tettekkel is bebizonyítjuk, hogy teljesítjük hazánkkal szembeni kötelességünket. Dolgozó parasztjaink valóban tisztában vannak azzal, mit jelent teljesíteni szocializmust építő államunkkal szemberti kötelességünket.' Magabiztosan, öntudatosan állnak harcb- az ellenséggel szemben és nem hall gátnak a falu ellenségéire, a kulá kok ra. Horváth József Bonyhádi Cipőgyár, G\Örkény község dolgozó paraszísága nyerte a járási tanács versenyzászlaját janak végezni. Farka9 Lajosné Györköny. Ünnepélyesen adta ét első gabonáját Bonyhéd dolgosé parasztsága Gyönyörű verőfényes reggelre ébredt vasárnap reggel Bpnyhád község dolgozó parasztsága. . Ez a nap nem píTvczpríí m piszok oft va-sármm volt 3 A koreai fegyverszüneti tárgyalások hírére a béke ellenségei mindenütt megrémültek. Annál hatalmasabban nyilatkozik meg Amerika egyszerű embereinek békevágya. Nem. régen Chicagóban ülésezett a Népi Békevédehni Kongresszus. A kongresszus ötezer delegátusa az USA egy ■ szerű embereinek millióit képviselte. Hatalmas erővel tört fel ezen a kongresszuson a nép tiltakozása az uralkodó körök kalandorpolitikája ellen, «tininek eredményeképpen amerikai katonák százezrei vesztik el életüket Korea harcmezőin. „Tudjuk, hogy Amerikának leginkább békére van szüksége —. szól a Népi Kongresszus határozata. '— Meg vagyunk győződve arról, hogy aZ amerikai nép nagytöbbsége békére vágyik!“ Egészen másképpen vélekednek azonban a béke kérdéséről az USA kapitalista körei. Az Associated Press hírügynöksége pénzügyi tudósítja azt írja, hogy az üzleti és pénzügyi körök a koreai hadműveletek várható befejezését „lélektani csapós NEMZETKÖZI KÉRDÉSEK A béke el enségeü itic^rémüftítk nak“ tekintik. Ezek a körök mindjárt meg is tették intézkedéseiket, hogy ezí a lélektani csapást ellensúlyozzák és növeljék a háborús hisztériát Erről a szándékukról a Kansas City Star árult el igen figyelemreméltó dolgot, amikor nemrégen felszólította az intézkedő köröket: „Ugv irányítsák a helyzetet* hogy ha netán mégis bekövetkeznék a szörnyűség és Koreában megszűnne a háború, legalább a remény maradjon meg, hogy ez a háború a világ valamely más pontján mégis kitör.'4 Harriman, Truman személyes külpolitikai tanácsadója, is hasonló hegedűn játszik a háborús gyújtogatok recsegő zenekarában. A milliomos iparmágnás azt mondotta az amerikai képviselők előtt, hogy a nemzetközi helyzetben ..éles változás“ várható és ezért tovább kei! fokozni a fegyverkezést. Különös buzgalommal növeli g háborús hisztériát Charles Wilson, a nemzetvédelmi mozgósítási hivatal vezetője, aki függetlenül a koreai tárgyalásoktól, tovább követi a hadikiadások növelését. Öt természete sen a Wall-Street bízta nieg azzal, hogy az amerikai gazdasági életet minél gyorsabban állítsa át a hadigazdálkodásra. Wilson legutóbb azt követelte, hogy az amerikai kisemberekből újabb tízmilliárd dollár adót saj toljanak ki a fegyverkezési kiadások fedezésére. Arról persze nem beszélt, hogy melyek azok a részvénytársaságok, amelyeknek a hadirendelésekből a legnagyobb hasznuk van. így többek között hallgatott a General Electric-ről, amelyhez Wüsont közismerten szoros szálak fűzik . . . Jellemző felszólalás hangzott el a napokban Los Angelesben a bankárok gyűlésén, ahol Edward Kabin, a „Selected Amerikán Shares lncorpofi propagandisták kiválasztásinak tapasztalatai a tamási j rásüan a tamási j.rásáan P ártunk II. Kongresszusa hala.- mas feladatokat tűzött a Párt és a dolgozo népünk eé. E feladatok megvalósításának, a szocializmus sikeres építésének egyik döntő feltété te a propaganda munkák komoly megjavítása. Az 1950—51-es oktatási év tapasztalatát leszűrve megállapíthatjuk azt, hogy ezen a téren nem végeztünk elég jó munkát. Lebecsültük a tanulási, nem fektettünk kellő gondot arra, hogy olyan propagandistáink legyenek, akik magukévá teszik Pártunk irányvonalát az oktatási munka téren. A hallgatókat is csak felületesen válogatták ki alapszervezeti vezetőségeink, aminek az lett az eredménye, hogy a beindulásnál ugyan megjelentek egy-két előadáson, de utána állandó lemorzsolódás volt. Ennek eredménye az lett, hogy 24 szemináriumból csak 11 helyen lehetett megtartani a zárószemináriumokat, a többi 13 teljesen lemorzsolódott. Ezek a zárószemináriti- moic általában jók voltak, de ezek sem hozták meg azt az eredményt, amit Pártunk, megkövetel tőlünk az oktatás terén. Propaganda munkánk eszmei-politikai színvonala emelkedett, ami megmutatkozott a tavaszi növényápolási és az aratási munkáknál. Az elvtársak tisztábban látták az előttünk álló-feladatokat, az eddiginél sokkal jobban tudták mozgósítani a dolgozó parasztságot a munkák időbeni elvégzésére. Az előttünk álló nagy feladatok megkövetelik tőlünk azt, hogy az eddiginél sokkal nagyobb gondot fordítsunk a tanulásra. Nem lehet az jó vezető, jó agitátor, aki maga sincs tisztában Pártunk irányvonalával, nem tudja a dolgozó parasztságot felvilágosítani arról, hogy mit jelent számunkra a ’felemelt 5 éves terv, a béke megvédése és hogyan kell nekünk ebből a munkából kivenni részünket. Ha nem képezzük magunkat, elmerülünk a feladatokban mert találunk kiutat a feladatok megoldásához és ebből adódik az, hogy meg- hátrálnak egye-s elvtársak a nehéz ségektől. A 1950—51-es évi oktatási év tapasztalatain tanulva nagyobb súlyt kell helyeznünk az 1951—52. évben az oktatási munkák megjavítására. Nagyobb súlyt kell helyeznünk elsősorban a propagandisták kiválogatására. Pártunk Politikai Bizottságának 1951 május 17-ik határozata leszögezi, hogy az 1951—52. évi oktatásban párttagságunk 40—50 százalékát pártoktatásban kell részesíteni. Tamási járás területén párttagságunk 43 százalékát vontuk be oktatásba. Ebben a munkában elsősorban az alapszervezetek felelősek a párttagság marxista-leninista neveléséért. Az ő feladatuk, hogy már most válogassák ki azokat az elvtársakat és becsületes dolgozó parasztokat, akik az őszi oktatásban résztvesznek. Nekik kell nyilvántartani mindazokat akiket javasolnak hallgatóknak, úgy politikai alapismeretek, mint alapfokú, vagy középfokú szemináriumra hallgatóknak. P ropagandista munkánkban döntő fontosságú, hogy az esti és bentlakásos iskolára javasolt elv- társakkal állandó kapcsolatot tartsunk fenn. Mi a tamási járásban ezt a kérdést úgy oldottuk meg, hogy rated“ társaság elnöke riadtan ezt mondotta: „Ha a béke fennmarad, el se tudjuk képzelni* mi fogja a vé delmi programot helyettesíteni a gaz. dasági életben ?•' Nem kisebb a riadalom az amerikai monopolisták németországi lakájai körében. A bonni gyárosok sajtóorgánuma, a „Deutsche Zeitung und Wirtschaffcszeitung“ azt írja, hogy a szovjet javaslat a koreai béke helyreállítására • ideges hangulatot teremtett üzleti körökben. A kapitalista lap azonban nem adja fel a reményt, hogy marad még elég háborús tűzfészek a koreai béke helyreállítása után is, tehát a „haszonnyerés lehetőségétől“ sem kell végleg elbúcsúzni. Ez a néhány idézet eléggé bizonyítja, hogyan gondolkodnak a monopolista klikkek a békéről, mennyire gyűlöletes előttük még a béke gondolata is. A világ békeszérető népei azonban tovább fokozzák a tarlós béke megőrzéséért folytatott harcukat és megakadályozzák a dolláreá- pák bűnös terveinek megvalósítását. most) amikor a csép’.és, begyűjtéssel kapcsoiatban mindén községben kintjárunk, beszélgetünk az iskolára javasolt elvtársakkal. Már jó előre, a bentlakásos iskolára 1 hónappá’ előbb közöljük az elvtársakkal, hogy iskolára kell menniök. Az állandó foglalkozás és személyes beszé'g-'és alkalmával meggyőztük a még nem eléggé képzett elvtársakat arról, hogy mi a jelentősége annak, ha iskolára megy és az ott tanultakat a tél folyamán még 20—25 elvtársnak átadja. Mivel a leendő propagandista elvtársak már jóelőre tudják, hogy mikor kell iskolára menni, munkájukat ezek szerint osszák be és mi biztosítva vagyunk, hogy az áliand^ felvilágosító munkánk következményeképpen teljes létszámban megjelennek az elvtársak az iskolán. Az alapszervezeti titkár elvtársak erre már megkapták a kellő támo- lást a járási pártbizottságtól. Ismertetve lett előttük, hogy milyen formában kell végrehajtani. Meg kell azt mondani, hogy bizony az alap- szervezeti vezetőségeink még ezen a téren is keveset tettek. Megmutatkozik ez abban is, hogy járásunk területén mindössze még csak három aiapszervezeti vezetőség adta be, hogy kik lesznek az alapismereték hallgatói. Ezek az elv társak tudják azt, hogy mit jelent számunkra a tanulás, és nem elég az, hogy gazdaságilag tudjuk, hogy mi a feladatunk, ha elméletileg nem vagyunk képzettek. Itt mutatkozik meg az, hogy a ml alapszervezeti vezetőségeink lebecsülik a tanulást, ők maguk sem képezik magukat és nem is tudják értékelni, mit jelent számunkra a tanulás. Ha felvetjük az elvtársak e’őit a tanulás jelentőségét, az elvtársak egyszerűen odavágják: elvtárs most sok a munka, nem érünk rá ezzel foglalkozni és úgy teszik fel a kérdést, hogy hiszen ezt a járási pártbizottság is beláthatja. Ezek az elvtársak elfeledkeznek arról, hogy a múltban a föidesurak, a grófok, gyárosok nem törődtek azzal, hogy a dolgozók tanulhassanak, sőt. azon voltak, hogy csak annyit tudjon, hogy a nevét le tudja írni, és ezt is arra használták fel, hogy a másik dolgozó társa elien fordították. M a, amikor Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja Rákosi elvtárs vezetésével, minden lehetőséget megad arra, hogy a dolgozók elméleti színvonala emelkedjen, az aiapszervezeti vezetőségeink ezt nem tekintik szívügyüknek. Az alapszervezetek vezetőségei tanulmányozzák át a Politikai Bizottság határozatát és akkor tisztán látják azt, hogy milyen feladat hárul a párt- vezetőségi eivtársakra, az oktatási munka terén. Javítsák meg munkájukat a pártszervezet vezetőségei, legyen útmutató részükre a felvetett hiányosságok és igyekezzenek azt minél előbb kijavítani. Tisztában kell lenni az alapszervi vezetőségi eivtársaknak azzal, hogy az osztályelienség a kulákság mindent elkövet, hogy . megakadályozza, a fejlődésünket és az eddigi munkánkban elért eredményeinket hogyan tudná lerombolni és ha mi nem képezzük magunkat, nem tanulunk, nem tudjuk ezek aknamunkáját idejében leleplezni. Minden egyes párttagnak példái kel] venni Rákosi elvtárstól, akinek az ébersége folytán egymás után leplezi le Pártunk és kormányunk a népköztársaságunk és a békénkre törő, összeesküvő aljas bandákat. Ha nem képezzük magunkat, az ellenség ezt könnyen kihasználja, igyekszik az ő oldalára állítani azokat, akik a fejlődésben elmaradtak. Aki elmarad a fejlődésben, az elvész a.z ellenség uszályában, akarva, akaratlanul az ő malmára dolgozik Kovács l>C7»ső tamási JB ágit. prop. titkár. Olvasd a minden számát. Elméleti fejlődésiedet segíti elől község Lakosainak számára. Ezen napon kezdte meg tértnénvbeadásí a község dolgozó parasztsága. Ebbe az alkalomból a község iiümepi díszbe ölíözö't. • - .-r ' /?* J A
