Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-07-15 / 163. szám

1961 JULIUS 15 'v'— 7 A faddi kommunisták példamutatása nyomán erősödik a termelőszövetkezet Padd község tanácsa a pártszerve­zet iránymutatásával és segítségével kemény harcot folytatott, hogy az ara­tás munkáit idő előtt befejezhesse a dolgozó parasztság. Meg is van a lát­szata, mert Fadd község dolgozói be­fejezték a békearáfást és lendülete­sen indulnak a b eh ordas, cséplés, majd a begyűjtés fontos feladatainak végrehajtására. Még jobban serkenti őket az a tudat, hogy minden szem megtakarított, gabona népünket, a bé­ketábort. erősíti és döntően gyengíti a háborús uszítókat. Ezért leplezték le Joó Antal kulákot is, aki nem aratta le idejében búzáját és holdan­ként legalább 25 kilós szemveszteség- gel károsította meg dolgozó népün­ket. 6 hold vetését számítva, 150 ki­lét tesz ki ez, ami majdnem egy 12 éven aluli gyermek fejadagjának fe­lel meg. Eyen kézzelfogható példák­kal mutatják be Faddon a nép ellen­ségeinek mesterkedéseit. Népszerűsítették ezzel szemben a példamutató kommunistákat és ez nagyban hozzájárul eredményeik fo­kozásához. Mint például Márkus József elvtárs és őzv. Kese­rű Jánosné elvtársnő az elsők között teljesítették beadási kötelezettségü­ket. Ezek a példák serkentették özv. Peíróczi Jánosmét, hogy 307 és Sopo- nyai Jánost, hogy 367 kiló árpát ad­jon be. Serkenti a község dolgozó paraszt­ságát az a kitüntetés, amely őket Ker­tész János elvtárs, 10 holdas dolgo­zó paraszt Szovjetunióba menő kül­dötté való választásával érte. Nagyon sokat várnak a község dolgozó pa­rasztjai Kertész elvtárstól, ha haza­jön. Sok mindenre kíváncsiak és szinte iránymutatónak számítják sza­vát, ha újra közöttük lesz. 14 előké­szítő bizottság működik és már 4 jelentkező is van. A többiek közt is nagy az érdeklődés, állandóan. tár­gyalják ezt és csak Kertész elvtársat várják, hogy mondja el tapasztalatait és az ő tanácsára a szovjet példányo­mén nem kétséges, hogy Fadd község is csatlakozik Turkeve és a többi szö­vetkezeti város, falu példájához. Nem hanyagolják el eközben a nö- vényápo ás munkáit sem. Tudják, hogy békearatásunk, a dolgozó -nép kenye­rének biztosítása mellett döntő fon­tosságú az egyéb növények ápolása is, hogy növekvő iparunk szaporodó munkásait bőségesen elláthassák éle­lemmel és nyersanyaggal. Tudják_ hogy ezzel 2 éves állattenyésztési tervünk teljesítését is elősegítik. A faddi tanács elnöki irodája minden este mozgal­mas haditanács színhelye, ahol a pártszervezet titkára, Eigner elvtárs, a tanács vezetői, népnevelők, mező­őrök, kiértékelik a napi munkákat és megbeszélik a kővetkező nap haditer­vét. így eredményes munkájuk, így boldogulnak ők is még jobban, így lesz egyre erősebb dolgozó népünk szabad hazája, erősebb a hatalmas Szovjetunió-vezette béketábor. A fad­di példa is fényesen bizonyítja Rá­kosi elvtárs kongresszusi megállapí­tását: „Ahol a kommunista párttag jó példával jár elő, ott az eredmény azonna’ .megmutatkozik." Hulladékgyűjtéssel is országunk építését gyorsítjuk az aratásban és másodnövény- vetésben Vida Mihály és Mácsik István elv társakat, vagy az 5 példamutatásukon felleke- esült pártonkívüli Báli András, Nagy Ferenc, Fehér Antal élenjáró dolgo­zókat. Tesényi György és Vass Im­re elvtárs példamutatása nyomán a szénabegyüjtés állása 210 százalék és a tojás- és baromfielőirányzatukat is teljesítették. A tömegszervezetek és vállalatok dolgozói vasárnap mint­egy 80-an álltak munkába a békeara­tás sikeréért, a befejezésnél maga a tanácselnök elvtárs' és a titkár elv- társnő, valamint a többi beosztottak is példamutatóan beálltak a munkába. De a község dolgozóit legjobban a Haladás tszcs dolgozóinak példája ra­gadta e jó eredmények elérésére., Már július 4-cn végeztek az árpa aratásukkal és azt kicsépelve 70 mázsát adtak le elsőnek a föld. mflvesszövetkezet raktárába. ötéves tervünk nagy feladatai megoldásához döntő fontosságú minden területen az anyagtakapé- kossági mozgalom kiszélesítése. Ép­pen ezért nagy feladat hárul dolgo­zóinkra az anyagok tervszerű és észszerű felhasználásánál. A foko­zott takarékosság ugyanúgy több anyagot jelent a népgazdaság szá­mára. mint a termelés növelése. Ezt ismerték fel a Népbolt dolgozói is, amikor a fémgyiijtő hét befejezése után is tovább gyűjtötték a vasat. a fémet, - a különböző hulladékot, hogy hozzájáruljanak fejlődő ipa­runk nyersanyagszükségletének biz­tosításához. A második tervnegyedben is mint fontos tényező szerepelt a hulladék gviijtés a szocialista kereskedelem dolgozóinál. Előirányzatukat min­den téren túlteljesítették. Papírhul­ladékból előirányoztak 1.400 kilói, gyűjtöttek 4.145 kilót. 295 százalék­ra teljesítették tervüket. Vashulladékból az előirányzott 500 kiló helyett 2.425 kilót gyűj­töttek, 484 százalékban. Vörösrézből 1.50 kiló .helvett 31.50 kilót gyűjtöttek össze. 2.100 száza­lékra teljesítve tervüket. Sárgaréz­ből a válla 11 4 kilót 204 kilóra, 5.100 százalékra teljesítették. Bronz- ból vállaltak 1 kilót, gyűjtöttek 11.50 kilót 1.150 százalékra teljesítve tervüket. Ólomból 1 kiló helyett 10.50 kilót. 1.050 százalékban, hor­ganyból 2 kiló helyett 14 kilót 700 Nagy lendületfel folyik a munka erdőgazdaságainkban 'Az aratási idény alatt erdőgazda­ságaink és erdőegyesüléseink ■ is ko­moly eredményeket értek el. Aratási munkálataikat befejezték és a cse­metekerti munkálatokat sem hanya­golták él. Nagy súlyt fektették egyéb erdei munkálatokra is. Nem tévesztet­ték szem elől a fásítás nagy jelentő­ségét, amelyen keresztül a Szovjet­unió példája nyomán nálunk is ked­vezőbbé fog válni az éghajlat. Az Er- dögazdaságik és Egyesülések dolgo­zóinak jó munkáját bizonyítja az is, hogy' az 1950 és 51-es évben elülte­tett facsemeték 85 százaléka megeredt Ennél az eredménynél azonban nem szabad megállni Erdőgazdaságainknak tovább kell fokozni a dolgozók szak­ma,- tudását, hogy az elkövetkezendő gazdasági évben az eddiginél sokka! nagyobb eredményeket tudjanak el­érni. Az aratási munka alatt és azóta is lendülettel végzik a kitermelt fák el­szállítását, valamint a jövő évi ülte­téshez szükséges taiajelő'készátést. A fa elszállításában ez évi első negyed­éves tervüket füllesztett ipari fából 100. tűzifából 110, egyéb ipari fából pedig 70 százalékra teljesítették, Erdőgazdaságainknak és Egyesülé­seinknek jó munkájuk mellett hiá­nyosságok is mutatkoznak, ezek a hiányosságok főleg az aratási idény alatt mutatkoznak meg a politikai fel- világosító munka terén. Nem világo­sították fel a hozzájuk nagy számmal leszerződött munkásokat arról, hogv aratási munkát elsősorban az állami gazdaságoknál vállaljanak. Ez a hiány okozta azt, hogy a dolgozók nagyré­sze a kulákokhoz ment aratni és nem a szocialista szektorainkat támogatta. százalékban, alumíniumból 1.50 kiló helyett 1.60 kilót 106 százalékban, ónból IAO kiló helyett 4 kilót 260 százalékban és nátronzsákból 450 darab helyett 769 darabot gyűjtöt­tek össze, 178 százalékra túltelje­sítve előirányzatukat. Terven felüli gyűjtés eredménye 179 kiló üvegtörmelék és 101 darab literes üveg. Ebben az eredményes munkában, a hulladékgyűjtésben élen jártak a tolnai 39 és 58 boltok, tamási, mázai, nagymányoki. duna- földvári és a szekszárdi 51-es boltok dolgozói. A hulladékgyűjtés a dol­gozók között tovább folyik, hogy ezzel is segítsek ötéves tervünk időelőtti végrehajtását, szocializmu­sunk építésének meggyorsítását. NEMZETKÖZI KÉRDÉSEK A tőzsde és a karcai háborn J. A, Malik, a Szovjetunió ENSz-beli képviselője Jánius 23-í rádióbeszédének gondolata — az, hogy a ko­reai háborús konfliktus rendezhető — élénk visszhangra talált a világ közvéleményénél, J. A, Malik azt mondtar hogy első lépésként tárgyalásokat kellene indítani a hadviselő felek között a tűz megszüntetéséről, olyan fegyverszünetről, amelyben a csapatokat kölcsönösen visszavonják a 38, szélességi fokról. Ez a gondolat vala­mennyi ország legszélesebb társadalmi köreiben támo­gatásra talált. A tőzsde egészep másképpen reagált a koreai vér ontás megszüntetésének lehetőségére. A newyorki ingat lentőzsdén az áríolyamok már június 27-én gyorsan zu k&nni kezdtek. Természetesen azonban nem minden ár­folyam. Azoknak a monopóliumoknak a részvényáríolya. mai estek, amelyek a háborúban zsírosodnak, azaz a repülőgépgyártó, a vegyíipar és az acéltrösztök: a Boe­ing Aeroplane Company“, a Botlehem Steel Company“, •z „American Zí an amide Company“, a „Down Chemícle Company“ részvényei. Sok társaság részvényeinek árfo­lyama két-bárom dollárral esett. A chicagói gabonatőzsde is igen érzékenyen reagál a koreai háború megszüntetésének kilátására. A speku Idusok kpzdték piacra dobni a gabonát. Egy bushel búza, kukorica és zab ára több mint hat centtel esett. Estek a gyapotárak is. Az Associated Press hírügynök' ség tudósítója következőképpen magyarázta ezt a börze- spekulációt: „Kereskedelmi körökben azon a véleményen van­nak, hogy a koreai tüzet szüntess“ esetleg meglassítja Amerika újra felfegyverzését és átmenetileg kizökkent­heti egyensúlyából a gazdasági életet. A tőzsdések szócsöve, a „Wall Street Journal“ szintén arról ír, hogy a hivatalos körökben „komoly aggodalom uralkodik, mert úgy vélik, hogy amennyiben Koreában helyreállítják a békét, az Egyesült Államok kormányának nehéz lesz óriási összegeket megszavaz­tatni a fegyverkezésre és ebből a szempontból a had­műveletek megszüntetése „katasztrófát“ okozhat. Az a javaslat, hogy Koreában vessenek véget a háborúnak, az újság szavai szerint kezére játszik azokr-ck, akik „a gazdasági ellenőrzést, az óriási kormányzati kiutaláso­kat és a rendkívül magas adók bevezetését* ellenzik“, és komolyan meggyengítik a kongresszusban azoknak a pozícióját, akik katonai célokra, többek között a nyu- gaieurópaí országok felfegyverzésére szánt kiadások nö­velésének hívei. A hivatalos amerikai fórumok siettek megnyugtatni a tőzsdei spekulánsokat és a fegyvergyárosokat. Wil­son, a honvédelmi mozgósítási igazgatóság vezetője jú­nius 25-én kijelentette, hogy az Egyesült Államok vál­tozatlanul folytatni fogja a fegyverkezési versenyt, még az esetben is, ha a koreai háború holnap végetér. — Egy másodpercre sem ,,. engedhetünk terveink­ből — jelentette ki Wilson. Érdekes, hogy a londoni értéktőzsde is a hadiüzemi részvényárfolyamok esésével reagált a koreai „tüzet szüntess- javaslatra. Csökkent a gumi és az ón ára, mégpedig az ón tonnánként 20 íontsterünggel, a gumi pedig fontonként fél pennyvel esett. Zuhantak a hadi­anyagokat gyártó társaságok részvényei, továbbá a vas és színesfém kohászati vállalatok részvényei is. 2 a mód, ahogy a tőzsdések fogadták a nemzet, közi kő ívélemény követelését a koreai kérdés békés rendezésével kapcsolatban, több mint jellemző. Világo­san mutatja, hogy kinek és miért érdeke a koreai há­ború folytatása és új háborús konfliktusok előkészítése. A munkáslevelezés jelentősége Sztálin elvtárs rámutatott arra, hogy a bolsevik sajtó ........láthatatlan ka pcsolatot teremt a Párt és a mun­kásosztály közölt; olyan kapcsolatct. amely erejére nézve íelér bármely más tömegjellegü közvetítő apparálus- sal.‘‘ Sajtónk, hogy ezt a felelősség­teljes feladatát jól végezhesse, bőven [elhasználja a tömegekkel tartott kap­csolat legkülönbözőbb eszközeit, Ezen eszközök között az olvasók levelei különleges és jelentőségüknél fogva kizárólagos helyet foglalnak el. Az olvasók levelei kiapadhatatlan forrásai a dolgozók eleven, alkotó gondolatainak. Ennek az éltető forrás­nak nedvei gazdagítják újságaink tar­talmát, életet, harci kedvet, átütő erőt kölcsöznek nekik, segítik őket abban hogy eredményesen töltsék be a kol­lektív propagandista, az agitátor és a szervező funkcióját. A levél értéke abban áll elsősor­ban, hogv szerzője a népből vaió, a nép között, él és valóságban ismeri az életet. Több helyen, így megyénkben sem ismerték fel még eléggé a jelen­tőségét annak a szélesedő tömegkap- csolatna'k, amelyet a munkás-paraszt levelezők mozgalma jelent a pártsaj­tón keresztül. A levelezők, akik közvetlenül, nap mint naP a tömegek között élnek, ismerve a tömegek kíván­ságait, s azokat a levélben közük a sajtón, — nemcsak a saját ügyüket szolgálják, hanem a Pártbizottságok és helyi pártszervezetek munkáját is se­gítik. A Párt határozatainak alapkérdései: újságaink szervező szerepének nagy­méretű elmélyítése, valamint a kap­csolatok megszilárdítása és kiépítése, újságaink és a tömegek között. Ami­kor a bolsevik sajtó még illegalitás­ban működött, Lenin fáradhatatlanul hangoztatta; „Adjatok minél nagyobb lehetőséget a munkásoknak, hogy ír­janak újságunkba, hogy mindenről határozottan írhassanak, Hogy minél többet írhassanak jövendő életükről, érdekeikről és munkájukról. Az újsá­goknak beküldött levelek tartalma a lehető legváltozatosabb. Ezek a leve­lek szemléltetően jellemzik a dolgozó embert, gondolkozás módját, magas kulturális és politikai színvonalát A szovjet ember magasra értékel; a bolsevik sajtó szavát. Ennélfogva újságjával, mint hűséges barátjával közli legbelsőbb elképzeléseit, aí? ifjú­sághoz fordu! támogatásért. A dolgo­zók nem panaszirodának tekintik az újságot, ezért a szerkesztőségnek sem szabad a leveleket egyéni panaszok­nak tekinteni. A bíráló levelek olyan figyelmeztetések, amelyek kiérdemlik az újságok állandó érdeklődését. Az ilyen levelek rendszerint megmutat­ják mennyire közös'érdeke minden dolgozónak, hogy mindenki lelkiisme­] retesen dolgozzék, hogy minél gyor- j sabban és gyökeresebben ki lehessen I küszöbölni a fogyatékosságokat, hi­vatalaink, intézményeink,valamint ezek vezetőinek munkájából Szá'mtalan ta­pasztalatáról, eredményéről és hiányos­ságról számolnak be levelezőink, amelyek megmutatták, hol keli javí­tani eddigi levelezési munkánkat, de sok o!yan termeléssel kapcsolatos hiányosságot is felhoznak, amelyről a levelezők segítsége nélkül aligha sze­rezhettünk volna tudomást. Pé’.Bául Takács Kornél a bátaszéki vasútá'lo- más párt titkárának figyelmeztetése nyomán tudtuk {elfedni a hibákat a kurdi vasútépítési munkáknál. Rámu­tatott a tervszerűtlen munkákra. Bírá­lata alapján a munkahelyen megjavult a munka. A szerkesztőségünkbe érkező leve­leken keresztül levelezőink nagy se­gítséget nyújtanak ahhoz, hogy a ^a.* pon keresztül tiszta képet formálhas­sunk a termelés legjobbjairól és le­leplezzük az ellenségei, felfedezhes­sük a visszaéléseket. Fel kell említe­nünk néhány olyan levelezőnk nevét, akik rendszeresen felkeresik szerkesz­tőségünket a jó leveleikkel. Deák La- josné pincehelyi levelezőnk igen jő és értékes anyagot szokott küldeni. Megírja a termelésben elért jó ered­ményeidet, de a hibákra is rámutat.. Iker János és id. Cz. Nagy Sándor le­velezőnk szintén jól tudósítják a szer­kesztőségei az állami gazdaság, tszcs és a község dolgozó parasztságának munkájáról. Tudjuk, hogy a terménybetakaritás nagy harca és győzelme sem képzel­hető el anélkül, hogy Pártunk megyei lapján keresztül is beszélgessen a tö­megekkel és barija'meg a szavát. — Pártbizottságaink feladata hogy a hi­báknak elejét vegyék, amelyeknek rossz kihatása van nemcsak a párt­sajtó munkájára, hanem az egész párt- életére. a napi feladatok elvégzése közben kell megérteniük a Járási Pártbizottságok munkásainak, hogy a pártszervezetek levelezőiken keresz­tül is éljenek a saját lapjuk harci fegyverével. Szerkesztőségünkbe igen sok levél érkezik be, munkásoktól, tszcs tagoktól, hivatalnokoktól, akik bírálatot gyakorolnak a sajtó munká­ja felett. Nekünk éppen olyan bírálat­ra van szükségünk, amely elősegíti az irányítás megjavítását. A levelezők komoly bírálata is nagyban hozzájá­rul ahhoz, hogy a sajtó harcos, bíráló hibákat felfedő eszköz legyen a dol­gozók kezében. Ezért fontos, hogy a sajtó egyik jellemző vonása az legyen: állandóan együttműködik az olvasók­kal, szoros kapcsolatot tart a dolgozó tömegekkel. (V. T.) A TOLNAI NAPLÓ TAPASZTALATCSERE ROVATA Dolgozóink megértették, bogy a munka termelékenységének eme­lésével nagyban hozzájárulnak öt­éves tervünk időelőtti teljesítéséhez, a béketábor erősítéséhez. Ennek ér­dekében kihasználnak minden lehe­tőséget, hogy minél többet és job­bat termeljenek. Ötletekkel, újítá­sokkal és észszerűsítésekkel segí­tik a könnyebb és gyorsabb mun­kát. A különböző ötletek, a munka megkönnyítése mellett nagy megta­karításokat is eredményeznek, úgy időben mint anyagban. Számos üzemben rendszeres öt­letnapokat tartanak, ahol a dolgo­zók felmerülő jó és használható öt­leteit díjazzák és jutalmazzák. A Tatarozó Vállalat legutolsó havi ötletnapján Maróczi István Császár István és Csóka István segédmunkások, a simontornyai építésvezetőség dolgozói ötle­tükért 50 forint jutalomban ré­szesültek. A fent nevezett segédmunkások 52 darab 8 méter hosszú pallót raktak be csukott vagonba úgy, hogy a vagon felső végén lévő kis nyílás deszkalapját levették és azon a nyí­láson keresztül pákták be a palló­kat a vagonba. Ez az ötlet a szállí­tást meggyorsította, mivel a 8 mé­ter hosszú pallókat csukott vagonba berakni nem lehetett volna, várni kellett volna másik vagonra, ha a nevezett segédmunkások ezt az öt­letet fel nem vetik. Az ötlet így idő és gazdasági megtakarítást is eredményezett. Baka Ferenc kőmives ötletét ugyancsak 50 forinttal jutalmaz­ták. Az ötlet egy kisméretű habarcsláda létraállványa. Eddig a legtöbb he­lyen létraállványra csigával, vödör­ben húzták fel a habarcsot és a vő-, dörből dolgozott a szakmunkás. Ez elég kellemetlen volt. mert a vödör könnyen lebillent és a kisméretű vödrökből a habarcs-is-hamar kifo­gyott. A szabványos habarcsláda pedig a létraállványra túl nagy volt. Az ötlet szerint kisebb méretű habarcsládát készítenek horgany, zott bádogból vagy deszkából és a létraállványon abból dolgoznak. !gy nemcsak kevesebb vödör kel!, hanem némi időmegtakarítás is mu­tatkozik. De számos egyéb ötlet is született, amely mind gyorsítja, könnyíti a termelő, építő munkát. Moszadík levele a medzslíszhez Az iráni parlament július 10-i ülé­sén tárgyalta a volt angol-iráni o’aj- társaság elkobzott okmányainak ügyét. Ezzel kapcsolatban felolvasták Moszadik miniszterelnöknek a me- dzsliszhez (parlamenthez) intézett le­velét. A levél idézi az iráni legfelső bí­róságnak a lefoglalt, okmányokra vo­natkozó megállapításait. Az okmányok azt bizonyítják, — állapítja meg a bíróság —. hogy a volt AIOC tájékoztató és propaganda osztálya beavatkozott Irán belügyei- be. Az osztály több iráni lap számá­ra cikket szállítóit. A volt AIOC egész sor olyan intézkedést tett, amelynek scmmi köze sincs a kőolajiparhoz. Egyes okmányok bebizonyítják, hogy' az. AIOC kapcsolatban volt iráni po­litikusokkal, a medzsüsz tagjaival, újságírókkal. A miniszterelnök ’évéiben felkéri a m^izsriszt jelöljön ki megbízottakat, hogy azok tanulmányozhassák az AIOC. valamennyi okmányát és jelen­tést terjesszenek a kormány elé. A kormány ennek a jelentésnek alaoján fog eljárni.

Next

/
Thumbnails
Contents