Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-12-25 / 300. szám
1*3! DRCEMRKK 25 w H Ft 6 3 Kovács 3cnos Sít. 312 százalékot telesített a sztálini műszakon a S'moníornyai Bőrgyárban Csípős decemibervégi időben érünk &knomu>rnyár;t. áz utat. szegélyező fák, bokrok mir tédi szint öltöttek. Vastag dér borítja a fákat. Ez a téli idő is intő figyelimez-tetéfi arra, hogy 1951-es tervünk vége felé jár, hogy a még hátralévő időben tervünket tudjuk teljesíteni és mennél nagyobb százalékban túlteljesíteni. A Simon- tornyai Bőrgyárban kipirult arcú, megelégedett férfiak, nők dolgoznak tervük sikere ’ érdekében. Kákosí elvtár« beszéde óta % munka újabb lendületet kapott és ezt még fokozta Sztálin elvtár« születésnapjának tiszteletére tett rnun- fcafelajámlá«ok teljesítése is. Az üzem ‘4 el gőzéi örömmel beszélnek a sztálini műszakon elért eredményeikről Büszkén mondják, hogy &i üzem 119 százalékos átlageredményt ért el. Ee » vállalat minden dolgozója teljewf- tefite december 21-re tett felajánlását. December 2l-én meleg beneőséges ünepélyem emlék érték meg a világ eled békeharcosának: Sztálin elvtársnak 72. ©zületésnapjárói Ez az ünnep még nagyobb jelentőséggel bírt, mikor annak a 9 dolgozónak átadták a sztahánovista oklevelet, akik az utóbbi. időkben jó munkájukkal é1 érték a sztahanovista szintet. így most már az üzemben 44 dolgozó rendelkezik sztahanovista oklevéllel és 8 jelvény es sztahanovista van. Az ünepélyen pénzjutalmak ég értékes ajándékok kerültek kiosztásra a termelésben élenjáró dolgozók között. A ssríniini mnszakou születtek olyan kiváló egyéni teljesítések, mint például Kovács István III. 812, Király Lászlóné 312, Nagy István 212, Mózes István 212, Szántó Andor 134, Horváth JánofiT V. 160 százalékos teljesítménye. Ez a pár egyéni eredmény is mutatja azt, hogy az üzem dolgozói a munkavoreenv- ből aktivan kiveszik a részüket, hogy tervüket minél, előbb teljesíteni, illetve túlteljesíteni tudják. Az egyéni teljesítmények mellett a brigádok, üzemrészek tel j-esfüm én veik ks nagyot ugrottak december 21-én. A Koesuth-brigád és a Botond-brigád 139 százaléka, a szárítóüzem átlag százaléka pedig 143 százalék volt. Ezek az eredmények szépek, de nem «szabad, hogy eübizakodottá tegyék a vállalat vezetőit és dolgozóit (Sféves tervünk 'sikeres teljesítése I'megköveteli azt, hogy nap mint nap többet termeljünk, hogy népünk élet- színvonalát a soha nem látott nívóra tudjuk emelni. A vállalat dolgozói előtt mindig az a jelszó legyen: „ma íöbbef, mint legnap, holnap többe», miit# roa.*4 Ha ezt a jelszót valóra, váltják és megszívlelik, akkor az üzemből még több eztaháno vista, a szakma legjobb dolgozója kerül ki A vállalatnál a munkamódszer átadások következtében 100 százalékon aiuíli teljesítők az utolsó negyedévben nem voltak. Az üzemi pártszervezetnek, üzemi bizottságnak, minden egyes kommunistának feladata, hogy a termelés emelésében példát mutasson. A párt- szervezetre hárul az a feladat, hogy a hosszúlejáratú versenyt, az újító és Gazda mozgatom még szélesebb alapokra helyezze, hogy tervüket minél nagyobb számban tudják túlteljesíteni és a szocializmust építeni. Ha ezt mindennapi feladattá teszik, akkor ötéves tervünk építéséhez minden egyes dolgozó még nagyobb mértékben tud hozzájárulni. A ho,esket gépállomásra több, mint 30 férfi és nő jelentkezett traktorosnak MeTŐgazdaságtmk szocialista építőiében felszámoljuk az eddigi gazdál- kodásmódót és új eredményesebb módszereket alkalmazunk. Ennék a 'eladatnak elvégzésében jelentős sze- •©pot kell betölteni gépállomásaink- *ak, hogy a tökéletesebb, és olcsóbb alajműveléesel terméseredményeink aneikedését elősegítsék. Hogy erre lővekvő fizc-oialista szektorainknak »iztosítani tudjuk a munkálatok ett .'égzését, gépállomásainkat állandóan irősitenflnk kell mind gépi feiszere- óssel, mind munkaerővel Gépállomásaink előtt- most s* a eladat áll hogy új dolgozókat szervezzen be és téli oktatásokon kérészül növelje azok szakmai tudását. Jépáliomásamk eddig nem rendelkezők eiég munkaerővel és nem tudták i gépeket teljes mértékben kihasz- láLni a több műszak bevezetésével k Intőbb helyen a munkaerőhiány alatt csak nappali műszakban dob óztak, míg ha az éjjeli müe^aikoi i* aeg tudták volna szervezni, fele amyi idő kellett, volna a munkák elvégzéséhez, Amint as eredmények untatják, a traktoros toborzás ered- oényeeen folyik megyénk bem Külöinsert a termelőcsoportokból van nagy számú jelentkező, mert felismerték a csoportok, hogy ha a traktoros maga is csoporttag , sokkal nar gyobb gonddal és lelkiismeretesebben végzi munkáját. A férfiak mellett egyre nagyobb számban jelentkeznek a nők is. Egyes gépállomásaink különösen jó eredményt értek el a traktorosok toborzásában. A dunaezentgyörgyi gépállomáson például a termelőcsoportok részéről 12 férfi és 8 nő jelentkezett traktorosnak., A bonyhádi gépállomáson 2 férfit, termelőszövetkezeti részről 18 férfit és 6 nőt szerveztek be. A dalmandi gépállomáson 5 nő, termelőszövetkezeti részről 12 férfi jelentkező van. A bölcskei gépállomás létszáma két férfi és 2 női termelőszövetkezeti részről 21 férfi és 7 női traktorossal szaporodott, A mözsi gépállomás 27 férfi és 8 női terme'őszövet.keseti traktorossal növelte dolgozóinak számát, A sárpilisi gépállomás 6 férfi ée 5 női, termelőszövetkezeti részről 6 férfi és 1 női traktorossal növelte dolgozóinak számát. Ezek a gépállomások nagy 6Úlyt helyeztek arra, hogy biztosítsák a szükség« munkaerőt, feladatuk 6ikc5 elvégzéséi*. Elhanyagolták ezt a arankát tamási és a nagykónvi gépállomások. Tamási eddig még semmi eredményt sem mutatott fel a® új traktorosok toborzása terén. Kagykónyiban sem. fordítottak elég gondot ennek a feladatnak megvalósítására, mert ezideig mindössze i férfi csoporttag jelentkező van. Annál is inkább kellene foglalkoznak ezzel a feladottal; mert éppen a munkaerőhiány «* egyik oka, hogy a gépállomások versenyében utolsó helyen állnak. Ezek a gépállomások fejtselek ki agitáció® munkát a dolgozó parasztok, elsősorban % DISZ ifjak és lányok között, magyarázzák meg miért van szükség minél több traktorosra. A téli holtídéiiy alatt gépállomásaink részesítsék szakmai oktatásban az újonan jelentkezőket, hogy munkájukat minél jobban el tudják végezni és gépüket keSően karbantarthassák. Ha a gépállomásaink most biztosítják a szükséges munkaerőt, a tél folyamán szakmailag kiképzik őket, a jövő évi munkák sikeres elvégzéséhez, mezőgazdaságunk szocialista fejlesztéséhez járulnak hozzá. Á decemberi tanácsülések tapasztalatainak fel használásával készüljünk az 1952, januári tanácsülésekre A dolgozó tömegekkel való kapcsolat elmélyítése elsőrendű kötelessége a tanácsoknak, melyek egyik legalkalmasabb és legjelentősebb formája a tanácsülés. Ezért van az, hogy pártunk és kormányzatunk állandóan szemmel kíséri a tamáósüBéseket. azok előkészítését és megszervezését. Pártunk II. Kongresszusa törvény ként mondja ki, hogy biztosítani kell minden erőnkkel n dolgozó tömegek minél széles^-bb körű részvételét a köz_ ügyek intézésében. Fülünkben cseng Rákösd elvtárs a II. Kongresszuson mondott beszédének szavai, amikor világosam kifejtette előttünk. hogy .... . a tömegek bevonásával a dolgozók alulról jövő kezdeményezéseivel és c/„ lenőrzéseivel javítsuk tanácsaink munkáját." Nézzük meg tehát a december, ben megtartott tanácsülések erednie, nyének tükrében azt, hogy mennyire fejlődtünk és mennyire tartották be tanácsaink a IL Kongresszus nyomán a tanácsok tömegkap csal oJ ónak megjavítása érdekében kiadott kormány_ határozatotA decemberbe« megtartott tanács, ülések kétségen kívül azt bizonyítják hogy tanácsaink nagy lépést tettek me>g ezen a területen. Konkrétan bizonyítja ezt a Sióagárdon tartott tanács, ülés, ahol a tanácstagok majdnem mind jelen voltak, ezen túlmenően a tanácstagokon kívül 80—85 dolgozó vett részt az ülésen. Az a tény. hogy a síóagárdn dolgozók nagy számban szóltak hozzá & fölvetett kérdésekhez. azt bizonyítja, hogy jó volt a szervezés, az előkészítés, a sióagárdt népnevelők nein sajnálták a fárad ten. got és a jó szervezései keresztül biztosították az ülés síikénél. Az eredmény nem maradt el. A dolgozók min. den körülményt megfontolva vállalták, hogy 1951 december 21-re, Sztálin elv. társ születésnapjára a begyűjtést, az öszimunkáknt 100 százalékra teljesítik. A többi községekben m. a fejlődés jele mutatkozott, de meg kell állapi, tanunk azt, hogy még igen sok a tennivaló a tanácsülések sikeres megren. dezése terén. Legtöbb helyen éppen a Legfontoesibbröl feledkeztek meg tanácsaink, a tömegek mozgósítása hiányzott és éppen ezért a legjobb esetben csak a tanácstagok jelentek meg a gyűlésen, de volt olyan kirívó példa Dec«, Kistormás, Nagydorog, Bí'kács, Mőzo, Kötesd, Bonyhád községeknél, ahol éppen csak. határozatképes volt a tanácsülés. De nézzük egész közelről, hogy készültek fel Nagy dörög községben tartandó tanácsülésre. Először is le kell szögeznünk azt, hogy a járási ta_ nács semmi segítséget séta nyújtott a. községeknek ©zen a területen, ami igen nagy hiba volt. Hibás a községi tanács elnöke, aki a tanács tagok és a tömegek bevonására igen kevés gondot fordított, sőt mondhatjuk, lebecsülte ezt. A beszámoló elkészWé&órc nem égy [ólórával a tanácsülés előtt kell kéj szülni, mert ez feltétlen hiányos lesz. így volt ez Nagy dörögöm is. A beszá. móló éppen a legfőbb kérdésekkel és a mezőgazdasági munkával nem fog' luLkozott. A jelenlevők éppen ezért nem is szóltak hozzá. A kistormás.! ta^ nácsüléscn megállapították például az', hogy nagyon sok még a (ennivaló a begyűjtés és mezőgazda.sági munkák területén, a 6zárvágással is le vannak maradva. Az őszi mélyszántás is előbb állhatna, de mim esett szó arról hogy a feltárt hibák kijavításának érdekében mit fognak (enni Kistormáson. Alsónánán 150 dolgozó paraszt vett részt a tanácsülésen, mig a tanácstagok közül 22.cn voltuk jelen. Vájjon, hogyan érvényesül ebben a községben a tanácstagok példamutatása. Meg kell állapítaná, hogy sehogy. Elsősorban ff hát a tanácstagok jelenjenek meg a* ülésen és személyes példamutatással hívják harcba a község dolgozóit a feladtok elvégzésére. A 1 érvanyagaikul azért mégis Mfl- tfön és Keszőhidcgkution kezelték ezt a kérést, ahol a rossz szervezés és hiányos felkészültség miatt másnapra kellett halasztani a tanácsülést. Ha külön vesszük a járásokat, akkor megállapíthatjuk azt, hogy a paksi járás területén minden községben meg voltak a tanácsülések. Valamivel jobb volt, mint az előző hónapban a látogatottság szempontjából is. Dom. bóvári járás területén a beütemezestől eltérően, rendszertelenül tartották meg a tanácsüléseket. Dombóvár községnél december hó 10 én volt meg a tanács, ülée. A szekszárdi járásban mindenütt meg voltak a tanács ülések t elhalasztani csak Mőzs községben kellett a határozatképtelenség miatt, Itt december 7.én tartották meg. Legjobban Sio- agárd községben sikerük, valamint Tolna községben, ahol 140 vendég volt jelen. Rosszul, vagyis gymgén sikerültek Alsónyék, Báta, Decs, Ten gehe községekben. Gyönki járásban a községi tanácsülések tekintetében javulás nem mutatkozik. Keszőhá degíkut községben kellett elhalasztani 8 -ára a tanácsülést. Tamási járásban mindenhol meg voltak a gyűlések. Pinchelyen a tanácsülés helytelen mederbe terelődött, amire nagyon vigyázni kell, hogy a fő kérdések legyenek a napirendi pontok. A bonyhádi járásban a tanácsüléseket a rendszertelenség jellemezte. A beiitemezéstől eltérően tartották meg az üléseket. December hó 8-ával be kellett fejezni a tanácsüléseket, itt azonban még csütörtökön 24 helyen nem volt meg a tanácsülés. December 11-ón még a járás nem jelentette, hogy területén a községi tanácsülések hogyan sikerültek. A ístmási Vörös Szikra felhasználja a szovjet parasztküldöttek tanácsait WSKdny hónappal ezelőtt megyénkben járt a szovjet paraszt-küldöttség fgyik csoportja. Ez különösen a bonyhádi gépállomás, az alsőleperdi állami gazdaság dolgozóinak és a tamási „Vörös Szikra“ termelőszövetkezet tagjai számára volt nagy kitüntetés, mert hisz őket meglátogatták a szovjet paraszt küldöttek. Legtöbb helyen még a dolgozók lakásaiba is betekintettek, hogy meggyőződjenek arról, hogyan biztosítják nálunk <g, dolgozók számára a pihenést. Mindenre kiterjedt a figyelmük és értékes tanácsaik tömegével halmozták el az itteni dolgozókat. Legtöbb esetben még az idősebb dolgozók kezében is papír, ceruza volt és szorgalmasan jegyeztek, nehogy valamit is elfelejtsenek azokból a számokból, amelyeket a fejlett szovjet, mezőgazdaság tükörképeként ismertettek. A szovjet parasztküldöttek tanácsai azóta csaknem, teljes egészében megvalósultok. A példák ezrei mutatják, hogy érdemes felhasználni a szovjet mezőgazdaság tapasztalatait, mert így az eddiginél sokkal 'nagyobb átlagterméseket lehet elérni. Pártunk nem véletlenül javasolta 'nézőgazdasági dolgozóinknak a Inikorica négyzetes vetését, pótbeporzá- sát és a többi terményt éleség éknél is egy egész sor olyan agr ótechnikai eljárás bevezetését, amit a Szovjet unióban eredményesen alkalmaznak. A decsi, „Alkotmány“ termelőcsoport példáid 40 mázsás kukoricadtlag- termést ért el a négyzetesvetés és pótbeporzás által. Az egyénigazdák, akik nem, alkalmazták ezt az eljárási módot, csak 20—25 mázsás átla ™ot tudtak elérni. Az ozorat .,11, Kongresszus“ min tégy 6—7 mázsával ért el nagyobb átlagtermést azon a területen, ahol pótbeporzást alkalmaztak és négyzetesen vetették a kukoricát. Az ily cn példák- erői adnak a dolgozóknak ahhoz, hogy bátran merik alkalmazni az újat. Ilyen jó tapasztalatai a tamási, „Vörös Szikra“ termelő szöveti: ezetnek is bőven vannak. Péti János r,.rto>s. a szövetkezet elnöke a Szov jetunióban is járt az egyik paraszt- küldött'seggel és így már eddig is alkalmaztál: az élenjáró szovjet nie- ■ tógazdaság tszámos tapasztalatát. Ezzel nem elégedtek meg a „Vörös Szikra tagjai. Most arra törekednek, hogy minél szélesebb körben alkalmazhassák azokat -: tapasztalatokat, amelyeket az ősszel náluk járt szov- d'' pQTasztliüldüUek adtak át.. A szovjet küldöttel: látogatása óta sokkal nagyobb gondot .fordítanak a tehenek szakszerű gondozására és takarmányozására. Saját kolhozul: és egyéb számadatokkal mutatták ki a szovjet küldöttek, hogy « tejtermelés fokozásának egyik alapkövetelménye a minél többszöri fejés, tőgymasszázás és az egyedi tok-ármány ozás bevezetése. Jelenleg szárazon áll a „Vörös Szikrának“ legtöbb tehene, így a fér jési állag növeléséről nem beszélhetünk. A takarmányozást úgy állították be, hogy ezáltal megfelelően elő tudják készíteni a teheneket a rövidesen elkövetkező fejési idényre. Elhatározták, hogy bevezetik az egyedi takarmányozást és naponta, háromszor fejik <a teheneket. A tőgymasszd- zást Is fogják alkalmazni. A szövetkezet tehenészei még most is úgy emlékeznek, mintha tegnap lett vol na, arra, hogy & g,-arasztküldöttek egyik nőtagja a gyakorlatban is bemutatta a tőgymasszázást. Kezeit végig húzta a tejeteken és amint rron dertta, a tejerek állandó izgatása“ által igen, nagy mértékben fokozódik a, tejtermelés. A „Vörös Szikrai" lóápolói is megfogadták <>, szovjet parasztJeül- dőttek tanácsait. A szovjet küldött eh azt tanácsolták, hogy 'állítsanak be külön tagokat az állatok gondozására és a gondozó az etetés ideje alatt, a kocsisok pedig tnitnkcndő alatt feleljenek a lovakért. Ez igen előnyös * kocsisok számára, m-ert azelőtt már korahajnalban felkeltek a lovak etetése miatt és etetés közben sok olyan idejük volt, amit munkával nem kellett betölteni és helyette pihenhettek volna. Most az etetés ideje alatt a kocsisok nyugodtan pihenhetnek, mert az etetési és gondozási munkálatokat az arra külön beállított tag végzi el és meghatározott időben menetkészen adja át ® lovakat a kocsisoknak. A munkafegyelem megszilárdítása terén is felhasználják a szovjet küldöttek tanácsait. A zárszámadást ismertető taggyűlésen elhatározták, hogy munkaegységet vonnak le az igazolatlan hiányzóktól. Ehhez az elhatározásukhoz nagyban hozájárultak saját tapasztalataik is. A magas taglétszám ellenére évközben gyakran előfordult, hogy nem volt elegendő munkaerő és mégsem ■ vonták felelősségre a munkafegyelem lazítóit. Ennél' természetesen az lett a következménye, hogy nem tudott a tagság minden olyan lehetőséget kihasználni, ami a• jövedelem gyarapításához járult volna hozzá. A szövetkezet tagjai nem akarják,- hogy ez a következő évben is megismétlődjön. Éppen ezért határozták el, hogy a legszigorúbban, járnak el a munkafegyelem lazitóival szemben. Tanácsaink tegyenek meg mondént a fent említett hibák kijavításának érdekében. A tömegkapcsolatok megjaví. fását tekintsék központi kérdésnek és kövessenek el mindent annak érdekében, hogy a tanácstagok munkája mi. nél több dolgozót bevonva, még a’kal- masobbá váljon az elkövetkező 1952-ca évben a proletárdiktatúra helyi funkciójának ellátására. Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A titoisták besorozzák a tanítókat és bezárják az iskolákat Az eszeveszett háborús készülődések következtében a íitóisíák nem tekintenek senkire és semmire. Behívják katonai szolgálatra a tanítókat még akkor is. ha ennek- következtében be kell zárni az iskolákat. Boszniában és Hercegovinában például, ahol amúgy is igen csekély a tanítók száma, 800 tanítót hívtak be katonának. Ez azt jelenti, hogy a diákok ezrei maradnak tanító nélkül, hog-y a gverme- kek ezrei még a legelemibb oktatást- nem kaphatják meg és analfabéták maradnak. Igen sok községben már egyáltalán nincs tanító, s ezeken a helyeken „bizonytalan időre szünetel a tanítás“. Igaz. hogy van például Yranyesben,. ahol a titoisták átalakították az iskolát istállónak