Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-12-25 / 300. szám

1*3! DRCEMRKK 25 w H Ft 6 3 Kovács 3cnos Sít. 312 százalékot telesített a sztálini műszakon a S'moníornyai Bőrgyárban Csípős decemibervégi időben érünk &knomu>rnyár;t. áz utat. szegélyező fák, bokrok mir tédi szint öltöttek. Vastag dér borítja a fákat. Ez a téli idő is intő figyelimez-tetéfi arra, hogy 1951-es tervünk vége felé jár, hogy a még hátralévő időben tervünket tudjuk teljesíteni és mennél nagyobb százalékban túlteljesíteni. A Simon- tornyai Bőrgyárban kipirult arcú, megelégedett férfiak, nők dolgoznak tervük sikere ’ érdekében. Kákosí elvtár« beszéde óta % munka újabb lendületet kapott és ezt még fokozta Sztálin elvtár« szü­letésnapjának tiszteletére tett rnun- fcafelajámlá«ok teljesítése is. Az üzem ‘4 el gőzéi örömmel beszélnek a sztá­lini műszakon elért eredményeikről Büszkén mondják, hogy &i üzem 119 százalékos átlageredményt ért el. Ee » vállalat minden dolgozója teljewf- tefite december 21-re tett felajánlását. December 2l-én meleg beneőséges ünepélyem emlék érték meg a világ eled békeharcosának: Sztálin elvtárs­nak 72. ©zületésnapjárói Ez az ünnep még nagyobb jelentőséggel bírt, mi­kor annak a 9 dolgozónak átadták a sztahánovista oklevelet, akik az utóbbi. időkben jó munkájukkal é1 ér­ték a sztahanovista szintet. így most már az üzemben 44 dolgozó rendel­kezik sztahanovista oklevéllel és 8 jelvény es sztahanovista van. Az ünepélyen pénzjutalmak ég értékes ajándékok kerültek kiosztásra a ter­melésben élenjáró dolgozók között. A ssríniini mnszakou születtek olyan kiváló egyéni teljesí­tések, mint például Kovács István III. 812, Király Lászlóné 312, Nagy István 212, Mózes István 212, Szántó Andor 134, Horváth JánofiT V. 160 százalékos teljesítménye. Ez a pár egyéni eredmény is mutatja azt, hogy az üzem dolgozói a munkavoreenv- ből aktivan kiveszik a részüket, hogy tervüket minél, előbb teljesíteni, il­letve túlteljesíteni tudják. Az egyéni teljesítmények mellett a brigádok, üzemrészek tel j-esfüm én veik ks na­gyot ugrottak december 21-én. A Koesuth-brigád és a Botond-brigád 139 százaléka, a szárítóüzem átlag százaléka pedig 143 százalék volt. Ezek az eredmények szépek, de nem «szabad, hogy eübizakodottá te­gyék a vállalat vezetőit és dolgozó­it (Sféves tervünk 'sikeres teljesítése I'megköveteli azt, hogy nap mint nap többet termeljünk, hogy népünk élet- színvonalát a soha nem látott nívóra tudjuk emelni. A vállalat dolgozói előtt mindig az a jelszó legyen: „ma íöbbef, mint legnap, holnap többe», miit# roa.*4 Ha ezt a jelszót valóra, váltják és megszívlelik, akkor az üzemből még több eztaháno vista, a szakma legjobb dolgozója kerül ki A vállalatnál a munkamódszer átadások következté­ben 100 százalékon aiuíli teljesítők az utolsó negyedévben nem voltak. Az üzemi pártszervezetnek, üzemi bizottságnak, minden egyes kommu­nistának feladata, hogy a termelés emelésében példát mutasson. A párt- szervezetre hárul az a feladat, hogy a hosszúlejáratú versenyt, az újító és Gazda mozgatom még szélesebb ala­pokra helyezze, hogy tervüket minél nagyobb számban tudják túlteljesí­teni és a szocializmust építeni. Ha ezt mindennapi feladattá teszik, ak­kor ötéves tervünk építéséhez min­den egyes dolgozó még nagyobb mér­tékben tud hozzájárulni. A ho,esket gépállomásra több, mint 30 férfi és nő jelentkezett traktorosnak MeTŐgazdaságtmk szocialista építő­iében felszámoljuk az eddigi gazdál- kodásmódót és új eredményesebb módszereket alkalmazunk. Ennék a 'eladatnak elvégzésében jelentős sze- •©pot kell betölteni gépállomásaink- *ak, hogy a tökéletesebb, és olcsóbb alajműveléesel terméseredményeink aneikedését elősegítsék. Hogy erre lővekvő fizc-oialista szektorainknak »iztosítani tudjuk a munkálatok ett .'égzését, gépállomásainkat állandóan irősitenflnk kell mind gépi feiszere- óssel, mind munkaerővel Gépállomásaink előtt- most s* a eladat áll hogy új dolgozókat szer­vezzen be és téli oktatásokon kérész­ül növelje azok szakmai tudását. Jépáliomásamk eddig nem rendelkez­ők eiég munkaerővel és nem tudták i gépeket teljes mértékben kihasz- láLni a több műszak bevezetésével k Intőbb helyen a munkaerőhiány alatt csak nappali műszakban dob óztak, míg ha az éjjeli müe^aikoi i* aeg tudták volna szervezni, fele amyi idő kellett, volna a munkák el­végzéséhez, Amint as eredmények untatják, a traktoros toborzás ered- oényeeen folyik megyénk bem Külö­insert a termelőcsoportokból van nagy számú jelentkező, mert felis­merték a csoportok, hogy ha a trak­toros maga is csoporttag , sokkal nar gyobb gonddal és lelkiismeretesebben végzi munkáját. A férfiak mellett egyre nagyobb számban jelentkeznek a nők is. Egyes gépállomásaink különösen jó eredményt értek el a traktorosok to­borzásában. A dunaezentgyörgyi gép­állomáson például a termelőcsopor­tok részéről 12 férfi és 8 nő jelent­kezett traktorosnak., A bonyhádi gépállomáson 2 férfit, termelőszövet­kezeti részről 18 férfit és 6 nőt szer­veztek be. A dalmandi gépállomáson 5 nő, termelőszövetkezeti részről 12 férfi jelentkező van. A bölcskei gép­állomás létszáma két férfi és 2 női termelőszövetkezeti részről 21 férfi és 7 női traktorossal szaporodott, A mözsi gépállomás 27 férfi és 8 női terme'őszövet.keseti traktorossal nö­velte dolgozóinak számát, A sárpilisi gépállomás 6 férfi ée 5 női, termelő­szövetkezeti részről 6 férfi és 1 női traktorossal növelte dolgozóinak szá­mát. Ezek a gépállomások nagy 6Úlyt helyeztek arra, hogy biztosítsák a szükség« munkaerőt, feladatuk 6ikc­5 elvégzéséi*. Elhanyagolták ezt a arankát ta­mási és a nagykónvi gépállomások. Tamási eddig még semmi eredményt sem mutatott fel a® új traktorosok toborzása terén. Kagykónyiban sem. fordítottak elég gondot ennek a fel­adatnak megvalósítására, mert ezideig mindössze i férfi csoporttag jelent­kező van. Annál is inkább kellene foglalkoznak ezzel a feladottal; mert éppen a munkaerőhiány «* egyik oka, hogy a gépállomások versenyé­ben utolsó helyen állnak. Ezek a gépállomások fejtselek ki agitáció® munkát a dolgozó parasztok, elsősor­ban % DISZ ifjak és lányok között, magyarázzák meg miért van szük­ség minél több traktorosra. A téli holtídéiiy alatt gépállomásaink része­sítsék szakmai oktatásban az újonan jelentkezőket, hogy munkájukat mi­nél jobban el tudják végezni és gé­püket keSően karbantarthassák. Ha a gépállomásaink most biztosítják a szükséges munkaerőt, a tél folyamán szakmailag kiképzik őket, a jövő évi munkák sikeres elvégzéséhez, mező­gazdaságunk szocialista fejlesztésé­hez járulnak hozzá. Á decemberi tanácsülések tapasztalatainak fel használásával készüljünk az 1952, januári tanácsülésekre A dolgozó tömegekkel való kapcso­lat elmélyítése elsőrendű kötelessége a tanácsoknak, melyek egyik legalkal­masabb és legjelentősebb formája a tanácsülés. Ezért van az, hogy pártunk és kormányzatunk állandóan szemmel kíséri a tamáósüBéseket. azok előkészí­tését és megszervezését. Pártunk II. Kongresszusa törvény ként mondja ki, hogy biztosítani kell minden erőnkkel n dolgozó tömegek minél széles^-bb körű részvételét a köz_ ügyek intézésében. Fülünkben cseng Rákösd elvtárs a II. Kongresszuson mondott beszédének szavai, amikor világosam kifejtette előttünk. hogy .... . a tömegek bevonásával a dolgozók alulról jövő kezdeményezéseivel és c/„ lenőrzéseivel javítsuk tanácsaink mun­káját." Nézzük meg tehát a december, ben megtartott tanácsülések erednie, nyének tükrében azt, hogy mennyire fejlődtünk és mennyire tartották be tanácsaink a IL Kongresszus nyomán a tanácsok tömegkap csal oJ ónak meg­javítása érdekében kiadott kormány_ határozatot­A decemberbe« megtartott tanács, ülések kétségen kívül azt bizonyítják hogy tanácsaink nagy lépést tettek me>g ezen a területen. Konkrétan bizo­nyítja ezt a Sióagárdon tartott tanács, ülés, ahol a tanácstagok majdnem mind jelen voltak, ezen túlmenően a tanácstagokon kívül 80—85 dolgozó vett részt az ülésen. Az a tény. hogy a síóagárdn dolgozók nagy számban szóltak hozzá & fölvetett kér­désekhez. azt bizonyítja, hogy jó volt a szervezés, az előkészítés, a sióagárdt népnevelők nein sajnálták a fárad ten. got és a jó szervezései keresztül biz­tosították az ülés síikénél. Az ered­mény nem maradt el. A dolgozók min. den körülményt megfontolva vállalták, hogy 1951 december 21-re, Sztálin elv. társ születésnapjára a begyűjtést, az öszimunkáknt 100 százalékra teljesí­tik. A többi községekben m. a fejlődés jele mutatkozott, de meg kell állapi, tanunk azt, hogy még igen sok a ten­nivaló a tanácsülések sikeres megren. dezése terén. Legtöbb helyen éppen a Legfontoesibbröl feledkeztek meg taná­csaink, a tömegek mozgósítása hiány­zott és éppen ezért a legjobb esetben csak a tanácstagok jelentek meg a gyűlésen, de volt olyan kirívó példa Dec«, Kistormás, Nagydorog, Bí'kács, Mőzo, Kötesd, Bonyhád községeknél, ahol éppen csak. határozatképes volt a tanácsülés. De nézzük egész közelről, hogy készültek fel Nagy dörög községben tartandó tanácsülésre. Először is le kell szögeznünk azt, hogy a járási ta_ nács semmi segítséget séta nyújtott a. községeknek ©zen a területen, ami igen nagy hiba volt. Hibás a községi tanács elnöke, aki a tanács tagok és a töme­gek bevonására igen kevés gondot for­dított, sőt mondhatjuk, lebecsülte ezt. A beszámoló elkészWé&órc nem égy [ólórával a tanácsülés előtt kell kéj szülni, mert ez feltétlen hiányos lesz. így volt ez Nagy dörögöm is. A beszá. móló éppen a legfőbb kérdésekkel és a mezőgazdasági munkával nem fog' luLkozott. A jelenlevők éppen ezért nem is szóltak hozzá. A kistormás.! ta^ nácsüléscn megállapították például az', hogy nagyon sok még a (ennivaló a begyűjtés és mezőgazda.sági munkák területén, a 6zárvágással is le vannak maradva. Az őszi mélyszántás is előbb állhatna, de mim esett szó arról hogy a feltárt hibák kijavításának érdeké­ben mit fognak (enni Kistormáson. Alsónánán 150 dolgozó paraszt vett részt a tanácsülésen, mig a tanácsta­gok közül 22.cn voltuk jelen. Vájjon, hogyan érvényesül ebben a községben a tanácstagok példamutatása. Meg kell állapítaná, hogy sehogy. Elsősorban ff hát a tanácstagok jelenjenek meg a* ülésen és személyes példamutatással hívják harcba a község dolgozóit a feladtok elvégzésére. A 1 érvanyagaikul azért mégis Mfl- tfön és Keszőhidcgkution kezelték ezt a kérést, ahol a rossz szervezés és hiányos felkészültség miatt másnapra kellett halasztani a tanácsülést. Ha külön vesszük a járásokat, ak­kor megállapíthatjuk azt, hogy a pak­si járás területén minden községben meg voltak a tanácsülések. Valamivel jobb volt, mint az előző hónapban a látogatottság szempontjából is. Dom. bóvári járás területén a beütemezestől eltérően, rendszertelenül tartották meg a tanácsüléseket. Dombóvár községnél december hó 10 én volt meg a tanács, ülée. A szekszárdi járásban mindenütt meg voltak a tanács ülések t elhalasz­tani csak Mőzs községben kellett a határozatképtelenség miatt, Itt decem­ber 7.én tartották meg. Legjobban Sio- agárd községben sikerük, valamint Tolna községben, ahol 140 vendég volt jelen. Rosszul, vagyis gymgén sikerül­tek Alsónyék, Báta, Decs, Ten gehe községekben. Gyönki járásban a köz­ségi tanácsülések tekintetében javulás nem mutatkozik. Keszőhá degíkut köz­ségben kellett elhalasztani 8 -ára a ta­nácsülést. Tamási járásban mindenhol meg voltak a gyűlések. Pinchelyen a tanácsülés helytelen mederbe terelő­dött, amire nagyon vigyázni kell, hogy a fő kérdések legyenek a napirendi pontok. A bonyhádi járásban a tanácsülése­ket a rendszertelenség jellemezte. A beiitemezéstől eltérően tartották meg az üléseket. December hó 8-ával be kellett fejezni a tanácsüléseket, itt azonban még csütörtökön 24 helyen nem volt meg a tanácsülés. December 11-ón még a járás nem jelentette, hogy területén a községi tanácsülések hogyan sikerültek. A ístmási Vörös Szikra felhasználja a szovjet parasztküldöttek tanácsait WSKdny hónappal ezelőtt megyénkben járt a szovjet paraszt-küldöttség fgyik csoportja. Ez különösen a bonyhádi gépállomás, az alsőleperdi ál­lami gazdaság dolgozóinak és a tamási „Vörös Szikra“ termelőszövetke­zet tagjai számára volt nagy kitüntetés, mert hisz őket meglátogatták a szovjet paraszt küldöttek. Legtöbb helyen még a dolgozók lakásaiba is be­tekintettek, hogy meggyőződjenek arról, hogyan biztosítják nálunk <g, dolgozók számára a pihenést. Mindenre kiterjedt a figyelmük és értékes tanácsaik tömegével halmozták el az itteni dolgozókat. Legtöbb esetben még az idősebb dolgozók kezében is papír, ceruza volt és szorgalmasan jegyeztek, nehogy valamit is elfelejtsenek azokból a számokból, amelye­ket a fejlett szovjet, mezőgazdaság tükörképeként ismertettek. A szovjet parasztküldöttek tanácsai azóta csaknem, teljes egészében megvalósultok. A példák ezrei mutatják, hogy érdemes felhasználni a szovjet mezőgazdaság tapasztalatait, mert így az eddiginél sokkal 'na­gyobb átlagterméseket lehet elérni. Pártunk nem véletlenül javasolta 'nézőgazdasági dolgozóinknak a Inikorica négyzetes vetését, pótbeporzá- sát és a többi terményt éleség éknél is egy egész sor olyan agr ótechnikai eljárás bevezetését, amit a Szovjet unióban eredményesen alkalmaznak. A decsi, „Alkotmány“ termelőcsoport példáid 40 mázsás kukoricadtlag- termést ért el a négyzetesvetés és pótbeporzás által. Az egyénigazdák, akik nem, alkalmazták ezt az eljárási módot, csak 20—25 mázsás átla ™ot tudtak elérni. Az ozorat .,11, Kongresszus“ min tégy 6—7 mázsával ért el nagyobb átlagtermést azon a területen, ahol pótbeporzást alkalmaztak és négy­zetesen vetették a kukoricát. Az ily cn példák- erői adnak a dolgozóknak ahhoz, hogy bátran merik alkalmazni az újat. Ilyen jó tapasztalatai a ta­mási, „Vörös Szikra“ termelő szöveti: ezetnek is bőven vannak. Péti János r,.rto>s. a szövetkezet elnöke a Szov jetunióban is járt az egyik paraszt- küldött'seggel és így már eddig is alkalmaztál: az élenjáró szovjet nie- ■ tógazdaság tszámos tapasztalatát. Ezzel nem elégedtek meg a „Vörös Szikra tagjai. Most arra törekednek, hogy minél szélesebb körben alkal­mazhassák azokat -: tapasztalatokat, amelyeket az ősszel náluk járt szov- d'' pQTasztliüldüUek adtak át.. A szovjet küldöttel: látogatása óta sok­kal nagyobb gondot .fordítanak a tehenek szakszerű gondozására és ta­karmányozására. Saját kolhozul: és egyéb számadatokkal mutatták ki a szovjet küldöttek, hogy « tejtermelés fokozásának egyik alapkövetelmé­nye a minél többszöri fejés, tőgymasszázás és az egyedi tok-ármány ozás bevezetése. Jelenleg szárazon áll a „Vörös Szikrának“ legtöbb tehene, így a fér jési állag növeléséről nem beszélhetünk. A takarmányozást úgy állítot­ták be, hogy ezáltal megfelelően elő tudják készíteni a teheneket a rövi­desen elkövetkező fejési idényre. Elhatározták, hogy bevezetik az egyedi takarmányozást és naponta, háromszor fejik <a teheneket. A tőgymasszd- zást Is fogják alkalmazni. A szövetkezet tehenészei még most is úgy emlékeznek, mintha tegnap lett vol na, arra, hogy & g,-arasztküldöttek egyik nőtagja a gyakorlatban is bemutatta a tőgymasszázást. Kezeit vé­gig húzta a tejeteken és amint rron dertta, a tejerek állandó izgatása“ által igen, nagy mértékben fokozódik a, tejtermelés. A „Vörös Szikrai" lóápolói is megfogadták <>, szovjet parasztJeül- dőttek tanácsait. A szovjet küldött eh azt tanácsolták, hogy 'állítsanak be külön tagokat az állatok gondozására és a gondozó az etetés ideje alatt, a kocsisok pedig tnitnkcndő alatt feleljenek a lovakért. Ez igen előnyös * kocsisok számára, m-ert azelőtt már korahajnalban felkeltek a lovak etetése miatt és etetés közben sok olyan idejük volt, amit munká­val nem kellett betölteni és helyette pihenhettek volna. Most az etetés ideje alatt a kocsisok nyugodtan pihenhetnek, mert az etetési és gondo­zási munkálatokat az arra külön beállított tag végzi el és meghatáro­zott időben menetkészen adja át ® lovakat a kocsisoknak. A munkafegyelem megszilárdítása terén is felhasználják a szovjet küldöttek tanácsait. A zárszámadást ismertető taggyűlésen elhatározták, hogy munkaegységet vonnak le az igazolatlan hiányzóktól. Ehhez az el­határozásukhoz nagyban hozájárultak saját tapasztalataik is. A magas taglétszám ellenére évközben gyakran előfordult, hogy nem volt elegendő munkaerő és mégsem ■ vonták felelősségre a munkafegyelem lazítóit. En­nél' természetesen az lett a következménye, hogy nem tudott a tagság minden olyan lehetőséget kihasználni, ami a• jövedelem gyarapításához járult volna hozzá. A szövetkezet tagjai nem akarják,- hogy ez a követ­kező évben is megismétlődjön. Éppen ezért határozták el, hogy a leg­szigorúbban, járnak el a munkafegyelem lazitóival szemben. Tanácsaink tegyenek meg mondént a fent említett hibák kijavításának ér­dekében. A tömegkapcsolatok megjaví. fását tekintsék központi kérdésnek és kövessenek el mindent annak érdeké­ben, hogy a tanácstagok munkája mi. nél több dolgozót bevonva, még a’kal- masobbá váljon az elkövetkező 1952-ca évben a proletárdiktatúra helyi funk­ciójának ellátására. Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A titoisták besorozzák a tanítókat és bezárják az iskolákat Az eszeveszett háborús készülő­dések következtében a íitóisíák nem tekintenek senkire és sem­mire. Behívják katonai szolgálatra a tanítókat még akkor is. ha ennek- következtében be kell zárni az is­kolákat. Boszniában és Hercegovi­nában például, ahol amúgy is igen csekély a tanítók száma, 800 taní­tót hívtak be katonának. Ez azt jelenti, hogy a diákok ezrei marad­nak tanító nélkül, hog-y a gverme- kek ezrei még a legelemibb okta­tást- nem kaphatják meg és analfa­béták maradnak. Igen sok község­ben már egyáltalán nincs tanító, s ezeken a helyeken „bizonytalan időre szünetel a tanítás“. Igaz. hogy van például Yranyesben,. ahol a titoisták átalakították az is­kolát istállónak

Next

/
Thumbnails
Contents