Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-07-22 / 169. szám

Vi"’-' N A NAPLÓ 195! JULIUS 22 ELMÉLETI TANÁCSADÓ Msért volt szükségszerűvé az újtípusú forradalmi munkáspárt megteremtése Hét nap a külpolitikában (Az esti előadőképző [aufolyam hallgatói figyelmébe ajánljuk.) Ax í90G-as évek végefeié a kapi­talizmus ú.j helv».-iel teremte!!, a lej lőflés ;.z ini]>e rial izmus korszakába lépett. Az’ egymással élei-halál ver- sonyben álló 'kapilalii’stak, •kapitalista országok pusztító hajszát indítottak- a nagyobb profilér1!, a nyersanyagokén, «I piacokért. A tőke minden ország ban eg vre kevesebb kézben összpon IbsuHt. kezdtek kialakulni a monopö- fliumiok. a föld területi feloszlása be­fejeződön, a gyilkos harc egyre éde­sebbé váll az egyes kapitalista cso­portok, egész tőkés országok, a lö­kés országok és gyarmatok között. A harc azért, hogy ki maradjon fékül, ki hódítsa el a másiktól a piacot, a profitot, arra vezetett, hogy a tőkések még jobban hajtották a munkásokat, fokozódott a kizsákmá. nyolás. Hogy 1 versenytársaikat le tudják győzni, olcsóbban kellett ad­utok az árut. Lecsökkentették tehát a munkások bérét, s több munkát, több termékei présellek ki belőlük ezért a le csökken tett bérért. A muir kástekat egyre jobban fojtogatta a kizsákmányolás, egyre nyomorúságo­sabb lelt a proletariátus helyzete. A munkásosztály kiutat kereset; eb­ből a szörnyű helyzetből, szabadulni akart a nyomorból. Vezető után né­zett, vezető! kereseti, kereste azt az erőt, mely képes összefogni a munkások millióit, megszervezni őket a harcra, s felvonultatni az elnyomás, a nyo­mor elien. Vezetőt keresett, aki a kilátástalannak látszó helyzet­ből megmutatta volna a kiutat. A proletariátus a szociáldemokrata pár’októl, a szociáldemokrata veze­tőktől várta az útmutatást. A II. In témádon álé szociáldemokrata ve­zérei azonban sorozatosan becsapták a munkásokat. A munkások háta mö. götl megalkudtak a kapitalistákkal, apró napi érdekekért harcoltak, s lényegében arra törekedlek, hogy változatlanul a tőkések karmaiban hagyják a proletariátust. A szociál­demokraták sorozatos árulása egyre jobban kinyitotta a munkásosztály szemét. Az elárult tömegek kezdték világosan látni, hogy a szociáldemokrata pártok be­csapják őket, nem tudják meg­mutatni a kivezető utat, megal- kusznak a tőkésekkel. A proletariátusnak másfajta pártra, újlípúsú pártra volt szüksé­ge, hajlítliatatlan, harcos, következe­tes pártra, vezérkarra, mely a vihar­ban világító-toronyként mutatja az utat. Az imperialssta országaik háborúra készülődtek. A piacot már felosztot­ták maguk között, de közben az erőviszonyok a kapitalizmus törvény- szerűségeinek megfelelően megváltoz­tak, és sor került, a föld újrafelosz­tására, a piacok erőszakos úton való etfiódílására. A kapitalisták mindezt csak háború segítségével oldhat­ták meg. A proletariátus látta, hogy ez a háború a tőkések ér­dekeiért, a munkások, a dolgozók bőrére menne. A proletariátus kereste a kiutat a háborús hely­zetből, el akarta kerülni a há­borút, vezetőt keresett, aki erős és alkalmas lenne arra, hogy a háború elleni harcban vezesse őket. A szociáldemokrata pártoktól várta ezt. Ezeknek a pártoknak a vezetői azonban elárulták a proletariátus ügyét, megegyeztek ,-saját“ burzsoáziá­jukkal, s míg hazug szólamokat hangoztattak arról, hogy „hábo­rút viselnek a háború ellen“, — nyugodtan megszavazták a hadi- hiteleket, a „haza védelméről’4 szónokoltak. — s ágyú tül tel éket szállították burzsoá megbízóiknak, becsapták a proletariátust. A munkásosztály látta, hogy ez a párt, a szociáldemokrata [pírt képtelen őt harcba vinni a háború, a háború okozói ellen, képtelen őt kivezetni a .kilátástalannak látszó helyzetből. A ramikásosztáíy ráébredt arra, hogy a meglévő pártok képtelenek megoldani a problémákat, hogy olyan pártra van szüksége, mely képes le­rombolni a régi világot, mely mun­káspárt. minden erejét megfeszíti en­nek érdekében, mely képes felépíteni a kapitalista világ romjain az újai, a szocializmust. Olyan pártra van szüksége, mely lörheleUeniil a prole­tariátus érdekeit képviseli, mely erős, edzett, szervezett, elméletileg felké­szült. világosan látja a győzelemhez vezető utal, s arról sem ilyen körül­mények között le nem tér. A proletariátus látta, hogy az el­nyomásból kivezető út egy ilyen párt­nak a megteremtése, hogy m újtípúsú munkáspárt létreho íz egyedüli, törvényszerű, szükségszerű lehetőség a rabság­ból való szabadulásra. A munkásosztály létrehozna ezt a pártot'. Lenin elvtárs | történelmi ér­deme mindenek elő ti abban rejlik, hogy meglálHia ezt a történelmi szük­ségszerűsége'., élére állt a munkásosz­tály harcos pártjáért folytatott küz- deJiemuek. s megteremtette ezt a pár­tot és Sztálin elvtárssai együtt 'legyőz­het ellenné tette. Ez a párt, az újií. púsú. a Bolsevik Párt volt az egyet­len. mely harcba, győzelmes harcba tudta vezetni a proletariátust, mely képes volt arra, hogy megdöntse a burzsoá uralmát, s a kizsákmá­nyolás világának romjain felépít­se, megvédje az emberiség sza­bad, nagy hazáját, százmilliók örömét, reménységét, az eíső szo­cialista államot. » nagy Szovjet­uniót. A feltételek más országokban is adva voltak a proletariátus győzel­miéhez a második világháború végén, elsősorban a ves»!«s államokban, ahol a legforradalmibb volt a hely­zet. Ezekben az országokban azonban nem volt olyan párt, mely képes lett voflna a harcot vezet, ni, győzeftme-sen lerombolni a bur­zsoázia világát és felépíteni a pro­le'áriáin s világát. Nálunk, Magyaror­szágon is adva vol't a győzelemhez minden lehetőség, s a nagyszerű pro­letárdiktatúra ideiglenesen mégis el­bukott, — nem utolsósorban éppen azért, mert a Kommunista Párt fel. olvadt a szociáldemokrata pártban, mert nem maradt olyan kristálylisz la, edzett, következetes, harcos veze­tője a munkásosztálynak, mint a Bol­sevik Párt. A Bolsevik Part megmutatta az egész világ munkásosztályának halai más győzelmével, hogy van kiút a kilátástalannak látszó helyzetből, megmutatta a győzelem, a proletár- győzelem egyedüli útját. Megmutatta, hogy csak egy ilyen újtípúsú párt képes arra, hogy a hatalom meg­szerzése után megtartsa, megvédje, tovább fejlessze azt, s felépítse gi­gászi munkával a szocialista társa­dalmat. Csak egy ilyen újtípúsú pár! képes arra, hogy az ellenségei kövei kezetes és könyörtelen harcban le­győzze, eltiporja, s örökre, megszün­tesse az embernek ember által való kizsákmányolását. A mi nagy Pártunk, Rákosi elvlárs vezetésével ezt az utat követi, a dicső Bolsevik Párt útját. A magyar proletariátusnak, amikor láncait a Szovjet Hadsereg leverte, volt olyan pártja, mely a Bolsevik Párt állandó támogatásával!, . tapaszíá latainak felhasználásával képes volt vezetni a győzeüem felé. képes volt vezetni a kapitalista elemek efl'eni harc, a szocializmus építése útján. És a munkásosztály, a dolgozó nép egv A szabadságot, melyet a dicső Vö­rös Hadsereg hozott népeinknek. — azzal, hogy megsemmisítette a hitle­rista hordkat, — talán a bóri bányá­szok érezték a lieg jobban. Felszaba­dultak a véres hitlerista banditáktól, akik a bori bányákat büntetőtáborok­ká alakították, melyben a bányászok rakok voltak. A Tito-klikk aljas áru­lása folytán a bánya újabb kizsák­mányolok kezére jutóit. A francia kapitalisták és a hifúerista megszál­lók helyett ma az amerikai „Anacon da Copper Mining Co“ tröszt az úr Bor bányászai ma újra harcolni kényíelenek a kétszeres kizsákmányolás éllen. amely sokkal] véresebb, mint a hábo. rú előtti monarchist*! Jugoszláviában volt. Áruig a bányászok „százával a piszkos, tetves és poloskas karakók­ban laknak és a legborzasztóbb fel­tétetek nie Illett dolgozna. addig a li- loista vezetők henyélnek a gyönyörű villákban, éppen úgy, mint annak ide jén Emil Piallol, a francia kapitalista váHatjait igazgatója. Többszázezer di­nárt költöttek el csak a útira, ame­lyet amerikai módon rendeztek be. A klubot csak a ..vezetők“ látogathat­ják. A tiioisla vezetők nem egyeltek, mint az amerikai imperialisták ér­dekeinek az őrzői, akik Rankovics véres terrorjának a segítségévei! arra kényszerűik a bányászokat, hogy na­ponta 14—Hí órát, sőt többet dol­gozattak. A szörnyű munka és a rossz táplálkozás következtében a dolgozók •10 százaléka tuberkulotikus beteg A bori bányászok a véres terror el­lenére is ellenállást fejtenek ki. .A re szorosabban, egységesebben tömö­rüli e köré a párl köré. Nemcsak a munkásosztály látta, hogy milyen mérhetetleniid hatalmas, fegyvert, a győzelem zálogát jelenti a Párt. Látta* ezt az ellenség is, A harcok közben, a proletariátus ha­lalomra kerülése élőit, — de különö­sen a hatalom megszerzése után, a proletárdiktatúra megteremtése után —, az ellenség döntő fegyvere, •• belülről támadni a Pártot. Benyo­mulni a Párt soraiba, s belülről bőm lasziani, gyengíteni. Ezért építette be •az ellenség a mi Pártunkba is a Rajk-banditákat, s ezéri próbálkozik törvényszerűen újra és újra ügy­nökeinek beépítésével a munkásosztály vezérkarába, a Párt­ba. Ezért építette be leggyaláziafosabh ügynökeit a jugoszláv kommunisták pártjába, s züllesztelte Jugoszláviát a haramiák, fasiszta banditák rabló- terüitetévé. A Pórt védelme, a Párt tiszta­ságának védelme ezért • a párttagság, a munkásosztály, a dolgozó nép számára élete, sza­bad jövője, minden verejtékkel kivívott győzelme védelmét je­lenti. A Párt az aí’apszervezetek összesé- ge, a Párt erejét az a!apszervezetek összeségének ereje, harckészsége, fel­készültsége adja. Ezért az ellenség is alulról, az alapszervezeteken ke­resztül próbád újra és újra beépülni a Párt­ba, egy-egy területen magához ra­gadni a vezetést, hogy aztán bom- 1 a szíhass a magát a Pártot, erőflenü- se, harcképtelenné tegye az alapszér­vé ze tehet. A Központi Vezetőség határozata értelmében „éhány hónap múlva párt- szervezeteink vezetőségét újjáválaszt­juk. A pártélet legfontosabb esemé­nyéi jelenti a vezetőségek újjává- lasztása. A Párt védelmét jelenti, egész éle- ümk, proletárdiktatúránk. jövőnk drága hazánk védelmét jelenti. Olyan vezeiö*k kerülnek mindenütt a pártszervezetek élére, akik kövel- kezeitesen harcolnak a Párt politi­kájáért, a kormányhatározatok vég­rehajtásáért, akiket száz és száz harcban próbáltunk ki. akiík eddig is megálltak helyüket a vezető posz­tokon, akik eddigi munkájukkal, harcukkal bizonyságot t eltek arról, hogy valóban méltóak és alkalmasak a vezetésre. További győzelmeink fontos fel­tétele az, hogy ilyen elvtársik ke­rüljenek a vezetőségekbe. Nagy a fe­lelőssége tehát mindenegyes párttag­nak, minden kommunistanak. A Pár- ttot védjük, a Pártot erősítjük a ve­zetőségek újjávátasztásával, a Pártot, minden eddigi és minden jövendő­beli győzelmünk szervezőjét, biztosí­tékát, a mi nagy Pártunkat, Rákosi elvtárs győzelmes Pártját. múlt év folyamán 10.185 dolgozót kényszerílettek le a bányába doboz­ni, azonban ezek közül rövid idő alatt 9.782 megszökött. A dolgozók illegális hékehizottságokal szerveznek és harcolnak a tiloisták elften. Har­colnak, hogy minél kevesebb rezet term'd jenek az amerikai háborús gé­pezetnek, lgv péidull a mull évben a tervet még 35 százalékra sem teljesí­tették. A bori bányászok mind gyakrabban szerveznek tüntetéseket is érdekeik megvédése céljából Májusban is iiltakoztaik az elten, hogy a munka­ruhák árának a megtérítését megvon­ták és követelték a bőrkabátok ki­osztását; amelyet csak a tiioisla ve­zetők részére varrtak meg, ugyanak­kor, amikor a bányászok nagy része a bányában úgyszólván meztelenül és mezítláb dolgozik. Energikus til­takozásukkal a bányászok elérték, hogy a lilois'ák kénytelenek voltak kiutalni a visszatartóit ruhamegvál- lási pénzt. A bori. bányászok tisztában vannak azzal, Hogy csak szervezeti harccal tudnak ellenállni a fasiszta kizsák­mányolásnak, hogy csak egységes ak­ciókká I tudnak eredményes harcol íntyliailni ;t békéért, a tiioisla háborús készülődés ellen és éppen ezért mind többen csatlakoznak az illegális kom­munista csoportokhoz és nap mint v. újabb és újabb csapásoka! mér. nek a fi Hoist a fasiszta rendszerre. A koreai fronton az elmúlt héten az imperialisták támadásai mind nagyobb veszteségekkel jártak és fokozatosan tovább lanyhultak. A koreai tárgyalások megkezdése óta ugyanis az interven­ciós csapatok amúgyis gyengp harci kedve még tovább csappant. A tűzszünetd tárgyalások híre megcsil­logtatta a zsoldos katonákban a re­ményeket „Talán sikerül megúsznom, és nem kell itt pusztulnom.“ Az idegen katonák tehát már szí­vesen e'hagynák Koreát, de az ame­rikai tőkések egészen mást akarnak. Közel egy hónap fa hangzóit el Malik elvtársinak, a Szovjetunió képviselőjé­nek, az egész haladó világ által is forrón támogatott javaslata, hogy bé­kés úton rendezzék a koreai konflik­tust. Ennek majdnem egy hónapja, de az azóta megkezdett tárgyalások még úgyszólván Semmi eredményt nem hoztak, a tárgydó teleknek egyelő­re még a tárgyalás napirendjében sem sikerült megegyezniük az amerikaiak akadékoskodása miatt. Tárgyalóasz­talhoz szorította ugyan őket a Szov­jetunió és a békét követelő százmil­liók ereje, fecsegnek is „békés“ szándékukról^ de eddig nem az mu­tatkozott meg, hogy őszinték lennének ezek a szándékok. Mindenesetre amellett, hogy mennyiro nem őszinték már fel lehet sorolni néhány tényt. A Newyork Times című újság sze­rint „Az amerikai hivatalos körök legjobban attól félnek, hogy a fegy­verszünet lanyhulást idézhet elő Ame­rikában és általában az AÜanti Szö­vetségben a fegyverkezési programm végrehajtása terén.“ Ez azt mutatja, hogy ők egyáltalán nem szívesen tárgyalnak a koreai békéről. Egy másik háborús uszító újság, a Chris­tian Science Monitor pimasz hangon egyszerűen kijelenti, hogy „hiba volt szóbaállni a kommunistákkal“. Ha az imperialista „hivatalos körök“ ilyen véleményen vannak, akkor könnyen fel tehet tételezni: minden lehetőt el­követnek. hogy a tárgyalásokat vég- nélküli vitába fullasszák. vagy ostoba szőrszálhaso gátasokkal megakasszák. Kü.önösen megszívlelendő ezzel kap­csolatban az, hogy az imperialisták az utóbbi időben világszerte fokozzák háborús készülődéseiket. Ez azt bizo­nyítja, hogy a háborús uszítok, füg­getlenül a fegyverszüneti tárgyalások kimenetelétől, a világ másik pontján új háborúba szeretnének kezdeni. Egy új háború kirobbantására igen alkalmas területnek tartják Európát, főként pedig Jugoszláviát és Nyugat- Németországot. Ezt a két országot úgy tekintik, mint va'am, harapófo­gót a Szovjetunió és a népi demokrá­ciák körül. A fasiszta Tito és bandája azt a parancsot kapta, hogy rettegés­ben tartsa elsősorban „saját.“ orszá­gát, de emellett a környező felszaba­dított országok népeit igyekezzen meg­félemlíteni. Ennek érdekében fegyver­kezik a belgrádi hóhérklikk egyre ar­cátlanabbal. Ennek érdekében rende­zi sorozatosan a szabad népek elleni provokációkat. E hét folyamán az Aj. bán Népköztársaság kormánya újabb két erélyes hangú jegyzéket intézeti a Tifo-bandához. amelvben megálla­pítja, hogy Titoék július 8-án húsz állig felfegyverzett jugoszláv katonát és UDB-ügynököt dobtak át az albán határon, akik két kilométer mélység­be behatolva az ország területére, három albán határőrt megrohantak és elhurcoltak, s azonkívül június 8-tól június 29-ig 12 esetben megsértették, az Albán Népköztársaság területét és légiterét. Ezzel kapcsolatban a jegy­zék megállapítja, hogy a belgrádi fa­siszta kormány banditákhoz illő cse­lekedeteket szervez azzal a céllal, hogy eleget téve az angol-amerikai .háborús gyújtogatok terveinek, hozzá­járuljon a harmadik világháború ki- robbantásához“ A harmadik világháború kirobban­tása érdekében mesterkednek a nyugat német országi lakájok is. Az USA parancsára néhány nappal ezelőtt a bonni parlamentben megsza­vaztak egv (örvényt, amelynek az a lényege, hogy mindazok, akik kiáll­nak a béke ügye, Németország egy­sége és az emberi jogok mellett hűtlenséget, hazaárulást követnek el és súlyos börtönbüntetésben kell ókéi részesíteni. A törvény például ki­mondja, hogy „aki kapcsolatokat te­remt, vagy tart fenn olyan párttal, vagy egyesülettel, amely nem tarto­zik a bonni állam igazságszolgálta­tása alá (például a DlVSZ-el, a Nem­zetközi Demokratikus Nőszövetséggel stb.y, az 5—15 évi (egyházzal büntet­hető.“. Ez a hitleri időket is csaknem felülmú ó fasiszta törvény (ehát min­denkit, üldöz, aki Németország egysé­ge mellett, a béke mellett síkraszáil. • Nyilvánvaló, hogy ezt a törvényt a bonni kormány az új háború előkészí­tése céljából hozta. Ugyancsak az új háború érdekében az USA parancsára 39 tóktés ország megszüntette a hadiállapotot Német­országgal. Ezt a tényt az imperialis­ták úgy próbálják feltüntetni, miniha ez a béke érdekéb'en tett lépés volna. Holott arról van szó, hogy a hadiálla­pot megszüntetése éppen nemi a bé­két. hanem a fegyverkezési, a háború kirobbantását segíti elő. Az imperialisták természetesen nem­csak Jugoszláviában, és Nyugat-Né- metországban, hanem valamennyi nyugateurópai országban nagy hábo­rús erőfeszítéseket teszneöc. Ezen az úton azonban nap mint nap olyan ha­talmas akadályokba ütköznek, mint a Szovjetunió által vezetett világot át­fogó mozgalom, a népek elszánt har­ca a háború ellen, a fegyverkezési politika e^len. Ez a fegyverkezési j politika elleni harc Toppantotta össze ■ a De Gasperi-féle olasz kormányt is I az elmúlt napokban. Minit Togliatti elvtárs, az Olasz Kommunista Párt főtitkára, a kormány lemondása után kijelentette: „Az ország bdefáradt ab­ba a politikába, amely kizárólag az Atlanti Egyezményen, a fegyverkezé­sen és a kommulstaellenességen ala­pul“ A háborús uszítókkal szemben álló népakarat nehezíti Franciaországban is a választások utáni úf kormány megalakulását. Bár Eisenhower tábor­nok már úgy i3 próbált .,segíteni“ a kormányalakításban, hogy megígérte: szükség esetén az amerikai katonasá­got ij. bevetik és együttmüködtetík a francia rendőrséggel — * dolgozók hatalmasodó tiltakozása miatt, még­sem tudtak eddig kedvük szerinti kor­mányt. összetákolni. Hetek óta kínos kudarcokat szenvednek as imperialisták Iránban is. Az angol és amerikai imperialisták követeiődzései és fenyegetései ellené­re a Moszadik-féle iráni kormány a dolgozók roppant erejű nyomása kö­vetkeztében olyan messze elment az imperiaiistaelienességben, hogy attól már maga i5 megijedt. A Moszadik- kormány, amely ideig-óráig együtt tu­dott menni a. tömegekkel, ~ amíg úgy látta, hogy ez használ piszkos kis ér­dekeinek — most már egyre inkább szembefordul az iráni dolgozók mind nagyobb erejű követeléseivel. Az el­múlt vasárnap, amikor Harriman, az USA megbízottja Teheránba érkezett, hogy az olajrói tárgyaljon, százezres tömeg vonult fel és tiltakozott az amerikai beavatkozás ellen. A Mosza- dik kormány katonaságot rendelt ki a tüntetők ellen és sortüzet vezényelt. Az iráni tőkés kormány n-em képes együtthaladni' továbbra is az iráni dolgozókkal, mert az iráni nép harca nemcsak az olajért folyik hanem ál­talában a háborús politika ellen. Az iráni nép karca beleilleszkedik abba a világot átfogó imperialistaellenes mozgalomba, amely egyre nagyobb akadályt jelent a háború útjában. A békéért tettekkel harcoló milliók száma egvre jobban növekszik. A iegfrisebb jelentések szerint eddig 54 országban 350 millió dolgozó irta alj az öthafalmi békeegyezményt követe­lő felhívást, a szabadság országaiban és az imperialista elnyomás alatt élő országokban js mindjobban növekszik erősödik az imperialisták'el'ien vívott harc. Az Amerikai Kommunista Párt felhívást intézetf az USA dolgozóihoz, támogassák a koreai fegyverszünet ügyét, követeljélc Truman kormányá­tól, hogy tegyen meg minden szüksé­ges lépést a koreai háború befejezé­se, a tartós béke biztosítása érdekében Elszántan küzd Nyugat-Németország és Jugoszlávia népe is. A jugoszláv ifjúság legjobbjai fegyverrel a kéz­ben harcolnak a nép aljas elárulója, a Tito-bando ellen. Bár az imperialisták egyre fokozzák háborús készülődéseiket, a világ népen az elmúlt héten is eredményes harcot vívtak a béke megvédése érdekében. A bori bányászok harca a kizsákmányolás és a háborús készülődések ellen

Next

/
Thumbnails
Contents