Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-07-18 / 165. szám
NAPIO 3 1951 JULIUS 18 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS * A népnevelők feladata a I»e!íoi#das, begyűjtés időszakában A cséplésnél 'tovább foíyik a harc minden szem gabonáért. Az aratás után a cséplőgépnél az öntudatos munkások veszik át a harcot. Törődtek-e azelőtt a szem veszteséggel9 Ugyan miért? Talán azért harcoltak volna a dolgozók, hogy a földesúriaknak még jobban teljen a magiára, több jusson pezsgőre és egyéb dolgokra. Még gyakran Visszaemlékezünk és beszélünk ezekről a dolgokról. Most rámutathatunk; érdemes minden szemért harcolni, mert mindig több traktor, áru és gép jut a falunak. Meglkönnyül a gépek segítségével a munkájuk, többel termelnek, nő az életszínvonaluk. Dolgczó parasztságunk megértette a népnevelők felvilágosító munkája nyomán, hogy az időbeni aratás nemcsupán a saját ügye, megértette, hogy a békéért nemzetközi méretekben folyó harc eredményét is nagymértékben befolyásolja az ő jó munkájuk, a nagyobb termésért folyó harc győzelme. Az aratási munkát kiértékelve megállapíthatjuk, hogy ahol a pártszervezetek, a népnevelők jó munkát végeztek. ott a munka időben és jól halad Ezt az eredményt most fokozni keli tovább, felhasználni az aratásban szerzett jó tapasztala tokát. A cséplés, főleg az idei cséplés nem kis dolog, a tavalyinál sokkal több termést kell elcsépelni. Népnevelőink, nek minden cséplőgéphez el kell jutni,' népszerűsíteni azokat a dolgozó parasztokat, akik már eddig is a cséplőgéptől teljesítették beadási kötelezettségüket. De ehhez döntően az keil, hogy népnevelőink járjanak élen elsősorban ők tegyék meg a felajánlásukat és elsőnek teljesítsék a beadást. A július 12-én megtartott népnévé, ló-értekezleten sok vállalás elhangzott népnevelőinktől. Sióagárdon Mocsári Mihály vállalta, hogy a csépőgéptől 110 százalékra teljesít minden terményből, B. Horváth József az elmúlt évben 190 százalékot teljesített, most vállalta, hogy 200 százalékra teljesíti beadási kötelezettségét. Gábriel József ISO százalék tedjesí- tést vállalt minden terményből. A sióagárdi „Béke“ termelőcsoport tagsága az árpából 100 százalékos, a kenyérgabonából 150 százalékos be. adást vállalt. Harc községben Lackó János 150 százalékos teljesítést vállalt és versenyre hívta a megjelent népnevelőket a beszolgáltatás teljesítésében. Horváth József elfogadta a versenykihívást és ő 160 százalékra ígérte meg a beadás teljesítését. Sárpilisen G. Szabó Sándor 11 holdas dolgozó paraszt versenyre hívta Fíi_ löp János dolgozó parasztot, vállalta, hogy a behordásá! 16-ig elvégzi és a cséplőgéptől tesz eleget beadási kötelezettségének. Beszéljenek népnevelőink arról, hogy az elért egyre jobb eredmények gyengítik az ellenség erejét. És megacélozzák a mi erőinket. A Grősz. banda drága hazánkat az imperialisták gyarmatává akarta változtatni. Az volt a céljuk, hogy hazánk gyárai és a jó munka nyomán egyre dúsab- ban termő földje az imperialistáknak, s a velük együttműködő magyar tőkéseknek és földbirtokosoknak termeljen. Nem igazán gyűlöli Grőszéket az, aki ugyan szóváleszi felháborodását, de a munkában hátul kullog. Akkor lesz méltó a válaszunk, ha minden dolgozó valóban a jó gazda szemével nézi nemcsak '’’jCődő hazánkat, de a jó gazda kezével fogja meg a munka nehezebb részét és azzal a szilárd elhatározással végzi munkáját, hogy minden eszközzel növeljük drága hazánk erejét, s harcoljunk népünk békéjéért, jövőjéért. Arra mozgósítsanak népnevelőink, hogy a cséplés! legkésőbb augusztus 15ig befejezzük és a terményt is 100 százalékban beadjuk alkotmányunk ünnepére. A terménybegyü jV.ést csak akkor tudjuk sikeresen megoldani, ha minden egyes szerv bekapcsolódik és alaposan felkészül erre a munkára. Készüljenek fel úgy, hogy megyénk élenjárjon a terménybegyü jt és sikeres teljesítésében és legyőzzük Baranyát a begyűjtésben. Ebben a harcban járjanak élen a kommunisták, a tanácstagok, példamutatásukkal, fel- világosító munkával szélesítsék ki a betakarítást és a •begyűjtési mozgalmat. ' A népnevelő-munkát a termelőcsoportokban is döntően meg kell javítani. Ha a felvilágosító munka állandóan meg van, akkor nem fordul az elő, mint a decsi „Alkotmány“ termelőszövetkezetben, a belépett tagságnak egyharmad része dolgozik. Nincs aki megmagyarázza, hogy az aláírással kötelezettséget vállal a dolgozó. Nekik mint szocialista szektorokban dolgozóknak, példát kel! mulatni az egyénileg dolgozó gazdáknak. A népnevelőkre vár az a feladat, hogy az egész tagsággal ismertessék a minisztertanács határozatát a jövedelemeloszlásról. A 'termelőszövetkezeti tagok, tudják meg azt, hogy munkájuk arányában részesülnek tér. Napról-napra fokozódik a versenymozgalom alkotmányunk ünnepének tiszteletére. Erdőgazdasági dolgozóink is eredményeik fokozásával akarják megünnepelni alkotmányunk ünnepét. Knopf Józsefné, a tolna} csemetekert dolgozója versenyre hívta a csemetekert összes dolgozóját az eredmények fokozására. Snozik Teréz, Petrés Gyula, és még többen is, már csatlakoztak a versenykihíváshoz. Volker György a vajkaí csemeteápoló munkacsapat vezetője vállalta, hogy eddigi eredményeiket 30 százalékkal növelik és erre a versenyre hívta a tolnai csemetekert összes dolgozóját. A tolnai, csemetekert. dolgozói elfogadták a versenykihívást. A szünidő alatt az általános iskolák tanulói is kiveszik részüket az erdészeti, főleg csemeteápolási munkálatokból. A felnőttek példája nyomán ők is fokozzák eredményeiket mészetbeni dolgokból s a pénzjövedelmet szintén a munkaegység arányában kapják meg. A termelőcso- portolc üzemi pártszervezete építse ki a népnevelő-csoportot, mozgósítsák állandóan a népnevelőket, hogy a laza munkaszervezést ki tudják küszöbölni. Minden esetben menjenek el ahhoz; aki belépett a termelőcsoportba cs nem jár dolgozni. A népnevelők jó munkájától függ, bogy termelöcsoport jaink elsőnek végzik el a behordást, cséplést, begyűjtést. Ezek mellett a feladatok melleit el kell végezni a tarlóhántást és a másodnövények vetését is. A feladatok nagyok, éppen ezért minden munkáskézre szükség van. Súlyt kell fektetni arra, bogy a népnevelő csoportok működjenek, ismertessek a napi feladatokat, összekapcsolva a belpolitikai és külpolitikai kérdésekkel. Nagyon sok esetben arra hivatkoznak „most nem .érünk rá agitálni, mert sok a munka“ az agitáció soha nem szakadhat el a munkától, mindig menetközben legyen. A jó népnevelő-munkához az szükséges, hogy elsősorban a népnevelő járjon élen a termelésben, saját mun. kájáva'l mutasson példát. Azért kell a felvilágosító munka, hogy a termelés fontosságál mások is megértsék. Ha állami gazdaságainkban több súlyt fektetnek a felvilágosító munkára, meg tudják szüntetni a munkásvándorlást. A személyes példamutatással megjavul a munka üteme, jobban kialakul a szocialista verseny- szellem. A jó agitációt a termelés eredményei bizonyítják. A hibák kijavításával a népnevelő-munka váljon rendszeressé, mindenütt ott legyen, ahol Pártunk igazát kell megmagyarázni. Bátran éljenek a kritika, önkritika fegyverével, rámutatva azokra, akik nem élenjárói, hanem hátráltatói a termelésnek. Az legyen a jelszavuk, a jó felvilágosító munka szárnyat ad a munkának. alkotmányunk ünnepére és ennek érdekében kiszélesítik a versenymoz- galmat. Rácz Katalin és Gyula Mária a tolnai csemetékért dolgozói, 7-ik osztályos tanulók, versenyre hívták Déra Mária és Klopfer Mária diáklányokat. Zilai Erzsébet ötödik általános iskolai tanú A pedig versenyre hívta a csemetekert valamennyi „diákmunkását.“ Mindez azt mutatja, hogy dolgozóink saját, életükön keresztül látják -alkotmányunk jelentőségét; hogy az biztosítja a dolgozóknak a tudomány legmagasabb fokának elsajátítását, a .kultúra száz és száz formáját. De ugyanakkor látják azt is, hogy nemcsak a jogok vannak meg a művelődéshez, az életszínvonal emelkedéséhez, hanem népgazdaság} terveink - sikerei azok megvalósulá-sát biztosítják is. A tolnai csernetekert dolgozói is készülődnek augusztus 20-ra NEMZETKÖZI KÉRDÉSEK A titoi§íák njahb ímerényleíe a jng»o*zláv aép ellen As állami és szövetkezeti keresltedet»ni felszámolásával Jokozódéit a kizsákmányolás egyes köztársasagokban Jugoszláviában még évekkel ezelőtt államosították a kereskedelmet. Miután az imperialisták törekvéseinek megfelelően az angol—amerikai monopolisták ellenőrzése alá helyezték a jugoszláv ijxart és gazdasági életet, a jugoszláv nép legnagyobb ellenségei a titoísták, most azon mesterkednek, hogy a népakarattal ellentétben visz- szaálMísák ismét a kapitalista alapokra a kereskedelmi életet. Az árak máris elképzelhetetlenül magasra «nelkedtek, A dolgozók nem is gondolhatnak arra, hogy fogyasztási cikkeket vásároljanak, mert hiszen fizetésüket hatalmas arányokban csökkentettéle Jugoszláviában, amely már az im! »erialísták vadászterülete, gyarmata ett, kíméletlenül folyik a jugoszláv nép kizsákmányolása. A magánkereskedelem visszaállítása különösen nagy csapás az elmaradt köztársaságokra, így például Montenegróra és a Var- dar-mentí Macedóniára, amelyeknek népe különben is nehéz helyzetben ▼na. Tito hivatalos lapja, a Borba szerint a szlovéniai kereskedések a megrendelt árunál jóval többet (169 százalékot) kaptak, ugyanakkor a többi köztársaságok, így Montenegró és a Vardarmentí Macedonia, úgyszólván alig kaptak valamit a rendelésekből. Bosznia és Hercegovina kémiai ipara saját köztársaságában a megrendeléseket 160 százalékra elégítette ki, Horvátország azonban csak a megrendelt áiu 74 százalékát kapta meg, Montenegró pedig semmit, A hervát textilipar a horvátországi megrendeléseket 106 százalékban teljesítette, míg Bosznia és Hercegovinának a megrendelt árunak csak 86 százalékát szállította. A többi köztársaságok még ennél is kevesebbet kaptak. A Tito banda ugyanis megengedi a vállalatoknak, hogy ott helyezzék el áruikat, ahol akarják, így például a szmederovoí „Milan Blagovics“-válla- lat egész termelését a szerb fogyasztókhoz juttatja és nem gondol a többi köztársaságok dolgozóira. Ennek a kapitalista eljárásnak egyik következménye, hogy ugyancsak az áru kevesebbe kerül városon, mint falun, Nagy az árkülönbség az egyes köztársaságokban is. Az állami és szövetkezeti kereskedelem felszámolása tehát megkezdődött, Erről a títoista újságok egymásután közölnek híreket. A Tito banda egyszerűen „feleslegesnek“ jelenti ki azokat a . vállalatokat, amelyeknek termelése nem szükséges az amerikaiak szempontjából. Ugyanakkor, amikor „Nem rentábilis“ felkiáltással megszüntetnek egyes üzemeket és bezárnak állami és szövetkezeti boltokat, egyre-másra nyílnak a magánüzletek. Ezek az új kapitalista vállalatok azzal kezdik működésűket, hogy hatalmas mértékben csökkentik az alkalmazottak fizetését. A. Borba egyik számában ezt írta: „Azok az üzletek, ahol nincs elég váiS forradalmi éberség- a kommunisták elválaszthatatlan tulajdonsága A Grősz per ismét megmutatta: az osztályellenség tovább folytatja mesterkedéseit és mindent elkövet, hogy megkísérelje guzsbakötni, igába törni a magyar dolgozó népet; mindent elkövet, hogy megdöntse a nép uralmát, s hogy megkísérelje visszahozni az átkos múltat, a tőkéseket munkásnyuzó hajcsáraik- kal, a grófokat, bárókat paraszt- nyuzó kasznáraíkkal és intézőikkel együtt. Ezzel a söpredékkel egyidö- ben Washington és a Vatikán urai is a nép nyakára ültek volna. Soha nem volt még annyira világos, mint a Grösz-per után, hogy a dolgozó nép ellenségei közös arcvonalat alkotnak, s éppen ezért szükséges továbbfokoznunk forradalmi éberségünket. kezdettől fogva szívós harcot folytat a szocializmus ellenségei ellen. Ebben a harcban a forradalmi éberség mindenkor a legerősebb, légé esebb fegyvernek bizo- nyult. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta, amikor az emberiség történetében először alakult- meg a munkások és parasztok állama, amikor a világ két egyipással szembenálló ellenséges táborra szakadt, a forradalmi éberség elengedhetetlen feltétele annak, hogy a szocialista' hazát megvédjük a nagyszámú belső és külső ellenségtől. Mint Sztá’in elvtárs 1933 januárjában, az első ötéves terv eredményeiről tartott beszámolójában mondotta, a szocialista állam hatalmának növekedése fokozza a kihalóban lévő osztályok utolsó maradványainak ellen- á lását; ezek tehát a támadás egyik formájáról áttérnek a támadás más, erdősebb formáira, a lakosság elmaradt rétegeire támaszkodnak és mozgósítják őket a szovjethatalom ellen. Nincs az a mocsok, rágalom, amelyet az elhaló osztályok képviselői ne zúdítanának a szovjethaíalomra és amelynek segítségével ne kísérelnék meg az elmaradt elemek mozgósítását. A megdöntött és halódó kizsákmányoló osztályok ellenállását a nemzetközi ellenforradalom mindig kész támogatni. Ezt. bizonyítja a Bolsevik Párt és a szovjet állam egész története. A trockisták, zinovjevisták, bu- charinisták, mind ilyen idegen hatalmak kémszervezeíeinek ügynökei vob tak és külföldi gazdáik parancsait hajtották végre. „Nem szabad elfelejtenünk, hogy minél reménytelenebb ellenségeink helyzete, annál hajlandóbbak lesznek a „végső eszközhöz“ nyúlni, mint egyedüli eszközéhez azoknak, akik a szovjethatalom elleni harcukban pusztulásra vannak ítélve. Ezt nem szabad elfelejteni és ébernek kell lenni“ — figyelmeztette a bolsevikokat a Párt Központi Bizottsága levelében Kirov elvtárs gálád meggyilkolása után. Rendíthetetlen kitartás. bolsevik elvhűség, kérlelhetetelen.ség a nép ellenségeivel szemben és magasfokú forradalmi éberség: ez jellemzi a kommunistákat. A bolsevikok önfeláldozó, politikailag felvértezett és éber harcosai a kommunizmus ügyének. Ezt a tulajdonságot Lenin és Sztálin Pártja lankadatlanul fejleszti, hogy megsokszorozza saját erőit, hogy emelje a pártszervezetek harci képességét és politikai érettségét. sárló, nagy pénzügyi terheket jelen* fenek az államnak“. Más helyen meg ezt olvashatjuk: „Igen sok az olyan üzlet, amelynek bevétele nem fedezi a kiadásokat“. Ezzel indokolják tehát a titoísták a „felesleges“ üzletek bezárását és a magánkézben lévő üzletek megnyitását, Szarajevó 22 kerü lete közül már tízben zárták be az állami és szövetkezeti boltokat. A titoísták érvei, amelyekkel igyekeznek leplezni a magánkereskedelem felélesztését,, nem meggyőzőek. A jugoszláv dolgozók napnál világosabban látják: arról van szó, hogy felélesszék a magánkereskedelmet, mert Titoék tudják, hogy ez a magánkereskedelem mindenben támogatja majd a fasiszta rezsimet. Nemrégiben 9 gazdasági minisztériumot szüntettek meg Jugoszláviában. Miért? Azért, mert ezekre a minisztériumokra a kapitalizmus megerősödése miatt nincs szükség. A kapitalista kereskedelem visszaállításának következményei máris mutatkoznak: a végletekig fokozódik a dolgozók kizsákmányolása és tovább növekedik az egyenlőtlenség az áruelosztásban egyes köxtáreaságok között. A forradalmi éberség kifejlesztésének legfontosabb előfeltétele ós eszköze a bolsevik káderek ideológiai képzése és politikai edzése, továbbá a bo’sevik kritika és önkritika, valamint a tömegek politikai nevelése. Azok a funkcionáriusok, akik nem képezik magukat, bizonytalanok munkájukban, nem értik a politikai ösz- szefüggéseket, nem látják tisztán a forradalmi perspektívát, miért fordít olyan nagy gondot a Párt a kommunisták ideológia} és politikai képzésére. mint a bob Sevik vezetési mód elengedhetetlen forrásának kérdése,' közvetlenül cgybekapcsolódilc a bolsevik káderek helyes kiválasztásának, ellenőrzésének és nevelésének kérdésével. A kádereket helyesen kiválasztani annyit jelent, mint kiválasztani őket nemcsak a munkára való q'kalmasságukra nézve, hanem politikai megbízhatósága, politikai képzettség tekintetében is, továbbá abból a szempontból, hogy mennyire képesek az embereket a kommunizmus ügye iránti hűség szellemében nevelni. Ehhez pedig jól kell ismerni a kádereket, tanulmányozni kel! őket. Ma_ amikor az amerikai-angol imperialisták a szocializmus tábora iránt érzett eszeveszett gyűlöletükbe^ minden eszközt igénybevesznek, hotjy gyengítsék ezt a tábort és hogy új háborút robbantsanak ki a Szovjetunió és a népi demokratikus .országok ellen, a forradalmi éberség erősítése különösen lényeges feladata minden kommunista cs munkáspártnak. Az emberiség ellenségei sötét szándékaik megvalósítására a legszélesebb keretek közt használják fel minden országon belül ügynökeiket, a munkásosztály árulóit, a jobboldali szociáldemokratákat- és labouristákat, amelyek tulajdonképpen nem mások, mint gonosztevők és kémek bandái. megcá- foihaiat- lanul bizonyítják, hogy a népi demokratikus országikban az, amerikai-angol imperialisták széles kémhálózatot szerveztek, amelynek segítségével igyekeznek befurakodni a kommunista pártokba és a legmagasabb állami vezetésbe, hogy érvényesítsék befolyásukat a politikában és hogy meghiúsít* sák a felszabadult népek szocialista építőmunkáját. Világosan tanúskodnak erről a jugoszláviai események is. Az .imperialisták gálád mesterkedéseivel a kommunista és munká-s- pártonknak, az összes dolgozóknak és mindazokr k akiknek drága a béke, az igazi szabadság és haladás, szembe kell szögezniük a legszigorúbb forradalmi éberséget, hogy idejében leleplezzék és meghiúsítsák a nemzetközi reakció terveit, amelyekkel egy új háború szakadékéba akarják taszítani az ■ emberiséget. Végeiének e mongol népi forradalom 10. évíordufójsnak ünrepsegei Ulan-Bator (TASZSZ): Július 15-én Ulan Bátorban hatalmas népi tömeg- gyűléssel fejeződtek, be a mongol népi forradalom 30. évfordulójával kapcsolatos ünnepségek. A gyűlésen jelen voltak a Mongol Népköztársaság kormányának és a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjai, Csojbalszan marsalla! az élen, megjelent a Szovjetunió kormányküldöttsége M. P. Taraszov vezetésével és a népi demokratikus köztársaságok kormányküldöttségei. A záróünnepen Bumacen- de, a Mongol Népköztársaság nagy népi burai ja elnökségének elnöke tartott beszédet. j MEGJELENT KÖNYVALAKBAN Gr fisz József és társai bűnperének anyaga, A tárgyalás gyorsírási jegyzőkönyve alapján készült könyv ismer-' leli a hazaáruló kémbanda perének anyagát a vádirattól az ítéletig. A kötet közli a bizonyítási eljárás során ismerteiéit eredeti dokumentumokat és a tárgyaláson készült fényképeket. Szikra kiadás. 330 olrlal. ÄRA 6 FORINT Kapható minden állami könyves, buliban és az üzemi könyv propagandistáknál. CgqpwCT——»iw «[■■■■iwpBwmwBwaoM w iro^— fl Bolsevik Párt 9 forradalmi éberíéo. n utóbbi Évek eseményei
